Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Most a benyújtott módosító javaslatokról határozunk.

Az ajánlás 2. pontjában szereplő indítványt az előterjesztő támogatja, így először erről döntünk. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 237 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 36 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Az ajánlás 1. pontjában Ertsey Katalin és mások az 1. §-ban a hitelintézeti törvény 200/B. § (2) bekezdés c) és e) pontjában határidő-módosítást kezdeményeznek. Az LMP kérésére szavazunk.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 43 igen szavazattal, 276 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/4476. sorszámú törvényjavaslatot a megszavazott módosításokkal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 277 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 44 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hogy hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 276 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 42 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most bizottsági tagcserére tett javaslatról döntünk. Az Országgyűlés elnöke személyi javaslatot terjesztett elő H/4487. sorszámon, ebben azt kezdeményezi, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságba Balsai István korábban megüresedett tagsági helyére Mátrai Mártát, a honvédelmi és rendészeti bizottságba Mátrai Márta helyett Vargha Tamást válassza meg bizottsági taggá az Országgyűlés. Kérdezem önöket, elfogadják-e ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a személyi javaslatot 315 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés és a magam nevében az új bizottsági tagoknak munkájukhoz sok sikert kívánok.

Határozathozatali eljárásunk végére értünk. Munkánk folytatása előtt kétperces szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő távozik az ülésteremből.)

(20.10)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. (Zaj. - Csenget.) A törvényjavaslatot T/4247. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/4247/42. számon megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

DR. STÁGEL BENCE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. A módosító javaslatok túlnyomó többsége az ebekkel kapcsolatos rendelkezésekhez érkezett, ezért a vita első szakaszában az állatvédelmi törvény azon részeinek tárgyalására kerül sor, amelyek nem vagy nem kizárólag ebrendészeti tárgyúak. Ezek a rendelkezések a törvényjavaslat 1-5., 8., 9., 12-14., valamint 16-18. §-ai. Az ajánlásban ezek az 1-9., illetve a 33-36. pontok.

A második vitaszakaszban pedig a törvényjavaslat 6., 7., 10., 11. és 15. §-aihoz érkezett módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor. Az ajánlásban ezek a 10-32. pontok.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6 perc.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az 1-5., 8., 9., 12-14., valamint a 16-18. §-aira. Az ajánlásban ezek az 1-9., illetve a 33-36. pontok.

Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Igen, megadom a szót Göndör István MSZP-s képviselő úrnak.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit nehéz lesz követni ezt a szakaszolást, mert sajnos az ajánlás még ma reggel sem állt rendelkezésünkre, tehát eredendően a képviselők által benyújtott számokat lehetett csak értékelni. De ennek alapján szeretném kérni, és látom, hogy Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úrnak támogatják azt az indítványát, hogy élőállatot milyen körülmények között lehessen nyereményjátékba tenni. Arra kérem önöket, és kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be ehhez, csak akkor még azt feltételeztem, hogy tilos az állatot nyereményjátékba tenni, de ehhez véleményem szerint rendkívül fontos az, hogy nem fajtatiszta egyedeket - akik kutyával foglalkoznak, tudják, hogy mit jelent az, hogy megvannak a fajtára utaló jelek, de nincs törzskönyve az állatnak -, az ilyen állatoktól származó egyedeket, kiskutyákat állatvásáron, köztéren, közterületen és külföldre ne lehessen értékesíteni.

Kérem önöket, kérem a mezőgazdasági bizottságot, hogy alaposan gondolják ezt végig. Ha tovább akarunk menni azon az úton, ami ennek a törvényjavaslatnak a célja, hogy egyrészt tereljük abba az irányba, hogy tényleg törzskönyvezett, fajtiszta állatok terjedjenek el az országban, akkor próbáljunk meg lépéseket tenni. Azt hiszem, az első szakaszban azért nem nyújtottam be módosító indítványokat, mert azt reméltem, hogy az általános vita kapcsán majd kormánypárti oldalról születnek ilyen módosító indítványok, de bízom benne, hogy mérlegelnek, elfogadják. Ez nem egy politikai jellegű törvény, ez tényleg az állatokról, az állatok védelméről szól, és kérem szépen, hogy ezt mérlegeljék.

A következő a 16. ajánlási pont, ami még szintén az első vitaszakaszba tartozik, elnök úr, azt hiszem, itt a csippel való ellátás kérdése szerepel - igen. Itt azt szeretném javasolni, és ennyiben átlóg, tehát valami oknál fogva ez összefügg a 7. §-sal, amely egyébként a 42/A., B. és C. §-okat hozza létre, hogy hol lehet szedni és milyen összegben ebrendészeti díjat. Itt szeretném önöket arra biztatni, hogy a csip beültetésének évében adjunk kedvezményt a kutyatulajdonosnak, mert ezzel ösztönözhetjük arra, hogy minél előbb, tehát ne csak a törvény erejével szorítsuk abba az irányba, hogy lehetőleg minden kutyában legyen csip, hanem próbáljuk meg ezt némi anyagi ösztönzéssel: azt mondjuk, hogy a csip beültetésének évében ezt az ebrendészeti díjat vagy adót nem kell megfizetnie az adott tulajdonosnak.

Ugyanitt szerepel a 18. számú ajánlásban, és ezt nagyon pozitívnak értékelem, hogy Font Sándor bizottsági elnök úr, úgy látom, kísérletet tett arra, hogy az önkormányzatok oldaláról - amiről beszéltünk az általános vitában - jó lenne, ha az önkormányzatoknál teremtenénk meg a lehetőségét, a feltételét annak, hogy az ebtartás körülményeit az önkormányzatnál jelenthesse be bárki, mindegy, hogy vásárlás, elpusztult. A transzponder nem érdekes, mert azt az állatorvos bejelenti.

Ami még hiányzik, és ehhez nyújtottam be egy kapcsolódó módosító javaslatot, hogy figyelemmel arra, hogy ezeknél a bejelentéseknél, ha már kimondjuk, hogy az önkormányzat végzi az összeírást, akkor az önkormányzatot kötelezzük arra, hogy ahhoz a központi elektronikus nyilvántartó rendszerhez, amelyet az állatorvosi kamara tart fenn, az önkormányzat szolgáltasson adatot. Ez már nem jelent túl sok bürokráciát, mert elektronikus úton a kapcsolat könnyen megteremthető. Ezzel szeretném kifejezni azt, hogy valóban fontosnak tartom, hogy legyen egy központi egységes nyilvántartó rendszer, csak ahogy korábban is mondtam, és ezért mondtam, hogy üdvözlöm, hogy ilyen módosító javaslatot elfogadtak, hogy ezt az önkormányzat végezze el, de sajnos a módosítók között nem láttam. Az önkormányzat és a kamarai nyilvántartás között csak visszafelé adatáramlást láttam, hogy a kamara köteles adatot szolgáltatni az önkormányzatnak, viszont azt, hogy az önkormányzat, nem. Tehát továbbra is azt vallom, hogy ha az állampolgárnak lesz feladata, hogy az adatváltozást 8 napon belül bejelentse a kamarának, akkor ez a központi nyilvántartás, szóval, nem lesz éppen aktuális, nem lesz éppen hiteles.

Elnök úr, lejárt a 6 perc, akkor a 7. §-hoz - az a második vitaszakaszban van - majd visszatérek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Hallgatom, képviselő úr. Azt az egy percet megadom, képviselő úr, hogyha elegendő. Göndör képviselő úr, megadom azt az egy percet, ha kéri.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Azt szeretném kérni, hogy a 7. §-ban - ezt számos képviselő érintette, én egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be - látom, hogy szerepelnek az őshonos fajták, ezt többen is érintették.

(20.20)

A következőt szeretném kérni: mérlegelje a bizottság annak a kapcsolódó módosító indítványnak a támogatását, amely lehetővé tenné a nyilvántartott mestertenyésztők által tartott kutyák ebrendészeti díjtól való mentességét. Miután egy mestertenyésztőnél nem egy kutya van, hanem öt-hat vagy akár tíz is, és igazából abban vagyunk érdekeltek, hogy ezekből a kennelekből kerüljön ki a kiskutyák többsége - volt itt olyan módosító indítvány is, hogy a második kutyát már dupla díjjal szankcionálja a törvény; látom, hogy ezt már elutasították, és ezt magam is így gondolom helyesnek -, akkor itt engedményt kell tenni. A menhelyről kihozott kutyáknál pedig tegyük feltétellé azt, hogy csak az ivartalanított kutya legyen ebrendészeti díj szempontjából mentes.

Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre következik Simicskó István képviselő úr, KDNP.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita során fontos leszögezni azt az kiinduló alaphelyzetet, hogy a kormány jogalkotói szándéka tisztességes, nemes, a felelős állattartás irányába ható tényező. Mindazonáltal nagyon fontos, hogy a jogalkotói szándék kellő mértékben és kellő módon érvényesüljön. Úgy látom, az előterjesztés kielégíti ezt az igényt, de a módosító javaslatokkal még inkább ki lehet fejezni ezt a szándékot. Ne felejtsük el, hogy az állattartók, különösen a kutyatartók nagy családja, nagy közössége Magyarországon egyfajta érzelmi kötődést is kifejez a kutyájuk irányában, és ezt helyesen teszi.

Úgy érzem, hogy a csiphasználat jelentős előrelépés lenne, valóban a felelős állattartást segítené elő. Már a kutyavásárlás is egyfajta felelős döntés, meg a kutyatartás is az. A jogalkotónak elvárásokat kell megfogalmaznia az állattartók irányába, hiszen ha valaki vásárol egy kutyát, azt fel is kell nevelnie és élete végéig tartania kell, ez tehát egy életre szóló kapcsolat. A csiphasználat azt segíti elő, hogy ne legyenek kóbor kutyák, vagy minél kisebb számban legyenek.

Az ajánlás 24. pontjában az általam benyújtott módosító javaslatra hívnám fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét, amelyről részben Göndör István képviselő úr is beszélt, hiszen vannak olyan, a nemzetünkhöz kötődő kutyafajták - a kilenc magyar kutyafajta: a puli, a pumi, a mudi, a kuvasz, a komondor, a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó és a magyar agár -, amelyeket az Országgyűlés 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított. Úgy látom, hogy a kormány szándékai alapján ezekre a kutyafajtákra adómentességet irányoz elő, amit én is támogatok. Benyújtottam egy kapcsolódó módosítót, amely még hangsúlyosabban kifejezi a magyar kutyafajták védettségét és ilyen irányú támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely képviselő úr hozzászólása következik.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 9. és a 36. ajánlási pontokban megfogalmazott módosító javaslatokhoz kívánok hozzászólni.

Az eredeti előterjesztés - helyesen - kifejezetten szűkre szabja azoknak az állatoknak a körét, amelyeket a prémjükért lehet tenyészteni. A módosító javaslat azonban kinyitja ezt a kört, és lehetővé tenné, hogy ezt a kört miniszteri rendelet szabályozza. Úgy vélem, hogy míg a táplálékul szolgáló állatok esetében indokolható az életük kioltása, addig a hideg elleni védekezés ma már másképp is megoldható. Jogszabály mondja ki - éppen az a jogszabály, amelyet módosítani kíván a jogalkotó -, hogy az állat érzelemre, szenvedésre, örömre képes lény. Tisztelt Országgyűlés, ez igaz a haszonállatokra is. Törekedni kell tehát arra, hogy a jogszabály valóban csak indokolt esetekben tegye lehetővé állatok életének a kioltását.

Megjegyzem, azért kell különösen megbecsülni a húsételeket, mert azok előállítása érdekében egy állat elpusztul, és ez minőségi különbség minden más élelmiszerrel szemben. Úgy vélem, hogy feladatunk ennek a szemléletnek az általánossá tétele. Mielőtt még megvádolnak azzal képviselőtársaim, hogy túlzottan érzelgős vagyok, nos én úgy hiszem, hogy ez nem érzelgősség, hanem egy helyes gondolkodásfejlődési folyamat, egy helyes hozzáállásban megmutatkozó fejlődési folyamat. Egyébként ezt példázza az állatvédelmi törvény is, amely több mint tíz éve került elfogadásra, de erről árulkodik a büntető törvénykönyvnek az a viszonylag új rendelkezése, amely az állatkínzást bűncselekménnyé nyilvánította. Tehát a társadalom eljutott oda, hogy az állatot már nem tárgyként kezeli, nem egy szinten kezeli az élettelen vagyontárgyakkal, hanem kiemeli ebből a körből. Úgy gondolom, hogy ennek a szemléletnek máshol is meg kell mutatkoznia. Egyébként megjegyzem, ezért javasoltuk annak idején, hogy az állatokat, az állatvilágot az új alaptörvény nevesítse és szabályozza.

Ahogy az előbb említettem, a hideg elleni védekezés ma már másként is megoldható, mint az állatok megölésén keresztül. A prém ma már nem más, mint luxustermék. Kiváló minőségű műszőrmék és egyéb anyagok állnak rendelkezésre a hideg elleni védekezéshez. A luxus iránti vágy pedig, tisztelt Országgyűlés, véleményem szerint nem elegendő indok az állatok elpusztításához. Ezért helyes az eredeti javaslatnak az a törekvése, hogy kifejezetten szigorúan korlátozza a prémjükért tenyészthető állatok körét. Őszintén remélem, egyszer eljutunk majd oda - s úgy tűnik, errefelé mutat a fejlődés és a gondolkodás iránya -, hogy erre egyáltalán nem lesz lehetőség semmilyen állat tekintetében.

A módosító javaslat éppen ezt az eredetileg helyes törekvést annullálja, mégpedig azáltal, hogy lehetővé teszi: ezt a kört miniszteri rendelet szabályozza. Mint tudjuk, a színfalak mögött sokkal könnyebb módosítani és ezt a kört kibővíteni, mint amikor itt, az Országgyűlés plénuma előtt kell megvédeni ezt az álláspontot. Vélhetően - ezt tudom csak leszűrni a módosítás igényéből - folyik még az alkudozás a vonatkozásban, hogy mely állatfajok kerüljenek ebbe a körbe, és mely állatfajok maradjanak ki ebből a körből.

Én tehát azt tudom mondani és javasolni, tisztelt Országgyűlés, hogy a 9. és 36. ajánlási pontokban szereplő módosító javaslatokat ne fogadja el az Országgyűlés, ne támogassa a kormány. Tudom, hogy voltak más módosító javaslatok is, amelyek szintén ezt a célt kívánták szolgálni, csak azokat az előterjesztő, hál' istennek, nem támogatta. Azért ezt a kettőt emeltem ki, mert az előterjesztő ezt a két javaslatot támogatta.

Tekintettel arra, hogy a másik téma, amely szintén ebbe a vitaszakaszba tartozik, nem férne bele a számomra nyitva álló másfél percbe, egy ismételt felszólalásra fogok jelentkezni. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úrnak, KDNP.

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön reagálni szeretnék a Bárándy képviselőtársam által elmondottakra. Én jónak tartom, ha nyitva marad ez a kérdés, mégpedig gazdasági és nem állatvédelmi szempontból. Ha a világpiacon igény jelentkezik valamely állat tenyésztésével kapcsolatban, akkor meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a törvényhozás gyorsan reagálhasson, pontosabban miniszteri rendelettel gyorsan tudjanak a törvényhez csatlakozni, és akár engedélyezni is lehessen annak az állatfajtának a tenyésztését, amely a piacon úgymond jó áron eladható. Természetesen nem az európai piacokra gondolok, mert azokon ugyanolyan korlátok lesznek érvényben, hanem akármely világpiaci szegmensre.

Még van egy kis időm, és ezalatt az ajándék állatokkal kapcsolatos felvetésre reagálnék. Elhangzott, hogy a korcs állatokat ne lehessen nyereményjáték részévé tenni. Nem gondolnám, hogy az állat fajtatisztasága meghatározza az ajándékozhatóságát. Elsősorban az a fontos, hogy aki kapja, az képes-e ellátni az állatot, jó szívvel fogadja-e. Ha erre képes, akkor egy fajtatiszta kutya - ami egyébként elég drága dolog - is kedves ajándék, de egy nem fajtatiszta is ugyanolyan kedves ajándék lehet, mint egy törzskönyvvel, jó pedigrével rendelkező állat. Tehát inkább a befogadói oldalt lenne fontos ilyen szempontból vizsgálni.

Köszönöm szépen a szót.

(20.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Kaufer Virág képviselő asszony, LMP.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen, azt hiszem, a kormánynak tényleg gratulálni lehet az előttünk lévő törvényjavaslat kapcsán, van benne számos nagyon progresszív, európai színvonalú javaslat, amelyre 10 évvel ezelőtt, amikor a törvény létrejött, akkor kellett volna sort keríteni, de ugye, ami késik, nem múlik, az LMP üdvözli azt, hogy ilyen komoly lépéseket tett, illetve javasol a kormány állatvédelmi szempontból. Gondolok itt arra, amely e vitaszakaszra vonatkozik, a felelős állattartást ösztönző javaslatokra, így az ivartalanítás, a regisztráció, vagyis a csip kérdése. Ezeket mindenképpen támogatni tudjuk, nagyon nagy szükség van ezekre a lépésekre ma Magyarországon, de mindezt annak fényében kell megtenni, hogy a realitásokat is figyelembe vegyük, mégpedig azt, hogy nagyon komoly túlszaporulat van, nagyon komoly a "felelőtlen állattartás", tehát az, amikor a gazda valójában egy láncon tartja kint a kutyát az udvaron, éppen csak a maradékot elé veti. Tehát ez a fajta kutyatartás egészen más szemléletet vonz magával, mint az, amiről most beszélünk. Ebből következően az átállás során nagyon komoly szám kerülhet az utcára, vagyis válhat kóbor, gazdátlan állattá, akkor, hogyha egyik pillanatról a másikra nagyon radikális szabályozást vezetünk be.

Én úgy érzem, hogy a módosító javaslatokból egyfajta mérsékletes szemlélet tükröződik. Én például támogatom a 16. ajánlási pont alatt lévő módosító javaslatot, miszerint legfeljebb 3500 forintot lehessen például egy csip regisztrációjáért kérni. Azt gondolom, ezek olyan lépések, amelyekre mindenképpen szükség van, egyszer meg kell ezeket tenni, de mérsékelt lépéseknek számítanak, és kezelnünk kell majd az átmeneti időszakot.

Nagyon fontos tudni azt, hogy akkor, amikor erről a témáról beszélünk, ma Magyarországon az ebrendészeti telepek is, a menhelyek is, a civil tartású menhelyek is túlzsúfoltak, tehát egyszerűen minden egyes kutya, macska vagy bármely társállat, amelyik az utcára kerül, nagyon komoly terhet jelent a rendszernek. Itt szeretnék utalni azokra a módosító javaslatokra, amelyek az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésére vonatkoznak. Azt gondolom, ez is egy nagyon régi, közel 10 éves elmaradásunk, amelyre mindenképpen szükség van, ahogyan sajnos ez a nem támogatott MSZP-s javaslat is jelzi, főként azért, hogy támogatni tudjuk azokat a civil szervezeteket, civil kezdeményezéseket, amelyek helyben, önkormányzati szinten igyekeznek az ebrendészeti kérdéseket megoldani.

Sajnos, ki kell mondani azt Magyarországon, hogy az ebrendészeti kérdések humánus, azaz emberséges, állatbarát megoldása valójában csak a civil szervezetek által fenntartott menhelyeken valósul meg. Az ebrendészeti telepek, amelyek leggyakrabban magánvállalkozás formájában jönnek létre az önkormányzattal leszerződve, ezek a helyek legkevésbé az állatok védelmét, az állatok jólétét veszik figyelembe. Nagyon sok olyan civil menhely működik, amely sajnos nem felel meg az európai normáknak, de mindenképpen azt mondom, hogy azok, amelyek európai színvonalú állattartást biztosítanak, és ami még fontosabb, uraim és hölgyeim, törődnek azzal, hogy az állatok örökbe adása megtörténjen, az állatok újra gazdához kerülése megtörténjen, ezek civil kézben vannak. Ezért nagyon sajnáljuk azt, hogy az a kezdeményezés, módosító javaslat, amely az MSZP részéről jött, sajnos nem tudott tért nyerni. Viszont örülünk annak, hogy az LMP által, Szabó Rebeka képviselőtársam által benyújtott javaslat - elnézést, itt súgják hátul, hogy ez a következő vitához tartozik, de befejezem a mondatot - lehetőséget fog majd adni az önkormányzatoknak, hogy a civil szervezeteket támogassák.

Ugyanakkor szeretnék önöknek egy komoly kritikát is megfogalmazni, és csatlakoznék itt Bárándy képviselőtársamhoz, a bundatenyésztéssel, a prémesállat-tenyésztés kérdésével kapcsolatban. Én, képviselőtársaim, felháborítónak tartom azt, hogy egy állatvédelmi törvény keretében tulajdonképpen a gazdasági érdekeket veszik figyelembe, akkor, amikor minden olyan európai országban, ahol ezzel a kérdéssel foglalkoznak, betiltják a nem háziasított... Ugyanis annyiban vitatkoznék, hogy ezeknek a fajoknak, amelyeket a prémjükért tartanak, jelentős részük nem háziasított, különösen azok, amelyeket a Szőrmetenyésztők Szövetsége által kiadott szeptemberi közleményben felsorolnak mint lehetséges piacot, lehetséges gazdasági fejlesztést Magyarország számára.

Ezeknek a fajoknak, az ezüstrókának, a nyércnek a tenyésztése nagyon komoly állatvédelmi problémákat vet fel. Ezek a fajok ugyanis, uraim és hölgyeim, nem háziasított fajok, nem tartjuk őket olyan régóta ketrecben és zárt körülmények között, hogy háziasodtak volna, tehát ezeknek a tartása nagyon komoly állatjóléti problémákat vet fel. Ennek a megnyitását semmiképpen nem tudjuk támogatni. Igazából furcsának találjuk azt, hogy a Jobbik és a Fidesz ebben a kérdésben ilyen módon összefogott, mintha egy bundakoalíció jött volna itt létre (Derültség.), amit igazából furcsállunk. Ugyanis úgy gondoljuk, ha valaki igazából aggódik a magyar vidék sorsáért, mint ahogyan azt az LMP is teszi, és az állattartásban, a kisállattartásban látja a jövőt, akkor igazából őshonos fajokat, olyan fajokat kellene tartani, amelyeket a természetben, a szabadban is lehet tartani, és így nyújtanak például az ökológiai állattartáson keresztül egészséges ökológiai élelmiszert, szabadtartásos húst.

Tehát ezt semmiképpen nem tudjuk támogatni, sőt, igazából felháborítónak tartjuk, hogy ez egyáltalán szóba jött.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Bödecs Barna képviselő úr, Jobbik.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném először is a Jobbik képviselőcsoportja örömét kifejezni abban a tekintetben, hogy e törvényjavaslat tárgyában tényleg komoly szakmai vitát tudott folytatni, mind a Házban, mind a bizottságokban komoly szakmai, érdemi munka folyt, illetőleg a kormányzat felelős képviselői konstruktívan viszonyultak azokhoz a módosító indítványokhoz, amelyeket az egyes képviselőcsoportok benyújtottak. Ily módon úgy látjuk, hogy eredményesen sikerült ezt a törvényjavaslatot még a kiindulási ponthoz képest is feljavítani annak érdekében, hogy a felelős állattartást szolgálja, és a felelős állattartás érdekében tényleges, érdemi kötelezettségeket fogalmazzon meg az állattartókkal szemben. Azaz nemcsak remények, nemcsak lehetőségek foglaltatnak ebbe a törvénybe, hanem várhatólag olyan kötelmek is, amelyek elvezethetnek ahhoz, hogy azok az áldatlan állapotok, amelyek például a kutyatartás terén Magyarországon az elmúlt két évtizedben megnyilvánultak, fokozatosan rendeződjenek, és az állatlétszám is olyan mértékűre csökkenjen, hogy az a magyar társadalom javát szolgálja, egyben az állatok jólétét is szolgálja.

Természetesen azért nem minden módosító indítvány ér célba, ezért engedjék meg, hogy itt az első vitaszakaszban ebből néhányat kiemeljek, és majd a második vitaszakaszban folytassam.

Az első és legfontosabb, amit szeretnék megemlíteni: a 10. ajánlási pontban a veszélyes ebek tartásáról nyújtottunk be egy módosító indítványt, amely úgy szólt, hogy nem tarthat veszélyes ebet az, akit a bíróság személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, ha a büntetés kiállásától számított 5 év nem telt el. Ennek kapcsán számos érvet vetett fel a kormányzat képviselője is, illetőleg a bizottsági üléseken elhangoztak ellenérvek ezzel kapcsolatban. Úgy érezzük, hogy ezek az ellenérvek nem kellően megalapozottak, illetőleg ezt a kérdést mindenképpen szabályozni kellene, hiszen a veszélyes ebek vadállatnak minősülnek, lényegében fegyvert jelentenek azoknak a kezében, akik ilyet tarthatnak.

Nyilvánvaló, hogy valamilyen módon azokat az embereket, akik hajlamosak erőszakos bűncselekmények elkövetésére, ilyet el is követtek, ezért őket letöltendő szabadságvesztésre ítélték, ne tarthassanak sem közvetlenül, sem hozzátartozóik útján ilyen ebet, és ne fenyegethessék a körülöttük élőket.

(20.40)

Ezt mindenképpen fontosnak tartjuk, és kérjük a tisztelt Házat, hogy fontolja meg ezzel kapcsolatos döntését.

Nagyon érdekes szemantikai vita bontakozott ki az egyik módosító indítványunkról, amelyik egy magyartalan mondatot javított ki. Ez úgy szól, hogy az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz vagy az állat károsításához, és kijavítottuk: károsodásához vezet.

Itt azt az érvet kaptuk a bizottságokban a kormányzat képviselői részéről, hogy maga az alaptörvény a károsítás, az állat károsításának fogalmi körét határozza meg, és hogy ez illeszkedik hozzá. Úgy gondoljuk, hogy az indítványunk nem zárja ki ebben a törvény 3. § 2. pontjában lévő fogalmi meghatározással kapcsolatos alkalmazhatóságot, mert ez a pontosító és a magyar nyelv szabályainak megfelelő megfogalmazás az emberi beavatkozással létrejövő károsítás fogalmi körét a nem akaratlagos eseményekkel bővíti ki, ily módon a károsodás kifejezés a károsítás következtében előálló károsodást is magában foglalja. Volt olyan bizottság, amely ezt az érvelést elfogadta, és bizottsági szinten a kormány nemleges véleménye ellenére is támogatta.

Kérem a tisztelt Házat, hogy ezt fontolják meg, hiszen a fogalomnak ez a meghatározása az adott pont szélesebb körű alkalmazhatóságát teszi lehetővé.

Szeretnék reagálni itt az LMP képviselője részéről elhangzott bírálatokra. Végül is a Jobbik nem a parttalan prémesállat-tenyésztés mellett áll, hanem amellett áll, hogy Magyarországnak olyan szabályozása legyen, olyan állatvédelmi szabályozása legyen, amely Magyarország társadalmi, gazdasági érdekeit nem fenyegeti az állatjóléti rendelkezések betartása mellett. Ilyen értelemben mi az ezzel kapcsolatos módosító indítványokat támogatni tudjuk.

A következő vitaszakaszban folytatom a hozzászólásomat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre következik Kaufer Virág képviselő asszony.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlenegy mondatot engedjenek meg Bödecs Barnabásra reagálva. Hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatban a csincsillákat lehet prémjükért tenyészteni, ennek az az oka, hogy a csincsillatenyésztés Magyarországon elterjedt, és a csincsillákat lehet ketrecben tartani. Nagyon sokan tartanak otthon is házi kedvencként csincsillát, megszokták ezt a körülményt. Ugyanakkor azokra a fajokra, amelyekről a Magyar Szőrmeipari Szövetség és egyébként a Jobbik módosítója is beszél, ez nem vonatkozik. Jóléti problémákat, állatjóléti problémákat felvet a tartásuk, a ketreces tartásuk, és mellesleg Magyarországon nincsen kiterjedt iparág ezeknek a fajoknak a tartására, úgyhogy azt gondolom, hogy ez nem gazdasági és társadalmi érdek, amely sérül. Egy lehetséges kiskapu a tenyésztők számára, hogy ezt kinyithatják, hogy ha éppen a divat felkapja ezt a prémet, és ha éppen erre szükség lesz, mondjuk, egy fél évig vagy egy évig maximum. Az a szenvedés, amit ez az állatoknak okoz, azt gondolom, nem lehet mérlegre tehető azzal az ideiglenes esetleges gazdasági érdekkel, amit ez a lehetőség, ez a kiskapu biztosíthat.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Szabó Rebeka képviselő asszony, LMP.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék az első szakaszban az ajánlás 6., illetve főleg 9. pontjához hozzászólni. Igen, én is a prémes állatok tenyésztésével kapcsolatban szeretném elmondani a véleményemet Kaufer Virághoz és Bárándy Gergelyhez hasonlóan.

Azt gondolom, hogy elbújnak ezek a módosító indítványok itt a sok módosítás között, ami jórészt az ebekkel kapcsolatos, de azt gondolom, hogy nagyon fontos kiemelnünk ezt a pontot. Mi az, ami történt? Már az általános vitában is hallhattuk, hogy KDNP-s, fideszes, illetve jobbikos képviselők ritka nagy egyetértésben emlegették a magyarországi szőrmeipar fejlesztési lehetőségeit. Ugye, van az a levél, amit a szőrmeipar képviselete küldött, és úgy látszik, hogy ezt a kottát éneklik vissza a tisztelt képviselők, mondom, Magyar Zoltán, Zakó László, Szalay Péter a vitában, illetve most a módosító indítványnál Sáringer-Kenyeres Tamás, Font Sándor, illetve dr. Turi-Kovács Béla is adott be ilyen jellegű módosítót.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fenntartható vidékfejlesztésnek egészen más formáit képzeljük el mint hatalmas nagyipari állatfarmok létesítését, olyan helyeket, ahol - mint Kaufer Virág is elmondta - azok az állatok, amelyek egyáltalán nincsenek háziasítva, elmondom, hogy a háziasított állataink közül a legrégebbi a kutya, mintegy 15 ezer éve van az ember mellett, ezután jön a kecske, nagyjából 10 ezer éve, a juh, a sertés és a szarvasmarha körülbelül 8 ezer éve van velünk. Ezeket a prémes állatokat eredetileg vadászták, a tenyésztésük akár néhány évtizedre, maximum száz évre tehető, az is teljesen változó körülmények között. Ezek az állatok tehát még semmilyen szín alatt nem tudták megszokni azt, hogy fogságban vannak.

Az egyik állat a nyérc, amely miatt a szőrmeipar lobbizik. Szeretném önöknek elmondani, hogy ez az állat eredetileg vízparton él, kifejezetten jól úszik, és territoriális állat, ami azt jelenti, hogy alapvetően magányosan él, idegesíti a többi állat közelsége. Körülbelül 2 mérföldes területet jár be nap mint nap. Képzeljék el, hogy hogyan érzi magát egy-egy ilyen vízhez szokott állat, kis ketrecekben sínylődve. Ennek olyan hatásai vannak, hogy nagyon gyakran a saját lábát vagy farkát is lerágja az állat, olyan stresszes, neurotikus tünetei vannak. Rendszeresen gyomorfekélyt kapnak, és egyéb károsodásokat szenvednek el ezek az állatok a hihetetlen stressztől, ami a tenyésztés során éri őket. Az, amit szoktak még emlegetni, hogy most már milyen előírások vannak a szőrmeiparban, és biztos, hogy rendkívül óvatosan gyilkolják le őket, ugye. Azt csak úgy megjegyezném egyébként, hogy a csincsillából 150 darab kell, tehát 150 darab kis állatot kell megölni ahhoz, hogy egyetlen nő valahogy szebbnek érezhesse magát, meglegyen ez az illúziója, nyércből pedig 60 állatot kell megölni, de a többi állatnál is hasonló számok vannak. Ezért gondoljanak bele, kedves képviselőtársaim, hogy micsoda mészárlás kell egy-egy bunda előállításához.

Csak azt szeretném még elmondani, hogy a divat diktálja azt, hogy milyen színű bundát kell éppen hordani ezeknek a gazdag, ám meglehetősen ostoba hölgyeknek. Az egyik típusú nyérc például egy fehér mutáció, de a mutáció mellesleg azt is okozza, hogy 30 napos korában megsüketül az állat. Egy másik mutáció pedig egy rendkívül érdekes színű bundával rendelkező állat, amelynek egy olyan nyakmutációja van, amelytől folyamatosan rángatózik a feje, és nem tudja normális pozícióban tartani. Ezt csak azért mondom, hogy ezek az állatok úgy vannak kitenyésztve, hogy a szőrméjük nem károsodik, de hát folyamatosan egy ilyen állandó kínszenvedésben élik az életüket, amíg aztán hasonló kínszenvedések közepette le nem vágják őket.

Szeretnék önöknek megmutatni egy plakátot (Felmutatja.), amit a PETA nevű nemzetközi állatvédő szervezet készített. Erre az van írva - magyarul -, egy kérdés, hogy "A te anyukádnak is van szőrmebundája?" A válasz: "Az enyém az életét adta érte", és ez egy kis rókakölyök, ami a képen látható. A rókát is szeretném megemlíteni, mert a szőrmeipar levelében azért is lobbizik, hogy a rókák tenyészthetőek legyenek a szőrméjükért Magyarországon. Szeretném elmondani, hogy a rókák kifejezetten nagyon szenvednek fogságban, nagyon gyakran kannibalizmushoz folyamodnak, lerágják a saját lábaikat. Láttam olyan fotókat, ahol vérző lábú rókák vannak, és kilóg a csontozatuk, azért, mert nem bírják elviselni a ketreces tartást.

Tehát itt szeretnék visszautalni akkor arra, amit Sáringer-Kenyeres Tamás mondott, hogy persze, ha a világpiacon igény mutatkozik az állatkínzásra, akkor tényleg szálljunk be, és kínozzuk mi is az állatokat? Valóban ez lenne az útja a magyar gazdaság fellendítésének? Arról nem beszélve, hogy ha a környezetvédelmi hatásokat nézzük, ezek a telepek rengeteg áramot használnak, rengeteg ürüléket termelnek, és rengeteg veszélyes hulladékot termelnek, amelyek szintén olyan környezeti ártalmak, amelyek mentesítésével majd nekünk kell foglalkozni.

Összességében tehát szeretném azt mondani, hogy semmiképpen ne támogassák ezeket a módosító javaslatokat. Azt gondolom, hogy az állatvédelmi törvény módosítása kapcsán kifejezetten nagyon nagy szégyen lenne, és azt hiszem, hogy mindenki, aki eredetileg részt vett ennek a törvénynek a létrehozásában, most nagyon rosszul érezheti magát. Széchy Ágnes, az az állatvédő, akinek szintén köszönhetjük, hogy ez megszületett, foroghat a sírjában akkor, ha elfogadják ezt a módosító indítványt most a szőrmeipar lobbija eredményeképpen.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettő percre következik Egyed Zsolt képviselő úr, Jobbik.

(20.50)

EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szabó Rebeka képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni. Itt megismerhettük a nyércek belső életét, és minden viccet félretéve egyébként én jómagam is állatvédőnek tartom magam, de egy dolgot, és gondolom, aki ebben a Házban van megválasztott képviselőként, mindenki egyetért: fontos nagyon az állatvédelem, fontos a nyércek élete, de úgy gondolom, hogy itt elsődleges szempont most a magyar emberek élete és boldogulása.

A Jobbiknak az az álláspontja, hogy igenis, ha ebből akár csak 10-20 család meg tud élni Magyarországon, és nem kerül arra a sorsra, hogy esetleg hajléktalanná, segélyen élővé váljon, akkor meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy ha ennek megvan vagy meglesz a megfelelő piaca, akkor igenis foglalkozzon ezeknek az állatoknak a tenyésztésével, tartásával, pontosan azért, hogy ne az államot és ne a magyar államot terhelje az ő megélhetésük fenntartása.

Úgy gondolom, az állatvédelmi törvény kapcsán azért azt el kell mondani, hogy tenyésztő és tenyésztő között is van különbség. Ha ezeket az állatokat megfelelő körülmények között, normálisan tartják, akkor nem hiszem, hogy ezek az állatok egyfolytában csak szenvedésnek vannak kitéve. Ennek a törvénynek... - és a prémes állatok tartása kapcsán igenis ezen van a hangsúly, hogy az az állat, mire eléri azt az életkort, hogy feldolgozásra kerüljön, hogy finoman fogalmazzak, addig milyen körülmények között éli meg az életét. Ugyanez vonatkozik itt minden említett állatra, a kutyákra és a többi.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettő perc, Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úr.

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést kérek, de meg lettem szólítva, úgyhogy válaszolnék Szabó Rebeka reagálására.

Nem tudom, ha az izé meg a hogyishívják, meg a micsoda szót szeretnék használni, akkor mindig azt mondják az LMP-sek, hogy fenntartható fejlődés. (Derültség.) Komolyan mondom, döbbenet számomra, hogy ezzel a szóval próbálnak meg minden mondatban valamit behelyettesíteni, de a valódi értelméről én még igazából nem sok mindent láttam.

Nem akarom megbántani ezzel, és félreértés tényleg ne essék, de pontosan tudják az LMP képviselői is, hogy hova vezetett a kacsatömés elleni lobbi, hány magyar embert nyomorított meg az, hogy nincs piaca a libamájnak. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Bocsánat, libamájnak. (Derültség és zaj a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.) Tehát van itt valami, ami kialakult már nagyon régóta Magyarországon, van itt, amit csinálnak az emberek, értenek hozzá, nem ötezer éve, bár teljesen mindegy, a lényeg az, hogy értenek hozzá, csinálják. Hozzáállás kérdése, hogy egy állat szenvedni fog vagy nem fog szenvedni.

Kaufer Virágnak is azt mondanám: az, hogy miniszteri rendeletben lehet valamit szabályozni, a minisztériumban nem medvetartók ülnek meg ilyen-olyan emberek, akik majd mindenfélét összevissza fognak engedélyezni, hanem nyilván az Európában szokásos szabályozók szerint fognak eljárni, és annak megfelelően engedélyezik az adott állat tartását.

Egyébként pedig annyit tennék hozzá, hogy az Európai Unióban tulajdonképpen nincs egységesen szabályozva, hogy mit lehet tartani, hanem az van szabályozva, hogy mit hogyan lehet tartani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát nincs egyértelműen leszabályozva az állatok fajtája, hogy milyen tartható.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Bödecs Barna, jobbikos képviselő úr.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. No, tegyük helyre a dolgokat! Tehát a 9. módosító indítvány, amelyet egyébként a Jobbik is támogatott, kormánypárti módosító indítvány, nem arról szól, hogy a jövő héttől kezdve itt bárki sarki rókát vagy jegesmedvét tarthat, hanem arról szól, hogy nem az Országgyűlés fogja meghatározni azt, hogy Magyarországon egyetlenegy faj tartható, hanem rábízzuk a kormányra, illetve a szakemberekre annak eldöntését, hogy lesz-e a csincsillán kívül valaha is még más faj vagy nem lesz. Jelenleg csak a csincsilla lesz, tehát ezt kéretik megérteni. Nem gondolom, hogy a 15 évvel ezelőtti kisrókás plakátot kellene mutogatni itt ennek kapcsán az Országgyűlésben.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Szabó Rebeka LMP-s képviselő.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Néhány rövid reakció itt most a végén. Elnézést, Bödecs Barna, de az, hogy egy plakát 15 évvel ezelőtti, sajnos még mindig ezt kell mutogatni, mert még mindig a rókatenyésztésről beszélünk a szőrmés állatok kapcsán. Ez van, én is a legjobban örülnék neki, ha nem ezt kellene mutogatnom.

Egyébként a törvényjavaslat jelenlegi szövegeit is szakemberek hozták létre, tehát azt gondolom, tudatosan vették azt bele, hogy a csincsilláról van szó. Ugyanis, mint Kaufer Virág is említette az előbb, és ezt Sáringer-Kenyeres Tamásnak is céloznám, hogy nincs jelenleg Magyarországon sem nyérc-, sem rókatenyésztés, senkit nem fogunk ezzel tönkretenni, nem fogunk magyar családokat a romlásba taszítani. Nincsen! Csincsilla van, az benne van a törvényben, tehát senkit nem akarunk meggátolni abban a tevékenységben, amit most folytat, azonban engedtessék már meg nekünk, hogy esetleg eldöntsük, hogy a jövőben merre menjen a magyar gazdaság bizonyos szempontból, és mik azok a tevékenységek, amiket mondjuk, a Magyar Országgyűlés előszeretettel támogat vagy engedélyez, vagy nem.

Egyébként azt a kifejezést, hogy fenntartható fejlődés, tőlem soha nem hallhatta, ugyanis az LMP-sek fenntarthatóságról beszélnek. Nyilván önök nem tudják, hogy mi a kettő között a különbség. Azt gondolom, hogy itt most nem az én feladatom, hogy elmagyarázzam önöknek, nézzék meg a Wikipédiában vagy nem tudom, valamelyik lexikonban a vonatkozó szócikket.

Egyed Zsoltnak mondanám, hogy pontosan arról beszéltem, és ez a nagy probléma, hogy nincsen ezeknek az állatoknak a számára megfelelő tartási körülmény, mert nem háziasított állatok. Bizonyos országokban például úgy tiltották be tulajdonképpen a rókatenyésztést, hogy olyan feltételeket írtak elő, ami megfelel az állat természetes igényeinek, tehát nem is lett gazdaságos a tartásuk, ugyanis ketrecben nem lehet normálisan rókát vagy nyércet tartani.

Egyébként a fenntartható vidékfejlesztés és a munkahelyteremtés kapcsán már számos esetben kifejtettük a véleményünket. Most itt nem akarom az állatvédelmi törvény módosítói kapcsán ezt hosszan részletezni, de azt gondolom, mindannyian tudjuk, és a Jobbik is pontosan tudja, hogy milyen megoldások vannak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a vidéki gazdaság fellendítésére, és hogy ez nem a szőrmeiparban keresendő.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kiss Sándor, jobbikos képviselő úr fölszólalása következik.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak az előterjesztő által nem támogatott módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni, nevezetesen a 34. ajánlási ponthoz, ahol Gyenes Géza képviselőtársammal arra tettünk javaslatot, hogy az állat életének kioltása olyan esetben valósulhasson meg, ha az állatnak új tartót nem találnak. Felolvasnám: "az állat tartója ismeretlen, és számára új tartó nem található". Egy módosító javaslattal pontosítanánk - mert ez esetleg félreérthető lehetett volna -, tehát azzal, hogy "az állat tartója ismeretlen, és az állat számára új tartó nem jelentkezik".

Arra szeretnénk kérni az előterjesztőt, hogy támogassa ezt a módosító javaslatot azért, hogy ne oltsák ki az állat életét, amennyiben számára egy új gazdát sikerülne találni, vagy valaki jelentkezne gazdának. Én csak ehhez szerettem volna hozzászólni, és kérjük a támogatásukat ehhez a kapcsolódó módosító javaslathoz.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Szili Katalin képviselő asszony, független.

DR. SZILI KATALIN (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem szeretnék a továbbiakban a szőrméjéért tenyésztett állatokkal foglalkozni, hiszen azt hiszem, önök ebben a témakörben mindent elmondtak. Nyilvánvalóan két gondolatot azért hozzátennék. Ahhoz, hogy egy jogszabálynak alapvetően vannak olyan funkciói, amelyek legalább a gondolkodásunk irányait jelzik, és a jogfejlődésben segítik, hogy azt az irányt elérjük, nyilvánvalóan hozzátartozik két dolog. Egyrészt az, hogy mi magunk is elismerjük az élet minden formájának tiszteletét, azt gondolom, e törvény szellemiségének is ez kell hogy legyen az alapvető kiindulópontja, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a tudatformálás és annak elismerése, hogy egyébként a prém egy helyettesíthető luxuscikk, ebben a körben kell meghatároznunk, milyen irányban gondolkodunk a továbbiakban.

Képviselőtársaim! De én nem ezzel szeretnék foglalkozni, ugyanakkor szeretnék visszautalni arra, ami a kiindulópontot jelenti, mégpedig ennek a törvénymódosításnak, illetőleg a csomagnak az asztalra tétele alapvetően azt jelentette számomra, hogy az egyik kiindulópontunk, ahogy említettem, az élet minden formájának a védelme.

(21.00)

Hozzáteszem, hogy ez nyilvánvalóan jelzi azt is, hogy nekünk, önmagunknak a XXI. század elején mint európai országnak milyen civilizációs elvárásaink, erkölcsi normáink vannak. A másik kérdés és kiindulópont számomra az, ami a felelős állattartás erősítését jelenti. Én minden egyes módosító javaslatot és minden kérdést ebből kívántam levezetni.

Mielőtt még az elnök úr megróna, hogy nem mondom a módosító javaslatok számát, jelzem, hogy részben a 35. ajánlási ponthoz, részben pedig ahhoz, ami a 7., 8. pontban szerepel, kívánok szólni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészről a 35. pontban is jeleztem, és egy módosító indítványt terjesztettem elő, ami alapvetően az ellenőrzés kiteljesítését jelenti, hiszen mindannyian tudjuk, hogy minden szabályozás annyit ér, amennyit abból végrehajtanak, illetőleg nyilvánvalóan számunkra is fontos, hogy ennek az ellenőrzése megtörténjen. A módosító indítványom arra vonatkozott, ami lehetővé tenné azt, hogy az ellenőrző szervek és a hatóságok bevonjanak ebbe olyan civil szervezeteket, amelyek egy együttműködési megállapodás mentén ezt tehetik. Hangsúlyozni kívánom, hogy nem hatósági feladatokat látnak el vagy látnának el, hanem egyszerűen részt vennének abban a feladatban, ami teljesen természetes, hogy az ő hétköznapjaikban sokkal több információt is jelent, és ezzel segítenék a hatóság munkáját.

A mai bizottsági ülésen a képviselőtársaim egy része azt mondta, hogy ez támogatható, de ne abból a szemszögből világítsuk meg, hogy részt vehetnek ebben, hanem ennek egy előző lépését - hiszen valaki részt venni akkor tud, ha ebbe bevonják - szabályozzuk, ami a hatóságok bevonási lehetőségét jelenti, a civil szervezetek, egyesületek, természetvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi szervezetek bevonására vonatkozik. Jelzem önöknek, hogy egy csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be. Remélem, hogy ez támogatásra kerül, hiszen nem hatáskört kívánnak elvonni, nem a hatóság ellen kívánnak, hanem egyszerűen a hatóság munkájának segítését kívánják, nyilván azzal az eventuális lehetőséggel, amennyiben a hatóságok ezzel élni kívánnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy másik csatlakozó módosító indítványt is benyújtottam, ami viszont a 42/A. § módosítását jelenti, hiszen önmagában a törvény szól arról a tulajdonosi kötelemről, miszerint ha valakinek a kutyája elpusztul, akkor abban az esetben nyolc napon belül köteles ezt a hatóságnak jelenteni, illetőleg abban az esetben is, ha tulajdonosváltozás történik. Ugyanakkor nem szól arról, hogy mi történik abban az esetben, ha elvész az eb, és ebben az esetben ezt a kötelmet, illetőleg semmilyen kötelmet nem ír elő a jogszabály. Csatlakozó módosító indítvánnyal kívántam az elvesztés és elpusztulás esetét is, és annak a kötelezettségét szabályozni, miszerint a tulajdonos legyen köteles akkor is nyolc napon belül ezt a bejelentési kötelezettséget megtenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én kérem, hogy támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyek alapvetően arról szólnak, hogy az állatvédelmi hozzájárulás - vagy itt állatrendészeti hozzájárulás szerepel; én azt gondolom, az állatvédelmi hozzájárulás sokkal inkább kifejezi azt, amilyen célt mi el kívánunk érni - teljes egészében az állatotthonok támogatására fordítódjon. Hiszen én úgy gondolom - említettem az általános vitában történt hozzászólásomban -, hogy 52 állatmenhelyen 6 ezer ebet tartanak, én úgy gondolom, hogy ezeknek a támogatása szükséges, hiszen az elmúlt 14 esztendőben az állatvédelmi törvény megalkotását követően talán a legnagyobb hiányosság éppen az volt, hogy a finanszírozás kérdése soha nem került a helyére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak annyit szeretnék még mondani, hogy nem egyformán látjuk a világot, és önmagában a fenntarthatóság is egy olyan kérdés, amiben azt tudomásul kell venni, hogy a gazdaság eszköz lehet a társadalmi, szociális célok megvalósítására, ugyanakkor a természet és a környezet mindig ott van korlátként, ezt nekünk soha nem szabad elfelejtenünk, amit viszont tovább kell adnunk a következő generációknak is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Kaufer Virág képviselő asszony, LMP.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 35. ajánlási pontoz szeretnék én is hozzászólni, Szili Katalint megerősítve, a civil szervezetek bevonását, állatvédelmi feladatok bevonását illetőleg. Az előbb is szóltam arról, hogy véleményem szerint Magyarországon ez is egy olyan szektor, ahol a civil szervezetek munkája nagyon jelentős előrelépést jelentett az elmúlt évtizedekben, és nagyon sok tapasztalattal, gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, ami a hatóságok munkáját is megsegíti.

Egy példaként szeretném még idehozni, hogy például az Egyesült Királyságban civil állatvédők azok, akik az állatvédelmi felügyelőséget végzik, fenntartják, úgymond polgárőrségi rendszerrel, és nincsenek hatósági jogköreik, de nagyon komolyan együttműködnek a hatóságokkal, és képesek az állatvédelmi felügyelet ellátni. Úgyhogy én is javasolnám azt, hogy ezt a 35. ajánlási pontban lévő módosító javaslatot támogassák.

Egyetlen kérdésem lenne az 5. ajánlási pont alatt szereplő módosító javaslat beterjesztőihez, dr. Kiss Sándorhoz és a mellettem ülő Gyenes Géza professzor úrhoz. Ők azt javasolják, hogy közegészségügyi veszély elhárítása céljából is lehessen az állat életét kioltani. Én szeretném megkérdezni, merthogy ez az indoklásból nem derül ki, hogy a közegészségügyi veszély milyen módon különbözik a fertőző betegségek felszámolásától és megelőzésétől, és hogy mire is gondoltak önök itt igazából, mi az, amiért úgy érzik, hogy erre a kitételre szükség van.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Magyar Zoltán képviselő úr, Fidesz. (Sic!)

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 8., 9. és 36. pontjához szeretnék visszakanyarodni, hiszen az én módosító indítványom is ebben a témában fogant, ami ugyan nem került elfogadásra, de a kormánypártiak hasonló módosító indítványa támogatásra került mind a két bizottság által, és az előterjesztő is egyetértett vele, így néhány dologra szeretnék ezzel kapcsolatban reagálni.

Részint felvetődött szocialista és LMP-s részről is több olyan aggály a prémes állatok tenyésztésével, tartásával kapcsolatban, amivel abszolút nem tudok egyetérteni, és jelentős csúsztatások voltak ezekben a hozzászólásokban. Először is itt semmiféle támogatásról nincs szó, hogy az Országgyűlés bármiféle tenyésztést támogatna. Itt egyszerűen arról van szó, hogy ne tiltsuk meg előre azt, ne határozzuk meg, hogy milyen prémes állat tenyésztése lehet nyereséges és milyen nem. Ezt majd eldönti a piac, eldönti az, hogy az adott állatot megfelelő állatjóléti körülmények között - amit természetesen szigorúan ellenőrizni kell - lehet-e tartani Magyarországon nyereségesen, vagy pedig nem.

Szintén nem tudom elképzelni, hogy az milyen érv, ami itt elhangzott, hogy sok áramot fogyasztanak ezek a telepek. Ennyi erővel be lehetne zárni minden ipari létesítményt, az is sok áramot fogyaszt, mégsem gondolom, hogy erre próbálna bárki vetemedni.

Az állatok szenvedése szintén, ahogy már itt többször elhangzott, nem azon múlik, hogy milyen állatokat tartunk, hanem hogy milyen körülmények között, ezeket megfelelően ellenőrizzük-e, és maga a tenyésztő hogyan áll ehhez a kérdéshez, és ennek semmi köze azokhoz a dolgokhoz, amit az MSZP-s és az LMP-s érvekben hallhattunk.

Itt a háziasítás kérdése is sokszor felvetődött. Több nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy egy emlős esetében már hat generáció után el lehet érni a háziasítás akár legmagasabb fokait is, és ez tisztán szelekcióval elérhető, így több, ma prémes állatként tenyésztett fajnál már elmondható, hogy a háziasítás valamely lépcsőfokán áll. Én jártam olyan telepen, ahol semmiféle állatjóléti problémát nem tudtam felfedezni - Nyugat-Európában, megjegyzem -, és nem hiszem, hogy ezek közül bármelyiket is tiltani kellene Magyarországon csak azért, mert úgy gondoljuk, hogy most éppen a jelen gazdasági körülmények között ezen állatfajok tartása közül csak a csincsilla éri meg. Ahogy látjuk a nemzetközi trendeket, a piac alakulását, hamarosan más fajok is reálisan elképzelhetőek, ami - ahogy már az általános vitában is kifejtettem a véleményemet - jelentősen hozzájárulhat a vidék megtartó erejének növeléséhez, a vidéki gazdaság fejlesztéséhez, hiszen ez egy tipikusan olyan terület, ahol vannak olyan fajok, amelyeket akár kicsiben, családi modellben is lehet nyereségesen tenyészteni.

Fontos még megemlítenem, és vissza is kell utasítanom, és nagyon felháborítónak tartom azt, hogy itt egyes állattartók, állattenyésztők gyakorlatilag majdhogynem bűnözőkként lettek beállítva azért, mert ők egy olyan tenyésztési formát választottak, amely éppen az LMP-nek, mondjuk, nem tetszik.

(21.10)

Igenis, ezek az emberek tisztességes, becsületes családi vállalkozásokat akarnak indítani, ezekből megélni, és nem kellene már most az Országgyűlésnek ezt megtiltani és leszabályozni, úgyhogy mi támogatni fogjuk a kormány ezen irányú módosító indítványát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Kiss Sándor, jobbikos képviselő úr.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az 5. ajánlási ponthoz szeretnék szólni, válaszolni. Tehát milyen közegészségügyi veszély lehet kóbor állatok megjelenése következtében? Szeretném figyelmeztetni a kedves képviselőtársaimat, hogy a kullancsveszély például már nemcsak erdőben jelenik meg, hanem akár játszótereken, parkokban is. Vagy például a másik: szeretném a galambokra figyelmeztetni önöket; amiről még tulajdonképpen nem is történt felmérés, tehát még tudományos vizsgálat sincs arról, hogy a galambok milyen betegséget, betegségeket terjeszthetnek.

Tehát úgy gondoljuk, hogy valamilyen törvényi szabályozás mindenképpen szükséges ahhoz, vagy legalábbis meg kell jelennie a törvényben annak, hogy a hatóságok felléphessenek az esetleges veszélyhelyzetek elhárítására. Tehát utána ne lehessen hivatkozni arra, hogy ennek a fellépésnek nincs meg a törvényi háttere. Alapvetően erre gondoltunk.

Természetesen az állatok védelmét és az állatok iránti szimpátiánkat maximálisan figyelemben tartva, de úgy gondoltuk, még egyszer, hogy valamilyen módon meg kell jelennie a törvényben ennek a lehetőségnek.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Szabó Rebeka, LMP-s képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm. Tényleg már csak röviden szeretnék reagálni egy-két dologra. Magyar Zoltán az előbb többször elmondta ezt, hogy megfelelő állatjóléti körülmények között tartott állatok, amelyeket a szőrméjükért tenyésztenek.

Azért szeretném felhívni a figyelmüket arra, és ezt szerintem mindannyian tudják, hiszen otthon vannak a magyar agráriumban, hogy ez egy állandó trade-off, idegen szóval, ami azt jelenti, hogy a gazdaságosság és az állatok jóléte között van egy állandó kapcsolat. Általában pénzügyileg az éri meg jobban, ha minél rosszabb körülmények között tartjuk őket, de vannak különböző állatjóléti előírások, ezért próbálunk valamiféle egyensúlyt találni.

Felhívnám a figyelmüket, nemrég volt itt a parlament előtt egy kérdés, és Sáringer-Kenyeres Tamás például részt is vett azon a sajtótájékoztatón, ahol a ketreces tojótyúkok tartásáról beszéltünk. Azt gondolhatnánk, hogy mindenkinek érdeke, hogy állatjóléti szempontból egy kicsit jobb legyen ezeknek a tyúkoknak, ne egy A4-es méretű papírlapon üljenek, mégis ez van évek óta, a nagyipari állattartás egészen egyszerűen így működik, egy évtizedes lobbizás volt, mire azt el lehetett érni az állatvédőknek, hogy mostantól, 2012 januárjától egy picit nagyobb helyük lesz ezeknek a szerencsétlen állatoknak.

Pontosan tudjuk azt, hogy ez egy illúzió, és csak annyira fogják ezeket az állatokat jó körülmények között tartani, amennyire még egyáltalán meg tudnak felelni az előírásoknak, és egy centivel sem jobban. Az előbb elmondtam, hogy pusztán azért, hogy milyen színük van ezeknek az állatoknak, ezeknek a nyérceknek, milyen borzalmas nyomorékká teszik őket, és úgy kell leélniük az életüket.

Tehát szerintem egészen egyszerűen legalább tudatosítsuk magunkban, hogy ez egy illúzió, nem lehet ezeket olyan jó körülmények között tartani, hogy ne szenvedjenek. Akkor fogadjuk el, hogy a Jobbik azt mondja, hogy az állatkínzás, ha megéri gazdaságilag, akkor legyen állatkínzás Magyarországon. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Én csak azt szeretném, hogy akkor tegyük ki a kártyákat az asztalra, tisztelt képviselőtársaim.

Egyébként meg nem tudom, az is felmerült bennem, hogy nem esetleg a jobbikos képviselőtársaim ismeretségében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vagy családjában szeretnének-e...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

SZABÓ REBEKA (LMP): ...szőrmeipari vállalkozásba fogni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Következő hozzászóló Ódor Ferenc képviselő úr, Fidesz.

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt ilyen pici kis részekbe vesznénk el, tudom, általános vita volt már, de érdemes megjegyezni, hogy ez a törvénytervezet, módosítás egy kiválóan elkészített munka, olyan, amely arra érdemes, hogy sokan tudjunk fölsorakozni majd a szavazásnál. És egyes részekben lehet talán vita benne, de az alapszándékkal és az alapmegfogalmazásokkal, azt gondolom, nagyon jó célt fog szolgálni, javítja az eredeti, '98. évi XXVIII. törvényt.

De amit nekünk itt erről el kell mondanunk, a 34-es ajánlásban - ha megengedik, én kilépnék ebből a szőrmelobbiból, amit, azt gondolom, hogy érdemes végigtárgyalnunk -, ha megengedik, az egyik ilyen fontos az ebrendészet. Talán itt elhangzott ma már, hogy ez akkor állatvédelmi hozzájárulás legyen, az ebrendészeti hozzájárulás, azt hiszem, jobban kifejező. A 34-es ajánlásnál, itt van a teremben Font Sándor képviselőtársunk, aki írt egy fontos módosító javaslatot, amely arról szól, hogy a veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében ebösszeírást végez az önkormányzat.

Azt gondolom, ez egy nagyon fontos módosító javaslat, ajánlom is megfontolásra, illetve elfogadásra, hiszen ezek a feladatok hagyományosan mindig a helyhatóságnál voltak, ahol legjobban ismerik, és természetesen együttműködés mindazzal a szerveződéssel, amelyek az állatvédelemben tehetnek valamit. És itt a veszettséggel kapcsolatosan fontos az állat, ne feledjük el, de annak ott van egy következő oldala és következő lépés, mint zoonózis, ez egy nagyon komoly probléma, ha nem végezzük rendesen.

Tehát én azt gondolom, hogy azért, hogy végső soron az embert tudjuk megfelelő módon védeni, azért igenis ezt a javaslatot az ebrendészetben támogatni kell, mert talán így kapunk legbiztosabb és legpontosabb összevetést az oltott, nem oltott, meglevő tulajdonossal rendelkező állatokról.

Érdemes végiggondolni a csippel való ellátást, annak a maximalizálását. Nem tudom, már nem vagyok gyakorló állatorvos - sajnos vagy hál' istennek, nem tudom, ma már talán mind a kettő igaz -, tehát nem tudom, hogy mennyi, hogy a 3500 forint jó vagy nem jó, elég, nem elég; tehát én most itt a törvény módosító javaslataiban talán veszélyesnek tartom, ha kimondjuk, hogy ennél többért nem lehet a csipeket elhelyezni.

Mégiscsak kell még szólnom a módosító javaslatoknál arról, hogy Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársunk is és Simicskó képviselőtársunk is említett egy kérdést az ebekkel kapcsolatos ebrendészeti hozzájárulásnál a nemzeti kinccsé nyilvánított fajtákról, Sáringer képviselő úr pedig ezt egy kicsit bővebben kifejtette, leírva, hogy a 32/2004-es országgyűlési határozat által megszabottan, és talán fölsorolás is volt már, hogy mely fajtákhoz; én azt gondolom, hogy a magyar fajták védelme, a tenyésztésnek a föllendítése mind indokolná, hogy ezt a módosító javaslatot, ami a 33-as módosító javaslat, tegyük a törvénytervezet részévé.

Az állatoknak a szerencsejátékban való megjelenéséről vagy lehetőségéről azt gondolom, hogy itt szintén van egy olyan módosító javaslat, amely képes ezt kezelni, és azon eseteknél, ahol nem biztosítottak a feltételek, akkor azt pedig rendezni tudná, nem kerülne olyan helyzetbe egy állat, hogy a szerencsés nyertesnél egy szerencsétlen állat legyen. Tehát én azt gondolom, hogy ezt is érdemes volna a képviselőtársaknak módosításban támogatni.

És engedjék meg, hogy hozzászóljak mégiscsak a szőrmés dolgokhoz. Azt hiszem, hogy itt egy kiváló javaslat szerepel előttünk. Jó javaslat már Turi-Kovács képviselőtársamnak a 25-ös számú javaslata is, de jó javaslatnak láttam Sáringer-Kenyeres Tamás és Font Sándor képviselőtársaimnak a módosító javaslatát, ami nem mondja ki, most itt vitatkozhatunk rajta, akkor most a csincsillát nem szeretjük, ezek szerint, a nyércet meg szeretjük, vagy fordítottan, ezekbe bele lehet menni, de végül is a lényege az, hogy az állattartás olyan körülmények között legyen meg. Tehát én azt hiszem, hogy lehet bízni abban, hogy a minisztérium megfelelő szakértőkkel, megfelelő szakértelemmel és hozzáállással rendelkező, az európai uniós irányelveket ismerőként meg fogja tudni a megfelelő rendeletet hozni, és nem mondunk ki eleve, ab ovo tiltásokat itt a parlamentben.

Köszönöm szépen, elnök úr.

(21.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először a 33. ajánlási pontban szereplő módosítóhoz szeretnék hozzászólni. Itt a képviselőtársaimmal azt indítványozzuk - nagyjából hasonlóan egyébként Kiss Sándor és Gyenes Géza indítványához -, hogy akkor lehessen és kelljen az állat életét kioltani, ha az állat tartója ismeretlen, és ez a módosítás: és a hatóság az állat elhelyezését megkísérelte, de nem járt sikerrel. Azt gondolom, ez annyival több annál, mint amit Kiss Sándor javasol, hogy itt a hatóságnak kötelezettsége lenne megkísérelni az állat elhelyezését, és természetesen az új tartó lehet magánszemély is és mondjuk, lehet egy alapítvány is.

Úgy gondolom, hogy akkor, amikor tudjuk azt, hogy vannak olyan alapítványok, menhelyek, amelyek ezeket az állatokat el tudják helyezni - bár tudom azt is, hogy túltelítettek ezek a menhelyek -, akkor miért ne lehetne megadni ezeknek az állatoknak azt az utolsó esélyt az életre, mielőtt kioltják az életüket, hogy esetleg ezek a menhelyek befogadnák. Kecskeméten például található egy ilyen, ott kifejezetten stratégiai megállapodást kötött velük az önkormányzat, és évente több mint ezer kutyát adnak örökbe belföldön és külföldön egyaránt. Úgy hiszem, hogy ez helyes irány, és lehet, hogy a jövő az, hogy ezek az alapítványok, ezek a menhelyek veszik át ezeket a most még állami feladatokat, ezekkel az alapítványokkal és menhelyekkel meg lehet kötni az együttműködési megállapodást. De amíg ez nincsen, addig azt gondolom, az nem egy olyan kívánalom, ami teljesíthetetlen volna, hogy mielőtt a hatóság az állat életét kioltja, legalább megkísérelje azt, hogy el tudja-e helyezni ezeket az állatokat, megadva még az utolsó esélyt nekik az életben maradásra.

Sok érv hangzott el, én mégis nem kétpercest nyomtam, hanem most reagálnék a prémtenyésztéssel összefüggésben felmerült aggályokra és vitára. Azt gondolom, hogy az alapvető különbség ott van köztünk, mondjuk, az LMP-s képviselők között, a felszólaló jobbikos és a fideszes képviselők között, hogy míg én is és az LMP képviselője is alapvetően elvi kérdésként kezeljük ezt, önök alapvetően inkább gazdasági kérdésként kezelik ezt a problémát. Úgy gondolom, a szemléletváltásnak pont az a lényege, hogy a döntésekben legalább annyira az állatjóléti és elvi szempontok dominálnak, mint amennyire a gazdaságiak.

Ugye akkor fel lehet tenni azt a kérdést, hogy mi az elvi alapja annak, hogy szükségtelenül pusztítsanak el állatokat. Tudom, a családok megélhetése. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy nincs semmi nagyobb kárára az állatvédelemnek, mint amikor az állatvédelem szempontjait hangoztatva veszélyeztetnek családi megélhetéseket, veszélyeztetik a családok megélhetését. Messzemenőkig elítélem az ilyen magatartást, messzemenőkig elítélem azt, amit a magyar libatenyésztőkkel csináltak, azonban úgy hiszem, hogy nemcsak ez a két végpont létezik, hanem van egyfajta átmenet. Állatvédelmi okokból tiltották be például a bikaviadalokat Spanyolországban, holott itt is hagyomány, sőt abból lényegesen több ember élt meg, mint Magyarországon a prémtenyésztésből, lényegesen több ember élt meg. (Font Sándor: Nem tiltották be, tévedés!) Font képviselőtársam el fogja tudni mondani, ha jól láttam, ő a következő felszólaló (Az elnök csenget.), úgyhogy én megtiszteltetésnek venném, ha végighallgatná, amit most mondok. (Font Sándor: Ekkora tévedés...) Akkor majd kiegészít, ha tévedésnek tartja.

Azt gondolom, a lényeg az, hogy az irányt kéne megjelölni, és ez az irány és ez a cél az, hogy előbb-utóbb ilyen célból állatokat elpusztítani ne lehessen. Nem vagyok annak híve, hogy egy ilyen szabályozást egyik pillanatról a másikra alkosson meg a jogalkotó, nem vagyok ennek híve, de annak igen, hogy legalább a még nem létező iparág vonatkozásában, tehát azoknál az állatoknál, amelyek vonatkozásában még ez a gyakorlat, ez az iparág nem alakult ki, ott ne is alakítsuk ki, és ne is teremtsünk lehetőséget arra, hogy ez kialakuljon.

Tehát azt gondolom, ha valóban szemléletváltást gondolunk jónak és helyesnek - és én feltétlenül ezt gondolom helyesnek az állatvédelem területén -, akkor ne pusztán a gazdasági szempontokat, sőt azt mondom, hogy ne elsősorban a gazdasági szempontokat tessenek nézni, hanem elvi alapokra helyezkedve állatjóléti és egyéb szempontokat vegyenek elsősorban figyelembe. Ha ez így van, és ha ezt a célt és irányt megjelöljük, akkor természetesen a mikénti jogszabályi háttér kialakítása csak részletkérdés. Én azonban örülnék, ha ez a szemlélet uralkodóvá válna itt, az Országgyűlés falai között.

Egy mondatot szeretnék még szentelni annak, amit Szili Katalin képviselő asszony vetett fel, hogy ne csak az elpusztulás esetén, hanem az eltűnés esetén is bejelentési kötelezettsége legyen az állattartónak. Azt gondolom, hogy ha abban gondolkodunk, és én feltétlenül ezt teszem, hogy az állatkínzás törvényi tényállását, amely a büntető törvénykönyvben került megfogalmazásra, tovább kell differenciálni - én egyébként erre egy albizottsági ülést össze fogok hívni, és ebben már egyeztettem is a témát képviselő államtitkár úrral -, akkor ahhoz bizonyos egyéb feltételeket meg kell teremteni. Tehát ha büntetni kívánom akár szabálysértés útján, akár büntetőjogi eszközökkel azt, ha valaki (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) kiteszi vagy megöli az állatát, akkor ahhoz ezt a kötelezettséget, azt gondolom, elő kell írni. Ezért javaslom annak megfontolását, amit Szili Katalin mondott.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre következik Ódor Ferenc képviselő úr, Fidesz.

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ami szólásra késztetett: 2,5 millió körüli kutyáról beszélünk Magyarországon, aminek tudjuk a gazdáját, tudjuk, hogy kinek kéne őt úgy tartani, hogy megfeleljen a szabályoknak, és van 100 ezer olyan kutya körülbelül a felmérésekben, aminek nincsen gazdája, amire tulajdonképpen ma azt mondjuk, hogy nincs az ebrendészetben benne, mindenféle gondot jelenthet, zoonózisként megjelenhet az a betegség, amit el kell szenvedni majd esetleg valakiknek itt az embertársaink közül. Tehát amikor itt beszélünk, akkor valahogy úgy érzem, hogy ez nem került eléggé elő. Kicsi, kevés az a létszám, ami itt megjelenik.

Tehát Bárándy képviselő úrral én egyetértek abban, hogy az élet védelme rendkívül fontos, állatról beszéltünk ugye, de beszéljünk akkor az emberről, az ember védelme is rendkívül fontos, és talán ez szolgálhatja az egészet. Tehát szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy amikor itt arról beszélünk, hogy az állat életének kioltása milyen tiltásokkal van, vajon milyen megoldást fog tudni adni a magyar társadalom ennek a közel 100 ezer ebnek. Mondanak itt olyanokat, hogy ha majd lesz adó, akkor mennyit tesznek ki.

Tehát azért mondom, hogy egyetértve az ön felszólalásával, csak szeretném itt behozni, hogy rendben van, hogy a törvényünk az állatok védelméről szól, és a megfelelő elhelyezésről szól, és azon kívül, mert szeretjük, mert a társaink vagy ott vannak az életünkben, de ne feledjük el, hogy ez egy nagyon komoly gond lesz az elkövetkezendőkben, és itt az állatok védelme mellett az emberi egészség megvédése rendkívül fontos. Nem látom per pillanat, hogy ennek a létszámnak a megoldása hogyan történik.

Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmét.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre következik Bárándy Gergely képviselő úr.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak egy mondat Ódor képviselőtársamnak a felvetésére. Abszolút így gondolkodom én is, tehát az ember és az állat érdekeit összhangban kell kezelni. Azt gondolom, hogy hiba az, amikor az állatok vagy az állatvilág érdekeit az emberi érdekek elé helyezik, abszolút, tehát ezzel a szemlélettel messzemenőkig egyet tudok érteni.

Konkrétan a felvetésére és a problémára: arra, hogy a most létező 100 ezer állattal, kutyával mi lesz, nem tudok választ adni, de arra igen, hogy ha a szabályozás olyan módon módosul, amiről én beszéltem, illetve Szili Katalin beszélt, és mellérendeljük a büntető törvénykönyvnek, illetve a szabálysértési törvénynek a megfelelő szabályait, nem is mellérendeljük, hanem kialakítjuk ezt a szabályozást - ez a kettő egyébként meglátásom szerint csak együtt tud működni, mert ha nincs nyilvántartási és bejelentési kötelezettség, akkor a nyomozó hatóság nem fog tudni mi alapján eljárni -, tehát ha ezt a kettőt be tudjuk vezetni, akkor a jövőben nem fog kialakulni ennyi gazdátlan állat, nem lesz. Tehát az, hogy a mostani helyzetet kezelni kell, ez ténykérdés. Nem vagyok a téma szakértője e vonatkozásában, de azt tudom mondani, hogy a jövőre nézve egy ilyen szabályozással és a mellérendelt büntetőjogi és szabálysértési szabályozással meg lehet akadályozni, hogy még egyszer ilyen helyzet alakuljon ki.

Köszönöm szépen.

(21.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Horváth János képviselő úr, Fidesz.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon tanulságos számomra, gondolom, mindannyiunk számára, ami itt történik. Egy gondolat késztet arra, hogy mégis megszólaljak, ne csak hallgassak: az az érzésem, hogy annyit beszélünk a dolog részletekbe menő szabályozásáról - törvényes vagy rendeleti úton -, hogy talán túl messze megyünk, vagy nem is túl messze megyünk, hanem elfeledkezünk másról. Van olyan, hogy a természet valahogyan ezt csinálja. Persze, mi előrehaladunk, fejlődés meg okosabb meg emberibb meg humánusabb, de mégis, a természetnek voltak megoldásai és vannak megoldásai. Ezer példa van. Volt nekem egy farmom - elnézést, egy amerikai példát mondok, mert az jut eszembe -, ahol abban az államban, Indianában kihalóban voltak az őzek, és akkor elkezdték - elkezdtük, mert ott éltem évtizedeken át - az őzeket védeni. Tíz év alatt annyi volt, hogy a gyümölcsösömet tönkretették. Megették nemcsak a gyümölcsöt, hanem a gyümölcsfát is, mert a szomszédban volt egy nagy állami erdő. Szóval nem volt meg az a korábbi rendszer, vadászat, vagy nem tudom, micsoda. És hasonló példákat találhatnánk.

Ha azt gondoljuk, hogy a kutyák, az ebek dolga különleges, és itt ennyire a részletekbe kell menni, jó, én érdeklődéssel hallgatom, de mégis attól tartok, hogy túl sokat kívánunk rendezni részletekbe menően. Elveket mondjunk ki! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nagyon jó elveket, szempontokat hallottam képviselőtársaimtól, talán az elegendő is; a többit pedig rábízni a végrehajtás során - hogy is mondjam? (Az elnök ismét csenget.) -, helyet adni, lehetőséget, hogy az módosuljon is, nem pedig kőbe vésni mindent a parlamentben részletekbe menően. Nem!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Font Sándor fideszes képviselő, bizottsági elnök úr.

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt kénytelen vagyok egy gondolattal - miközben a megnevezett 35-ös és további módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni - visszamenni, hogy az ember gonosz csúcsragadozó, aki itt Szabó Rebeka által is említett 12 ezer, 6 ezer, 4 ezer évvel ezelőtt egyszerűen fogta és azokat a szabadon élő állatokat háziasította különböző célokra. De spekulatív volt ez a cél, mert van, amelyikkel munkát végeztetett, mint a lovak, bivalyok, Indiában az elefántok; van, amelyiket azért fogta be, mert a bőréből, szőréből különféle ruházatot, cipőt készített; és igen, a legnagyobb számban azokat háziasította, amelyeket gonosz, spekulatív módon nevelte-nevelgette, és egyszer csak fogta és levágta, megölte. A leggonoszabb dolgot csinálta. És ez nem volt elég - a végén még meg is ette. Az a helyzet, hogy az ember márpedig ilyen. Ebből lehet vegetatív, meg nem tudom, milyen életmóddal kitörni, hogy mi nem vagyunk ilyenek, de tartok tőle, hogy ezek a hátsó gumós zápfogaink - a természet és Isten adta következményképpen - mégiscsak valami húsféleség rágására szükségeltetnek ott, és ezt nagyon sokan még sokáig szeretnénk használni. Én ezek pártján és mellett vagyok változatlanul.

És akkor jöjjünk beljebb egy picit itt, a prémesállat-tenyésztésig. Az a helyzet, hogy ez is azok közé tartozik, amikor az ember bizony spekulatív szándékkal, de valamiért úgy gondolta, hogy ezen prémes állatokat tenyésztési rendszerekbe fogja be. Most lehet ezen vitatkozni, hogy ez nem 12 ezer évvel ezelőtt történt, de én úgy tudom, hogy az embernek evolúciós folyamatai vannak, mi is ezt most megéljük, éppen egy pici szakaszában élünk most; könnyen lehet, hogy most kezdődik ez a folyamat, amikor ezeknek a háziasítása megtörténik.

Néhány konkrét adatot szeretnék a prémes állatok tenyésztésével kapcsolatosan megemlíteni. Magyarországnak az egyetlen olyan mezőgazdasági ága, amely 99 százalékban exportra termel. Az a helyzet, hogy nincs ilyen több. Ez több mint kétmilliárd forintot jelent egyébként éves árbevételben. És Magyarország - úgy, mint a 25 többi európai uniós ország - elég komoly szabályzókkal írja le, hogy milyen körülmények között lehet ezeket a prémes állatokat tenyészteni.

Két európai országról tudunk, amely nem ért egyet a prémes állatok tenyésztésével, de olyan nagyon érzékeny országok, amelyek mondjuk, szociológiailag, környezettudatilag, állatvédelemben nagyon erősek, ezek a skandináv országok, és Hollandiát még e mellé teszem, Hollandia, Dánia, Finnország és Svédország Európa és a világ legnagyobb prémesállat-tenyésztői. Akkor nem tudom, hogy mi az a kivételezettség, amivel most nekünk, magyaroknak kellene lemondani erről az egész, számunkra, azt gondolom, gazdaságilag is fontos, de egyébként is nagyon jól szabályozott területről. Mint említettem, a szabályozottság véleményem szerint nagyon fontos, erre majd ki szeretnék térni.

A tény pedig a következő. Való igaz, amit Szabó Rebeka elmondott, hogy csincsillatenyészet jellemző Magyarországra, de aki egy pillantást vetett a dániai szőrmetőzsde folyamatára, az látja, hogy tavaly óta a csincsillaszőrme iránti kereslet felére zuhant vissza. Az a helyzet, hogy a magyar tenyésztők, akik jelenleg valóban ebben érdekeltek, hamarosan válaszút elé kerülnek: vagy befejezik ezt a tenyésztést, vagy váltanak. És mi a váltás? Nézzük meg megint a tőzsdei adatokat: a nerc iránti kereslet. Most ezt lehet mondani, hogy tudjuk, hogy miért, mert a feltörekvő kínaiak és oroszok, akiket most valamiért a világ egyes leggazdagabb lakosai között tartunk számon, óriási keresletet tanúsítanak. Megtehetjük azt, hogy ebből az egész üzletágból kimaradunk. Egyszerűen megtehetjük azt. Persze arra a tudásunkra, amit e prémes állatok tenyésztésében felhalmoztunk, szerintem szükségünk lehet a későbbiekben, ezért én egyetértek azzal, hogy rendeletben szabályozzuk, hogy a piaci igényeknek megfelelően és a nagyon szigorú állattartási követelményeknek a betartásával hogyan lehet esetleg az ez esetben leszálló ágban lévő prémtenyészetet, mondjuk, a felszálló ágban egy más fajtához kapcsolni.

És önök mondták, hogy ezek nem is tudnak zárt körülmények között élni, például a nyércek. Nagyon érdekes dolog történt. Örök vita van az állatvédők és a prémtenyésztők között, ezt tudjuk, ez nem magyar jelenség, ez európai jelenség, de az történt, hogy Görögországban az állatvédők kiengedtek nyérctenyészetet. Ezek a nyércek ugyan elszabadultak, de három nap múlva visszajöttek, mert azt tudták, hogy enni ott kapnak. Tehát itt már messze nem arról a vadon élő invazív fajról van szó, amelyiktől önök védik az egész környezetet, és erre alapozva gondolják azt, hogy ezt nem volna szabad tenni, hanem bizony, a prémjéért tenyésztett, mondhatnám azt, hogy genetikailag már sokadik fajon átesett, messze nem vad környezetben élő fajról van szó. Ezért véleményem szerint a rendeletszabályozás és a tartási szabályozás iszonyú fontos.

És pár másodpercben: ne felejtsük el, olyan fontos kérdésekben - és most az ebtartásra megyek át -, amelyekben sikerült módosító indítványokat befogadni, és a kormány ezt támogatja, mint a kötelező oltásszervezés az önkormányzatok részéről; mint a maximalizált beültetési költsége a csipeknek, egyébként két euróért lehet ilyen csipet kapni, 3500 forintban maximalizáljuk, tehát azt hiszem, hogy ez egy tisztességes lehetőség az állatorvosoknak is, akik ezeket végzik majd; a kivethető ebadó maximalizálása, amit az önkormányzatok vagy kivetnek, vagy nem; a mentességi kör, hogy mely állatokra lehet díjfizetési mentességet adni, ennek a körét bővítettük ez idáig módosító indítványokkal; és meg szeretném említeni, hogy a nyereményként sorsolható állatok körét is sikerül majd javaslatunkkal a rendeletszabályozás körébe adni. Krokodilt majd valószínűleg nem lehet nyereményállatként kisorsolni, de esetleg nyulat vagy egy csikót lehessen már abban a megfelelő környezetben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Szabó Rebeka LMP-s képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Szerintem még a két percet sem fogom kihasználni, igazán röviden. Már az általános vitában egyszer elmondtam, és szerintem Bárándy Gergely is utalt erre, és tényleg csak szeretném hangsúlyozni most Font Sándornak is, hogy tegyünk már különbséget a táplálkozási célú állattenyésztés és a szőrme célú állattenyésztés között.

(21.40)

Az, hogy húst eszünk, valóban egy adottság, persze tudom, hogy nagyon sok vegetáriánus van, de tény, hogy vannak ma is Magyarországon olyan emberek, akiknek nincs sok választási lehetőségük, hogy mi az, amit szeretnének éppen enni, és melyik változatos zöldségfélét szeretnék fogyasztani. Tehát azt gondolom, hogy amíg ilyen gazdasági körülmények között élünk, azt lehet mondani, hogy együnk kevesebb húst, de a húsevés egy adottság. Tehát ha valaki nem eszik, az éhen hal. Ha valaki nem hord szőrmét, az nem hal meg, sőt. Tehát szerintem azt a morális különbséget tegyük már meg, hogy mi az az ok, ami miatt legyilkoljuk az állatokat. Arról nem beszélve, hogy azt is elmondtam, nem mindegy, hogy egy élet kioltásával, ha egy disznóra vagy egy szarvasmarhára gondolunk, hány ember egy egész télen át, mondjuk, jóllakik, míg egy bundához 150 vagy másfajta állatból több tucat állat legyilkolására van szükség. Ezt is tegyük már mérlegre, képviselőtársaim, az ember végül is morális lény, vannak etikai elvek, amelyek mentén élünk, és ez a törvény erről szól, hogy ezeket az elveket érvényesítsük az állattartásban.

Egyébként azt meg végképp nagyon furcsa érvnek tartom, hogy azért, mert az embereknek ilyenek meg ilyen szokásaik vannak, tehát ezt csináljuk; felhívnám a figyelmüket mondjuk a prostitúcióra, ami szintén végigkíséri az emberiség történelmét, vagy mondjuk a kutyaviadalokra, ami szintén úgymond szokás, mégis betiltjuk. Tehát azt gondolom, arra se hivatkozzunk, hogy mi az, amit az emberek régtől fogva csinálnak vagy nem csinálnak.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Nagy Csaba fideszes képviselő úr.

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kicsit más mederben szeretném folytatni a vitát, ez a 11. ajánlási pont, amely arról szól, hogy a település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az ebek veszélyessé minősítését. Ezt a témát szeretném kicsit jobban körbejárni, mert azt gondolnám, hogy nagyon nagy munkát végeztek azok, akik ezt a törvényjavaslatot előkészítették, az egyeztetéseket elvégezték és elénk terjesztették. Úgyhogy ezúton szeretném nekik ezt megköszönni, és azt is, hogy az a szemlélet, amit ebben a törvényjavaslatban látunk, azt gondolom, egy vagy több európai példát követ, és előremutató; nemcsak azért, mert szabályoz bizonyos rendszereket, hanem talán azért is, mert mi magunk alakíthatjuk azt, hogy például az ebek vonatkozásában hogyan és mi módon fognak változások bekövetkezni a tekintetben, hogy ki és hogyan és mi módon fogja tartani az ebeket.

Már többször meghallgattuk azt, hogy milyen hihetetlen nagy számban vannak Magyarországon kutyák, hiszen majdnem minden negyedik emberre jut egy kutya, és azt is tudjuk, hogy ennek az egész rendszernek a szabályozása gyakorlatilag ez idáig váratott magára. Ezért nagyon fontos az, hogy legyen szerepe az állatorvosoknak, legyen szerepe a civil szervezeteknek, legyen szerepe annak az önkormányzatnak, amely ezt az egészet helyi szinten kezelni és szabályozni tudja, és ezért nagyon fontos az, hogy például a jegyzőnek legyen szerepe abban, hogy ha egy ebet veszélyessé kell minősíteni, akkor a saját maga információi alapján ezt kezdeményezni tudja.

Arról szeretnék beszélni, hogy nagyon fontos az, hogy a helyi önkormányzatok ilyen tekintetben erőteljesebb szerepet vállalhatnak, hiszen a helyi önkormányzatok azok, amelyek ezt a szerepet be tudják tölteni a civil szervezetek és a civil egyesületek segítségével. Nagyon fontos, hogy a törvény beszél a civil állatvédelmi szolgálatról, nagyon fontos, hogy az önkormányzatoknak igenis a civil állatvédő egyesületekkel együtt kell működni. Fontos, hogy ebben a rendszerben ott van annak az állatorvosnak is a szerepe, aki először találkozik a veszélyesnek minősíthető kutyával, és nagyon fontos az is, hogy esetleg azoknál az önkormányzatoknál - nyilván a nagyobb városokról van szó -, ahol mondjuk, közterület-felügyelet van, azok is betöltsék azokat a szerepvállalásokat, amelyeket fel kell hogy vállaljanak ilyen tekintetben. Tehát Magyarországon akkor lesz e tekintetben előrelépés, hogyha ezek a szereplők mind-mind a saját szerepüket be tudják tartani és teljesíteni tudják. Nagyon fontos e tekintetben a javaslatnak az a része, ami itt a különböző anyagi forrásokat megszervezi, leszabályozza ehhez a munkához.

Többen beszéltek arról, hogy fontos az egész magyarországi ebhelyzet vonatkozásában ennek a központi nyilvántartásnak a bevezetése, ennek a működtetése, és nyilván fontos, hogy ennek a működtetésnek a költségeit is megteremtsük. Fontos az is, hogy ebben partnerek legyenek az állatorvosok, de fontos az is, hogy bekorlátozzuk azokat az összegeket, amiket elkérhetnek az állampolgároktól.

Ezért a magam részéről örülök annak, hogy azt a módosító indítványt, amit beterjesztettem, bizottsági szinten támogatták, hiszen megpróbáltunk utánajárni annak, hogy mekkora összegekkel terhelték az állattartókat ilyen tekintetben az állatorvosok az elmúlt időszakban. Itt a legalacsonyabb összeg, amit említettek, olyan 4 ezer forint körüliről indult, de Budapesten és Budapest környékén akár 10 ezer forintot is elkértek egy-egy ilyen beavatkozásért. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ez a 3500 forint tartalmazza a csip árát, a központi nyilvántartás költségeinek az árát, és ebbe az árba bele kell férjen az az adminisztrációs költség is, amit nyilván joggal felszámít az állatorvos.

Összefoglalva nagyon fontos, hogy ez a rendszer működjön, és az is nagyon fontos, hogy a rendszer elemei - tehát az önkormányzatok, az önkormányzati szerepvállalók, a civil szervezetek, az egyesületek - együtt tudjanak ebben működni, hiszen akkor ténylegesen azt kell mondjam, pár éven belül észre fogjuk venni Magyarországon azt, hogy ez a helyzet sokkalta szabályozottabb, és hihetetlen nagy előrelépést tudunk megtenni ennek érdekében.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy e tekintetben fogadják el majd azokat a módosító indítványokat, amik javítják ezt az amúgy egyébként - azt gondolom - példás és előremutató törvénytervezetet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Szalay Péter, fideszes képviselő úr.

DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Visszakanyarodnék a prémes állatok tenyésztéséhez, néhány kiigazítást szeretnék tenni a mutációkkal kapcsolatosan. A hermelin, ami hazánkban őshonos, az elterjedési területének északi határán hófehér, fekete farokkal, és semmiféle nyaki beidegzési problémái nincsenek ezeknek a hermelineknek. Nagyon szép bundákat készítettek az orosz cárok koronázási palástjához. Kétségtelen tény, hogy ma is nagyon sokan tartanak, tartottak prémes állatokat Magyarországon az elmúlt években, elsősorban nercet és nutriát. Ami a dolog esztétikai részét illeti, én valóban nem vagyok híve semmiféle szőrméből készült kabátnak, de azért kétségkívül igaz, hogy esztétikusabb egy igazi nercből készült bunda, mint egy műnercből készült bunda.

Ami az állatok tenyésztését illeti, ha jól emlékszem, Magyar Zoltán képviselőtársam említette az általános vitában, hogy Finnországban farmokon tenyésztik ezeket az állatokat.

A farmon való tenyésztés más, mint a ketrecben tenyésztés, ha pedig azt ragozzuk, hogy ezeknek az állatoknak a ketrecben tartása milyen szenvedést, netán pszichés problémákat okoz, akkor gondoljunk arra, hogy ugyanilyen alapon el lehetne ítélni az állatkerteket, mert a nagyragadozókat ketrecben tartják. Na most, ezek a nagyragadozók igazán, legalább annyira, mint ezek a kisragadozók, amelyekről beszélünk, ugyanúgy bizonyos területet birtokolnak, a terület határát megjegyzik, megjelölik, és ezek nyilván lényegesen rosszabbul érzik magukat az állatkertben, mégis van annak célja, hogy az állatkertben tartják, és az emberek megtekinthetik őket.

Ami Bárándy képviselőtársam hozzászólását illeti, nagyon sok mindenben egyetértünk, meg nem is értünk egyet. Nekem az nagyon szimpatikus volt, hogy ő minden szubjektív jelző és szubjektivitás nélkül, abszolút szakszerűen mondta el a véleményét. Igazából nem szívesen hallottam ezeket, az állatok fájdalma, legyilkolják őket, mészárlás és egyéb kifejezéseket, mert ilyen alapon azt is megszámolhatnánk, hogy Magyarországon egy nap alatt hány leölt csirkét fogyasztanak el a magyar emberek. Mondhatnánk azt is, hogy legyilkolják, de én inkább használnám a leölik kifejezést.

Ugyanígy annak sem vagyok nagy híve, hogy a gazdagokra mutogatunk, meg a gazdagokat emlegetjük. Kétségtelen tény, hogy ez szigorúan piaci kérdés, és a piaci kérdésnek az a lényege, hogy valóban Oroszországban, Kínában - ahogy hallottuk itt Font képviselőtársunktól - óriási kereslet van a prémbundák iránt. Ezt a keresletet miért ne használnánk ki mi, ha a skandináv országok és Hollandia is kihasználja? Megfelelően szabályozott keretek között ugyanezt tehetnénk, és ezáltal az ország ilyen exportbevételét lehetne növelni, és számos egyébként munkát nehezen találó embernek sikerülne munkát adni. Tulajdonképpen úgy érzem, hogy a miniszteri jogkör, hogy a miniszter döntene ezeknek az állatoknak a tenyészthetőségéről, rendkívül nagy rugalmasságot biztosítana, és mindenkor lehetne alkalmazkodni a piaci igényekhez és a termelők elképzeléseihez, természetesen szigorú szabályozás keretein belül.

Még azt jegyezném meg, hogy úgy tudom, Katalóniában tiltották be a bikaviadalokat, de a többi spanyol tartományban, Andalúziában és egyéb helyeken meghagyták.

Köszönöm a szíves figyelmüket.

(21.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát a 6., 7., 10., 11. és 15. §-okra. Az ajánlásban ezeket a 10-32. pontok tartalmazzák. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Kiss Sándor jobbikos képviselő úrnak.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Mivel ez a vitaszakasz vonatkozna igazából az ebekre, és az ebeket már kibeszéltük az előző vitaszakaszban, én a 11. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Az előbb Nagy Csaba már beszélt erről az ajánlási pontról, és köszönjük, hogy az előterjesztő ezt támogatja.

Abból indultunk ki, hogy valójában mi a helyzet a falvakban és a városokban, mi a helyzet a kóbor kutyákkal, amelyek esetleg megharapják a járókelőket, vagy bepiszkítják az utcákat, és olyan helyzeteket teremtenek, amelyek riadalmat keltenek a járókelőkben. Itt mindenképpen szeretnénk az önkormányzatok és ezen belül a jegyzők hatáskörét növelni. Ezért tettük ezt a módosító javaslatot, és még egyszer köszönjük, hogy az előterjesztő támogatja.

Másrészt egy kapcsolódó módosítónkról szeretnék egypár szót ejteni, amely a veszélyes ebek kérdésével foglalkozik. Úgy gondoljuk, hogy aki veszélyes ebet tart, az mindenképpen magasabb összeggel vegye ki a részt az ebrendészeti hozzájárulásból, mivel a veszélyes ebek nyilvántartása és az azokkal való foglalkozás pluszköltséget jelent az államapparátusnak. Kérjük, hogy ezt a kapcsolódó módosító javaslatunkat támogassák majd.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid tudok lenni. A 30. ajánlási ponthoz kívánok hozzászólni. Ebben összefoglalva arra teszünk javaslatot, hogy kerüljön ki a normaszövegből a "közegészségügyi" kifejezés, és kerüljön be az "állattartó menhelyek", az "állattartó menhelyeket működtető civil állatvédelmi szervezetek" kifejezés. Magyarán: az ebrendészeti hozzájárulás összegének a másik felét az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és az általam idézett célok finanszírozására kelljen fordítani.

Ennek a javaslatnak egyetlen indoka van: szeretnénk elejét venni, főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben annak, hogy az - egyszerűen fogalmazva - ebadóból, az ebrendészeti hozzájárulásból befolyt összeget egyéb, az ebtartással össze nem függő költségvetési lyukak befoltozására tudják felhasználni. Gyakorlatilag erről szól az indítvány. Nem szeretnénk például, ha ennek az összegnek a felét a közterületek tisztántartására fordítanák azzal az ürüggyel, hogy a kutyapiszkot onnan el kell takarítani, mert az társadalmi érdek. Támogatjuk és helyesnek tartjuk - én a magam részéről biztosan - az ebrendészeti hozzájárulás bevezetését, és ezzel a módosító javaslattal azt kívánjuk elérni, hogy valóban arra is fordítsák, amire beszedték.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Kaufer Virág képviselő asszonyé a szó, Lehet Más a Politika.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ezt a gondolatot folytatva kicsit visszautalnék az előző vitára, amelyben azt a kérdést feszegettük, hogy vajon mi lesz azzal a százezer felesleges kutyával, amelyek jelen pillanatban a menhelyeken élnek. Azt gondolom, a 30. és a 35. számú módosító javaslatokból, valamint a Szabó Rebeka képviselőtársam által benyújtott 32. ajánlási szám alatt benyújtott módosító javaslatból kirajzolódik az a gondolatmenet, amely a jogalkotónak talán szándéka lehetett, de a '89-es törvény alkotóinak mindenképpen az volt. Fel kell erősíteni - örülök, hogy ezek a módosító javaslatok erre kísérletet tesznek -, hogy az állatmenhelyeken élő gazdátlan kutyák örökbeadása és befogadása legyen az elsődleges forrása annak, hogy emberek új állatokhoz jutnak.

Vitatkoznék Gőgös képviselőtársammal, és egyetértenék Sáringer képviselőtársammal, aki azt mondta, nem számít az, hogy egy kutyának van-e pedigréje vagy nincs, hanem az számít, hogy társa-e az embernek vagy sem. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos mondat és szempont. Ezekben a módosító javaslatokban ez mindenképpen megjelenik, és arra tesz javaslatot, arra törekszik, hogy az olyan szervezeteket támogassuk, amelyek az örökbeadást és az örökbefogadást is fontosnak tartják a menhelyek üzemeltetésében.

Ez lehet a válasz arra, hogy mit csinálunk majd azzal a százezer kutyával, ha növeljük a magyar lakosságban a tudatosságot arra nézve, hogy a gazdátlan állatokat örökbe adják, és amikor állat befogadására, állat hazavitelére készülnek, akkor az első útjuk egy állatmenhelyre vezessen, és ha ott nem találnak megfelelőt, akkor forduljanak tenyésztőhöz. Csak ebben az esetben fogunk tudni valamit kezdeni a jelenlegi túlszaporulattal és eljutni oda, ahol nagyon sok nyugat-európai állam van már, ahol tulajdonképpen nincs az utcán kóbor állat és nincs társállat-túlszaporulat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Kardeván Endre államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kardeván Endre: Köszönöm, most nem, majd később.) Most nem, majd később. Köszönöm szépen.

A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Font Sándor, Fidesz, képviselő önálló indítványát T/4402. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/4402/3. számon megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen egy ajánlási pontot tartalmaz. Megnyitom a részletes vitát. A felszólalási időkeret hat perc, de Szabó Rebeka képviselő asszony mindössze kétperces hozzászólásra kért lehetőséget. Megadom a szót.

Felszólalások:   289   289-355   355-361      Ülésnap adatai