Készült: 2024.03.28.15:00:02 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 24 2005.04.26. 1:44  15-35

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gógl képviselő úr említette hozzászólásában az esélyegyenlőséget valamennyi gyógyászati segédeszközre szoruló beteg érdekében, és én azt gondolom, hogy ezzel a legmesszebbmenőkig egyetértek és egyet lehet érteni.

Ugyanakkor Tóth képviselőtársam és Gógl képviselőtársam is több olyan gyógyászati segédeszközt említett, amelyek megint elindították bennem azt a gondolkodást, hogy mégiscsak el kell mondani itt, a parlamentben, hogy a betegek esélyegyenlőségét vagy a szakorvos esélyét arra, hogy megfelelő eszközt írjon fel, nagyban elősegítené, hogyha úgynevezett katalógus készülne a termékekről.

Én szeretném felhívni e helyütt is a parlamentben jelen lévő miniszter úr és államtitkár asszony figyelmét arra, hogy egyszer már az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron belül elindult a munka, és úgy is tűnt a szakma számára, hogy elkészült ez a katalógus. Valamilyen úton-módon azonban ez a nagy munkával elkészített katalógus szőrén-szálán eltűnt, és ma nem találják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál.

Én szeretném kérni ellenzéki, kormánypárti és valamennyi képviselőtársamat, illetve a hatáskörrel rendelkező felelős embereket, hogy segítsék abban a betegeket és a szakmát, az orvosokat is, hogy megfelelő eséllyel tudjanak felírni gyógyászati segédeszközt, a betegek pedig megfelelő eséllyel tudják azokat igénybe venni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 30 2005.04.26. 2:13  15-35

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Hallgattam képviselőtársamat, és valóban, néhány gondolatot elindított bennem, amikor azt fogalmazta meg, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat egy kis lépés. Képviselőtársam, egy óriási lépés a gyógyászati segédeszköz-ellátás szabályozása és a regionális egészségügyi tanácsok. Hiszen valamennyien potenciális alanyai vagyunk az egészségügyi ellátórendszernek, akik igénybe fogjuk majd valamikor venni ezt a szolgáltatást.

Tehát óriási lépés, hogy ezeket a területeket most sikerül szabályozni, és nagyon örülök annak, hogy ellenzéki képviselőtársaimmal nagyon sok kérdésben egyetértünk. Például Gógl Árpád képviselőtársam elmondta, hogy a regionális egészségügyi tanácsok kérdéskörével mennyire egyetért, és kérte, hogy a szakma bevonása nagyobb mértékben történjen meg, amivel teljesen egyet lehet érteni, és azt gondolom, ez egy nagyon jó törekvés.

Amikor Horváth képviselőtársam arról beszél, hogy fukarság vagy spórolás van-e az egészségügyben, és hogy melyik kifejezést használjuk, valóban igaza van, képviselőtársam, akkor nekem erről az is eszembe jut: vajon a gyógyászati segédeszköz vonatkozásában a beteg számára, akinek szüksége van rá, a legolcsóbb a legjobb? Nem biztos, képviselőtársam. Lehet, hogy a legolcsóbb nem jó. Gondolok arra, hogy amikor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár például a közpénzekből, mondjuk, a legolcsóbb művégtagot veszi meg, nem biztos, hogy az annak a betegnek megfelelő, mert lehet, hogy a lábát éppen úgy csonkolták, hogy pont a legolcsóbb nem jó neki, és nem tudja használni. Lehet, hogy egy drágábbra van szüksége, de abból a szempontból, hogy ez a beteg embertársunk a magyar társadalomnak újra integráns része lehessen, és tudjon munkába járni, vagy el tudja magát látni, lehet, hogy mégis a drágább az olcsóbb.

Köszönöm szépen.

(10.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 46 2005.06.01. 2:40  1-141

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitanapra is jellemző az ellenzék részéről az a farizeusság, ami szinte minden vitanapot végigkísért. Mind Gógl képviselőtársamnak, mind Pokorni képviselőtársamnak a figyelmébe szeretném ajánlani, hogy miközben rendkívüli módon aggódnak a népegészségügyi programért, és aggódik Pokorni képviselőtársunk az emberi tőkéért, és azért, hogy vajon hányan fordulnak az alkohol és a drog felé, eközben az önök kormányzási ideje alatt a kétéves költségvetésben egyetlen fillér többletforrás nem került a népegészségügyi programra. Ezt sajnos nekünk kellett biztosítani, és nekünk kellett, igaz, hogy négypárti konszenzussal, de elfogadtatni egy olyan népegészségügyi programot, amely tartható, és amely mögé gyakorlatilag a finanszírozást mögé lehetett állítani.

És hogy mi jellemző még az ellenzékre ezeken a vitanapokon? Engedjenek meg egy szemelvényt, mert igaz, hogy az előző kormánynak is több egészségügyi minisztere volt, hát úgy látszik, ez a tárca ilyen. Mikola Istvántól szeretném idézni: “De végigment a gyógyszertár-privatizáció, megvalósult, élvezzük ennek minden örömét.ö - majd megjutalmazta saját gyógyszerész testvérét. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ez volt jellemző, a családi klientúra kormányzása, szemben a mi demokratikus koalíciós kormányzásunkkal. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

Ehhez képest mi megígértük a kormányprogramban - olvasom -: az árszabályozásban megfelelő eljárási rendet vezetünk be. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Nem sikerült!) Ezt tesszük a gyógyszerkérdésben. A százalékos támogatást megtartva egyes életmentő, illetve az idősek számára nélkülözhetetlen gyógyszerek kiemelt támogatására a jelenleginél rugalmasabb lehetőséget teremtünk. Ezt tesszük a jelenlegi rendszerben. A csontritkulásra és a szív-, érrendszerre ható gyógyszerek esetében 90 százalékos, képviselőtársaim, a támogatás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és úgy ítéljük meg, és ezt mutatják, ezt támasztják alá a kutatások is, hogy a befogadott gyógyszerek száma ebben a ciklusban hatszorosára emelkedett, sokkal nagyobb a választék, és azok az emberek jutnak hozzá a gyógyszerekhez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akiknek fontos ez, pontosan az idősek. Ebben értünk egyet Gógl képviselőtársammal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 86 2005.06.01. 2:20  1-141

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már képviselő úr így megemlegetett, akkor szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy először pontosan és alaposan tájékozódjon a tényekről, hiszen a BM kórház élén álló főigazgató fideszes országgyűlési képviselő volt, a Pest megyei 1. számú választókörzetben indult, a szobi térségben. Ha itt arról a folyamatról lenne szó, amit képviselőtársam emlegetett, akkor bizonyára nem egy kormányzati ciklus végén történik meg az ő lecserélése vagy a felmentése - feltehetően szakmai okok állnak a háttérben. Ellenben az ő kinevezése körüli dolgokat szeretném szíves figyelmébe ajánlani.

De azt gondolom, hogy ennek a mai politikai vitanapnak nem ez a témája, és azt gondolom, hogy nagyon sok olyan dolog elhangzott képviselő úr részéről, amiben szintén egy kicsit alaposabb körültekintésre hívnám fel a figyelmét, nevezetesen arra, hogy például a béremelés vonatkozásában az önkormányzatok két helyről is kaptak pénzt, egyrészt kapták az egészségbiztosítóból az egészségügyi ellátásokra vonatkozóan, másrészt emelt normatívát kaptak a szociális ágazatra vonatkozóan, és harmadrészt az adókból, például a súlyadóból is hagytunk természetesen a települési önkormányzatoknál nagyobb összeget. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem elégséges, azonban úgy gondoljuk - és ezt az irányt vette fel a Medgyessy-kormány -, hogy feladathoz rendelten adjuk a támogatást és az összegeket az önkormányzatoknak.

Ehelyütt szeretném megemlíteni azt is, hogy például az egyházi fenntartású szociális és egészségügyi intézmények vonatkozásában igen jelentős mértékű az a támogatás, a normatív alapú támogatás, amit ezek az intézmények kapnak. Az önkormányzati intézmények kapnak 100 százalékot ápolási-gondozási tevékenység végzésére, az egyházi intézmények pedig 140 százalékos támogatást. Tehát erre a legkevésbé sem lehet azt mondani, hogy ez a kormányzat nem gondoskodik a finanszírozási forrásokról.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 30 2005.06.08. 8:20  15-47

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Azt gondolom, egy nagyon fontos törvényjavaslat fekszik az asztalunkon, nagyon sokszor foglalkozott már ez a kormány is és a korábbi kormányok is a gyógyszerek kérdésével és az egész gyógyszerpiaccal. Én úgy ítélem meg, hogy ez a törvényjavaslat mintegy befejezése annak, ami rendrakást ez a kormány megpróbált elérni ezen a gyógyszerpiaci fronton. Nem titok az sem, hogy az európai uniós jogharmonizációval kapcsolatosan is bizonyos kérdéseket valóban szabályoznunk kell, és törvényi szinten kell szabályoznunk.

Lényeges elem az, hogy a gyógyszer gyakorlatilag az Európai Unióban is egy olyan áruféleség, amelynek szabadpiaci forgalmát Magyarországon is biztosítanunk kell. Csatlakoztunk az Európai Unióhoz, tisztelt képviselőtársaim, így Magyarországra is vonatkozik az a négy alapvető szabadságjog, amely az Európai Unióban a négy alapvető pillér, a négy szabadságjog. Az egyik a tőke, a másik a szolgáltatások, a harmadik a személyek szabad áramlása, és a negyedik az áruk, áruféleségek szabad áramlása.

Nos, egy ilyen áruféleség a gyógyszer is, hasonlóan a cipőhöz, hasonlóan a ruházati termékekhez. Nekünk, az egyik európai uniós tagállamnak, a többihez hasonlóan biztosítanunk kell az áruk szabad áramlására vonatkozó előírásokat, így a gyógyszerekre vonatkozó bizonyos előírásokat is. Természetesen vannak direktívák, amely direktívákat át kellett már vennünk, és amely direktívák átvétele, amely joganyag átvétele szintén ebben a törvényjavaslatban is szerepel. Világosan kell látnunk azt is, hogy a gyógyszernek mint terméknek, mint árunak a szabad áramlását a magyar állam bizonyos értelemben nem korlátozhatja, bizonyos értelemben azonban piaci szabályozókat mégis bevezethet, és kénytelen is bevezetni.

Magyar vonatkozásban beszélünk az állam által támogatott gyógyszerkörről és az állam által nem támogatott gyógyszerkörről. Nos, a jelenlegi szabályozás éppen a nem támogatotti körre vonatkozik leginkább, és e tekintetben vezet be nagyon fontos szabályozókat. A támogatotti gyógyszerkörre vonatkozó kérdéseket más jogszabályi helyeken és a gyógyszer-megállapodásban - amely 2006-ig szól a kormány, a gyártók és a forgalmazók között - az állam és a kormány szabályozta. Nagyon fontos része ez ennek a törvényjavaslatnak, azon túlmenően, hogy az áru szabad áramlását biztosítja, amelyet egyesek liberalizációként fogalmaznak meg, azonban e mögött nagyon jól kell tudnunk és ismernünk, hogy európai uniós bizonyos szabályozások állnak.

Nagyon fontos ebben a törvényjavaslatban az is, hogy az információhoz való hozzáférést bizonyos értelemben és részletesen szabályozza a törvényjavaslat. Így szabályozza azt, hogy a patikusnak, a gyógyszerésznek milyen tájékoztatási kötelezettsége van a betegek vonatkozásában, hogy mit kell feltüntetni és milyen módon a gyógyszeren, és nagyon fontos az is, hogy a beteg hogyan jut információhoz, illetve az orvos hogyan jut információhoz. Fontos, hogy a tájékoztatást, az információhoz való jutást szabályozza ez a törvényjavaslat.

Ugyanakkor elhangzott már az is, hogy a reklámtörvénnyel bizonyos pontokon még összhangba kell hozni a törvényjavaslatot, és elhangzott az is, hogy a betegtájékoztatásra vonatkozó szabályozásokat bizony át kell tekinteni. Itt különösen szeretnék utalni a 23. §-ra, amelyet a hatályos adójogszabályokkal szükséges még összhangba hozni, még jobbítani, tekintettel arra, hogy a vendéglátás ésszerű mértéke fogalmat, illetve a csekély mértékű ajándékot jelen pillanatban nem definiálja a jogszabály, ezért fontos lenne még ennek a tisztítása.

Úgy ítélem meg, hogy semmilyen módon nem lehet a korrupciót jogszabályi szintre emelni, semmiféle megfogalmazásban, még akkor sem, ha gyógyszerismertetésről van szó, és az úgynevezett promóciós tevékenységről van szó. Ezért szükséges még az adótörvénnyel való összhangba hozása. Nagyon jó eleme a törvényjavaslatnak az, hogy a hatóságra vonatkozóan előírásokat ad az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, pontosítja a feladatkörét és a hatáskörét, és én azt gondolom, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet a majd elfogadásra kerülő törvény után képes ennek a feladatának eleget tenni.

Szeretném azt hangsúlyozni, hogy ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése kapcsán nagyon sok egyeztetés zajlott le mind a kamarával, mind a gyógyszerpiac különböző szereplőivel. Nagyon nehéz az érdekeket összehangolni, a gyógyszerpiaci szereplők érdekeit összehangolni, így nagyon nehéz azt a törvényjavaslaton belül kezelni, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara nem szeretné azt, ha nagy bevásárlócentrumokban kerülnének árusításra a patikaszerek, ha esetleg benzinkutaknál vagy olyan helyeken, ahol éjszaka is hozzá lehet férni. Nagyon nehéz ezt kezelni akkor, amikor a másik oldalon látjuk, hogy bizonyos kistelepüléseken - és itt már ellenzéki képviselők szóltak erről - viszont veszélybe kerülhet az, hogy valóban megemelkedhetnek esetleg a gyógyszerárak.

Azt gondolom, hogy ezzel a valós és reális veszéllyel szembe kell néznünk, ugyanakkor a törvényjavaslatban vagy a végrehajtási utasításban meg kell keresnünk azokat a lehetőségeket, hogy ezt hogyan és milyen módon tudjuk, akár a Gyógyszerész Kamarával egyeztetetten is kezelni.

Az én választókörzetemben, Pest megye 1. számú választókörzetében, a szobi kistérségben, Szobon van egy patika, így ha és amennyiben ez a fajta szabályozás bevezetésre kerül, magam is árgus szemekkel fogom figyelni, hogy a tésai, a kemencei, bernecebaráti, vámosmikolai lakosok hogyan fognak tudni abból az egy patikából csökkentett áron gyógyszerhez jutni.

(10.40)

Azt gondolom, hogy az ellátási felelősség megfogalmazása ebben a törvényjavaslatban nagyon jó, kiemelten jó az, hogy az állami felelősségről és a hatósági szerepkörről külön szól a törvényjavaslat.

Magam a törvényjavaslatot a jelzett módosításokkal és aggályokkal együtt elfogadásra javaslom az Országgyűlésnek, azzal, hogy ez az utolsó pontja a gyógyszerpiaci szabályozás elemeinek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 54 2005.06.08. 3:33  47-89

KÁRPÁTI ZSUZSA, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! A parlament szociális bizottsága 2005. május 31-én megtárgyalta a H/16056. számú, a meddőséggel kapcsolatos problémák átfogó kezelésére vonatkozó intézkedési terv kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

A bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői egységesen üdvözölték a téma felvetését. A bizottság egyetértett abban, hogy az országgyűlési határozatban a meddőséggel kapcsolatos problémák megoldási irányát kell meghatározni a kormány számára, foglalkoztatáspolitikai, népesedéspolitikai, egészségügyi és társadalompolitikai, etikai, vallásetikai kérdések vonatkozásában. Üdvözölte a bizottság, hogy ez így, komplex módon került felvetésre az országgyűlési határozati javaslatban.

Ellenzéki képviselőtársaink kiemelték a felvilágosítás és az oktatás jelentőségét a meddőség kérdésével kapcsolatosan. A bizottsági vitában elhangzottak szerint a képviselők a munkahelyi védelmet kiemelten fontosnak tartották mind a kezelt anya, mind az apa vonatkozásában, illetve az egész meddőségi eljárással kapcsolatosan a kezelés alatt. A bizottság egyetértett abban, hogy a meddőség kezelésével kapcsolatos pénzügyi, anyagi teendőket is szükséges áttekinteni, úgy is, mint az anya, a párok szociális alapon történő rászorultságát, a lakáskedvezmények, az építési kölcsön, a szociálpolitikai kedvezmények kérdéskörét és a meddőséggel kapcsolatos beavatkozások finanszírozásával kapcsolatos kérdéskört, úgy is, mint hogy hány kezelést ki és milyen alapon vehet igénybe.

A bizottság az országgyűlési határozat témájának fontossága miatt az ombudsmanok bevonását is fontosnak tartja a majd megszületendő törvények előkészítésébe, azzal együtt, hogy az Országgyűlés bizottsága tisztában volt azzal, hogy az országgyűlési biztosok már közzétettek bizonyos állásfoglalásokat ebben a témában.

Az anonim petesejtadás feloldásának kérdése vitát váltott ki a tekintetben, hogy egyrészt társadalmi igény van rá, másrészt ugyanakkor ez nem jelenthet egy pénzszerző petesejt-kereskedelmet, és ennek az országgyűlési határozatban való megjelenítése, illetve ennek a szabályozása feltétlenül fontos és odafigyelést igénylő terület.

(11.40)

Felmerült a bizottsági vitában a dajkaanyaság kérdésének szabályozására vonatkozó javaslat is, és felmerült az is, hogy az országgyűlési határozat helyett szükségszerű lenne egy átfogó törvénycsomag, törvényjavaslat benyújtása is.

A bizottság általános vitára való alkalmasságról döntött, egyhangúlag támogatta az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 48 2005.09.27. 2:07  13-275

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évi zárszámadásról beszélgetnénk itt ma a parlamentben. Nagy tisztelettel kérném képviselőtársaimat, hogy kanyarodjunk vissza ehhez a törvényjavaslathoz, és ennek mentén beszéljünk arról, hogy az egyes ágazatokban mi történt. Persze, lehet itt személyeskedni és moralizálni, de azt gondolom, nagyon fontos az is, hogy az Állami Számvevőszék jelentését is elolvassuk.

Ha már itt tartunk, az M5-ös autópálya idevonatkozó részét, nagyon megkérem ellenzéki képviselőtársaimat, legyenek olyan kedvesek elolvasni, mert ahogyan Végh képviselőtársam említette, hogy miből fakad a bizonytalanság, hát az önök retorikájából fakad. Hiszen önök az M5-ös autópályára vonatkozóan még parlamenti bizottságot sem átallottak felállítani azért, hogy vizsgáljuk ki, hogy ott minden rendben van. Ez a parlamenti vizsgálóbizottság befejezte a tevékenységét, és érdekes módon nem talált semmit, és a 2004-es zárszámadásnál az Állami Számvevőszék egy mondattal úgy nyugtázta az M5-ös autópálya történetét, hogy mindent jogszerűnek talált, mindent rendben talált.

Tehát, képviselőtársaim, önök keltenek bizalmatlanságot az emberekben akkor, amikor hamisan úgy állítják be a dolgokat, mintha itt minden borzasztóan rossz lenne. És még egy: a morálról. Képviselőtársaim, ha valaki arról beszél, hogy a gazdák miért nem kapták meg a pénzüket, akkor tessék azt is hozzátenni, hogy az előző kormányzati ciklusban milyen intézményrendszert tetszettek, illetve pontosabban nem tetszettek felállítani azért, és mit nem tetszettek elmondani a gazdáknak azért, hogy hozzá tudjanak jutni a földalapú támogatáshoz. El kellett volna mondani bizony a termelőnek, hogy csak akkor tud hozzájutni, ha megfelelő módon csinálja meg a bevallását, és megfelelő módon juttatja el a Földművelésügyi Minisztériumba.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 98 2005.09.27. 1:59  13-275

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt képviselőtársam az előbb megemlegetett az M5-ös autópálya kapcsán. Szeretném kérni arra, hogy olyanról, amiben nem mélyedt el kellőképpen, ne beszéljen, vagy nagyon szívesen adok önnek különórákat (Derültség a Fidesz soraiban.), hiszen ott ültem ebben a vizsgálóbizottságban is. Ha még emlékszik az M5-ös autópálya történetére, éppen az MDF-kormány idején írták alá úgy a szerződést, hogy egy fillér nem volt mögötte, majd a Horn-kormánynak kellett hozzátenni az építéshez a költségeket, és sajnos megint egy szocialista kormánynak kellett megoldani azt a problémát, amit hosszú éveken keresztül nem lehetett megoldani, és egy térség, egy régió fejlődésének a szempontjából nagyon is jó volt.

Sajnos, én voltam az a képviselő, aki Medgyessy Péterhez elvittem a polgármesterek aláírásával ellátott papírt, hogy tegyük matricássá, és kapcsoljuk be az országos rendszerbe ezt az autópályát, és ma örömmel tapasztalom azt, hogy a fuvarozók is tudnak ezen az autópályán közlekedni. Azt is örömmel tapasztalom, hogy bizony egy régió fejlődésének nincsen tovább gátja, mi több, egyedülálló módon egyszerre öt helyen épül ez az autópálya. Nagyon örülök annak, hogy vannak bizony ellenzéki képviselők is, akikkel közösen összefogtunk abban, hogy egy bizonyos helyen lehajtó épülhessen erről az autópályáról.

Képviselőtársam, még egyszer: tessék elolvasni az Állami Számvevőszék jelentését, hiába kutakodnak, nem volt semmi probléma, az Állami Számvevőszék egyértelműen elmondja az M5-ös autópályával kapcsolatos konstrukcióban, mi több, az embereknek jót tettünk. Képviselőtársam, tessék elmélyedni jobban ebben a témában!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 112 2005.09.27. 10:46  13-275

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bár ma már nagyon sok mindenről esett szó a 2004. évi zárszámadás kapcsán, különböző szektorokról, ágazatokról, de talán az egészségügyről még nem esett megfelelő módon szó. A költségvetés végrehajtásánál, a törvényjavaslat elfogadásánál szeretném bemutatni, hogy ennél az ágazatnál hogyan is nézett ki a pénzek felhasználása.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a 2004. év nagyon jelentős volt az egészségügy vonatkozásában is, hiszen mint tudjuk, 2004 az európai uniós csatlakozás éve volt, aminek az előkészítése az egészségügyi tárcára is rendkívüli feladatokat rótt. A közösségi vívmányok átvétele, a csatlakozás előkészítése és az Unió tagállamaként való működés számottevő feladatot jelentett. A tárca az Állami Számvevőszék megítélése szerint is a rendelkezésére álló forrásokat felhasználta, és magas szinten látta el az integrációból fakadó feladatait. Az uniós források felhasználása kapcsán azt is szükséges megemlíteni, hogy bepótoltuk a korábbi kormány mulasztását, létrehoztuk és megszilárdítottuk az európai uniós támogatások fogadásáért felelős intézményrendszert, így az egészségügyi ágazat vonatkozásában is lehetőség nyílt a döntően fejlesztési célú előirányzatok fogadására. Itt szeretném kiemelni, hogy például az operatív programok esetén tavaly összességében 205 milliárd forint kifizetéséről született döntés, amibe az egészségügy is beletartozik.

A másik dolog, amit meg kell említeni, s amit pozitívumként szeretnék kiemelni, az az, hogy folytatódott a népegészségügyi program végrehajtása. Külön is szeretném kiemelni, hogy a népegészségügyi programot négypárti konszenzussal fogadta el a parlament. Tavaly több mint 1 milliárd forint került felhasználásra. Mint tudjuk, a program pozitív hatásai egy év alatt nehezen mérhetők, igazából csak hosszú távon érzékelhetők a hatások, tavaly a programban ennek ellenére számos ponton történt előrelépés. Az elsődleges cél, a prioritás az volt, hogy a program eljusson a mindennapi élet színtereire, vidékre, a vidéken élő emberekhez, az ott élő emberek közelébe. A korábban megkezdett szűrővizsgálatok folytatódtak, a részvevők száma növekedett, és modellprogramként megindult a vastagbélszűrési program, amit szintén a népegészségügyi program keretében fogadtunk el. Előrelépés történt a dohányzás visszaszorítása, valamint az alkohol- és a drogprevenció területén is. Fontos eredményként könyvelhetjük el, hogy jelentősen csökkent a csecsemőhalálozás mértéke. A PHARE-programok közül 2004-ben is folytatódott “A járványügyi biztonság fenntartása a fertőzőképesség területénö című program. Emlékeztetném önöket arra, hogy ez mostanában a madárinfluenza kapcsán vált ki jelentős viharokat a közvéleményben, de Magyarországon nagyon jól halad a vakcina előállítása.

A harmadik dolog, amit szeretnék kiemelni - bár gondolom, hogy az ellenzéki és kormánypárti képviselők erről vitatkozni fognak -, a konszolidációs program, amelynek a 2004. évi folytatása azt célozta, hogy csökkentsük, illetve felszámoljuk a kórházak adósságállományát, továbbá azt, hogy ésszerűsítsük az intézményi struktúrát.

 

(11.50)

A program keretében nagyon sok kórház pozitív irányba tudott elmozdulni. Ezeknek a kórházaknak a gazdálkodási tevékenysége változott, racionalizálódott, ésszerűsödött. Ezekben a kórházakban szerkezeti változások történtek, amelyek azt bizonyítják, hogy a program végrehajtása egyáltalán nem volt felesleges. Ez sok kórházat segített ki az adósságcsapdából, és javított a helyzetükön. Ugyanakkor egyetértünk az Állami Számvevőszék azon megállapításával, hogy azokra a kórházakra is figyelmet kell fordítani, amely kórházak egyáltalán nem szorultak az elmúlt években konszolidációra, illetve nyomon követhetően jól gazdálkodnak.

A kormányprogram a fejlesztési és szervezési döntések decentralizációjának előkészítését is feladatként jelölte meg, ezzel összhangban az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakítását célozta a regionális egészségügyi tanácsok létrehozása is. A tanácsok létrejöttével lehetővé válik, hogy az állampolgárok egészségét, kezelését, ellátását érintő döntések hozzájuk közel, a régiókban születhessenek meg. Az igények, a kapacitások és a fejlesztések kérdéseiben a régiók hatékonyabban tudnak állást foglalni. Hat régióban meg is alakultak a regionális egészségügyi tanácsok. Ezt az Állami Számvevőszék is pozitívumként jelölte meg, úgy, mint az egészségügyi ellátórendszerben történt olyan változtatást, amely egyértelműen pozitív irányba mutat a közös források felhasználása tekintetében.

Itt szeretném külön kiemelni, hogy a regionális egészségügyi tanácsoknak lehetőségük és beleszólásuk van abba is, hogy a különböző európai uniós források felhasználását, a fejlesztési forrásokat milyen irányban, hogyan használják fel, és azok hogyan hasznosuljanak.

A sürgősségi ellátás vonatkozásában folytatódott a korábban megkezdett ellátási program. Itt szeretném kiemelni azt, hogy a korábbi kormányzati ciklusban - tehát az Orbán-kormány idejére szeretnék utalni - elindult a sürgősségi ellátásfejlesztés, amely azután megtorpant. A Medgyessy-kormány ideje alatt tovább folytatódott, és 2004-ben is folytatódott a sürgősségi ellátás fejlesztése. Ennek során a 2004. évben 25 új esetkocsi és 35 mentőgépjármű került beszerzésre. 2004-ben ez úgy történt meg, hogy további 49 mentőgépjármű megrendelésére és pénzügyi rendezésére nyílt lehetőség. Ezeket a járműveket 2005 februárjában kapta meg a mentőszolgálat. Két új mentőállomás került kialakításra, és tizenháromnak a felújítására is lehetőség volt. Szeretném azt mondani, hogy a 2005. évben is tovább folytatódik a sürgősségi ellátás fejlesztése.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatából és kritikájából két fontos elemet szeretnék kiemelni a 2004. évre vonatkozóan, mind a kettő az Egészségbiztosítási Alapot érinti. Tudjuk nagyon jól, hogy a társadalombiztosítási alap, mind a Nyugdíj-, mind az Egészségbiztosítási Alap, de döntően az Egészségbiztosítási Alap költségvetési előirányzata túllépésre került. Itt az Állami Számvevőszék megtette a megállapításait, amelyeket nagy köszönettel fogadtunk.

Egy pozitív és egy negatív dolgot szeretnék kiemelni az ÁSZ véleménye alapján. Az egyik, amelyben, azt gondolom, szinte már négypárti konszenzus látszik kialakulni a gyógyszerkassza túllépésével kapcsolatosan: véleményt mondott az Állami Számvevőszék a gyógyszerár-megállapodásra is. Lehet, hogy a sokat kritizált megállapodás még nem eléggé állította meg a gyógyszerek árának a növekedését, de bevonta a gyógyszergyártókat a közös felelősségvállalásba, és erre szeretném a hangsúlyt tenni, hogy a gyártókat bevonta a közös felelősségvállalásba. A kormány folytatta a tárgyalásokat a piac szereplőivel, és kiegészítésre került ez a megállapodás. Éppen a napokban további megállapodásra került sor.

A gyógyszerkassza hiánya nemcsak ennek a kormánynak a problémája, hanem a korábbi kormányok problémája is volt. Nagyon fontos tudatosítanunk azt, hogy hosszú távon csak a piac összes szereplőjével való konszenzus és tárgyalás járhat pozitív eredménnyel. Itt szeretném megköszönni ellenzéki képviselőtársaimnak azt, hogy a bizottsági vitában ebben partnerek voltak, és közös álláspont alakult ki abban, hogy valóban az összes piaci szereplővel a gyógyszerügyet, illetve a kasszára vonatkozó negatív dolgokat egyszer s mindenkorra rendeznünk kellene.

Az Állami Számvevőszék jelentése pozitívumként mutatta be (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) a volumenkorlátozást. A jelentés kiemeli, hogy a teljesítményvolumen-korlátozáson alapuló finanszírozás bevezetése jelentős változásokat eredményezett a rendszerben (Az elnök ismét csenget.), és ezzel a finanszírozási rendszer átalakítása megteremtheti a jövőbeni változások alapjait.

Köszönjük szépen az Állami Számvevőszék jelentését és az észrevételeket (Az elnök ismét csenget.), és javasolom képviselőtársaimnak a zárszámadás elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 116 2005.09.27. 2:01  13-275

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársam kétpercesére reagálva: én azt gondolom, hogy az ágazat összességében igyekeztem bemutatni azt, hogy mik voltak azok a fejlődési lehetőségek, amelyeket itt az egészségügy vonatkozásában a 2004-es év hozott. Kiemeltem azt, hogy a regionális egészségügyi tanácsok megalakulása is rendkívül fontos volt. Azzal együtt, hogy elmondtam a népegészségügyi program pozitívumait, és megköszöntem az ellenzéknek, hogy ebben együttműködött, erre a kétpercesre kénytelen vagyok annyiban reagálni, hogy ha képviselőtársam visszaemlékszik arra, hogy annak idején, még Mikola miniszter úr ideje alatt, egy fillért nem tettek bele a népegészségügyi program kasszájába, akkor azt gondolom, hogy mélyen elgondolkoztató az, amit képviselőtársam mondott.

A sürgősségi ellátásról pedig: én azt hiszem, hogy bizony eredmények azok, hogy lecseréltük a mentőgépkocsikat, azt gondolom, az is eredmény, hogy most például kiírásra került már a sürgősségi ellátás további fejlesztésére a program és a mentőhelikopterek beszerzése, és azt gondolom, hogy képviselőtársam azt is tudja, hogy a sürgősségi ellátás finanszírozásával kapcsolatosan a minisztérium költségvetéséből átkerült az E-alap költségvetésébe a finanszírozás.

Összességében azt gondolom, hogy nagyon fontos változások történtek az egészségügy területén is, gyógyszerügyben is. A volumenkorlát bevezetését egyértelműen pozitívként írta le az állami számvevőszéki jelentés, és azt mondja, hogy ez jelenthet egy olyan elmozdulást az alapok vonatkozásában, amely a gazdálkodást kiszámíthatóbbá teszi.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 122 2005.09.27. 2:09  13-275

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen. Szinte vártam, képviselőtársaim. Szóval akkor, Gógl képviselőtársam és Pichler képviselőtársam, miért voltak ellene annak, hogy forrásbevonás történhessen az egészségügyben? Olyat számon kérni most rajtunk, amelyet éppen az ellenzék jóvoltából vetett el a magyar Alkotmánybíróság, azt gondolom, hogy most nem tisztességes.

Azt gondolom, hogy amit lehetett ezek között a körülmények között, a kormány megtett, hiszen a regionális egészségügyi tanácsok létrehozatala és a konszolidációs program éppen azt célozza meg, hogy az egészségügyi szükségletek kielégítése megfelelő kapacitással történjen meg egy-egy régióban, és ehhez a decentralizált finanszírozást hozzárendelve, megfelelő módon történjen a finanszírozás. Ezt mondta az Állami Számvevőszék, képviselőtársam, hogy a volumenkorlát ebbe az irányba hat, és ezt nagyon jónak tartotta. Nem vitatjuk azt sem, hogy az Állami Számvevőszék kritikát is megfogalmazott, azt megköszöntük.

Szeretném megkérdezni képviselőtársamtól, ha egy kórházat másodjára, harmadjára konszolidálnak, nem tetszettek azon elgondolkozni, hogy esetleg a vezetésben van ott valami probléma, vagy valami más hiba van? Nem kellene akkor alaposabban megnézni, hogy egy kórházat miért szükséges háromszor konszolidálni? Én azt gondolom, hogy ezeket is meg kell vizsgálni, és ezeket - ellenzéki képviselőtársaimat kérem - fogadják meg tőlünk intelemként, míg mi igyekszünk megfogadni az Állami Számvevőszék intelmeit, hogy azok a kórházak, amelyek eddig is jól működtek, mi több, felhalmoztak például, azokra is oda kell jobban figyelnünk, hogy valóban, ők teljesítettek, és jól látják el a lakosságot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 146 2005.09.27. 2:13  13-275

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hallgattam az ellenzéki képviselőtársaim felszólalását, és azt gondolom, hogy egy nagyon fontos momentum körvonalazódott belőle, hogy általában vagy egyenként egy kórházról, vagy általában a kórházakról beszéltek.

Én azonban szeretném ráirányítani arra a figyelmet, amiről államtitkár asszony is beszélt, hogy nagyon fontos, hogy az egészségügyi ellátás nemcsak a kórházakban zajlik, hanem egyéb más színtereken is. Például az otthoni szakápolás, amelynek kasszáját ez a kormány évről évre jelentősen növeli, lehetőséget ad arra, hogy a vizitszámok emelkedésével többen kapjanak otthoni ápolást és gondozást.

Azt gondolom, hogy valóban túlmutat ez a mai nap egy költségvetési, egy zárszámadási vita keretein, nevezetesen, valóban egy szakmapolitikai vitát kellene lefolytatni arról, hogy milyen irányba kellene az egészségügyi folyamatokat és az egészségügyi finanszírozást és a kapacitásokat terelni.

Csak egy dolgot szeretnék felolvasni önöknek az Állami Számvevőszéktől: “A teljesítményvolumen-korláton alapuló finanszírozás a kasszavédő mechanizmuson túlmutat, és további lehetőségeket rejt magában az egészségpolitika számára. Nevezetesen: viszonylag nagy pontossággal tükrözi az ellátási szükségleteket, a kapacitáskihasználtságot és objektív mutatókkal jelzi a szükségletek és a kapacitások közötti valós feszültségeket az új rendszer. A kapacitásmutató alkalmas lehet arra, hogy egy adott szolgáltató részesedését a rendelkezésre álló kasszák összegéből pontosan meghatározza, objektíve tervezhetővé tegye.ö És ha még ehhez hozzáteszem, hogy a regionális egészségügyi tanácsok feladata összehangolni a kapacitásokat és a szükségleteket, akkor, azt gondolom, valahogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ebbe az irányba kell elmozdulnunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 78 2005.10.04. 1:05  17-179

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Méltatlan az a helyzet, ahogy az elnök úr vezeti az ülést ebben a teremben. Kérem az elnök urat, ha jogi tanulmányai során a Házszabály tanulmányozásáig nem jutott el, akkor legyen olyan kedves megnézni azokat a paragrafusokat is, amelyek egyértelműen arra utalnak (Halász János: Ne sértegesd!), hogy egymást követően három ellenzéki képviselőnek nem lehet szót adni. Kérem, hogy az 50. §-t is nézze meg a tisztelt elnök úr!

 

(A jegyzői székben Vincze Lászlót Pettkó András váltja fel.)

Méltatlan ehhez a Házhoz, ami ma itt zajlik, méltatlan az, hogy az elnök úr figyelmen kívül hagyja, hogy a kormánytag SZDSZ-es országgyűlési képviselő is egy pártnak tagja és egy frakciónak a tagja.

Úgy gondolom, elnök úrnak még egyszer meg kellene nézni, hogyan kell ezt az ülést vezetni. Ha az elnök úr nem képes demokratikus és korrekt módon vezetni az ülést, akkor pedig az az ügyrendi javaslatom, hogy adja át másnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.-  Halász János: De okos voltál!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 58 2005.10.11. 2:17  21-209

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem értem Gógl képviselő úr heveskedését, amikor kirohanást intéz az ügyben, hogy nem adható el az egészségügyi intézmény. Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, Viktor itt van? Itt van. (Közbeszólás: Orbán úr!) Az önök idejében történt az első olyan kórháztörvény, amely a privatizációról szólt, és elég tetemesen felgyorsult a privatizáció az Orbán-kormány ideje alatt. Több mint kétszeresére nőtt az a kifizetés, amit a magánszolgáltatóknak fizettek ki, és szeretném emlékeztetni egy szegedi privatizációs történetre is, ahol Bartha képviselő úr azt mondja, hogy az egészségügy jócskán megérett a tőkebevonásra. Természetesen Mikola István, akkori miniszter úr Géczi képviselő úrnak egy kérdésére adott válaszában szintén hasonló stílusban válaszol, és azt mondja, hogy az egészségügyi minisztérium is látja azt, amit számos önkormányzat, hogy a költségvetési intézményi forma nem biztosít ideális feltételeket a kórházak, szakrendelők gazdálkodása számára. Azt is mondja továbbá, hogy másfél-kétmilliárdos tőkebevonás fog megvalósulni majd Szegeden, és elképzelhető, hogy néhány év múlva a magyar egészségügy számára mindez modellül szolgál. Leszögezi, hogy a dolog törvényes, és rendben megy.

Nos, képviselő úr, csak akkor üdvös a privatizáció, amikor önök vannak kormányon? Amikor a szocialista-szabad demokrata kormány van, akkor nem? Mi is meghoztuk a magunk törvényét, gondoskodtunk arról, hogy megfelelő módon, átlátható módon történjen a tőkebevonás az egészségügybe. (Révész Máriusz: Nincs is ilyen törvény.) De bekiabáló képviselőtársam figyelmébe ajánlom az önkormányzati törvényt, amely alapján jelen pillanatban zajlik és folyhat tőkebevonás legálisan az egészségügybe. (Az elnök a csengő kocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Azt önök sem titkolták, és ebben még Orbán volt miniszterelnök úr is egyetértett, hogy szabályozott és átlátható módon kell bevonni a tőkét az egészségügybe.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 140 2005.10.11. 2:03  21-209

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, Pokorni képviselő úr legalább annyira tudja, mint én, hogy a politikai nyilatkozat időnként mennyit ér, hogyha annak a végrehajtása nem megfelelő. Azonban jogállamban, és ha jogbiztonság van, képviselő úr, akkor a törvények mindenek felett állnak, és azt gondolom, egy országgyűlési határozati javaslat például a gazdaság fejlesztéséről, amelyet önök is aláírhatnának, mennyivel üdvözítőbb lenne. Azzal együtt - természetesen Gógl képviselőtársamra is szeretnék reagálni, az egészségügyi közszolgáltatások vonatkozásában - fontos azt tudni mindenkinek, parlamenti képviselőknek és az állampolgároknak egyaránt, hogy ha az egészségügyben tőkebevonásról, magánosításról beszélünk, akkor ennek három eleme van. Az egyik maga az ingatlan, tehát az építmény, kórház, a másik maga a szolgáltatás nyújtása. Ez a kettő egyébként döntően állami vagy önkormányzati feladatellátási kötelezettségbe tartozik. És a harmadik pedig az egészségpénztári tevékenység, tehát a finanszírozás.

Nos, képviselőtársaim, szeretném emlékeztetni arra képviselőtársaimat, hogy akkor, amikor önök kormányon voltak, önök nem kevesebbet terveztek még, mint például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár privatizációját.

(12.40)

Utánanéztem, dokumentumokból nyomon követhető. Ezt lenyilatkozta maga Mikola István is, és maga Orbán miniszterelnök úr is.

Ezen túlmenően, hogy hogyan is nézett ki, és hogy mikor milyen lovon ülnek önök, szeretném elmondani, hogy a Népszabadság 2001. július 24-ei számában azt nyilatkozta Mikola István, hogy hiába a tiltakozás, nem áll le a szegedi egészségügyi magánosítás. Aztán, hogy önök hogyan privatizálnak, arra majd még később szeretnék visszatérni az egészségügyben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 182 2005.10.11. 2:13  21-209

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Az ellenzék, aki a volt szocializmus csecsszopója volt, és gyakran iskolapadokból került be ide a parlamentbe (Felzúdulás, közbekiáltások a Fidesz soraiból.), most nem átallja azt mondani, hogy vissza kell államosítani mindent. Vajon mi húzódik meg e mögött a gondolat mögött? (Révész Máriusz közbeszólása.) Még Révész képviselő urat is meg fogom hallgatni. Ez világosan kiderül a 2001. május 16-án a Reggeli krónikában Orbán Viktor miniszterelnök úr által adott interjúból. Így a miniszterelnök úr: “Nem gondolkodtam még ezen, nincs is hozzá kedvem. Őszintén bevallom, egyáltalán az egész választási kampányhoz semmi kedvet sem érzek. - Hollós János: Ne vicceljen! - Orbán Viktor miniszterelnök úr: Isten bizony mondom, olyan jól eldolgozgatok itt a kormányban miniszterelnökként az ország számára fontos ügyekben. Ezek sokkal izgalmasabbak, mint bármifajta választási kampány meg megmérkőzés, tehát a legszívesebben minden különösebb nagy összecsapás nélkül folytatnám azt a munkát.ö

Nos, ezért van ez, képviselőtársaim! Ezért van az, hogy önök visszaállamosításról beszélnek, hogy aztán úgy tudjanak privatizálni, Font képviselő úr, ahogy szól a Népszabadság, 2001. augusztus 25-e: “A kritikákra válaszul nemrég nyilvánosságra hozták, hogy a kibővült Fuziomed Kft. tulajdonosi körében - aki természetesen a szegedi kórházat szerette volna privatizálni - szerepet kapott egyebek között a Diagnosztikum Rt., amelynek fő tulajdonosa Kékessy Dezső, a jelenlegi párizsi magyar nagykövet - Orbán-kormány idején -, a miniszterelnöki család barátja, akinek Lévai Anikóval, Orbán Viktor miniszterelnök feleségével közös borászati cége is van a Hegyalján. A nagykövet jelenleg nem tagja a Diagnosztikum Rt. vezetésének, lánya, dr. Catherine Kékessy azonban igen. A szegedi ellenzék - ez a szocialisták voltak - szerint valószínűleg azért akarják mindenáron még a választások előtt keresztülvinni a szegedi egészségügyi intézmények privatizációját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mert a legmagasabb körökből kapnak hozzá politikai támogatást.ö

Nos, ilyen szélkakasok önök, kedves ellenzéki képviselőtársaim! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 198 2005.10.11. 2:10  21-209

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A rendszerváltáskor döntöttek az állampolgárok: a piacgazdaság mellett tették le a voksukat. Ez a döntés alapvetően meghatározta azt, hogy az államnak a szociális és egészségügyi ellátórendszert hogyan kell és lehet működtetnie. Az alkotmány egyértelműen kijelöli a határokat és a kereteket. A rendszerváltás óta ezeket az egészségügyi és szociális feladatokat az állam a magán- és a civil szektor, alapítványok és egyházak szélesebb bevonásával biztosítja, ugyanúgy, mint Európában bárhol és máshol a világon is bárhol. Világosan kell látnunk, hogy a privatizáció nem arról szól, hogy az állam kivonul az ellátásból, nem szegény- és gazdagellátásról van szó, hanem arról, hogy gazdaságosabb, jól szervezett, szabályozott keretek között, magántőke segítségével is biztosítja a betegek egészségügyi és szociális ellátását.

Itt szeretném megemlíteni a ’97-ben Horn Gyula miniszterelnök által az Apostoli Szentszékkel kötött megegyezést, éppen az egészségügyi és szociális feladatokban történő ellátásba az egyházak bevonását. A jelenlegi MSZP-SZDSZ-kormány, vagyis szociáldemokrata-liberális kormány egyértelműen letette a voksot, hogy továbbra is szükségesnek tartja a tőke bevonását az egészségügyi ellátásba a minőségi ellátás okán, a járulékot csökkenteni szeretnénk, egyébként mind a két kérdésben önök is egyetértettek velünk akkor, amikor önök éppen kormányon voltak.

A finanszírozást biztonságossá, kiszámíthatóvá tenni nekünk is célunk, ugyanúgy, ahogy a betegek érdekeit is szem előtt tartjuk, és ugyanúgy, ahogy az egészséget is értéknek tartjuk. Önök is vallják ezeket az értékeket, csak akkor, amikor önök kormányon vannak; amikor ellenzékben vannak, akkor önök államosítani szeretnének. Vajon miért van ez?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 177 2005.10.17. 2:18  176-179

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyarországot és Szlovákiát elválasztó Ipoly folyón egykor 48 híd volt, a hidak összekötötték a két térséget és az ott élőket; ma ennek töredéke áll a közlekedők rendelkezésére. Uniós tagországként most különösen kedvező körülmények között erősíthetnénk a két állam kapcsolatát ilyen módon is.

A szobi kistérség - az ott élők egyébként azt mondják, hogy arra még a madár sem jár - több mint három éve kereste meg először szlovák szomszédját azzal a javaslattal, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Ipolydamásdot és Helembát összekötő, közúti közlekedésre is alkalmas híd újjáépítéséről. A szlovák fél pozitív visszajelzését követően megbeszélések kezdődtek a két önkormányzat képviselői között. A létrehozott vegyes bizottságok rendszeres tárgyalásainak eredményeképpen és pályázati támogatás igénybevételével is az engedélyezési tervek, a teljes kiviteli tervdokumentáció elkészült, és az előírt engedélyek rendelkezésre állnak.

A hídépítés projektje bekerült a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett Ipoly-hidak helyreállítási programjába is, amely a tárca véleménye szerint is az Ipoly menti települések fejlődését szolgálhatná mind a két oldalon, nota bene, két megyében is Magyarországon, Nógrád és Pest megyében. A híd megépítése valóban mindkét fél számára hasznos lenne mind gazdasági, mind pedig kulturális szempontból: javulhatna a térség infrastruktúrája, vonzóbb lenne a vállalkozások számára, illetve az odalátogató turisták számát is növelné, hiszen például erre vezet a nemzetközi kerékpárút is. A híd nemcsak két települést, hanem két régiót, két ország polgárait kapcsolná ismét össze. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Kérdezem tehát miniszter urat, mikor születik meg a vonatkozó kormányközi megállapodás, mikorra készülhet el végre az Ipolydamásdot és Helembát összekötő híd.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 167 2005.10.24. 2:30  166-169

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az egészségügyi szakdolgozók megbecsülése a 2002-es kormányváltás óta prioritás a szocialista–szabad demokrata kormány szemében. Ennek jó példája volt az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, amely a Medgyessy-kormány egyik legelső intézkedése volt.

Miniszter úr az egészségügyi bizottságban meghallgatásán elmondta, hogy 2001-ben a tíz csatlakozó ország közül az egészségügyi szakdolgozók bérbeállása alapján a tizedik helyen álltunk; az átlagosan 50 százalékos béremelés hatására a 2004-es statisztikák alapján jelenleg a tíz csatlakozó ország vonatkozásában a negyedik helyen állunk. Málta, Ciprus és Szlovénia előz meg bennünket, Csehországgal fej fej mellett állunk, úgy, hogy az orvosok bére kicsit magasabb, az egészségügyi szakdolgozók bére átlagban kicsit alacsonyabb, mint Magyarországon.

A béremelés hatásának tudható be az a statisztikailag is kimutatott tény, hogy a pályaelhagyók közül sokan visszatértek az egészségügybe - ez méltányolandó. A szakdolgozók megbecsülése természetesen csak részben anyagi kérdés, más szemszögből tekintve erkölcsi kérdés is; sokan köszönhetik gyógyulásukat, egészségüket az ápolóknak, az ápolók áldozatkész munkájának, önfeláldozásának. Másrészt a lakosság minél magasabb szintű egészségügyi ellátásának nagyon fontos összetevője, hogy a szakdolgozók megbecsülése, minél színvonalasabb munkára ösztönzése is megtörténjen. Nem lehet pusztán arra építeni, hogy ők hivatásszeretetből, akár erejükön felül is megtettek és megtesznek mindent a beteg érdekében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A kormány eddigi lépései Schvarcz Tibor képviselőtársammal együtt arra bátorítanak bennünket, hogy feltegyem a kérdést miniszter úrnak: mit tervez az egészségügyi tárca, hogyan lehetne továbblépni ezen az úton (Az elnök ismét csenget.), hogyan lehetne még inkább éreztetni az egészségügyi szakdolgozókkal anyagi és erkölcsi oldalról egyaránt, hogy fontosak az ország vezetése számára?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 46 2005.10.25. 1:44  39-123

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mélységesen egyetértünk Tóth Sándor képviselőtársammal, amikor arról szólt, hogy a nepperek tulajdonképpen kereskedelmi képesítés nélkül végeznek olyan kereskedelmi tevékenységet, amellyel éppen a termelők árait nyomják le. Tulajdonképpen ezek a nepperek azok, akik például a bogyósgyümölcs-ágazatban, zöldség-gyümölcs ágazatban tavasszal, nyáron a ribizlit, a málnát olcsó pénzért fölvásárolva aztán eljuttatják a nagykereskedelmi láncokhoz, képviselőtársam, és ott - ahogy elhangzott - egy reklámban se az nincs kiírva, hogy honnan származik, hogy fertődi minőségű vagy milyen minőségű az a málna, csak az van kiírva, hogy hány forint kilója. A vevő pedig nem tudja, hogy mivel permetezték, honnan származik, és egyáltalán milyen fajtájú terméket eszik.

Ezért mi magunk is tudjuk azt támogatni, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés módosító javaslatát a parlament támogassa. Én azt gondolom, hogy ez nem idegen attól, amit Ékes képviselőtársam elmondott, nevezetesen attól, hogy a hazai mezőgazdasági termelőket is védjük, illetve a hazai termékek előállítóit védjük, és ez nem idegen attól a támogatási rendszertől, képviselőtársam, amely egyébként az európai uniós támogatási rendszer, amely a termelési és értékesítési szövetkezéseket támogatja, nem pedig a kereskedelmet. Ezért kérem, hogy majd ezt a módosító javaslatot, ha lehet, ellenzéki oldalon is támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 64 2005.10.25. 2:08  39-123

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, azt talán ne kérdőjelezzük meg, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására szükség volt. Ezt azért leszögezhetjük, hogy a kereskedelmi törvény számos ponton nem volt korszerű, amely pontokat éppen ideje volt szabályozni.

Azt gondolom, van azért egynéhány olyan terület, amihez még a definíciók vonatkozásában is be kell nyújtani módosító javaslatokat, és például szükséges azt definiálni, hogy mit jelent a termelőhelyi értékesítés. Tehát ilyen értelemben igenis a nemzeti kereskedelmet és a nemzeti piacokat fontos védenünk, és éppen egy ilyen törvényben kell ezt megtennünk.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy amit az államtitkár úr elmondott, miszerint a Gazdasági Versenyhivatalnak kell ellátnia azt a szerepet, hogy a jelentős piaci erővel történő visszaéléssel kapcsolatban felügyeleti jogokat gyakoroljon, éppen ez a törvényi szabályozásnál nincs eléggé és kellőképpen kidomborítva. Egyet kell értenünk éppen ezért azzal, fontos az, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés vonatkozásában igenis folytassunk le vitát, akár itt, a parlamentben. Az ezzel kapcsolatosan benyújtott módosító javaslatot, úgy látom, az ellenzéki oldalról is támogatják, hiszen nagyon fontos visszahatása van egészen a termelőig, addig a termelőig, aki ott él vidéken, és telepíti a málnát, telepíti a ribizlit, és hogy a nagy áruházláncokba ne a lengyel piacokról vagy lengyel termelőktől származó málnát hozzák be, hanem igenis a hazai, jó minőségű, a szobi kistérségben termelt fertődi málnák vagy egyebek kerüljenek be a piacra, hozzáadott értékkel növelve, megfelelő kiszerelésben, megfelelő minőségben. Bizony ez is a nemzeti érdekeknek a védelmét szolgálja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 96 2005.10.25. 1:56  39-123

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én azt gondolom, hogy Soltész Miklós képviselőtársam egy nagyon fontos kérdést vetett föl, hogy mi van azokkal, akik bizonyos kistérségekből, kistelepülésekből nem tudnak bemenni a nagy bevásárlóközpontokba.

Eddig ez a vita ma a nagy bevásárlóközpontokról szólt. Én erre szeretnék rímelni, amit képviselőtársam itt felvetett, ugyanis benyújtottunk egy olyan módosítást - és én remélem, hogy ellenzéki oldalról is támogatást fog nyerni -, amely egyrészt a piac fogalmát kiszélesíti a definícióban, nevezetesen azzal, hogy 20 kilométer sugarú körön belül például a házilag előállított füstölt húsokat, savanyúságot, lekvárt és egyebet is ellenőrizhető módon lehessen értékesíteni. Ez összhangban van azzal az országgyűlési határozati javaslattal, amiről Ékes képviselőtársam már többször szólt, és én bízom benne, hogy ebben is lesz egy négy- vagy ötpárti konszenzus.

Kibővítettük továbbá egy módosító javaslattal a fogalomtárat a termelőhelyi értékesítéssel, hiszen Magyarországon vidéken nagy hagyománya van annak, hogy a házak előtt például a krumplit, a hagymát, a fokhagymát értékesítik, vagy akár a házilag előállított csalamádét, savanyúságot. És mi azt gondoljuk, hogy ez nemcsak a vidéki léthez tartozik hozzá, hanem ez egy olyan nemzeti sajátosságunk, amit feltétlenül a kereskedelmi törvényben is meg kell említeni, hagyni kell, és erősíteni kell ezt a nemzeti sajátosságunkat.

Ez nem mond ellent annak, hogy természetesen a törvényjavaslat más területeket is szabályozzon, de fontosnak tartjuk azt is, hogy ezeket a sajátosságokat is megjelenítsük a törvényben.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 116 2005.11.02. 3:05  115-120

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Az ország egyes térségei között jelentős társadalmi és gazdasági különbségek vannak. Ezek a különbségek történelmileg is fennálltak, és ma is meghatározzák a mezővárosok, a tanyák, a kisfalvak, az aprófalvak lakosságának életkörülményeit.

Szabó Zoltán, Erdei Ferenc, Ferge Zsuzsa és sokan mások kutatták már ezt, sokan említették már ezt, hogy is élnek a lakosok ezeken a településeken. A területi hátrányok csökkentése elsősorban gazdaságpolitikai eszközökkel történik, mint például a munkahelyteremtés. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) A felzárkózás folyamatában azonban a szociálpolitika eszközrendszerét sem lehet nélkülözni. A helyi szociális védelem erősítése közvetve pozitívan visszahathat még e térségek versenyképességére is.

A ma jelen lévő társadalmi problémák megoldása, a társadalmi kohézió, a társadalmi összetartozás erősítése indokolja, hogy a szociálpolitika megkülönböztetett figyelemmel forduljon a hátrányos helyzetű kistérségek irányába.

Azt tapasztaltam magam is a szobi kistérségben, de említhetném a ceglédi kistérséget is, hogy azokban a térségekben, ahol rosszabbak az emberek életkörülményei, ott ez a társadalmi-gazdasági és a statisztikai mutatókban is megnyilvánul. Itt a szociális védelemre fordítható eszközök is szűkösen vannak jelen; mindez a társadalmi hátrány fokozottan jelentkezik az úgynevezett hátrányos helyzetű kistérségekben. A hátrányos helyzetű kistérségekben az önkormányzatok alig rendelkeznek forrásokkal, többségük úgynevezett önhikis. Így azután nehezen tudnak létesíteni, fenntartani szociális szolgáltató intézményeket. Többnyire a szociálpolitika eszközrendszerén belül a pénzbeli segélyezés útját járják, és nem használják vagy nem használhatják ki a személyes gondoskodás nyújtotta előnyöket. Sajnos, mindez a helyi lakosok munkavállalását sem segíti elő.

A hátrányos helyzetű kistérségeknek a szolgáltatási hálózat fejlesztéséhez még fokozottabb szükségük van a külső támogatásra. Az állami szociálpolitikának és a mindenkori kormánynak a hátrányos helyzetű kistérségek problémáira kiemelt figyelmet kell fordítania. Ebben a szociális ellátások szerepe, működése megkülönböztetett figyelmet érdemel.

Ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár urat: mit tesz a kormány a hátrányos helyzetű kistérségekben élő lakosság szociális biztonságának megerősítése érdekében? (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 120 2005.11.02. 1:00  115-120

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Magam is szükségesnek tartom, hogy az ország hátrányos helyzetű kistérségeiben megfelelő kapacitással rendelkező és szakmai színvonalon működő szociális szolgáltatási háló működjön. Ezért is örültem az államtitkár úr válaszának, hogy a többcélú kistérségi társulások keretében, most már a szociális törvény módosításával, illetve a 2006. évi költségvetés beterjesztésével a források is rendelkezésre állnak a szociális háló megerősítéséhez.

Örültem annak is, hogy elmondta, a hátrányos helyzetű kistérségeknek a kistérségi szociális felzárkóztatási program keretében is van módjuk külön fejlesztési forrásokhoz jutni; és örültem annak is, hogy megemlítette a szociális földprogramot, illetve az integrált és a minőségi szolgáltatások fejlesztését.

Ezért a válaszát köszönettel elfogadom. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 325 2005.11.02. 1:12  272-420

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak röviden. Bizonyára elkerülte ellenzéki képviselőtársaim figyelmét az a tény és az az empirikus tapasztalat, hogy összesen 31 olyan kisposta létezik ma Magyarországon, ahol a postai szolgáltatások kibővültek egyéb más szolgáltatással is, és a kistérségekben, a kistelepüléseken javult a szolgáltatások színvonala.

Szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezeti kezelésében a közhálóprogramra előirányzott összegeket, valamint az e-Magyarország-pontra előirányzott tételeket, és azt is szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy több funkciót ellátó kis terek kialakítására lesz lehetőségük az önkormányzatoknak. Ezen túlmenően a többcélú kistérségi társulások nagyon fontos feladatokat tudnak együttműködve és együttesen ellátni, és az sem elhanyagolandó, hogy plusznormatívákat is kapnak, no persze csak a feladatokhoz.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 411 2005.11.02. 10:04  272-420

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Rádióhallgatók! Ezen a kései órán az ellenzék padsoraiban mindösszesen két képviselőtársam ül, ugyanakkor a szocialista frakciónál, mint ahogy az nyilván a tapsokból is hallatszik a rádióhallgatók számára, meglehetősen kitartóan itt ülünk, és próbálunk a költségvetési vitában részt venni, az érvekre ellenérvekkel válaszolni. (Babák Mihály: Nem maradt időnk.) Ugyanakkor el kell mondani, hogy jó ellenzéki szokás szerint a mai napon is az történt, hogy olyan magyar virtus szerint jól belecsaptak a lecsóba, néhányan elmondták, hogy mi a kifogásuk, hogy itt minden össze fog omlani, az egész költségvetés, és tulajdonképpen ezek után hazavonultak.

Nos, mi még itt igyekszünk kitartani, és elmondani azt, vagy próbálnánk érveket hozni és vitatkozni egy olyan partnerrel, akivel nem lehet vitatkozni, mert ő kinyilatkoztat, aztán fogja magát, és elmegy. No, ez jellemző sajnos a magyar ellenzékre, hogy fanyalog, kinyilatkoztat (Babák Mihály: És ez miért baj?), állandóan azt mondja, hogy minden rossz, semmi nem jó, amit ez a kormány csinál, értelmes, épkézláb javaslatokat nem tud letenni, ugyanakkor, amikor érdemi vitára kerülne sor, meghátrál, megfutamodik, nincs jelen az ülésteremben, itt, ahol pedig a költségvetés vitáját kellene lefolytatnunk. (Babák Mihály: Nem maradt több időnk.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Hallgatók! Ennek ellenére mégis megpróbálok a 2006. évi költségvetés vitájában az egészségügyi ágazattal kapcsolatban néhány dologról szólni. (Babák Mihály közbeszól.) Igen, megmosolyogtató, képviselőtársam, hogy szinte üres ellenzéki padsoroknak mondja el az ember, és vele vitatkozik. (Babák Mihály: Lejárt az időnk, képviselő asszony!)

(21.50)

Ha az egészségügyről beszélünk, akkor meg kell említenünk bizonyos makrogazdasági folyamatokat. A gazdasági fejlődés 2005-ben a GDP 4 százalék körüli növekedését mutatja, az export 11 százalék körüli növekedést, a beruházások 7-8 százalék körüli növekedést mutatnak. Külön megemlíteném, hogy az egészségügyi beruházások dinamikusabban emelkedtek 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, vagyis ebben a kormányzati ciklusban, mint az ország bruttó állóeszköz-felhalmozásai. Az egészségügyi beruházásokon belül pedig nőtt a magánberuházások volumene, míg ez 2000-ben, a volt Fidesz-kormány idején 0,8 milliárd forintot tett ki, addig ez 2004-ben a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején 7,5 milliárd forintra növekedett. Elsősorban nagy értékű diagnosztikai, CT-, MR-, PET-beruházásoknak, új műveseállomásoknak, illetve új épített magánklinikáknak köszönhető mindez. Ezek a növekvő magán- és állami egészségügyi beruházások a minőségi betegellátás, a gyors diagnózis felállítása és a hatékony gyógyítás irányába hatnak. Mindez javítja az egészségügyi ellátást.

2006-ban folytatódik a magyar gazdaság gyors export- és beruházásvezérelt növekedése, 2006-ban a GDP várhatóan az ideinél is gyorsabb ütemben, mintegy 4 százalékkal emelkedik. Ha az egészségügyre fordított kiadásokat nézzük, akkor a növekedés 2005-ről 2006-ra 3,8 százalékot tesz ki, ha 2002-höz viszonyítom, akkor 2002-ről 2006-ra 161,8 százalékkal nőtt az egészségügyre fordítható kiadások összege. Ezt az ellenzék egyébként délelőtt kifogásolta, most itt válaszolok neki: a táppénz, az anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások 167,2 százalékra, egyéb társadalombiztosítás ellátások 143,2 százalékra növekedtek 2002-2006-ig, vagyis ebben a kormányzati ciklusban.

Az egészségügyi beruházások és kiadások folyamatos volumennövekedése azért is figyelemre méltó, mert mi, szociáldemokraták olyan országot akarunk, ahol az emberek testi-lelki egészségben megélt életéve növekszik, ahol mindenkinek azonos esélye van a magas szintű egészségügyi ellátásra, és ahol az egészség megőrzéséért egyaránt felelősséget visel az egyén és a közösség.

Most nézzük, mit mond az ÁSZ és az ellenzék! Az ellenzék az egészségügyi ellátórendszer összeomlásával riogat ismételten. Az ÁSZ tervezési javulással dicséri meg a kormányt. A legfontosabb és legdicsérőbb megállapítása az Állami Számvevőszéknek - idézem -: magas kockázatú előirányzatot nem találtak. A bevételi oldalt is megdicséri, pozitívan említi, hogy korrekt javaslat készült, megalapozott előirányzatokkal találkozunk - mondja az ÁSZ. Nem igaz tehát az ellenzék állítása. A kiadási oldalt is pozitívumként említi, és azt mondja, hogy pozitív, hogy szolidaritási elv jelenik meg, és a biztosítási rendszereket fent kívánja tartani a szocialista-szabad demokrata kormányzat.

Emlékeztetnék arra, hogy az Orbán-kormány kétéves költségvetéséről az Állami Számvevőszék kifogásként hozta fel, hogy sem az államháztartási törvénynek, sem a jogalkotásról szóló törvénynek nem felelt meg. Vajon fontos-e a hiány csökkentése? Ellenzék is, mi is és az ÁSZ is igennel válaszolt. A mi számunkra úgy fontos, hogy közben adót és járulékot csökkentünk, mindeközben biztosítjuk az egészségügyi ellátórendszer működését, sőt a megkezdett átalakításokat is folytatjuk.

Elindult az intézményrendszer korszerűsítésének folyamata a célszerűbb szerkezet irányába, és megindult és folytatódik a szakmapolitikai döntéshozatal is ebbe az irányba. A háziorvosi, védőnői rendszer további erősítése történik meg 2006-ban. Már a térségi szinten megkezdődik az egészséges életmód preferálása. Megalakultak a regionális egészségügyi tanácsok, ez a struktúra a szükségletek és a kapacitások összehangolásának irányába hat. Általában a források racionális felhasználásának irányába hatott a vérellátás, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Tisztiorvosi Hivatal átalakítása. Bevezettük az európai egészségbiztosítási kártyát, az E-111-es nyomtatvány helyett november 1-jétől ezt igényelni lehet. A 21 lépés keretében megindult és 2006-ban folytatjuk tovább az altatógépek cseréjét, a népegészségügyi program keretében a nemzeti rákellenes program kiterjesztését, diagnosztikai centrumok fejlesztését, az egészségügyi informatika fejlesztését, mint ahogy azt Márfai képviselőtársam elmondta, a sürgősségi betegellátás fejlesztése pedig kiemelt prioritásként szerepel.

Kedves Ellenzék! Noha csak egy ellenzéki képviselőtársam ül itt: ahol nincs, ott tehát ne keressenek! Mi itt tehát a casus belli? Csak nem az, hogy a 2006. éves költségvetés végre megteremti a nemzeti kockázat közösségét? Bátor lépéssel a kormány 303 milliárd forintot járulékként átcsoportosít az E-alapba, a nyugdíjasok, gyermekek, munkanélküliek, rendszeres szociális segélyen élők, járadékosok után, és sorolhatnám, hogy még ki mindenki után. Nem értjük, hogy mi az ellenzék problémája. Vajon az, hogy a biztosító végre valódi nemzeti biztosítóként működik? Vagy a 11 százalékos vetítési alap a gond? Egyszerűen nem értjük.

Mi meghatároztuk a prioritásokat az egészségügyben, és ez a költségvetés teljesíti ezeket a meghatározott politikai célokat. Nevezetesen: a sürgősségi betegellátás fejlesztésére 4 milliárd forint van előirányozva. Mentőellátás fejlesztésére a gyógyító-megelőző kasszán belül 1-1 milliárd forint fejlesztésre elő van irányozva. A prevenciós programokra szintén megtörténtek az előirányzat-átcsoportosítások, a programhoz szintén odarendeltük a megfelelő forrásokat. A nemzeti rákellenes program tovább folytatódik, és 150 millió forintot a minőségbiztosítási rendszer fejlesztésére fogunk 2006-ban fordítani, amely standardok, protokollok leírása formájában garantálja és egységesíti az egészségügyi ellátás mikéntjét.

Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Bátorság! Mi megcsináljuk azt, amit önök nem csináltak meg az egészségügyben. Mi három T-t kérünk önöktől: türelmet, toleranciát, támogatást is várunk önöktől, és kérjük, hogy legalább hagyják, hogy megcsináljuk az egészségügyi reform- és finanszírozási elképzeléseinket.

Köszönjük szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 196 2005.11.03. 2:10  15-377

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Babák képviselő úr figyelmébe ajánlom, akkor, amikor az Állami Számvevőszéket idézi, akkor legyen olyan kedves pontosan idézni, ugyanis az Állami Számvevőszék a bevételek tervezésénél kifejezetten pozitívumként említette meg és értékelte, hogy megalapozottak a bevételi előirányzatok. Azt is említette az Állami Számvevőszék, hogy korrekt javaslat készült; ezt is pozitívan említette meg az Állami Számvevőszék. A kiadási oldalnál pedig azt is elmondta, nagyon örül annak, és pozitívumként említette, hogy a szolidaritási elv megjelenik az egészségügyi költségvetésben, és hogy a biztosítási rendszereket fenn kívánja tartani a kormány; ezt is pozitívumként említette meg az Állami Számvevőszék.

 

(16.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy ezt el akarják önök hallgatni, mint ahogy azt is el akarják önök hallgatni, hogy az előző kormány által benyújtott kétéves költségvetéshez az Állami Számvevőszéknek az volt a véleménye, hogy sem az államháztartásról szóló törvénynek, sem pedig a jogalkotási törvénynek nem felelt meg, és még egyéb más számos kifogást is tett hozzá az Állami Számvevőszék. Tehát, képviselőtársam, amikor mérünk, akkor lehetőleg egyenlő mércével mérjünk, és lehetőleg korrektül idézzük az Állami Számvevőszéket is.

Mint ahogy felhívnám képviselőtársam figyelmét arra is, hogy 1999 májusában a kormány az elmaradt ügyeletekre az egészségügyben, ami 20-22 milliárd forintot tett ki, ígéretet adott, de nem fizette ki. Majd 2000-ben a Semmelweis-nap alkalmából Gógl Árpád és a minisztérium azt nyilatkozta, hogy 15 milliárdot kap az egészségügy, és ezzel az egészségügy elindult a kátyúból kivezető úton. Erre is emlékezzenek, képviselőtársaim, amikor rajtunk kérnek számon dolgokat.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 340 2005.11.03. 2:08  15-377

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és azokat a rádióhallgatókat is köszöntöm, akik ezen a késői órán hallgatják a vitát. Azt gondolom, hogy egy-két gondolatot nem szabad figyelmen kívül hagyni és megválaszolatlanul itt a Házban, ezen a késői órán. Nevezetesen azt, hogy az ellenzék rendkívüli módon aggódik az autópályák miatt. Nos, nekem volt szerencsém az M5-ös autópályát vizsgáló bizottság munkájában részt venni, és egy kis autópálya-történelemmel, ha megengedik, emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat.

Annak idején, a rendszerváltás után, az MDF-kormány idején megszületett egy szerződés tulajdonképpen, autópálya építésére, de nem épült autópálya. A Horn-kormány hozzátette a pénzt, mert egy térségnek jelentős fejlődésre volt szüksége, és valóban, meg is indult a fejlesztés és a fejlődés. A Fidesz-kormány összesen hét kilométer autópályát épített; megértjük, hogy rendkívüli módon aggódnak most azért, hogy dübörög az autópálya-építés, és ami szokatlan Magyarországon, hogy egyszerre, egy időben öt helyen építenek, Babák képviselőtársam, egy autópályát, nevezetesen az M5-ös autópályát tovább építik.

Megértem azt is, hogy aggódnak azért, hogy épülnek az autópályák, és hogy fejlődik a magyar vidék, hogy végre a Dabas környékieknek nem kell aggódniuk, hogy a teherforgalom rájuk zúdul, és nem kell aggódni azért, hogy esetleg kisgyermekeket ütnek el ezeken az alsóbbrendű útszakaszokon, hogy végre a kamionosok rámehetnek az M5-ös autópályára, és hogy más térségek is bekapcsolódhatnak az M3-as továbbfejlesztésébe is, és ahogy államtitkár úr elmondta, az M6-os fejlesztésével bekapcsolódhatnak az országos vérkeringésbe és hálózatba. Megértem az aggodalmukat, nálunk épülnek az autópályák.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 368 2005.11.03. 6:24  15-377

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves rádióhallgatók, akik még velünk tartanak, és figyelik a késői órán, hogy min vitatkozunk. A 2006. évi költségvetéssel kapcsolatban már nagyon sok minden elhangzott itt. A szokásos ellenzéki riogatások egyikét hallottuk most legutóbb, amely azt mondja, hogy az euró bevezetését akadályozzuk. A másik úgy szól, hogy kártyavár-költségvetés, a harmadik pedig úgy szól, hogy tulajdonképpen kevés a pénz mindenre.

Kedves képviselőtársaim, ott, az ellenzéki padsorokban, el kellene akkor már dönteni, hogy most kevés a pénz, vagy az eurót kellene bevezetni, ergo adókat kellene növelni? Ez az önök álláspontja. A mi álláspontunk pedig az, hogy adókat csökkentünk, az, hogy a bevételi, a kiadási oldalt és a hiányt megfelelő mértékben terveztük, vagyis ez a felelősség költségvetése. Azt, hogy nem látják a nagy rendszerek átalakítását, mérhetetlenül sajnálom. Ez is indított engem arra, hogy egy kicsit más szemszögből próbáljam megvilágítani a 2006. évi költségvetést.

Nevezetesen arról van szó, hogy a vidékre szánt forrásokat a kormány mindösszesen 428 milliárd forinttal tervezte be a költségvetésbe, és nagyon remélem, hogy ezt képviselőtársaim is figyelembe fogják venni, illetve meg fogják találni az egyes intézkedéseket a különböző tárcák fejezeteinél. Azt tudjuk, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben lezajlott folyamatok jelentős változásokat hoztak a vidék életében. Ennek keretében történtek pozitív változások is, számos településen javult és bővült az infrastruktúra, új vagy felújított intézmények javítják a közszolgáltatások színvonalát, új munkahelyek létesültek, mindez azonban az érintett térségek kisebb részére igaz.

Összességében erősödött a differenciálódás, miközben a vidék értékeinek megbecsülése, elismerése, az ott folyó munka közhasznának bemutatása elmaradt. Holott a vidék adottságai jelentős fejlődési tartalékot jelentenek országszerte. Mindezek következtében a hátrányos helyzetű térségekben lévő települések, mindenekelőtt a kisebb falvak problémái számos helyen kiéleződtek. Ezért is figyelt oda a kormány a 2006. évi költségvetés tervezésében a vidék helyzetére, a vidék problémájára. Szakmapolitikai prioritásokat fogalmazott meg, és így a vidékpolitikában több fejezetnél beillesztésre kerültek olyan, a vidék fejlődését célzó összegek, amelyek meghatározhatják a vidéki létet, a vidék gazdaságának fellendítését, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a termelő és nem termelő infrastruktúra fejlesztését, és azoknak az értékeknek a megbecsülését, amit a vidéki lét, a vidéki közösségi kezdeményezések és civil szerveződések támogatása jelenthet.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a különböző tárcáknál, így például a szociális tárcánál a szociális kohézió erősítése érdekében a szociális földprogramra került elkülönítésre jelentősebb összeg. Fontosnak tartjuk azt is, hogy például az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezetkezelésében a közhálóprogram és az e-Magyarország program keretében szintén jelentősebb összegek kerültek elkülönítésre, amely egyértelműen a vidéki emberek információhoz való hozzájutását fogják segíteni. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az agrárköltségvetésben a tészek, bészek fejlesztésére nagyon sok pénz került elkülönítésre, és azt is fontosnak tartjuk, hogy nemcsak a tészek, bészek, hanem a különböző beruházások vonatkozásában is az agrárköltségvetésben kerültek források elkülönítésre.

Jelentős az a forrásmennyiség is, amely a nemzeti fejlesztési tervhez és a nemzeti vidékfejlesztési tervhez kapcsolódik, amely szintén a vidéknek jelent fellendülést. De külön szeretném megemlíteni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetkezelésében a nemcsak az autópályákra, hanem a bekötőutak építésére, javítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordított összegeket, amelyek szintén a 2006. évi költségvetésbe kerültek beállításra. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetében pedig a hagyományőrzésre, a vidéki hagyományok ápolására is került beállításra összeg. Ezen túlmenően még szeretnénk azt is, ha “A falvakért, a vidékértö díjak adományozására is egy külön összeg kerülne beállításra.

Fontosnak tartjuk azt is, és egyetértünk ellenzéki képviselőtársainkkal abban, hogy egy úgynevezett nemzeti vidékpolitikai tanács felállítását kellene kezdeményezni, talán egy törvényjavaslattal vagy országgyűlési határozati javaslattal itt, a parlamentben, és fontosnak tartjuk azt is, hogy esetleg a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül vagy máshol találjunk erre megfelelő forrásokat.

Összességében tehát az egyes fejezetek vonatkozásában is jól fellelhető, hogy a vidék, a nemzet megtartó ereje mennyire fontos a kormány számára, és mennyire fontos az, hogy a költségvetésben ezt 428 milliárd forinttal a kormány figyelembe vette, és ezt támogatja. Ezért kérem, hogy támogassák önök is ezt a költségvetést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 98 2005.11.04. 2:11  1-145

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Semmi újat nem mondott Gógl képviselőtársam, a szokásos ellenzéki retorika, csődöt meg hiányt emleget, és azt mondja, hogy egyébként meg adjunk több pénzt az egészségügynek, csak elfelejtette hozzátenni, hogy miből, és hogy amikor önök voltak kormányon, ezt miért nem tették meg a kétéves költségvetésben. (Dr. Frajna Imre: Handabanda!) Ön handabandázik, képviselő úr, és elvárom, hogy megadja nekem a tiszteletet nőként is és országgyűlési képviselőként is.

Azt is szeretném elmondani, hogy az Állami Számvevőszék pedig - biztosan nem ugyanazon a bizottsági ülésen ültünk - azt mondta, hogy elindult az intézményrendszer korszerűsítésének és átalakításának a rendszere, egy célszerűbb szerkezet felé indult el a tárca, újragondolták a feladatokat, és úgy ítélték meg, hogy egy kicsit rendezettebbé, átláthatóbbá váltak a feladatok.

Ezzel szemben önök mit tettek a kétéves költségvetésben? Ígértek egészségügyi béreket. Idézem Orbán Viktor urat: “A béreket az egészségügyben, a pedagógusok esetében, sőt még a nyugdíjasok esetében is inkább a kétszeresére vagy háromszorosára kell növelni, 200-300 százalékos béremeléseket kellene végrehajtani.ö Ezt Orbán Viktor mondta a kétéves költségvetési vitában. Ezzel szemben mi teljesítettük az ígéreteinket, számon lehet rajtunk kérni, hiszen megadtuk azt az 50 százalékos bérfejlesztést az egészségügyben, amit ígértünk, jelenleg is a kormány teszi be a 303 milliárdot a társadalombiztosítás kasszájába, és létrehoztuk a nemzeti kockázatközösséget, amit önök nem tettek meg. Frajna képviselőtársam, tessék gombot nyomni, hiszen ön volt az egyik felelőse annak, hogy főosztályi szintre silányították a társadalombiztosítási alapokat, és nem volt nemzeti kockázatközösség.

Tehát jó irányba megyünk, és jó az egészségügy költségvetése.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 140 2005.11.14. 1:15  135-142

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Szitka képviselőtársammal nemcsak úgy, mint gyermekes apa és édesanya, hanem úgy is, mint képviselő gondoltuk, hogy foglalkozunk ezzel a nagyon fontos kérdéssel, hogy már a korai gyermekkorban meg kell előznünk azoknak az anyagoknak a bevitelét a csecsemők, gyermekek szervezetébe, amelyek rákkeltő anyagokat tartalmaznak, és amely tevékenység valóban a rákmegelőzésben nagyon fontos lehet.

Ön rámutatott arra, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőség az egyik olyan, amely akár ágazatok közötti együttműködésben is, több ágazattal összefogva tehet azért, hogy sokkal kevesebb csecsemő és gyermek szenvedjen rákos megbetegedésben, és halálozzon el.

A gyermekeink nemcsak a nagymama, nagypapa szeme fénye, hanem a társadalmi jövőnk záloga is, és ezért köszönjük, hogy ráirányíthattuk a minisztérium figyelmét, és azt gondoljuk, hogy a nemzeti rákellenes programban is fontos és kiemelt helyet, szerepet kaphat ez a megelőzés.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 222 2005.11.14. 2:03  219-279

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetősen rövid leszek, hiszen a törvény hatályát módosító javaslathoz szólnék hozzá, az ajánlás 2. pontjához, amely a törvény hatálya alól kivenné a gyógyászati segédeszköz- és a kötszer kereskedelmet.

Tekintettel arra, hogy a kötszerre és a gyógyászati segédeszközre vonatkozó tevékenységek a más ágazathoz kapcsolódó jogszabályokban fellelhetők, így nagyon részletesen szabályoztuk, illetve törvénybe iktattuk az európai uniós jogharmonizáció kapcsán a gyógyszer-kereskedelem és a gyógyászati segédeszköz forgalmazásával kapcsolatos tevékenységeket.

Álláspontom az - és ez az egészségügyi bizottságban is többséget kapott -, hogy ne csak a gyógyszer-kereskedelmet vegyük ki a törvény hatálya alól, hanem a gyógyászati segédeszköz-kereskedelmet is, hiszen az ágazatban ezt együtt kezeli a hatályos ágazati joganyag, úgy az engedélyeztetésre, mint a működésre, az árusítóhelyekre vonatkozóan.

Rendkívüli módon sajnálom, hogy egyes bizottságokban ez nem kapta meg a megfelelő többséget, de azt gondolom, hogy teljesen indokolt az, hogy ez a termékcsoport egy egészségügyi ágazathoz köthető joganyagban kerüljön szabályozásra, és természetesen a megfelelő árusítóhelyekre vonatkozó és a gyakorlatra vonatkozó, szakképesítésre vonatkozó szabályok is.

Jelen pillanatban még az ágazati felügyelet sincs rendben, hiszen a fogyasztóvédelmi felügyelőség nem jogosult sok esetben a gyógyászati segédeszközöket ellenőrizni, illetve a használatukat és a kereskedelmi tevékenységet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(19.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 228 2005.11.14. 1:52  219-279

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Talán nem is jelentkeztem volna ezen a késői órán megint kétpercesre, ha nem egy fontos kérdésben szólalt volna fel Gusztos képviselőtársam. Azt gondolom, hogy talán nemcsak férfi, hanem hölgy képviselőtársaimnak is fontos lehet, ketten ülünk itt a padsorokban, és én csak figyeltem, hogy milyen jókat kuncognak itt képviselőtársaim, de ez egy rendkívül fontos probléma, hogy a kereskedelmi törvény hatálya alá megfontolatlanul, gondatlanul beillesztünk egy olyan tételt, ami igazából az egészségügyi prevenciót szolgálná.

Azt gondolom, akkor járunk el helyesen, amikor bizonyos társadalmi gyakorlatokat úgy követünk le egy-egy jogszabályban, hogy a jogszabályban a társadalmi életet, a társadalmi gyakorlatot tükrözzük le. Ebben az esetben ez történik, amit Gusztos képviselőtársam felvetett. Ezért is vagyunk többen a szocialista frakcióból, akik támogatjuk a javaslatát, hiszen valóban elkerülte a jogszabályalkotó figyelmét, mondhatnám azt is, hogy egy kalap alá vett mindenfélét, minden kutyagumit, hogy most már ezt mondjam, hogy ez a nagyon fontos kérdés hány asszony vagy hány lány nem kívánt terhességét tudná megelőzni, nem is beszélve a fertőző nemi betegségekről, amelyek szexuális kontaktus útján terjednek.

 

(20.00)

Ez egy olyan prevenciós eszköz, amelyet igenis szégyen lenne a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozóan otthagyni. Kérem a képviselőtársaimat, hogy ezt kellő megfontoltsággal és kellő méltósággal tárgyaljuk itt a Házban.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 192 2005.11.15. 7:21  17-321

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes, mondta József Attila, és azt gondolom, hogy ez a kormány így is teszi a dolgát. Nagyon sajnálatos, hogy ellenzéki képviselőtársaim megint szélkakas módjára viselkednek, hiszen ha ideállnak, akkor azon huhognak, hogy mennyire kevés a pénz, ha meg egy kicsit odébb állnak, akkor pedig azon kezdenek el sopánkodni, hogy jaj istenem, hogy van az euró bevezetése és egyebek.

Végignéztem a módosító indítványok jó részét, legfőképpen az egészségügyet érintő módosító javaslatokat, és nem fogják elhinni, hogy még ebben is tetten érhető az ellenzék szélkakaskodása, hiszen miközben a Fidesz egészségügyre szánt módosító csomagja így néz ki, eközben a Fidesz egészségügytől elvonó módosító javaslata pedig így; tehát ha így akarom, így fordul, ha úgy akarom, úgy fordul. Ez a szélkakas-politika, tisztelt képviselőtársaim.

Néhány gyöngyszemet arról, hogy mennyire kell siránkoznia az ellenzéknek azon, hogy kevés a pénz az egészségügyre. S persze sorolhatnám tovább a szociális ágazatot és egyebeket, amelyekkel kapcsolatban ugyanilyen retorikával elmondják, hogy kevés a pénz, de teszem fel a kérdést, tisztelt állampolgárok, ha kevés a pénz az egészségügyre, akkor miért akar a legnagyobb ellenzéki párt például a Vidámpark területén rekreációs központot kialakítani, és erre az egészségügytől pénzt elvenni? Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye nem gondolják komolyan, hogy amikor olyan fontos az egészségünk állapota, olyan fontos az egészségügyi ellátás, és a kormány erre nem győz forintokat-filléreket odacsoportosítani, hogy az biztonságos legyen, akkor önök Vidámparkot szeretnének építeni az egészségügyre fordítandó pénzekből. De nem sorolom tovább, hogy utakra és egyebekre és mi mindenre csoportosítottak át.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az Állami Számvevőszék elmondta, hogy sem a bevételi, sem a kiadási oldalon nem talált olyan magas kockázattal járó tételt, ami miatt azt mondhatná, hogy ez a költségvetés nem megfelelő, nem jó - ez elhangzott a bizottsági vitákban is, elmondták az ÁSZ képviselői -, akkor önök miről beszélnek? Amikor azt mondták az Állami Számvevőszék képviselői, hogy a bevételi oldalt megalapozottan tervezte meg ez a kormány, akkor felteszem a kérdést, hogy miről beszélnek önök. S azt is elmondta az Állami Számvevőszék képviselője több helyen, több bizottságban is, hogy tetten érhetők a költségvetés tervezésénél is a szerkezeti változások, hogy az egyes ellátórendszerek szerkezetének az átalakításához rendeli hozzá a kormány a finanszírozást. Ne tessék ott keresni, ahol nincs!

Soltész képviselőtársam, amikor a normatívákról beszél, akkor tessék figyelembe venni azt is, hogy a többcélú kistérségi társulásokhoz plusznormatívákat ad a kormányzat; hogy a szociális ellátásra a normatívákhoz a 15 milliárdon felül, ami a szociális tárca növekményében szerepel, még 5,5 milliárdot hozzátett a kormányzat. Tessék figyelembe venni azt is, hogy az önkormányzati normatívákhoz - s nemcsak a szociális részhez, hanem az oktatási részhez is - külön plusznormatívákat ad a kormányzat.

S mindez mi célt szolgál? Nem azt a célt szolgálja, képviselőtársaim, ahogy önök értelmezik, hogy az egyes nagyobb városokba kerüljön több normatíva, hanem azt, hogy vidékre, hogy a vidék megtartóereje a kistelepüléseken is megmaradjon. Ezért szükséges az, hogy a többcélú kistérségi társulásokhoz, a feladatokhoz adott normatívából tudják ellátni az önkormányzati törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok. Ehhez biztosítjuk a forrásokat. Nemcsak l’art pour l’art biztosítjuk, hanem konkrét feladatokhoz biztosítjuk ezeket a forrásokat.

Szeretném, ha azt is figyelembe vennék, képviselőtársaim, hogy az egészségügy és a szociálpolitika területén olyan strukturális és finanszírozási változások indultak meg, amelyek egy átalakuló szerkezetnek a biztonságos, kiszámítható finanszírozását célozzák meg és irányozzák elő mind a két területen. Az egyik területen a regionális egészségügyi tanácsok, a másik területen pedig az úgynevezett szociálpolitikai kerekasztal az, amelyek a kapacitásokat, a szükségleteket és a rendelkezésre álló forrásokat kötelesek összehangolni. Az megérne egy külön hozzászólást, hogy ezt hogyan teszik meg a különböző fórumok és mik a kötelezettségeik.

Ezen túlmenően természetesen mi, kormánypártiak is nyújtottunk be jó néhány módosító javaslatot, és számítunk arra, hogy ellenzéki képviselőtársaink is támogatják azokat. Bizonyos kérdésekben a szakmai bizottságokban nem is nagyon volt vita. Például a 21 lépés az egészségügy megújításáért keretében 200 millió forint átcsoportosítását kezdeményeztük sürgősségi betegellátásra és életmentő készülékek kihelyezésére, aztán kezdeményeztük a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány támogatását, a Magyar Vöröskereszt támogatását, és egy bizottsági módosító javaslattal kezdeményeztük - s úgy tűnik, megtaláljuk a lábát -, hogy a Gézengúz Alapítványnak, amely a szüléskor sérült gyermekek korai fejlesztésével foglalkozik, forrásokat csoportosítsunk át, hiszen az oktatási törvény hatálya alá tartozó, nagyon fontos feladatot ellátó, a fogyatékosok oktatásával foglalkozó alapítványnak megítélésünk szerint nem az Egészségbiztosítási Pénztárból kellene az alapítványi támogatását szereznie, erre a nemzeti civil alapprogram nagyon jó keretet és lehetőséget teremt.

Ezzel együtt kérjük módosító javaslataink támogatását. Mi minden olyan javaslatot, amely ésszerű és megalapozott - akár a vérellátással, akár a mentéssel kapcsolatos -, a bizottságban is támogattunk, és úgy tűnik, hogy az elkövetkezendőkben is tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 210 2005.11.15. 1:01  17-321

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Képviselő Úr! A legnagyobb tisztelettel és szeretettel együttműködnénk a garanciatörvény megalkotásában, csak egy baj van, képviselő úr, hogy az Orbán Viktor pártelnök úr által emlegetett garanciatörvény nem létezik. Se benyújtva nincs, se nem olvasható sehol, nem tudjuk, hogy mi ez, amit itt meghirdetett.

Tulajdonképpen elkeserített egy kicsit a hozzászólása, mert megint az embereket riogató elemeket tapasztaltam meg benne, és nem beszélt arról, hogy bizony a gáznál és az egyéb dolgoknál szociális tarifát vezettünk be, kompenzációt vezettünk be, és hogy ezt megint csak ebben a 2006-os költségvetési törvényben is garantáljuk. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Tehát a költségvetési törvényről kellene beszélni, nem pedig a még be sem nyújtott törvényjavaslatról. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 4 2005.11.16. 4:59  1-101

KÁRPÁTI ZSUZSA, a szociális és családügyi bizottság előadója: Jó reggelt kívánok! Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! A tegnapi nap folyamán a szociális bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági vitában nagyon sok pozitívum hangzott el a törvényjavaslattal kapcsolatban, konkrétan a közgyógyellátási rendszer átalakítására vonatkozó passzusaihoz - itt még ellenzéki képviselőtársaim is pozitívan szóltak hozzá, tekintettel arra, hogy ez egybeesik a közgyógyellátottak elvárásaival és igényeivel is -, a bizottsági vitában ugyanakkor megfogalmazódtak természetesen kritikák is. Nevezetesen olyan aggodalmak fogalmazódtak meg, amelyek az önkormányzatokra rótt esetleges többletterheket kérdezték meg; ebben a tárca részéről megnyugtató válaszokat kaptunk.

A bizottsági vitában a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan elhangzott a közgyógyellátásra vonatkozó résznél, hogy a jogosultság tekintetében nincs változás, ugyanakkor a közgyógyellátás igénybevételének struktúrája megváltozik, amely egyrészt a társadalombiztosítás terhére ingyenesen igénybe vehető gyógyszerekre vonatkozóan kiszélesíti a spektrumot, nevezetesen, hogy az eddig szokásos közgyógylista megszűnik, és valamennyi gyógyszer a közgyógyellátás terhére igénybe vehető annak a számára, aki erre jogosult. Azt gondoljuk, hogy ez egy jelentős lépés és jelentős változás a törvényjavaslatban. Elhangzott pozitívumként az is, hogy az önkormányzatok biztosíthatnak gáz- és áramfogyasztást mérő készüléket a szociálisan rászorulók részére - ez is pozitívumként került megemlítésre -, ugyanakkor kérdésként megfogalmazódott, hogy miért szab a törvény egy olyan korlátot, amely negyvenezernél több lakosnál teszi kötelezővé vagy lehetővé ezt a típusú ellátást.

A törvényjavaslat az ápolási díjjal kapcsolatosan is rendelkezik. A bizottsági vitában erre vonatkozóan is megfogalmazódtak kérdések és észrevételek, nevezetesen, hogy jó az, hogy az ápolási díj vonatkozásában a törvény pontosít, illetve újabb lehetőségeket nyit meg. Észrevételként fogalmazódott meg az is, hogy célszerű lenne egy olyan irányba elmozdulni, amikor az ápolt maga lenne jogosult az ápolási díjra, ugyanakkor az is egyértelművé vált a bizottsági vitában, hogy jelen pillanatban a különböző strukturális és finanszírozási elemek okán erre nincs lehetőség, de tervezi a tárca az ápolási díj további vonatkozó áttekintését és ennek módosítását. Fontos elem az is, hogy a házi segítségnyújtásnál, illetve az étkezési térítésnél feladatarányosan történik a finanszírozás, vagyis például a házi segítségnyújtásnál a valódi, ténylegesen ellátott ápoltakra, gondozottakra vetítik, illetve kapják a finanszírozást az önkormányzatok. Ez egy jelentős előrelépés, amely a szükségletekhez és a valódi ellátottakhoz igazítja a forrásokat, nem pedig egy l’art pour l’art leosztást jelent, tehát valódi feladathoz adja hozzá a forrásokat.

Jelentős előrelépés az is a törvényjavaslatban, hogy úgynevezett szociális kerekasztalt szükséges működtetniük az önkormányzatoknak. Ezek a szociális kerekasztalok azok, amelyek az ápolási, gondozási és a személyes ellátást nyújtó szolgáltatások kapacitásait és a szükségleteket jogosultak lesznek összehangolni, így tehát a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy túlzottan generált kapacitások ne jöjjenek létre, illetve valamiféle területi egyenlőség, illetve területi lefedettség létrejöhessen a törvényjavaslat nyomán.

Ezzel együtt a bizottság a törvényjavaslatot a pozitívumaival és a fennmaradt kérdésekkel együtt általános vitára alkalmasnak tartja, és ajánlja jó szívvel a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 34 2005.11.16. 9:54  1-101

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban két dologra szeretnék reagálni. Egyrészt arra, hogy a szociális törvény módosítása milyen előremutató dolgokat tartalmaz, és hogyan illeszkedik a száz lépés programjához, illetve más ellátórendszerekben történő átalakításokhoz. Másrészt szeretnék szólni a vatikáni egyezménnyel kapcsolatos dolgokról.

Talán kezdeném ez utóbbival. Azért indított hozzászólásra ezzel kapcsolatban egy képviselői megszólalás, mert minden egyes szociális törvénymódosításnál és minden egyes költségvetési vitában elhangzik az ellenzék részéről - és itt nevezetesen a keresztény értékrend ellenzéki képviselője részéről; no nem mintha a szocialisták között nem lenne, aki keresztény értékrendet vall - az az aggodalmaskodás, hogy már megint az egyházakat és az egyházi intézményeket sújtja a módosítás vagy esetleg a finanszírozási gondok.

Szeretném leszögezni, hogy a kormány és maga a kormányzó párt, a Szocialista Párt is tartja magát a vatikáni egyezményben rögzítettekhez, és függetlenül attól, hogy melyik egyházhoz - legyen az a katolikus egyház, vagy legyen az a református, az evangélikus, netán a zsidó hitközség - vagy felekezethez tartoznak az emberek, egyformán juttat a költségvetés, és egyformán mérnek a törvények erre vonatkozóan. A vatikáni egyezményben rögzítetten természetesen az egyházak mind oktatási, mind szociális, mind egészségügyi tevékenységük ellátásához kaphatnak egyrészt ingatlanokat, másrészt nagyon fontos dolog az, hogy ehhez a megfelelő finanszírozást is biztosítani köteles a mindenkori kormány az ebben az egyezményben rögzített módon. Ezt ez a kormány sem kívánja megváltoztatni, még akkor sem, ha a kormányzó többség kisebbségi oldalának erről más a véleménye. Ezt a vatikáni egyezményt Horn Gyula volt miniszterelnök úr kötötte meg, és ennek alapján, ha bármilyen változtatásra van szükség vagy bármilyen változtatás esedékes, akkor van bizony egy olyan tanács, amelyben ki lehet fejteni a véleményt, és amely azonnal tiltakozhat a mindenkori kormánynál.

Azonban szeretném azt is elmondani, hogy egyéb más törvények is rögzítik az egyházak jogosultságát, nevezetesen az egyházi ingatlanok visszaadásáról, nevezetesen az egyházi törvény arról, hogy a perselypénzt hogyan lehet szedni és milyen módon kell kezelni. Szeretném azt is elmondani, hogy igenis jogosultak az egyházak oktatási intézményt, szociális intézményt és egészségügyi intézményt fenntartani, ezt is biztosítja számukra ez a kormány is.

Sőt mi több, a költségvetésben a hitéleti oktatással összefüggésben egy igen jelentős normatíva került beállításra ebben az évben is, és a szociális ellátásra juttatott normatívákat minden évben rendszeresen az egyházak plusz kiegészítő normatívával megtoldva kapják meg, tehát amíg az önkormányzat például 100 százalékot kap, addig az egyházi fenntartású szociális intézmények a 100 százalékot plusz a költségvetésben meghatározott 30 vagy 40 százalékot kapják meg. Az egyházi ingatlanok visszaadása is meghatározott mértékben és ütemben zajlik, és ezt ez a kormány is biztosította az egyházak számára az egyes egyházakkal történt megállapodások értelmében.

Ezért nagyon fontos leszögezni végre itt a parlamentben, hogy nemcsak az ellenzéki oldalon ülnek katolikus érzelműek vagy keresztény érzelműek, hanem a szocialista frakcióban is, de úgy tudom, az MDF-frakcióban is, és nemcsak egy oldalról aggodalmaskodnak az egyházaknak juttatott finanszírozási és ingatlandolgokért, hanem mi is aggodalmaskodunk azért, hogy az egyházi intézményekben ellátottak élete és sorsa hogyan alakul. Tehát ezeket leszögezve biztosíthatjuk az egyházakat arról, hogy itt semmiféle megállapodás felrúgására nem készülünk, és az elkövetkezendő időkben sem fogjuk ezt tenni.

Ezen túlmenően szeretném azt elmondani, hogy a szociális törvény egy nagyon fontos, előremutató változást hoz; nevezetesen a szociális ellátórendszer szerkezeti átalakítását célozta meg ez a módosító javaslat is. Talán azokra az ellenzéki felvetésekre, hogy miért kell minden évben változtatni, ez az igazi, érdemi válasz: azért, mert az egész ellátórendszert egy szociáldemokrata típusú kormányzó párt szeretné szociáldemokrata módon átalakítani úgy, hogy aki jobban rászorult, az többet kapjon, és aki kevésbé rászorult, az természetesen valamivel kevesebbet.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nos, ezek a strukturális változások tűnnek ki a szociális törvény jelenlegi módosításából. Nevezetesen az, hogy a szociális kerekasztalok, amelyeket az önkormányzatoknak szükséges működtetni az elkövetkezendőkben, a szükségletalapú ellátást célozzák meg, vagyis a valódi ápolási, gondozási, szociális szükségletek alapján kell, szükséges tervezni a szociális jóléti ellátórendszereit az önkormányzatoknak, és az ehhez hozzárendelt állami normatíva, a szükséges pénzeszközök, források felhasználása minél hatékonyabban és megfelelő módon kell történjen. Ezért is történt meg az a változtatás, hogy a feladathoz rendelt finanszírozást preferálja elsődlegesen a törvénymódosítás.

 

(11.20)

Azt gondolom, ez az az igazi érdemi változtatás a törvényjavaslatban, amely elindítja azt a változást, hogy a valóban rászorulókhoz tényleg eljusson a megfelelő pénz vagy a természetbeni szolgáltatás.

A másik, ami összhangban van a kormány száz lépés programjával és a már korábban megkezdett gyógyszerpiac, illetve a gyógyszerfelhasználás átalakításával, a közgyógyellátási rendszer átalakítása. Csáky képviselőtársam nagyon helyesen fogalmazott akkor, amikor azt mondta, hogy ez tulajdonképpen a rászorulóknak természetben, nevezetesen gyógyszerben nyújtott szociális alapú támogatás, ám ezt az állam és az önkormányzat finanszírozza.

A közgyógyellátási rendszerben nagyon örvendetes előrelépések történnek. Egyrészt a rászorultsági elv, a szükségleti elv fog érvényesülni, másrészt az, hogy valamennyi rászoruló hozzájuthasson a lehető legjobb minőségű és legkorszerűbb gyógyszerekhez úgy, ahogy az előttem már elhangzott. Természetesen nem titkolt szándék az sem, hogy a gyógyszerkassza kiáramlását megfogjuk, és valamilyen módon kezelni tudjuk.

Kormánypárti oldalról egyetértünk Sisák képviselőtársammal abban, hogy célszerű lenne megnézni az önkormányzatok részéről a közgyógyellátás igénybevételéhez történő befizetéseket, nevezetesen azt, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest maradjon-e ez a határ, vagy hogy ezt csökkentsük. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak ezt a részét közös módosító javaslatokkal javítani lehet.

A másik szerkezeti átalakulás, aminek nagyon fontos üzenete van, és valóban a rászorultakon segít: a munkába állási támogatás. Ez azt jelenti - amint már elhangzott -, hogy nem engedjük el a kezét annak a munkanélkülinek, aki a munkaerőpiacon állást keres, hanem attól számítva, hogy elfoglalja a státust, egy-három hónapig még kap szociális ellátást, majd utána degresszíven csökkenő mértékben három-hat hónapig is, így gyakorlatilag folyamatos kimenetele történik meg - hogy ilyen csúnyán mondjam - a szociális ellátórendszerből. De igazából az érdemi szociális biztonság és a szociális háló megerősítését - amiről Béki képviselő asszony beszélt - éppen ezek a javaslatok támasztják alá és erősítik meg a szociális törvény módosításával.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy - ha az egyes részletekben van is eltérő vélemény - javítsuk ezt módosító javaslatokkal, összességében pedig azt kérem, hogy támogassák a szociális törvény benyújtott módosítását. És nagyon kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ne riogassák már azokat a keresztény vagy más egyházakhoz tartozó állampolgárokat, akik szociális otthonokban laknak vagy valamiért rászorulnak az ilyen típusú ellátásra.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 62 2005.11.16. 1:28  1-101

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hallgatva Soltész képviselőtársamat, én azt gondolom, hogy beszél olyan többgyermekes családokról, amelyekről azt állítja, hogy szegények. De azért tudomásul kell vennünk, hogy bizony vannak olyan többgyermekes családok is, ahol az édesapa, az édesanya jól kereső, hála a jó istennek, meglehetősen tehetősek, és ebből tartják el a több gyermeküket.

És itt konkrétan szeretnék utalni egy volt miniszterelnökre, aki nem gondolom, hogy a rászorultsági ranglétrán éppen a legrászorultabbak közé tartozna a többgyermekes családok közül. Tehát a többgyermekes családok között is van különbség, és az egy- és kétgyermekes családok között is van különbség, képviselőtársam.

Mint ahogy különbség van aközött is, hogy valaki egyedül neveli a két gyermekét, vagy egyedül neveli egy gyermekét, vagy hogy házastársak nevelik az egy vagy a két gyermeket vagy akár a több gyermeket. Tehát én azt gondolom, hogy azzal a fajta differenciálással, ami elindult a szociális juttatások vonatkozásában, hogy a legrászorultabbak kapják meg a javak többségét, és azok pedig, akik kevésbé rászorultak, kevesebbet kapjanak, én azt gondolom, igenis jó és helyes úton jár ebben a tekintetben a kormány.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 74 2005.11.16. 2:02  1-101

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mély sajnálattal, hogy Horváth Zsolt képviselő úr újfent nem tud hozzászólni, de kénytelen vagyok a képviselő asszonyra reagálni, ugyanis a támogatási rendszer a gázhoz úgy lett kialakítva, hogy éppen azok, akik a legjobban rászorultak, és akik lakossági fogyasztók, az ő számukra van egy köbméter utáni meghatározott tarifa és egy meghatározott támogatás, tehát nem a nagyfogyasztókat támogatja a kormány. Azt gondolom, hogy pont ez az a rászorultsági elv, ami ebben is érvényesül.

De ha már itt tartunk, és én most már elég régóta hallgatom önöket a gázárral kapcsolatban, akkor talán kanyarodjunk egy kicsikét oda vissza, amikor a kétéves költségvetést megelőzően az önök akkori kormánya előkészítette volna a MOL gázágazatának a privatizációját, és a kétéves költségvetés vitájában az önök volt miniszterelnöke - tessék elővenni a jegyzőkönyveket! - rendkívüli módon sajnálkozott, hogy hogyan fognak alakulni itt a gázárak. Nagyon jól tudták önök azt a választási kampányt megelőzően, hogy kénytelenek lesznek gázárat emelni majd, csak sajnos önök tudták azt is, hogy elveszítik a választásokat, és ezért riogatták már akkor az embereket azzal, hogy gázárat kell emelni. (Derültség a Fidesz soraiban. - Közbeszólás az ellenzék soraiból: És igazuk volt!) Nos, meg kell mondjuk, hogy a gáz- és olajárakra a magyar kormánynak van igazából a legkevesebb befolyása, sajnos ezek világpiaci trendekkel összefüggésben alakulnak, és gyakorlatilag a kormány egyet tehet, hogy a szociálisan rászorultakat valóban valamilyen támogatási rendszeren keresztül segíti. Egyébként ezt ez a kormány megtette, míg önök pedig az elmúlt kormányzati ciklusukban volt olyan, hogy nyáron emeltek gázárat, kétszer emeltek gázárat, és duplájára, mint ahogy ígérték.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 26 2005.11.23. 9:32  1-63

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai délelőttön az egészségügyi törvény egy nagyon érdekes és jelentős módosítását tárgyaljuk, amely - azt gondolom - azért is időszerű és különleges, mert nagyon sok esetben több ponton igen jelentősen figyelembe veszi a betegek, az ellátottak érdekeit. Itt nem csak a veszélyeztetett és különösen sérülékeny csoportokról, mint a pszichiátriai kezelésre szorulókról, szeretnék beszélni. Több felszólalásban már szó esett arról, hogy például a meddő nők kérdésével is foglalkozik ez a törvényjavaslat, hogy hogyan és milyen módon, azt mindjárt elmondanám, de ugyanakkor foglalkozik azokkal a betegekkel is, akik igénybe veszik az egészségügyi szolgáltatást, nevezetesen azon a ponton, amikor a betegjogokról beszél és a betegjogi képviselőkre vonatkozó szabályok különböző módosításait tartalmazza, megfelelő tapasztalatokat szerezve a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány tapasztalataiból leszűrve.

Mindenekelőtt ezzel szeretném kezdeni, hogy a betegjogokat hogyan módosítja ez a törvényjavaslat. Először is a betegjogok vonatkozásában a megszerzett tapasztalatokon alapulva kibővíti a 10 napos ügyintézési határidőt 30 napra. Meg kell hogy mondjam, hogy itt a koalíciós partnerrel nem biztos, hogy egyet fogunk érteni. Hiszen, ha például egy kórházi kezelés vonatkozásában nézzük, hogy a 10 nap egy betegjogi panasz kivizsgálásánál mire elegendő, akkor el kell mondjuk azt, hogy amikor a betegjogi és ellátottjogi képviselő el akar járni a beteg panaszának kivizsgálása ügyében, akkor nem biztos, hogy azokat a szolgálatos, műszakos ápolókat vagy orvosokat 10 nap alatt meg tudja hallgatni, akik sokszor fontos információval rendelkeznek a panasz kivizsgálása okán.

(10.20)

Nagyon fontosnak tartjuk azt a módosítást is - ez is megint az alapítvány, illetve a betegjogi képviselők tapasztalatán alapul -,s hogy sok esetben elégséges, ha a helyi önkormányzat mint fenntartó esetében a jegyző vizsgálja ki a panaszt, hiszen nagyon sok esetben már ez is megfelelő megoldást hozhat a beteg panaszaira.

Ugyanakkor a törvényjavaslat szerint módosul a kapcsolattartás fogalma is a törvény módosulásával, és lehetségessé válik, hogy például az a beteg, az a személy, aki meghatározza azt, hogy esetleg a rokoni vagy a baráti körből kivel nem szeretne kapcsolatot tartani, vagy mondjuk előfordulhat, hogy nem szeretné, ha meglátogatná, akkor ez esetben a törvényjavaslat most erre is lehetőséget ad. Azt gondolom, emberi jogi szempontból is rendkívül fontos eredmény, hogy most a betegnek a törvény alapján joga van meghatározni a kört.

A másik nagyon fontos kérdés, amivel a mai napon már többen foglalkoztak, a petesejt-adományozással kapcsolatos kérdéskör. Itt a miniszteri expozéban elhangzott, hogy ez a törvényjavaslat egy nagyon fontos országgyűlési határozattal teremt összhangot, és igazából eleget tesz az Országgyűlés azon előírásának, amely a meddőséggel kapcsolatos mesterséges megtermékenyítési lehetőségek bővítését célozza meg.

Szükséges azonban leszögeznünk azt, hogy ez a módosítás nem nyit meg széles kapukat, tehát amit az ellenzéki retorikában hallottunk - félelmeket hallottunk -,s ezeket a kapukat ez a törvényjavaslat nem nyitja meg. Ez a törvényjavaslat valójában szűkebben tartja, és kizárólag azoknak az egyedülálló nőknek ad egy lehetőséget, akik mesterséges megtermékenyítés útján szeretnének gyermeket vállalni. Sajnos, komoly társadalmi probléma az, hogy élettársi kapcsolatban vagy egyedül élő nők is szeretnének gyermeket vállalni, de esetleg az illető hölgy betegsége okán ez csak mesterséges megtermékenyítéssel oldható meg. Erre hoz most ez a törvényjavaslat megfelelő szabályozást, megfelelő jogi kereteket és garanciákat.

Azokra az ellenzéki véleményekre, amelyek azt mondják, hogy a katolikus egyház értékrendjébe nem férnek bele ezek a mostani módosítások, a leghatározottabban le kell szögeznünk: azt, hogy milyen az egyedülálló hölgy vallási és felekezeti hovatartozása, hogy a katolikus, a református, az evangélikus vagy a zsidó hitközséghez tartozik-e, hogy milyen értékrend szerint él, milyen értékeket vall, ez a törvényjavaslat nem befolyásolja. Ettől még az egyedülálló hölgy, aki egyébként katolikus értékrendet vall, nyugodtan vállalhat gyermeket, hiszen azt gondoljuk, a gyermek vállalása, a gyermek születése nemcsak a társadalomnak, hanem Istennek is tetsző cselekedet. Ezért most ez a jogszabály ehhez teremti meg a jogi kereteket.

Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a törvénymódosítás a nem konvencionális eljárásokról is szól. Tulajdonképpen pontosítja azokat az 1997. évi egészségügyi törvényben lefektetett módozatokat, ahogyan és amilyen módon a természetgyógyászat körébe tartozó eljárásokat alkalmazni lehet, és ahogyan ennek az oktatási rendszerét igénybe lehet venni. Nagyon fontosnak tartjuk, azért, mert a természetgyógyászat nemcsak a gyógyításról szól, hanem az életminőség javításáról is szól, arról is szól, hogyan lehet az egészséget megőrizni, megtartani.

Ugyanakkor el kell mondanunk azt is, hogy itt a nem konvencionális eljárások vonatkozásában - és itt összekapcsolnám a törvényjavaslat gyógyszerkönyvvel kapcsolatos passzusait, hiszen nem biztos, hogy ez teljes egészében így jó lehet, - a normaszövegen javítani szükséges. A VIII. Európai Gyógyszerkönyv már forgalomban van, a mi jogi szabályozásunk pedig egy kicsit szűkebbről szól. Például a gyógyhatású, illetve gyógynövényalapú gyógyszerkészítmények vonatkozásában is szükséges lenne, hogy legalább egy ráutaló mondat legyen a joganyagban és a törvényben. Ezen a ponton tehát lehetséges, hogy szükséges lesz kiegészíteni egy módosító javaslattal, azzal együtt természetesen, hogy definiálja, a törvényjavaslatot jónak tartom.

Szólnom kell az irányított betegellátási rendszerről is, hiszen a választókörzetem, Veresegyház is irányított betegellátási rendszert működtet. El kell mondanom, ez a törvényjavaslat az ellenőrzés, valamint az adatkezelés vonatkozásában jelentős előrelépést tartalmaz, még akkor is, ha ezt az ellenzéki képviselők és az ombudsman úr is kifogásolják; a megoldást törvényi szinten kell megtalálnunk. Ugyanis nem csak és kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szükséges ellenőrzési és adatkezelési jogosultságokat adni, hanem a tulajdonosnak is. Legyen a tulajdonos az önkormányzat vagy magánvállalkozó, nyilván szeretné ellenőrizni azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek fenntartását vállalta, és amiért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött. Ezért tartom indokoltnak és időszerűnek azt, hogy az egészségügyi törvényben az Országos Tisztiorvosi Szolgálaton, az Országos Nyugdíjpénztáron, az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron túlmenően adunk felhatalmazást adatkezelésre az ellátásszervezők vonatkozásában.

Ezzel együtt jó szívvel ajánlom a törvényjavaslatot képviselőtársaim figyelmébe. Azt gondolom, néhány módosítással elfogadásra érdemes.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 30 2005.11.23. 2:15  1-63

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy az alkotmányt figyelve ön azt mondja, hogy a családokat kitüntetett módon kezeli és védi, én azonban azt is el kell hogy mondjam önnek, hogy a jelenleg hatályos jogrend szerint egyenlőséget tesz, illetve egyenlően kezeli az élettársi kapcsolatot is. Ez a Ptk.-ból és egyéb más joganyagból is levezethető.

Nem gondolnám, hogy egy élettársi kapcsolatban élő pár, aki gyermeket nevel, bűnösebb pár lenne, mint az, aki családi kötelékben és egy jogi aktussal gyakorlatilag családot alapított. Meg kell mondjam, hogy természetesen a mi kormányzásunk idején már volt arra példa, hogy az élettársi kapcsolatban élőket preferáltuk és az ilyen élettársi kapcsolatból származó gyermekeket, nevezetesen, amikor például a családi pótlék intézményét még az első száz nap programja keretében az élettársi kapcsolatban élőkre is kiterjesztettük, tehát e tekintetben nekünk sokkal szolidárisabb a családfelfogásunk és a gyermeknevelési felfogásunk, úgy érzem, mint konzervatív képviselőtársaimnak.

Ezzel együtt természetesen, ha egy hölgy egyedülálló, és szeretne gyermeket vállalni, akkor nem értem, hogy miért lenne kevesebb joga gyermeket vállalni, mint annak, aki családban él vagy egy élettársi kapcsolatban.

Azt gondolom, hogy ha végignézzük azt, hogy Magyarországon és a populációkban hány fiú- és hány lánygyermek születik, illetve, hogy az életünk folyamán hogyan változik a korosztályi összetétel, sajnos azt kell mondjuk, hogy kevesebb férfi van mint hölgy; és ha ellenzéki képviselőtársaim azzal egyetértenek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a természetes népességszaporodást valamilyen módon elő kell segíteni, kérem, hogy értsenek ebben is egyet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 66 2005.11.23. 3:20  2,63-105

KÁRPÁTI ZSUZSA, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Az egészségügyi bizottság 2005. november 9-én megtárgyalta a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló T/18094. számon benyújtott törvényjavaslatot, és 12 igen, 8 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A javaslat három fő elemet tartalmaz, pontosabban a bizottsági vitában három fő elemet érintett. Egyrészt elsőként a fogalmak pontosítása, nevezetesen, a biztosított fogalmának a meghatározása, ekörül bontakozott ki vita. A javaslat általános vitájában elhangzott, hogy a törvénymódosításba foglalt fogalompontosítások a kormány száz lépés programja biztosítási elv erősítésére vonatkozó pontjának a végrehajtását szolgálja. A biztosított fogalmának a pontosítása összhangban van az eddigi jogalkotással, és célja az egyértelmű helyzet megteremtése, a nemzeti kockázatközösség létrehozása.

Felmerült a vitában a szerv- és szövetátültetésre várók listájának a szűkítése, szakmai szempontok alapján való összeállítása, a módosítás EU-konform és a betegek érdekeit szolgáló módosítása. Erről is vita bontakozott ki, ugyanakkor leszögezhetjük, hogy a módosítás egyértelműen az EU-konform helyzetet szeretné megteremteni.

Különösen jelentős módosítás, hogy törvényi szinten kerülnek megfogalmazásra az irányított betegellátási rendszer szabályai, az irányított betegellátási rendszer célja, a szerződéskötés szabályai és az érintettek köre. A bizottsági vitában leginkább ez kapott hangsúlyt. A normaszöveg a költségvetésben megfogalmazottakkal összhangban azt célozza, hogy a rendszer jó elemei megmaradjanak, ugyanakkor azt is célozza, hogy az egyéb törvényekben megfogalmazott céloknak is megfeleljen, nevezetesen: a szolgáltatási szerződések kötése során az ellátásszervezőknek a működés földrajzi határain belül zárt terület kialakítására kell törekedniük, a települési önkormányzatok többcélú társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérségi határok figyelembevételével. Úgy ítéltük meg, ez jelentős elmozdulás az IBR szervezésével kapcsolatosan.

A többség azt az álláspontot alakította ki, hogy a vitát kiváltó pontok javítására a parlamenti tárgyalások során lesz lehetőségünk. A törvényjavaslat számos előremutató és pozitív változást tartalmazó javaslatokat tartalmaz, és az Európai Unió jogharmonizációjával kapcsolatos javaslatokat is tartalmazza.

A bizottság többsége a törvényjavaslatot a parlament számára általános vitára ajánlja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 86 2005.11.23. 2:14  2,63-105

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy soha nem lett volna haladás a világban, hogyha nem lettek volna reformértékű gondolatok, és nem lettek volna mindig, minden korban olyan újítók és olyan új gondolkodók, akik képesek voltak kitalálni bizonyos új dolgokat; most történetesen éppen a magyar egészségügyben ilyen az irányított betegellátási rendszer. Ezek az új dolgok mindig, minden korban váltottak ki vitákat, ez teljesen természetes, így természetes az is, hogy az úgynevezett irányított betegellátási rendszer is vált ki vitákat, hiszen ebben a megkövesedett, megcsontosodott magyar egészségügyben ez egy rendkívül új szellemű, új léptékű dolog volt. Elmondta az államtitkár asszony, hogy lezárult a modellkísérlet, és csak és kizárólag azok a dolgok kerültek be most a törvényjavaslatba, amelyek kiterjeszthetők, és amelyek rendszerbe illeszthető módon és jogszabályi, törvényi szintre emelhetővé váltak.

Nem gondolom azt, Csáky képviselő úr, hogy ki kellene venni ebből a törvényjavaslatból azt, hogy kistérségi szinten - összhangban egyébként az önkormányzatok ellátási felelősségével és a többcélú kistérségi társulásoknál megfogalmazott elvekkel - ki kellene vennünk azt, hogy ilyen módon szervezhessenek egészségügyi ellátást; nem gondolom, képviselő úr, mint ahogy azt sem gondolom, hogy annak idején, amikor az otthoni szakápolást hívták tetemre, és külön parlamenti bizottságot állítottak fel azért, hogy elmondják, hogy az mennyire rossz.

Mára megérett az idő, és ma az Állami Számvevőszék minden évben megdicséri a rendszert, és azt mondja, hogy tovább kellene fejleszteni, és ki kellene teljesíteni, akkor, amikor 99 százalékban magánvállalkozások nyújtják az otthoni szakápolást. Úgy látom, hogy erre a sorsra fog jutni az irányított betegellátási modellkísérlet is; a sok vitával együtt, de valahol mégiscsak elindult egy megváltoztatása az egészségügyi ellátórendszernek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 96 2005.11.23. 2:13  2,63-105

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Hallgatva a hozzászólását, néhány gondolata hozzászólásra indított.

Nevezetesen az, azt gondolom, hogy ha valaki, akkor igazából éppen a szocialista-szabad demokrata kormány nem játszik a biztosítottakkal. Azt nem értem, hogy miért nem érti ön, hogy mit jelent az, hogy nemzeti kockázatközösség? Persze úgy már érthető, hogy önök nem tettek egy lépést sem a kormányra kerülésük után azért, hogy legyen valódi nemzeti kockázatközösség. Én azt gondolom, hogy ez a kormány, a Gyurcsány-kormány megteszi azt is, hogy beteszi az összeget a társadalombiztosítás kasszájába azok után, akik után eddig nem volt járulékbefizetés.

Én azt gondolom, fontos az, hogy legyen egy nemzeti kockázatközösség, és hogy a biztosító valódi biztosítóként működjön, hiszen az Európai Unió egyik tagállamaként, amikor kötelező ellátást nyújtunk, vagy egy uniós állampolgárnak nyújtunk szolgáltatást, ellátást, akkor a biztosítók tudnak a biztosítókkal elszámolni, és nem az állam a biztosítóval. Ez egy nagyon fontos kérdés, én azt gondolom.

És azt is gondolom, hogy nem esnek ki állampolgárok ebből a nemzeti kockázatközösségből, hiszen vagy biztosítotti jogon veszi igénybe, tehát ő maga fizet biztosítást. Amennyiben nem, úgy az állam, éppen ebben a törvénymódosításban, garantálja, és hozza összhangba azt a többi törvényjavaslattal, hogy utánuk is történjen meg a befizetés.

Kedves Képviselőtársam! Ha azokról tetszik egyébként beszélni, akik valamilyen úton-módon szeretnének, vagy igénybe vettek eddig egészségügyi szolgáltatást egyébként a mi közös kockázatunk terhére, akik befizettük a biztosítást, és nem fizettek be eddig, akkor én azt gondolom, hogy sem egy konzervatív, sem pedig egy szocialista pártnak nem kell szolidárisnak lennie azokkal, akik nem fizettek be a nemzeti kockázatközösségi alapba. Köszönöm szépen.

 

(13.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 76 2005.11.30. 2:06  59-151

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Nyugdíjasok! Remélem, hogy van türelmük a képernyő előtt végighallgatni bennünket, hiszen egy nagyon fontos dologról szeretnénk ma itt a Házban beszélni. Nem vagdalkozni akarunk, és nem arról akarunk beszélni, hogy ki mit mulasztott vagy ki mikor nem emelt nyugdíjat, vagy hogy hogyan vette el például a Fidesz a nyugdíjasoknak szánt összegeket, és nem is csak arról szeretnénk beszélni, ahogy Mátrai képviselő asszony mondta, hogy kinek van igaza, a Fidesznek vagy a Szocialista Pártnak, hanem szeretnénk elmondani ebben a Házban kellő méltósággal azt, hogy mit tervez a kormány, az előttünk fekvő törvényjavaslat mely nyugdíjasköröket érinti, kik, mikor, melyik lépésben fognak megfelelő korrekciót kapni e törvényjavaslat alapján, és szeretnénk arról beszélni, hogy az Idősügyi Tanács teljes egyetértésével került beterjesztésre ez a törvényjavaslat.

Természetesen lehet minden másról is beszélni a törvényjavaslat mai vitája kapcsán, de a szakszerűséget sem nélkülözheti egy-egy felszólalás, hiszen például a Vincze képviselő úr által említett nyugdíjas egészen biztos, hogy nem rokkantnyugdíjas - de lehet, hogy ezt majd a parlamenti folyosón meg tudjuk beszélni -, hanem feltehetően szociális járadékos, aki egyébként szintúgy a nyugdíjfolyósítótól kapja a pénzét, de a szociális járadékos az nem nyugdíjas.

(12.00)

Ezt nagyon fontos szakmailag is a helyére tenni e Ház falai között, és azért is, hogy akik a tévét nézik, tudják, hogy a nyugdíjfolyósítótól szociális járadékosok is kapnak pénzt, de ez egy szociális ellátási elem, és nem a nyugdíjszerző vagy nyugdíjjogosultság alapján kapják az összeget.

Köszönöm szépen a hozzászólási lehetőséget.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 88 2005.11.30. 1:56  59-151

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a méltányossági nyugdíj kérdése több felszólalásban is és hozzászólásban is elhangzott, ezért nagyon fontos, hogy helyére tegyük a dolgokat.

A méltányossági nyugdíj intézménye az előző kormányzati ciklusban nem működött. A volt miniszternek volt egy személyes jogköre arra, hogy ő gyakorolhatott méltányosságot, amelyet jól vagy kevésbé jól - ezt, ma már azt gondolom, az utókor ítéli meg majd, hogy hogyan gyakorolta -, de egy személy gyakorolta. Mi visszaállítottuk. A szocialista-szabad demokrata kormány visszaadta a nyugdíjasoknak azt a lehetőséget, hogy aki úgy érzi, hogy neki kevés a nyugdíja, az méltányosságból kérelemmel fordulhat nem egy emberhez, egy miniszterhez, hanem a dekoncentrált szervhez, a nyugdíjfolyósító intézethez fordulhat emelésért.

A kezdeti öt évet, azt gondolom, nagyon helyesen csökkentjük le egyébként három évre, mert bizonyára önökhöz is elment nagyon sok olyan nyugdíjas, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, akik sokallották az ötéves időt, hogy újból méltányossági nyugdíjkérelemmel fordulhassanak a nyugdíjfolyósító intézethez. Fogadóórámon nálam is számtalan ilyen nyugdíjas megfordult, és bizony örülni fognak annak, hogy most már három évre csökkent le ez a várakozási idő. Meg kell mondjam, hogy a méltányossági nyugdíj intézménye természetesen nem váltja ki azt az intézkedéssorozatot, amelyet az előttünk fekvő törvényjavaslat egy hosszú távú ötéves program keretében tűzött ki, hogy megvalósít.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 112 2005.11.30. 10:18  59-151

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mióta társadalomban él az ember, azóta valamilyen módon mindig gondoskodik az idősekről, az elesettekről, és én azt gondolom, hogy Magyarországon a magyar kormányoknak, mindegy, hogy milyen kormány van, a mindenkori kormányoknak és ennek a Háznak, a parlamentnek, nekünk képviselőknek a felelősségünk, hogy hogyan és milyen módon gondoskodunk az idősekről, a nyugdíjasokról. A mai napon egy ilyen törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek az a társadalmi üzenete, hogy a magyar parlament, az országgyűlési képviselők hogyan és milyen módon szeretnének gondoskodni a nyugdíjasokról; egy olyan nagy, átfogó rendszeren belül, mint amilyen a szociális jóléti rendszer, ezen belül a nyugdíjrendszer korrekcióján keresztül hogyan próbálunk gondoskodni az idős emberekről.

Ezt a rendszert, a nyugdíjrendszert igazából két nagyon fontos elem jellemzi: az egyik az, hogy egy szolidaritási elven nyugszik, a másik, hogy egy biztosítási elven nyugszik. Nagyon fontos, hogy a biztosítási elv és a szolidaritási elv hogyan kerül kiegyensúlyozásra, milyen mértékben szolidáris ez a nyugdíjrendszer és milyen mértékben biztosítási elvű ez a nyugdíjrendszer. Tisztelt képviselőtársaim, az előttünk fekvő törvényjavaslat éppen ezt a két rendszerelemet is megpróbálja megfelelő mértékben kezelni akkor, amikor azt mondjuk, hogy a nagyon leszakadt nyugdíjakat megpróbáljuk egy ötéves program keretében felzárkóztatni.

Ugyanakkor nem tekinthetünk el attól sem, hogy ez a törvényjavaslat kifejezetten azokról szól, akik biztosítási elven, vagyis valamilyen módon munkával vagy valamilyen jogviszonyban nyugdíjat szerzett embertársaink, időstársaink, őket próbálja meg egy jobb helyzetbe hozni. Ez a törvényjavaslat nem szól tehát… - és nagyon kérjük, az ellenzék ne is kérje számon ezt ezen a törvényjavaslaton, mert ez a törvényjavaslat nem szól a különböző szociális juttatásokról, a szociális ellátásokról, viszont szól és kiterjed a hatálya a következő nyugdíjascsoportokra, és azt gondolom, nagyon fontos, hogy itt ez ma elhangozzék a parlamentben.

(13.10)

Kiterjed arra a nyugdíjascsoportra, amely rokkantnyugdíjas, kiterjed arra a nyugdíjascsoportra, amely özvegyi nyugdíjas, és kiterjed arra a nyugdíjascsoportra, amely munkajogviszony alapján, megfelelő évek, ledolgozott évek alapján úgynevezett saját jogon szerzett nyugdíjat, és kiterjed arra a társadalmi csoportra is, amely hitéleti tevékenység végzése alapján, megfelelő jogszabály alapján nyugdíjszerző jogosultságot szerzett. Ezenkívül ez a törvényjavaslat kezeli a méltányossági nyugdíj kérdését is.

Nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat a feltárt elmaradások alapján olyan, nyolc lépésre bontott nyugdíjkorrekciós intézkedésre tesz javaslatot, amely mérsékli a nyugdíjak aránytalanságait, és enyhíti a lemaradásokat. A korrekció több lépésre való felbontása azt a célt szolgálja, hogy a program aránytalanul ne terhelje meg a gazdaságot, illetve az államháztartást. Ezért kell nyolc lépésben felzárkóztatni, és a nyugdíjkorrekciós intézkedéseket nyolc lépésben megtenni mintegy ötéves időtartamban. Azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a lépésekben történő megvalósítás egyben lehetőséget is ad egy differenciáltabb eszközrendszer alkalmazására.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nyolc lépés vonatkozásában azt is fontosnak tartom, hogy elhangozzék, hogy mi ez a nyolc lépés. Az első lépés, amely 2006-ban kerül bevezetésre, mintegy 190 ezer nyugdíjast érint, az összes kiadása 16 milliárd forint: az 50 százalékos özvegyi nyugdíjak emelése két lépésben, 2006-ban 55 százalékra, és 2007-ben 60 százalékra.

A második lépés: azoknak a nyugdíjemelése, akik 1987 decemberéig nyugdíjba mentek, a férfiak plusz 3, a nők pedig plusz 5 százalékos mértékben. Összesen 680 ezer idős nyugdíjasról van szó, mintegy 27 milliárd forintot irányoz elő erre majd a költségvetés.

Az 1991-96-ban nyugdíjazottak nyugdíjemelése a harmadik lépés, plusz 4 százalékos emelés 29 év szolgálati idő esetében, 29 év feletti szolgálati időkre további plusz 0,5 százalék/év, maximum 10 százalékig. 760 ezer idős ember tartozik ebbe a körbe, 37 milliárd forint fog tartozni ehhez a körhöz.

A negyedik lépés az 1988 és 1990 között nyugdíjazottak nyugdíjemelése, 4,5 milliárd forint 320 ezer fő részére.

A következő lépés az 1992 és '95 között nyugdíjazottak nyugdíjemelése, 490 ezer fő 13 milliárd forinttal.

Majd az 1997-98-ban nyugdíjazottak nyugdíjemelése következik a hetedik lépésben, 2009-ben, 160 ezer fő 4,5 milliárd forinttal.

Végezetül: az 1991-től megállapított rokkantsági nyugdíjak emelése, arányosított életkor szerint 6-7 év szolgálatiidő-kiegészítést kap 540 ezer fő 32 milliárd forinttal.

Azonban meg kell azt is említenünk, hogy nemcsak és kizárólag a nyolcadik lépésben részesülnek majd a rokkantnyugdíjasok nyugdíjemelésben, hanem már az 1-2. lépésbe is számos olyan rokkantnyugdíjas tartozik, akiknek a nyugdíja már az első 1-2. lépésben is megemelésre kerül. Természetesen minden szempontot kielégítő megoldás nem lehet, és nem létezik, tehát minden egyes nyugdíjasra szabott törvényjavaslat nincsen. Az általános kérdéseket és azokat a kérdéseket tudjuk törvényjavaslatban kezelni, amelyek nagyon nagy volumenben fordulnak elő, és amelyek jellemzőek egy-egy nyugdíjascsoportra. Tehát egyedi nyugdíjemelésekre, illetve egyedi élethelyzetekre külön törvényjavaslatot nem tudunk hozni. Éppen ezért ez a javasolt nyugdíjkorrekció az érintettek számából, a felhasználandó forrás nagyságából és az intézkedéssorozat differenciáltságából adódóan alkalmas az eltorzult nyugdíjarányok széles körű és számottevő mértékű enyhítésére, miközben a nyugdíjak nominális és reálszínvonalát is emeli.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma még nem elégszer hangzott el az a parlamentben, hogy a nyugdíjas-társadalom kérésére, 2005 februárjában az Idősügyi Tanács javaslatára, meghallgatva az Idősügyi Tanács kérését és javaslatát, a kormány, a jelen lévő miniszterelnök - aki jelen volt az Idősügyi Tanácson - elfogadta azt, hogy több lépcsőben valósuljon meg egy ilyen nyugdíjkorrekciós intézkedés.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Bátorság kellett ahhoz, hogy ez a kormány a ciklusa utolsó évében - noha eddig is adott elég sokat a nyugdíjasoknak, és gondoskodott róluk -, az utolsó lépcsőben beterjesszen egy olyan törvényjavaslatot, amely a nyugdíjas-társadalom minden egyes tagját érinti, és minden egyes tagjának a kérésére született. Hiszen az Idősügyi Tanácsban fideszes, szocialista, szabad gondolkodású nyugdíjasok is ott ülnek, és egyhangú kérés volt ez az Idősügyi Tanácsban, azt gondolom, ezt nagyon fontos hangsúlyozni, mint ahogyan a bizottságokban is - ahogy elhangzott a hozzászólásokból - egyhangúlag támogatták ezt a törvényjavaslatot.

Nem történik kevesebb, tisztelt hölgyeim és uraim, mint az, hogy a nyugdíjas-társadalommal, az idősekkel egy új társadalmi szerződést köt ez a kormány. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én azt gondolom, ez több mint példaértékű, ez egy történelmi tett és egy történelmi lépés.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 20 2005.12.01. 5:06  1-155

KÁRPÁTI ZSUZSA, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális és családügyi bizottság november 21-én tárgyalta meg a száz lépés program megvalósításáról szóló beszámolót, valamint az ehhez csatlakozó országgyűlési határozati javaslatot. A bizottsági ülésen a száz lépés programból összesen kettő, a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó javaslatcsomagot tárgyalt meg. Az egyik természetesen a családtámogatási rendszer átalakítása, a másik pedig a nyugdíjkorrekciós intézkedés, amely nyolc lépcsőben valósul meg.

Max Weber mondta “A politika mint hivatásö című munkájában, hogy a politika annyit tesz, mint egy kemény deszkát fúrni át erőteljesen, lassan, szenvedéllyel és ugyanakkor arányérzékkel. Nos, a Gyurcsány-kormány száz lépés programja a családtámogatási rendszer és a nyugdíjkorrekció vonatkozásában éppen ezt az erőteljes, lassú, szenvedélyes és ugyanakkor arányérzékkel bíró politikát valósítja meg.

Az új, igazságos családtámogatási rendszer egyszerűsíti a korábbi három ellátási forrást, a családi pótlékot, a gyermekvédelmi támogatást és a családi adókedvezményt összevonja. Az átalakítás a költségvetés forrásoldalát jelentősen, mintegy 30 milliárd forinttal növeli, így jövőre 338 milliárd jut családtámogatásra. A családi pótlék emelésével a családok több mint 90 százalékánál közel kétszeresére nő a családi pótlék, ami 1,2 millió családot érint. Az egy- és kétgyermekeseknél megszűnik a családi adókedvezmény, és beépül egyben az új családi pótlékba, így azon családoknál is, akik az adókedvezményt nem tudták igénybe venni alacsony jövedelmük miatt.

Itt meg kell említenünk, hogy ezen a ponton ellenzéki képviselőtársaink kifogásolták a családi adókedvezmény módosítását, ezen azonban szocialista és szociáldemokrata értékeket valló képviselőként nem csodálkoztunk, hiszen a konzervatív értékrend szerint azoknak juttatott volna kedvezményt, akik amúgy is tehetősebbek, mi pedig úgy szeretnénk átalakítani a száz lépés program keretében, hogy azoknak jusson, akik jobban rászorulnak.

A Nagycsaládosok Egyesületének képviselőivel történt tárgyalás eredményeképpen a három- és többgyermekeseknél korlátozott mértékben a családi adókedvezmény megmarad, és 6 milliós évi jövedelemig, sőt a gyermekek számától függően ez 8 millióig növelhető. A gyermekvédelmi támogatásban részesülőknél a természetbeni juttatások megmaradnak, így az ingyenes étkeztetés, az ingyentankönyv, a kollégiumi ellátás változatlanul jár. Új elem a családi segélyezési rendszerre való áttérés, amely az úgynevezett fogyasztási egységre épül; a rászorulóknak igazságosabb és biztonságosabb ellátást nyújt.

A másik csomag a nyugdíjintézkedés, amely ötéves időtartamban nyolc lépésben az egész nyugdíjellátó rendszer átalakítását tűzte ki célul. A várható nyugdíjintézkedések az Idősügyi Tanács képviselőivel történt tárgyalás során fogalmazódtak meg, és összességében egy egymásra épülő kompenzációs programsort jelentenek. El kell mondjuk azt is, hogy az Idősügyi Tanácsban teljes egyetértés volt a programcsomagot illetően és a lépéssorozatokat illetően. El kell mondjuk azt is, hogy egy történelmi lépés a nyugdíjkorrekciós lépés. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas-társadalom érdekeivel és elképzeléseivel teljesen megegyezik, a kormány benyújtotta a törvényjavaslatot, itt fekszik a t. Ház előtt, és gyakorlatilag módosító indítványok után egy végszavazásra vár. Ezzel megtörténik az Idősügyi Tanács és a kormány, illetve a társadalom, az időstársadalom és a parlament között egy új társadalmi szerződés megalkotása, amely a nyugdíjas-társadalomra vonatkozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság az előttünk lévő javaslatokat 12 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta, és elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 98 2005.12.01. 7:56  1-155

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Tévénézők és kedves Hölgyeim és Uraim! - akik ott a karzaton helyet foglalnak, és részt vesznek a mai vitában. El kell mondjam, hogy valóban igaza van Csáky képviselő úrnak, akadémikus a kérdés, hol az egészségügyi miniszter úr, hiszen a száz lépés programjának végrehajtásán fáradozik. (Herényi Károly: Hányadikon?) Az viszont nem akadémikus kérdés, hogy vajon hol van a nagyobbik ellenzéki párt, és vajon miért nem vesz részt egy olyan vitában, egy olyan politikai vitában, ahol kifejthetné saját nézeteit. (Kovács Tibor: Megfutamodtak.) Megfutamodtak, igen, hangzik itt képviselőtársaimtól. Valóban, úgy tűnik, hogy nincs igazi mondanivalójuk sem a száz lépésről, sem másról, ezért talán érdemesebbnek tartották, ha kivonulnak a teremből, és nem vesznek részt a mai vitában.

Nos, azzal folytatnám, hogy a Magyar Szocialista Párt számára minden ember egyformán fontos, minden egészséges és minden beteg honfitársunk egyformán és egyaránt fontos. Való igaz, és minden történelmi tapasztalat azt igazolja, hogy az ember nem érné el a lehetségest, ha nem törekedett volna a világon folyton folyvást a lehetetlenre - Max Webertől idéztem ezt a mondatot. Nagyon igaz ez, ha a száz lépés programjával kapcsolatban is megnézzük azt, hogy a Gyurcsány-kormány a lehetségesre törekszik olyan lehetetlen körülmények között, mint például a 15 éve a gondokat magával cipelő egészségügyi ellátórendszer lehetetlensége, vagy olyan lehetetlen körülmények között, mint a mai politikai vitanap, amikor az ellenzék gyakorlatilag megpróbálja ellehetetleníteni a vitát.

Nos, ilyen körülmények között 2005 áprilisában elsőként az egészségügy megújításáért teendő lépéseket hirdette meg a Gyurcsány-kormány a száz lépés program keretében. A változások alapvető célja az volt, hogy azonos szintű, magas színvonalú ellátást kaphasson a Harmadik Köztársaság valamennyi polgára, Magyarország bármelyik pontján, akkor, ha egészségügyi ellátásra szorul. Három dolgot szeretnék kiemelni összességében ennek keretében. Az egyik, hogy mit tettünk annak érdekében, hogy valóban a hozzáférés esélyegyenlőségét biztosítsuk, és mit tett a kormány az ellátás minőségének javítása érdekében, továbbá annak érdekében, hogy valódi biztosítóként működjön az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Mindenekelőtt mentőállomások létesültek: Szombathely, Dunaújváros, Őriszentpéter, Záhony, Budaörs, folyamatban van: Kecskemét, Kiskunhalas, Debrecen, és felújítás alatt áll Celldömölk és Veszprém mentőállomása. 2005-ben 40 új mentőgépkocsi került beszerzésre, ezenkívül pedig még most, az év végén megkezdődik újabb 120 mentőkocsi beállítása - a jövő év elején fog megtörténni. Pályázat került kiírásra a központi ügyelet, illetve a központosított ügyelet létrehozására, sürgősségi centrumok és osztályok létrehozására és fejlesztésére, ezzel is javítva a hozzáférés esélyegyenlőségét.

Tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, MDF-esek, akik jelen vannak, szóba hozták a kistérségi problémát. Szeretném önöket megnyugtatni, hogy a száz lépés program keretében a kistérségi központi alapellátási ügyelet kiépítése, kialakítása céljából a 20 ezer fő alatti településeken 20 százalékról 30 százalékra növekedett a kiegészítő díjazás. A kormány 2005. július 13-i ülésén pedig elfogadta a légimentés középtávú fejlesztéséről szóló előterjesztést, és jelenleg is zajlik a pályáztatás a hazai légimentési szolgáltatás nyújtására vonatkozóan. Tehát a hozzáférés esélyegyenlősége érdekében a száz lépés meghirdetett egészségügyi vonatkozásában ennyi mindent tett a kormány.

És hogy mit tett a kormány azért, hogy az ellátás minősége javuljon, ennek érdekében a háziorvosi ellátási sztenderdek összefoglalása megszületett. Ez tulajdonképpen a háziorvosi alapellátás minőségbiztosításának az alapja, amely valamennyi beteg számára biztosítja a minőségi ellátást.

 

(13.50)

Folytatódik a háziorvosi tevékenységek minőségi mutatóinak és indikátorainak a kidolgozása. Köszönet ezért az Országos Alapellátási Intézet munkatársainak, és köszönet ezért gyakorló háziorvosoknak, illetve az Orvosi Kamara egyes tagjainak.

A vizsgálati és terápiás protokollok készülnek. 2005 júliusában 73 ilyen protokoll került kihirdetésre, a 2006. év elejére zárul le újabb 50 protokoll elkészítése. Ez is a minőséget mutatja, illetve a minőség mérését teszi lehetővé az egészségügyben, a biztonságos, egyenletes betegellátás érdekében.

A közgyógyellátás rendszerét átalakítjuk - a benyújtott törvényjavaslat erről szól, és végszavazás előtt áll -, vagyis megszűnik a közgyógylista és valamennyi gyógyszer igénybe vehető lesz a közgyógyellátás keretében az arra rászorulóknak.

Az egészségügyi ellátási szintek meghatározásának kérdése folyamatban van, de a benyújtott egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényjavaslat máris megteremti ennek az első jogi kereteit.

A harmadik legfontosabb dolog pedig, amit a száz lépés keretében megtettünk, és a költségvetési törvényben a szükséges forrásokat is biztosítottuk, ez a járulékfizetés rendszerének rendbetétele, ahogyan azt ígértük. Nevezetesen, hogy igazi biztosítóvá tesszük a biztosítót, úgy, ahogy azt egy országgyűlési határozat előírta a Gyurcsány-kormányt megelőző kormányok számára is, noha ezt azok a kormányok nem tették meg. A 2006. évi költségvetésben mintegy 300 milliárd forint áll majd arra rendelkezésre, hogy valamennyi állampolgár után valódi biztosítói logikán igénybe lehessen venni a szolgáltatást, és az állam, a kormány beteszi ezt a pénzt a biztosítóba. Így létrejön a nemzeti kockázatközösség egységes rendszere, és ezzel teremtődik meg egyrészt az első pillér, amelyben mindenkinek állampolgári jogon járnak bizonyos ellátások, másrészt pedig az a második pillér, ami a nemzeti kockázatközösséget és a kötelező társadalombiztosítás csomagját jelenti egyben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Tévénézők! Azt gondolom, ezzel is bizonyítjuk azt, hogy mind a kormány, mind a Szocialista Párt számára valóban minden egészséges és minden beteg magyar állampolgár egyformán fontos.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
280 95 2005.12.13. 0:17  90-102

KÁRPÁTI ZSUZSA, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Parlament! Az egészségügyi bizottság megtárgyalta az országgyűlési határozati javaslatot, és jó szívvel ajánlja azt a parlamentnek elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
280 111 2005.12.13. 0:22  102-112

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Kedves képviselő asszony, ezt nem lehet megszavazni, tekintettel arra, hogy az ápolási-gondozási rendszereket egységesen és komplexen kell áttekinteni. Erre irányult az országgyűlési határozati javaslat, ez egy kiragadott megoldás lenne, amely munkajogi és egyéb következményekkel járna.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 205 2006.01.30. 1:52  198-221

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Én egy olyan módosító ügyében szeretnék hozzászólni, amely ugyan egy gimnázium fejlesztéséről és továbbépítéséről szól, egymilliárd forinttal nagyobb összeg került beállításra; ugyanakkor egy önkormányzat, nevezetesen a választókörzetem egyik települése, Veresegyháza adott be egy olyan pályázatot, amely óvodaépítésről szól, összesen 400 millió forint összegről lenne szó.

Emellett szeretnék érvelni, tekintettel arra, hogy Veresegyháza az agglomeráció egy olyan települése, amely rendkívül dinamikusan fejlődik, a 14 ezret elérte már a lakosságszáma, a 4 ezret is eléri a gyermekek száma. Rendkívül sok a gyermek egyébként ezen a településen, és nagyon nagy szükség lenne bölcsődére, óvodára azért, hogy a szülők megfelelő módon el tudják látni a gyermekeiket, és az iskolai rendszerbe megfelelő módon tudjanak majd bekapcsolódni, megfelelő előképzettség és megfelelő gondozás után.

Én azt gondolom, ezen a településen elengedhetetlen az, hogy állami támogatással megépülhessen egy ilyen óvodai beruházás. Én ezért kérem a miniszter úr támogatását, mert az agglomerációban szerencsésen ugyan nő a lakosságszám és a gyermekek száma, feltehetően máshol egy átstrukturálódás következik be, de szeretném kérni, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek ilyen fejlesztésre nincs módjuk vagy szűkösek erre a forrásaik, némi segítséget nyújtsunk.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 236 2006.01.31. 1:51  231-247

KÁRPÁTI ZSUZSA, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egészségügyi bizottság 2006. január 25-ei ülésén megtárgyalta a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 11 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta. A javaslat elsősorban a szociális ágazatot érinti, illetve törvények közötti összhang megteremtését szolgálja. A bizottsági vita is e két terület körül forgott, a módosítás célja, hogy a szociális ellátó intézményekre vonatkozó, a költségvetésben elfogadott feltételek betarthatók, kiszámíthatók, az új fejlesztések pedig befogadhatók legyenek.

A vita során felmerültek a szociális intézményrendszer finanszírozási problémái is, vagyis hogy az esetlegesen befogadásra kerülő új kapacitások finanszírozására rendelkezésre áll majd 2007-ben a szükséges összeg, illetve megmaradtak-e a már elfogadott szigorú befogadási feltételek. A javaslat a már rendszerben lévő fenntartók és a betegek biztonságát szolgálja, illetve az új fenntartók belépését is elősegíti az ellátási biztonság figyelembevételével. A vasutas társadalombiztosítási igazgatóság mint az egészségbiztosítás önkormányzati igazgatási szervének visszaállításával kapcsolatban az OEP főigazgatója ismertette szakmai álláspontját.

A Magyar Országgyűlés a 2006. évi költségvetés elfogadásakor már döntött erről a kérdésről; jelen javaslat célja, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény módosításával a két törvény közötti összhangot megteremtse. A bizottság tehát a törvényjavaslatot a parlament számára általános vitára és elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)