Készült: 2019.10.15.19:51:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

215. ülésnap (2009.06.08.), 200. felszólalás
Felszólaló Dr. Simicskó István (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:14


Felszólalások:  Előző  200  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Végighallgattuk az ön expozéját. Ebben sok minden elhangzott, nyilván nemcsak a jelenleg előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat módosításáról szólt nekünk ebben a kora esti órában, hanem az elmúlt időszak tevékenységéről is.

Nyilván ez egy fontos lehetőség és alkalom, hogy beszéljünk a honvédség állapotáról és a honvédelem ügyéről, de azért azt mindenképpen leszögezhetjük, és mindannyian ismerjük és tudjuk, hogy valóban nincsen haderő tartalék nélkül. Ez egy alapigazság, alaptézis, és úgy látom, hogy ez egy apró lépés annak érdekében, hogy ez a bizonyos tartalékos rendszer fölépülhessen. Apró és igen szerény lépés.

Ma Magyarországon a Magyar Honvédség békelétszáma csaknem ugyanannyi, mint a mozgósítási létszáma. Ez a jelen pillanatban 24 950 fő, amelyről az Országgyűlés döntött egy határozatban, és azt mondta ki, hogy legfeljebb ennyi lehet a Magyar Honvédség létszáma.

Valljuk be őszintén, ez nem túl nagy létszám, és amikor azt látjuk, hogy nincsen kiképzett, felkészített, hadra fogható tartalékos erő, akkor valóban ezzel a problémával foglalkozni kell, ezt meg kell oldani, még ha a gazdasági-pénzügyi válság nehezíti is az ország életét, akkor is el kell indulni ezen az úton.

A probléma az, hogy veszélyhelyzet esetén, úgynevezett minősített időszakokban sem nyílik arra lehetőség, hogy kiképzett tartalékosokhoz forduljunk. Tehát a meglévő létszám igen csekély, igen kicsi, jelentős erők vannak lekötve külföldön, nemzetközi missziókban, sok esetben valóban NATO-feladatokat látnak el, és fontos békefenntartó tevékenységben vesznek részt, viszont ha valamilyen baj jelentkezik az országban, valamilyen természeti katasztrófa például, ne adja a jóisten, bármilyen katonai támadás vagy fegyveres konfliktus alakulhat ki a térségben, akkor bizony-bizony nem tudunk kikhez fordulni, hiszen nincsenek kiképzett tartalékosaink, és sajnos a 2004. évi CV. honvédelmi törvény alapján még azt sem tudjuk megtenni, hogy rendelkeznénk a katonai nyilvántartásunkkal, naprakész információkkal, és tudnánk mozgósítani a régebben kiképzett katonáinkat.

Tehát ezen a helyzeten változtatni kell. Ezért kezdeményeztük egyébként az elmúlt időszakban már többször. Jómagam legalább nyolc esetben fordultam az Országgyűléshez, 2000-ben először, ezt követően szinte majdnem minden évben újabb és újabb elnevezéssel, de nagyjából a feladatkör ugyanaz volt, mint amit most az elmúlt időszakban örömömre szolgálóan elfogadott az Országgyűlés, és a kormány ezt a döntését meghozta, és most a miniszter úr az expozéjában ezt kifejtette, hogy miért van szükség az ő részükről és az ő felfogásuk alapján is az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatára és ennek a folyamatnak az elindítására, egy építkező munkára.

Mindenképpen szeretném elmondani itt önöknek, hogy minősített időszakokban szükség lenne tartalékosokra, mert amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon elegendő-e ez a 24 950 fő, szükség van-e egyáltalán tartalékos katonákra, akkor szerintem abban egyet kell értenünk, hogy igen, szükség van önkéntes alapon működő tartalékos katonai rendszerre, egyrészt a hatékonyabb védelem szempontjából.

(18.30)

Fontos az, tudjuk azt, hogy időtényező mennyire komoly szerepet játszik egy-egy veszély érzékelése kapcsán, hogy tud-e az adott végrehajtó hatalom, tud-e az adott kormányzat gyors intézkedéseket, gyors döntéseket hozni, és ha ezt a gyors döntést meghozza, akkor nyilván ehhez hozzá kell társítanunk azt, hogy vannak-e felkészített, kiképzett tartalékosok, akik adott esetben egy természeti vagy ipari katasztrófánál rendelkezésre tudnak állni.

Ehhez - és hogy ne terheljük fölöslegesen a magyar állampolgárokat - elsősorban első körben mindig egy adott országban a kiképzett, erre felkészített önkéntes tartalékosokra lehet és kell is számítani. Azt hiszem, hogy amikor arra a kérdésre keressük továbbra is a választ, hogy miért van szükség önkéntes tartalékos katonákra, egyrészt a hatékony védelem miatt, másrészt szeretném azt is elmondani, hogy úgy látom, hogy a honvédelem nemzetiügy-jellegét erősíti az önkéntes tartalékos rendszer. Hiszen a 2004. évi CV. honvédelmi törvény 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a honvédelem nemzeti ügy. És ez nemcsak attól nemzeti ügy, hogy itt most néhányan egyetértünk az alapkérdésekben, hanem attól, hogy a társadalom minél szélesebb körét átfogja a haza védelmének ügye. Úgy érzem, hogy egy fontos állomás, fontos intézmény, fontos lehetőség az önkéntes tartalékos rendszer arra, hogy a magyar társadalom tagjainak minél szélesebb köre rálátással bírjon, adott esetben részt is vállalhasson a haza védelmének ügyében.

Arról engedjenek meg néhány szót, hogy a határozati javaslat módosításának, amely a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szól, célja-e ez; valóban fölöleli-e ezt a célt, vagy pedig esetlegesen változásokra van szükség. Hogyan látjuk ezt mi, kereszténydemokraták, illetve elegendő-e ez a 4 ezer fős létszám? Ahogy a miniszter úr mondta az expozéjában, most az a cél, azért van előttünk ez a javaslat, hogy a társadalmi bázis méretét meghatározzuk. Nyilván ennek van egy költségvetési következménye, gondolom, ezért fogalmazódott meg elsősorban, erre lát lehetőséget a miniszter úr ezen gazdasági helyzetben, pénzügyi helyzetben a honvédelmi költségvetés ismeretében, hogy nem 40 ezer főt mondott, hanem 4 ezer főt. Ennek van elméletileg a jelenlegi költségvetési kereteket figyelembe véve tartaléka vagy lehetősége.

Azt hiszem, hogy ez egy fontos lépés, bár hozzáteszem, hogy nagyon apró, kicsi lépés, amit most megteszünk, ha megszavazzuk ezt az országgyűlési határozati javaslatot, illetve ezt a módosítást. Nagyon fontosnak tartom, hogy tegyük lehetővé a magyar állampolgároknak, hogy önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalhassanak. Fontos dolog, hogy mi itt teszünk egy gesztust és teszünk egy döntést ennek érdekében, azonban ez önmagától nem fog működni. Azt hiszem, ezt miniszter úr is tudja. Ha tehát meghozzuk ezt a döntést, és elmondjuk, hogy 4 ezer fő, 5 ezer fő vagy 8 ezer fő legyen önkéntes tartalékos, ez még nagyon-nagyon kevés; fontos lépés, de kevés.

Az érdekeltségi rendszerét kell megvizsgálnunk. Hogyan lehet a munkaadókat, munkavállalókat arra ösztönözni, hogy minél többen vállalhassanak önkéntes tartalékos katonai szolgálatot? Mert ma, amikor a munkahelyeket féltik az emberek, amikor örülhetnek a családok, hogy van egzisztenciája a családfőnek, akkor nem biztos, hogy meg fogják azt kockáztatni hogy valaki önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállal - még ha ezt a lelke mélyén szívesen meg is tenné, és érzi a honvédelem nemzetiügy-jellegét és hazafias elkötelezettségét is -, de bizony a családját is el kell tartani, és mondjuk a munkaadója nem fogja elengedni őt egy egyhetes vagy néhány napos továbbképzésre vagy kiképzésre.

Amíg ezen a rendszeren nem gondolkodunk, amíg nem helyezzük el a rendszerben azt, hogy adott esetben hogyan fog ez működni, és a létszám egy végső, utolsó döntés kellene hogy legyen - nem ezzel kellene kezdeni. Nyilván a költségvetési szempontokat megértem, amikor a létszámkereteket próbáljuk meghatározni, csak szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ha nem helyezzük az egészet egy rendszerelméletbe, egy rendszer folyamatába, meg fog fenekleni ez az akció, nem fog sikerülni ennek a 4 ezer főnek sem a biztosítása, hiszen az érdekeltségi rendszer nélkül valóban nagyon nehéz lesz ennek az újjáélesztése. A motivációs rendszer szükségességére szerettem volna fölhívni a figyelmet.

Az anyagi fedezete nem tudom, hogy mennyire van meg a jelenlegi költségvetésben, ebben a háromszáztizen-egynéhány milliárd forintos honvédelmi költségvetésben, hogy ez a 4 ezer fő mennyire biztosítható, ennek a kiképzése, felkészítése mennyire biztosítható. És arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ne ragadjunk le ennél, hogy itt most 4 ezer fő, és aztán ennyi elegendő, és ne az legyen a fő cél, hogy a meglévő Magyar Honvédség különböző alakulatainál esetleges hiányokat pótoljunk ezzel, hanem inkább a honvédelem össznemzeti jellegét, nemzetiügy-jellegét erősítsük. Én tehát azt szeretném, ha minél szélesebb körben válna lehetővé az - és nemcsak létszámkorlátokkal -, hogy bizony-bizony az emberek, a magyar állampolgárok vállalhassanak önkéntes katonai szolgálatot.

Tehát összegzésképpen azt tudom elmondani, hogy apró pozitív lépésnek tartjuk ezt a szándékot. Örülünk annak, hogy a kormányzat meghallotta és nyitott volt a javaslatunkra, a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatára, hogy a tartalékos rendszert felül kell vizsgálni. Szeretnénk ösztönözni a kormányzatot még ebben a hátralévő néhány hónapban, amíg kormányoznak, hogy hatékonyan végezzék a munkájukat, ezen az úton haladjanak tovább, és azt is tudjuk mindannyian, hogy további tervezések, további lépések szükségesek annak érdekében, hogy az önkéntes tartalékos rendszer életszerű, működőképes legyen, és erősítse hazánk védelmét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  200  Következő    Ülésnap adatai