Felszólalás adatai

KATONA KÁLMÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Most a kisebbségi véleményt adom elő, sajnálatos módon. Azt gondolom, a környezetvédelmi bizottság nem értette meg, hogy a Vásárhelyi-terv utolsó lényeges elemének a kiherélése történik meg. Kiveszünk belőle az árvízvédelmen kívül minden más elemet ezzel a módosító indítvánnyal, amelyet egyébként indítékai szempontjából messzemenően megértek. Az az ártéri tájgazdálkodás, ami a Vásárhelyi-terv egyik nagyon fontos eleme volt, eltűnik.

Miről is van szó? Arról van szó, hogy a 7. § jelenleg hatályos szövegét kivesszük. Mit mond a 7. §? Azt mondja, hogy az árvízi tározó területén lévő termőföldön kémiai talajjavításra, öntözési meliorációra, beruházásra, faiskola-létesítésre, vetőmagtermesztésre, szaporítóanyag-előállításra, ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére, gyepfeltörésre állami támogatást ne lehessen igénybe venni, illetőleg a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén keletkező kárért kártalanítás nem jár, és az árvízi tározó területén nem lehet építésiengedély-köteles tevékenységet folytatni, a vízügyi hatóság engedélye nélkül a terepviszonyokat megváltoztatni, feltöltést, mélyítést végezni.

Mit mond ez a módosítás? Azt mondja, hogy a 7. § kerüljön elhagyásra, ennek eredményeként lehet uniós támogatást igénybe venni, lehet fát telepíteni, lehet kémiai talajjavítást végezni, erre állami pénzt felvenni, majd árvíz esetén az ezekben keletkezett kárért kártérítést kapni. Tehát olyan helyzetet állítunk elő, amikor arra létesítjük a tározót, hogy szükség esetén oda kivezessük a vizet, ezzel csökkentsük az árvíz veszélyét, és erre a területre olyan tevékenységet engedünk folytatni egyik oldalról, amelyik nem bírja a vizet, a másik oldalról majd ez a víz ezt a műtrágyát szépen bele fogja mosni, szét fogja vinni a környező területekre, ami, azt gondolom, nemkívánatos.

(21.20)

Árvízvédelmi szempontból sem jó ez az ötlet, mert hogyan fog gondolkodni a kezelő. Ha magasabb a várható kártalanítási összeg, az üzemeltető várhatóan az árvízvédelmi célú igénybevételt húzza-halasztja, ötször is meggondolja, hogy mikor nyissa meg a gátat, mikor engedje oda a vizet, hiszen tudja, hogy ez neki jelentős pluszkiadásba fog kerülni. Ez nem jó. Költségvetési szempontból sem jó megszorítások idején. Tehát azt gondolom, hogy ez messzemenően nincs végiggondolva, és nagyon szomorú lennék, ha a kormány - aki legalább a Vásárhelyi-terv lényegét eddig nem tagadta, csak azt mondta, hogy lassabban megy, forrás híján, de megy ez a program; egy tájgazdálkodási program is elindul, és itt fog történni - eközben egy olyan indítványt enged be, és most már sorra, ahogy a képviselői indítványok jönnek be, bizonyos térségi érdekeket képviselve.

Azt gondolom mint a kisebbségi vélemény előadója, hogy ez így nem helyes. Ugyanakkor messzemenően egyetértek azzal, hogy az egyszeri kártérítés összegét rendezni kell. Azzal is egyetértünk természetesen, hogy a közmunka igénybe vehető legyen, de azzal, hogy olyan jogszabályt hozzunk, hogy állami pénzt és uniós pénzt olyan tevékenységre lehessen igénybe venni, amely nyilvánvalóan veszélyeztetett, és ezután még állami pénzből kell nekünk kártérítést fizetni, azt gondolom, hogy ez nagy butaság lenne a részünkről. Ezért ezt ebben a formában nem szabadna elfogadni.

A környezetvédelmi bizottság egyébként abban megegyezett, hogy bizottsági módosítóként fogja megfogalmazni az ombudsman úr által javasolt módosító indítványt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ennek kérem majd a támogatását, és bizakodom abban (Az elnök ismét csenget.), hogy a kormány is velem, a kisebbséggel fog egyetérteni.

Köszönöm.