Készült: 2020.04.09.16:52:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2010.09.14.), 166. felszólalás
Felszólaló Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:20


Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt maradék szocialista képviselőtársaim, hiszen immáron már csak kettőre fogyatkozott a teremben jelen lévők száma. (Kontur Pál: Ez is sok.) Stágel Bence szavai, azt hiszem, megfontolandóak mindnyájunk számára, hiszen akkor, amikor a zárszámadási törvényről vitatkozunk, egyfajta ítéletet tudunk mondani sajnos nemcsak az elmúlt esztendő, hanem az elmúlt nyolc esztendő zárszámadási törvényeiről is. Fiatal képviselőtársaim nem tudják, de minden évben, az elmúlt nyolc év minden egyes alkalmával, amikor a zárszámadási törvényt vitattuk meg, az ellenzéki képviselők folyamatosan jelezték, hogy az aktuális év költségvetése, költségvetési törvénye igen-igen ingatag lábakon áll. Itt az előttem felszólalók folyamatosan elmondták azokat az elemeket, azokat a fejezeteket, ahol ez nyomon követhető, és sajnos az elmúlt évekhez képest most is csak megismételni tudjuk magunkat, akik a külügyi bizottságban dolgoztunk és elemeztük az adott év költségvetését. Bizony óriási gondok voltak, és ha szabad ellopnom ezt a nagyon plasztikus kifejezést, valóban ez egy ementáli sajt volt, meglehetősen nagy és sűrű lyukhálózattal, sajnos a Külügyminisztérium fejezeténél is.

Az Állami Számvevőszék a törvényi kötelezettségének megfelelően elkészítette a jelentését a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásáról, és ez az ellenőrzés, azt hiszem, itt a vitában plasztikusan ki is rajzolódott a jelentés alapján, és ebből kiderül, hogy elsősorban az elszámolások szabályszerűségére összpontosít. Egy jelentésnek alapvetően ez is a feladata. A gond ott van, és képviselőtársaim azt próbálták elemezni, azokra a hibákra próbáltak rámutatni, vagy több mint hibákra próbáltak rámutatni, ami szerint a 2009. évi költségvetés összeállítása szerint ismételten a tervezőmunka feltételrendszere a 2009. évi költségvetés-tervezésnél sem tette lehetővé a minden szempontból megalapozott költségvetési előirányzatok kialakítását. Az ismételten benyújtott törvényjavaslat főszámainak változása és a szerkezet átalakítása végül is csak korlátozottan tükrözte azokat a makrogazdasági fejezeteket, amelyekkel az előző törvényjavaslat visszavonását indokolták.

Néhányan ülünk itt a patkóban, akik emlékeznek arra a gyors menekülésre, ami az első benyújtás után történt. Kiderült, hogy még köszönő viszonyban sincsenek azok a szakmailag minimálisan elvárható adatok, számok, tervezési elemek, amik az első benyújtáskor rendelkezésre álltak. Egy nagyon gyors, mondhatnám, háborút eldöntő visszavonulás, egy vesztes csata utáni fejvesztett menekülési hullám után került ezt az ismételten benyújtott törvényjavaslat az akkori parlament elé.

A Külügyminisztérium fejezete részére a 2009. évi eredeti előirányzat 47,9 milliárd forint, a módosított előirányzat 62,6 milliárd forint, és a 2009. évi tény 50,7 milliárd forint volt. Ha már ezt a három számot egymás mellé tesszük, látjuk, hogy milyen keszekusza, meggondolatlan, megalapozatlan és elviektől mentes volt ez a tervezés. A tényleges kiadások, valamint a módosított előirányzatok pozitív szaldója félrevezető, ugyanis az eredeti előirányzattal összevetve a 2009. évi tényszám 2,8 milliárd forint deficitet mutat. És itt látható az, hogy anélkül, hogy végigelemeztük volna - és nyilván ennek a felszólalásnak az időkerete nem enged különösebben teret arra, hogy mélyrehatóan ezt végigelemezzük -, már most mutatkozik az, hogy ezek a költségvetési megszorítások a valós számok alapján, a tényszám alapján mennyire hátráltatták szakmailag is a Külügyminisztérium munkáját az elmúlt esztendőben.

