Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a vitát, a hozzászólásaikat, a hozzáállásukat ehhez a súlyos társadalmi-gazdasági problémához. Azt kell mondjam önöknek, egy szó érlelődött bennem végig, amíg hallgattam a vitát: megérte. Megérte a nagyon sok egyeztetés, megérte az emberfeletti munka, megérte a sok vita, amelyet a minisztériumon belül is, a társadalmi szervezetekkel, a szakmai szervezetekkel együtt folytattunk azért, hogy kikristályosodjon egy olyan megoldási javaslat, amely kiállja az alkotmányossági próbát, és mégiscsak megoldja azt a helyzetet, hogy a közös osztatlan tulajdonformát kivezessük a magyar földforgalomból. Hiszen mindnyájan tudjuk és érezzük  és köszönöm, hogy megerősítették bennünk ezt , hogy igen, a probléma valós, és a problémát meg kell tudni oldani.

(Folytatás a 125/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. május 5. kedd 125/2. szám

Országgyűlési Napló

S látjuk, attól függ, hogy melyik oldalán állunk a problémának, hiszen képviselőtársam itt a végén idézte a MOSZ-tól kapott levelet  velük is többször egyeztettünk ebben a kérdésben , de nem mindenki akarja, hogy megszűnjön ez a kérdés és ez a tulajdonforma, hiszen vannak előnyei bizonyos társadalmi csoportoknak, bizonyos gazdálkodóknak. Ezt is figyelembe kell venni, hogy ők a legkisebb sérelemmel ki tudjanak jönni ebből a dologból, mert az mégsem lehet, hogy jogosulatlanul jussanak előnyhöz úgy, hogy mások ne tudjanak élni azzal a lehetőséggel, ami egyébként rendelkezésükre áll, és ezt valaki ki tudja használni. És itt a válasz önnek, a második fölszólalásának a kérdésére.

Tehát ezért is kell megtalálnunk azt a szűk utat, amin megtaláljuk a megoldást úgy, hogy az alkotmányosság próbáját kiállja, hiszen mégiscsak 2,4 millió hektár termőföld kérdéséről és 3,5 millió emberi érintettségről beszélünk. Tehát teljesen egyetértek Varga László képviselőtársammal, amikor azt mondta, hogy több mint szakmapolitikai kérdés, ez nagyon komoly társadalmi kérdés is. Így van, hiszen 3,5 millió ember érintettsége, az nagyon sok.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Amikor Magyar Zoltán képviselőtársam kezdte a fölszólalását, azt mondta, hogy roppant összetett probléma és annak a megoldása ez; valóban így van, rendkívül sokrétű, és egy folyamatot kell magunk elé képzelni, hiszen néhány héttel ezelőtt itt volt a birtokpolitikai csomag, már elkezdődött ennek a megoldása, most itt van a közös osztatlan kivezetésének a lehetősége, és amit hiányoltak többen is, és fölvetették képviselőtársaim, majd jön az agráröröklésnek is a kérdésköre, és jön a generációváltást elősegítő kérdéskörök megoldása is. Tehát mind-mind egymásra épülő folyamat, amelynek a vége az, hogy lesz egy versenyképes magyar mezőgazdaság tiszta tulajdonviszonyokkal, leszámolva a múlt terhes örökségével, mert a történelmünket nem tudjuk ellehetetleníteni, nem tudjuk meg nem történtté tenni, kezelni kell az adott és kialakult helyzetet.

Azt mondta Magyar Zoltán képviselőtársam, hogy az ellentmondások törvénye ez, nem feltétel a földműves megléte, amikor ezt vesszük; igen, nem számít bele, mert 170 ezer földműves van Magyarországon, és ez a kérdéskör 3,5 millió embert érint. Olyan súlyú eltérés van a kettő között, olyan mértékű kizárása volna a megoldásnak, hogy nem lehetne jó megoldást hozni, tehát föl kell oldani azt az anomáliát, és azt alapul venni, hogy itt szerzett jog van, szerzett joga van valakinek, mégpedig az a szerzett joga, hogy neki ez a tulajdona rendelkezésre áll, csak eddig nem tudott hozzáférni, mert azt sem tudta, hogy a táblán belül hol van. Ezért oldottuk föl ezt a kérdést.

(16.10)

Majd nem számít bele a birtokmaximumba, kérdezi, és veti újra a szemünkre mindezt a kérdést. Azt kell mondjam, hogy olyan súlyú a probléma, hogy sokkal kisebb problémát okoz egy hektárral, öt hektárral vagy három hektárral túllépni a birtokmaximumot esetleg, ha ez a kérdéskör fölmerül, mint hogy ne oldjuk meg vele ezt a problémát. Mert mégiscsak a mezőgazdaság versenyképessége és a tiszta tulajdonviszonyok vannak elsősorban. Gyakorlatilag azt kell mondanom, hogy a birtokmaximum is csak az osztatlan közös megszüntetése erejéig léphető túl. Nem tovább, csak az osztatlan közös megszüntetése erejéig, és ehhez természetesen nagyobb érdek fűződik, hogy ez így legyen. Ráadásul három éve már tulajdonosnak kell lennie annak, aki a megosztást kezdeményezi, így nem lehet visszaélés, tehát nem lehet az, hogy úgy akarja növelni a 300 hektáros birtokmaximumot, hogy akkor ő oda bevásárolta magát egytized hektárral körülbelül.

Szeretném megnyugtatni minden ellenzéki képviselőtársamat, aki fölvetette a végrehajtási rendelet szükségességét, ez természetes. Jelzem, hogy időben megérkezik. Azt vállaljuk, hogy január 1-jéig meg kell legyen, és életbe is kell lépjen, hiszen 2021. január 1-jétől ennek a mechanizmusnak, ennek a folyamatnak működnie kell.

Többen fölvetették a földár-meghatározási mechanizmus kérdését is. Bevallom, azért döntöttünk emellett, mert az NFA földértékesítése e procedúra mentén zajlik, s mivel zömmel erre a hivatalra lesz rátestálva ennek az egész folyamatnak a végrehajtása, ezért is az ő mechanizmusuk szerint hajtjuk végre ennek az értékesítésnek a lebonyolítását.

A földhivatali terhek csökkenni fognak, hiszen nem kell földmérőt alkalmazni e rendszerben, hiszen a program maga eleve megrajzolja, kijelöli, a jelen lévő felfogadott ügyvéd pedig tudja hitelesíteni és a bejegyzést kezdeményezni. Tehát az egész folyamat adminisztrációja is a végtelenségig le tud egyszerűsödni.

A fiatal gazdák támogatásánál én azt szeretném fölvetni önnek, hogy tudja nagyon jól, hogy mennyire fontos az agráriumban a fiatal gazdák kérdése. A generációváltással ezért külön is kívánunk foglalkozni majd egy törvényben. De azt is vegyük már segítségül, hogy végre az a fiatalember (Dr. Vadai Ágnes: Asszony?), akinek az a kicsi öröklött területe ott van abban a területben, de jelenleg azt se tudja, hogy hol van, hadd tudja elkezdeni a gazdálkodását. Tehát már az eleve segítség, ha megtudja, hogy hol van, ha megállhat a földje végében, ha átöleli a kedvesét vagy a gyerekét, és azt mondja (Dr. Vadai Ágnes: Vagy átöleli a férjét!), hogy igen, innen indítjuk az életünket, ez az alapja, akkor az egy olyan erő, egy olyan lelki töltés, amellyel szerintem kell élni, és egy olyan fontos dolog, amellyel… (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Vagy a hölgy átöleli a férjét, ez a legtermészetesebb, hiszen a klasszikus családmodell mégiscsak ez, és ez egy nagyon fontos történet.

Varga László képviselőtársammal teljesen egyetértek abban, hogy sokkal több, mint szakpolitikai kérdés. Nem vitatom, hogy alkotmányos kérdéseket is fölvet, de azt állítom, hogy abban a mederben haladunk, amely kiállja az alkotmányosság próbáját.

Nagyon sokat egyeztettünk róla, hiszen a tulajdon szentségéről beszélünk, hogy hol van az a mezsgye, amin végig tudunk menni úgy, hogy ne sértsünk alkotmányos jogokat. Minden, sőt fogalmazhatok úgy, hogy a legjobb tudásunk szerint állítom azt, hogy azon az úton vagyunk, amely ki tudja állni az alkotmányos kérdéseket, máskülönben nem találunk rá megoldást, tehát nem fogjuk tudni kivezetni.

Az egyszerű többség problémája, a kisebbség védelme kérdések számunkra is nagyon fontosak, de az az igazság, hogy olyan hatékony módszert kellett találni, azt az arányt kellett megtalálnunk  és a görögök óta mégiscsak az 50 plusz 1 az, ami egy döntő kérdés ezekben a kérdésekben , amellyel hatékonyan és gyorsan tudunk előre haladni.

A földárkérdésről itt is beszéltünk.

Hadd mondjak önöknek néhány elrettentő példát, hogy végül is mivel állunk szemben, mert nem hangzott el a Házban, és mégiscsak élő példát hadd mondjak önöknek. Szárföld, szántóföld: 8,5 hektár, 1643 tulajdonossal. Gondolják el, így gazdálkodni! Vitnyéd, ez egy rét: 9 hektár, 1209 tulajdonossal. Halásziban egy szántó: 52 hektár, 852 tulajdonossal. Kóny, egy szántó és legelő egyben: 10 hektár, 955 tulajdonossal. Most akkor képzeljük el ezt a birtokszerkezetet! Tehát azt hiszem, van olyan komoly társadalmi igény, amit muszáj megoldanunk. Most akkor értik a probléma súlyát, amin mennünk kell, és azt a nehézséget, amin nekünk haladni kell.

Vadai Ágnes képviselőtársamnak mondom, hogy igen, nagyon jól látja azt, hogy sok személyes konfliktus is van, mert mire ezt feloldjuk, mire ennek az 1643 tulajdonosnak a 8,5 hektáron megtaláljuk a helyét, mire ott valaki meg tud állni a föld szélén, és egyáltalán élni tud a jogaival, hogy vagy a pénzt kapja, vagy a területet, szóval, nem egy egyszerű dolog. És az, hogy hányszor próbáltak már kezdeményezni birtokba jutást, hányszor lett ellenállás, mert nem találták meg az elhalt nagymamának az Új-Zélandon élő rokonát, hogy nyilatkozzék valaki. Tehát rendkívül bonyolult és rendkívül nehéz szabályozások után végre találtunk egy olyan módszert, amivel talán meg tudjuk oldani.

És köszönöm szépen azt a mondatát, hogy vannak benne előremutató és vitaindító elemek. Egy ellenzéki képviselőtől egy ilyen nyilatkozat teljesen, nagyon nagy köszönet. Az írásbeli kérdéseket várom, ez nálunk egy bevett módszer, és ígérem is, hogy szakmai válaszokat fogunk adni, mint ahogy ezt legjobb tudomásom szerint és tudásunk szerint ezt eddig is megtettük.

Az értékbecslés kérdésénél, amit fölvetett, legalább annyit kell érte fizetni, tehát a minimum van megállapítva, és attól csak többet fizethet valaki. És igen, a Fejlesztési Bank újra tervez olyan hitelfelvételi lehetőséget, ami a földvásárlást tudja segíteni, hiszen minden célunk az, hogy minél könnyebben hozzá tudjanak jutni a tulajdonukhoz az érintett felek, és hogy minél inkább ki tudjanak alakulni azok a birtokok, amelyekkel a gazdák élni tudnak, hiszen változatlanul látjuk, a föld a legjobb helyen és a legnagyobb biztonságban a gazdák kezében van.

Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak tisztelettel köszönöm, hogy támogatja ennek a tulajdonformának a felszámolását, és hogy az LMP ebben minden segítséget megad. Ahhoz a felvetéséhez, hogy ingyenes legyen az eljárás, azt kell mondjam, hogy az ingyenesség uniós jogi szempontból állami támogatás, ezért ez egy tiltott állami támogatásnak felelne meg, ezért ez nem engedhető. Tehát ezért kellett kitaláljuk azt a minimális összeget, amellyel nem terheljük a gazdatársadalmat, nem visszatartó erő, mégiscsak segítség ahhoz, hogy az apparátus pedig tudja tenni a dolgát. Azt hiszem, ki tudtuk mérni úgy azt a mércét, ami mindenki számára megfelelő.

Többen fölvetették a bekebelezés kérdéskörét és a rossz asszociációt, ami hozzátartozik. Szeretném jelezni, hogy az 1908. évi XXXIX. törvénycikkben is így fogalmaztak. Ez egy régi jogi kifejezés. Abszolút nem ragaszkodunk hozzá. Ha van egy konszenzus, amit használhatunk, ami mentén továbbmegyünk, erre nyitottak vagyunk, szívesen fogadjuk, és használjuk utána tovább. A jogászaink és a szakértőink ezt a kifejezést találták ideillőnek, ezért szerepel jelen pillanatban itt.

Apáti képviselőtársamnak mondom, hogy igaza van, rendkívüli károkat okozott ez a tulajdonforma, és az a javaslata, hogy a földtörvényt módosítsuk, mintegy előkészítéseként ennek a törvénynek, azt tudom mondani, hogy gyakorlatilag 2021-től módja lesz így tenni, tehát 2021-től, amit javasolt, az pontosan így tud létrejönni, egyezség alapján kifüggesztés és minden nélkül.

(16.20)

Steinmetz képviselőtársamnak mondom, hogy jó munkához idő kell. Azért kezdtem úgy, hogy igen, megérte, mert valóban hosszú időn keresztül kellett egyeztetni. Készültek koncepciók, több is. El kellett vetni koncepciókat. Új metodika szerint dolgoztunk, új eljárásokat dolgoztunk ki ahhoz, hogy ez működjön.

Ki nyújtja be a törvényt? Jelzem, hogy a kormány nevében mindig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr nyújtja be, miniszterként pedig én vagyok az előterjesztője a törvénynek. Ez egy sima technikai kérdés, tehát semmi hátsó szándék nincs, és hátsó tartalma nincs ennek. Ez az eljárás menete.

Az öröklést szeretném itt is jelezni. Mindazt a kérdést, amit fölvetett ő is, az agráröröklésben fogjuk tudni segíteni, hiszen akár a generációváltást elősegítő törvényben, amit majd 2021-ben hozunk, lesz meg azokra a kérdésekre a felelet, amelyek itt többüknél fölmerültek.

Rendeltetésre alkalmas  kérdezték többen, hogy mit is jelent az a szó. Azt, hogy a nadrágparcellát, nadrágszíjparcellát tudjuk elkerülni, és valóban olyan birtokalakokat és -méreteket tudjunk meghatározni, amelyek művelésre alkalmasak tudnak lenni.

Miért 1 hektár is? Miért van a 0,5 és 0,3 benne a törvényben? Fogalmazhatnék így, hogy a különböző egyeztetések után így döntöttünk. Nyitottak vagyunk arra a javaslatra, hogy ha jó indokolással meg lehet indokolni, hogy miért más a szám, akkor megfontoljuk, hogy miért legyen más. De a szakmai szervezetekkel való egyeztetés után ez a kompromisszumos javaslat, fogalmazhatnék így, így döntöttünk, hogy szántóföld esetében 1 hektár legyen az, mert azért legyünk őszinték, nem biztos, hogy 0,3 hektáron képzeljük el a jövő mezőgazdaságát. Tehát törekedni kell arra, hogy minél kisebb legyen az aprózódottság, hogy valamilyen szinten mégiscsak bevételhez tudjanak jutni.

Határozottan állítom, hogy van olyan rendszerünk, amely megmondja biztosan, hogy kinek hány hektár földje van, tehát a nyilvántartási rendszerünk lehetővé teszi, hogy ezt egészen pontosan meg tudjuk mondani, hogy ez így legyen.

A családon belüli földmozgás kérdése szintén az agrárörökség kérdésénél lesz, és úgy, ahogy Schmuck Erzsébet képviselőtársam előhozta, én azt teljességgel támogatom. Tehát az, hogy a családon belüli területcseréket, -összevonásokat, -egyesítéseket támogassuk, szerintem alapnorma. Tehát nem lehet, az családellenes volna, teljes zsigereimből tiltakozom az ellen, hogy az ne így legyen. Tehát az a felvetés teljesen jogos és jogszerű, hogy testvérek egymás között méreten aluli területekben tudjanak megegyezni, tudják egymás számára átadni, hogy a családi örökség miatt is, érzelmi töltéssel is, egyszerűen az identitásképzés erejében is és nyilván a gazdasági erő miatt is a család meg tudja őrizni azt az apai, nagyapai örökséget, ami évtizedek vagy évszázadok alatt a családhoz került.

Hogy útkapcsolatok biztosítása legyen, ez természetes. Azt szeretném jelezni, hogy ez a program, amit kollégáim kidolgoztak, és rendelkezésre bocsátjuk, kezeli ezt a kérdést, automatikusan már levon mindenki területéből, ha utat kell kiosztani. Tehát nem kell azon dühödni, vitatkozni, hogy akkor ki mennyit ad át meg hogyan, hanem eleve a kiosztást úgy fogja szervezni, hogy mindenkitől automatikusan arányosan lecsípi azt a területet, amivel az utat ki tudjuk jelölni. Tehát az nyilván kell, hogy az út biztosítva legyen.

Én nem félek attól, hogy magánszemélyekhez vagy gazdákhoz adjuk, és azt segítsük elő, hiszen változatlanul állítom, hogy a gazdák kezében van legjobb helyen a föld, de védett területen, megfelelő, szigorú állami ellenőrzéssel, mert, legyünk őszinték, visszaveheti az állam, magánál tarthatja, de mégiscsak ki fogja adni gazdának művelésre. És ahogy az előző törvénycsomagunkban is látszott már az, hogy a védett területeken való gazdálkodásnál van, aki felelősen gazdálkodik, attól nem érdemes visszavenni, és nem érdemes nemzeti parki tulajdonba tenni, mert nagyon jól tudja művelni, és a 20 év kellő garancia volt arra, hogy jól működjön. Aki pedig nem, attól tényleg vissza kell vásárolni, el kell venni, mert az nem megfelelően működik, mert a fenntarthatóságnak, azon szempont figyelembevételének valóban elsődlegesnek kell lenni, mert olyan korlátos jószág a föld, amelyből soha nem lesz több, az értékének megőrzése, a termőképességének fenntartása pedig a jövő generációk iránti tiszteletünk és felelősségvállalásunk is egyben.

Végezetül szeretném mindnyájuknak megköszönni azt, hogy segítettek észrevételeikkel, javaslataikkal, módosító indítványukkal, írásbeli kérdéseikkel majd kitisztázni ennek a törvénynek a még jobb voltát. Azzal, hogy ezt meg tudjuk tenni, és föl tudjuk számolni ezt a társadalmi-gazdasági problémát, amely 3,5 millió embert, 2,4 millió hektár érintett területet jelent, és ki tudjuk vezetni a magyar jogrendből a közös osztatlan tulajdon formát, ez egy olyan történelmi pillanatban, amiben jó együtt osztozni önökkel. Köszönöm szépen a munkájukat. Köszönöm. (Taps.)