Készült: 2024.03.29.10:34:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

91. ülésnap (2003.09.30.),  134-148. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 37:20


Felszólalások:   122-134   134-148   148-160      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom. Módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Az előterjesztés elfogadásáról a következő ülésünkön határozunk.

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az előterjesztéseket J/2175. és H/5426. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Hajdu István úrnak, az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének, tízperces időtartamban. Önt illeti a szószék.

 

HAJDU ISTVÁN, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Rádió és Televízió Testület ugyanúgy, mint minden évben, a médiatörvény 43. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján értékelte a műsorszolgáltató szektor aktuális helyzetét, ismertette legfontosabb eseményeit, és számot adott a testület, valamint a műsorszolgáltatási alap tevékenységéről. Ez az elemzés a képviselők kezében van, szóban ismertetni az érintett témák nagy száma és terjedelme miatt lehetetlen, ezért csak azokat a részeket emelem ki ebből a beszámolóból, amelyek sajátosan a 2002. évre voltak jellemzőek. Számos kérdést folyamatában immáron több évre visszatekintve elemez ez a jelentés, tehát több év összehasonlításában érdekesek.

Mint ismeretes, a tárgyévben született meg a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítása a 2002. évi XX. törvénnyel. Ez a törvény számos feladatot határozott meg az Országos Rádió és Televízió Testület számára, és szükségessé tette a korábban hozott testületi állásfoglalások revízióját is számos pontban. Külön kiemelést érdemel ebből a módosítócsomagból a kiskorúak védelmében hozott új, a korábbiaknál szigorúbb rendelkezések beillesztése a médiatörvénybe, amelynek alapján a testületre hárult számos feladat, a mai napig is vita tárgyát képező úgynevezett klasszifikációs szempontok meghatározása és a különböző korhatári jelzések közzétételére vonatkozó előírások megalkotása.

A 2002. év az országgyűlési választások miatt is különbözött a megelőző évektől. Utalok itt a monitoringszolgálat kibővített tartalmú és megnövelt mennyiségű vizsgálataira és összehasonlító elemzéseire, amelyeket a jelentés bő terjedelemben és nagy adatbázissal tárgyal.

A kampányidőszakban jelentkező fokozottabb társadalmi aktivitás megemelte a panaszügyek - egyébként is az elmúlt években emelkedő tendenciát mutató - számát is. Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban a panaszbizottság mintegy 70 panaszügyet bírált el.

A 2002. év említést érdemlő eseményeihez tartozik a két országos kereskedelmi rádió, a Sláger Rádió és a Danubius Rádió műsorszolgáltatási szerződésének módosítása, amelyek következtében mindkét rádió műsorszolgáltatási jogosultsága 2009 novemberéig meghosszabbodott.

El szeretném mondani, hogy a médiatörvény előrevetített szándékai közül, tehát az 1996-ban csak elképzelt médiarendszerre kidolgozott szabályai közül talán legkevésbé a rádiópiaci elvárások teljesültek. A rádiópiac reklámbevételei legjobb esetben is stagnáltak az elmúlt években, több egymást követő évben viszont csökkentek. A testület úgy gondolta, hogy lépéskényszerben van, a piac alapvető működését kell biztosítania az említett szerződések módosításával. Azt sem lehet letagadni, hogy ezek a szerződésmódosítások, miközben a piac működését valóban lehetővé tették, aközben komoly gondokat okoztak a bevételi oldalon, a műsorszolgáltatási alap bevételeinek oldalán. A rádiókkal kötött egyezség és a szerződések meghosszabbítása egy közel egyéves eljárásnak, helyenként kínos eljárásnak tett a végére pontot, amelyet a Sláger Rádió 2001. évi műsorszolgáltatási díj meg nem fizetési magatartása idézett elő.

A testület munkájában jelentős helyet foglal el a törvényi előírások fölötti őrködés. Az ORTT által feltárt törvénysértések száma 2001-hez viszonyítva mérséklődött. A műsorszolgáltatók 2002. évi működéséről összességében megállapítható, hogy a közszolgálati médiumoknál több törvénysértést tapasztaltunk, mint a kereskedelmi médiumoknál. Elsősorban a Magyar Televízió Rt. műsorszolgáltatásában tapasztaltuk a különböző törvénysértések elszaporodását. Az országos médiumok általában betartották a törvény rendelkezéseit, míg a helyi és a körzeti műsorszolgáltatókról ugyanez nem mondható el. Számos ellenőrzésünk e téren negatív eredménnyel zárult. Azt lehet elmondani, hogy az esetek háromnegyedében a műsorszolgáltatók, és rögtön hozzáteszem, ha csak kisebb jelentőségű kérdésekben is, de figyelmen kívül hagyták a hatályos rendelkezéseket.

Az ORTT minden évben rendszeresen vizsgálja a hír- és magazinműsorok kiegyensúlyozottságát. 2002-ben megkülönböztetett figyelemmel kísértük a hírműsorok és háttérműsorok szerkesztési gyakorlatát. Vizsgálataink során a már megszokott változók mellett szerepeltettük az ORTT által kifejezetten a választásokra kiadott ajánlás szempontjait is, illetve ennek az ellenőrzését is. A kampányidőszak alatt napi jelentéseket készítettünk, az adatokat teljes egészükben táblázatos formában az interneten is publikáltuk. A politikusok szereplési gyakorisága ebben az időszakban nőtt. A legfontosabb megnyilatkozási formát, a megszólalásokat figyelembe véve az egész kampány alatt a kormány rendelkezett a politikusok élőszóbeli szereplésére fordított műsoridő 60 százalékával, míg az ellenzék több mint 35 százalékát tudhatta magáénak. Ugyanezen időszak eseményeit az egész évre vonatkoztatva megállapíthatjuk, hogy a kormány, illetve a koalíció átlagosan az élőszóbeli megjelenések valamivel kevesebb mint 70 százalékát birtokolta. Az országos médiumok mellett a kampány tisztaságának megőrzése érdekében a helyi regionális műsorszolgáltatók hírműsorait és más műfajba tartozó programjait is elemeztük. A kutatás csupán néhány esetben tárt fel aránytalanságot a műsorszolgáltatók szerkesztési módszereiben, a médiumok többsége kiegyensúlyozott szerepet biztosított a helyi politika résztvevőinek.

A jogharmonizációs módosítás komoly feladatokkal látta el a testületet, az új jogszabályok végrehajtásának kidolgozása sok háttérmunkát igényelt az év folyamán. Az Európa más államaiban és Észak-Amerikában meghonosodott klasszifikációs módszereket kellett tanulmányozni, amelyek természetesen nem minden esetben ültethetők át egy az egyben a magyar gyakorlatba.

 

 

(17.40)

 

Az említett tevékenységgel párhuzamosan sor került a kiskorúak védelmével foglalkozó 5. § rendszeres figyelésének megtervezésére, az ehhez szükséges metodika kidolgozására és az adatfelvétel technikai hátterének a megteremtésére. Ez számos energiát emésztett fel.

Az ORTT a frekvenciapályáztatási tevékenysége során három jelentős új lehetőség megnyitásáról döntött a 2002. év során. Felsorolásszerűen: elsőként döntött a kisközösségi rádiófrekvenciák megnyitásáról. Az úgynevezett kisközösségi rádiók a rádiószektoron belül a közszolgálat és a kereskedelmi szektor mellett a harmadik csoportot jelentik, amelyre külön szabályokat kell kidolgozni, ezért a testület speciális célú, speciális tartalmú pályázatokat írt ki, amelyek a 2002. év során megjelentek, és az elbírálásuk természetesen már áthúzódott erre az évre.

Másodikként említem, hogy az ORTT 2001 júniusában kérte fel a Hírközlési Főfelügyeletet a 87,5-től a 108 megahertzig terjedő sávban működő országos adóhálózat frekvenciatervének az elkészítésére azzal a szándékkal, hogy ezen a frekvencián a Kossuth rádió működjön. A tervek elkészültek a 2002. év végén, a frekvencia megnyitásra alkalmassá vált.

Harmadikként pedig utoljára megemlítem, hogy a 2002. év végére, ez év elejére egy országos középhullámú rádió pályázati feltételei készültek el. Ez azért jelentős, mert valószínű, hogy a digitális terjesztési módszerek általánossá válása előtt ez lesz az utolsó országos felosztható rádiófrekvencia.

A jelentés természetesen foglalkozik a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetével, a médiapiac és a médiafogyasztási szokások alakulásával, az MTI hírszolgálgatási tevékenységével, az országos körzeti és a helyi műsorszolgáltatók hatósági ellenőrzésének egyéb, itt nem említett kérdéseivel, valamint a műsorszolgáltatók tulajdonosi viszonyainak az alakulásával.

Mindezek folytonosan a korábbi évek gyakorlatának és a jelentésekben korábban felvázolt szerkezetnek megfelelően kerülnek most is tárgyalásra.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Újhelyi István képviselő úrnak, a kulturális bizottság előadójának. A képviselő urat illeti a szó.

 

ÚJHELYI ISTVÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elnök Úr! A kulturális és sajtóbizottság nevében az Országos Rádió és Televízió Testület 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolóról az országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra javasoljuk. Azt hozzá kell tennem, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület élén változás következett be, és a beszámolót az az elnök nyújtotta be, aki a vonatkozó időszakban még nem volt elnök. Ezt tudomásul kell vennünk, mégis emellett a bizottság elfogadásra javasolta.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni. Nem jelezte a kormány felszólalási szándékát.

Megadom a szót Szabó Lajos úrnak, a költségvetési bizottság alelnökének.

 

SZABÓ LAJOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság a beszámolót megtárgyalta, és egyhangúlag elfogadásra ajánlja a Háznak.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek, ötperces időtartamban. Írásban előre jelentkezett Balogh Miklós képviselő úr, Szalai Annamária képviselő asszony, Pető Iván és Herényi Károly képviselő urak.

Megadom a szót Balogh Miklós képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából.

 

DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Elnök Úr! Tisztelt meghívott Vendégek! Hölgyeim és Uraim! Az Országos Rádió és Televízió Testület 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló felerészben még a dr. Körmendy-Ékes Judit elnöksége idején történteket tükrözi, fele arányban Hajdu István elnök úr időszakáról tanúskodik - ilyen felemás is; összességében azonban elfogadható.

Kezdjük a pozitívummal: ez az első olyan beszámoló, amely kitér a véleményszabadság és a tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságának a kérdésére, ennek ismertetésére. Az érdem mellett, hogy szól a kiegyensúlyozatlanságról, sajnos a legfontosabbal, az értékeléssel adós marad. Azzal, hogy miként is néz ki a helyzet a tények alapján. Nem elemző, nem bátran összegző, hanem elég általános, semmitmondóan konfliktuskerülő, nem mer szembenézni a valósággal.

A beszámoló másik gyengesége, hogy a 2002. évi vállalások értékelése során nem elemzi a közszolgálati televíziók elfogult működését a választások időszakában, pedig erre az EBESZ megfigyelői is rosszalló észrevételeket tettek. Bájosan csúsztat például a 100-101. oldalon, amikor arról ír, hogy a parlamenti választások első fordulójáig a politikusok beszédidejének 0,6-e, az első forduló után már csak 43 százaléka kötődik a kormányzat, a koalíciós pártok képviselőihez. Bájos ez a csúsztatás, mert a 0,6 igen picinek tűnik - ez 60 százalék, ahogy az elnök úr helyesen említette -, a 43 százalék pedig sokkal többnek a picinél. Az ellenzék térnyerése a médiumokban az MSZP választási győzelmével magyarázható s a többi.

A médiahatóság közszolgálati médiumokra vonatkozó értékelésének sokkal értelmezőbbnek, elemzőbbnek kellene lenni. Az ORTT-nek 2002-re tervet kellett volna készíteni a frekvenciagazdálkodásra és javítani együttműködését a hírközlési felügyelettel.

A Magyar Szocialista Pártnak az az álláspontja, hogy a közszolgálati médiumoknak, az MTV-nek, a Magyar Rádiónak, a Duna TV-nek különösen a választási kampányok idején, de a mindennapokban is a legfontosabb feladata a kiegyensúlyozottság biztosítása. Az a fő hivatása az ORTT-nek, hogy erre állandóan ügyeljen, figyelemmel legyen. Korábban, a 2001. évi beszámolónál is azt bíráltuk legélesebben, hogy egyáltalán nem foglalkoztak a kiegyensúlyozottsággal, annak elemzésével. Ez nem figyelmetlenség, bátortalanság, hanem tudatos tendencia volt akkor. A közszolgálati testület munkájában látunk arra utaló jeleket, törekvést, hogy ez megszűnjön.

A parlamenti ciklus elején elvégzett jogharmonizációs módosítás több jó irányú változást indított el, de még számlálhatatlanul sok a tennivaló ma is. A kiskorúak, a gyermekek védelmét szolgálta az akkori változtatás, s úgy tűnik, ez a gyakorlatban is meghozta első eredményét, gyümölcsét. Az életkorhatár feltüntetése bizonyos felnőtteknek szóló műsor esetében előrelépés, még ha nem is teljes és osztatlan az öröm a számjelek láttán. Gratulálunk az előrelépéshez, köszönjük az erőfeszítést.

További feladatok állnak a közmédiumok előtt, bővíteni kell a választékot, a kínálatot a gyermekek érdekében. Gyermekműsorok kellenek nagyobb számban, nagyobb gyakorisággal, mert megengedhetetlen, hogy folytatódjon az a tendencia, hogy míg korábban a közszolgálati műsorok 20 százaléka gyermekműsor volt, 2002-ben ez a műfaj 3,2 százaléknyira zsugorodott. Mivel kevés a gyermekműsor, a mindenevő tévénéző gyermekek - ilyen az én Ádám unokám is - a számukra nem kedvező hatású műsorokat is fogyasztják önkéntelenül. Érvényesül az eszi, nem eszi, nem kap mást középszerűség elve. Szerencsére a kereskedelmi adókon sokkal bővebb a választék, százalékarányuk is nagyobb, de ez nem pótolhatja a közszolgálati gyermekprogramok hiányát. Az dicséretes és köszönet is érte, hogy a kereskedelmiek figyelemmel vannak szemünk fényére, a gyermekekre. Példájuk követendő ez esetben.

A közszolgálati rádiót kevés fiatal hallgatja, inkább a kereskedelmi adók keltik fel a figyelmüket, ez nem baj, különösen, mert jó ott a zene, van humoruk. Az azonban elgondolkodtató tény, hogy a felnövekvő generációk úgy szocializálódnak - írja a beszámoló -, hogy a tájékoztató funkció teljes háttérbe szorításával a rádiót csupán szórakoztatásnak használják - a hírközlés eszközét, teszem hozzá. Ezen változtatni kell, ugyanis a másik oldalon megjelenik ennek ellenkezője, az információéhség és a tájékozódás iránti igény.

Mindezek alapján a beszámolót elfogadásra ajánljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Balogh Annamária képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából. (Dr. Pető Iván: Szalai Annamária!) Bocsánat, megadom a szót Szalai Annamária képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

 

 

(17.50)

 

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Földiek vagyunk Miklóssal, bizonyára ezért vonta össze a vezeték- és a keresztnevünket.

Nem fogok meglepetést okozni a tisztelt Háznak azzal, ha azt mondom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az ORTT 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadásra ajánlja. Tesszük ezt azért, mert következetesen minden évben, függetlenül attól, hogy milyen tagokból állt a testület, milyen arányok voltak testületen belül, mindig ezt tettük. Ennek több oka is volt. Mi azt szeretnénk, hogy egy hatóság biztonságosan működjön, úgy működjön, hogy azt a parlament bár ellenőrizze, de inkább támogassa. Mi azon voltunk és leszünk mindig, hogy az ORTT-nek minél több eszköz legyen a kezében arra nézve, hogy a médiapiacot valamilyen módon ellenőrizni, regulázni tudja. Ebben sajnos az eszközei korlátosak.

A 2002. évre alapvetően az jellemző, hogy a médiatörvény változtatását végre elfogadta a parlament. Kormánypártként annak idején háromszor nyújtottuk be az európai uniós jogharmonizációs csomagot. Akkor nem sikerült a parlamentnek támogatni; az akkori ellenzéknek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek aztán megváltozott a véleményük, mikor kormányra kerültek. Ennek is örülök. Most ismét látszik, hogy megváltozott a véleményük, mert hasonlítsuk össze, hogy mi a különbség a 2001. és 2002. év között.

Itt szeretném azért képviselőtársamat pontosítani: nincs ilyen, hogy 2002 egyik felében Körmendy-Ékes Judit asszony volt az ORTT elnöke, a másik felében pedig Hajdu úr - egész évben Körmendy-Ékes Judit volt az ORTT elnöke. Igaz, hogy már ősszel bejelentette a lemondását, de joghatálya ennek a következő évtől volt. Ennyi pontosítást engedjen meg.

Nos, milyen ürügyekkel utasították el annak idején a szocialista és szabad demokrata képviselők a 2001. évi beszámolót? Azt mondták, hogy nincs frekvenciagazdálkodási terv. Nahát az még most sincs, 2003-ban sincs, ahogy Balogh úr is mondta. Az volt a másik pont, hogy csonka kuratórium van. Hát, jelenleg is csonka kuratórium van, a Magyar Televízióban a legnagyobb ellenzéki párt nincs jelen, kiszorították szisztematikusan. A harmadik érv az volt, hogy a Pannon Rádió 2002-es tevékenységét 2001-ben nem szankcionálta az ORTT. Ez meglehetősen irracionális ürügy volt már akkor is. A negyedik vádpont az volt a tavalyi beszámolóval kapcsolatban, hogy aránytalan a szerkezete, kétszáz oldal szól a kiskorúak védelméről és az erőszakról, és csak pár oldal a kiegyensúlyozottságról. Az ötödik érv az volt, hogy a panaszügyek nagyon lassan emelkednek jogerőre, hosszú-hosszú időszak után lesz jogerős egy döntés. Azután a kormánypárt-ellenzék kiegyensúlyozottság szintén problémájuk volt. Aztán volt ilyen, hogy nincs műsorszolgáltatási szabályzata a Televíziónak. Aztán, hogy nagyon sok a törvénysértés.

Összességében Szabó Zoltán képviselőtársam úgy foglalta össze, hogy miért utasítják el a 2001-es beszámolót, hogy a “Magyar Szocialista Párt úgy ítéli meg, hogy 2001 során ilyen vagy olyan okok miatt az ORTT nem volt képes ellátni médiahatósági funkciójátö. Ezt az emelkedett érvelést használták az elmúlt évben.

Ehhez képest semmi érdemi változás nem történt még 2003-ban sem, hacsak az nem, hogy a 2002-es beszámoló már az intelmeket megfogadta, és nem kétszáz oldal volt a kiskorúak védelméről szóló fejezet, hanem csak harminc oldal, ezen kívül a Magyar Televíziónak van közszolgálati műsorszolgáltató szabályzata. Más érdemi változás nem történt. Úgyhogy nem igazán értem, pontosan mi a döntés oka, hogy az MSZP megváltoztatta a véleményét. Egyre tudok csak gondolni: hogy már ősszel sejthető volt, hogy némi nyomás hatására az elnök asszony el fogja hagyni idő előtt a testületet.

Az SZDSZ következetesebbnek tűnt egészen idáig, mert mindig elutasította, mindig talált valami érvet az évek során, hogy miért utasítja el. Immár ők is megfordultak, és most támogatásra alkalmasnak látják az ez évi beszámolót.

Ez összességében örömmel tölt el engem, mert változatlanul azt mondom, valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy erős médiahatóság legyen.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetségéből.

 

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt ORTT Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Sajátos beszámolót tartunk kezünkben, hiszen a beszámoló - az egyértelműség kedvéért érdemes ezt világosan megfogalmazni - egy olyan évről szól, amikor más volt az ORTT elnöke, és az év nagyobb részében - vagy egy részében, felében körülbelül - más volt az ORTT összetétele is, mint a beszámolás elkészültekor. Ilyen esetben többnyire az a parlamenti szokás - nem mondom azt, hogy ez szabály, de szokás -, hogy elfogadják a kormánypártok és az ellenzékiek is az ilyen sajátos időszakban készült és időszakról szóló beszámolót.

Ha az ember az ORTT beszámolóját kézbe veszi, és nem tudja, hogy az ORTT mit is jelent, akkor talán nem mindig érti, miért olyan visszafogott hangú kényes kérdésekben is ez a beszámoló. Természetesen a képviselők tudják, hogy az ORTT tagjai parlamenti pártok által delegált tagok. Ebben a testületben jelentést elfogadni csak úgy lehet, ha a különböző álláspontot képviselő tagok közös nevezőt tudnak kialakítani, közös nevező pedig meglehetősen eltérő értékelést adó pártok vagy politikai filozófiát valló emberek között csak úgy lehet, ha a problémákat nem élezik, hanem a lehető legvisszafogottabban vagy jelzik, vagy - hogy is mondjam? - a sorok között próbálják csak jelezni.

Az ORTT beszámolója ennek megfelelően meglehetősen semleges hangon - tárgyszerűen, de semleges hangon - ír olyan, egyébként vihart kavaró ügyekben, mint a vidéki rádiók hálózatba kapcsolása, amely nem volt teljesen egyszerű ügy, és amely vitákat kavart; vagy például a már itt is emlegetett Sláger Rádió ügye, amelynek továbbgyűrűző hatása meglehetősen távoli következményekkel jár; vagy mint a Pannon Rádió frekvenciaügye.

Említhetném az itt szintén többször szóba került médiatörvény jogharmonizációs módosítását. Hogy ne csak a jó részéről beszéljünk, hogy ez megszületett, és hogy ebben az ORTT-nek is szerepe volt, tegyük hozzá, hogy az, amit a Fidesz-kormány idején megfogalmaztak és a jelenlegi kormány idején Fidesz-előterjesztésre elfogadott a parlament, a legfőbb követelménynek, nevezetesen az európai uniós követelményeknek nem felelt meg, és ennek következtében ma sem kaphat Magyarország még filmtámogatást. Tehát ezt a törvényt ezen a helyen tovább kell módosítani.

S meglehetősen visszafogottan fogalmaz a beszámoló az itt szintén szóba került jogorvoslati ügyekről, illetve az ORTT által hozott döntésekről. Magyarul nem mondja ki tételesen azt, amit mindannyian tudunk, hogy az ORTT a maga hatósági jellegű feladatait gyakorlatilag alig-alig tudja ellátni, azért, mert a jogorvoslatnak halasztó hatálya van, és bizonyos ügyek eldöntése olyan távol esik a médiatörvény esetleges megsértésétől, hogy a büntető funkciója már nem működik.

Szinte csak felsorolásszerűen érdemes azonban arról is beszélni, hogy mi az, amiről az ORTT beszámolója nem vagy csak nagyon érintőlegesen beszél.

Statisztikákat közöl, feltehetően korrekt felmérések alapján - és én ezt egyáltalán nem vitatom -, a politikai szereplők közötti arányok megoszlásáról, mármint mennyiségi adatok alapján. De maga a beszámoló is kiemeli, hogy tartalomelemzésbe nem tudnak belemenni. Nyilvánvalóan érdemi beszámolót csak tartalomelemzés alapján lehetne akár a politikai szereplésekről is csinálni, akár arról a problémáról, ami a közszolgálati rádió tevékenységével alig-alig egyeztethető össze, hogy ezoterikus nézetek képviselete meglehetősen jelentős szerepet kap a közszolgálati rádióban; olyan, a tudománytól távol álló nézetek meglehetősen jelentős szerepet kapnak, amelyek, mondjuk, a magyarság eredetét, származását másként próbálják beállítani, mint a konszenzusos tudományos álláspont ma Magyarországon.

Az SZDSZ kifogása az eddigi ORTT-beszámolókkal szemben elsősorban az volt - erről Szalai Annamária nem beszélt -, hogy a nevezetes országos televízió-frekvenciaosztás idején bizony jogsértések történtek az ORTT keretében.

 

 

(18.00)

 

Ezek kivizsgálására azóta sem került sor. Ez nem azt jelenti, hogy az SZDSZ most elfogadja ezt a beszámolót vagy elfelejtettük ezt az ügyet, de ma már szinte senki nincs ott az ORTT-ben, aki annak idején ott volt, és a felelősöket nyilvánvalóan nem lehet örökké keresni.

Van még egy fontos kérdés - elnézést, hogy túlmentem némileg a rendelkezésre álló időn -, amiben talán az ORTT beszámolója részletesebb, illetve érdemibb lehetne: ez az adófizetők pénzének médiaügyre történő felhasználása. Meglehetősen szerény képünk, szerény ismereteink vannak - legalábbis ebből a beszámolóból - arról, hogy mennyit költ a magyar adófizető közszolgálati és önkormányzati médiumokra; nagyon-nagyon sokat ahhoz képest, hogy milyen teljesítményt lát viszont.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Herényi Károly frakcióvezető úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából.

 

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Igyekszem olyan ötperces beszámolót vagy értékelést tartani, ami a politikától mentes, hiszen alapvetően szakmai szempontok alapján kell megítélni az ORTT működését, és azt hiszem, a mi felhatalmazásunk erre kell hogy szóljon.

Az elmúlt esztendő nem volt túl izgalmas a magyar média világában, a duálisnak mondott rendszer fennmaradt és működött. Az országos lefedettséggel rendelkező kereskedelmi televíziók működtek, és a hírek arról szóltak, hogy a közszolgálati televízió és rádió meglehetősen mostoha anyagi körülmények között próbálja teljesíteni a feladatát. Az a harmadik szereplőcsoport, amelynek a megerősödése - a helyi televíziók és a helyi rádiók - a Magyar Demokrata Fórum számára és szempontjából rendkívül fontos lenne, de nemcsak a mi számunkra, hanem a helyben lakók számára, hiszen a helyi televíziók tudják igazából az ott élők mindennapjait a képernyőn és a rádióban visszaadni és tükrözni, sajnos nem változott; meglehetősen nehéz körülmények között működnek, megerősödni nem tudnak, és ez nyilván nemcsak az ORTT felelőssége, sőt nem az ő felelőssége, hanem a politika minden szereplőjéé.

Az ORTT a médiatörvény által nevesített feladatait a 2002. esztendőben is az elvárható szakmai színvonalon látta el, a növekvő terhelés ellenére folyamatosan, különösebb zavarok és zökkenők nélkül, bár az ORTT Irodája és a műsorszolgáltatási alap adminisztrációja létszámában, technikai hátterében ebben az évben sem tartott lépést az egyre gyorsuló feladatmennyiséggel. Ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem halogatható a digitális adatrögzítés, hiszen az eddigi gyakorlat, a VHS rendszerű idejétmúlt, korszerűtlen és meglehetősen drága.

Most is sokan kérik számon az ORTT-től, hogy vizsgálatai terjedjenek ki valamennyi műsorszolgáltató minél teljesebb műsorkínálatára. Egyet lehet érteni ezekkel a megszólalásokkal, de ne felejtsük el, hogy ezen elvárások pénzügyi fedezete a mi döntésünktől, a Ház döntésétől függ. Az ORTT Irodája, elsősorban annak monitoringszolgálata a médiapiac szereplői által elfogadott, magas színvonalú szakmai munkát végez, mára azonban, úgy tűnik, eljutott teljesítőképességének határához. Nem az a megoldás, hogy csökkentik a vizsgálatok számát és körét, hanem az, hogy biztosítjuk a szükséges költségvetési támogatást; ebben az esetben joggal elvárhatjuk, hogy tovább bővítsék vizsgálataik körét vagy azok gyakoriságát.

A televíziózás digitális robbanás előtt áll. Az eddigi analóg adatátvitelt felváltja a digitális, amely eredményeként megtöbbszöröződhet az országosan fogható televíziók száma. A digitális és interaktív televíziózásra való felkészülés hazánkban is folyik, az ORTT-nek a feladata, hogy a szükséges lépéseket megtegye, és minél hamarabb megpályáztassa az egyes digitális jogosultságokat. Közös érdekünk, hogy a digitális műsorszolgáltatásra való átállás zökkenőmentes legyen, egyben megteremtse - és itt visszatérnék az előbbi észrevételre - a körzeti televíziók számára is a rendszerbe történő bekapcsolódás lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2002. július 9-én elfogadta a médiatörvény módosítását. Jogharmonizációs célú módosítás volt, az ORTT nyilvántartásait, a vezetékes és műholdas műsorszolgáltatókat, műsorelosztókat és műsorkészítőket, műsorszétosztókat érintő rendelkezések október 15-én léptek életbe az előző évben. Az ORTT Irodája a változásoknak megfelelő, új eljárási rendet megalkotta, a szükséges változtatásokat végrehajtotta, ezért a hatálybalépés többé-kevésbé zökkenőmentesen zajlott le.

A kiskorúak védelmével kapcsolatos szabályok változásával a módosításokat bevezették. Tudom, hogy a kis sárga karikák sokakat irritálnak, mégis azt mondjuk, hogy ezek a kis pontok segítik eligazodni a gyermekeket nevelő családokat abban, hogy a műsort nézzék-e vagy nem, de azt azért be kell látni, hogy alapvetően a kiskorúak védelmét ez nem oldotta meg, legfeljebb kicsit közelebb visz a megoldáshoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ORTT beszámolójának vitájában nem kerülhetők meg azok a médiatanulmányok, médiatörvény-koncepciók, amelyek az elmúlt hónapokban, napokban láttak napvilágot kormánypárti politikusok, szakértők tollából, illetve azok megbízása alapján. Ki kell térnünk azokra az elképzelésekre, amelyek irányt akarnak mutatni a törvényhozás számára. Nyomatékosan le kívánom szögezni, hogy számunkra, a Magyar Demokrata Fórum számára az ORTT megszüntetése éppúgy elfogadhatatlan gondolat, mint a közszolgálati műsorszolgáltatás visszafejlesztése.

A Magyar Demokrata Fórum minden körülmények között kiáll a másik, támadásnak kitett intézmény, a független Duna Televízió mellett. Az Európai Unióba lépő Magyar Köztársaságnak minden eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnie a határainkon kívül élő magyarságnak, nem feledkezhetünk meg az Unió határain kívül maradó nemzetrészekről. Ezért hangsúlyozom, a néhai miniszterelnökünk, Antall József kormánya által létrehozott Duna Televízió küldetése nem fejeződik be hazánk európai integrációjával, sőt a globalizálódó világban egyre inkább felértékelődik.

Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében az ORTT 2002. esztendei működéséről szóló beszámolót a tisztelt Háznak elfogadásra javaslom. (Szórványos taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! További felszólaló nem jelentkezett. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kívánnak válaszolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az együttes általános vitát lezárom. Módosító javaslat nem érkezett, ezért részletes vitára nem kerül sor. Az előterjesztés elfogadásáról a következő ülésünkön határozunk.

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2001. január 1. és december 31. közötti időszakban, továbbá a 2002. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámolók és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitája a lezárásig. Az előterjesztéseket J/743. és H/3840. számokon, J/2607. és H/3841. számokon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Berényi Lajosnak, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének, húszperces időtartamban.

 




Felszólalások:   122-134   134-148   148-160      Ülésnap adatai