Készült: 2020.02.22.17:06:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

205. ülésnap (2017.03.08.), 20. felszólalás
Felszólaló Pánczél Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:25


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 1957. március 8‑án, pontosan 60 évvel ezelőtt hunyt el Esterházy János. Úgy illő, sőt kötelességünk is, hogy megemlékezzünk a mártír, sőt vértanú grófról. A Kárpát-medencei magyarság számára a legtragikusabb, az igazán súlyos örökséget a XX. század hozta el. Elgondolkodtató és egyben elkeserítő, hogy éppen a haladás évszázadának kikiáltott XX. század hozta el a két legpusztítóbb háborút és két legvéresebb diktatúráját is.

A XX. század terméke pusztító háborúk, szétszakított ország, nácizmus, felszabadításnak nevezett megszállások, az ország kifosztása, munkatáborok, málenkij robot, koncepciós perek, kommunista diktatúra. A kommunizmus velünk élő múlt. Egykor feledésre ítélték a prágai motoli temetőben nyugvók emlékét is, ahol ma Esterházy hamvai találhatók. Köszönet egyébként Karel Schwarzenbergnek, volt külügyminiszternek, miniszterelnök-helyettesnek, hogy segített felkutatni, felkutattatni, hogy egyáltalán a vértanú gróf hamvai hol találhatók, és köszönet a Cseh Köztársaságnak, hogy ma emléktábla található ott a motoli temetőben, emléket állítva a kommunista diktatúra áldozatainak, köztük Esterházy János grófnak is.

Tisztelt Ház! A mártír nem egy egyszerű áldozat, nem a történések passzív tárgya. A mártír megúszhatná, de vállalja sorsát. Egy ilyen felejthetetlen mártírunk, vértanúnk gróf Esterházy János, aki 1901-ben született március 14-én Nyitraújlakon. Esterházy János Trianon után sem hagyta el szülőföldjét. Élethivatása az volt, hogy képviselje a felvidéki magyarokat, hogy gondjaikat továbbítsa az anyaország felé. Támasza, gondviselője volt az elszakított északi nemzetrésznek. A bécsi döntés után sem hagyta el szülőföldjét. Mint Kassa képviselője, szlovák területen maradt. Mérsékelő erőként politizált. A méltányosság és az emberiesség alapján állva elutasította a náci eszméket. A szélsőséges erők céltáblájává vált, de nem engedett elveiből sem a fasisztáknak, sem a nyilasoknak, sem a kommunista pribékeknek. Üldözte a Gestapo, üldözték a szovjet hatóságok. Ebből is látszik, hogy Esterházy egy igazi, hazáját, nemzetét szerető demokrata volt.

(12.00)

Tisztelt Ház! Megtisztelő számunkra, a Magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága tagjai számára, hogy munkánkat itt a Parlamentben az Esterházy Jánosról elnevezett teremben végezhetjük, így is emléket állítva a mártír grófnak.

A mai magyar nemzetpolitika alapvetése nem más, mint aminek Esterházy is élt: megmaradni a szülőföldön, megmaradni magyarnak és kereszténynek. Esterházy János életét, ha megpróbáljuk összefoglalni, megragadni életének vezérlő motivációját, lényegét, azt mondhatjuk, hogy elsősorban mélyen hívő katolikus keresztény volt. Kereszténydemokrata kisebbségpolitikus volt, Istentől kapott kiemelkedő intelligenciájával és tehetségével. Felkészültségével, műveltségével választhatott volna a XX. század embertelenségeinek idején egy másfajta életutat is. Bizonyosan ezzel megmenti fizikai életét. Azonban egyetlen utat választott: a nemzete szolgálatát, az emberek, közösségek szolgálatát. Két nemzet élt benne, a magyar és a lengyel. Bizonyosan keresztény hite mellett ez a tény is segítette abban, hogy felülemelkedjen faji kérdéseken.

Esterházy János egyszerre volt tiszta hazafi, európai és egyetemes. Védte az elesett sorba kerülőket. Védte a kisebbségi helyzetben lévő nemzetét, védte az üldözötteket, védte a zsidóságot, hiszen 1942. május 15-én nemmel szavazott a zsidók kitelepítésére az akkori szlovák parlamentben. Híres mondata: „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.” Ezek a tények emelik a magyar történelem legnagyobbjai közé.

Tisztelt Képviselőtársaim! ’93-ban az orosz legfelsőbb bíróság semmisnek mondta ki Esterházy ítéletét, rehabilitálta őt. A szlovák rehabilitáció még várat magára. 2011-ben boldoggá avatását kezdeményezte a pozsonyi magyar nagykövetség, az Esterházy János Polgári Társulás és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Én hiszek abban, hogy Esterházy János vértanú elnyerte a boldogságot, a szentséget a mennyben. Legyen úgy itt a földön is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai