Készült: 2019.11.21.21:59:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

68. ülésnap (2019.05.28.), 106. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:43


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kilenc éve nyújtotta be Kövér László és Semjén Zsolt képviselőtársunk az Országgyűlésnek a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot, amelyet  hallottuk  a tisztelt Ház 2010. június 4-ét megelőzően fogadott el. Magam is jól emlékszem erre a napra, mert ez egy különleges időpont volt, amikor egy teljesen új korszakot nyitott az Országgyűlés: egyszer s mindenkorra világossá tettük, hogy nemzeti tragédiánkra nemcsak emlékezni kell, hanem meg kell teremteni a lehetőséget arra is, hogy a szomszédos népekkel egy új párbeszédet kezdjünk, egy új együttműködést indítsunk meg, ami elvezethet a közös fellépéshez, egy új, egységes akarathoz, azt is mondhatnám, hogy egybeforrjon az, ami széttöredezett.

(14.10)

Igen, egy olyan ambiciózus küldetésre indultunk tehát, ami a részérdekeket harmonizálja, és egy új perspektívát hoz mindannyiunk számára itt, a Kárpát-medencében. Képviselőtársaim ezt a javaslatot abból a meggyőződésből tették a tisztelt Ház asztalára, hogy hazánk és a szomszédos országok együttműködésének nincs valóságos alternatívája. Ezzel az Országgyűlés nagy többsége már akkor is egyetértett, éppen ezért reménykedünk abban, tisztelt képviselőtársaim, hogy legalább ilyen egységben nyer támogatást az a javaslat, amely az előbb említett 2010-es nevezett törvény úgymond nyilvánvaló következménye.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti összetartozás bizottságának előterjesztése, úgy hiszem, egy olyan cselekvést tükröz, amely a nemzeti összetartozásról szóló törvény gyakorlatba való átültetésére szolgált. Az előttünk fekvő határozati javaslat elfogadásával a törvény betűjéhez tartjuk magunkat amellett, hogy tisztelettel adózunk mindazok előtt, akik a vérzivataros időkben, a legnehezebb helyzetekben is állhatatosak maradtak, és vállalták magyarságukat a legkülönbözőbb helyzetekben és retorziókban is. Továbbá emlékezve azokra, akik megtettek mindent magyar polgárként és más nemzet tagjaiként azért, hogy e hatalmas nemzeti tragédiát követően is fennmaradjon egységesen az önálló magyar államiság, a nehéz körülmények között is lehetőséget biztosítva minden magyar polgár számára a boldogulásra, a gyarapodásra, és ezt tesszük.

A kilenc éve elfogadott jogszabály tehát arra is kötelez minket a fentieken túl, hogy a hibákból okulva, az elmúlt 90 esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből úgymond erőt merítve a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjunk. Ennek érdekében nyilvánítottuk ugyanis június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává, és ezért nyilvánítjuk vagy szeretnénk nyilvánítani a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozás évének is.

Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő javaslat jelentősége többes. Lehetőséget biztosít arra is, hogy a politikai spektrum egésze kinyilváníthassa, hogy jóllehet, bár számos kérdésben nem értünk egyet, mások a céljaink, mégis egyvalamiben egyetértünk, abban, hogy nemzetünk sorsa, jövője szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az, hogy milyen keretek között maradunk meg és fejlődhet Magyarország a Kárpát-medencében. Úgy hiszem, a trianoni békediktátum százéves évfordulója mintegy lehetőséget teremt mindenkinek, hogy számot vessen mindazon politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, vagy ahogy szoktuk mondani, kibeszéletlenségével, amit ez az igazságtalan döntés hozott és okozott. Ezek a problémák, következmények ugyanis eltagadhatatlanok és jelentősek is egyben.

Ezt már csak a személyes érintettségem kapcsán is állíthatom. A területi veszteségeket nehezen lehet egymáshoz mérni, hiszen egyformán tragikus volt Beregszáz elvesztése, mint ahogy Arad vagy Muraszombat más állam fennhatósága alá kerülése is. Mindazoknak azonban, akik a mai, a trianoni határok közelében élnek, vagy egyszerűen csak a felmenőik között tudhatnak olyanokat, akik az elcsatolt területeken születtek és éltek, akár hosszasan magyarságukért üldöztetve, a legkülönbözőfélébb ismeretekkel, úgymond tapasztalatokkal rendelkezhetnek arról, hogy mit is jelentett Trianon, illetve annak immár száz éve tartó következményei.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Abaújhoz és Zemplénhez tartozó részeinek egyéni képviselőjeként magam is nap mint nap szembesülök a trianoni békediktátum negatív hatásaival száz év múltán is. Választókerületem székhelye Sátoraljaújhely, a történelmi Zemplén megye fővárosa. Egy olyan város, amelynek kisebb, északi felét azért csatolták el, hogy egy stratégiai jelentőségű infrastruktúra, a Kassa-Csap-vasútvonal végig az utódállam területén maradhasson. A korábbi jól prosperáló megyeszékhely fejlődési lehetőségeit az új államhatár jelentős mértékben elzárta. De ugyancsak ezt tudom elmondani a választókerületem azon abaúji településeiről is, amelyek Kassa város körzetébe tartoztak ugyan, de az új államhatár következtében kapcsolatuk a térség nagyvárosához elveszett, és bizony a megye perifériájára kerültek, és mindmáig komoly kihívásokkal kell hogy szembenézzenek. Az abaúji, a szlovák és a magyar részeken is zsáktelepülések garmadája jött létre mindkét oldalon, ahonnan az elmúlt száz esztendőben csak elvándoroltak a népek.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A trianoni békediktátum által meghatározott államhatár nemcsak városokat, nemcsak falvakat, térségeket választott szét, hanem embereket, családokat is. Nem szükségszerű ez, de mégis tapasztalhattuk, hogy a józan ész szerint bár közösek volnának az érdekeink, mégis az eltérő érdekek ütközésével kellett szembesülnünk az elmúlt évtizedek során számos alkalommal. Hogy miért alakult így a helyzet? Az talán a történész kollégák kutatásai tárgya lesz az elkövetkezendő időszakban is, de mi, akik itt a választók közösségét képviseljük, azért vagyunk felelősek, hogy mindez a jövőben másképp alakuljon. E körben pedig cselekvésünket nemcsak úgymond a törvény betűjére kell alapozni, hanem azon honfitársaink szavára is, akik a határon túl dolgozva a magyar közösségért saját bőrükön tapasztalják, hogy mi az, ami igazán elősegíti a nemzeti összetartozás és a Kárpát-medence egészének a fejlődését.

Hallottuk Pánczél Károly képviselőtársamtól, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2019. március 8-án tartott ülésén fogalmazta meg azt a kérést, hogy a 2020-as esztendő a nemzeti összetartozás éve legyen. Az Országgyűlés feladata tehát, hogy intézkedjen a méltó megemlékezés és a tisztelgés feltételeinek a megteremtése érdekében, valamint az is, hogy a szomszédos államok számára tett együttműködési ajánlatnak súlyt adjon. Rendezvények, megemlékezések, kiállítások, konferenciák szervezése mellett oktatási és ismeretterjesztő anyagok, filmalkotások készülhetnek majd. Ezek célja lehet majd  hasonlóan az emlékévhez is  az is, hogy a szomszédos népekkel folytatott diskurzus elmélyült, az együttműködés még szorosabb legyen. Ahhoz azonban, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek az alkotások és az alkalmak létrejöhessenek, úgy hiszem, megfelelő forrást kell majd biztosítani, hiszen az ügy jelentőségénél fogva nem állhat anyagi akadály a méltó és magas színvonalú rendezvények megszervezése, az anyagok elkészítése elé. Meggyőződésem, hogy számos olyan érték jöhet létre, amely nemcsak az emlékév során, hanem a későbbiekben is gazdagíthatja a magyarságot a világ minden táján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja között egyetértés mutatkozik abban, hogy ebben a fontos kérdésben gondos tervezésre, megfelelő előkészítésre és színvonalas végrehajtásra lesz szükség. Az Országgyűlésnek tehát most az a feladata, hogy megteremtse ennek az emlékévnek a kereteit, kijelölje a célokat, meghatározza a követendő szempontokat. Ehhez kérem hát az előterjesztőhöz hasonlóan a tisztelt Ház támogatását a patkó mindhárom vagy nyolc oldalán. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai