Készült: 2021.04.20.02:11:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

114. ülésnap (2011.09.27.), 198-200. felszólalás
Felszólaló Bödecs Barna (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:04


Felszólalások:  Előző  198 - 200  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Jobbik álláspontját szeretném ismertetni önöknek a törvényjavaslattal kapcsolatban. Hadd kezdjem azzal, hogy valóban érdekes fejlődésen ment át ennek a javaslatnak a kormányzati fogadása, ugyanis az LMP képviselőcsoportja által előterjesztett javaslatban egy féléves moratórium szerepel. Ha annak idején, január-februárban ez a javaslat bekerülhetett volna, akkor már éppen a moratórium végén járnánk, éppen véget is érne október 1-jén, de nem így történt. Mindenesetre örvendetes az, hogy legalább mostanra idekerült.

Mennyire lennénk előbbre azzal, ha már korábban bekerült volna? Nyilván előrébb lennénk azzal, hogy időközben lefolytak volna azok az egyeztetések, konzultációk, amelyek az itt felvetett területek újraszabályozását lehetővé tették volna, és talán már most arról lehetne tárgyalni. Nyilvánvalóan ez a fél esztendő nem segített volna azon a torz kereskedelmi szerkezeten, ami már az elmúlt 20 évben Magyarországon kialakult.

Ezzel együtt úgy érzem, azok a kritikák, amelyek még a tavasszal megfogalmazódtak, miszerint ez az egész javaslat egy eső után köpönyeg, ezért nem is érdemes általános vitára engedni, ez nem volt igaz, hiszen ahhoz, hogy egy ország el tudjon indulni egy új úton a kiskereskedelmi szerkezetek kialakításában, gyökeres váltásra van szükség. Ez a moratórium pont ezt a váltás-előkészítést tenné lehetővé, amennyiben az Országgyűlés ezt elfogadná. Nyilvánvalóan körültekintően kell eljárni abban a tekintetben, hogy milyen területeket kívánunk újraszabályozni, és adott esetben itt a javaslatban felsorolt eszközrendszer még akár változhat és bővülhet is, viszont ezt akkor végre is kell hajtani. Ahhoz, hogy ez végrehajtható legyen, ahhoz, hogy a megfelelő egyeztetések, a megfelelő jogszabályi szint megtalálása végbemenjen, ahhoz, hogy a jogalkotási törvényt ne kerüljük meg, ahhoz lehet, hogy nem is féléves, hanem ennél hosszabb moratóriumra lenne szükség. Szerintem ezt is érdemes ebben a vitában megfontolni.

Miért kell ez a törvényjavaslat? Magyarországon ez a torz kereskedelmi szerkezet nem pusztán spontaneitásból jött létre, hanem ennek volt egy olyan ösztönző feltételrendszere, ami ebbe az irányba vitte a magyarországi kiskereskedelmi hálózatot. Gondoljunk csak azokra az előnyökre, amelyeket ezek az áruházak az olcsó külterületi telkek belterületbe vonásával létrehozhattak, tehát gyakorlatilag jóval olcsóbb kereskedelmi ellátóegységek jöhettek létre koncentrált formában, mint az belterületen bárhol is, bármikor is lehetséges volna. Értékes mezőgazdasági területeket vesztettünk, olyan területek kerültek beépítésre, amelyek Magyarország gazdasági fejlődését, jövőjét korábbi állapotukban minden bizonnyal jobban szolgálták. A torz adózási szerkezet is ösztönözte ezt a folyamatot, hiszen a forráshiányos önkormányzatok egymás elől játszották ki a lehetőséget, és versenyeztek azért, hogy hová települjenek ilyen egységek, annak érdekében, hogy ők legyenek a haszonélvezői annak az iparűzési adónak, ami ebből befolyik, ezáltal gyakorlatilag közvetett módon ugyanettől az adótól megfosztották a hatásterületen lévő azon társaikat, ahol pedig a kisebb kereskedelmi egységek ellehetetlenültek.

Meg kell tehát fordítani a fejlődés irányát és az ösztönzés irányát, ezért nemcsak a létesítést, bővítést, hanem gyakorlatilag a jövőben minden építésiengedély-köteles eljárást az új szabályrendszer alapján kellene majd végrehajtani. Ez szolgálná a piaci semlegesség elvét is, hiszen hogyha van egy kialakult túlkínálat ezen a piacon, ahol új versenytárs gyakorlatilag csak úgy tud megjelenni, hogy az új feltételeknek eleget téve egy jóval drágább, jóval költségesebb, sokkal - hogy is mondjam - beruházás-igényesebb módon tud megtelepülni, akkor lehetséges, hogy egy pusztán az új létesítésre vonatkozó szabályozás gyakorlatilag a verseny kizárásához vezet, ahelyett, hogy a meglévő egységek hátrányos hatásait is csökkenteni tudjuk.

(18.10)

Tehát ha van egy új szabályrendszer, akkor annak bizony minden építésiengedély-köteles eljárásra vonatkoznia kell.

Mire gondolunk a meglévők esetében? Ez nem feltétlenül csak bővítést, de átalakítást is jelenthet. Hiszen, ha mondjuk, teszem azt, a Keselyű jelű áruház tönkremegy, és egységeit átveszi, mondjuk, a Tacskó emblémájú áruház, akkor ezt az áruházat át kell ahhoz alakítani, hogy megfelelő homlokzattal, megfelelő színvilággal, megfelelő portálokkal álljon a vásárlók rendelkezésére. Egy ilyen, a piaci versenyből, piaci helyzetből következő üzleti élethelyzet rögtön lehetőséget kell adjon arra, hogy Magyarország a nemzeti érdekeit érvényesítse, azaz a Keselyű helyett betelepülő Tacskó kénytelen legyen az új eljárásrend szerint az összes olyan körülményt és feltételt teljesíteni, amit az új nemzeti szabályrendszer tartalmaz.

A javaslat, különösen annak 4. §-a meghatározza azokat a szempontokat, amit javasol az előterjesztő az Országgyűlésnek, illetve a kormányzatnak újraszabályozásra. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint ezt a szempontrendszert adott esetben változtatni, bővíteni is szükséges lehet. Nagyon fontos lenne, hogy az átalakítás útiránya semmiképpen se vesse fel a piackorlátozásnak bármely esélyét, lehetőségét is, hanem ehelyett olyan területekre koncentráljon, ami a kereskedelmi ellátás haszna és a kereskedelmi ellátás célja Magyarországon.

Magyarán szólva: nem a piaci versenyt akarjuk kizárni, hanem olyan irányú szabályozási fejlődést valósítsunk meg, ami a hatásterületen élő lakosság jobb ellátását biztosítja a jövőben. Akkor, ha ebben az irányban változtatjuk a szabályozást, és minden egyes engedélyezési eljárásban azt vizsgáljuk meg, hogy milyen ott a kereskedelmi hálózat területi lefedettsége, milyen az egy főre eső kereskedelmi négyzetméter, ennek milyen a területi elhelyezkedése, milyen a megközelíthetősége, azaz ehhez egy minőségi szempontrendszert rendelünk, akkor abban a pillanatban nem vetődhet föl az a vád, hogy Magyarország a szabad kereskedelmet és a kiskereskedelemben meglévő piaci versenyt korlátozni kívánja, hanem ehelyett egyértelmű, hogy a magyar lakosság jó ellátása és ennek az ellátásnak a szempontrendszere az engedélyezés tárgya.

Nagyon fontosnak tartja a Jobbik Magyarországért Mozgalom azt is, hogy a meglévő egységek - hogy is mondjam - externális versenyelőnyeit is figyelembe vegye Magyarország. Magyarán szólva: azok az egységek, amelyek kihasználták a koncentrációban és a területfelhasználásban lévő olcsóságot, és ezáltal komoly externális költségeket okoztak Magyarországnak - legyen az például a forgalomgenerálás területén, a területfelhasználás területén, a zöldfelületek, mezőgazdasági termelésre alkalmas területek eltüntetése területén -, és ennek előnyeit élvezik, hiszen ezeken a helyeken gyakorlatilag a lakosság van rákényszerítve arra, hogy egyéni autóhasználattal maga menjen el és szerezze be az élelmiszer-szükségletét nagy távolságról, vagy elszenvedője annak a kibocsátásnak, zajhatásnak, amit az ott generált forgalom okoz, hogy ezt a különbséget, ami a helyi kiskereskedelem és az ilyen koncentrált kiskereskedelem között megvan, és ami ennek helyzeti előnyét hozza, Magyarország akár adóztatással is, külön adóztatással is figyelembe vegye. Hiszen ezeknek az egységeknek az általuk okozott károkhoz, externális költségekhez hozzá kell járulni.

Nagyon fontosnak tartjuk azt is, ami a javaslatban megjelenik, hogy azok a silány kivitelezési, energetikai és környezeti feltételek, amik ennél a kereskedelemkoncentrációnál létrejöttek, a jövőben valamilyen módon ellensúlyozásra kerüljenek, azaz az átalakítások engedélyezésénél nagyon fontos az energetikai jellemzők feljavítása, figyelembevétele. Nagyon fontos az alternatív közlekedési módok előírása és ennek biztosítása, és itt nemcsak feltétlenül az odalátogatók egy-két százalékát szállítani képes ingyenes autóbuszjárat biztosítására gondolunk, hanem mindenütt, ahol a hatásterület nagysága ezt megköveteli, ott bizony utólagosan megfelelő, adott esetben kötöttpályás közlekedési kapcsolat kiépítését kell megkövetelni. A közösségi közlekedés folyamatos üzemeltetésében való anyagi részvételt kell megkövetelni, valamint a hiányzó gyalogjárdák vagy kerékpárutak kiépítésére is gondolni kell.

Az áruházak egy jelentékeny része, különösen itt a külterületeken tipikus autósáruháznak épült, amely az esélyegyenlőséget a lehető legnagyobb mértékben sérti, hiszen az életkor okán vagy szociális helyzetből fakadóan vagy alternatív életszemléletből következően gépkocsival nem rendelkezők gyakorlatilag kiszorulnak az adott területen a kereskedelmi ellátásból, hiszen meg sem tudják közelíteni ezt az egységet. Ez is az engedélyezési hibák sorozatának az eredménye.

Úgy gondoljuk, hogy az a silány megjelenés és az a költségtakarékosság, ami ezen egységek helyzeti előnyét hozza, az a környezetük alakításában is megjelenik. Éppen a napokban volt szerencsém megszemlélni egy ilyen külterületi bevásárlóközpont területét, ahol nagyon szép példáját láttam a tökéletes rombolásnak és puritanizmusnak. Gyakorlatilag az egész be nem épített terület egy degradált, építési törmelékre, mondjuk, tíz centiméter silány minőségű talajtakarással létesített gyep, miáltal az óriási bevásárlóközpont egy nagyon súlyos környezeti veszélyeztetést is jelent a környezetére nézve. Egyrészt ez egy ökológiai sivatag, másrészt pedig megváltoztatja még a környék mikroklímáját is, azaz azok az emberek, akik ennek környezetében élnek, emiatt hőmérséklet-növekedést kell elszenvedjenek az itt meglévő fény- vagy zajhatásokon túlmenően, és ilyen szempontból ez káros Magyarország környezetére.

Igenis, adott... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tizenöt percem volt? Bocsánat.

ELNÖK: Képviselő úr, ha gondolja, egy perccel meghosszabbíthatom.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Igen, köszön szépen, akkor élek a lehetőséggel. Igazából, azt hiszem, elég részletesen elmondtam a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontját ebben. Támogattuk az általános vitára való alkalmasságát, módosító indítványainkkal szeretnénk a javaslat lehetőségeit kiterjeszteni, és szeretnénk, ha ezáltal az adott szakterület újraszabályozása oly módon történne meg, hogy ez a helyi kereskedelmet, a lakosság jobb ellátását és egy új kereskedelmi struktúra kialakítását fokozatosan eredményezné.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(18.20)




Felszólalások:  Előző  198 - 200  Következő    Ülésnap adatai