Az Állami Számvevőszék jelentéséből az olvasható ki, hogy a 2009. évi költségvetés szinte áttekinthetetlen, és itt utalnék a korábbi mondataimra, hogy így volt az elmúlt nyolc évben, az Állami Számvevőszék jelentése folyamatosan ezzel a szóval kezdődött, folytatódott, ismétlődött és fejeződött be. Minden egyes fejezetnél legalább egyszer megfogalmazható volt az Állami Számvevőszék részéről, hogy áttekinthetetlen a költségvetés. Minden egyes fejezetben megfogalmazódott az Állami Számvevőszék részéről az, hogy az Állami Számvevőszéknek munkája során le kellett állnia, vagy egyáltalán nem tudta elvégezni a feladatát, hiszen azok az adatok, amelyekből az Állami Számvevőszék dolgozott volna, a vizsgálat idején, a munka idején nem voltak számukra elérhetők. Ettől kezdve ez az egész kódolva volt, az egész költségvetés áttekinthetetlensége, értelmezhetetlensége kódolva volt minden egyes évben.

Szeretnék egy-két szó szerinti idézetet az ÁSZ korábbi jelentéséből idézni, amikor is a Külügyminisztérium fejezetéről szól. "A dologi kiadások tervezett intézményi előirányzata 0,4 százalékkal magasabb a 2008. évinél." Egy év alatt a dologi kiadások tervezetének 0,4 százalékkal emelése már eleve értelmezhetetlen. Más helyen: "A fejezet tervezett felhalmozási előirányzata 43 százalékkal kevesebb a 2008. évi eredeti előirányzatnál. A felhalmozási előirányzat teljes mértékben az intézményi beruházást tartalmazza, felújítási előirányzatot fedezet hiánya miatt nem terveztek." Gondoljanak bele, egy egész külügyminisztériumi tételnél egyetlenegy fillér felújítási előirányzat nélkül indult neki tavaly a Külügyminisztérium. Ez olyan súlyos tervezési hiba, olyan, az élettől elrugaszkodott pénzvisszatartás, aminek, azt hiszem, a következményeit mind a mai napig élvezhetjük és érezzük is.

Még két rövid idézet: "A 2009. évre a tervezés adatai alapján 4849,2 millió forrásigény merült fel, melyet az árfolyammozgás és az év közben változó nemzetközi kötelezettségek is befolyásolhatnak. A Külügyminisztérium a különbséget az előző években pótlólagosan, az általános tartalék terhére megigényelte, így a determinációt jelentő költségeket Magyarország teljesíteni tudta." Ha ezt lefordítom, az derül ki, hogy az árfolyam, a Külügyminisztérium költségvetését igencsak jelentősen meghatározó árfolyam már eleve abból a feltételezésből indult ki, hogy egy szándékosan alátervezett forintárfolyam ellenére is jóval kevesebb volt a tervezett összeg, mint ami a külképviseletek, külföldön dolgozó missziók működtetéséhez eleve szükséges volt.

(17.50)

Nagyon érdekes, és talán a következő hetek vizsgálódásait is nagyban befolyásolja, hogy a tervezési köriratban előírt peres eljárással kapcsolatos kiadásokra a tárca a "magán- és egyéb jogi személyek kártérítése" fejezeti kezelésű soron 50 millió forint előirányzatot tervezett. És csak emlékezzünk, tisztelt képviselőtársaim, arra az egyetlenegy példára, ami a New York-i peres eljárások tekintetében mind a mai napig nem zárult le, és majd a külügyi bizottság albizottságának a vizsgálódását fogja képezni. Önmagában ez a tétel jóval meghaladja az egész éves ilyen tételre elkülönített pénzeszköz nagyságát.

Még egy adat, egy érdekes adat, amely már túlmutat 2009-en, de ez még mindig a 2009. év sara, az előző kormány sara; az Állami Számvevőszék egy mondatát hadd idézzem: "A 2010-2012. év irányszámainak tervezése a helyszíni ellenőrzés lezárulásának időpontjáig a PM által megadott keretszámok hiányában nem kezdődött meg." Ez a mondatfordulat visszaköszön az egész költségvetést minősítő ÁSZ-jelentésben, és visszaköszön nemcsak 2009-ben, hanem visszaköszön 2008-ban, 2007-ben és az elmúlt nyolc esztendőben folyamatosan.

Nagyon alul volt tervezve az egész költségvetés külügyminisztériumi része, szándékosan, amint ez az előbbi idézetekből kiolvasható, szándékosan volt alultervezve, nem nyújtott kellő fedezetet a minisztériumi feladatok ellátására. Ez nem egyszerűen számítási, számviteli probléma, hanem ez a Magyar Köztársaság külügyi munkájának a szándékos romba döntésére vonatkozott. A tervezet nem vette figyelembe a várható árfolyam-ingadozásokat, ennek következtében a külföldi magyar missziók tevékenysége rendkívüli mértékben megnehezedett. A 2009. évi költségvetésre az a jellemző, hogy egyik oldalon alultervezte a Külügyminisztérium költségeit, a másik oldalon pedig folyamatosan pluszterheket rótt rá. Átfogó koncepció nélkül csak arra összpontosított, hogy a külképviseletek dologi kiadásait csökkentse az év második felére, ez rendkívüli módon megnehezítette a missziók munkáját. Csak hadd utaljak arra, hogy az október 23-ai megemlékezések milyen szegényes, milyen szégyenletes módon történtek a missziókon.

Ugyanakkor annak a döntésnek a megalapozottsága, amely szerint 1 milliárd forintot fordítunk egy kormányváró megépítésére, komoly kérdéseket vet fel. Ez megint a külügyi bizottság eseti bizottságának a tényfeltáró munkájára vár, hogy hogyan lehet az, miközben pénz hiányában lehetetlenülnek el külföldi nagykövetségek munkái, zárnak be és zártak be konzulátusok, addig a meglévő ferihegyi kormányváró mellé egy általam érthetetlen okból újabb kormányvárót építtettünk, és eddig részben finanszíroztuk a működését.

Megítélésünk szerint tehát ez a költségvetés nem nyújtott keretet sem a megfelelő diplomáciai tevékenységhez, sem pedig a nemzetpolitikai célok eléréséhez.

Jó időben jeleztük, minden évben jeleztük, hogy nagyon komoly kockázatot jelent magában az a tény, hogy az európai uniós elnökség költségei a 2009. évi költségvetésben nem szerepelnek jól beazonosítható módon, elkülönítve. Azóta sajnos beigazolódni látszik ez a félelmünk, amit már a tavalyi esztendőben folyamatosan jeleztünk és szóltunk. Sajnos külön csatározásokat fog igényelni a megfelelő források aktuális lehívása, hiszen ebből a katyvaszból kivenni a valós költségeket és a szükséges költségeket nem lehet. Annak ellenére, hogy egy ötpárti egyeztetési fórum minden résztvevője egyetértett abban, hogy külön kell szerepeltetni a költségvetésen belül az európai uniós elnökség kiadásait, ez a gyakorlatban még csak nyomaiban sem valósult meg. A módosított költségvetés-tervezetben sem sikerült ezt a problémát megoldani, ennek a levét isszuk azóta is.

Ennek folyományaként az uniós elnökség pénzügyi háttere, valamint a kifizetések sok esetben kaotikussá váltak, ettől kezdve ellenőrizhetetlenné és nyomon követhetetlenné váltak. Pontosan az alultervezettség miatt csúszások voltak a pénzügyi elszámolásban, illetőleg az ellenőrzésben is. Számos esetben a pénzügyi rések betömködése csak a tartalék terhére, csúsztatott kifizetésekkel volt lehetséges, és ezeknek a csúsztatott kifizetéseknek nagy valószínűséggel még nincs vége; hadd utaljak itt a nemzetközi szervezetek tagdíjainak problémájára, ami Magyarország hitelességét, megbízhatóságát is felveti.

Ami a személyi kérdéseket illeti, nem egy esetben előfordult, hogy miközben az egyik oldalon spóroltunk, és nem adtunk, nem biztosítottunk arra pénzt, amire kellett volna, a nagykövetségeken diplomata státusban foglalkoztattak adminisztratív és kiszolgáló személyzetet, aminek nyilván egyetlen haszonélvezői ezek a diplomata státusban lévő, amúgy adminisztratív és kiszolgáló személyzet tagjai voltak.

Az a korábbi időszakban folyamatosan és nyomatékkal kifogásolt elem, hogy a költségvetés nem átlátható, sajnos nagymértékben befolyásolja az egész ellenőrzés folyamatát, nagymértékben befolyásolja azt, hogy ma itt, a parlament termében egyetlenegy képviselő sincs biztonságban abban, hogy azok a számok, azok az elemek, amelyeket látunk, vajon valóságosak-e, végérvényesek-e, és megfelelő, tiszta körülmények között kerültek-e a költségvetésbe.

A külügyi bizottság véleménye szerint az Állami Számvevőszék a törvényi kötelezettségének eleget tett, elkészítette a jelentését. A jelentés összességében megbízható képet ad a költségvetés végrehajtásáról, azonban azok a hibák, a költségvetés hibái, amelyek eredendően benne voltak, sajnos ezzel a jelentéssel (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) sem lehetséges utólag kitisztítani, kifehéríteni ezt a költségvetést.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai