Készült: 2024.03.28.09:34:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

73. ülésnap (2011.03.08.), 36. felszólalás
Felszólaló Dr. Tarnai Richárd (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:10


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Először egy megjegyzéssel kezdeném, és nem politikusként szeretnék hozzászólni. Azt gondolom, az előttem szólók a magánéletükben mind hiteles emberek, hiszen hétgyermekes édesanya, négygyermekes és háromgyermekes édesapa szólott előttem, és igyekszem én is azt a szempontot, szemléletet a magam részéről, a magam mindennapi tapasztalataiból közvetíteni, ami egy ötgyermekes édesapa szemléletét jelenti.

Abban is hasonlóak vagyunk képviselőtársaimmal, hogy ha jól tudom, mindegyikünk ugyanaz mellett a pár mellett vállalta ezeket a gyerekeket, és ez manapság kuriózum. Úgyhogy azt gondolom, függetlenül attól, hogy melyik képviselőcsoportból szóltak előttem, le a kalapot az előttem szóló képviselő asszony és urak előtt. Ebben értünk egyet - sok mindenben pedig nem.

Az, hogy ki miért vállal gyermeket, lehet egyfajta erkölcsi megközelítés. Mi, kereszténydemokraták természetesen egy ilyenfajta megközelítést is alkalmazunk, de lehet egy teljesen racionális, gazdasági szempontú megközelítés, hiszen teljesen világos, hogy ilyen demográfiai adatok mellett az, hogy időskorunkban ki fog minket eltartani, vagy pedig hogyan fogunk élni, ez még nyitott kérdés. Utalnék például Dél-Korea példájára. Egy jó barátom él ott; ott gyakorlatilag nincs nyugdíjrendszer, amit az élete során megkeres az ember és félre tud tenni, abból tartja el magát, illetőleg a gyermekek tartják el a szülőket időskorukban. Természetesen ez a családok egységét, kohézióját meglehetősen erősíti.

Némi félreértés mutatkozik a mi családpolitikánk tekintetében. Mi azt mondjuk, hogy a nőnek legyen lehetősége a döntésre, és akár a karriert választja, akár pedig a főállású anyai szerepet, mind a kettő olyan lehetőség legyen, hogy emiatt ne érje őt semmiféle hátrány. Eddig ez a fajta szabadság nem volt meg, hiszen ha valaki gyermekeket vállalt, akkor sokkal nagyobb anyagi hátrány érte, mint azt, aki egyébként munkahelyen dolgozott, és a karrierjét építette. Ezzel az új adórendszerrel ez a lehetőség billen helyre, ezt a szabadságot adjuk vissza a nőknek. Még egyszer mondom, a nő dönti el, és végre két egyenértékű dolog közül kell választania, hogy karriert választ vagy pedig az anyaságot, vagy pedig időben ezt hogyan egyezteti össze.

Azért itt voltak különböző kormányzati időszakok. Emlékszünk még Bokros Lajos tevékenységére az első szocialista kormányzat idején, amit leginkább egy könyvelői szemlélettel lehetne leírni. Ő nagyjából azt mondta, hogy a gyerek nem dolgozik, eszik, iszik, viszi a pénzt, úgyhogy vegyük el tőle, vegyük el a szülőktől ezeket a fölösleges juttatásokat. Aztán ennek a következménye lett annak az évtizedes biztonságnak a megszüntetése, amely egyébként a 70-80-as évektől kiszámíthatóvá tette a családtámogatási rendszert. Ezért aztán, emlékszünk rá, az alanyi jogú gyes megszűnt, a gyed megszűnt, adókedvezményről pedig szó sem volt. Ez a könyvelői szemlélet járta át a 90-es évek második felét.

Aztán jött az első polgári kormány, amit talán úgy lehetne megfogalmazni leginkább, hogy vissza a jövőbe, tehát visszaállította azokat az ellátásokat, amelyeket a Bokros-csomag megszüntetett, és újakat is hozott a rendszerbe. Emlékszünk rá, a gyes ismét alanyi jogon járt, bevezettük a nagyszülői gyest, a gyed visszaállítása megtörtént, a családi adókedvezmény meghonosításra került, iskoláztatási támogatásként folyósította az akkori kormányzat a családi pótlékot, és a legrászorultabbak részére, amit szintén hajlamosak sokan elfelejteni, a kiegészítő családi pótlék intézményét vezettük be, amely egy magasabb összegű ellátást jelentett pont a legrászorulóbbak részére. Az otthonteremtési támogatásról pedig már előttem képviselőtársam szólt; illetőleg a magzat életének 91. napjától kezdve jár a családi adókedvezmény, amit szintén fontos megemlíteni, és amely szintén most már jellemzi a jelenlegi családtámogatási rendszert.

Aztán jött egy választás 2002-ben. Talán emlékeznek még erre a szórólapra, a 2002-es első forduló után. Az első mondatot idézném. Családi pótlék, gyes, gyed, adókedvezmény, az MSZP ellene szavazott. Sajnos ellene szavaztak. Nem tudjuk, hogy ennek mi volt az oka, de ennek máig ható következményei vannak a demográfiára nézve.

Jött a Medgyessy-kormány, jött a Gyurcsány-kormány. Itt hallhattunk a "Legyen jobb a gyermekeknek" programról. Ez többek között azt tartalmazta, hogy a gyerekek elérjék a villanykapcsolót. Hát ez úgy oldódott meg, hogy 8 év alatt akkorára nőttek a gyerekek, hogy most már elérik a villanykapcsolót, egyébként túl sok hozadéka ezen kívül nem volt ennek a programnak. Ezt az időszakot a politikai cukrosbácsi időszakához tudnám hasonlítani, ugyanis a gyermekek kormányaként aposztrofálta magát az akkori szocialista kormányzat, csakhogy a tények mást mutattak. A 13. havi családi pótlékot megszüntették, a gyest 3-ról 2 évre csökkentették, a családi adókedvezményt megszüntették, és az iskoláztatási támogatás szintén megszűnt. Tehát miközben verbálisan a gyermekek kormányáról volt szó, eközben ténylegesen elvették ezeket az ellátásokat.

A mostani családtámogatás célja nagyon egyszerű: a család, a gyermekek vállalása legyen egyenlő a gyarapodással. Ezt a célt szolgálja a jelenlegi kormányzat minden intézkedése. A cél... (Szűcs Erika felé:) Képviselő asszony, ha párhuzamosan beszél velem, a cél akkor is az, hogy azokat támogatni, akik a gyermekekért, nem pedig azokat, akik a gyermekekből élnek, és ez egy alapvető különbség. Ez az intézkedéscsomag, amit az elmúlt hónapokban tárgyaltunk, pontosan ezt a célt szolgálja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai