Felszólalás adatai

Felszólalások:   191-200   201-228   229-262      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdések tárgyalásának végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/9241. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. (Zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Budai Gyula képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Egyben kérem, ha lehetséges, tisztelt képviselőtársaimat, lehetőleg legalább ne olyan hangosan társalogjanak, hogy ne lehessen érdemben figyelni még az ülésvezető elnöknek sem. Köszönöm. Öné a szó, képviselő úr.

DR. BUDAI GYULA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik, hogy a baloldali ellenzéki pártokat abszolút nem érdekli ez a vita, és minden elismerésem a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak, hogy azért még valami, némi érdeklődést tanúsítanak a törvénytervezet vitájának végén. Ezek szerint valóban a baloldali pártok teljes mértékben falaznak a börtönbiznisznek. Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. február 21-én tartott ülésén megtárgyalta a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló T/9241. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években az emberek társadalmi igazságérzetét alaposan felkavaró bírósági ítéletek születtek, amelyek nagy összegű pénzbeli kártalanítások kifizetésére kötelezik a magyar államot, mégpedig olyan személyek részére, akik bűncselekményt követtek el, és ezért jogerős szabadságvesztés büntetésüket töltik. Arra hivatkoznak, hogy a magyar állam nem biztosít számukra emberhez méltó fogvatartási körülményeket. A tény és a valóság az, hogy a börtönbiznisz keretében 12 ezer kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen, és az állam közel 9 milliárd forint kártérítést fizetett ki a bűnözőknek és az ügyvédeknek. Árulkodó szám, hogy ennek a közel 9 milliárdnak a 70 százaléka ügyvédi letéti számlákon landolt.

A börtönbiznisz néven futó, közel 9 milliárdos iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.

(17.40)

Számos olyan eset borzolta az emberek és a közvélemény érzékét, mint például az olaszliszkai lincselőknek megítélt 6 millió forint, a battonyai rémnek megítélt 2 millió forint vagy a Burka család számára megítélt 45 millió forintos kártérítési összeg, annak ellenére, hogy ezekben az ügyekben nagyon súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el. Mindenképpen helyre kell állítani az áldozatok és az elkövetők tekintetében megbomlott egyensúlyt, amely vonatkozásában az áldozatok jogait és érdekeit előbbre valónak kell tekinteni, mint az elkövetők által elkövetett bűncselekmények következtében kifizetett kártalanításokat.

Magyarországon ma egyértelművé és világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár. Az elhangzottakra tekintettel kérem a jelen javaslat támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, miniszterhelyettest, hogy kíváne szólni a vita e szakaszában. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván majd szólni.Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki élni a lehetőséggel. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is felháborítónak tartom, hogy a baloldali pártok semmilyen módon nem kívánnak részt venni ennek a fontos döntésnek a meghozásában, sőt, amikor a csütörtöki napon a vitában részt vettek  a Párbeszéden kívül, amely még erre sem volt hajlandó, hogy a vitában elmondja a véleményét , akkor is kizárólag falaztak a börtönbiznisznek. Úgy féltek Magyar György nevét kiejteni, hogy érezni lehetett a rettegést a teremben. Nyilvánvalóan Magyar György kiadta nekik  mint volt képviselőjelöltjük, tanácsadójuk, ügyvédjük , hogy nem lehet róla beszélni mint a börtönbiznisz egyik legnagyobb nyerteséről.Ugyancsak felháborítónak tartom azt, hogy önök nem az áldozatok oldalára próbálnak helyezkedni. A Jobbik a vitában jobb körülményeket, szinte wellness-szállói körülményeket követelt a börtönben is (Moraj a Jobbik soraiból.  Dr. Lukács László György: Jaj, jaj! Ez hazugság, te is tudod!), amikor egyébként öt évvel ezelőtt még Szibériába akarta szállítani a mostani egri polgármester (Moraj a Jobbik soraiból.  Dr. Lukács László György: Öt évvel ezelőtt mi voltunk az egyedüliek, akik erre nemmel szavaztunk!), a mostani egri polgármester, Mirkóczki Ádám öt évvel ezelőtt még Szibériába akarta szállítani a Jobbik nevében a magyarországi rabokat. (Dr. Lu-kács László György: Ti hoztátok elő! 2016-ban megszavaztad!) Mi azt gondoljuk, hogy a bűnözőknek büntetés jár, és nem jutalom. Szeretnénk megállítani azt a rendszert, ahol gyilkosok, erőszaktevők, rablók milliós jutalmakkal jönnek ki a börtönből.

Szeretnénk megállítani, miközben egyébként emlékezhetünk arra (Zaj a Jobbik soraiban.), miközben emlékezhetünk arra, hogy a 2010 előtti időszakban mekkora volt a bűnözés Magyarországon. Emlékezhetünk, hogy a Gyurcsány-kormány ideje alatt 420-430 ezer regisztrált bűncselekmény történt Magyarországon, ez 2019-re 200 ezer alá, 199 ezerre csökkent, tehát több mint a felére csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Magyarországon. A befejezett emberölések 147-ről 58-ra csökkentek. Azt gondolom, hogy a szigorú büntetőpolitikának, a bevezetett három csapásnak és annak az igazságszolgáltatási rendszernek meglett az eredménye, ami 2010 óta működik. A mostani javaslat és a felfüggesztés, aztán a nemzeti konzultáción való részvétel után a meghozandó törvényjavaslatok és döntések mind-mind azt szolgálják, hogy ez a szigorú büntetőpolitika tovább folytatódjon.

Mi arra kérjük ebben a kérdésben is az embereket, hogy a hamarosan induló nemzeti konzultációban mondják el a véleményüket a börtönbizniszről, mondják el a véleményüket arról, hogy kinek jár a kártérítés, az áldozatoknak vagy a bűnözőknek, mert ez itt a kérdés. Arra kérem az ellenzéki pártokat, hogy a holnapi szavazásig változtassák meg esetleges álláspontjukat, és támogassák azt, hogy most egyelőre felfüggesztésre és aztán a börtönbiznisz befejezésre is kerülhessen.

Nyilvánvalóan a Fidesz-KDNP parlamenti többsége ezt támogatja, de én azt remélem, hogy ez az egy éjszaka elég lesz rá, hogy az ellenzék is tudja majd támogatni, és befejezze a falazást az ügyvédeknek és a bűnözőknek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, én nem tudom, hogy Nacsa Lőrinc mit hallgatott itt az elmúlt időszakban, és mit mondott itt arról, amit ő leszűrt abból, amit mi itt beszéltünk a börtönbiznisszel kapcsolatban az Országgyűlés falai között. Hát, azt gondolom, a Jobbik az, amelyik a legutolsó, amely azt mondaná, hogy wellnessbörtönökre van szükség Magyarországon. Éppen a Jobbik az, amelynek a programjában is szerepelt 2010-ben, 2014-ben és mindig is a wellnessbörtönök megszüntetése, azoknak a viszonyoknak a megszüntetése, amelyek ilyen körülményeket teremtenek Magyarországon. Ez volt a Jobbik programjában.Na most, ehhez képest, kedves Nacsa képviselőtársam, amiről ön beszélt, akkor arról kezdjen el beszélni, hogy ki szavazta meg ezt a törvényt 2016-ban. Ki volt az, aki lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarországon…  hát igen, nem Nacsa képviselő úr, mert Nacsa képviselő úr nem volt bent a parlamentben, de a kedves képviselőtársai, a KDNP-frakció, a Fidesz-frakció egyként szavazta meg azt a törvényt, amelynek az alapja volt az, hogy kialakult Magyarországon a börtönbiznisz. Önök voltak azok, akik lehetőséget teremtettek, az összeget is meghatározták, napi 1200 és 1600 forint összegben, 1200 forintnál nem is kaphatnak kevesebbet a rabok, még mérlegelés alapján sem, hogyha nem megfelelő az elhelyezési körülmény. Hát, akkor mi akartunk wellnessbörtönt, vagy önök akartak wellnessbörtönt?

Mi csak annyit akartunk, és ezt elmondtuk számtalanszor, hogy azt a pénzt, amit önök kifizettek a magyar állam kasszájából, amit kifizettek közpénzből, a magyar adófizetők pénzéből, az 8,5-9 milliárd forint közötti összeg, abból kettő darab büntetés-végrehajtási intézetet lehetett volna felépíteni Magyarországon, és ez már jórészt megoldotta volna azt a problémát, hogy a túlzsúfoltság miatt az elítélteknek különböző kártalanítási összeget ítéljenek meg. És igenis felháborítónak tartjuk, és a 2016-os törvényi vita során is elmondtuk, hogy az egész társadalom tekintetében iszonyatos felháborító és igazságtalan dolog lesz az, ha ez a törvény elfogadásra fog kerülni.

Staudt Gábor képviselőtársam nemegyszer mondta el önöknek itt, hogy amennyiben ez bevezetésre fog kerülni, akkor bizony üzletszerűen erre szakosodni fognak, akkor ez óriási társadalmi felháborodást fog okozni. Azt is elmondta már akkor, 2016-ban, hogy nem az elítélteknek kell a kártalanítást kifizetni, hanem elsősorban nézzük meg az áldozatok érdekét, az áldozatok kártérítését és az áldozatok felkarolását. Ezt tette elsőrendű céllá, amivel önök nem foglalkoztak.

Sőt, még olyan kivételeket építettek be a törvénybe, hogy ami az elítélteknek ebből a kártalanítási összegből befolyt, azok a milliók, az a sok millió, azt nem is lehetett ugyanúgy végrehajtani, mint az összes többit, mondjuk, mint egy átlag munkásember bérét, amelyből le lehet tiltani egyharmadát, adott esetben gyermektartással terhelten akár a felét is le lehet tiltani. Ebben az esetben még ezt sem lehetett megtenni, a gyermektartást igen, de nagyon sok minden mást nem. Például sokkal kedvezőbb helyzetbe került egy elítélt, mint egy olyan, teljesen becsületes munkásember, aki soha nem volt elítélve, és devizahiteles csapdába esett, mert az ő fizetéséből a devizahitelt igenis le lehetett tiltani, az elítélt kártalanításából pedig nem lehetett letiltani. Tehát önök egy különleges, privilegizált helyzetbe hozták az elítélteket, amit a Jobbik Magyarországért Mozgalom mindig is kritizált. Tehát ha valaki valamikor az elítéltek odalára állt, tisztelt képviselőtársaim, akkor éppen a Fidesz és a KDNP volt az 2016-ban, amely lehetővé tette a börtönbizniszt.

Önök hivatkoznak sok mindenre, hivatkoznak itt sorosistákra, hivatkoznak itt mindenféle áljogvédő szervezetekre meg baloldali szervezetekre, és mindenre hivatkoznak, én egyedül egy helyen olvastam azt, hogy már a 2014. év végén felhívták a kormány figyelmét arra, hogy ebből egy üzletág fog kialakulni, és ügyvédi irodák fognak erre szakosodni, amelyek üzletszerűen fognak ebből hasznot húzni, ez pedig a Magyar Helsinki Bizottság volt. Már 2014-ben leírta ezt a tapasztalatát, hogy ez fog történni Magyarországon, ezzel szemben önök azt tették, hogy mégis bevezették ezt a törvényt, hogy lehetővé tegyék ügyvédi irodáknak és mindenkinek, hogy milliós, milliárdos hasznokat húzzanak a magyar adófizetők pénzéből, csak azért, hogy valakik gazdagodjanak. (Dr. Budai Gyula: Csúsztatás!) Önök hozták ezt a helyzetet, persze most önök akarják azt a bizonyos dolgot a lóba visszalapátolni, és még önök jól is akarnak kijönni ebből kommunikációs szempontból, mintha önök tehetnének arról, hogy milyen igazság bajnokai (sic!), holott pedig ezt az igazságtalan helyzetet önök teremtették.

Ha valóban rátérünk érdemben arra, ami a mai napirend, akkor azt szeretném elmondani, hogy mi most is adtunk be módosítókat ehhez a javaslathoz, mert ezt most is lehetett volna jobbá tenni, csak önök ezt is, ugyanúgy, mint az esetek 99 százalékában az ellenzéki javaslatokat, folyamatosan nem fogadják el, folyamatosan lesöprik az asztalról.

(17.50)

Mert felteszem az óriási nagy kérdést: ha ebben benne van, hogy szeptember 30-áig meg kell oldani ezt a helyzetet, akkor önök hogyan fogják megoldani ezt a helyzetet? Könyörgöm, erre válaszoljanak! Két lehetőség van. Egy: szeptember 30-áig börtönöket építenek fel, és elhelyeznek 3 ezer embert, amennyi most a túlzsúfoltságot okozva a rendszer felettinek minősül; hogy csak százszázalékos legyen az elhelyezés, ahhoz 3 ezer új férőhelyet kell teremteni. Felépítik 2020. szeptember 30-áig? Ez az egyik lehetőség. Nyilvánvalóan teljes mértékben kizárt, hogy ez megtörténjen, hiszen önök az elmúlt öt évben semmit nem tettek azért, hogy új büntetés-végrehajtási intézetek épüljenek fel. A másik lehetőség pedig az, hogy önök amnesztiát fognak bevezetni, és 3 ezer bűnözőt az utcára fognak engedni szeptember 30-án, hogy végrehajtsák ezt a határozatot. Más lehetőség nincs.

Mi pontosan erre vonatkozóan adtunk be törvénymódosító javaslatot. Azt mondtuk, nehogy amnesztia legyen, hanem a büntetés-végrehajtási intézetek épüljenek fel. Abból a 8,5-9 milliárd forintból már fel lehetett volna építeni két büntetés-végrehajtási intézetet, de önök ezt inkább kifizették az ügyvédi irodáknak és az elítélteknek ahelyett, hogy az áldozatok és a magyar nemzet oldalán álltak volna ebben a kérdésben. Én már többször felszólítottam önöket, hogy önöknek bocsánatot kell kérni a magyar néptől azért, amit az elmúlt négy évben tettek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy időkeretes vita zajlik, tehát kettőperces felszólalásra nincs lehetőség. Kérem, hogy normál időkeretben jelezzék felszólalási szándékukat. Most pedig megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Akkor hangozzanak el nevek is: Boldog István, Völner Pál, Pán-czél Károly, Molnár Ágnes kiment, Szászfalvi László, dr. Kovács Zoltán. Önök voltak azok, akik 2016-ban megszavazták azt a törvényt, amivel milliomossá tették a rabokat. Ez ilyen egyszerű kommunikációsan. Ezt kell mondani ebben az esetben. Önöktől tanultuk, kár ezen bólogatni. Önök voltak azok, akik 2016-ban ezt az emberekre rászabadították. Kár emiatt bármit is tenni!Nacsa képviselő úr, egy dolgot kellett volna tenni: az 1. §-ba beírni, hogy a Fidesz-KDNP-frakció - mínusz Orbán Viktor, mert ő megint taktikusabb volt, mint önök, mert ő nem szavazta meg , szóval, a Fidesz-KDNP-frakció bocsánatot kér azért, hogy 2016-ban azt tette, és rájött. Nem hiba tévedni, higgyék el, képviselőtársaim, szoktunk mi is. Az ember tévedni szokott, és ezt korrigálni lehet. Rájöttek önök, hogy tévedtek. Semmi más nem történt. Rá kell írni, hogy bocsánatot kérünk azért, hogy tévedtünk, és azért, hogy milliomossá tettük a rabokat a szabaduláskor.

Egy dolgot viszont ne tegyenek, ne vitassák el sem a 2016-os Jobbiktól, sem a mostani Jobbiktól, hogy akkor is és most is a törvényes rend pártján áll. Mert akkor is azt mondtuk, hogy ez nem jó, nem lesz így jó, amit tettek, beadtuk a módosítót, jó szándékkal álltunk hozzá, és most is azt tesszük. Tisztelt képviselőtársaim, ez itt a legfontosabb. A törvényes rend pártján kell állni. Mi nagyon örülünk neki, hogy önök rájöttek, hogy ezt a bizniszt fel kell számolni, mi ehhez partnerek vagyunk, partnerek leszünk, csak akkor legyenek már következetesek, nézzenek az emberek szemébe, és mondják azt, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk, és ezen változtatni kell. Azok a képviselők pedig, akik név szerint említve voltak és megszavazták, ők legyenek az elsők, akik mondják el, amikor majd erről konzultálnak, hogy bocsánat, de én megszavaztam. Sőt, Völner Pál nemcsak hogy megszavazta, hanem képviselte végig a kormány téves álláspontját ebben a vitában. Ő dupla bocsánatkéréssel tartozik. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előbb azzal kezdtem, milyen kár, hogy nem vesznek részt a baloldali pártok ebben a vitában. Hát, tévedtem, mert Vadai Ágnes magyar hangja Gyüre Csaba volt (Felzúdulás az ellenzéki oldalon.), tehát minden rendben, itt vannak a vitában, és ezért nem is kell szégyenkezniük. Összenő, ami összetartozik. Lukács László is elismerte, hogy ne hasonlítsuk a 2016-os Jobbikot a mostani Jobbikhoz, tehát hogy többféle Jobbik van, most éppen a baloldali ül itt. (Z. Kárpát Dániel: Nem tehetsz róla, hogy ilyen vagy. Mi megbocsátunk neked!)Nagyon köszönöm Gyüre Csaba és Lukács László képviselő urak gondolatait. Látszik, hogy a képviselő uraknak van véleményük a börtönbizniszről, és ezt ki is fejtik. Arra kérem önöket, hogy ezt majd a nemzeti konzultációban is tegyék meg, ott is mondják el a véleményüket, hiszen az emberek véleményére, az önök véleményére ott is kíváncsiak vagyunk. Ezért arra kérem önöket, hogy majd ott is mondják el a véleményüket.

Csak egy adat, amit természetesen pontosan ismernek önök is, csak ilyenkor elhallgatják. Ha a 2016-os törvény nem született volna meg, és Strasbourgból nem kerültek volna haza ezek a perek, akkor a magyar államnak már bőven 30-40 milliárd forint fölötti összeget kellett volna kifizetnie. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron kívül megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek. Parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A Jobbiknak még van időkerete, ezért gondoltam, hogy előtte szólok. Bár Nacsa Lőrinc képviselőtársam elmondta, amire egyébként Gyüre Csaba képviselőtársam a vezérszónoki felszólalásában még emlékezett, hogy valóban azért került elfogadásra, mert 30-40 milliárd forinttal többe kerültek volna a strasbourgi perek a magyar államnak. Tehát hogy úgy mondjam, egy kárenyhítő lépésről beszélhetünk ebben az esetben. A másik: semmilyen versenyképes ajánlattal nem lépett fel a Jobbik, amikor 2016-ban ennek a törvénynek a vitája volt, amely ugyanúgy kivédte volna a strasbourgi kártérítési pereket, megvédte volna az adófizetők pénzét, és az áldozatok felé tudtuk volna terelni a kártérítési, kártalanítási összegeket, mint ahogy az a mostani szabályozásban történik.

Az a fajta szemlélet pedig, úgy látszik, önökre is jellemző, hogy önök már akkor felismerték, hogy ez üzlet, és hogy jogellenesen fel lehet lépni, gyakorlatilag a joggal visszaélve ezekben az ügyekben, és tömegével lehet őket generálni. Ez az előrelátás önökben valóban megvolt, ebből látszik, hogy a gondolkodásmódjuk azokéhoz áll közel, akiknek az ügyvédjei nyerik ezeket a pereket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Budai Gyula képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én azt gondoltam, hogy ebben a vitában már nagyon nem kell érvelnem. A Lukács képviselőtársam által elmondottakkal nem nagyon akarok foglalkozni, mert ez nem az ő szakmája  a suszter maradjon meg a kaptafájánál. De Gyüre Csaba volt ügyvédkollégám vonatkozásában az óriási nagy szégyen, amit itt elmondott. (Dr. Lukács László György: Miért, én nem vagyok ügyvéd?) Képviselő úr, ön csúsztat, és nem azt mondja, ami az igazság. Az igazság az, amit Völner államtitkár úr elmondott. Ezt ön is tudja, hiszen ebben a szakmában dolgozott; nagyon jól tudja, hogy miről szólt ez az egész. S valóban, ha akkor ez a döntés nem születik meg, akkor nem ennyibe kerül a magyar államnak, hanem háromszor ennyibe. Ezt értsék már meg! (Z. Kárpát Dániel: Ezt miért nem építettétek be a törvénybe?) Képviselő úr, én nagyon szívesen meghallgatom önt, nagyon szívesen vitáznék önnel, ha értene a dolgokhoz. De ön sem ért hozzá, csak valamit hallott, és valamiről... (Z. Kárpát Dániel: Ne te döntsd már el, hogy ki mihez ért!  Az elnök csenget.) Képviselő úr, én tiszteletben tartom az ön idejét, ami még ott fönt van, nyomjon gombot, és szóljon hozzá. De tényleg próbáljunk már meg normális körülmények között vitázni ebben a kérdésben!Tehát Gyüre Csaba lényegében csúsztatott ebben a kérdésben, nem azt mondta, amiről ő is tudja, hogy mi a valóság ebben a kérdéskörben. A valóság valóban az, hogy ha ezeket a pereket nem vesszük át, akkor a magyar államnak közel 30 milliárd forintot vagy talán többet is ki kellett volna fizetnie. S ha önök valóban támogatják ezt a dolgot, és nem a DK által elmondottakat hangoztatják, hiszen Gyüre képviselő úr, ön azt mondta itt, hogy embereket fognak kiengedni a börtönből  Vadai Ágnes ugyanezzel riogatja a magyar társadalmat. Úgy látom, akkor itt hibáztam, amikor azt mondtam, hogy a baloldal a börtönbiznisz oldalára állt, mert önök is odaálltak. Önök is odaálltak, ha önök is ugyanazt mondják, mint a DK vagy az MSZP, akkor önök is odaálltak, és szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, aki írásban jelezte felszólalási szándékát, csak a TAB-ülésről most érkezett vissza. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Én is úgy gondoltam, hogy hosszasan már nem kell hozzászólni ehhez a vitához, hiszen az általános vitában már mindenki igen részletesen kifejtette a véleményét, de mégiscsak megcáfoltak engem képviselőtársaim. Önök börtönbizniszről beszélnek. Jelenleg börtönbizniszre lehetőséget ad az önök által kialakított jogi helyzet. Önök elmondják, hogy mindenki tudja, mi a valóság, és mi okozta, mi tette szükségessé 2016-ban ennek a jogszabálynak az elfogadását. Akkor miért nem kommunikálták ezt nyíltan a magyar állampolgárok felé? Miért nem kommunikálták ezt, amikor ezt a javaslatot 2016-ban előterjesztették, és miért nem próbálták elmagyarázni azt, hogy mi a valóság, ahogy most teszik?

Azt is szeretném megkérdezni, államtitkár úr, hogy ha tudták azt, hogy mi a helyzet, akkor miért kellett rendkívüli ülésre behozni ezt a törvényjavaslatot. Miért kell ezt ilyen hirtelen előterjeszteni? Miért nem volt benne a törvényalkotási tervben? Továbbá, ha valóban a megoldásra törekszenek, a jelenlegi helyzetben, amit, ismétlem, önök állítottak elő, s nemcsak a jogszabályi környezet kialakításával, hanem a börtönök építésének, a körülmények javításának elmulasztásával  ugye, tíz éve önök kormányoznak , hogyha kialakítottak egy ilyen helyzetet, akkor miért pocskondiázzák az ellenzéket? Miért indítanak erre egy ilyen elég ostoba propaganda-hadjáratot? Miért indítanak nemzeti konzultációt, amikor pontosan tudják, hogy mi a valóság és mi a megoldás?

(18.00)

Önök bizonyítják be, hogy önöknek az egész egy politikai eszköz, egy olyan politikai eszköz, amelyet a saját hibáikra és mulasztásaikra akarnak felépíteni.

Hallottunk egy általános vitát, hallottuk az államtitkár urat rengeteget nyilatkozni a sajtóban, csak nagyon egyszerű és világos kérdésekre még nem kaptunk választ. Én kihasználom a lehetőséget, hogy itt van az államtitkár úr, hátha most válaszol arra a kérdésre, hogy a 2017-ben beharangozott börtönépítésekből miért nem lett semmi, most mi várható, tehát leszneke költségvetési források, hogy ezek a férőhelyek végre megépüljenek. Illetve ez a javaslat arról rendelkezik, hogy igen-igen szűkös határidőn belül a kihasználtságot le kell szorítani 100 százalékra. Államtitkár úr, itt egy elég érdekes vita volt az általános vita folyamán, ellenzéki képviselők azt kérdezték, hogy akkor most tömegesen fognake szabadon bocsátani rabokat, és önök mondták, hogy nem. Akkor nagyon kérem az államtitkár urat, mutassa be, mondja el a valóságnak ezt a szeletét és ezt az oldalát is a magyar nyilvánosság számára, hogy hogyan próbálják rendkívül rövid idő alatt megteremteni a 100 százalékos kihasználtságot.

Még egy kérdésem lenne: ennek a jogszabálynak az 5. §-a az államtitkár úr szerint ki fogjae állni az alkotmányosság próbáját? Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nunkovics Tibor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport, a rendelkezésre álló idő mértékéig, 1 perc 22 másodpercig.

NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Völner államtitkár úrnak azért annyit mondanék, hogy mi csak felismertük a rendszernek a hibáit, de önök ki is használták ennek a rendszernek a hibáit (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!), és ha elfogadták volna a javaslatunkat 2016-ban, Budai képviselőtársam, akkor nem kellett volna számolgatni, hogy a magyar állam meg a magyar adófizetők melyik változattal fognak rosszabbul járni, mert nem jártak volna rosszabbul. És még annyit hozzátennék, hogy van végre egy javaslat, amelyben egyetértünk, és a maguk habitusát nagyon jól mutatja, hogy jön a KDNP Eric Cartmanje, és elkezd mutogatni az ellenzékre, hogy mi vagyunk a hibásak. Hát, könyörgöm, álljon már a menet! Kicsit nézzenek már magukba! Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az ember mindig reménykedik, hogy az ellenzéktől némi tárgyilagosságot vagy valami méltányosságot várhat el egy-egy ilyen törvényjavaslat tárgyalásánál. Ha tényszerűen nézzük, Gyüre Csaba, aki ügyvédkolléga, elmondta, hogy a börtönben a tartásdíjat le lehet vonni, bezzeg a devizahitelezéssel kapcsolatos adósságot nem. Mindnyájan tudjuk, ön is, képviselő úr, és ne tartsa tévedésben azokat, akik nem jogászok, hogy a tartásdíj mindent megelőz, tehát ilyen szempontból félrevisz az ön magyarázata. A másik, amit szeretnék még elmondani, hogy többen utaltak már arra, hogy volt egy adott helyzet, a strasbourgi bíróság ítéleteinek következtében előállott helyzet, ehhez hozzá kellett nyúlni, mert ha úgy marad  és ezt valóban mondta Gyüre Csaba képviselőtársam , ha nem nyúlunk hozzá 2016-ban, amiben önök nem támogattak egyébként bennünket, akkor a többszörösét kellett volna kifizetni az elmúlt időszakban. (Z. Kárpát Dániel: Miért nem építettetek börtönöket?!) Ez egy továbblépése a rendszernek, hogy mivel ebből valóban egy bizniszvilág alakult ki (Z. Kárpát Dániel: De ti hagytátok! Ti csináltátok!), miként lehet ezt megváltoztatni. Ha nem lett volna jogszabály, magyar jogszabály, akkor a strasbourgi… (Z. Kárpát Dániel: De előtte!)

Z. Kárpát Dániel, kedves képviselőtársam! Ön állandóan mindenkinek azt mondja: tessék, nyomjon gombot, majd szóljon hozzá legközelebb, ha szót kap! (Derültség.) Mondhatom én is önnek, kedves képviselőtársam? Nyomjon gombot! (Szászfalvi László: Van még 35 másodpercük, ki kell használni!) Van 35 másodperc… (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Elég annyi!) 35 másodperc, az alatt még… (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Adjon át a KDNP! - Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Annyi elég neki!  Z. Kárpát Dániel: Adjátok át, úgysem vagytok elegen!  Az elnök csenget.)

Emlékszem, egyszer, még 2010-ben Tállai András képviselőtársunk volt időkeretes  csak révedezzünk egypár percig, ha az elnök úr megengedi, a múltba! (Derültség.) , akkor az MSZP-nek elfogyott az ideje, nem tudott már tovább beszélni, 5 másodperce maradt, és akkor Tállai képviselő úr azt mondta: a mi időnk elfogyott, a tiétek meg lejárt. De most nem… (Z. Kárpát Dániel: Ezt viccnek szánta? Mert nem jött át!) Nem, ez egy régi történet. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.  Szászfalvi László: Ezt mondjátok négyévente! Éhes disznó makkal álmodik!)

Ami a témát illeti… (Dr. Lukács László György közbeszól.) Ami a témát illeti, hogy Lukács úr nehogy kiugorjon a bőréből a padsorok között, szeretném elmondani, hogy ebben mindenkinek felelőssége van, azoknak is, akik 2016-ban nem támogatták a javaslatot, és azoknak is felelőssége van, akik most sem támogatják a kormánypárti javaslatot (Z. Kárpát Dániel: És aki nem építtette meg a börtönöket, annak is van felelőssége?!), mert ez a megoldás irányába hat, erről beszélt Völner képviselő úr. Ebből adódóan úgy gondolom, hogy érdemes önöknek még megfontolniuk az eddig elhangzott véleményeket, és revideálni tanaikat, hátha közös nevezőre jutunk ebben az ügyben, és valóban azokhoz jutnak el a kártérítési összegek, ahova kell, valóban nem azokhoz jutnak el, ahova egyébként nem való. (Taps a kormánypártok soraiban.  Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a vitát. Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy ne járjak úgy, mint az előttem szóló, és ne az általános vitát folytassuk le újra (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), én azt szeretném mondani, hogy egy csomó mindent hiányolok az összegző javaslatból (Arató Gergely közbeszól.), és pont ezért szeretném elmondani azt az álláspontomat (Arató Gergely közbeszól.), hogy ebben a formában változatlanul nem ad választ a javaslat arra, hogy szeptember 30-áig önök hogy tervezik megoldani a börtönök túlzsúfoltságát. Valóban van egy vita arról, hogy a 2016-os jogszabály-módosítás, amit csak önök fogadtak el, tehát a Fidesz és a KDNP képviselői fogadtak el, senki más nem fogadta el azt a Házban, az az oka tulajdonképpen annak, hogy most nagyarányú kártérítéseket kell fizetnie az államnak. Ha önök most úgy gondolják, hogy fél év alatt megoldható ez a kérdés  lehet, hogy ezt gondolják, rendben van, minekünk nem mondták el, hogy milyen módon szeretnék ezt megoldani (Dr. Gyüre Csaba: Igen, azt titkolják!) , akkor egyébként négy év alatt hogyhogy nem oldották meg? Tehát mi az a megoldás, amit négy év alatt nem lehetett előhozni, de fél év alatt majd most behoznak ide, a Ház elé, és elfogadtatják az Országgyűléssel, és az megoldást jelent a börtönök túlzsúfoltságára? Én összességében véve erre várom a választ változatlanul a kormány jelen lévő képviselőitől. Nézzék el nekem, hogy ha nem kapunk rá választ, akkor nem tudunk ezzel mit kezdeni, akkor csak egy politikai kommunikációs blöffnek gondolhatjuk ezt a kérdést, mert nem látszik az, hogy mi az a megoldás, amit önök szeretnének behozni a Ház elé.

Tíz éve fennáll ez a helyzet, tíz éve kormányoznak, átfogó börtönépítési programokat ígértek, a megyémet érintően mondhatnám Ózdot is, ahova ígértek börtönt, ezeket a beszerzéseket leállították, tehát a helyzet tulajdonképpen nem oldódott meg tíz év kormányzás után. Ezen rontott a ’16-os javaslat; ma meg ott tartunk, hogy mutogatnak mindenkire, de azt nem mondják el, hogy mi az a következő fél évben előálló zseniális ötlet, amely ezt a kérdést, tehát a börtönök túlzsúfoltságát megoldja. Naiv a kérésem, de azt kérem Völner államtitkár úrtól, hogy mondja el nekem mégis, hogy milyen megoldást fognak választani. Köszönöm, elnök úr. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lenyűgözve hallgatom azt, hogy fideszes képviselőtársaim mennyire jónak és zseniálisnak tartják azt a megoldást, amelyet 2016-ban választottak (Dr. Völner Pál: Szükségesnek!), és micsoda meglepetésként érte őket az, hogy ha megnyitnak egy jogi lehetőséget, amely ugyan alacsonyabb kártérítési összeggel, de magyar bíróság előtt egyszerűen hozzáférhetővé teszi ezeket a típusú kárpótlásokat, akkor lesznek, akik ezzel élni fognak, sőt még ügyvédet is fognak fogadni. Elképesztő! Egy olyan fokú előrelátást igényelt volna ezt előre látni, amit az önök kormányáról valóban senki nem tételez fel. De azért annyira ne legyenek magukra büszkék, és most, amikor, ha jól értem, azon gondolkoznak…, bár ezt továbbra sem látjuk, ezt elmondtam az általános vitában is, és vártam, hogy majd a módosító indítványok talán kezelik ezt, és itt a bizottsági jelentés vitájában lesz mód róla beszélni, hogy akkor tulajdonképpen milyen más jogi megoldásuk van, akkor azt látjuk, hogy nincsen más jogi megoldásuk, vagy legalábbis még nem terjesztették be, lehet, hogy majd lesz, akkor nem tudom, hogy mi szükség van erre a törvényjavaslatra.

Mindenesetre mégiscsak az a helyzet, hogy most persze lehet azt mondani, hogy megszüntetik ezt a magyar jogszabályt, és akkor pontosan ugyanaz fog történni, ami a 2016 előtti helyzet volt: akkor ismét el fogják ítélni a magyar államot Strasbourgban, és persze az egy megoldás, amit Vejkey úr mond, hogy lépjünk ki az Emberi Jogi Bíróság hatóköre alól meg az emberi jogi egyezményből, meg lényegében ezzel együtt az EU-ból is, de szerintem ezt a magyarok többsége nem támogatja. Talán erről kellene nemzeti konzultációt rendezniük, ha már kíváncsiak az emberek véleményére, hogy akarjáke egyébként az emberek azt, hogy megvédje Strasbourg és az Európai Unió a jogaikat, vagy rábízzák önökre, és bíznak abban, hogy majd önök megvédik az emberek jogait, mert ebben nem túl sok sikert értek el a strasbourgi ítéletek alapján.

(18.10)

Szóval, visszatérve a dolog lényegére: most persze lehet ezzel játszani, be lehet adni egy másik trükkös megoldást, hátha az működik, vagy éppenséggel meg lehet próbálni kibújni Strasbourg hatálya alól. Most mondom, hogy egyik sem lesz hosszú távon járható, és majd itt fogunk ülni három-négy év múlva, önök lesznek majd remélhetően ellenzékben, és arról fogunk beszélni, hogy hogyan kezeljük azt a helyzetet, amit ez a rossz döntés előidézett. Miközben van a problémának egy pofonegyszerű megoldása: nem az ENSZ, nem az Európa Tanács, nem az Európai Unió, nem Soros György, nem a gyíklények, nem a marslakók és nem a szabadkőműves-összeesküvés írta elő azt, hogy milyen viszonyoknak kell lenni a magyar börtönökben. Egy igazságügyi minisztériumi rendelet szabályozza azt, hogy hogyan kell kialakítani a börtönöket, mennyi férőhelyet kell biztosítani. Perelni akkor lehet, ha önök, azaz a magyar állam nem tartja be azokat a szabályokat, amiket a magyar állam hozott.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a problémának az a megoldása, hogy be kell tartani a saját szabályaikat. Ha olyan büntetőpolitikát visznek  most ne vitassuk meg , aminek lényege az, hogy minél többen legyenek börtönben, akkor ehhez a büntetőpolitikához ki kell alakítani megfelelő mennyiségű börtönt is. Önök erre voltak képtelenek, az elmúlt négy évben biztosan. Hoztak erről egy határozatot, amit nem teljesítettek. Tehát nem tartják be a saját jogszabályukat, nem tartják be a saját határozatukat, és ezek után jönnek ide panaszkodni, hogy emiatt problémák vannak, gondok vannak.

És ugyanazt a kérdést föl kell tennem, amit föltettek már itt ellenzéki képviselőtársaim is. Azt bele lehet írni egy törvénybe  mert a Magyar Közlöny elbírja, sok más hülyeséget is írtak már bele az utóbbi években , hogy szeptemberre száz százalékra kell csökkenteni a kihasználtságot. Először is ez átlagos kihasználtság, ami azt jelenti, hogy ettől még lesz olyan büntetés-végrehajtási intézet  ha az országos átlag száz , ahol jóval száz fölött lesz a kihasználtság, hiszen ma is a 110 százaléknál van 140-150 százalékos kihasználtságon működő intézet is. Tehát ezt le lehet írni, de tekintsünk el ettől.

Tudjuk, megbeszéltük, önök is bevallják, hogy ehhez legalább 1500 új börtönférőhelyet kellene létrehozni. És nem látjuk, hogy ennek mi a megoldása. Mert nyilvánvaló módon ideiglenes elhelyezést nem lehet érdemben létrehozni. A börtön tipikusan nem egy olyan intézmény, amit egyébként szakmailag korrekt módon ki lehet alakítani ideiglenes elhelyezésben. Már bocsánat, de ezek a hétpróbás bűnözők nem olyanok, mint a menedékkérő családok meg gyerekek, akiket be lehet zárni egy szögesdrót mögé a határon. Ott komoly őrzésre van szükség, komoly biztonsági létesítményekre. Egy ilyen ideiglenes gányolás nemcsak azt a veszélyt jelenti, hogy szökések lesznek és börtönlázadások lesznek, de az egyébként amúgy is rendkívül túlterhelt büntetés-végrehajtásban szolgáló állományt is további rendkívül nagy tehernek teszi ki úgy, hogy ma is egyébként a rossz bérek és a rossz munkakörülmények közötti…  1200-an hiányoznak a büntetés-végrehajtásból, nem kérdés, hogy ha itt új börtönférőhelyek jönnek létre, akkor ez a hiány nem csökkenni, hanem növekedni fog.

Tehát magyarán szólva, egyetlen tisztességes megoldás van, az, hogy legalább a saját szabályaikat tartsák be, de ez nyilvánvaló módon szeptemberig nem elérhető normális módon úgy, hogy ez ne jelentsen egyébként nagyobb veszélyt a társadalomra, és ne jelentsen elviselhetetlen körülményeket a büntetés-végrehajtásban dolgozók számára.

És még egy megoldás van, ezt fölvetettük a vitában, és önök nem mondják meg, hogy ez miért nem igaz, mert ha nem tudnak börtönt építeni, de előírják, hogy csökkenteni kell a zsúfoltságot, az csak egy módon lehetséges: hogy bűnözőket engednek szabadon. Válaszoljanak arra, hogy kit, miért, hogyan akarnak szabadon engedni annak következtében, hogy a saját ostoba politikájuk következményeitől megmeneküljenek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak. Harmincöt másodperce van, képviselő úr.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg, nagyon rövid időm van. Csak nagyon röviden válaszolnék. Völner Pál államtitkár úr mondta, hogy 30-40 milliárd forintot kellett volna kifizetni, és ettől mentette meg a Fidesz törvényjavaslata a magyar állampolgárokat és adófizetőket. Ezzel kapcsolatban csak azt jegyezném meg, hogy 2015-ben önök a börtönprojektet meghirdették, kijelölték a helyeket, nyolc hely, Kemecsétől elkezdve Csenger, Ózd, Kunmadaras, Komló, és a többi, és a többi, megvolt a lehetőség arra, semmit nem tettek, egyetlenegy kapavágás nem történt, semmit nem tettek, inkább kifizették a 8,5 milliárd forintot. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni az adott napirend keretében. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, miniszterhelyettes urat, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha a vitában elhangzottakra reagálok, akkor megint csak meg tudom ismételni, hogy Gyüre képviselőtársam már vezérszónokként is kiszámolta azt az összeget, ami miatt kényszerhelyzetben voltunk, és ha felelősen gondolkodunk az adófizetők pénzével, akkor meg kellett hoznunk ezt a szabályozást. Az a fajta kedvezőtlen fordulat, hogy nem az áldozatokhoz jutott el a folyósított kártalanítások nagy része, kényszerít bennünket arra, hogy most ezt a törvényjavaslatot benyújtsuk.

A másik része a dolognak, hogy valóban, ez nem egy végleges szabályozás, de a kifizetéseket megállítja, és az új szabályozásban ezek a pénzek már megfelelő helyre tudnak eljutni.

Nem akarok elhatárolódni a kérdéstől, de a büntetés-végrehajtás a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A kormány-előterjesztésben is az szerepel, hogy a belügyminiszternek, a Belügyminisztériumnak kell majd a kormányzaton belül megoldania ezt a kérdéskört.

A másik pedig, hogy ismételten szeretném leszögezni, hogy az a fajta reménykeltés, amiben önök utaznak, hogy itt több ezer bűnözőt szabadlábra helyezünk majd, nem megalapozott. Tehát gyakorlatilag ezt felejtsék el. Az, hogy hogy alakítja ki majd a Belügyminisztérium ezeket a helyeket, legyenek türelemmel, szeptemberi a határidő, meg fogják látni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   191-200   201-228   229-262      Ülésnap adatai