Készült: 2021.09.20.12:44:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 42. felszólalás
Felszólaló Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:18


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A javaslat 14 törvény módosítását tartalmazza, jobbára az Európai Unió jogának való megfelelést vagy annak végrehajtását hivatott biztosítani, ezen túlmenően a gyakorlatban felmerült igények alapján pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz. Rendkívül összetett, sokrétű kodifikációs munkát látunk, és jelzem, a jobbikos képviselőtársam mind a 14 területet felsorolta már, így nem akarnék mind a 14 területre külön kitérni. Néhány megállapítás, államtitkár úr: a tőkepiaci és értékpapírpiaci szabályozás változása uniós rendeletek alapján megteremti elsősorban a bankok számára a meglévő jelzálog, eszközök fejében nyújtott kölcsönök, lízing refinanszírozását úgynevezett értékpapírosítás révén, egy újonnan létrehozandó, speciális pénzügyi értékpapírpiaci társaságon keresztül. Az értékpapír-kibocsátás fedezete a kihelyezett banki hitelből befolyó törlesztés, sőt az eszközök átkerülhetnek a bankok mérlegéből az új speciális cégek mérlegébe.

Itt a KDNP-s képviselőtársamnak, Hargitai képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy kétszer is megjegyezte, hogy elég nehéz lehet most, ha a tévénézők nézik ezt a parlamenti közvetítést, mert egy elég komoly törvénymódosításról és átfogó törvénymódosításról beszélünk; azért engedje meg, hogy nem sok lehetőségük van a magyar állampolgároknak, hogy nyomon kövessék televízión vagy akár interneten keresztül a közvetítést, mert tudjuk, hogy önök voltak azok, akik megszüntették az élő közvetítést a parlament munkájáról. Ezt a jegyzőkönyv számára szerintem pontosítani kell.

Ez a fajta refinanszírozási forma kísértetiesen hasonlít a tíz évvel ezelőtti pénzügyi, majd gazdasági válság kirobbanásához vezető USA-beli speciális pénzügyi termékhez. Akkor is az amerikai lakossági jelzáloghitelek refinanszírozását értékpapírokba csomagolták és értékesítették, amiben keveredtek a különböző kockázatú hitelek, majd követhetetlen módon egyik értékpapírcsomagot a másikba csomagolták és értékesítették. Az Unióban is most alkották ezeket a jogszabályokat, és lépnek hatályba Európa-szerte. A hazai tőke- és pénzpiac fejlettsége továbbra sem mérhető nemhogy az amerikai, de a nyugat-európai pénzügyi központokéhoz sem, másrészt a relatív kis piaci méret sem indokolja, hogy éppen egy ilyen rossz emlékű pénzügyi instrumentummal bővüljön az értékpiac, annak ellenére, hogy új uniós jogszabályok, irányelvek erre lehetőséget teremtenek.

Itt jegyezném meg, államtitkár úr, hogy az új Orbán-kormány megalakulása óta többször hallgattuk akár sajtónyilatkozatokban, akár bizottsági üléseken Orbán Viktortól, Varga Mihálytól és magától Matolcsy Györgytől is, hogy készítik fel a magyar lakosságot úgymond egy következő gazdasági válságra, folyamatosan kommunikálják, hogy úgymond a megszorító csomaggal, amit készítenek elő sejtésünk szerint, a lakosságot készítik fel erre a következő gazdasági válságra, és próbálják kommunikációval felkészíteni a lakosságot arra, hogy hogyan tudják majd a megszorító csomagjukat keresztülvinni.

A foglalkoztatói nyugellátás követelményrendszerének bővítése, szigorítása, kockázatcsökkentése érdekében elfogadhatónak tűnik, habár eddig nem voltak ismertek a szélesebb nyilvánosságban problémákra utaló hírek. Itt megjegyezném, hogy többszöri kísérletet tett a kormány az elmúlt években a nyugdíjasoknak az újrafoglalkoztatására.

Hargitai képviselő úr előttem elmondta, hogy mekkora nagy problémát okoz nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte a lakosságnak az elöregedése, és hogyan lehet pótolni a munkaerőpiacon azt a fajta hiányt, amellyel most már Magyarország is küzd. Bár itt egy kritikát engedjenek meg: önök voltak azok, akik olyan törvényeket hoztak, hogy hogyan nem lehet nyugdíjasoknak dolgozni, itt hoznám példaként akár azt, ahogy az oktatási rendszerbe beavatkoztak, és lényegében egy óriási pedagógushiány alakult ki.

A másik, amit ennél a törvénymódosításnál el kell mondanom, hogy azt a helyzetet, azt a fajta kivándorlást sem kezelik, amit évek óta tapasztalunk Magyarországon, hogy 600-700 ezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik elvándoroltak Magyarországról, és akik okozhatják ezt a fajta munkaerőpiaci hiányt, amit tapasztalunk most már Magyarországon.

Az MNB elnöke dönthetne számos olyan ügyben, amiben eddig a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntött, miután több ezer ügyben tapasztaltuk. Ez nem indok arra, hogy jogköröket vonjanak el. Az elvonandó jogkörök elsősorban a szanálási jogkörökre vonatkoznak, azok felett láthatóan kizárólag a jegybankelnök, illetve általa megjelölt személy rendelkezhetne ez után a módosítás után.

Mint ismert, az MNB legismertebb szanálási esete az MKB Bank közpénzből történt szanálása, majd utána a vitatott privatizációja, amit egy 2015-ös ÁSZ-jelentésben azért kritikaként meg is fogalmaznak, hogy lényegében ez szabályos volt vagy nem volt szabályos. Vitatjuk, hogy ezeket a jogköröket tényleg szükségszerű-e a Magyar Nemzeti Bank elnökének átruházni; remélem, hogy az államtitkár úr erre a kérdésre fog válaszolni, hogy ezt miért kell most meglépni.

A másik nagyon érdekes módosítás a törvényben az, hogy az MNB felügyelőbizottsága tagjainak a mandátumát hosszabbítanák meg a következő országgyűlési választások évének a végéig, december 31-éig  ez egy féléves hosszabbítás. Államtitkár úr, mi szükség van erre? Nem értjük, hogy ezt a fajta módosítást miért akarják véghezvinni, miért nem működhet az a rendszer. Ehhez szerintem módosító javaslatot fogunk benyújtani, hogy ezt ne tehessék meg.

Az OBA által nem biztosított betétek körét bővítették a viszontbiztosítók, pénzforgalmi intézmények bevételeivel, saját váltóival, amelyek indokoltak, miután üzleti szereplőkről van szó.

(11.20)

Az örökösöket jelenleg nem illeti meg, legfeljebb 50 ezer euróig a kártalanítási összeg, ez megnyílna legfeljebb a betéthozzáféréstől számított három hónapig. Eddig az összeghatárig ez még elfogadható intézkedés is lehetne. A 14 módosítás közül van jó néhány, amivel egyet lehetne érteni, de pontosan a felsorolt kritikák miatt  a Magyar Nemzeti Bank elnökének adott újabb jogkörök, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága mandátumának a meghosszabbítása nem kell hogy szerepeljen ebben a törvénymódosításban  a Magyar Szocialista Párt részéről fogunk módosító javaslatokat benyújtani, hogy ezt vegyék ki magából a törvénymódosításból.

Persze, ha ezek benne maradnak, tisztelt államtitkár úr, akkor elfogadhatatlan számunkra, hogy ezt a törvényt meg tudjuk szavazni. És persze, ugyanazt látjuk, mint az elmúlt években nagyon sokszor, hogy egy hatalmas nagy csomagban, mondjuk azt, hogy egy salátatörvényben akár lehetnek pozitív változások is, de beletesznek olyan módosítókat, amelyek elfogadhatatlanok számunkra, elfogadhatatlanok az ellenzék számára, és ezért ezt így, ebben a formában, azt gondolom, nem lehet támogatni. Elnök úr, köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai