Készült: 2020.07.12.03:09:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

124. ülésnap (2011.10.26.), 180. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:32


Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által 2011. október 14-én benyújtott, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat négy alapvető jogpolitikai cél elérését kívánja szolgálni.

Az elsődleges cél, hogy a filmes szakma támogatási rendszerét új szabályozási alapra helyezze, az utóbbi években ugyanis bebizonyosodott, hogy a törvényi szabályok nem biztosítják az átlátható és hatékony közpénzfelhasználás feltételeit, és így a mozgóképről szóló törvényben meghatározott célok sem teljesülnek.

Miben áll a támogatási rendszernek a feladat ellátására való jelenlegi alkalmatlansága? A közalapítványi struktúra nem biztosította a filmtámogatásra fordítható összegek közérdeknek leginkább megfelelő elosztását, ezért a törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt.-re vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározásával megteremti a filmtámogatások eredményesebb, hatékonyabb és átláthatóbb felhasználásának garanciáit. A javaslat a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási tevékenységének egészére egységes zsinórmértéket állapít meg, olyan, a filmszakma területén kiemelt fontosságú alapelvek figyelembevételére kötelezve azt, mint például a magyar filmipar sokszínűségének biztosítása. A filmalap tehát a magyar mozgóképszakma és filmművészet egészét szolgálva fogja tevékenységét megvalósítani.

A jelenlegi támogatási rendszer más szempontból is vitatható. A támogatási fajták differenciáltsága szakmai szempontok alapján nem indokolható, ezért a törvényjavaslat a jelenlegi hármas tagozódást megszünteti, a szelektív támogatás marad egyedül igénybe vehető, a strukturális támogatást ugyanis a gyakorlatban nem alkalmazták, azt maga a gyakorlat mellőzte, így az erre vonatkozó szabályozás fenntartása a továbbiakban feleslegesnek tekinthető. A normatív támogatás szükségessége és célravezetősége a többéves tapasztalat alapján szintén megkérdőjelezhető a filmgyártás területén, ez a támogatási fajta ugyanis nem ösztönözte a minőségi filmalkotások létrejöttét.

A terjesztés területén ezt a támogatási fajtát a nemzeti erőforrás miniszter rendeletében meghatározott támogatási rendszer váltja fel, amelynek az artmozik és az artfilmek támogatásával kapcsolatban normatív elemei is lehetnek majd. A törvényjavaslat alapján a filmalap bevételének fő forrását a hatoslottó szerencsejáték adójának négyötöde képezné, amely hathatós segítséget jelent a hazai filmművészet felvirágoztatásához.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat második fő jogpolitikai célja a magyar filmművészet kortárs nagyjainak a jelenleginél méltóbb megbecsülése. Ennek tudatában javaslatot teszünk a kormány által adományozható "a nemzet filmművésze" cím létrehozására, amely "a magyar mozgókép mestere" díjat váltaná fel. A törvényjavaslat részletes szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy valóban olyan személy kapja a megtisztelő címet, aki arra egész életpályája alapján érdemesnek tekinthető.

Tisztelt Ház! A törvényi szabályozás harmadik fő iránya a mozgóképszakma hatósági felügyeleti rendszerének teljes újragondolása, a szervezeti és eljárási szabályok egységének megállapítása. A mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, és a hatósági eljárás szabályrendszere kiemelt garanciákat biztosít az ügyfelek számára. Az ügyintézési határidőre, az adatvédelemre, a titoktartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések mind azt a célt szolgálják, hogy a hatóság eljárása az ügyfelek számára minél egyszerűbb, hatékonyabb legyen, mindazonáltal az ügyfelek adatai is megfelelő védelmet élvezzenek.

A javaslat egységessé teszi a korhatár-besorolás rendszerét, ugyanaz a besorolási rendszer fog érvényesülni a mozikban, mint az audiovizuális médiaszolgáltatókban, a televízióban. Ez nyilvánvalóan elősegíti a könnyebb eligazodást a közönség számára, így a kiskorúak védelmét is szolgálja, ami már a médiatörvény elfogadásával is kiemelt cél volt. Ugyanakkor a két különböző terjesztésű szektorban maga a besorolás eltérő lehet, tekintettel az eltérő célközönségre.

A javaslat megkülönböztetett figyelmet fordít az artmozikra. A javaslat tekintettel van arra, hogy egy film művészi értékének megítélése nem lehet kizárólag a mozgóképszakmai hatóság feladata, így az eljárásba szakhatóságként bevonja a kultúráért felelős minisztert is. Az artmozik besorolási eljárása és ellenőrzése a mozgóképszakmai hatóság feladatkörébe tartozna, az artmozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítaná meg. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása, valamint a filmalkotások nyilvántartására és besorolására vonatkozó rendelkezések is a törvényben kapnak helyet az eddigi miniszteri rendeleti szint helyett; ez önmagában is kiemelt garanciát jelent.

A javaslat mindemellett a közvetett, tehát adókedvezményen alapuló támogatást igénylő filmalkotások nyilvántartásának és a támogatási igazolás kiadásának szabályozására vonatkozóan is finomhangolást végez el, reagálva az elmúlt években felmerült tapasztalatokra.

A törvényjavaslat negyedik fő célja a Magyar Nemzeti Digitális Archívum szerepének, valamint a Magyar Nemzeti Filmalappal való kapcsolatának rendezése. A javaslat alapján a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal megkötött megállapodás alapján a filmalap végzi.

Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvaló, hogy a hazai filmművészet, a magyar mozgóképszakma talpra állításához az eddig támogatási, szabályozási és ellenőrzési környezet teljes újragondolása szükséges. A javaslat világos, egyszerű és egyben hatékony szabályokkal azt a célt szolgálja, hogy a magyar filmek hazánk határain belül és azon kívül is egyre nagyobb figyelmet kapjanak, egyben a hatósági eljárásra vonatkozó részletes szabályokkal a hazai közönség érdekét is szolgálja. Kérem, hogy mindezekre tekintettel támogassák a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai