Felszólalás adatai

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön igen sok kérdést tett fel, és aligha hiszem, hogy négy percen belül valóban kimerítően lehet ezekre válaszolni. Inkább csak egyfajta vázlatkísérlet mindez azokkal a problémákkal kapcsolatban, ami ma már Lentner Csaba képviselő úr azonnali kérdése nyomán szerepelt a Ház előtt.

Az ügylettel, az értékesítéssel kapcsolatban most is csak azt tudom elismételni, amit egy jó órával, másfél órával ezelőtt mondtam: magának a tranzakciónak a komplex értékelése még folyamatban van, de összességében semmiféleképpen nem tekinthető sikertelennek az értékesítés. Sőt, az adott nemzetközi piaci körülményeket figyelembe véve - ahogy erre majd rátérnék - sikeresnek mondható.

A Matáv részvényeinek értékesítési szerkezete egyébként megegyezett a korábbi években más részvényeknél - Mol, OTP, Richter és a többi - alkalmazott megoldással. Az eladót kettős cél vezette: egyrészt a minél jelentősebb állami bevételek biztosítása - azt gondolom, ez természetes -, másrészt a hazai tőkepiacon befektető állampolgárok körének szélesítése. Cél volt az is, hogy a külföldi befektetők ne rövid távon, spekulációs okokból jelenjenek meg az adott ügyletben.

A tranzakciót - mint azt említettem - a Credit Suisse First Boston tanácsadói közreműködésével készítették elő. Az árazás napján a New York-i tőzsdén 5,4 dollár, vagyis 1299 forint volt az árfolyam. A távközlési papír az egyetlen New Yorkban jegyzett magyar részvény, és a vezető amerikai börze presztízse miatt az ott kialakult árat kellett elsősorban figyelembe venni. Nyilvánvaló az is, hogy bevezetett részvény esetében az értékesítés ára nem lehet magasabb a tőzsdei árnál, hiszen ellenkező esetben a befektetők természetesen a tőzsdén vásárolnák azt meg.

A fentiekre figyelemmel a június 2-án 1273 forintban megállapított végső kibocsátási ár megfelelőnek mondható. A tranzakció pénzügyi zárását követő héten egyébként a Budapesti Értéktőzsdén ugyanezen az áron született kötés a távközlési papírra, amely tény tulajdonképpen önmagában választ ad a képviselő úr egyik kérdésére.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a piaci feltételek az adott időszakban finoman szólva sem voltak kedvezőnek mondhatók. Itt elég lenne a délszláv konfliktus következményeire gondolni, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a nyár folyamán több mint 20 milliárd dollár értékben bocsátottak ki a világ nemzetközi pénzpiaci központjaiban távközlési papírokat. Tehát mondhatni, rendkívül zsúfolt időszakban került sor a Matáv-kibocsátásra, és a Matávnak így meg kellett küzdenie a nemzetközi befektetők érdeklődéséért.

Hozzá kell tennem, hogy a távközlési törvény ezeket a folyamatokat aligha befolyásolhatta, de önmagában sem jelenthetett semmiféle lényeges befolyást magára az értékesítési folyamatra.

Ami most már az ön által felvetett egyik fontos kérdést, a kárpótlási jegyek ügyét illeti, erre a tranzakcióra - és ezt ön is tudja - nem vonatkozik a törvényben meghatározott 10 százalékos elfogadási kötelezettség. Ez a megkötés ugyanis csak a közvetlen értékesítés esetén áll fenn, a konkrét ügylet a privatizációs törvény szerint viszont tőkepiaci intézményrendszeren keresztüli értékesítésnek minősül.

Megjegyzem, hogy az eddigi értelmezés szerint, és a gyakorlat tanulsága is erről szól, és egyébként az előző kormány is ezt a gyakorlatot vallotta magáénak, hogy az ön által a kérdésben említett 10 százalékos szabály az állami vagyonkezelő által birtokolt tulajdon összességére vonatkozik, és nem egy-egy konkrét ügyletre.

A fentiek alapján kérem a képviselő urat, fogadja el válaszomat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)