Készült: 2020.08.14.16:19:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

149. ülésnap (2016.05.10.), 14. felszólalás
Felszólaló Bányai Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:20


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Április 20-21-én és 25-én az ország számos megyéjében, így például Zala, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj, Zemplén, Nógrád és Somogy megyében szenvedtek fagykárokat, elsősorban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelők országszerte. A múlt hét végéig 3844 kárbejelentés érkezett be a rendszerbe országosan. A legtöbb bejelentés jelenlegi ismereteink szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyéből érkezett. Szabolcsban 1750, Bács-Kiskunban 887 kárbejelentés érkezett. Ez azt is jelenti, hogy legalább ennyi, de sokkal több magyar termelőnek keletkezett sok milliárd forintos kára.

Bács-Kiskun megyében döntő többségében kajszira, szőlőre, őszibarackra, meggyre és szilvára vonatkozó kárbejelentések érkeztek. Amelyik területet fagy érte, ott általában 60-70 százalékos a káresemény.

(9.40)

Mindegyik gyümölcs esetében több száz hektárra tehető a károsodott területek mértéke; mindemellett a termelőktől érkezett tájékoztatás alapján a szamócában is jelentős károsodás tapasztalható. Bács-Kiskun megye összes szőlőterületének 30 százalékát, mintegy 5500 hektár területet érte a fagykár ‑ leginkább Kecel, Imrehegy, Soltvadkert, Császártöltés, Hajós és Kiskőrös településeket. A területek 5 százalékán, körülbelül 1000 hektáros területen 80-100 százalékos a kár mértéke. A terület 10 százalékán, mintegy 2000 hektárnyi területen 50-70 százalékos a kár mértéke. A terület 15 százalékán pedig 20-40 százalékos kár az, amit a tavaszi fagy okozott. A legsúlyosabban az új telepítésű szőlőültetvények károsodtak, ahol már nemcsak a terméskiesés a probléma, hanem a fagykár okozta hosszú távú hatás az ültetvények fejlődőképességére, illetve akár a pusztulása is várható több helyen.

A fagykárokat elszenvedő termelők ‑ némi öröm a tragédiában ‑ elsősorban az agrárkárenyhítési rend­szeren keresztül igénybe vehető kárenyhítő juttatás formájában részesülhetnek kompenzációban. A kárenyhítési alapban, mint megtudtuk, az idén 24 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből próbáljuk majd a gazdák jogos igényeit kielégíteni. Kárenyhítő juttatásra azonban csak azok a termelők lehetnek jogosultak, akik az agrárkárenyhítési rendszer tagjaiként vannak regisztrálva, ezért fontos, hogy a fagykárban érintett, de az agrárkárenyhítési rendszerben még nem tag termelők ‑ beleértve az 1 hektár területnél kisebb területek használóit, a területalapú támogatást egyébként nem igénylő termelőket is ‑ a 2016. május 23-áig nyitva lévő egységes kérelem felületén jelezzék a kárenyhítési rendszerhez való csatlakozási szándékukat.

A kárenyhítési feltételeket teljesítő termelő, ha a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen releváns biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték csökkenésének 80 százalékát, ha nem rendelkezik biztosítással ‑ és ezek vannak sajnos többségben ‑, akkor 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként. Megemlítendő, hogy a károsult termelő a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésére is jogosult, amelyet szintén célszerű ilyenkor érvényesítenie.

A kedvezőtlen időjárási kockázatok kezelésére ‑ így a leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád, Pest, Somogy, Veszprém és Zala megyéket is sújtó tavaszi fagykárok miatt bekövetkező károk csökkentésére ‑ meg­látá­sunk szerint az illetékes tárca kellő figyelemmel és szakértelemmel kezeli a helyzetet, többek között az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek is köszönhetően. De ‑ és ezt ne felejtsük el ‑ a természeti csapások egy része ellen tudna védekezni a magyar mezőgazdaság. Az ültetvényekben a tavaszi fagykárok ellen számos eljárással meg lehet előzni akár mínusz 7-8 fokig a fagykárokat. A vegetációs időben az országban rendszeresen jelentkező jégesők ellen is van mód védekezni lokálisan, ki-ki a saját nagy értékű ültetvényén. De volna mód a jégesők ellen országos méretekben is a várható kárt enyhíteni, elhárítani. A kárelhárítást ösztönző fejlesztések térnyerését minden eszközzel támogatni kell, mint azt több szomszédos országban is teszik, illetve 24 milliárd forintból, ha most lett volna ez a forrás, akkor akár 20-40 ezer hektár fagyvédelmi öntözését is meg lehetett volna valósítani. Ehhez kérjük a kormány segítségét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai