Készült: 2024.03.28.12:12:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

25. ülésnap (2002.10.03.), 114. felszólalás
Felszólaló Burány Sándor (MSZP)
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 14:57


Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ellentmondásos, de örömteli helyzetben érzem magam, ugyanis egy új adónem bevezetését rögzítő törvényjavaslatot kell előterjesztenem a Medgyessy-kormány nevében, és ez általában nem népszerű dolog. Mégis jó szívvel tehetem ezt, mert ezzel végre megoldásra talál egy nehéz helyzetben tevékenykedő vállalkozói kör problémája.

Az új adónem, az eva bevezetése azt célozza meg, hogy a feleslegesen nagy adminisztrációs kötelezettségekkel küszködő, a különböző szabályzórendszerekben elvesző kisvállalkozások mérsékelt, elviselhető és kiszámítható mértékű adót fizessenek. Sok év elmaradását pótolja a törvényjavaslat, aminek elfogadásával a tisztelt Ház megteremtheti azt a feltételrendszert és működési környezetet, amely biztonságot és nyugalmat teremt az esélyegyenlőséget csak hírből ismerő vállalkozói rétegnek.

Köztudott, hogy a magyar vállalkozók között igen nagy számban vannak kényszervállalkozók. Évekkel ezelőtt egyéni vállalkozások, kisvállalkozások egész sora csak azért jött létre, mert munkahelyek szűntek meg, mert sok munkaadó a magas adó- és közterhek miatt csak olyan feltétellel volt hajlandó alkalmazottait tovább foglalkoztatni, ha egyéni vagy kisvállalkozóként köthet velük szerződést.

Az induló kisvállalkozások egy része bizonyára sikeres lett, nagyobb részük azonban évek múltán is kicsi maradt, bevétele, létszáma alig vagy csak kismértékben nőtt. Tényleges támogatást az előző ciklus alatt, a látványos kampánnyal beharangozott Széchenyi-terv ellenére is csak elenyészően kevesen kaphattak. Lehetőségük a gazdasági felzárkózásra így csekély volt, esélyeik az EU-csatlakozással tovább romolhatnak.

A Medgyessy-kormány az első, amely kimondta és programjában célul tűzte ki, hogy kiáll a kisvállalkozók mellett, és első lépésként csökkenti adóterheiket, és mérsékli adminisztrációs kötelezettségeiket. A kormány ezért dolgozott ki külön törvényjavaslatot a legkisebb vállalkozást érintő új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó, más néven az eva 2003. évi bevezetésére.

Nemcsak a többféle adónemet kiváltó, az adminisztrációt is csökkentő új adónemre vonatkozó elképzelés teljesen új. Újdonság az is, hogy a kormány a törvényjavaslatot még munkaanyag formájában társadalmi vitára bocsátotta. Az utóbbi években nem volt arra példa, hogy adóra vonatkozó vagy más törvénytervezetet a kormány feltegyen a honlapjára, hogy megvitassa, egyeztesse a különböző érdekképviseletekkel, vállalkozók széles körével, hogy a részletes szabályok kidolgozásakor ilyen mértékben figyelembe is vegye az egyeztetések során felmerült valamennyi véleményt. Voltak persze észrevételek, kifogások, zömmel az ellenzék oldaláról, amelyeket a kormány nem vehetett figyelembe.

A jogosultsági kör további kibővítésével, az eva választási feltételrendszerének felpuhításával ugyan valóban még több vállalkozás választhatná ezt az adózási lehetőséget, de ebben az esetben az eredeti cél veszett volna el, nevezetesen, hogy a legkisebb vállalkozók terhein enyhítsen, az ő versenyképességükön javítson a törvényjavaslat.

A kormány világossá akarja tenni, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó törvényjavaslattal nem általában, differenciálás nélkül minden vállalkozásnak, hanem kiemelten azon legkisebb vállalkozóknak kíván segítő kezet nyújtani, amelyek nehezebben igazodnak el a jogszabályok rendszerében, megadva ezzel számukra az esélyt, hogy az EU-csatlakozásig hátralévő időben megerősödhessenek és felzárkózhassanak.

Az új adózási lehetőség, az eva több százezer vállalkozás számára nyújt - választható módon - kiszámítható feltételeket, a jövőbeni fejlődést előmozdító, méltányos adózási lehetőségeket. Az elmúlt időszakban az ellenzék többször érvelt azzal, hogy az eva választásának szigorú feltételrendszere miatt csak néhány ezer vállalkozó tudja, illetve fogja választani az evát. Éppen a széles körű társadalmi egyeztetés, az elmúlt hónapokban a legkülönbözőbb érdekképviseletekkel, vállalkozói körökkel történő megbeszélés ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Az persze lehetséges, hogy a szóba jöhető több százezer vállalkozás egy része óvatosságból jövőre még nem választja az evát. Ennek oka az lehet, hogy a magyar kisvállalkozók eddig azt szokták meg, hogy gyanakvással kell fogadniuk a kormány újabb és újabb adóelképzeléseit. Az első év tapasztalatai azonban bizonyára ezen vállalkozásokat is meggyőzik majd az új adózási lehetőség előnyeiről.

Nézzük tehát, hogy mit tartalmaz pontosan az előttünk fekvő törvényjavaslat! Az eva az adminisztráció egyszerűsítése és az adóterhek mérséklése érdekében egy sor, korábban fizetendő adónemet vált ki. Így kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót vagy a vállalkozói átalányadót, kiváltja a cégautóadót és az általános forgalmi adót. Társas vállalkozás esetében kiváltja a társasági adót, az osztalék utáni személyi jövedelemadót, a cégautóadót és az általános forgalmi adót.

Az eva választására jogosultak a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a szövetkezetek, az ügyvédi irodák, a szabadalmi ügyvivői irodák, a végrehajtó irodák és az erdőbirtokossági társulatok.

Szintén választhatják az eva szerinti adózást a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók, így például azok a magánszemélyek, akik tevékenységüket egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzik, ideértve például az orvosokat és az egyéb egészségügyi vállalkozókat is, továbbá az ügyvédeket, a közjegyzőket, és még sorolhatnám.

A törvényjavaslat részletesen meghatározza az eva választásának feltételeit. Ezek közül a fontosabbak:

A választás adóévében és az azt megelőző adóévben az adózó általános forgalmi adóval számított bevétele a 15 millió forintot nem haladhatja meg. Az adózó folyamatosan, változatlan szervezeti formában működik a választás naptári évében és az azt megelőző adóévben. A szoros tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozások egymás közötti ügyleteinek kezelése érdekében a törvényjavaslat követelményeket is támaszt.

 

 

(14.20)

 

Így például az egyéni vállalkozó csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik - az egyéni vállalkozó -, nem választja az evaalanyiságot.

A társas vállalkozások akkor választhatják az eva szerinti adózást, ha más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkeznek részesedéssel, kivéve az értékpapírt. Egyes, speciális nyilvántartások vezetését igénylő tevékenységek esetében az eva nem választható, például a jövedéki adóról, és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységek esetében.

A következő adóévre vonatkozóan az adóalanyiság választását december 1-jétől 20-áig kell bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentést minden évben meg kell ismételni, ha a következő adóévben az adóalany továbbra is az eva szerint kíván adózni. A 2003. adóévre vonatkozó bejelentést ennek megfelelően 2002. december 1-je és 20-a között lehet megtenni.

Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva néhány korrekciós tétellel. Az eva mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka. Az adóadminisztrációs terhek csökkentése érdekében az evaalanyok évente csak egyszer kötelesek adóbevallást benyújtani, és evát fizetni. A bevallás és megfizetés határideje a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő, más adóalanyok esetében az adóévet követő év február 15-e.

Az előzetes elképzeléseknek, így különösen az adminisztrációs terhek tervezett csökkentésének megfelelően, az eva választása az adózó számára a nyilvántartási rendszer egyszerűsítését eredményezi. Az egyéni vállalkozók ennek megfelelően bevételi nyilvántartást vezetnek, a közkereseti társaság, betéti társaság esetében választási lehetőség kínálkozik: vagy bevételi nyilvántartást, vagy a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelre vonatkozó előírásai szerinti nyilvántartást vezetnek. Más evaalanyok pedig a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelre vonatkozó előírásai szerint vezetik nyilvántartásaikat. Esetükben a nyilvántartási rendszer azzal egyszerűsödik, hogy négy adónem - társasági adó, személyi jövedelemadó, cégautóadó, általános fogalmi adó - helyett csak egyről, az eváról kell nyilvántartást vezetniük.

A felhalmozott eredménytartalékra vonatkozó szabályok a következőek. A bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság, betéti társaság a vagyonnövekmény likvid része után fizet 20 százalékos mértékű adót, tehát a tárgyi eszközök után nem. Az adót három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni, és az adóalapot százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Az adófizetés elkerülhető, ha a közkereseti társaság, a betéti társaság azt választja, hogy adóalanyként is a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezeti könyveit.

Jogi személy, például a korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet vagy például az ügyvédi irodák esetében az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalék, jóváhagyott osztalék alapján csak akkor kell adót fizetni, amikor ténylegesen kivonás történik. Ezt folyamatos, a számviteli szabályoknak megfelelő vagyonnyilvántartás teszi lehetővé.

Az eva szerint adózó vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése nem valósulhatna meg teljes mértékben a helyi iparűzési adó szabályainak módosítása nélkül. Az iparűzési adó alapjának általános szabályok szerinti kiszámításához ugyanis továbbra is szükség lenne a vonatkozó költségszámlák gyűjtésére. Ezért az iparűzési adó alapja az érintett körben az eva alapjának 50 százalékában is meghatározható, amennyiben az adózó élni kíván ezzel a lehetőséggel.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza a társadalombiztosítási járulékok, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás szabályainak az evával összefüggésben szükségessé vált módosításait is. Ennek megfelelően az evát választó főállású egyéni vállalkozók a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után kötelesek a járulékfizetésre. Az eva választásával egyidejűleg azonban a vállalkozó nyilatkozhat arról, hogy a minimálbérnél magasabb összegű járulékot fizet. A nyilatkozatban foglalt emelt összegű kötelezettség az adóévre szól.

A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az evaalap 10 százaléka után köteles a járulékfizetésre. A tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség ugyanolyan feltételekkel terheli az evát választó egyéni vállalkozókat, mint egyébként a személyi jövedelemadó rendszerében adózókat. Ennek összege azonban az idei 4500 forintról 2003-ban 3450 forintra csökken, ezzel is hozzájárulva a kisvállalkozásokat érintő terhek enyhítéséhez.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Medgyessy-kormány komolyan gondolja az érdekegyeztetést, nem legyőzni akarja vitapartnereit, hanem meggyőzni, és megegyezni törekszik velük. Ezért a most a parlament elé benyújtott javaslat bírja a leginkább érintettek, a vállalkozók egyetértését. Kölcsönös kompromisszumokkal kialakultak az egyszerűsített vállalkozói adó legfőbb paraméterei, ami 15 millió forint árbevételig több százezer vállalkozó számára kínál majd választási lehetőséget; nem kényszert, ismétlem: lehetőséget. Lehetőséget arra, hogy kiszámítható, átlátható, egyszerű adózási, könyvelési feltételek mellett folytassa tevékenységét; fejlődjön, gyarapodjon, és közülük minél többen, minél hamarabb nőjék ki a megerősödésükhöz számukra most biztosított lehetőséget. Ezért kérem, hogy igenlő szavazatukkal járuljanak hozzá a javaslat elfogadásához.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai