Készült: 2020.07.02.21:18:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

114. ülésnap (2011.09.27.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Mindenekelőtt gratulálnék az LMP-nek, hiszen ma reggel százszázalékos női kvótát vezettek be a frakciójukban, hiszen csak női képviselőkkel jelentek itt meg (Derültség.), ezzel is példát mutatván sokunknak. Másrészről viszont egy valós kérdés és valós cél, amit képviselő asszony felvetett, és azt hiszem, minden pártban ülő képviselő, bár más-más indok alapján, és én is kicsit más irányból fogom majd megközelíteni ezt a kérdést, mint ön mondta, de ugyanaz lenne a célunk, hogy maga a parlament minél több női képviselőt tartalmazzon, és valahogy közelítsünk azokhoz az arányokhoz, amelyek a társadalomban is szerepelnek.

Ha az Európai Unió példáit megnézzük, ha nem is állunk olyan rosszul, mint ahogy említette, de majdnem, 9,1 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, 386-ból 34 hölgy ül itt a soraink között. Ebben valóban lemaradóban vagyunk az Európai Unió országai között, az első Svédország, ahol 45 százalék a nők aránya, következik Izland 43-mal, Hollandia 41, Finnország 40, Norvégia is 40 körül. Ők az első helyezettek az Európai Unión belül, és a világ élvonalában is vannak, ott is az elsők között szerepelnek.

Különböző úton jutottak el ezek az országok oda, hogy ilyen magas arányú a hölgy politikusok száma, hiszen az Európai Unión belül mindösszesen hat országban van olyan jogszabályi kötelezettség, mint amit az LMP is előírna: Belgium, Franciaország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia. Tizennégy olyan ország van, ahol a pártok maguk vállalnak ilyesfajta belső kvótákat: Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Hollandia, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia. De az Unión kívül, de azzal szoros összefüggésben lévő Norvégia és Svájc esetében is így van ez. És hét ország az, ahol sem párt belső szabály nincsen, se törvényi előírás, ezek közé tartozik Magyarország, Lettország, Írország, Finnország, Észtország, Dánia és Bulgária. Azért soroltam fel, hiszen az egyik legmagasabb arányban, 40 százalékban vannak Finnországban a női képviselők úgy, hogy Finnországban ilyesfajta jogi előírás nincsen. Ez nem azt jelenti, hogy jogi előírás nélkül lehet ide eljutni, hanem azt jelenti, hogy egy országnak vagy közjogi eszközökkel, vagy belső kulturális eszközökkel is el lehet jutni erre a szintre, hogy a hölgy képviselők aránya minél nagyobb legyen.

Úgy gondolom - és egy kicsit másként megközelítve, mint ahogy a képviselő asszony mondta -, azért fontos többek között, hogy minél több nő, fiatalabb, idősebb, családanya, nagymama legyen közöttünk, mert nyilvánvalóan akkor jó egy demokrácia, akkor nagy az emberek azonosulása az adott politikai, parlamentáris rendszerrel, akkor nagy a legitimációja az Országgyűlésnek, ha minél többen tudnak azonosulni. Azért vannak itt fiatalok, orvosok, jogászok, középfokú, szakmunkás végzettségűek, vidékiek, fővárosiak, szemüvegesek, nem szemüvegesek, magasak, alacsonyak, nagyobb és kisebb hajzatúak - ez utóbbit csak viccből mondtam -, hogy mindenki megtalálja azt, hogy azonosulni tud a politikai elittel. És bizonyára a nők számára egyrészt azért is, mert másfajta szerepet visznek, és számukra az anyaság, a család sok esetben sokkal fontosabb és olyan dolgokkal, mint politika, csak másodsorban foglalkoznak, mert mégis nekik a családi szerep az, ami ezt messze kiszorítja, és én is ezt tapasztalom a saját környezetünkben, a fiatal kereszténydemokrata lányoknál, hogy beszélhetek nekik politikáról, de őket jobban érdekli az, hogy mikor lesz családjuk és gyermekük. De ettől függetlenül őket ösztönözni kell, hiszen ha látnak az állampolgáraink, a választóink olyan embereket, olyan családanyákat, nagymamákat a parlamenti patkóban, akiknek a világlátása, a szóhasználata, az életfelfogása vagy az a retorika, amit megjelenítenek, az az érzelemvilág, amit megjelenítenek az övékéhez hasonlít, akkor sokkal jobban fognak a parlamentarizmusban is hinni, sokkal inkább fognak érdeklődni az ország ügyei iránt, és akár a politikai ügyekbe is jobban belefolynak, mert egy olyan szemüvegen keresztül mutatják azt meg nekik a női képviselők, amivel ők a hétköznapi életüket is élik.

Ezért fontos szerintem, és erre kell vigyáznia minden pártnak, hogy ne az legyen az elvárás a bekerülő női politikussal, hogy elférfiasodjanak, és a férfiak szókészletét, a férfiak politikai habitusát vegyék át, hanem igenis őrizzék meg a nőiességüket, hiszen ha ugyanazt veszik át, amit a férfiak vittek korábban, ami egyébként vállalatvezetőknél tapasztalható még inkább meg, akkor lehet hogy nem értünk el akkora sikert, mint elérhettünk volna.

(9.40)

Ami pedig a vitát illeti, amire képviselő asszony hívta fel a figyelmet: úgy értékelem, hogy abban az albizottságban, ahol folyik a választójogi törvény kimunkálása, ott ezt a vitát le kell folytatni. Minden más alkalmat is meg kell ragadni, de ott is végig kell nézni a nemzetközi munkákat, hogy a finnek, a svédek, az izlandiak, a hollandok vagy akár a spanyolok hogy jutottak el arra a szintre, hogy magasabb női képviselői kvótát tudnak felmutatni, és mi volt a hibájuk a máltaiaknak, az ukránoknak vagy másoknak az Európai Unión belül, akiknek még nálunk is alacsonyabb ez a szintjük. Szerintem ebben ötpárti konszenzus van, találjuk ki a jó magyar modellt erre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai