Készült: 2021.05.18.15:27:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2009.11.10.), 6. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richard (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHARD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 500 éve született Kálvin János. E jeles évforduló kapcsán nemcsak a világ reformátusságának, így a magyarországi református egyháznak van oka megemlékezni, hanem úgy vélem, nekünk, politikusoknak is itt, a tisztelt Ház falai között, mert Kálvin ugyan az európai reformáció alakja volt, de munkásságával olyan mélyreható egyházi változásokat indított el, amelyeknek igen-igen komoly társadalmi, politikai és gazdasági kihatásai voltak.

Jean Calvin, azaz Kálvin János a franciaországi Noyonban, 1509-ben született, Párizsban dialektikát, teológiát, majd Orléans-ban jogot tanult, 1533-ban jogi doktorátust szerzett. A francia protestánsok üldözése miatt Baselba menekült, ahol 1535-ben jelenteti meg élete egyik fő művét, az Institutiót. Azért jelentős ez a munka, mert nemcsak a hitélet reformációjára tér ki, hanem összefoglaló rendszerét adja a társadalmi és állami életnek. A hagyományokat, a fanatizmust, a bigottságot elítélte, és harcolt az avult tekintélyrendszer ellen. Felfogása szerint, idézem: "Aki nem uralkodik Isten dicsőségére, az nem király, hanem rabló." Kálvin egyébként azt fogalmazta meg, amire az új korba belépő Európának szüksége volt.

1536 júliusában Genfbe ment, ahol hozzákezd a város reformációjához. Két év múlva Strasbourgba érkezik, majd 1541-től haláláig ismét Genfben dolgozott. 12 kötetnyi műve között meghatározó jelentőségű volt az Egyházi rendtartás. Kálvin felújította a Biblia szerinti presbitériumot, és ő léptette először életbe a zsinat-presbiteriánus egyházalkotmányt. Ez azt jelenti, hogy az egyház tagjai minden törvényhozó és kormányhozó hatalmat a presbitereken keresztül gyakorolnak, minden felsőbb testületet a presbitériumok választanak; egyébként ez az alkotmányos politikai élet kálvini gondolatának a gyökere.

Aztán kidolgozta a város egyházi szervezetét és a polgári törvénykönyvet. A polgárság erkölcsének megjavítása céljából szigorú törvényeket fogadtatott el: nincs kocsma, kártyabarlang, felvirágzik az ipar és a tisztes kereskedelem, nincs úri pazarlás, van csendes, biztos polgári gyarapodás Genfben. Európa gazdasági életében is fordulópontot hozott Kálvin törvényes és méltányos, 5 százalékos kamat jogosságát meghirdető bibliamagyarázata. Ezzel a modern gazdasági élet indult útjára az öreg kontinensen, hiszen a pénzforgalom már akkor is az ipar és a kereskedelem legfőbb feltétele és a gazdaságfejlődés elindítója. Kálvin halála után sem szűnt meg hatása, hanem az úgynevezett kálvinizmus gondolatkörében évszázadokon keresztül a progresszív változás, a semper reformandi jegyében a fejlődést eredményezte.

Tisztelt Elnök Úr! Nekünk magyaroknak pedig különösen sok okunk van a megemlékezésre, hiszen Európában ma is az egyik legnépesebb kálvinista egyház tagjait a Kárpát-medence reformátussága adja. A XVI. században egy emberöltő alatt tanításai olyannyira meghódították a magyar népet, hogy már a kezdetekből fogva a református vagy kálvinista hitet, illetve egyházat magyar vallásnak, magyar egyháznak nevezték, mi több, az egyszerű nép gyakran vélte őt jó magyar embernek.

Igen, Magyarországon a társadalmi életnek szinte nincs olyan területe, ahol ne lenne kimutatható a kálvinizmus progresszív hatása. Például a nemzet függetlenségéért vívott évszázados harcok mozgatójaként a korábban sajnos feledésbe merült Ius Resistendit a kálvini zsarnokölés elmélete váltotta föl. A reformátor szerint, aki túllépi jogait, Isten ellen cselekszik. A magyarországi rendek például Bocskai Istvánt 1605-ben ezek alapján választották meg Isten elhívottjaként, a magyarok Mojzesaként, aki népét megszabadítja az idegen uralom alól. Tehát ennek egyik példája az, hogy Kálvin és a kálvini reformáció hogyan lett megtartóerővé a Kárpát-medencei magyarság számára.

Aztán a kálvinizmusnak a magyar polgári gondolkodás térnyerésében is elvitathatatlan szerepe volt, különösen a kiegyezés utáni gazdasági fejlődésben, amikor a szociális piacgazdaság mintáját szorgalmazta. A kultúra és az oktatás területén is gyökeres változás történik. A kálvinista oktatási rendszer minőségi és mennyiségi változást hozott. A kollégiumi rendszert kitágította a korábban szűkre szabott tanulni vágyók számára.

Nem sorolom tovább, elnök úr. Úgy vélem, végül ideillenek Illyés Gyula, a reformáció genfi emlékművéről szóló közismert versének sorai: "Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs - Kálvin? Nem hiszem."

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai