Készült: 2020.07.06.01:55:12 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 199 2010.06.01. 2:17  198-203

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hetekben a helyi és az országos médiában megjelent a hír, hogy a tulajdonos MVM be akarja zárni a Vértesi Erőművet. A helyi szocialista politikusok - menekülve a felelősségre vonás alól - az új kormány nyakába akarták varrni mindennek az ódiumát. Az MVM nyolc év szunnyadás után felébredt, és hirtelen megvilágosodástól vezérelve a továbbiakban már nem tartja gazdaságosnak a Vértesi Erőmű működését. Igaz, hogy végigasszisztálta azt a semmittevést, amit a Vért menedzsmentje a szerkezetátalakítás során tanúsított és patópálosan intézett, valamint végigasszisztálta a Kapolyi-féle botrányos jogügyleteket.

A 2010. május 19-ei rendkívüli közgyűlés összehívásának célja annak eredeti napirendje szerint a cég azonnali, jogutód nélküli megszüntetése volt. A közgyűlés a májusi döntés alapján 2010. június 15-ei ülésének tervezett napirendje szerint dönt a végelszámolás megindításáról. Ennek helyben súlyos következményei lehetnek: a térség szempontjából kezelhetetlen munkanélküliség, Bokod és Oroszlány távfűtésének megoldatlansága, az erőmű által hátrahagyott környezeti károk helyreállítása, több önkormányzat helyi iparűzési adójának kiesése, amely az önkormányzatok működését veszélyezteti. Oroszlány esetében ez rövid távon nem kezelhető városüzemeltetési problémákat jelent.

Ezért kérdezem önt, lehetséges-e az, hogy néhány ember politikai-gazdasági érdekének, hazardírozásának áldozata legyen 1500 ember és családjaik. Lehetséges-e az, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó MVM a két választási forduló között olyan intézkedést hozzon, amely érvényes kormányhatározatot sért, és nem veszi figyelembe a térség foglalkoztatási és gazdasági érdekeit, és a Vért végelszámolással történő megszüntetésére tegyen javaslatot? Lehetséges-e az, hogy ma Magyarországon ezek az emberek megmeneküljenek a jogi felelősségre vonás alól? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Lehetséges-e az, hogy az MVM, a tulajdonosi jogok gyakorlója az elmúlt években 120 milliárd forintot adott; ha igen, hol a pénz? Mit tudunk tenni?

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 203 2010.06.01. 0:27  198-203

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a választ, miniszter úr. A térség bízik abban, hogy a Fidesz-kormány ennek a problémának a kezelésére is képes lesz, hiszen 1998 és 2002 között a Vértesi Erőmű működtetésére a Fidesznek volt hosszú távú és gazdaságos működtetés melletti koncepciója.

Az is igaz, hogy akkor nem politikai kalandorok vezették sem a vagyonkezelőt, sem a Vértesi Erőművet, hanem szakemberek.

Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 402 2010.07.05. 7:43  365-417

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Hadd köszönjem meg önnek külön ezen a korai órán - most már a képviselőtársaim mondták néhányan, hogy nem későn, hanem korán vagyunk -, külön köszönöm önnek, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitáján jelen van. Hiszen a bizottsági meghallgatásán, azt gondolom, hogy többünktől érkezett olyan kérdés vagy kérés, ami a miniszteri feladatait illeti, hogy tervezi-e a szociális szakmában az adminisztráció és a bürokrácia csökkentését, tervezi-e a szociális ellátásokhoz való jutás kiszámíthatóbbá tételét, és tervezi-e a szociális tárgyú törvények egyszerűsítését. Azt gondolom, hogy azzal jelzi az ügy fontosságát - és hogy a bizottsági ülésen adott válasza őszinte volt -, hogy jelen van ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájánál.

Azt gondolom, hogy mindnyájan kellően fáradtak vagyunk ahhoz, hogy én viszont, nem megismételvén az előttem szólókat, de sokukkal egyetértve, néhány dolgot azonban mégis kiemeljek. Kezdeném a törvényjavaslat végén.

Én azt gondolom, Kaufer Virág képviselő asszonnyal szintén vitatkozva, hogy az egyházi kiegészítő normatívának az ilyen módú megállapítása, illetve ennek a büntető klauzulának a kivonása a törvényből nem a kiszervezéseket erősíti. Én nem mondanám azt a magyar történeti, egyháztörténeti hagyományok alapján, hogy Magyarországon az egyházakhoz kiszervezünk bármiféle szociális ellátást vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást, ellátásokat. Azt gondolom, hogy az egyházi feladatellátásnak most már évszázados hagyománya van, és ha az egyházak, illetve az önkormányzatok az elmúlt időszakban arra kényszerültek, hogy átadják a feladatot - itt azért feladatátadásról beszélünk a szociális törvény, illetve a szociális tárgyú, illetve a szociális szolgáltatók működési engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján -, akkor pontosan azért kényszerültek erre kis önkormányzatok, amelyek még intézményfenntartással próbálkoztak, mert az elmúlt időszakban a szociális normatívák kétségbeejtő módon csökkentek.

Itt kapcsolnám össze azt a számítási módszert, és talán át is vezetnék arra, hogy a gondozási szükséglet megállapítása során tett módosító javaslatok ebben a törvényben miért fontosak. A szakma, úgy, ahogy Csizi képviselőtársam említette, valóban kételkedve, de mégis bizakodva fogadta akkor a törvényt, amikor a gondozási szükséglet bevezetésre került, hiszen értettük a jogalkotó szándékát és a célját, nyilvánvaló volt, hogy a normatívák, illetve az állami hozzájárulás kontrollja, illetve legális támogatás valósuljon meg, és valóban csak az arra rászoruló kapjon olyan támogatást, amely állami és közpénzekből megy. Azonban itt is egy kicsit - és itt Szűcs Erika képviselő asszonyra visszautalnék - korrekcióról van szó, a gyakorlat nem igazolta ezt az eljárást. A gyakorlat nem igazolta, egyrészt azért, mert időben is kitolódott az ellátáshoz jutása a rászorulóknak, valamint többes eljárások halmozódtak fel.

Csizi képviselő úr említette, hogy itt párhuzamosan, attól függően, hogy milyen intézményről beszélünk, attól függően, hogy milyen ellátásra nyújtotta be a kérelmet az ügyfél, előfordult, hogy egyszerre három-négy hivatali apparátus is dolgozott azon, hogy az intézményi felvételéről vagy az idősotthoni elhelyezéséről döntsön.

(Azt sem gondolnám...)

UK/Latorcai-Földesi-Nyakó/(Czunyiné)/VA

(2.40)

Azt sem gondolnám, amit többen mondtak az előttem szólók közül, hogy valamiféle helyi korrupcióra vagy mutyira adna okot az, ha az intézményvezető hatáskörébe utaljuk az intézménybe való jutás eldöntését vagy elbírálását. Egyrészt azt gondolom, hogy az intézményvezető a szakmát képviseli ebben az eljárásban. Valóban van egy olyan folyamat, amelynek során - különösen az idősotthoni elhelyezésben előgondozást kell végezni -, így az idősotthon, illetve az ápolttal vagy leendő gondozottal már kapcsolatban lévő szociális munkások látják, hogy indokolt vagy indokolatlan egyébként szociálisan és mentálisan is az idősotthoni elhelyezés. Tehát azt gondolom, hogy a legszakavatottabbak fogják elbírálni, nem pedig 4-5-6 centis aktákból állapítják meg valakinek a rászorultságát vagy a gondozási szükségletét.

A normatíva esetében sem gondolom, hogy ez olyan nagyon nagy harc lenne, hiszen az intézményi térítési díjak megállapítását a szociális törvény elég körültekintően szabályozza, és szerintem nagyon jól tudják az itt jelen lévő képviselők, hogy különböző normatívát kap az intézmény attól függően, hogy demens ellátásáról, emelt szintű szociális intézményi ellátásról vagy egyszerűen csak - hadd nevezzem kicsit szakszerűtlenül - a normál vagy alapkategóriás intézményi ellátásról van-e szó. De egyik esetben sem alkalmazható olyan térítésidíj-megállapítás, amely túllépi az áthárítható költségeket. Tehát maximált az az összeg, amelyet az ügyféltől, a gondozottól az idősotthon, az intézmény beszedhet.

Azt gondolom, ilyen módon nem számíthatunk, nem gondolhatjuk azt, hogy valamiféle verseny vagy a gondozottakért való helyi korrupció alakulhat ki. Azt gondolom, ha van valamiféle elfogultság - és Szűcs Erika képviselő asszony azt mondta, hogy valamiféle érdekek fognak sérülni, illetve érdekegyensúlyok fognak felbomlani -, egyetlen érdekegyensúly fog létrejönni, ez pedig az ellátottak szociális biztonságához való joga. Mégpedig ahhoz, hogy egy 65. évét betöltött vagy annál idősebb, egyedül élő, vidéki idős ember különösebb tortúra és indokolatlan adminisztráció nélkül juthasson egy hozzá közeli idősotthoni ellátásba. Azt gondolom, egyikünk sem vitatja, hogy ő megérdemli a társadalomtól azt a fajta áldozatvállalást, hogy ő intézményi ellátást kapjon, és ez esetben ne folyamodjunk különféle többes eljárásokhoz.

Jó néhány dolgot felírtam még, de azt gondolom, a részletes vitában mód lesz annak a kifejtésére, hogy egyébként a gondozási szükséglet megállapítása során mi az, amire a későbbiekben ügyelni kell, hiszen az eddigi eljárás a gyakorlatban alkalmazási nehézségeket és polémiákat is kialakított, nem is volt ráadásul mindenütt egységes a jogalkalmazás. Úgyhogy azt szeretném kérni a képviselőtársaimtól, hogy tekintettel arra, hogy egyszerűsítjük ezt az eljárást, ezzel az ügyfelek számára elérhetőbbé vagy gyorsabbá tesszük az elérési útját a szociális szolgáltatásnak - a házi segítségnyújtásról nem is beszéltem -, a szociális szakosított ellátásnak, amivel gyakorlatilag könnyítünk, és elérhetőbbé téve ezeket az ellátásokat, kiegyensúlyozottabb szociális ellátórendszerhez jutunk.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 410 2010.07.05. 2:03  365-417

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megpróbálok két percben mindkét reakcióhoz hozzáfűzni néhány gondolatot.

Szűcs Erika képviselő asszonynak mondanám, hogy igen, az idősotthoni kapacitások csökkentek, illetve szűkültek, de jó lenne megnézni, hogy az elmúlt 10 évben milyen okból csökkentek az idősotthoni férőhelyek. Milyen okból, milyen szakmai előírások, milyen építészeti előírások lettek az új építésű intézményekre, milyen infrastruktúrával működnek a már 30-40 éve ilyen feladatot ellátó intézmények, amelyek alkalmatlanok arra, hogy férőhelyeket bővítsünk vagy bővítsenek az önkormányzatok.

(Az elmúlt években olyan pályázatot nem írtak ki...)

BB/Latorcai-Földesi-/(Czunyiné)/VA

(2.50)

Az elmúlt években olyan pályázatot nem írtak ki a szociális területen, amely férőhelybővítéssel együtt járt volna infrastrukturális fejlesztésre, támogatásra vagy építésre. Tehát azt gondolom, hogy ezen nem szeretnék továbbmenni. Több olyan pályázati kísérletünk volt, amely során megpróbáltunk férőhelyet bővíteni. Nem sikerült, mert férőhelybővítés, férőhely-maximalizálás volt az elérhető forrásoknál.

Kaufer Virág képviselő asszonynak pedig azt mondanám, hogy annak ellenére, hogy indokolta, amit mondott, én mégis úgy gondolom, hogy volt pejoratív értelme, és az egyházak történelmi feladatvállalása, illetve a feladatátvétel, amiről én beszéltem, az hangulatában vagy lényegében más attól, mint arról ön beszél.

Az egyházi fenntartók által működtetett szociális és gyermekjóléti szolgáltatókat egyébként a mai napig pontosan ugyanolyan előírások alapján engedélyezzük és ellenőrizzük, mint az állami-önkormányzati fenntartókat, sőt, ha lehetek én is egy kicsit gonosz vagy pejoratív, akkor volt időszak, amikor sokkal szigorúbb és aprólékosabb eljárás alá vetette őket akár a Magyar Államkincstár, akár pedig más ellenőrző szerv, különösen azóta, mióta a szociális intézményeket párhuzamosan 4-5 hatóság ellenőriz. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 10 2010.09.14. 5:45  9-12

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A klientúra tovább él, hiszen ha az MSZP-s frakcióvezető úr szavait idézem, akkor azokból az építési törmelékekből, amelyeket itt hagytak számunkra, bizony abból, ami még vihető és mozdítható volt, ők azt vitték. Így volt ez a szociális tárcánál is, hiszen az elmúlt héten Papcsák Ferenc kormánybiztos úr befejezte azt a vizsgálódást, amelyet Szűcs Erika volt szociális miniszter asszony továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban végzett. Erről tájékoztatást nyújtott az ifjúsági és szociális bizottság albizottságának, ahol azért a sajtóban elhangzottakhoz képest jelentősen más információk és tények is elhangzottak.

Ellentétben tehát a korábbi sajtónyilatkozattal, amit, hogy klasszikusokat csak pontosan idézzünk, Szűcs Erika volt miniszter asszony a szerződés nyilvánosságra hozatalakor mondott: "szükséges feladatot végeztem el nyilvános és törvényes szerződés alapján", ez egy kicsit nem felel meg a valóságnak. Több okból sem, hiszen ha az üvegzsebtörvény alapján a minisztérium közérdekű adatai között nyilvánosságra hozandó szerződések között kerestük ezt a szerződést, akár az 5 millió alatti, akár pedig az 5 millió feletti megbízások vagy szerződések között, akkor valamilyen oknál fogva az akkori miniszter, Herczog László nem tartotta fontosnak vagy nem tartotta közérdekű adatnak a volt miniszter asszony továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos szerződés nyilvánosságra hozatalát.

A másik, ami miatt szintén nem helytálló ez az állítás vagy ez a sajtónyilatkozat, az a szükséges munka. Papcsák Ferenc kormánybiztos úr vizsgálatából, jelentéséből kitűnik, hogy abban az időpontban, amikor a kormányzati kommunikáció attól volt hangos, hogy a társadalom minden tagjának ki kell vennie a részét a megszorításokból, mindenkinek viselnie kell a gazdasági világválság következményeként a társadalmi értékekhez való hozzájárulást s a többi - emlékszünk erre a kicsit sem populáris és kicsit sem demagóg kommunikációra -, ebben az időszakban a volt miniszter asszony, egyébként magát kormánybiztosként feltüntetve, egy pluszszerződéssel, havi 900 ezer forintos megbízással az "Út a munkához" program monitorozását végezte el, abban az időpontban, amikor a minisztériumnak mintegy 21 fős apparátusa külön sajtófigyeléssel és külön a minisztérium ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a kommunikáció visszacsatolásával foglalkozott.

(9.30)

Tette ezt a 900 ezer forintos havi megbízási díjra irányuló szerződéskötést akkor a miniszter és a volt miniszter asszony, amikor egyébként az egy ellátottra jutó éves normatíva egy idősotthonban többcélú társulási fenntartás esetén 280 ezer forint volt. Tette ezt akkor a volt miniszter asszony és a volt miniszter úr, amikor vidéken a havi 900 ezer forintos megbízási díjjal szemben több olyan település is van, ahol az éves előirányzat a szociális támogatásokra, átmeneti segélyekre nem képez ennyi előirányzatot. S azt csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy az a produktum, amit Szűcs Erika ezért a megbízásért végzett, kevesebb adminisztrációt mutat, mint amennyi adminisztrációval jár az, ha az ügyfeleink egy vidéki hivatalban átmeneti segélyt igényelnek.

S hogy erről mutassak önöknek egy képet - bár nem annyira látványos -: azon a sajtófotón jelent meg ez a "bőrkanapén dossziék" című bizonyíték, amikor is reflektált volt miniszter asszony, hogy ő igenis elvégezte ezt a szükséges és tartalmas munkát. Egy gond azonban van: ezeknek a megbízásoknak a teljesítését az akkori szakállamtitkár asszony igazolta, noha a minisztériumban későbbi időpontokban becsatolva sem nem szükséges, sem nem elégséges másfél-egy oldalas sajtókivonatokat találunk ennek a megbízási szerződésnek a teljesítéseként. Nem tudom, hol is tartunk akkor, nem tudom, van-e miről beszélgetnünk, amikor az építési törmelékekről még lerabolható forintokat kivittük a kormányzati válság utolsó időszakában havi 900 ezer forintokért.

Tisztelt képviselőtársaim, havi 900 ezer forint nagyon sok pénz, különösen azokkal az adatokkal szemben, amelyeket próbáltam önöknek mondani. Óradíjra lebontva, amit miniszter asszony képviselt, 5800 forint. Lehet, hogy ez méltányos és arányos? A teljesítéssel azonban mindenképpen szembemegy, hiszen ez a teljesítés - elnézést kérek, de - szakmailag sem nem volt indokolt, sem nem volt alapos.

Erről a bőrkanapéról egyébként eszembe jut MSZP-s képviselőtársainknak egy frakciótársa, aki 2003. február 13-án - ha jól emlékszem - igazolandó a kormány jövőre vetített programját, behozott ott valahol az első sorokban egy jó nagy adag dossziét és mappákat, hogy márpedig az MSZP-nek van programja, az MSZP-nek vannak produktumai, vannak eredményei. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Befejezem. Azok is üres dossziék voltak, mint például az egészségügyi bizottság esetében. Frakciótársuk belelapozott, és a volt egészségügyi miniszter felfedte, hogy az MSZP üres dossziékkal bizonyít.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 30 2010.10.20. 5:01  23-79

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság az előttünk álló törvényjavaslatot szintén megtárgyalta, és a parlament számára általános vitára alkalmasnak találta, és kérjük is tisztelt képviselőtársainkat, hogy az imént már elhangzott súlyos érvek miatt a törvényjavaslatot támogassák.

A törvénymódosítás célját, ami itt az expozéban, illetve előttem elhangzott, nem kívánom ismételni, viszont a bizottságban elhangzott érvekből néhányat szeretnék figyelmükbe ajánlani. A törvénymódosítás céljából mindösszesen annyit, hogy ez a rendelkezés, illetve ez a módosítás a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket átutalja a társadalombiztosítási nyugdíjalapba, így kvázi járulékként kezelve fedezetet teremt nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeni kifizetésekre is.

Mint tudjuk, az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy például 2008-ban a magánnyugdíjpénztárak 183 milliárdos mínusszal zártak, így a 19 magánnyugdíjpénztárnál lévő magánnyugdíjvagyon nem érte el azt a célt, amit korábban a hozamgaranciával a pénztárak vállaltak. Így azok, akiknek befizetéseik voltak, és nem kívánom az előttem szólókat ismételni, de mindenféleképpen a tagdíjakat kockáztatták, már az első kifizetéseknél mínusz 20 százalékot jelentettek azok számára, akik részesedtek a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekből.

Elhangzott az is a bizottsági ülésen érvként, hogy a korábbi szocialista kormány azok számára, akik 2008. december 31-ig elérik az 52. életévüket, visszalépést biztosítottak. Ez a lehetőség akkor 102 ezer embert érintett, több mint 67 ezren éltek vele, és több mint 90 milliárdos bevételt jelentett a társadalombiztosítási alapba. Azt gondolom, hogy ennek a lehetőségnek a biztosítása, ami szintén elhangzott, garanciát jelent a befizetések korrekt és az állami alapban való kezelésének biztos hozamára.

Elhangzott érvként az is a mi oldalunkról, hogy ennek a rendelkezésnek vagy ennek a módosításnak a célja nem az, amit képviselőtársaink egyébként a bizottsági ülésen felhoztak, és többek között, mint ahogy ma ez már megtörtént, az adóreformmal összefüggésbe hozva megpróbálták összemosni ennek a módosításnak a lényegét. Csak ott dőlt meg ez az elmélet, hogy a tegnapi napon a szocialista képviselőtársaink részéről az is elhangzott, hogy nem csupán az adóreform általi esetleges hiányt akarja kezelni ezzel a kormány, hanem az is elhangzott, hogy már MOL-részvények vásárlására szeretnénk fordítani. Most akkor döntsük el, hogy mi a cél! De ha a bizottsági ülésen jelen lévő képviselőtársaim megerősítik, akkor ott elhangzott, hogy ez a bevétel a társadalombiztosítási alapot fogja növelni, nem pedig más bevételi forrásokat.

(10.10)

Így azt gondolom, hogy kellő garanciát nyújtanak azok a szabályok, amelyek valóban rövidek és lényegre törőek, és valóban azt a célt szolgálják, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseket ilyen módon, erre a határozott időre megvédve biztos fedezetet nyújtsunk a jelenlegi nyugdíjkifizetéseknek, illetve a jövőbeni befizetésekre is garanciát jelentenek.

Elhangzott érvként a bizottsági ülés többségi oldaláról, hogy nem engedhetjük meg, hogy a magánnyugdíjpénztárak kockára tegyék tagdíjbefizetéseket, oly módon, hogy a pénztárak kezelési költsége meghaladja az állami nyugdíjalap kezelési költségét. Nem engedhetjük meg, hogy kockáztassuk a befizetők a nyugdíjasok pénzét, nem engedhetjük meg, hogy a nyugdíjrendszer biztonságát ilyen módon veszélyeztessük, ezért kellettek ezek a sürgős intézkedések, többek között ennek a törvényjavaslatnak a megszületése.

Azt gondolom, fontos dolog arra is emlékeztetnem önöket, hogy voltak olyan szocialista képviselők, akik 2009-ben a Bajnai-féle válságkezelési csomaghoz záradékot írtak, vagy azzal látták el. Akkor az önök frakciójában, illetve a volt kormányoldali frakcióban is megfogalmazódott egyébként a magánnyugdíjpénztárak államosításának lehetősége mint válságkezelési módszer. Azt gondolom, hogy ez a javaslat nem erről szól, mégis ehhez hasonló kemény kritikákkal illetik. Azt gondolom, hogy amikor Szanyi Tibor képviselő úr ezt a Bajnai-záradékot aláírta, akkor ezzel a javaslattal némiképpen egyetértve a mai napon, illetve a szavazáskor ezt a javaslatot a szocialisták részéről támogatni tudja.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 197 2010.10.20. 1:15  188-248

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezen a késői órán én sem kívánom húzni már a témafelvetéssel kapcsolatban az időt, és én azért maradnék az ajánlás szerinti javaslatnál.

Én is elmondom, hogy az ifjúsági, szociális, lakhatási, családügyi bizottság valóban most tárgyalta az elmúlt percekben, és nem támogatja. Úgy, mint ahogy a bizottsági ülésen a minisztérium képviselője is egyértelműen elmondta, hogy ebbe a rendszerbe ez a javaslat nem illeszkedik, a visszalépés feltételrendszerének kidolgozásával együtt kerül sor a kidolgozására ennek a rendszernek, hogy milyen módon és hogyan alakul ezeknek a 14 hónapig kvázi járulékként kezelt tagdíjaknak a sorsa.

Azt gondolom, én pedig nem a nyolc évre utalnék vissza, hanem az én memóriám egy kicsit tovább megy. Én pedig 1994-ben nem emlékszem a választási programból arra, hogy kvázi oktrojált módon magánnyugdíjpénztárba kellett belépnem 1998. június 1-je után az első munkába állásként. Úgyhogy ez a labda, azt gondolom, hogy visszapattog, úgyhogy szerintem a vitának ezt a részét hanyagoljuk, és maradjunk az ajánlás szerinti pontoknál.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 106 2010.10.25. 1:56  105-112

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Az 1997. évi nyugdíjreform nagyon nem jól sikerült. A szakemberek nagy része ma is hibrid rendszernek tekinti, hiszen nem ad biztonságot azoknak, akik kötelező érvénnyel beléptek a magánnyugdíjpénztárba, és azoknak sem, akiket becsaltak a rendszerbe. Senki sem gondolt arra, amikor a Horn-Kuncze-kormány a nyugdíjrendszer második pillérét törvénybe foglalta, hogy egy válság esetén a különböző alapok és pénztárak a leendő nyugdíjasok pénzével üzleteljenek. Pedig az elmúlt 12 évben ez történt, mert néhány spekuláns magánérdek agresszíven tért nyert a közérdek kárára, és sikeresen kihasított több mint 2800 milliárd forintot az állami nyugdíjkasszából.

De továbbléphetnénk, hiszen azt is elmondhatjuk, hogy ma is a magánnyugdíjpénztárak kockáztatják több mint hárommillió pénztártag tagdíját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az elmúlt években jelentős veszteségeket szenvedtek el az át nem gondolt, nagy kockázatú befektetésekkel. Még képletesebben kifejezve a dolgot: úgy nézett ki, mint egy kaszinó, ahol a rulettasztalon felelősség nélkül tehették tétjeiket a magán-nyugdíjpénztári menedzserek, akik havi másfél milliárd forintot tehettek zsebre az emberek befizetéseiből, mondjuk, működési költség címén.

Az elmúlt 12 év úgy telt el, hogy senki sem ellenőrizte a magánnyugdíjpénztárak működtetőit, hol van a befektetett pénz, és a rulettasztal melyik kockájára tették fel a zsetont. Ennél még nagyobb gondot jelent, hogy a befektető menedzserek úgy játszottak a pénztártagok befizetéseivel, hogy közben az államnak egyre többet kell a magánnyugdíjpénztárak miatt a nyugdíjkasszába fizetni.

Államtitkár úr, a kormány tervezett intézkedéseivel megteremthető-e az állami nyugdíjrendszerben maradók, a visszalépők és a továbbra is a magánnyugdíjpénztárban maradó járulékbefizetők biztonsága?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 110 2010.10.25. 0:57  105-112

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a választ. Államtitkár úr, annál is inkább megnyugtatott, hiszen a mai napon tárgysorozatba vettük azt a törvényjavaslatot, amely a visszalépés szabályait tartalmazza, illetve annak a lehetőségét. Köszönöm azért is, mert generációkat érintett akkor, amikor a nyugdíjpénztártaggá válás kötelező volt hátrányosan, hiszen nem választhattunk aközött, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok szeretnénk lenni, vagy az állami megtakarítással biztosítjuk nyugdíjas éveinket.

Reményemet fejezem ki az iránt is, hogy a magánnyugdíjpénztárak működése a továbbiakban fokozott ellenőrzés alatt lesz, hiszen az elmúlt években az a 183 milliárd mínusz, amit termeltek a nyugdíjpénztári tagok kárára, illetve azok a hozamveszteségek, amik miatt most például problémákat okoznak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak ezek a megtakarítások, illetve nem biztosítottak, azt gondolom, hogy kellőképpen a figyelem középpontjába állították ezt a problémát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 185 2010.10.25. 4:12  178-228

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az ifjúsági bizottság valóban alig egy órája megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és szintén nagy többséggel, 16 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a Ház számára általános vitára alkalmasnak és elfogadásra alkalmasnak ítélte meg.

Néhány dolgot kiemelnék a bizottsági ülésen elhangzott érvekből és természetesen ellenérvekből is. 1997-ben a nyugdíjrendszer módosításával kötelezővé tették a magán-nyugdíjpénztári tagságot. Ennek okán egyébként generációk kerültek abba a csapdába, hogy nem volt választási lehetőségük, és pályakezdőként be kellett lépniük a magánnyugdíjpénztárba. Generációk élték meg azt, amikor 2008-ban a magánnyugdíjpénztáraknak, részint a gazdasági világválság okán, részint pedig a működésük kapcsán, 183 milliárdos veszteséget kellett elkönyvelniük, és félreértés ne essen, ez a tagdíjakon csapódott le.

Azt is megélték a magán-nyugdíjpénztári tagok, amikor 2002-ben a visszalépés lehetősége néhány generáció számára nyitva állt, hogy bizony ezekkel a visszalépésekkel élve az államnak több mint 90 milliárdos bevétele keletkezett, illetve a jogosultak 67 százaléka lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Azt gondolom, hogy ez az előttünk fekvő törvényjavaslat, és valóban arról kell beszélnünk, azon túl, hogy a visszalépés lehetőségének szabályait tartalmazza, a pályakezdők számára feloldja azt a kötelező jelleget, ami a '98. június 1-jével munkába állók számára, egyébként különösebb társadalmi egyezetés nélkül, a '98 után munkába lépőkre vonatkozóan belépett.

Szintén számol ez a törvényjavaslat azzal, hogy ennek az önrendelkezésnek vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságra vonatkozó belépésnek az önkéntességét visszaadva a választók eldönthetik, hogy hol látják biztosítottnak a nyugdíjas éveikre a befizetett járulékaikat, illetve a tagdíjat.

Kontroll és felügyelet nélkül vagy különféle ellenőrzés nélkül működtek a magánnyugdíjpénztárak, így lehetséges az, hogy nem érték el, illetve nem tudják felmutatni azt a reálhozamot, amiről egyébként itt az előttem szólók körében már volt szó, csak azt is mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy ennek a reálhozamnak nem 0,37-1,2 százalék között kell lennie, hanem jóval afölött, hogy a tagdíjak megtakarításai a nyugdíjas évekre valóban pozitív szaldóval zárjanak.

Azt gondolom, az sem elhanyagolható körülmény, lehetőséget adva a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a visszalépésre, illetve a kötelező jelleg megszüntetésére, hogy ez az összeg hiányzik az állami nyugdíjkasszából. A 2010. évben 372 milliárd forint volt az, amelyet az államnak a nyugdíjak kifizetéséhez hozzá kellett rendelnie a nyugdíjpénztárba. 2013-ra ez elérné a 454 milliárd forintot. Ez a 2700 milliárd forint pedig az elmúlt időszakban az állami nyugdíjpénztárból is hiányzik, hiszen önök is nagyon jól tudják, hogy a 9,5 százalékból 8 százalékot fizetünk a pénztáraknak, 1,5-et pedig az állami nyugdíjbiztosítónak. Ergo ez a közel 3000 milliárd forint onnan hiányzik, és nem jól fialtatott összeg. Selmeczi képviselőtársam említette, hogy milyen hozamokkal, illetve milyen mínuszokkal zártak az egyéni értesítők alapján ezek a magánnyugdíjpénztárak. Azt gondolom, hogy indokolt ezeknek a körülményeknek az összevetése.

A bizottság többségi álláspontja az, hogy ezeknek az okoknak a mérlegelése alapján, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a választási lehetőség visszaadásával, a nyugdíjas időszakukról való gondoskodás kapcsán történő választásukat visszaadva éljünk ezzel a lehetőséggel, és támogassuk ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 56 2010.11.09. 2:18  53-63

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az államtitkár úr által az imént elmondottak alapján, valamint a tegnapi bizottsági ülésen megtárgyalva a törvényjavaslatot, azt a bizottság egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a parlament számára elfogadásra javasolja.

Az államtitkár úr által elmondottakhoz néhány kiegészítés vagy megerősítés annyiban, amennyiben ennek a törvénymódosításokról szóló javaslatnak a fontossága nemcsak a határidők, illetve a belső jog kohéziójának megteremtése az uniós szabályokkal a cél, hanem az a fajta kötelezettség is, amelyet ennek az EK-rendeletnek a magyar jogba való bevezetésével vállaltunk.

Az Európai Unió Tanácsa 2008. december 18-án fogadta el a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendeletet, amelyet 2011. június 18-ától kell alkalmazni. A rendelet ugyan közvetlenül alkalmazandó jogi normákat tartalmaz, meg kellett alkotni ugyanakkor azokat a belső jogi, a rendeletben foglaltakhoz képest kiegészítő szabályokat, amelyek a belső jogi környezetben is alkalmazhatóvá, egyértelművé teszik a rendeletben foglalt rendelkezéseket. Ennek tesz eleget ez a törvényjavaslat, amely módosítja a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi XIII. számú törvényerejű rendeletet, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi törvényt és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi törvényt.

Mindegyik módosítás azt a koherenciát biztosítja a nemzeti jogunkban, amely egyrészt a tartással kapcsolatos ügyekben a végrehajtást, valamint a gyermekek tartásával kapcsolatos ügyekben a tartási jogosultság mielőbbi megszerzését biztosítja. Ennek alapján, a bizottsági ülésen elhangzott vélemények alapján, valamint a bizottság abszolút egyhangú ajánlásával, támogatásával a parlament számára a törvényjavaslatot elfogadásra javasoljuk.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 20 2010.11.30. 4:43  17-171

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy a miniszteri expozét követően csak megerősíteni tudom azt, ami a múlt heti ifjúsági és szociális bizottsági ülésen elhangzott, és a törvényjavaslat általános vitára történő bocsátásáról szólt.

Szükséges kiemelni, hogy a bizottsági ülésen természetesen a törvényjavaslat egyéb technikai vagy eljárási jellegű szabályainak módosításáról is szó esett, azonban egyöntetűen az az új kedvezmény váltotta ki a bizottság vitáját, illetve került a vita központjába, amelyről miniszter úr is bővebben beszélt, ez pedig a nők 40 év utáni nyugdíjba menetelének lehetősége.

Előzetesen mondom, hogy ezt a bizottság 17 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a parlament számára általános vitára alkalmasnak tartotta, és elfogadásra javasolja.

A bizottsági ülésen elhangzott többségi álláspont szerint miért jó vagy miért támogatja a Fidesz-KDNP-frakció ennek a kedvezménynek a bevezetését, és az elénk terjesztett törvényjavaslatnak az ilyen formában történő elfogadását?

A nemzeti ügyek kormánya kidolgozta annak a feltételrendszerét, hogy a nők 40 év munkaviszony után milyen feltételek mellett tudnak kedvezményes szabályokkal nyugdíjba vonulni. Ezek a szabályok a következők. Az a nő, aki 40 évet munkaviszonyban ledolgozott, függetlenül a rá irányadó nyugdíjkorhatártól, teljes összegű öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Az a nő, aki ebben a 40 évben gyermeket is nevelt, a gyermekneveléssel otthon töltött időt beszámíthatja a 40 évébe, gyermekenként a gyermek nevelésére fordított, tehát ha a gyessel számolunk, három évet gyermekenként, de több gyermek esetén is legfeljebb 8 évet, azaz ez a nő már 32 év munkaviszony után nyugdíjra lesz jogosult.

Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjrendszerben önálló kedvezményként egy társadalmi csoportot megcélozva kerül megállapításra ez a jogosultság, 40 év után, függetlenül az illetőre irányadó nyugdíjkorhatártól.

A demográfiai adatok szerint az is elhangzott a bizottsági ülésen, hogy első körben, 2011-ben már akár 24 ezren élhetnek ezzel a kedvezménnyel, és fontos megemlíteni, hogy aki igénybe veszi, jól jár. Jól jár, hiszen a nyugdíj összegének megállapításában - mint ez a miniszteri expozéban elhangzott - nem a 40 év munkaviszony kerül alapulvételre, ez csak a jogosultság feltétele, hanem a szolgálati idő számítási szabályainak változatlanul hagyása mellett a szolgálati időre jogosító évek is beszámítanak.

(9.00)

A jogosultsági alapot jelentő 40 év nem változik a nyugdíjkorhatár emelésével, azon a generáción segít egyébként, amelynek kora miatt a munkaerő-piaci lehetőségei a legrosszabbak, azon a generáción segít, aki egyébként legkorábban 2012-ben és akkor is csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra lenne jogosult; ezzel ellentétben ők 40 év munkaviszony igazolását követően már teljes összegű öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak. Azokon a nőkön és asszonyokon segít, akik 16-17 éves koruk óta dolgoznak, és emellett gyermeket nevelnek, kettős helytállást biztosítanak a családjukban és a munkahelyükön; azokon segít, akik évtizedeken át viselték a terhet családjukban és a munkahelyükön is.

Ez a lehetőség eddig nem volt. Ez egy olyan új kedvezmény, olyan lehetőség, amely átgondoltan, a családot és a munkát értékközpontba állítva, egy új nyugdíjjogosultsággal kedvezményt ad egy olyan társadalmi csoportnak, amely a teherviselés fókuszában állt. Ezzel az új kedvezményjogosultsággal helyére kerül a munka és a család mint érték, ezt a megoldást pedig úgy sikerül a törvényjavaslat alapján megvalósítani, hogy egy kifosztott államkassza után nem kerül többletfinanszírozásba, nem kerül megszorításra más társadalmi csoport.

Ezt a megoldást több ezer nő, több ezer asszony várta, ennek részletes szabályai fekszenek előttünk ebben a törvényjavaslatban, és a bizottság álláspontját ismételendő a tisztelt Ház számára az ifjúsági és szociális bizottság ezt a törvényjavaslatot általános vitára és elfogadásra alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 106 2010.11.30. 0:33  17-171

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Sneider Tamás képviselő úr hozzászólására vagy hiányérzetére szeretnék akként reagálni, hogy a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának több tagja a mai napon módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, amely tartalmában azt jelenti, hogy az ötödik gyermek után gyermekenként egy év illeti meg azt a nőt, aki munkaviszony mellett öt vagy annál több gyermeket nevelt. (Babák Mihály: Kérjük támogatni.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 134 2010.11.30. 2:02  17-171

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem húznám az időt, de néhány dolgot nem gondolom, hogy anélkül kellene hagynunk a vita végén, hogy ne válaszoljunk rá.

Egyrészt azt gondolom, hogy nincs átverés ebben a műfajban. Azt gondolom, ennek a törvényjavaslatnak a parlament elé kerülése egy egyeztetési folyamat, és azt gondolom, hogy a szolgálati időnél igenis elismerésre kerülnek, illetve a nyugdíj kiszámításánál elismerésre kerülnek azok az évek, amelyekről Varga képviselőtársam beszélt.

Ami pedig azt a kritikát illeti, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak a központja, egyértelműen megfogalmaztuk - azt gondolom, ebben sosem volt félreérthető a kommunikáció -, hogy a munka és a család, tehát a munkaviszonyban töltött, ledolgozott évek adják a jogosultság alapját, és preferált értékként jelenik meg a család, a család, ahol szülők vannak, jegyzem meg, és a nőknek ebben a kettős helytállásban való feladatvállalását preferálja, díjazza a magyar társadalom. Azt gondolom, ehhez egyébként kellő felhatalmazásunk és kellő támogatottságunk is van a társadalom részéről.

A másik pedig - Vágó Sebestyén képviselő úrnak mondom -, hogy miért döntöttek úgy a mai napon a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának tagjai, hogy az ötödik gyermek után plusz egy év kedvezmény jogosítására beadjuk a módosító javaslatunkat, pontosan az, mert ennek a módosító javaslatnak az értékközpontjában megint csak a család van, és ez megfelel a törvényjavaslat általános és alapvető céljának, ezért került részben a Nagycsaládosok Egyesületének kezdeményezésére, részben pedig több többgyermekes szülő megkeresésére ez a javaslat a mai napon benyújtásra. Azt gondolom, azt vegyük figyelembe, hogy hányan élhetnek ezzel a lehetőséggel, hány család és hány nő számára teremtünk lehetőséget, biztonságot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 142 2010.11.30. 0:42  17-171

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem fogom a két percet kihasználni. Nem ellenzéki képviselők indítványának a lesöpréséről beszéltem, hanem arról, hogy miért nyújtottunk be egy módosító javaslatot az előttünk fekvő törvényjavaslathoz.

Másodszor: olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, amely nem hibákat korrigál, hanem egyeztetést folytattunk a Nagycsaládosok Egyesületével, és ennek következtében került benyújtásra az öt vagy annál több gyermeket nevelő szülők és családok érdekében ez a módosítás.

Az egyetemi évekről, meg a '97-98 utáni egyetemi évek figyelembevételéről pedig már idő hiányában nem kívánok és nem tudok beszélni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 169 2010.12.07. 0:25  164-254

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak néhány pontosítást szeretnék tenni ügyrendben. A Házszabály alapján a többségi véleményt megfogalmazónak a bizottság többségi álláspontját kell ismertetni a parlament számára. A bizottsági ülésen ebből vita alakult ki, de úgy gondolom, hogy az ön által elmondottakban bőven volt kisebbségi vélemény. Ezeket nyilván a hozzászólásomban tisztázni fogom.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 221 2010.12.07. 14:49  164-254

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Így az idő előrehaladtával, engedjék meg, hogy a saját időkeretem terhére néhány reagálást megengedjek, nem rabolva ezzel a kétperceseket.

Baráth Zsolt képviselő úrnak mondanám, nem szítva a többségi véleményt, azt kellett volna elmondani, vagy azt kellett volna elsődlegesen elmondani, hogy a bizottság 18 igen, 0 nem és 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az előttünk fekvő javaslatot. Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen a jegyzőkönyv számára azért illik helyre tenni. Ami miatt én akkor ügyrendit kértem, az az volt, képviselőtársam, hogy valóban olyan dolgokat mondott el, ami a bizottsági ülésen megfogalmazódott, azonban egyértelműen kisebbségi véleményként megfogalmazódott véleményeket mondott el a többségi véleménynél. Nem szeretnék házszabály-értelmezési vitát nyitni e tekintetben, azt gondolom, hogy valóban legyen vége.

Viszont beszéljünk arról, vagy hadd beszéljek arról, ami előttünk fekszik: ez a több jogszabályt érintő javaslat. Bár itt kritikát kaptunk, hogy nem átfogó, nem holisztikus, és nem teljes rendszertani átalakításra, és nem új szociális törvény megalkotására törekszik, én mégis azt gondolom, hogy bár néhány képviselőtársam azt mondta, hogy leporoltunk bizonyos szabályokat, aztán hibajavításokról vagy foltozgatásokról is volt szó a hozzászólásokban, én nem tartom egyiket sem helyes megállapításnak. Én azt gondolom, hogy azokat a sürgős és szükséges intézkedéseket ezekkel a jogszabály-módosításokkal, amelyeket a szakma és az ellátottak jelentős része már várt, és az eddig egyébként felborult és nem koherens szociális ellátórendszer biztosított számunkra, helyre teszi.

Így például, én azt gondolom - egyetértve többek között az emberi jogi bizottság többségi véleményével -, ez egy humánus, és az ellátottak, valamint a szolgáltatást végzők számára is egy egyszerűbb hozzáférést, egyszerűbb ellátási környezetet biztosító jogszabálytervezet minden részről, akár a gyermekvédelmi törvényre, akár pedig a szociális igazgatásról szóló törvényre gondolok.

Ha csak a szociális törvényre gondolok, a szolgáltatásokra vonatkozó hatályos szabályozás szerint az adatkezelést előíró rendszer duplikációkat tartalmaz, indokolatlanul tesz különbséget állami és nem állami fenntartók között, nem különül el az ellátást igénylőkre és az ellátottakra nyilvántartott adattartalom a cél szempontjából. Ennek orvoslása érdekében a nyilvántartási rendszer szabályai egyértelművé válnak, a célhoz kötöttség figyelembevételével megszűnnek a párhuzamosságok, összességében csökkennek a nyilvántartási rendszerben fennálló anomáliák. Kiemelkedő az is, hogy az új nyilvántartási rendszerben meghatározásra kerül, hogy mely adatokat kell vezetni az ellátást igénylőkről, és melyeket az igénybe vevőkről.

Ami pedig már néhány tételes szabályozási változást érint, a lakásfenntartási támogatást már az előttem szóló képviselőtársaim közül többen említették, én ennek a változtatásnak azt a részét emelném ki, amelyet egyébként Tarnai képviselőtársam is kiemelt. Nagyon fontos, hogy valóban olyan jogosultak, olyan rászorulók is hozzájutnak a különféle rezsiköltségeik támogatásához, alacsony jövedelemmel rendelkező kisnyugdíjasok, vidéken élő emberek - merthogy van élet a főváros határain kívül is -, akiknek erre valóban szükségük van, és nem a vezetékes gázszolgáltatás okoz nekik problémát, hanem a tüzelő megvásárlása. Éppen ezért a gázár-szabályozási rendszerrel és az egyéb támogatási rendszerekkel összhangban a lakástámogatási rendszer bővítése, azt gondolom, hogy valóban egyenlőséget biztosít a rendszerben az ellátás hozzáférhetősége szempontjából.

Fontos azt is kiemelni, hogy a jogosultsági jövedelemhatárt a törvény az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határozza meg a korábbi 150 százalék helyett, ugyanakkor eltörli a lakásfenntartási költségek jövedelmen belüli arányára vonatkozó előírást. A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét kifejező fogyasztási egység lesz.

A támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése érdekében a módosítás két további alapvető intézkedést vezet be. Az egyik a támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálata, a másik pedig annak előírása, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell biztosítani. Azt gondolom, hogy sok esetben tudjuk, hogy a gyakorlatban ez az, amikor az ellátás valóban ahhoz érkezik, akinek ténylegesen szüksége van rá.

Az előttünk fekvő törvény többi elemében fontosnak tartom azt is, hogy a tanyagondnoki szolgáltatás jelenleg legfeljebb 400 fős külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen engedélyezhető. A gyakorlatban ez gondot okoz, hiszen ha már működő szolgáltatás esetén a lakosságszám 400 fő fölé emelkedik, a rendelkezés ebben az esetben most lehetővé teszi - a falugondnoki szolgáltatáshoz egyébként hasonlóan -, hogy amennyiben a létesítést követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma 10 százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik 400 lakos fölé, a szolgáltatást tovább lehet működtetni. A gyakorlatból, higgyék el, tudom, hogy ezeknek az így működő szociális szolgáltatásoknak az engedélyező szerve vagy ellenőrző szerve a gyakorlatban sok jogszabályi helybe ütközött, hiszen meg kellett szüntetnie, mert a jogszabály előírásainak nem felelt meg, de a gyakorlatban a 10 százalékot a lakosságszám ingadozása nem haladja meg, hiszen olyan lakott vagy szórtan lakott területekről beszélünk.

A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. A gyakorlatban - és most egy olyan problémát szeretnék mondani, ami az előttünk fekvő javaslatban egyértelművé tesz bizonyos, egyébként már jó néhány éve problémás rendelkezést - a társulások által fenntartott intézmények térítésidíj-megállapítása a probléma. Ebben az esetben biztosan a képviselőtársaim, akik egyben önkormányzati képviselők, és fenntartóként többcélú társulásban is működtetnek szociális intézményeket, tudják azt a gyakorlatban létező problémát, hogy nem történt orvosolása annak a helyzetnek, hogy az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzat az, amely rendeletet alkothat, tehát jogforrás-kibocsátó, míg a társulásnak nincs ilyen jogalkotó szerepe vagy feladata. Ezzel ellentétben a szociális törvény úgy szabályozza, és kivételt nem enged, hogy az egyes szociális ellátások térítési díjairól a helyi önkormányzat rendeletet alkot, vagy abban határozza meg. Volt egy hihetetlen, áthidalhatatlan joghézag.

Időnként egyébként a Magyar Államkincstár normatív ellenőrzésénél szembesültünk azzal, egyébként sok közigazgatási hivatal állt a probléma megoldása előtt is értetlenül, hiszen nem tudták a két egyenrangú jogszabály ellentétes vagy nem koherens rendelkezéseit feloldani a gyakorlatban. Nem született helyi rendelet, társulás csak határozatban tudott dönteni. A Magyar Államkincstárral sokszor vitatkoztunk azon, hogy van-e joga visszavonni a normatívát vagy nincs, mert itt bizony erről beszélünk.

Ebben a javaslatban a társulási megállapodás alapján a társulás valamely települése, ha rendeletben szabályozza az intézmény térítési díját, akkor megfelel ennek a követelménynek vagy ennek a feltételrendszernek, és azt gondolom, tiszta helyzetet teremt, mert, képviselőtársaim, nem mindegy, hogy hat település tagja a társulásnak, és hat település alkot rendeletet, vagy tudjuk, hogy vannak olyan társulások, ahol 17, 29 vagy akár több tagú apró település alkot egy társulást, és akár intézményfenntartóként él a szociális ellátórendszerben.

Még egy dolog, ami szintén már a részletszabályokat érinti, de azt gondolom, hogy szakmáról szól. A hatályos szabályozás mind törvényi, mind miniszteri rendeleti szinten tartalmaz rendelkezéseket a szociális szakvizsgára, azonban ezek összhangja nem teljes, a párhuzamosságok megszüntetése volt indokolt. Mivel Vágó Sebestyén képviselőtársam a szociális szakvizsgarendszerre utalt, szeretném elmondani, hogy ez a javaslat, ami előttünk fekszik, arról szól a szociális szakvizsga említése kapcsán, hogy megszünteti a párhuzamos és nem egyeztetett hivatkozásokat, ami a szociális szakvizsgáról szóló jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza. A szociális szakvizsga szabályozása eddig is a tárca jogalkotási köre volt, miniszteri rendeletben szabályoztuk, tehát itt nem történik degradálása a szakmai szabályoknak azzal, hogy nem a törvény szintjén kezelik.

(20.10)

A módosítással törvényi szintre kerülnek a szociális igazgatási bírsággal összefüggő szabályok és ezzel kapcsolatos rendelkezések. Nem beszélnék erről bővebben, hiszen többen megemlítették, hogy sok olyan anomália és sok olyan szabálytalan ellátás kiszűrésére lesz lehetőség ennek a szankciórendszernek a bevezetésével, amely az elmúlt időszakban több feszültséget is okozott a szociális ellátórendszerben vagy a szociális szolgáltatások között.

Egyszerűsödik az eljárás az igénylő oldaláról, hiszen a formai kötöttségektől mentesen akár szóban is elő lehet terjeszteni az ellátás iránti kérelmet. Megmarad az írásbeliség lehetősége. Megszűnik továbbá az írásbeli értesítési kötelezettség abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelmet pozitívan bírálták el, mert ilyenkor elegendő a kérelmezőt nyilvántartásba venni, elutasítás esetén viszont továbbra is szükséges az írásbeliség. Mint látják, egyszerűsítő és az ellátások igénybevételéhez való gyorsított vagy könnyebb utat segítik elő ezek az elsősorban eljárási jogszabályokat megalapozó rendelkezések.

Egyszerűsödnek a soron kívüli elhelyezés szabályai. Nem kívánok róla hosszan beszélni, hiszen többen mondták azt, hogy ez igenis hasznos. Sokan maradnak ki az ápolási-gondozási szükségletvizsgálat meg egyéb jövedelemvizsgálatok kapcsán vagy később jutnak ellátáshoz. Azt gondolom, hogy ez megint az ellátottak érdekében történő módosítás, amiről nem szabad megfeledkezni akkor, amikor ezek között a padsorok között arról vitatkozunk, hogy szükséges vagy nem szükséges, van-e jó része vagy nincs-e jó része ennek az előttünk fekvő törvényjavaslatnak. Tehát azt gondolom, mindenféleképpen fontos és szükséges rendelkezések állnak előttünk.

Volt szó a bázisszállásról is, nem ismétlem meg, amiket elmondtak, és amikkel egyébként zömében egyetértettem.

Étkeztetés esetében a települési önkormányzatok eddig nem határozhatták meg jogosultsági feltételként az igénylők jövedelmi helyzetét. A módosítással erre lehetőség nyílik. Fontosnak tartom, hiszen eddig az étkeztetési normatívák, illetve az étkeztetési támogatások odaítélésénél kényszerhelyzetben volt az önkormányzat, mert adott körre ki kellett fizetni, azonban nem volt jogosult. Egyébként csak úgy halványan, némi önkormányzati autonómia azért beleférhet abba, hogy a helyben szokásos életminőséghez igazítottan azért a helyi önkormányzati jogalkotást ne szabjuk meg ennyire.

Egyébként ugyanezt mondom azokra a felvetésekre is, amelyek a bérpótló juttatás mellett azt mondják, hogy ne legyen a lakóhely élhetővé tétele vagy a rendezett lakóhely a helyi önkormányzat diszkrecionális jogkörében megadható feltétel. Én vidékről jövök, én igenis azt mondom, hogy legyen feltétel, és amelyik önkormányzat ezt bevállalja és akarja, az írja elő a támogatás odaítélésének a feltételeként, hiszen az is egyfajta munkára való szoktatás vagy az is egyfajta út a munkába. Zárójelben jegyzem meg, Gúr képviselőtársam, nem akarom a kétperceseket szaporítani, direkt felírtam magamnak, két helyen elszólta magát, és ez olyan bájosan freudi elszólás volt, "út a munkából", említette a program bevezetésére.

Tehát az is munka és az is munkába vezetés, amikor azokat az embereket, akik mentálisan életkörülményeik miatt a munkából való egyre hosszabb távú kiesés okán kevésbé reintegrálhatóak az elsődleges munkaerőpiacra, az otthoni környezet rendben tartásával... Meg lehet nézni, hogy hogyan néznek ki azok a telkek, azok a porták, ahol több éve magukra és a környezetükre is igénytelenné válnak, és ezért gondolom azt, hogy szükséges vagy jó lehet egy adott önkormányzat helyi specialitásait figyelembe véve egy ilyen szabályozás.

A gyermekvédelmi és a családi pótlékot vagy a családtámogatásokat érintő rendelkezésekről gyorsan néhány szót szólnék. Ertsey képviselőtársamnak köszönöm, hogy sok helyütt azt mondta, hogy pozitív és előremutató rendelkezéseket és szükséges rendelkezéseket tartalmaz az előttünk fekvő tervezet. A családi pótlék felhasználásával összefüggő felelősség, illetve ha jól emlékszem, nem akarok lapozgatni, talán Gúr képviselőtársunk mondta azt, hogy a gyám, illetve a tartósan nevelt gyermekek esetében ez a felhasználási kötöttség és ellenőrzés még inkább szükséges, hiszen hátrányos helyzetű gyermekekről beszélünk, akiknek eleve rossz a körülményük. Én pedig azt gondolom, hogy a jogszabály most van összhangban a Gyvt.-vel, hiszen maga a gyermekvédelmi törvény a gyám, a hivatásos gyám és a gyermekvédelmi intézmény vezetője számára hivatalból ír elő szankciót. Tehát nem ugyanarról beszélünk, amikor a szülő felelősségét és a hivatásos intézményi gyám felelősségét feszegetjük. Ott az elszámolási rendszer és viszonylat teljesen más alapokon fekszik.

Azt gondolom, hogy minden olyan rendelkezés, amely a törvényjavaslatban van, és első lépés ugyan a szociális ellátórendszer és a gyermekvédelmi rendszer, valamint az ehhez kapcsolódó szabályok jobbítása érdekében, alkalmas arra, hogy azokat a célokat, amelyeket a kormány, a nemzeti együttműködés kormánya kitűzött maga elé, megvalósítsuk, és én ehhez kérem az önök támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 272 2010.12.13. 8:23  255-329

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megmondom őszintén, hogy megdöbbenten álltam itt a kisebbségi vélemények hallgatásakor. Bennem is feltűnt a ma délelőtti bizottsági vita néhány sora, de mivel a tárgyra szeretnék térni, majd megpróbálom érzékeltetni, hogy miért furcsa az a hozzáállás és az a vélemény, amelyet itt több kisebbségi vélemény során ellenzéki képviselőtársaink megfogalmaztak.

Először is egy olyan politikai nyilatkozat fekszik az Országgyűlés előtt, amelynek címe: "A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről". Tehát messze nem arról beszéltünk, amiről itt a kisebbségi vélemények ismertetésekor sokan ejtettek szót. Beszéljünk arról, ami ebben a nyilatkozatban van, és nézzük azt az utat, ami ide vezetett! Abban talán igazuk van, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel valamit tenni kellett, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak, befizetések biztonsága érdekében a kormánynak cselekednie kellett, hogy a kaotikus és hisztérikus kommunikáció közepette politikai nyilatkozatban kell megerősíteni azokat a vállalásokat, amelyeket mind a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó átlépési lehetőséggel, mind pedig az elszámolási lehetőségekkel az imént elfogadott törvény egyébként biztosít a számukra.

Valljuk be, hogy az a magán-nyugdíjpénztári rendszer, az a bizonyos második pillér, amit 1998. január 1-jével hatályba léptettek, s amely egyébként a magyar nyugdíjrendszer második pillére, az elmúlt tizenkét év alatt nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket, nem váltotta be azokat az elvárásokat, amelyeket az 1997-es parlamenti vita során sokan elmondtak, hogy az öngondoskodást segíti, a nyugdíjas évek megtakarításaira ösztönöz, a biztonságos, kiegyensúlyozott nyugdíjas éveket segíti majd az állami nyugdíj mellett.

(21.20)

Ehelyett mi történt az elmúlt 12 évben? Az a magánnyugdíjpénztárakba befizetett tagdíj, amelyet egyébként nem önként és dalolva, hanem kényszerből és társadalmi egyeztetés nélkül rákényszerítettek a '98 után első munkába állókra mindenféleképpen... - valóban volt egy szűk réteg, amely választhatott, na de azok, akik választhattak, azok éppen az önök által 2009-ben megnyitott lehetőség kapcsán vissza is léptek, hiszen a megtakarításaik nem érték el azt a hozamot, amelyet ők szerettek volna.

Az is elhangzott a '97-es parlamenti vitában, hogy ahhoz, hogy ezek a magán-nyugdíjpénztári befizetések kiegyensúlyozott és biztos járadékot biztosítsanak a nyugdíjasoknak, ahhoz 2,7, de inkább 3 százalék feletti reálhozamot kellene produkálni a magánnyugdíjpénztáraknak a befizetésekből, ehelyett nem érték el az 1 százalékot; nem elérve ezt az 1 százalékos reálhozamot, 4,5-5 százalékos kezelési költséggel dolgoznak, és csak az elmúlt években több mint 183 milliárd veszteséget produkáltak a befizetett tagdíjak kárára, terhére. Azt gondolom, ezeket a veszélyeket hordozta az a magán-nyugdíjpénztári rendszer, amelyek miatt hozzá kellett nyúlni, és amelyek miatt ezeket az intézkedéseket meg kellett tenni, és ami miatt erre a politikai nyilatkozatra is többek között szükség van. Szükség van rá, hiszen 2013-tól nincs - mert a mai napig nem készült el - a magánnyugdíj havi összegének megállapítási rendszere.

További veszély, hogy a magán-nyugdíjbiztosítók a törvény betűje alapján befektetik az emberek tagdíjait, és fennáll annak a veszélye, hogy tartós pénzügyi válság esetén a megtakarított tagdíjak értéke veszteségbe megy át. További probléma, hogy '98 óta több mint 3000 milliárd forint a magánnyugdíjpénztárak vagyona, viszont a költségvetés számára a magán-nyugdíjpénztári rendszer idén 372 milliárdnál is többe került, az évek előrehaladtával ez minden évben többet jelentene. Tehát nemhogy egyensúly és nemhogy kiegészítés, kisegítés és egyensúly lenne a magán-nyugdíjpénztári pillér meg az állami nyugdíjalap között, hanem feltűnő aránytalanság van, ami egyébként az államadósságot, illetve a költségvetési hiányt is fokozta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a politikai nyilatkozat, ami előttünk fekszik, az elmúlt napokban felvetődött kérdésekre, problémákra választ ad. Magyarul: arra ad választ, hogy szükséges-e a magán-nyugdíjpénztári befizetések értékállóságának a megőrzése, az egyéni számlavezetés szükségessége, a reálhozamok kivételének adómentessége, a veszteségek jóváírása, a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeinek a kivizsgálása. Azt gondolom, a politikai nyilatkozatban egyértelmű a szándék és a cél, amit egyrészt az előterjesztői expozéban hallhattunk, másrészt pedig itt a bizottsági többségi vélemények során elhangoztak. A magán-nyugdíjpénztári tagok számára ebben a gazdasági környezetben kiszámíthatóságot, biztonságot, stabilitást és szolidaritást kell nyújtani. Ezek azok az alapértékek, amelyeket egyébként ez a politikai nyilatkozat is abban az öt pontban hangsúlyoz és kiemel.

Lépni kellett, hiszen a magánnyugdíjpénztárak ilyen intézményi keretek között nem tudják garantálni járadékként az eddigi befizetéseket. Lépni kellett, mert a harmadik pillérből a magán-nyugdíjbiztosítási láb összeomlott. Nemhogy azokat a bizonyos 3,5 százalékos reálhozamokat produkálta volna, hanem ennél kevesebbet. A harmadik pillér összeomlott, és hogyha most nem lép a kormány, ha most nem születnek olyan, egyébként valóban nyugdíjmentő intézkedések, amelyekről most is beszélünk, akkor a jövőbeni kifizetések is veszélybe kerülhetnek.

A magánnyugdíjpénztárak saját tőke hiányában jelenleg úgynevezett banktechnikai járadékot tudnak szolgáltatni, ami azt jelenti, hogy a felhalmozott tőkét egy előre meghatározott időszak alatt visszafizetik, majd utána a járadék fizetése megszűnik. Ez azért sem megfelelő a nyugdíjasoknak, mert a koruk előrehaladtával egyre jobban rászorulnak a nyugdíjjövedelemre, tehát a kötelező járadékfizetésnek szükségessége volna, hogy élethosszig kitart. De mivel a járadékfizetés rendszerét 2013-tól nem dolgozták ki, így most kell lépni, mert nincs minek alapján a járadékok kifizetését szabályozni. Biztosan önök is nagyon jól tudják, hogy az eddigi magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat - ha valaki élhetett vele - egy összegben kellett hogy felvegye, hiszen nem volt rá más módja, és azokban az esetekben sem hallottunk olyan történetekről, hogy hihetetlen mértékű megtakarításokat tudott volna felhalmozni.

Kedves Képviselőtársaim! Éppen ezért, amikor erről a politikai nyilatkozatról döntünk, akkor öt egyszerű és eldöntendő kérdésre kell válaszolni, nem többről és nem kevesebbről van szó. Fel kell tenni a kérdést, és válaszolni kell rá igaz lelkiismerettel. Egyetértünk-e azzal, hogy szükséges az egyéni számlavezetés intézménye az állami nyugdíjrendszerbe átlépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagoknak? Egyetértünk-e azzal, hogy az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát az átlépő tagok számára garantálni kell? Egyetértünk-e azzal, hogy az állami rendszerbe átlépők veszteségeit jóvá kell írni? Egyetértünk-e azzal, hogy az esetleges reálhozamok kivétele adómentes legyen? Egyetértünk-e azzal, hogy ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit? Azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre egyetlen válasz létezik, az pedig úgy hangzik, hogy igen.

Kérem szépen képviselőtársaimat, hogy támogassák a politikai nyilatkozatot, és a véleményüket a választóik felhatalmazása alapján osszák meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 358 2011.10.25. 15:17  215-417

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én türelmesen vártam, néhány dolgot azonban itt Varga képviselőtársam idézetei okán is rendbe kéne tenni. Az egyik az az állítás, miszerint Lázár János frakcióvezető úr milyen összefüggésben és milyen módon hozta fel a nem vonatkozik a bányászokra, de vonatkozik a rendészekre című idézetét. Azon a májusi parlamenti ülésen emlékeim szerint alkotmánymódosításról volt szó, és kikerestem a szó szerinti jegyzőkönyvét az ülésnek, és az én memóriám nem csalt, úgyhogy szeretném, hogyha időnként a parlamenti jegyzőkönyveket akként is vizsgálnánk, hogy nem szövegkörnyezetéből kiragadva idézgetünk a frakcióvezetőtől vagy a politikusoktól néhány gondolatot.

Azt gondolom, hogy itt a frakcióvezető úr egyértelműen mondta azt, hogy az alkotmánymódosításra azért van szükség, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár kérdéséhez a kormány megfelelő módon... Bocsánat, inkább én is idézek: "Az alkotmánymódosítás arról szól, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár az, amelyik rendezni hivatott a nyugellátáshoz való jogot Magyarországon." Innen már nem folytatom, mert az önök félremagyarázásai innen következnek. Tehát azt gondolom, hogy helyezzük már kontextusába a szöveget, és ne kiragadva beszélgessünk erről.

A másik pedig, néhány pluszinformáció, vagy talán tereljük vissza egy kicsit ezt a vitát abba a mederbe, ahonnan elindultunk, bár valóban így van, ahogy államtitkár úrnak az előterjesztői expozéja elég régen volt már, és szerintem kellőképpen leamortizálódott itt a csapat, s azon sem csodálkozom, hogy itt a kétperces viták hevében szocialista képviselőtársaink időnként elragadtatták magukat. Azt gondolom, hogy volt miért, bár én azt tanultam, hogy ha igazam van, akkor azért nincsen jogom kijönni a sodromból, hogyha pedig nincs igazam, akkor azért kéne megőrizni a nyugalmamat. Ez nem jött össze itt az elmúlt időszakban, mert ami a nyugdíjtörvénnyel történt a rendszerváltás óta, az jogalkotás szempontjából és a végrehajtás szempontjából is mondhatjuk azt, hogy katasztrófa.

Gyakorlatilag nem történt más, mint alakítgattuk egy aktuális aktuálpolitikai rendszerhez, most pedig az történik, hogy a rendszer egy elemében a rendszert egészében módosító jogszabály-változtatásokra kerül sor, ami jelen pillanatban a nyugdíjkassza kiadásainak jelentős részét adja, és a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának is az oka. A '90-es rendszerváltással kialakult egy olyan munkaerő-piaci helyzet, ahol a rendszerváltást követően nem volt más út, mint a megszűnő állami vállalatok privatizációja. Nem megyek vissza Ádámig-Éváig, de jó, ha felidézzük ezt a rendszert is. Nem volt más út, mint bizonyos kedvezményekkel és a nyugdíjrendszer kedvezményelemeivel be kellett avatkozni az akkori munkaerő-piaci helyzetbe, azonban ez a helyzet a '90-es évek végére sem tudott megváltozni, nem volt korrekt nyugdíjkoncepciója az akkori kormányzatnak.

Én nagyon jól emlékszem, volt módom a nyugdíjtörvényt és a nyugdíjellátásokat tanítani, és egyáltalán nem volt rendszerben, hiszen megpróbált nagyon sok olyan kedvezményt életben tartani, amelyet az aktuális gazdaságpolitika már nem is használt, hogy a jelen pillanatban érvényes és még működő kedvezményeket vagy jogosultságot biztosítsa. Csízi Péter képviselőtársam a bányásznyugdíjra vonatkozó ellátásoknál idézett, vagy néhány olyan külön jogszabályban rendelt kedvezményt is tudnánk még citálni, amelyek már a jelenlegi szférában nem alkalmazott munkakörökre vonatkoznak. Magyarul, még a racionális tisztítása sem történt meg az elmúlt időszakban a nyugdíjtörvényhez kapcsolódó kedvezmények rendszerének, de most itt koncepcionálisan másról van szó, és azt gondolom, hogy nem szeretném már megismételni képviselőtársaimat, hiszen elhangzott, hogy melyek a főbb célok, amelyek azon túl, hogy a nyugdíjkassza hosszú távú fenntarthatóságának a biztonságát szolgálják, valamint azt, hogy az öregségi nyugdíjak, amelyek valóban a korhatár utáni ellátásként járnak, azok biztonságban legyenek.

Valóban át kell rendezni a nyugdíjkassza alapvető logikáját és a korhatár előtti ellátásokat, a nyugdíjat a társadalombiztosítási rendszertől el kell választani annak érdekében, hogy fekete-fehér legyen, hogy melyik miért van. Nem szeretnék ilyen társadalombiztosítási jog órát tartani, de a nyugdíj az az ellátás, amely főként a keresőképtelen tevékenységnek a korral összefüggő időszakára jár, illetve vannak olyan típusú ellátások, amelyek természetesen a munkavégzés közben vagy munkavégzés folyamán szenvedett egészségkárosodás miatt járnak, de az, hogy átlagosan 55-40 év alatti nyugellátás folyósítására, és nem egy-két esetben kerüljön sor, az az európai rendszerben nem annyira bevett, mint amennyire itt a különféle utcai viták során hallottuk.

Csak néhány példát mondanék, és nem gondolom, hogy össze kéne hasonlítani Magyarországot és az európai tagállamokat, bár miért ne hasonlíthatnánk össze akkor, amikor az Európai Unió tagállamai vagyunk, és egyébként is Európa gazdagabb országai - hogy bizonyos körök szófordulatait használjam - rákényszerülnek arra, hogy úgy nyúljanak hozzá bizonyos közalkalmazotti juttatásokhoz, illetve a nyugdíjszerű ellátásokhoz, hogy egész egyszerűen megvonják, iksz százalékkal csökkentik. Mi azt az eszközt választottuk ezzel szemben, hogy a jövőre nézve a nyugdíjkassza fedezetét garantáljuk oly módon, hogy az eddigi, egyébként példátlan számú kedvezmények rendszerében rendet vágunk. Nem történik más, mint rendet kell tenni a kedvezmények rendszerében, hiszen a jövőre nézve ez adja az öregségi nyugdíjak biztonságát.

Egyébként csak úgy félmondatban mondanám azt, hogy módom volt, különösen a bányásznyugdíjak miatt - de erre vissza fogok még térni - a választókerületemben hosszas egyeztetéseket folytatni a bányászszakszervezetekkel.

(21.10)

Bevallom hősiesen, hogy azért megkérdeztem, rendben van, minden kvázi szerzett jog érvényesíthető, mindenkinek az eddigi fennálló kedvezménye maximálisan kiszolgálható, de ha a nyugdíjkasszában nem lesz pénz, akkor a jogosultságért 2016-ban, 2018-ban nem adnak már kenyeret a boltban. Elmehetünk ilyen demagógiáig is, de azt gondolom, hogy önök nagyon jól tudják, hogy nem erről van szó, nem szükséges olyan demagógiába menni, aminek semmi értelme nincsen. Arról van szó, hogy hosszú távon ez a rendszer akkor fenntartható, ha előrevetítve nem aprózzuk el a nyugdíjkassza kiadásait.

Most mi történik? Most azt történik, hogy egyébként magában a nyugdíjtörvényben foglalt kedvezmények rendszere is meglehetősen széles körű, valamint ágazati szabályozásban rengeteg olyan nyugellátásként folyósított ellátás kerül kifizetésre, amely a korábbi politikai időszakokból, rendszerváltásból áthozott, vagy rendszerváltáskor áthozott, vagy azóta egyéni vagy kollektív politikai hasznok miatt hozzányúlni nem akartunk módon megmaradt a rendszerben. Azokban kell egy kicsit rendet vágni, és politikai érdek nélkül végre egyszer azt szem előtt tartva, hogy a nyugdíjkassza az ország költségvetésének, illetve magának az öregségi nyugdíjak kifizetésének a fedezetét kéne hogy elsősorban biztosítsa, jól megérdemelt munkával eltöltött évek után, mert szeretnénk, ha a magyar társadalom a munkára mint értékre építene. De ha nyugdíjba hajtjuk 32 évesen, 36 évesen, 42 évesen az embereket, mert a kiskapuk és a kedvezmények tára lehetőségként ott kopogtat be az ajtaján, és arra szakosodott ügyvédi irodák vannak, hogy hogyan tudunk elrejteni a munka világán kívül és állami ellátásra, akkor kezit csókolom, itt nem lesz semmi sem két év múlva, sem öt év múlva.

Bertha képviselő asszonynak mondom, hogy igen, azt gondolom, ezt egy éles vágással kell megtenni, mert ha teret és helyet adunk azoknak az alkuknak, amelyeknek a során még mindenféle egyéni politikai érdek bekopog, akkor nem csinálunk semmit, akkor viszont nem kell hozzányúlni, mert akkor a későbbiek öregségi nyugdíja, sőt mi több, néhány év múlva a már jogosultak öregségi nyugdíja is veszélybe kerülhet.

S jönnének az európai példák, mert azért azt mondtam, hogy nem kéne Európa gazdagabb országaihoz hasonlítani minket, mégis azt mondom, hogy nem árt, mert ők most nyírják meg a nyugdíjakat, ők most szorítják a nadrágszíjat, náluk eddig sokkal jobban ment, és a korábbi szabályozás is eltérő volt. Ausztriában az öregségi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65 év, nőknél 60 év, a korai nyugdíjazáshoz szükséges életkor 63, a nőknél 58.

Hogy is vagyunk ezzel Magyarországon? Valaki tudja, hogy melyik az a legkorábbi életkor, ami akármilyen Hszt. vagy egyéb jogszabályban biztosított korkedvezmény és korengedmény igénybevételével nyugdíjjogosultságot mutat? Tegye fel az a képviselőtársam a kezét, aki fel tudja sorolni, hogy melyik kedvezményhez melyik az a legkorábbi életkor, amivel nyugdíjba lehet menni? Nem fogom megismételni az előttem szólókat, mert valóban elképzelhető a magyar nyugdíjrendszerben, hogy 32 éves korában valaki felpufferolva nyugdíjjogosultságot szerez. Jelzem, hogy én már közel egy évtizede nyugdíjas nagymamaként kötögethetnék, baromi jó lenne, csak nem látom értelmét. Ez volt a nem ideillő kifejezés, ezért elnézést kérek.

Belgiumban 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, a korai nyugdíjazáshoz is 60 évesnek kell lenni. Természetesen nem minden feltételrendszert idézek ide, de azért itt függő feltételrendszerekről van szó, nemcsak így szólóként magában állnak a jogosultságok. Csehországban is 62 év 2 hó a férfi, a nőnél 60 év 8 hónap, és 3 évvel lehet a betöltés előtt legkorábban nyugdíjba menni. Cipruson 65 év, 63 év a nők esetében, és nincsen korábban nyugdíjba vonulási lehetőség. Próbálnám sorolni, nagyon sok van, de mindenhol bőven a 60 fölött vagyunk az öregségi nyugdíjkorhatárban, és nagyon kicsi a különféle kedvezményekkel korábban nyugdíjba vonulásnak vagy nyugellátás megállapításának a lehetősége.

Abban is rendet kéne egyébként már úgy gondolkodás szintjén tenni a fejekben, hogy most mi egy társadalombiztosítási rendszerről beszélünk, amely összefüggően kapcsolódó törvénymódosításként beterjeszti itt a korai ellátásokkal összefüggésben más törvények módosítását is. Igen, összemosni nem nagyon illik, képviselőtársak, a fejekben azt, hogy mi a nyugdíj, és mi az egyéb korai nyugellátás, merthogy itt is ma az történik, hogy gyakorlatilag a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény a jogosultságokat, a szolgálati időt és a megszerzés módját tartalmazza, és ehhez kapcsolódóan kiegészül bizonyos, a szolgálati nyugdíjra vagy egyéb kedvezményekre vonatkozó jogszabályokkal, amelyek többek között a bányásznyugdíj, illetve az átmeneti bányászjáradék tekintetében is megadják vagy cizellálják ezeket a jogosultsági feltételeket.

Azt gondolom, hogy azoknak az embereknek a fejében, akiket egyébként május óta, amióta az alkotmánymódosítás beterjesztésre került, azzal riogatnak, hogy elvesszük a nyugdíjakat, talán mára már világossá vált, hogy az történik, hogy a terminus technicusokat rendbe téve a kor előtti ellátásokat nem nyugdíjnak hívjuk, és nem is a nyugdíjkasszából kerülnek egyébként kifizetésre, teljesen rendben van így.

A másik része pedig az, hogy a már megállapított nyugdíjszerű ellátások tekintetében együtt mozognak a nyugdíjak jogi sorsával, ami azt jelenti, hogy mit vettünk el és kitől, teszem fel a kérdést. Az eddigi riogatásaik a pánikkeltésen túl semmire nem voltak jók, arra voltak alkalmasak, hogy az egyébként is bonyolult, összetett és a szakma számára is néha nehezen értelmezhető jogszabályok dzsungelében eltévelyítik a választókat; tökéletesen alkalmas volt arra, hogy például becsületes emberek százait megtévesztve pánikot keltsenek, és ebből a pánikból egyébként lettek ezek a már a szakszervezetek útján kicsit előretolt érdekérvényesítési akciók.

Gyakorlatilag szerintem még fogok élni más módon időkéréssel, mert még néhány dolgot, ami így kimaradt, el szeretnék mondani a hátralévő két percemben. Megismételném azért azt, hogy a szolgálati járandóság esetében valami félreértés történt, hiszen az 55 év alattiak, akik tartalékos állományba visszalépnek, mentesülnek a személyi jövedelemadó alól. Ezeket is úgy megismételném, mert itt furcsa összemosás volt az elején.

Aztán az is fontos, hogy a szolgálati járandóságként tovább folyósított ellátás az "öregségi nyugdíj" elnevezésben marad, ha betöltik az 57. életévüket. Tehát nem arról van szó, amit itt az államtitkár úr expozéja után kétpercesekben egy kicsit nem utánanézve vagy talán a jogszabály tervezetét nem előkapva hoztak elő, illetve van még néhány olyan megállapítás, ami azért érdekes a csökkentett járandóságok esetében, illetve az egészségkárosodást szenvedett szolgálati járadékosok esetében. A csökkentésnél, illetve azoknál, akik tartalékos állományba vonulnak, nincsen 16 százalékos adó, ha egészségkárosodás volt a csökkentett járadékosok esetében.

És van még egy furcsa számadat, nem tudom, hogy ezt megnézték-e, vagy amikor a vitára készültek, elővettek-e statisztikai adatokat a nyugdíjfolyósítótól: 86 ezer forint az átlagnyugdíj, 95 ezer forint a nők 40 éves munkaviszonya után kijött átlagnyugdíj. Egyébként pedig ha a 2011. december 31-ei minimálbér másfélszeresét veszem, ami ebben az esetben a csökkentett szolgálati járandóság, akkor is bőven differenciált az ellátás.

Köszönöm szépen, majd élek még a szó lehetőségével. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 364 2011.10.25. 2:09  215-417

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A képviselőtársamnak mondom, hogy nem volt módom befejezni, kicsit túlbeszéltem az időt.

Egyrészt azt gondolom, hogy a szakmaiság megalapozott volt, és a képviselő úr nem látogatta az én kampányrendezvényeimet, de biztosíthatom róla, hogy tanúk előtt (Dr. Harangozó Tamás: Kellett volna.) én biztosan beszéltem a nyugdíjrendszer szükséges átalakításáról, pontosan az általam előbb elmondott szakmai okok alapján is. Mert hiszi, nem hiszi, de ezek az aránytalanságok az emberek mindennapi életében jelentkeznek. Például azok, amelyekről Csizi képviselőtársam beszélt, és, mondjuk, a nyugdíjrendszernél a bányásznyugdíjakra egy kis kitekintés, merthogy olyan választókerületem van, ahol Magyarország utolsó mélyművelésű bányája működik, és ezért nem mindegy, hogy ez a módosítás vagy ez a törvényjavaslat szerepelteti.

Egyrészt nagyon kevés emberről van szó, aki még ebben a szakmakultúrában él, másrészt pedig, hogy adjak politikai élt a dolognak, ezeknek az embereknek azért kell a nyugdíjjogosultságot fenntartani, mert az elmúlt nyolc esztendőben a Vértesi Erőmű élén lévő politikai kalandorok okán gyakorlatilag a munkanélküliségbe taszítottak jó néhány embert a vidéken, másrészt pedig kilátástalan helyzetbe sodródott ez az ágazat. Ez az egyetlen kivezetési rendszerük a munkaerőpiacról, illetve az egyetlen megtartási rendszere közel háromezer családnak Komárom-Esztertom megyében és Fejér megyének ezen a részén, ami a bányaterülettel érintkezik. Azért nem mindegy, hogy egy olyan jogosultságról beszélünk, ami mindenkinek jár, vagy egy szűk szakmakultúrának, és miért kell ezt megtenni, illetve itt is több az a munkakör, amire a kedvezményt igénybe lehet venni, mint amennyien pillanatnyilag a bányában dolgoznak egy műszakban, illetve amennyi a meglévő valódi, föld alatti munkakörök száma. Miért nem volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) egyeztetés önök között, hogy ezeket ritkítsák meg? Ez is érdemi munka lett volna. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 370 2011.10.25. 1:56  215-417

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Azt hiszem, hogy nem akarok itt a kétperces személyi vitába átmenni, de Gúr Nándor képviselőtársamnak mondom azt, hogy azért itt nem egészen kiragadva kellene megint mondani, mert hiszen a megszerzett jogok a polgármesterek, országgyűlési, európai parlamenti képviselők nyugdíja kivételével időbeli korlátozás nélkül korhatár előtti ellátásként érvényesíthetők. Tehát nem győzném ismételni vagy hangsúlyozni, amit egyébként államtitkár úr elmondott, hogy nem nagyon kellene félmondatokat idézni a jogszabályból, mert teljesen egyértelmű, hogy melyek azok a töréspontok, ahol szükséges kimondani azt, hogy a szolgálati..., bocsánat, most én tévesztettem szót, tehát a kvázi megszerzett jogosultság esetében 2012. január 1-jétől azt mondjuk, hogy nem, és kiemelt esetekről beszélünk, érvényesíthető időkorlát nélkül, a már eddig megszerzettnél.

Képviselő asszonynak pedig azt mondanám, hogy nem lehet 20 évben, 25 évben meg 32 évben gondolkodni. Minden korkedvezményre jogosító munkakörnél, csoportnál más és más együttes fennállással: nem elég csak a 25 év, nem elég csak a 30 év, csak a 40 év. Értem, hogy ön mire gondol, csak akkor azt kell mondani, képviselő asszony, mert nem csak a munkában vagy a szolgálati időként megszerzett idő az, ami befolyásolja a kor előtti nyugdíjazás lehetőségét. Ez megint alkalmat ad arra, hogy ha kicsit pontatlanok vagyunk, akkor kicsit el tudjuk vinni a közvéleményt arrafele, amerre mi szeretnénk. De nem erről van szó. Most pontosan egy olyan törvényjavaslat fekszik képviselőtársaim előtt, ami körültekintően, az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó problematikát rendezi a nyugdíjtörvényben és az ehhez kapcsolódó ellátásokat szabályozó törvényekben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 384 2011.10.25. 2:03  215-417

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Megpróbálom az utolsó kétpercesben összefoglalni nagyon röviden azt a néhány információt, ami eddig nem jött elő a vitában, pedig szerintem nagyon érdekes, hogy a kilencvenes évek óta hogyan alakult a nyugdíjrendszer és a kedvezmények változása, ami azért magyarázat lehet mind Harangozó képviselő úrnak, mind pedig Varga képviselő úrnak arra, hogy nem félmondatos vagy egybekezdéses kérdéseket kell feltenni. Lehet, hogy annak is van létjogosultsága, én ezt nem mondom. De onnan is vizsgáljuk már meg a korkedvezmények vagy a kor előtti nyugdíjazások átlagát vagy a számát - nem szeretném ilyen késői órában számokkal traktálni képviselőtársaimat -, hogy azok a munkakörök, amelyekben a korkedvezmények, illetve a kor előtti nyugdíjak igénybe vehetők, fő szabály szerint kapcsolódnak az állami vagy az állami utódlású vállalatokhoz.

Itt lesz egy érdekes csavar a gondolkodásban: egyébként jogosultság szerint a piaci szférában dolgozók is megtehetnének bizonyos kor előtti nyugdíjba vonulásokat, de ott a munkáltató nem vállalja át ezeket a terheket. Azoknak az embereknek az oldaláról meg tetszettek nézni, hogy hol egyenlő ez a nyugdíjrendszer? Azoknak az embereknek az oldaláról, akik ugyanolyan negyven évet tengelyen töltöttek, hogy a kamionsofőrökről beszéljek, de beszélhetnénk más munkakörökről is, merthogy szerintem nem tudnánk megállni holnap délig, ha csak taxatíve sorolnánk a kedvezmények munkaköreit vagy egyáltalán a jogosultságokat. Foglalkozunk azzal? Nem!

Megint rendőrökről beszélünk, rendvédelmiekről beszélünk, kiélezünk egy társadalmi problémát, ami egyébként fontos és létező probléma a társadalomban, de azokkal nem foglalkozunk, akik munkából becsülettel szeretnének öregségi nyugdíjhoz jutni, annak a garanciája pedig a strukturális átalakítás, nem pedig ad hoc ötletelő kampánybelenyúlás a korkedvezmények rendszerébe.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 394 2011.10.25. 2:16  215-417

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, még egyszer, remélem, tényleg utoljára. Képviselő asszonynak mondom, hogy tisztáznunk kell a fogalmat, úgy látom. Mind a két szférában adott a lehetősége mind a korengedmény igénybevételére, mind pedig bizonyos munkakörök esetében a korkedvezmény igénybevételére. Azonban a nyugdíjtörvény, illetve az ágazati kedvezményeket szabályozó jogszabályok rendelnek a munkáltatótól plusz járulékfizetési kötelezettséget fedezetül, illetve az előre megtérítését a nyugdíjaséveknek a korengedményes nyugdíjak esetében. Ez az, amit az állami szektor vállal, részint a szakszervezeti egyeztetések okán kollektív szerződésben foglalt megállapodások alapján, részint pedig, mert egyébként ez a kultúra főként az állami szektorban alakult ki, de mondjuk, egy multinál dolgozó érdekképviselet nem éri el ezt, hogy a korengedménnyel eddig érvényesülni tudjanak a munkavállalók, magyarul, ő attól az egyébként nyugellátáshoz fűződő jogától válik meg. Az egyneműsítése az ellátásnak az öregségi nyugdíjkorhatár - inkább nem mondok kort - betöltése, és ehhez képest kell más szabályozókat betenni a rendszerbe.

Ha ugyanaz a munkavállaló az állami szektorba pottyan be, akkor több kedvezményt kap, mert mások az utak, vagy pedig a piacon helyezkedik el egy kisvállalkozónál, aki nem tudja a pluszjárulékot befizeti, vagy nem tudja megtéríteni az idő előtti nyugdíjba vonulását, akkor innentől kezdve nem úgy kell beszélnünk a nyugdíjtörvény módosításáról vagy a törvényjavaslatról, hogy a rendvédelmiseket vagy bárkit ér diszkrimináció, hanem onnan kell megközelítenünk, hogy eddig milyen diszkrimináció volt a rendszerben. Most egy olyan szabályozási folyamat indult el, ahol az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötve elkezdünk abszolút egy olyan, igazságos felé induló rendszert építeni, ami azért alkalmas lesz arra, hogy a munka világa és a munka értéke rendeződjön, mert az mégis tarthatatlan, hogy 40 éves nyugdíjasok vannak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 404 2011.10.25. 1:11  215-417

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én csak egy kiegészítést szeretnék tenni, mivel több alkalommal elhangzott a kérdés, és már a korábbi felszólalásomhoz is, hogy mi a garancia arra, hogy mondjuk, fél év múlva, egy év múlva nem áll-e oda valaki, és mondja azt, hogy ezeket az ellátásokat ennyivel meg annyival, meg nem emeljük, hanem csökkentjük.

Szeretném idézni az önök előtt is fekvő törvényjavaslat szövegéből a 2. § (3) bekezdést, bár e késői órán a kemény normaszövegek már meg szokták edzeni az ember feldolgozó képességét, a 2. § (3) bekezdés szerint "a korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni". Itt van a garancia ebben, hogy ezeket az ellátásokat a nyugdíjaknak megfelelő módon kell kezelni.

Tehát úgy fogalmaztam az első hozzászólásomban, hogy átnevezés történik, a helyére kerül az ellátórendszerben, a kifizetésre szolgáló rendszerben vagy forrásoldalról, és egyébként más tekintetben pedig osztja a nyugellátások jogi sorsát.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 160 2011.10.27. 15:04  1-197

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon örülök, hogy néhányan itt a korai vagy idő előtti nyugdíjba vonulással összefüggő ellátásokat felhozták (A szocialista képviselők távoznak az ülésteremből.) kvázi problémaként az új költségvetési évben. Hiszen néhány dolgot azért ezzel kapcsolatban szeretnék tisztázni. Ennek a költségvetésnek, ami a 2012. évi költségvetés, célrendszere van, és ez a célrendszer egyrészt összefügg azzal az európai helyzettel, ami a gazdaságpolitikában kialakult, másrészt összefügg azzal a belgazdasági helyzettel, amit sikeresen megörököltünk, és amire képviselőtársaim utaltak. Merthogy, merthogy... - csak azért állok meg, mert oly jó, hogy szocialista képviselőtársaink elhagyják a termet. Nyilván nincs már mondanivalójuk, mert ehhez nem lehet sok mindent hozzátenni, amit 8 évig műveltek. (Közbeszólások: Nincs már idejük.)

Tehát azt gondolom, hogy az az államadósság, illetve amit kezelni kellene, abban az európai gazdasági környezetben, ami a 2008-as válság után itt maradt, jelentősen nagyobb terheket rótt a 2010-ben felálló kormányra, mint ahogy azt a Bajnai-féle utódkormányzás annak idején elképzelte, és én még rémálmaimban sem szeretném összehasonlítani azt a politikát, amit a 2012. évi költségvetésben általuk egyébként megszorításnak meg elvonásnak neveztetik. Felhívnám becses figyelmüket, és tegnap talán Rogán Antal el is mondta hozzászólásaiban, hogy Európa más országaiban úgy reagálnak a gazdasági válságra, illetve az euróválságra, hogy ott bizony konkrétan mínusz 18 százalék, mínusz 16 százalék a már meglévő ellátásokból.

Miről beszélünk? Ebben a költségvetésben, képviselőtársaim, benne van azoknak az ellátásoknak a fedezete, amelyek kor előtti ellátások ugyan, akár korkedvezményes, akár korengedményes, akár pedig egyéb kedvezmények alapján válnak rá jogosulttá. Sőt mi több, ezek az ellátások követik a nyugdíjszerű ellátások jogi sorsát, ebben a költségvetésben benne van egy, a nyugdíjak reálértékét megtartó 4,2 százalékos emelés fedezete. Önök, kedves képviselőtársaim, azzal riogatták a nyugdíjasokat, hogy el fogjuk venni a nyugdíjaikat. Miről beszélünk? Ebben a költségvetésben tényszerűen látható a nyugdíjak reálértékének megőrzése, nem pedig megvonásról beszélünk. Azért enyhe különbség van a megszorítás, az elvonás meg a között a költségvetési politika között, amit véleményem szerint ez a 2012. évi költségvetés tartalmaz; hogy olyan átfogó rendszerekhez hozzá mer nyúlni a kormány vagy olyan átfogó rendszerstruktúrát alakít ki, amelyben a jövőbeni kiadásokat próbálja megfékezni, a szerzett jogon meglévő ellátásokat pedig megőrzi.

Zongorázni lehet, képviselőtársaim, a különbséget aközött, hogy jövő januárban mínusz 20 ezer forinttal kevesebb nyugdíjat kap valaki, vagy reálértéken emelkedik is a nyugdíjának a vásárlóereje, mert az inflációkövetés beépítődött a költségvetésbe; mert más európai országok reagálnak így az euróválságra. Ezért nem osztom a véleményét Kovács László képviselő úrnak, hogy a magyar kormány a megszorítás meg az elszegényedés, meg az elszegényítés kormánya, ebben a költségvetésben erről szó nincs. Sőt mi több, a nyugdíjak esetében az az átfogó reform, amiről itt kedden este egyébként olyan sokat vitatkoztunk, pontosan a jövőbeni stabilitását jelenti a már megállapított és a korhatár betöltésével jogszerző nyugellátások tekintetében.

Ha Európában más ország is elgondolkozik azon, hogy a nyugdíjrendszer reformja nem csak a demográfiai mutatók, nem csak a korfa miatt szükséges, hogy megújításra, áttekintésre kerüljön, nem csupán a bevételi-kiadási főösszegek racionalizálása miatt, akkor mi miért nem tudunk a jövőre nézve átgondolt stratégiával menni előre annak érdekében, hogy a már megállapított nyugdíjak biztonságban legyenek? Mert mi erről beszélünk. És ne buli legyen, ne cél legyen 42 évesen, 44 évesen kivonulni, nyugdíjba menekülni a munkaerőpiacról. Ne ez legyen az a fajta eszköz, amivel valamiféle kvázi megélhetés biztosítása legyen a cél. Azt gondolom, hogy a nyugdíjkassza profiltisztítása egyértelműen arra mutat, hogy a jövőben a nyugdíjkassza összeomlása vagy a kifizetések bizonytalansága ne következzen be, ezáltal a kifizetendő és egyébként megszolgált ellátások eljussanak azokhoz, akik erre jogosultak.

(15.50)

Talán ennyi elég is a nyugdíjkassza kitekintéséről, hiszen az a struktúra, amely a 2012. évi költségvetésben a nyugdíjalapot érinti, egy új, másik alapelven nyugszik, nem azon az alapelven, hogy akkor parkoltatunk, nem emelünk, elvonunk, ilyen-olyan indokokkal és racionalizálási szándékkal. Itt arról van szó, hogy a szerzett, meglévő ellátások esetében azokat megőrizve, gyakorlatilag a jövőbeni kifizetések stabilitását célozza a nyugdíjreform, összhangban ezzel a költségvetési törvénnyel is egyébként.

A másik pedig, Tukacs képviselőtársam mondta azt, hogy a megállapított nyugdíjakat vagy a kor előtti ellátásokat elvesszük, meg nincsenek. (Tukacs István: Visszamenőleg.) Visszamenőleg? Nem tudom, nem méltó így a vita, hiszen már elfogyott az időkeretük, de szerintem célszerű lenne a nyugdíjakról, a korhatár előtti ellátásokról szóló törvényjavaslatot alaposan elolvasni. Hiszen egyrészt áthelyeződnek más alapba, más alapból kerülnek kifizetésre, a megállapításuk tekintetében pedig van még jogszerzés, illetve van két olyan külön kategória, amely során még később is van jogszerzés.

Kifizetésüket tekintve pedig osztják a nyugdíjak jogi sorsát, tehát én nem látom azt az aggodalmat ebben a nyugdíjra vonatkozó törvényben, amit ön itt felidézett, sőt, meg szeretném erősíteni, hogy itt nem kell annak a riogatásnak továbbmenni vidéken, hogy elveszünk valamiféle nyugdíjat, mert tényszerűen nem igaz. Bár a pánikkeltés még a mai napig is jól megy, mert jobban örültem volna, ha a nyugdíjtörvény vitájakor a képviselőtársa a frakciójából, vagy nem is tudom, hogy melyik frakcióban ül most az a képviselőtársa, aki éppen a nyugdíjakról tartott lakossági fórumot, hogy mit veszünk el; örültem volna, ha itt ül, és végighallgatja azt a vitát, ami megerősíthette volna abban, hogy nem, és egyébként már biztos ellátáson lévő nyugdíjasokon keresztül riogatja az aktív korúakat.

Nincs erre szükség, ez egy kiegyensúlyozott, stabil javaslat annak érdekében, hogy a mi generációnk meg a most munkából élők és a járulékot fizető generációk nyugdíjai biztonságban legyenek. Mint ahogy egyébként más, a nyugdíjkassza másik pillérét érintő intézkedések is pontosan ezért történnek. Hiszik, nem hiszik, van olyan kormány, aki nem a 4 éves választási kampányra dolgozik, hanem esetleg hosszú távú intézkedésekkel kívánja elérni azt az eredményt, ami nem egy olyan cél, amit időszakosnak vagy egyébként nem mindig jónak tekintünk.

Néhány dologra még szeretnék egyrészt reagálni, másrészt talán kitérni is a költségvetéssel kapcsolatban, ami szintén kritikaként érte ezt a költségvetést részint az államadóssággal összefüggésben, részint pedig az egykulcsos adóval összefüggésben. Nem tudom, hogy önök, képviselőtársaim, ott a szemközti frakcióban talán azoktól a családoktól sajnálják az egykulcsos adóval ott maradó pénzt, illetve a családi adókedvezménnyel kombinált vagy a családi adózással kombinált egykulcsos adó során önök azoktól a családoktól sajnálják a pénzt, akik gyereket vállaltak, akik gyereket nevelnek és akik megpróbáltak egyébként ebben az időszakban is egy olyan családi háztartási kasszát vinni, ami miatt nem vagy kismértékben kerültek bele abba az adósságcsapdába, ami egyébként... - én az a generáció vagyok, aki abban a bizonyos első Orbán-kormányos időszakban alapítottam családot, és vehettem volna fel ilyen életkezdő lakástámogatást. Nem vettem, mert szerencsére nem kellett, de azért figyelem azt is, hogy abban a lakástámogatási konstrukcióban, akik támogatáshoz jutottak, azok nem dőltek be most.

Önök azt a pénzt sajnálják, amelyet az első Orbán-kormány kamattámogatással lakásépítésre adott vagy családalapításhoz adott. Azok a hitelek nem dőltek be, ellenben önök ezt megszüntették, svájci frank alapú hitelekbe kényszerítették bele a családokat, akik 2004 után szerettek volna előrébb jutni vagy otthonról gondoskodni, s most itt maradt, az európai gazdasági válság és az euróválság, meg a környező gazdaságpolitikák hatására nekünk kellett megoldani, és nem voltak partnerek a devizahitelesek gondjainak, problémáinak kezelésében. Miről beszélünk?

Önök azok ellen az emberek ellen mennek e költségvetés vitájában, akikért kellett volna, hogy azok az ellátások, azok a szolgáltatások, azok a lehetőségek megmaradjanak. Önök akkor tényszerűen elvontak. Önök akkor tényszerűen megszorítottak, most pedig arról beszélnek, hogy amikor egy szinten tartott ellátás, egy ellátási struktúraátszervezés van, és tulajdonképpen azok az ellátások, amelyek valóban egy, a 150-250 ezer forint alatt élők esetében az ellátórendszerben biztosítják a megélhetést, valóban a 150-200 ezer forint fölöttiek esetében pedig lehetőség van az adótörvény alapján kedvezményekre, így van, nála marad, az ő esetében pedig már megjelenik egyrészt, ha családot alapít és gyermeke van, a gyermek után a családi adókedvezmény lehetősége, és ő fogyasztani fog. Ő az, akit a fogyasztási típusú adózás nem feltétlenül olyan mértékben sújt, aki a devizahiteleseknek szóló garantált árfolyamon még ki tudta váltani a hitelét. És ő az a réteg, aki még meg tud erősödni. Aki pedig az önök terminológiája szerint abba a luxusadó-környezetbe esik, akiket önök progresszívan magasabb kulccsal adóztatnának, fogyasztanak, tehát ők pedig meg tudják fizetni a fogyasztási adók terheit. Miről beszélünk?

Önök azok ellen az emberek ellen beszélnek ennek a költségvetési törvénynek a vitája során, akik egyébként képesek lennének megtartani az országot, mert még urambocsá!, munkahelyük van, és még jövedelmük van, egyébként ebből lehetne továbblépés.

A másik ellentmondás, mert nem csak időnként a képviselőtársaim szájából elhangzottakban van vélt vagy valós ellentmondás; szerintem, ha alaposan fülelünk, figyelünk, akkor azért nincsen annyi ellentmondás. Ha Kovács képviselőtársamra gondolok vissza, arra a kétszer száznapos programra, ott akkor azért lehetett osztogatni. Azt gondolom, azt önök is elismerték, hogy akkor nem mínusszal kapta meg a Szocialista Párt annak idején az államkasszát. Miről beszélünk megint? Tehát más a gazdasági környezet, más a helyzet, nem kellene már azzal foglalkozni, hogy most mi miért nem olyan módon, száznapos programokban gondolkodunk. Mi nem száz napra kívánjuk látni a gazdaság stabilitását, vagy várjuk annak a megerősödését, hanem egy picit hosszabb távra, mert nem biztos, hogy most egy öncélú történés zajlik.

Alapvetően arról szerettem volna beszélni, hogy milyen módon erősíti meg a költségvetési törvény tervezete vagy javaslata azt a kormányzati elképzelést, amely szerint egy munkaalapú társadalmat szeretnénk építeni. Ehhez igazodik egyébként, bármilyen furcsa, Tukacs képviselőtársam, ez az adórendszer. Igen, a mi értékválasztásunk alapján ehhez igazodik ez az adórendszer. Valamint ehhez az értékválasztáshoz társul az is, hogy a szociálpolitikai rendszer, illetve ennek a költségvetési vonzatai is így alakulnak, mert hiszen maga az a fajta költségvetési szemlélet, ami itt megjelenik, számol azzal, hogy a Start-munkaprogram, illetve az új közfoglalkoztatás keretében azt a 200 ezer embert szeretnénk a munkaerőpiacra visszavezetni, és igen, differenciáltnak kell lennie egy segély típusú ellátásnak és egy jövedelemként megjelenő, munkából származó bevételnek.

Ez van ebben a költségvetésben, ezért láthatják úgy, hogy esetleg a szociális fejezetek esetében csökkennek bizonyos előirányzatok. Igen, mert nem segélyből, hanem munkából kell a megélhetését a családoknak, lehetőség szerint minél többnek biztosítani. Azt is azért zárójelben megjegyezném, hogy elég sok idő telt el ahhoz az elmúlt kormányzati ciklusokból, amely során nem feltétlenül a munkára szoktatás mint módszertan jelent meg a foglalkoztatás- és szociálpolitika asztalán.

Családtámogatásokról, egyéb szociális ellátásokról és más jogcímekről is lehetne beszélni, de még egyszer visszatérnék arra, hogy ez az a bűnös költségvetés, amely a lakástámogatásokra és egy újfajta, átgondolt, az első Orbán-kormány alatt az előbb egyébként kritikával illetett lakástámogatások esetében újra visszahozza azt, mert úgy gondoljuk, ez szükséges ahhoz, hogy biztonságban lehessen családot alapítani, egy életpálya kezdéséhez, egy családalapításhoz kiszámítható környezetben tudjon házat építeni vagy vásárolni, vagy egyáltalán gondoskodni a családja jövőjéről. Igenis, erre szükség van abban a devizakörnyezetben, amiről önök is beszélnek, és elismerik, hogy kiszámíthatatlan.

Azt gondolom, hogy ez a költségvetés nem az elszegényedés, nem az elvonások költségvetése; abból a szempontból, amelyből én szerettem volna megvilágítani, egyrészt az időskori ellátások biztonsága, az aktív korúak szegmentált, munkára épülő rendszere, illetve a szociálpolitikai eszközök tekintetében illeszkedik a kormányzati célkitűzésekhez, ahhoz, hogy egy munkaalapú társadalmat kell építenünk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 172 2011.10.27. 2:04  1-197

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy kis helyesbítést szeretnék Vágó képviselő úr mondandójához fűzni. Lehet, hogy ön azt gondolja, képviselő úr, hogy csökken a gyermektartásdíj megelőlegezésére fordított előirányzat, de nézzünk már ennek a lehetőségnek vagy ellátásnak az igénybevétele mögé. Valóban sok az a pénz, amit erre az állam fordít. Miért merem mondani? Pusztán gyakorlatból merem mondani, hogy a gyermektartásdíjak megállapítása során kialakult egy furcsa bírói és furcsa ügyvédi gyakorlat egyébként, amely során nyilván mindig a legalacsonyabb az az összeg, amiben a felek vagy megállapodnak, vagy pedig a bírói döntés arra szolgál, hogy a különélő szülő a gyermek tartásához milyen mértékben járul hozzá.

Képviselő úr, azok a szülők, akik egyébként ebben a költségvetési előirányzati soron található gyermektartásdíj megelőlegezésében részt vesznek, azok azért nem a 30-40-60-70 ezer forintos gyermektartásdíjak esetében érintettek, hiszen az ő esetükben a gyermekre jutó 7-8-9 ezer forintos gyermektartásdíjat sem fizeti meg a különélő szülő. Őket, akik valóban szociálisan rászorultak, ez a fajta intézkedés nem érinti. Szeretnék utalni arra, hogy miért sok mégis ez a kifizetés. Azért, mert, higgye el nekem, gyakorlatból tudom, hogy a magasabb összegű gyermektartásdíj az arra kötelezetteknél - pontosan azért, mert a végrehajtási eszköz, apparátus nem volt elégséges vagy nem kellő mértékű volt az állami, illetve hatósági rendszerben - valóban behajthatatlanná vált, és így volt ebből egyfajta játék is, hogy majd az állam megelőlegezi. Egyébként is voltak ilyen érdekes válások, ahol papíron elváltunk, de ez egy másik történet. Na, azokban az esetekben miért is előlegezzen meg az állam magasabb összegű gyermektartásdíjat? Egyébként azért ez is finom cizellálásra szorulna, hiszen a gyermektartásdíj megelőlegezésénél nem az összeg a lényeg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 702 2011.11.30. 10:08  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves korán kelő, későn jövő vagy korán fekvő, későn kelő Képviselőtársaim! Valóban kicsit furcsa a helyzet, hogy ilyen módon kell egy számunkra fontos város ügyével foglalkozni, és valóban kutathatják az okát annak, hogy miért kell egy önálló képviselői indítványban egyetlen város intézményeinek az átvételére javaslatot tenni.

Valóban furcsállhatják sokan, de ha egy picit az előzményeket megnézzük, valamint a törvényjavaslat általános indokolását, akkor azért önöknek is emlékezni kell arra, hogy az elmúlt egy évben többek között a szemben ülő frakciók közreműködésével Esztergom ügye több alkalommal általában a jog és a parlamenti eszköztár számára alkalmatlan módon került felhozatalra itt a tisztelt Házban. Alkalmatlan módon, hiszen minden olyan eszközt szerettek volna igénybe venni és a kormánytól olyan jogi segítséget kérni az esztergomi önkormányzat esetében, amelyet a jelenleg hatályos jogi szabályozás nem tesz lehetővé. Keresték a kormány, keresték a kormányhivatal segítségét, s kormánymegbízotti minőségemben is tájékoztatom önöket, hogy mind a hivatal, mind a KIM mindent megtett annak érdekében, hogy a törvényes működés helyreálljon, illetve a törvényes működés esetében a jogi keretek Esztergomban megmaradjanak. (Az LMP-frakció tagjai "Mind esztergomiak vagyunk" feliratú pólót vesznek magukra.)

Ez így is történt, hiszen több alkalommal érkezett hivatalunkba törvényességi észrevételre való beadvány, több alkalommal kérték képviselőtársaink a helyi önkormányzat képviselőcsoportjából, hogy egy-egy döntés vagy egy-egy döntés előkészítése során a kormányhivatal foglaljon állást. Meg is tettük, így a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel az általunk törvénysértőnek vélt határozatok esetében bírósághoz, rendeletek esetében pedig Alkotmánybírósághoz fordultunk. Mindaddig, ameddig ezek az eljárások nem zárulnak le, a kormányhivatal és a KIM keze kötött egyéb lépések megtételében. Ezek a demokrácia szabályai, ettől függetlenek és ettől önállóak az önkormányzatok.

Köszönhetően azonban a szemben ülő ellenzéki frakciókban helyet foglaló politikusoknak, a háttérből olyan támogatások, illetve hecckampányok folynak már egy ideje a városban és hangolják a közvéleményt, amely a városban kialakult adósságrendezési eljárás mellé társuló fizetésképtelenséggel együtt gyakorlatilag azt eredményezte, hogy az elmúlt hetekben a helyi önkormányzat kötelező feladatai körébe eső közszolgáltatások kerültek veszélybe. Itt is az a szabály érvényes, kedves képviselőtársaim, amit az előbb elmondtam: ha erre jelzést kapunk, akkor megállapítjuk, felhívjuk a képviselő-testületet az általunk törvénysértőnek vélt határozat vagy döntés reparálására, és mindaddig mást nem tehetünk.

Viszont azt gondolom, hogy gyermekekkel játszani, gyermekekkel, idősekkel, akik intézményekben ellátásra szorulnak, vagy közoktatási, köznevelési feladatot ellátó intézmények alkalmazottjai bérének a ki nem fizetését kilátásba helyezve fenyegetőzni nem normális. Éppen ezért a törvényjavaslatot előterjesztő képviselőtársaimmal együtt átgondolva nem véletlen, hogy a kormányhivatalhoz fűződő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területért felelős államtitkára és a miniszter volt társam az önálló képviselői törvényjavaslat benyújtásakor, hiszen ismerjük, látjuk, részleteiben tudjuk azt a folyamatot, ami a jogi körülmények tekintetében fennáll. Úgy gondoljuk, hogy jelen pillanatban más törvényes eszköz nincs a kezünkben, mint hogy az önök segítségét kérjük, és parlamenti képviselőként az együttműködésüket abban, hogy Esztergom városának, az esztergomi gyerekeknek, az esztergomi időseknek, akik ellátásra szorulnak, egyáltalán az esztergomiaknak és nem másnak, az esztergomi polgároknak segítsenek.

Ha önök ennek a törvényjavaslatnak a vitája során konstruktívak lesznek és elfogadják azt a logikát, azt az elvet, amely mentén a törvényjavaslat készült, akkor képesek leszünk arra, hogy legalább az ellátások egy részében január 1-jétől visszaálljon az ellátás biztonsága, hiszen az államnak a közfeladatok ellátása veszélyeztetésekor joga van belépni és joga van úgy dönteni, hogy az egyébként az önkormányzati törvény által az önkormányzathoz telepített feladat ellátását visszaveszi.

(8.10)

Képviselőtársaim, ebben a törvényjavaslatban ez történik. Pontosan úgy, mint ahogy a múlt héten a hétfői parlamenti napon megszavazott, a megyei önkormányzatok adósságállományának konszolidálásáról szóló törvényjavaslat is szól, hiszen ezt a javaslatot annak a logikája mentén terjesztettük az Országgyűlés elé, annak érdekében. És hogy annak a logikája, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvényből a középszintű feladat ellátásával érintett intézmények kerültek a jogszabálytervezetnek abba a mellékletébe, amelyikben az átvételre teszünk javaslatot.

Egészségügyi intézmény, közoktatási intézmény, múzeum, kollégium és speciális intézmény van a felsoroltak között, mert mindegyik fontos. Az nem lehet, hogy egy kórházban, egy szociális intézményben, egy iskolában ne legyen működés, ne legyen biztos a közalkalmazottak bére, ne legyen biztos a napi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés.

Ezzel, amennyiben a segítő közreműködésükkel ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, tudunk segíteni Esztergomnak. Ez törvényes. Ebben az esetben nem alkalmatlan parlamenti eszközökkel hozatnánk meg olyan döntést, vagy kérünk olyan eljárást, amellyel súlyosan sértenénk a helyi önkormányzatok autonómiáját. Ezzel a törvénnyel lehetőséget biztosítunk arra, hogy most önök azt bizonyítsák, amit egyébként helyben hirdetnek, hogy az összefogás erejével kell Esztergomon segíteni, és az összefogás az, ami Esztergomot kivezetheti ebből a helyzetből.

A tények úgy állnak, kedves képviselőtársaim, hogy az előterjesztett javaslat alapján, a megyei önkormányzatokról szóló törvény logikájára építve, a megyei intézményi feladatokat vagy korábban a megyénél ellátott középszintű feladatokat javasolja a törvényjavaslat a kormány által kijelölt szervnek átvételre. Természetesen ez az átvétel eljárási szabályokat igényel; ez az átvétel jelentős munkát igényel; ez az átvétel egyébként előkészítést igényel.

A kormányhivatal és a kollégáim a megyében a képviselőtársaimmal együtt bevállalták azt, hogy ebben az előkészítő munkában részt veszünk, annak érdekében, hogy január 1-jétől ezek a közszolgáltatások biztonságban legyenek mind a közoktatási, mind a szociális intézményekben, és felkészülünk arra, felkészültünk arra, hogy ezekben az intézményekben januártól rend legyen. Azt gondolom, ezt a segítséget mindnyájunknak közös felelőssége, hogy megadjuk Esztergom városának.

A parlamentnek nem kell politikai döntést hoznia. A politikai vita rendezése nem a parlament dolga, viszont kötelessége megadni minden olyan segítséget Esztergom város polgárainak, az intézmények ellátottjainak, amelyet tud, és amelyet a rendelkezésére álló eszközökkel megtehet.

Én azt gondolom, hogy többet erről nem érdemes mondani, hiszen az érvek világosak, az elmúlt történések egyértelműek. Az pedig, hogy mi segítséget kérünk, az is egyértelmű. Ez az eszköz rendben van, ez az eszköz a parlamenti demokrácia szabályai szerint kerül alkalmazásra. Önöknek is módjukban állt volna korábban olyan javaslatot tenni, amely nem sért más alkotmányos alapjogokat. Önöknek is jogában állt volna.

Mi megtettük, mert úgy gondoljuk, hogy ennek épp itt az ideje. Ennek érdekében kérem önöket az együttgondolkodásra, hiszen a benyújtott törvényjavaslat arról szól, hogy ezekben az intézményekben biztosítsuk az ellátást, és az állam mint az ellátásokért elsődlegesen felelős és kötelezett, ezt megtegye.

Tudom azt, hogy ebben a vitában minden másról lesz szó, de amennyiben önök ezt a törvényjavaslatot nem támogatják, amennyiben önök ez ellen a törvényjavaslat ellen szólnak, abban az esetben önök az esztergomiak ellen szólnak, az esztergomiak érdekeit nem veszik figyelembe. (Dr. Józsa István: Fel kellene oszlatni a testületet!) Képviselő úr, türelmesen meg fogom hallgatni majd a kétpercesekben (Az elnök csenget.) vagy az erre rendelt időben. Köszönöm szépen.

Amennyiben önök nemmel felelnek erre a törvényre, akkor önök nem Meggyes Tamással vagy nem Tétényi Évával néznek szembe, hanem az esztergomi polgárokkal. Ennek érdekében kérem önöket (Dr. Józsa István: A feloszlatás a megoldás!), hogy a törvényjavaslathoz konstruktívan járuljanak hozzá, alkotó munkával. Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hol a Meggyes?) akként támogassák, hogy Esztergom város polgárainak nyújtunk segítséget a közfeladatok, a közszolgáltatások biztosításának zavartalansága érdekében.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Dr. Józsa István: Akadály a Fidesz! Fel kell oszlatni!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 724 2011.11.30. 2:05  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány gondolat, anélkül, hogy generálnám itt a vitát, azt gondolom, hogy vissza kellene térni a törvényjavaslathoz, és onnan elindulni, amit kértem önöktől, hogy próbáljuk a lehetőségeinket egy kicsit igénybe véve, a parlament eszközeivel segíteni az esztergomiaknak. Megismétlem: nem Tétényi Évának, nem Meggyes Tamásnak, nem a frakcióknak, hanem az esztergomiaknak. Látom, hogy önök úgy gondolják, hogy ezt nem akarják megtenni, ez az önök szíve joga.

Arra a felvetésre, amelyet Lukács képviselő úr mondott, hogy a törvény első szövegváltozatából kimaradt az 5. §, ami az adósságrendezésre vonatkozik, illetve a pénzügyi terhek átvállalására, azon okból is sor került, mert a benyújtott törvényjavaslat 1. §-a egyértelműen rendezi, hogy a szállítói tartozásokat átvállalja, ellenben az intézményi fenntartói feladatokkal vagy működtetéssel összefüggésben a város adósságállományát érintő tétel nincsen, amire szükséges lett volna kiterjeszteni a teljes körű adósságrendezéssel összefüggő átvételt.

Nüansznyi vagy pici információ, hogy a "hecckampány" jelzőmet kifogásolta képviselő úr. Nem tudom, hogy járt-e mostanában Esztergomban, nem tudom, hogy beszélt-e az esztergomiakkal, vagy ennek a törvényjavaslatnak a napfényre kerülése óta beszélt-e esztergomi intézményvezetőkkel. Tájékoztatnám róla, hogy ők azért nem ennyire ellenségesen fogadták ezt a megoldási javaslatunkat vagy ezt a támogatásunkat az esztergomiak számára, a hecckampány pedig azért van, mert nem történhetett volna meg, hogy bezárják a képviselőket az ülésterembe, vagy olyan ordibálás, vagy a médiának szóló celebkedés nem folyt volna Esztergom város történelmi főterén, hogyha nem folytatnak a háttérben hecckampányt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 736 2011.11.30. 2:03  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Nem igazán szeretnék olyan kijelentésekre reagálni, amelyek nem ütik meg azt a szintet vagy azt a kört, ami érdemes arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitájakor reagáljunk rá. Folytatnám az előző kétpercesemnél abbamaradt néhány reagálásomat.

Önök, képviselő urak ott velünk szemben nagyon jól tudják, hogy a működésképtelenség és a jogi működésképtelenség, amelyet a jogszabály előír, illetve abban a helyzetben a kormányhivataloknak lehetőséget biztosít javaslattal élni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felé, amely szerv egyébként az Alkotmánybíróság véleményének megkérését követően terjesztheti az Országgyűlés elé azt az önök által úgy remélt feloszlatási javaslatot (Dr. Józsa István: El kell kezdeni!), ami azon túl, hogy egyébként borzasztó időigényes, és az alkotmánybírósági gyakorlat sem azt mutatja, amit önök várnak, ezért fontos hangsúlyozni azt, hogy a jogi működésképtelenség és az, hogy egyes közszolgáltatások nem működnek (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.), az nem azonos.

(9.00)

Sőt ha az alkotmánybírósági precedenst megnézik, akkor az a mondat érvényes vagy konklúzióként az vonható le, hogy ameddig helyben mód van a hibás döntések kijavítására, addig az Alkotmánybíróság nem fogja az Országgyűlésnek a feloszlatást mint lehetőséget javasolni. Azok az eszközök, amelyeket önök kérnek vagy javasolnak, vagy javasoltak volna korábban, durva beavatkozás lett volna a kormány részéről az önkormányzatok autonómiájába.

Én nem értem, hogy miről beszélgetünk akkor, amikor önök azt kérik, amit egyébként oly bőszen paternalistának hívnak vagy támadnak. Nem igazán tudom a közös nevezőt megtalálni, valószínűleg nem is fogjuk, mert a közös nevező Esztergom város közszolgáltatásainak a biztosítása lenne, ami úgy tűnik, hogy az önök számára nem fontos.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 844 2011.11.30. 2:05  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Bár meglehetősen nehéz szólnom, nem azért, mert pattognak az érvek, hanem mert stílusában, műfajában és tartalmában a Parlament falai közé illő színvonalat egyre inkább alulmúlja az a beszélgetés, amit önök folytatnak. Nem beszélve arról, hogy itt a beszélgetés közben - nevezzük annak - önök megvádolnak más önkormányzatokat, amelyek nem tárgyai ennek a napirendnek, nem tárgyai ennek a törvényjavaslatnak. Komárom város önkormányzatát 2010 októberében 0, azaz nulla forint megtakarítással vette át az új önkormányzat. Nyilvános a költségvetés, a honlapon meg lehet nézni.

Arról is beszélgetnünk kéne, hogy ez a törvényjavaslat nem Meggyes Tamásról, nem Tétényi Éváról szól, hanem az esztergomiakról. Önök most pontosan ugyanazt a cirkuszt folytatják itt, némi hatásvadászatot beékelve itt a történetbe, amit az esztergomiak már megelégeltek, jelentem. Megelégelték, és azt látják, hogy önök így állnak hozzájuk. Köszönik szépen az önök segítő együttműködését (Dr. Szanyi Tibor közbeszól.).

Annak ellenére, hogy munkaidő van, két telefonra több SMS jött, hogy köszönik szépen, és támogatják ezt a javaslatot, esztergomiak, névtelenül. (Lukács Zoltán: Hát persze, hogy névtelenül! - Derültség az MSZP padsoraiból.) Névtelenül. De, Lukács képviselő úr, joga van gombot nyomni, azt gondolom... (Az elnök csenget.) De van aláírt is, hogyha úgy gondolja, képviselő úr (Dr. Szanyi Tibor: Tényleg?), de nem gondolom, hogy az SMS-eimet önnel kellene megosztanom. (Lukács Zoltán: Ebben biztos vagyok.)

De mindemellett felhívnám a tisztelt figyelmüket még egyszer arra, hogy mi segíteni szeretnénk. Ez az eszköz adott, ez az eszköz az önök számára is adott volt, korábban is.

Hegedűsné képviselő asszonyt pedig tájékoztatom: nem büntetőfeljelentést tett Tétényi Éva. Az adósságrendezés egy másik jogi folyamat. Miről beszélünk? Michl József polgármester úr, képviselő úr teljesen valós dolgot mondott: nincs büntetőfeljelentés. Miről beszélünk elszámoltatás okán?

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 856 2011.11.30. 1:59  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem tudom, bizonyára a hosszú éjszakai ülés után képviselőtársam fáradt, de én azt mondtam, hogy a vitastílus, ami nem a Ház falai közé illik. Én a jogalkotást, azt gondolom, nem minősítettem, talán ez azért furcsán is venné ki magát mint egy képviselője a parlamentnek.

Ami meg azt illeti, hogy miért mondom el az esztergomiak véleményét: bocsánatot kérek, ugyanolyan felelősséggel tartozom kormánymegbízottként az esztergomiakért, mint az a képviselő, aki akár listáról jutott be, akár pedig más körzetből egyéni mandátummal. Azt gondolom, hogy közös a felelősség. Én ezt a közös felelősséget szerettem volna akkor ébresztgetni, vagy szerettük volna ébresztgetni, amikor ez a törvényjavaslat megszületett. Én nem azt kértem önöktől, hogy itt politikai döntést hozzunk, hiszen itt nem hozhatunk politikai döntést. A politikai döntést ebben az ügyben nem a parlament hozza meg, itt önöktől abban kérünk segítséget, hogy ennek a nyolc intézménynek adjanak lehetőséget biztonságos keretek között működni 2012. január 1-jétől. Ezen sokan dolgoznak.

Nem mellesleg azért azt még hozzá kellene tennem, hogy nem egyeztettem a polgármester asszonnyal, mert ennek a városnak van most jelenleg egy megválasztott polgármestere - ahogy itt többen idézték -, de a tegnapi napon kapcsolatba kellett lépnem vele hivatalból, amely során azt a tájékoztatást kaptam, hogy ő már azon dolgozik, hogy zökkenőmentes legyen az intézmények átadása. Most akkor kinek az érdekéről, minek az érdekéről beszélünk? És önöknek voltaképpen azon túl, hogy politikai cirkuszt kevernek, és saját maguk belviszályairól el akarják terhelni a hangsúlyt és a közvélemény figyelmét... - nem arról beszélünk, kedves uraim, amiről kell. Én elhiszem, hogy hosszú volt az éjszaka, türelem, kitartás, lesz még hosszú ülésünk. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 860 2011.11.30. 2:07  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Beszéljünk a tárgyról valóban, Schiffer frakcióvezető úr. Az a helyzet, hogy az Esztergom városi polgármesteri hivatal köztisztviselőiről szól első rendben ez a jogszabály, a közalkalmazottak tekintetében, az intézményi alkalmazottaknál nincsen jogviszonyváltozás.

Ami pedig a polgármesteri hivatal státusállományát érinti, az röviden és tömören: üres. Üres, mert ebből a polgármesteri hivatalból az elmúlt időszakban elmenekültek a köztisztviselők. Az elmúlt egy évben ez a polgármesteri hivatal kiürült, és egy nagyon furcsa jogi helyzet van, aminek a törvényességi észrevételezését a hivatal megtette, de ennek ellenére nem lép hatályba a rendelkezés, mert ugyan a testület megszavazta, de nem írta alá az erre feljogosított tisztségviselő, és ennek okán nem jön be a kormányhivatalba, hogy még egyszer észrevételezni tudjuk. És azért elkezdhetjük görgetni a problémákat, de nem ez a szándék, a szándék az, hogy ezek az intézmények működjenek, ezekben az intézményekben működjön a közszolgáltatás, a közoktatás, az egészségügyi ellátás, az idősgondozás.

A cél nem az, hogy ön most azt kérdőjelezze meg, hogy egy intézményi alkalmazás során szakmai szempontokat veszünk figyelembe, egy státus-létszámátadás során pedig, mert arról van szó, hogy a kormányhivatalban létrejövő vagy a kormányhivataloknál létrejövő, intézményfenntartásra kijelölt szervezeti egységek kikkel fogják ellátni a feladatot. Erre ez a törvényjavaslat tartalmaz egy sémát, egy mintát, amely a megyei konszolidációs törvényben elfogadásra került, ez a státusátadás van ott, amiről ön beszélt. Itt nem a közalkalmazottakról, a köztisztviselőkről beszélünk, akik közül - jelentem - nem tudok válogatni, mert az elmúlt egy évben teljesen szabálytalanul önkéntesek dolgoznak személyes adatokkal a hivatalban. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 876 2011.11.30. 1:45  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon sajnálom, valami gond volt reggel, mert ennyire félelmetesnek nem találtak a gyerekeim, amikor hazamentem átöltözni, tehát azért köszönöm szépen, hogy kinézi belőlem, hogy ilyen nem is tudom, hogy mi vagyok: megfélemlítek meg kinyírok, meg egyelek. Ez rendkívül szimpatikus az ön részéről, de a mi logikánk, a mi észjárásunk nem erre jár. Hogy tradicionálisan, genetikusan van esetleg ilyen, az előfordul, de jelentem, hogy én nem is gondoltam erre. Rossz az, aki rosszra gondol - mondják vidéken.

Hogy ezt a szakaszt értelmezzük, és Mátrai Márta képviselő asszonynak az elmondottakhoz kiegészítést fűzzek, lefordítom magyarra azt, ami a jogszabályban van. Merthogy itt arról van szó, amit előbb már elmondtam, de megismétlem és lassabban mondom, hogy mindenki jobban értse. Arról van szó, hogy az intézményfenntartással foglalkozó, gazdálkodási vagy humán feladatokat ellátó alkalmazottakról beszélünk. Itt benne van: köztisztviselők és azok, akik esetleg az intézményen belül az eddigi működtetéssel kapcsolatos feladatokat látták el. Ugyanaz az integráció fog megvalósulni, ami megvalósult a kormányhivatalok létrehozatalakor.

És hogy kikből válogatok, képviselő úr? Megismételném önnek: kiből válogassak? Üres álláshelyeket fogok átvenni, mert kiürült az esztergomi polgármesteri hivatal az elmúlt egy év alatt. Magyarul, nem szeretnék cinikus lenni, de majdnem hogy munkahelyeket teremtünk, mert az üres álláshelyeket nem töltötték be, mert sajátosan értelmezik a munkáltatói jogokat Esztergomban.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 924 2011.11.30. 2:00  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Voltam én már ma, úgy hallom, a kivégzőtiszttől egészen sokáig minden. Viselem, de ne vezessük már félre itt a tisztelt tévénézőket!

Tudom, hogy önök nekik játszanak, szerepet játszanak. Egészen jól áll ez önöknek. (Lukács Zoltán: Köszönjük!) Én azért teljes mértékig örülök annak, hogy ma Esztergomról ennyit beszélünk. Önök itt olyan dolgokat vagdaltak ide meg oda, jobbra meg balra, amelyek félinformációkon, részinformációkon alapulnak.

Gőgös képviselőtársam megszólított. Hát igen, azért nem tudtam hivatali jogkörömnél fogva az üres státusok és közalkalmazotti álláshelyek tekintetében lépni, mert a jegyzőnek se munkáltatója, se felettese nem vagyok. Ergo, ha én ezt megtenném, akkor önök lennének az elsők, akik sikítanak, hogy a kormány belenyúl az önkormányzati autonómiába. Kérem szépen, döntsék már el, hogy hol állnak!

Én elhiszem, hogy ez nagyon mulatságos, nagyon jól hangzik, de messze áll az igazságtól. Az egész történetben az a gyönyörű, hogy önök félinformációk, félig informált, rossz információkat lehozó sajtóhírek mellett akarják a közvéleményt Esztergom ügyében manipulálni.

A zárszóban lesz módom, és el is fogom mondani azokat a tényezőket, amelyekre néhányan utaltak, de úgy gondolom, hogy méltatlan lenne a kétpercesek során erről vitatkozni, mert nem a törvényjavaslatról szól. Önök most megmutatták, hogy mire képesek Esztergomért. Nagyjából arra, hogy szerepet játszanak, és cirkusznak képzelik, ami ott működik, mert ha felelősen döntenének, felelősen gondolkodnának, akkor nem ezt tennék, hanem konstruktívan, módosító javaslatokkal előállnának, hogy még mit lehet Esztergomon segíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Lukács Zoltán: Lehetne válaszolni...)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 928 2011.11.30. 2:09  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az a gond, hogy a vitába későn érkezők ismételnek olyan dolgokat, amiken már túl vagyunk.

Valahogy nem jól sikerül ez a mai forgás, illetve beosztás, hogy ki hol, mikor akarja a parlament alkotó tevékenységét megakadályozni a különféle, pihenésre elvonuló képviselők visszaszállingóztatásával, mert ha a képviselő úr, aki előttem szólt, itt lett volna, akkor tudja, hogy ezeken a beszélgetéseken túl vagyunk. Tehát nem politikai döntést kell hoznia a parlamentnek, hanem olyan döntést, amely közszolgáltatások, közintézmények további működéséről szól. Politikai döntés a parlament kezében ebben az esetben nincsen.

Egyebek mellett pedig, ha jól tudom, akkor a mentelmi bizottság anyagai nyilvánosak, illetve azok a döntések is, amelyek bizonyos képviselők mentelmi jogának a felfüggesztésére irányultak. Ezen a problémán is túl vagyunk. Büntetőeljárást sem Meggyes Tamás ellen, sem pedig a korábbi képviselő-testület ellen nem indított, nem kezdeményezett senki másfél év alatt Esztergomban. A mentelmi ügyekkel érintett Meggyes Tamást érintő mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntések többségében magánvádasak voltak - többségében, ha nem 99 százalék -, amelyek esetében az a gyakorlat, a mentelmi jogi bizottság gyakorlatát követve, hogy a parlament nem adja ki. Ha itt lett volna, képviselő úr, akkor tudná, hogy ezeken már túl vagyunk, és ezeket a problémákat gyakorlatilag a törvény szövegéhez visszakanyarodva elkezdtük elfelejteni.

Jó lenne, ha arról beszélnénk, és önök is arról beszélnének, hogy van egy javaslat, amellyel pontosan azért állt elő három egyéni képviselő, mert úgy gondoljuk, hogy ez lehetséges és jogszerű lépés arra, amennyiben a parlament segíteni szeretne Esztergomnak, hogy bizonyos intézmények, gyermekek, idősek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) gondozásában előrelépjünk. Önök ezt nem akarják, én ezt megértem, de vállalják a felelősségét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 931 2011.11.30. 1:40  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kolber képviselő úr, ha jól látom, visszaérkezett a terembe. Egy korábbi megjegyzésére nem igazán reagáltam: annak a jogalapját keresi, hogy mire hivatkozva nyújtottuk be ezt az önálló képviselői indítványt.

Az előterjesztői expozé során elmondtam, hogy az állam a kötelező feladatai ellátása során az önkormányzati törvénybe delegálta ezeket a feladatokat, és ha ezt veszélyeztetve látja, akkor joga van közbelépni. A beavatkozásnak különféle módjai vannak; ez a módja annak, amikor a kormány egy szervét kijelöli az intézmények fenntartására és működtetésére. Azt gondolom, hogy ebben az esetben az állam fokozott felelősségvállalása látszik, konkrétan abban a helyzetben, ahol a kormánynak nem lehet és nem is szabad - hiszen más igazgatási egység - az önkormányzatok belügyeibe súlyosan beavatkozni, mert akkor sértené az önkormányzati autonómiát, amelyet önök oly nagyon védenek, oly nagyon védelmeznek sok más mellett.

Azt gondolom tehát, hogy azt a jogszerű megoldást terjesztettük képviselőtársaimmal, miniszter úrral, államtitkár asszonnyal a parlament elé, amely megnyugtatóan tudja rendezni ezeknek az ellátásoknak a biztosítását Esztergomban. Nem magunkért, nem Meggyes Tamásért, nem Tétényi Éváért, nem is önökért, hanem azokért a gyerekekért, idősekért és betegekért tettük ezt, akiket ezekben az intézményekben gondoznak, ápolnak, tanítanak. Ha önök ezt nem akarják, akkor az esztergomiakon nem segítenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 937 2011.11.30. 20:10  701-938

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim, ha ezt a mai napot kihagytam volna az életemből, akkor szegényebb lennék, mégpedig jó néhány élménnyel.

Szegényebb lennék azzal, hogy önök itt a mai napon többször elismerték, hogy ami Esztergomban történik, az az önkormányzati törvény defektusainak, az önkormányzati rendszer húszéves hibáinak a gyűjteménytára, állatorvosi lova - Volner képviselő úr így fogalmazott az imént -, de mondom, ezt többen elmondták a mai napon, ennek ellenére ágálnak az önkormányzati rendszer reformja ellen. Én nem tudom, hogy akkor ki törekszik a megoldásra. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, amely ma önök előtt fekszik, és amelynek az általános vitáját kellemes reggeli hangulatban egy éjszaka után elkezdtük, pontosan arról szól, hogy mi kínálunk valamire egy megoldást, és azt kérjük, hogy segítsenek. Mert azok az eszközök, a jelenlegi struktúrában az önkormányzati autonómiát, önrendelkezést védő Ötv. - nagyon helyesen -, a kormányhivatalok jogállását és a kormány működését szabályozó jogszabályok nem teszik lehetővé a direkt beavatkozást, hiszen említettem, de visszaidézem, hogy önök sikítanának - bocsánat a kifejezésért - először, ha az önkormányzati autonómiába valamilyen direkt módon beleavatkozva az sérülne. Mi nem teszünk ilyet.

Aztán önök ma bevallották abban a mondatukban, hogy hatalomátvétel és patriotizmus zajlik a megyei, illetve a helyi önkormányzatok esetében az intézményfenntartói jogokat érintően, mert ez a hatalomgyakorlás eszköze, és a Fidesz koncentrálni akarja a hatalmat. Hogy is van ez? Ezek szerint önök így csinálták? Mert tudják, hogy ez volt a módszer? Mi nem erre gondoltunk, mi hatékonnyá, működőképessé szeretnénk tenni az intézményrendszereket. Mi Esztergom esetében biztosítani szeretnénk feladatokat, amelyeket egyébként helyi politikai döntések hibája, meghozása, rosszul meghozott döntések vagy meg nem hozott döntések miatt, valamint az adósságrendezésből fakadó pénzügyi nehézségek miatt 2011 végére odajuttatott a válságköltségvetés, hogy nincs miből villanyszámlát, rezsit fizetni. Itt gyerekekről, betegekről és idősekről van szó, akiket gondozni kell.

Az állam nem tesz mást, megismétlem, mint abban a felelősségi körében, amelyben feladatokat átadott az Ötv.-vel a helyi vagy megyei önkormányzatoknak, vállalt felelősséggel most beavatkozik. Ezt a beavatkozást oly módon teszi, hogy adott helyzetben most négy képviselő önálló indítványára törvényt alkot, egy olyan folyamat analógiájára, amely a parlament előtt volt, és amelynek az az alapja vagy a logikája, hogy a korábban megyei feladatot ellátó intézmények mint intézményrendszer vagy mint intézménytípus, illetve a korábban középszintű önkormányzati feladatellátásban érintett feladatok átkerülnek a megyei önkormányzatok intézményeinek átvételével, a megyei konszolidációval egyidejűleg, 2012. január 1-jétől a kormány erre a célra kijelölt szervéhez. Működtetés, fenntartás, a feladatok biztosítása, az ellátottak biztonsága és a munkavállalók nyugalma: önök ma erre mondtak nemet. Négy, közel öt órán át önök nemet mondtak Esztergomnak, önök nemet mondtak a betegeknek, önök nemet mondtak a gyerekeknek, önök nemet mondtak az időseknek.

Nem tudom, miről beszélgetünk, hallottam én itt Meggyes Tamásról, Tétényi Éváról, mindenféle rágalmazásgyanús kijelentésekről, de nem hallottam - néhány képviselőtársam hozzászólását kivéve, amelyet egyébként köszönök, mert érdemi volt - olyan hozzászólást, amely arról szólt volna, ami a törvény célja: megoldás. Önöknek most lehetőségük van együttműködni, összefogni, segíteni, megmutatni azt, hogy önök részei akarnak lenni egy megoldásnak. Tudjuk azt, és nem is mondtuk, hogy ez a megoldás. Azt mondtuk, hogy bizonyos közszolgáltatások esetében ez egy lehetséges megoldás, most ezt a parlament asztalára tettük. Önök mit tesznek? Kiabálnak egész délelőtt, szidnak bokrot, szidnak fűt-fát, vadvirágot, mindent, nem keresik meg azt, hogy egy megoldással 30 ezer esztergomin, ellátotton, idősön, gyereken, betegen gondolkodjunk.

(Hegedűs Lorántné elfoglalja a jegyzői széket.)

Lukács képviselőtársamat, aki vitte a vitát, nyilván sürgős és halaszthatatlan közfeladata elszólította, így nem tudom neki elmondani, hogy nem hallgatták meg, mert kétpercesekkel személyeskedésbe mentünk át, hogy nem tudok olyan érveket mondani, hogy a kormányhivatal szerepe meddig tartott ebben a történetben. Természetesen azokat az észrevételeket, amelyeket a jogszabály erejénél fogva meg kellett tennünk, ha és amennyiben a jegyzőkönyvek beérkeztek - tehát innen tudom, Schiffer képviselőtársam, hogy alig működik az esztergomi hivatal, alig van benne köztisztviselő, innen tudom, mert 180 napos késéssel jöttek be a jegyzőkönyvek, és pótoltatnunk kell, mert nincs benne minden, nemhogy nem szabályos, információ nincs benne, de ez nem jelenti a jogi működésképtelenséget. Még egyszer mondom: az, hogy a kormányhivatal a KIM felé indítványt tegyen az Alkotmánybíróság véleményének kikérésével a feloszlatásra, nem az a jogi helyzet. Önök ezt nagyon jól tudják, de nagyon jól összemossák, hiszen egy átlag esztergomi, egy átlag állampolgár nem érti a működőképtelenség és a jogi alkotmányellenes működés közötti különbséget, ergo ő csak azt látja, hogy cirkusz van, vagy nincs cirkusz, mert rend van. Mivel csinálják a cirkuszt, ezért ők azt látják, hogy nem jó.

Mi most letettünk egy olyan javaslatot, amely alapján a rend elindulhat, vagy bizonyos ellátások tekintetében rendben lehetnek a közszolgáltatások. Önök erre mondtak nemet úgy, hogy pimaszul mást állítanak. Nyilván meg fogják ezt sajtózni, szívük joga ezt megtenni, de azért hadd kérjem önöket tisztelettel arra, hogy ha valami jogi kategória, akkor jogi kategóriaként használjuk, ne mossuk össze.

(13.00)

Miért tévesztik meg az embereket? Ezt tették a nyugdíjtörvénynél, ezt tették a tegnap esti vitában, ezt tették éjjel, és vélelmezem, hogy a televízió nyilvánosságát vágyva, várva ezt fogják tenni a köznevelési törvénnyel. Megtehetik, de nincs értelme. Ez az a kategória, amikor nem valós információkra alapozva adunk, alkotunk, formálunk véleményt, amikor Esztergomról, egy magyar történelmi városról ilyen kép alakul ki az egyébként torz sajtóvélemények miatt.

Visszatérek oda, hogy és hol van a kormányhivatal? LMP-s Szilágyi képviselőtársam említette, hogy miért nem tettük meg, vagy mit lehetett volna tenni. Szűcs Lajos képviselőtársam utalt arra, hogy innen-onnan, sajtóból tudjuk, hogy a képviselő-testület hoz döntéseket, amelyek nem kerülnek végrehajtásra. Ha nem veszik tőlem rossz néven, akkor idéznék egy picit abból a működési rendből, ahogy a kormányhivatalok a törvényességi ellenőrzést végzik.

Az önkormányzatok megküldik határidőre a jegyzőkönyveket, a törvényességi ellenőrzési főosztály ezt megvizsgálja, észrevétellel él, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben a felhívásra teljesíthet, vagy ha és amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, visszaküldi. Ekkor a kormányhivatal főosztálya vagy bírósághoz vagy Alkotmánybírósághoz fordul. Ez van abban az idilli esetben, amikor megérkeznek a jegyzőkönyvek. Határozat esetében bírósághoz, rendelet esetében pedig Alkotmánybírósághoz fordulunk.

Megtettük, Esztergom esetében is több alkalommal megtettük. A megyei politikusok rá a tanúk, hogy igen, a kormányhivatal jog szerint járt el, akkor is megtette az észrevételét, ha a Fidesz-frakció döntését marasztalta el. Megtettük, mert itt egy út van, a jogszerűség útja.

De tudják, képviselőtársaim, az az igazság, hogy már Esztergomban teljesen mindegy, hogy Meggyes Tamás mit mond. (Nyakó István: Ez igaz.) Nem arra gondolok, Nyakó képviselő úr, amit ön e mögé a mondat mögé tud. Oly szinten nem tehet már jót sem, hiába szeretne jót tenni, mert nem a jót látják mögé. (Szűcs Erika: És ennek oka van.) Ennek alapján egész egyszerűen előfordulhat az... - Esztergomban vagy a környéken kellene ahhoz élni, hogy erről véleményt tudjunk formálni.

Előfordulhat az, hogy önhatalmúlag nem kerül kihirdetésre egy rendelet, nem kerül aláírásra egy döntés, és nem kerül végrehajtásra egy önkormányzati határozat. Kérdezhetik joggal, hogy és akkor hol van a kormányhivatal? A kormányhivatal ellenőrzési joga a meghozott döntések szabályosságára, az előkészítés törvényességére vonatkozik. Az a képviselő-testület feladata az Ötv. szerint, hogy a végrehajtást ellenőrizze. A képviselő-testület, ha megtette volna, valószínűleg megtehette volna, hiszen utána vizsgálni kell annak a jogszerűségét, hogy fegyelmit indít a polgármester ellen. Én vélelmezem, hogy több olyan eset van: testületi döntés végrehajtásának megakadályozása, rendelet nem kihirdetése, csomó olyat tudok, amelyről tudomásom van, de nincs hivatalból észlelési kötelezettségem, mert nincs dokumentálva. Ebben a pillanatban az a gonosz esztergomi Fidesz-frakció nem írt hetente hét alkalommal törvényességi észrevételi kérelmet, hanem próbálta tenni a dolgát. Mert ha ő is hetente hetet ír, akkor hetente, mondjuk, hétből négyre azt mondom, hogy törvénytelen, és valóban nem megfelelő, három esetében meg legfeljebb a jogszabályok szerint megvizsgálva vagy ilyen vagy olyan választ ad a kormányhivatal.

Nem arról van szó, hogy a Fidesz-frakció Esztergomban mindenféle politikai attakokkal meg akarja a képviselő-testület, a városvezetés munkáját akadályozni. Csak mert önök azt gondolják, hogy a kormányhivatal most egy kvázi politikai döntést terjesztett a Ház elé önálló képviselői indítványban, szükséges tudniuk azt, hogy nem politikai döntés volt, mert ha az lett volna, akkor nem kellett volna elmondanom most azt, hogy egyebek mellett, ha politikai megrendelésre dolgoztunk volna, akkor ezeket a törvényességi észrevételeket, ha kell, ha nem, kiadjuk. De nem, mert elsődleges a jogszerűség az önkormányzatok ellenőrzése működésének vizsgálata során.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Fidesz-frakció csendben volt, mert dolgozni szeretett volna. Az a háttér-hecckampány, amit önök a vita elején kifogásoltak, az ilyen-olyan összefogások a városért meg összefogások a város előremeneteléért, kialakítottak egy olyan klímát a városban, amelyben mára valóban nem lehet dolgozni. Nem irigylem a polgármester asszonyt sem, beszéltem vele, nem irigylem a képviselő-testület tagjait sem. A múlt hét pénteki esemény... - és azt azért én másképp értelmezem, hogy kinek a szégyene, hogy a rendőrség sorfala között kellett kivezetni az esztergomi képviselő-testület tagjait; ez azért eléggé beszédes ahhoz és az ott elhangzottak, hogy hol tartunk, vagy hova jutottunk azért, mert nem tud úgy működni egy kvázi ellenzéki frakció, hogy a polgármester a jogainak gyakorlásával és a jogszabályok megtartása mellett valamilyen kompromisszumot köt.

Én voltam részese olyan beszélgetésnek, amelyen a polgármester asszony és a képviselő-testület tagjai jelen voltak. Rendkívül tanulságos volt. Azt gondolom, hogy a kormányhivatalnak és a parlamentnek nem lehet dolga, nem is kötelessége ilyen szempontból a politikai rend helyreállítása. A mi dolgunk az, hogy a kormányhivatal abban a pillanatban, abban a helyzetben, amikor észlelte a közszolgáltatások veszélyeztetettségét, a kormány felé jelezte, és az a döntés született, hogy a három, kormányhoz tartozó, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal érintett országgyűlési képviselő önálló javaslatként a parlament elé terjeszti. Ez a rendben lévő dolog. Az önök segítségét kérjük ehhez. Nem beavatkozik, nem diktatúrát gyakorol a kormányhivatal vezetője, nem ilyen, nem tudom én, kirúgásokkal fenyegeti a közalkalmazottakat meg a köztisztviselőket, hanem megoldást keres. Nem megy oda cirkuszolni a Széchenyi térre Esztergomba; nem megy oda testületi ülést levezetni; nem hívja össze szíre-szóra, nem akar szerepelni. Megoldást keres.

Megoldást keresünk arra a helyzetre, amit egyébként, ahogy Babák képviselőtársam, államtitkár asszony a korábbi időszakban napirend előtt vagy interpelláció során - valóban a Jobbik, LMP a parlament elé hozott már Esztergom problémájából - mondtuk: helyben kell megoldani az önkormányzati problémákat, a helyi politikai ügyeket. A mi kötelességünk viszont, hogy a közfeladatok ellátásának veszélyeztetésekor belépjünk. Most ez történik. Azt gondolom, hogy ez egy felelős lépés és felelős döntés.

Még engedjenek meg nekem néhány percet, nehogy valami rossz emlék maradjon azoknak az intézményeknek és az ott dolgozóknak a fejében arról, amit önök itt szándékosan vagy talán csak az éjszakai ülés miatt fáradtan félreértelmezve mondtak. Nem arról van szó, hogy kirugdalások lesznek, meg válogathatunk az emberek között. Van egy olyan szakasz ebben a jogszabálytervezetben vagy javaslatban, amely arról szól, hogy a közalkalmazotti munkavállalói réteg, aki az intézményekben dolgozik, jogutódlással kerül át, és van az a köztisztviselői réteg, aki az intézményfenntartással érintett funkcionális feladatokat látta el eddig is a polgármesteri hivatalban. Az ő esetükben egy státusátadásról van szó, mert hiszen az intézményfenntartásról kell gondoskodni, nyilván a kormányhivatal szervezetén belül ki kell alakítsa azt a formát, ahogyan ennek a nyolc intézménynek a működtetését ellátja.

Az egy másik helyzet, és erre azért felhívnám a figyelmüket, hogy az elmúlt évben, másfél évben kiürült az esztergomi hivatal. Tehát Schiffer képviselőtársamnak nincsen igaza abban, hogy majd én itt válogatni fogok, és mint egy nem tudom én, milyen személyzeti politikát vagy humánpolitikát gyakorló kormánymegbízott kiválasztom, hogy ki fog jönni. Nincs ilyen, ez nem az a káderpolitika. Itt arról van szó, hogy legyenek státusok, ahova szakembereket tudunk az intézmény fenntartása, működtetése miatt tenni. Nincs Esztergomban a hivatalban - polgármester asszony többször mondta, hogy önkéntesek segítik a munkájában. Elég nagy gond ez, de nem utasíthatom, hogy x, y létszámra hány köztisztviselőt vegyen fel.

Gőgös képviselő úrnak mondtam el az imént kétpercesben, hogy nem vagyok a jegyzőnek sem felettese, sem munkáltatója, nem utasíthatom. A hivatal, azon belül a munkáltatói jogok gyakorlója a jegyző. Ők aláírtak, vagy született egy olyan döntés, hogy a kettejük együttműködése vagy hozzájárulása a köztisztviselők kinevezésében milyen. Abba a kormányhivatalnak nincs beleszólása, hiszen ez az ő szabad elhatározásuk a hivatal működtetésére.

(13.10)

Magyarul: nem arról van szó, hogy itt válogatnánk emberek között, arról kell gondoskodni, hogy megfelelő szakemberek vehessék át az intézmény működtetését.

Összefoglalva tehát a tanulságokat: tényleg köszönöm, hogy sok mindent elismertek a korábbi és mostani bűneikből, ezért kár lett volna - még egyszer mondom - ma nem itt lenni, még a hosszú éjszaka után is.

Még egyszer megismétlem, hogy ennek a törvénynek a megoldás a célja, nem a hatalomkoncentráció, nem a patriotizmus, ennek a törvénynek az a célja, hogy a megyei önkormányzatok konszolidálásának analógiájára nyolc olyan intézményről gondoskodjon az állam Esztergomban, amelyben a közszolgáltatások a város pénzügyi helyzete, valamint a helyben kialakult önkormányzat mögötti politikai erők közötti patthelyzet miatt fenntarthatatlan. Ebben tudunk segítséget nyújtani.

Én nem kérek mást, csak azt, hogy ne menjenek szembe az esztergomiakkal, ne menjenek szembe gyerekekkel, ne menjenek szembe ellátásra szoruló idősekkel, ne menjenek szembe betegekkel, mert kórházról, idősotthonról, szociális gondozóházról van szó, iskoláról van szó. Ez egy megoldás. Mi nem azt mondtuk, hogy a mai napra politikai döntést hozunk a parlament elé, mert nem is lehet.

Nem kívánom még egyszer ismételni, hogy az önök által a mai napon úgy óhajtott politikai döntés miért nem tud a parlament által ma megszületni. Azért, mert nem jogszerű. Talán emlékszem még az Alkotmánybíróság jogkörét szabályozó vitára, ahol szerintem, ha ez onnan kikerül, önök hangoskodtak volna a leginkább, hogy már megint csorbul.

Nem tudják, hogy milyen pályán mozogjanak. Egyet tudnak, hogy Esztergom esetében, amit letettünk, az egy megoldás. Önöknek másfél évig ugyanúgy lett volna lehetőségük megoldást vagy megoldási javaslatot adni, a mi célunk is az, nem a politikai, hanem a megnyugtató, ellátásbiztonságra irányuló megoldás felmutatása.

Ha önök ezt nem támogatják, még egyszer mondom: szembemennek Esztergommal, szembemennek betegekkel, egészségügyi és közalkalmazottakkal, szembemennek gyerekekkel, szembemennek idősekkel. Ha önök így gondolják, számoljanak el a lelkiismeretükkel. Úgy gondolom, hogy miniszter úr, államtitkár asszony és jómagam azzal a céllal nyújtottuk be ezt a javaslatot, hogy arra a helyzetre kínáljunk megoldást, amelyre helyben az elmúlt másfél évben nem született megnyugtató döntés.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 519-523 2011.12.06. 14:27  514-523

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): (Nem szól a mikrofonja.) Nem így szerettem volna kezdeni, de Józsa képviselőtársam feltette a kérdést...

ELNÖK: Képviselő asszony, a képviselői kártyáját helyezze be!

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Most jó. Tehát úgy kell kezdenem, hogy hol van Lukács Zoltán képviselő úr (Dr. Józsa István: Beteg, lázas.), mert a mai nap annak az ékes bizonyítéka, hogy az itt töpörödő MSZP-frakció, amely oly mértékig részt vett az általános vitában, és hevesen képviselte az esztergomi politikai ügy rendezését, az nagyon nem képviselteti magát a mai napon; tisztelet a kivételnek, Józsa képviselő úr. Ez arra bizonyíték, hogy önöknek Esztergomban valóban csak a cirkusz kell, mert azon az érdemi hozzászóláson kívül, amit Nyakó képviselő úr az általános vitában többször megpróbált felvetni, az másra nem volt jó, mint hogy kicsit cirkuszt keltsen, és a hecckampányt folytassa.

(20.10)

Képviselő úr, az ön által felvetett ajánlási ponthoz fűződő kérdésére vagy véleményére, hogy miért nem támogatja az előterjesztő a feloszlatási javaslatot a kormány számára, többek között azért nem, mert ez a jogszabály nem politikai ügy rendezésére irányul. Ez az intézmények működtetésének a biztosítására irányul, és ekként sem logikájában, sem tartalmában nem tartható a jogszabály kereteiben. (Általános zaj.)

A másik pedig, hogy az is nagyon érdekes volt, természetesen szándékosan nem kértem sem két percben, sem válaszra szót, mert úgy láttam, hogy ez az általános vitában elmondott érvek lajstroma lesz ismét az MSZP hozzászólásában. Becsülöm, hogy küzd itt egyedül az MSZP-frakció helyett. (Dr. Józsa István: Esztergomért! Csak Esztergomért!) Ha Esztergomért küzdene, akkor nem ekként tenné, mert akkor a megoldást keresné.

Az is nagyon érdekes, hogy a Fidesz belügyeit próbálja ellentétbe állítani. (Általános zaj.) Azt gondolom, jobb lenne a saját...

ELNÖK: Bocsánatot kérek, képviselő asszony. Kérem a képviselőtársaimat, hogy próbáljuk meg visszafogni magunkat. Köszönöm.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt gondolom, hogy ennél a törvényjavaslatnál, annál az ajánlási pontnál nem azt kell megvitatni, hogy a Fidesz mint szervezet, mint pártszervezet milyen döntést hoz vagy nem hoz. Ennél az ajánlási pontnál azt kell megvitatni, hogy ebben az esetben a feltétele, illetve a körülményei adottak-e e jogszabály keretein belül egy ilyen toldattal a rendelkezést kiegészíteni, hogy a kormány akkor oszlassa fel. Azt csak mellékesen mondom, hogy több olyan jogszabály-módosítást is hozna maga után, amely az összes önkormányzat működésével vagy azoknak a törvényességi ellenőrzésével kapcsolatban vetne fel további kérdéseket.

Aztán van néhány dolog, amiről nem is gondolom, hogy lereagálom ebben a zárszóban vagy véleményben. Összességében egyébként az önkormányzati bizottság által beterjesztett módosító javaslatban foglaltakat az előterjesztők támogatják.

Vágó Sebestyén képviselőtársamnak tisztelem az érdemi kérdését, illetve az esztergomi kiegészítéshez fűzött kérdését; megyek hátulról a kérdésekben. Nem tájékozatlanság és nem tudatlanság a pluszintézmények beemelése a feladat kiegészülésére vagy az intézményátadással érintett intézményi körnek a megnevezésében, hanem az alapja az általános vitakor is elmondottak szerint, hogy ha akkor nem cincáltuk volna szét ilyen teátrális jelenetekkel az általános vitát, hanem figyeltünk volna, és most is arról szólna, amiről szólnia kellene.

Azért kerültek be, mert egyrészt talán pont Lukács képviselő úr kérdezte meg az általános vitában is, hogy mi lesz az általános iskolákkal. Na, nem mintha az ő ötlete alapján mennénk tovább, viszont átgondolásra került az, hogy az a javaslat, amely szerint elsősorban a megyei önkormányzati feladaton, tehát az önkormányzati középszintű feladaton lévő intézményi feladatátvétellel, illetve a korábban megyei intézményi ellátásból városi intézménnyé átalakult intézményekről volt szó, megnéztük a gyermeklétszámot, megnéztük, hogy hol vannak komolyabb problémák, és úgy gondoljuk, hogy ha valóban megoldást keresünk, akkor az általános iskolai alapfokú oktatási intézményekre történő kiterjesztésével szélesebb körben tudunk az esztergomi intézményekben tanulóknak segítséget nyújtani vagy megoldást nyújtani, és kivenni az intézményi kört a politikai csatározások színteréről. Ez egyébként az esztergomi intézmények körében megnyugvást keltett az elmúlt napokban. Én azért kommunikálok velük, illetve napi kapcsolatban vagyok az intézményvezetőkkel is, és a polgármester asszonnyal is. Jelzem, ez a törvényjavaslat az esztergomiak számára megnyugvást hozott, nem pedig azt, amit cirkuszként itt próbáltak művelni az általános vita során.

Az előterjesztő befogadott több olyan javaslatot, illetve az önkormányzati bizottság által benyújtott módosító javaslatból elfogadta azokat, amelyek a megyei intézmények konszolidációjára vonatkozó törvény pontosítását vagy néhány helyen kiegészítését szolgálják, mert logikailag úgy gondoljuk, hogy ez az intézményátadásról szóló javaslat is a megyei konszolidációs törvény logikáján épül. A köztisztviselők, tehát az intézményi körben alkalmazott, a feladaton lévő köztisztviselők jogállásával kapcsolatos rendelkezés csak pontosult; az általános vitában elhangzottakat nem szeretném feltétlenül megismételni, hogy a feladatellátáshoz szükséges köztisztviselői apparátus kialakítását szeretnénk ezzel biztosítani.

De azért azt a mondatot megismétlem, amit fontosnak tartok, hogy nem valamiféle különleges, kegyetlen jogot fog gyakorolni a kormánymegbízott, mert nagyon nehéz lesz összerakni az apparátust. A képviselő úrnak tudnia kell, hiszen ön azért gyakrabban tartózkodik Esztergomban vagy tájékozódik, a polgármesteri hivatalban alig van olyan státuson lévő köztisztviselő, aki ezt a feladatot ellátja. A napokban is volt ilyen munkaszervezéssel kapcsolatos probléma. Tehát itt nem lesz személyes bosszú, ha úgy tetszik, amire itt nagyon szeretnék kiélezni néhányan a vitát az esztergomi intézményátvételnél; gyakorlatilag meg kell oldani a fenntartással kapcsolatos funkcionális és humán feladatokat, ehhez volt szükséges egy ilyen jogszabályváltozás. A kormánytisztviselők, illetve a köztisztviselők jogállásának a tekintetében tehát erről van szó, illetve az intézményvezetők tekintetében pontosult a szabály akként, mint ahogy a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényben is ez rendeződött, illetve ahogy ezt a parlament elfogadta.

Összességében tehát én azt gondolom, hogy nem kellene már riogatni. Esztergomban nyugalomra vágynak, békére vágynak. Körülbelül egy hete egyébként, érdekes, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása oly elemi erővel váltotta ki az MSZP hirtelen szeretetét Esztergommal kapcsolatban, már a múlt pénteki esztergomi testületi ülés is nyugalomban és a korábbi tapasztalatokhoz és ülésvezetési gyakorlathoz és ülésezési gyakorlathoz képest kiegyensúlyozottan zajlott le, sok mindennek köszönhetően. Én nem mondom azt, hogy nem tettünk ezért sokat, hogy mind a képviselő-testület ülésének a hangneme, mind pedig az ott meghozott döntések többnyire konszolidált keretek között folyjanak, de maga az a törvényjavaslat, amit önök most itt az ördög művének tekintenek vagy valamiféle sámáni beavatkozásnak (Dr. Józsa István: Az a Meggyes!) Esztergom életébe, önmagában az intézményvezetők körében és a képviselő-testületnek nemcsak a Fidesz-frakcióval biztosított többségi részében is támogatást élvez, tehát biztosított a támogatása. Az esztergomiak azt látják ebben a törvényjavaslatban, Józsa képviselő úrnak mondom, amit mi szerettünk volna, hogy lássanak benne, hogy megoldás született ellátások biztonságának a biztosítására vagy megnyugtató rendezésére. Megoldást látnak általános iskolák működtetésére, szociális intézmény működtetésére, múzeum és középfokú oktatási intézmények, kórház működtetésére.

Az esztergomiak örülnek annak, hogy a közalkalmazotti kört és néhány köztisztviselőt ezzel a váltással kiveszünk abból a helyzetből, ami jelenleg Esztergomban már egyébként elcsendesedik. Ennek a törvénynek - még egyszer mondom - nem célja és nem feladata a politikai helyzet rendezése, alkalmatlan eszköz is rá. Megismétlem, mert úgy látom, hogy az ismétlés a tudás anyja: a parlamentnek e tekintetben nem kell, nem szükséges, sőt mi több, nem is lehet politikai döntést hoznia, hiszen amíg az önkormányzat helyben a döntéshozatali eljárását az Ötv.-ben előírt módon szabályosan gyakorolni tudja, addig nincs módja a parlamentnek, hogy beavatkozzon.

Nem kívánom az alkotmánybírósági procedúrát ismertetni, hogy az miként szerepel vagy miként előírt, hogy mely esetben fogja a kormányhivatal, majd a KIM, majd az Alkotmánybíróság javaslatára a parlament a feloszlatási javaslatot megtenni. Teljesen nyugodtan, szakmai alapokon mondhatom önnek, hogy jelen pillanatban az alkotmánybírósági gyakorlat alapján a testület feloszlatásának a körülményei nem állnak fenn, mert a jogi működésképtelenség nem azonos az alkalmatlansággal vagy pedig az egyéb működési zavarokkal, és ennek alapján kérem azt a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy egyébként az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokat támogatva a törvényt elfogadni szíveskedjenek annak érdekében, hogy ennek a néhány intézménynek - mert nem teljeskörűen van szó a közszolgáltatások rendezéséről - megtörténhessen az átvétele, és már január 1-jével ezeket az ellátásokat az esztergomiak, illetve az ott dolgozók biztonságban érezzék.

(20.20)

Még a végén engedjék meg nekem, mert emellett én nem igazán tudok szó nélkül elmenni, és egyébként tényleg Józsa képviselőtársamé minden elismerésem, hogy egyedül állja itt a sarat vagy próbálja felvenni a harcot (Dr. Józsa István: Nem vettem fel, mert nem vitatkozott!), és azokat a fogyatékosságokat, amelyeket a pártja 2006 óta produkál, azokat próbálja most ennél az egy napirendi pontnál valamilyen módon saját érzése szerint behozni. Én sajnálom, hogy tényleg csak a politikai cirkusz kellett, és reggel 8-kor kellett megkezdenünk, kedd este helyett szerda reggel - vagy már nem is tudom a napokat - a vitát azért, hogy a megyeiek azt az elégedetlenséget, azt a cirkuszt, azt a hecckampányt lejátsszák a televíziónézők előtt, amit önök itt a parlamentben produkáltak, nem a témával foglalkozva. Tisztelet azoknak, akik egyébként ebbe a fröcsögésbe, bocsánat a kifejezésért, nem szálltak be.

Nagyon hiányolom most az LMP képviselőit a parlament padsoraiból (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Én nem.), hiszen ők voltak azok, akiknél ez a látványpolitizálás mint eszköz, vagy ez a performance mint műfaj egyáltalán a XXI. századi parlamenti műfajoknál bejött. Nagyon látványos, nagyon jó, csak az eredményessége, azt gondolom, nem egyenértékű azzal a munkával, ami elsősorban megoldást keres. És ha ebben tudnának közreműködni Esztergom érdekében, nem a sajtóban folytatnak hecckampányt, vagy ilyen hisztériakeltő általános vitákat generálnak, akkor sokkal többre mennénk, és ezeknek a megoldásoknak lenne eredménye.

Itt volt három képviselőtől önálló javaslat arra, hogy amit a kormány megtehet, amit az önálló parlamenti képviselő megtehet, azt tegye meg annak érdekében, hogy ha az állami feladat ellátása során valamiféle veszélyhelyzet alakul ki, akkor az állam beléphet, esetleg be is kéne lépni a feladatellátásba, hiszen az önkormányzat ezt a feladatot az államtól kapta, nincsen ebben semmi nonszensz, nincsen ebben semmi védhetetlen. Arról van szó, hogy az állam beavatkozása vagy az állam felelősségvállalása fokozott. (Dr. Józsa István: Csak Meggyes Tamást védték.) Nem kell itt valami ördögi mágiáról beszélni; arról kéne beszélni, hogy van egy javaslat, ami segíteni szeretne esztergomi intézményeken, esztergomi ellátottakon.

Úgyhogy ezen a ponton szeretném megköszönni azoknak a képviselőknek a hozzászólását, még a kritikus, de az érdemi megoldási javaslatot támogató hozzászólást is, akik vették a fáradtságot, hogy az esztergomi helyzetben elmélyedjenek, nem pedig csak politikai érdekeik kiszolgálása érdekében holmi sajtó-, illetve médiakampányként használják ismét az esztergomiakat.

Esztergomnak nem kell a cirkusz, Esztergomnak nyugalom kell. Esztergomnak az kell, hogy az édesanyák biztonságban tudják a gyerekeiket, az időseket, a betegeket. (Közbeszólásra:) Nem demagógia, kedves képviselő úr, az a demagógia, amit önök csináltak. (Dr. Józsa István: Hol van Meggyes Tamás?) Amit önök csináltak. És gyakorlatilag az a lényeg, amit már nem fogok megismételni, még az ön kedvéért sem (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Hol az MSZP?), pedig most kihasználhatnám az időt, hogy szépen végighallgassa, nem élek vissza képviselőtársaim türelmével. (Közbeszólások.)

Úgyhogy összességében azt szeretném kérni, hogy az ajánlási pontok szerint az előterjesztő és a kormány által támogatott módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek, és álljanak mellénk az esztergomi intézmények problémáinak kezelése tárgyában.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban és dr. Józsa István részéről.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 158 2011.12.09. 9:06  1-179

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Borzasztó nagy türelemmel vártam a rendes hozzászólásokat, mert azt látom, hogy itt az ellenzék a vita elején rendkívüli taktikával vagy valamiféle álügyességgel próbálta átterelni a szót arra, amiről ez a jogszabály vagy törvényjavaslat nem szól. Ez a törvényjavaslat a mi felfogásunkban - és nem nagyon szeretném már az előttem szóló kormánypárti képviselőket idézni - arról szól, hogy egy értékválasztás mellett a család támogatása, a családok értékének megtartása és a jövő megtartásához való rendelése a cél. Ennek a törvényjavaslatnak az alapja az az érték, ami a magyar társadalomnak nem tíz éve, nem húsz éve, nem a kommunizmus által kivívott értéke, hanem évszázadokon, ezeréves történelmünkön áthúzódó alapértéke és alapegysége. Ennek a törvénynek az alapja a felelősség, az a felelősség, hogy a családtagok, akiket leszármazással, házasságkötéssel vagy családba fogadó gyámsággal családi kötelék fűz össze, az őket körülvevő közösség számára fontos az, hogy egymásról gondoskodjanak, akár nagykorú gyermekekről beszélünk és az idős, rászoruló szülőt tartjuk eltartandónak, akár pedig kiskorú gyermekről beszélünk, oda-vissza érezhető és szükséges az a felelősség, ami itt megfogalmazódik.

Ha jól emlékszem, képviselőtársaim, bár talán a korom nem enged visszanyúlni az '50-es évekbe, valamikor ott romlott el ez a történet először, amikor a panelekbe szétküldték a vidéki családokat, amikor szétbombázták a vidéki közösségeket, amikor elszakították egymástól a generációkon keresztül és generációs együttélésben lévő vidéki családi mintákat. Ez a vidék tartotta meg Magyarországot, ezt a vidéket a kommunizmus 50 éve tönkretette. Ezeket az értékeket újra ki kell mondanunk, ezeket az értékeket újra célként kell kitűznünk a gyermekeink számára. Abban az időszakban, amely a kommunizmus dicső időszaka volt, olyanok tettek a magyar családrombolásért, akiknek utódai, mint jól tudjuk, ma is benn ülnek a parlament soraiban.

Nagyon keserves időszaka volt ez a családjognak, illetve a családok történetének, hiszen az '50-es évek egyéb jogalkotása hozta magával a válások szabadelvűségét vagy szükségszerűségét; nem akarok ingatlan-nyilvántartási törvényről beszélni, tulajdonjogról beszélni, vagy polgári jogról, ami az '50-es években bizony bőven követte azt a családirtó jogalkotást, amit önök elkezdtek azzal, hogy egyszerűen csak a városiasítás vagy az iparosítás következtében szétzúzták, szétbombázták, a családi értéknek a maradékát is vidéken elvették. Kedves képviselőtársaim, ez annak az oka, hogy a mai magyar szociális ellátórendszer olyan problémákkal kell hogy megküzdjön, amit a magyar családok tradíciója évszázadokon át kezelt a magyar történelemben. A mai magyar családok alkalmatlanok vagy képtelenek a tradíció megszakítása miatt vagy pedig egész egyszerűen a gazdasági helyzet miatt arra, hogy az idős, beteg ellátandó családtagról gondoskodjanak.

Jelzem, hogy vidéken azért ez még működik, a vidék Magyarországa még mindig képes arra, hogy a családokon keresztül megtartsa ezeket az elszegényedő vagy önmaguk ellátására képtelen családtagokat. A vidék másként működik. Azért szükséges meghatározni ezeket az irányelveket, hogy akik egyre kevésbé családi közösségekben és normális - bár ez a szó értelmezését tekintve több oldalról nézhető - családi közösségben nőnek fel, azok számára egyértelmű legyen, hogy a gyermekről való gondoskodás ugyanolyan értékű, mint az idős hozzátartozóról, családtagról való gondoskodás.

Én azt elfogadom és el is hiszem, hogy egy más elvrendszeren felnövő vagy a családfogalmat és a magántulajdont Engels nyomán értelmező, a mai szocialista frakcióban is ülő képviselők másképp gondolkodnak a családról és más alapját és szükségét érzik; én azt gondolom, az a törvényjavaslat, amit kereszténydemokrata képviselőtársaink benyújtottak, a család értékét a felelősség és az érték oldaláról közelíti meg.

Az a kérdés, amit itt az azóta a vitából már kiszálló Ertsey képviselő asszony forszírozott a vita során, a női egyenjogúság meg az erről való politizálás nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya, nagyon sajnálom, hogy idevisszük ezt a vitát. Itt nekem van egy fogalmilag feloldhatatlan ellentétem abban a problémakörben, amit az LMP bele szeretne olvasni, vagy ebből a törvényjavaslatból ki szeretne olvasni; mégpedig az, hogy ha az egyenjogúság hiányát vagy a nők számára való egyenlő előmenetelt hiányolják a magyar társadalomban, akkor miért keresik minél több ponton a törvényben azokat a pluszjogokat vagy jogosultságokat, jogosítványokat, amiket hiányolnak belőle. Ebben a törvényben egy ponton biztosan kimondatik az, hogy a férfi és a nő felelőssége egyenrangú, márpedig a gyermek nevelésénél a szülők, az apa és az anya egyenlő felelősséggel bír a gyermeke tartása, nevelése során. Ebből következik minden, ebből következik az, hogy a családban növekvő gyermekek számára ezzel a jogszabállyal, de nemcsak ezzel, hanem az ehhez társuló egyéb kiegészítő szabályokkal biztosítani lehet a gyermekek egészséges, kiegyensúlyozott fejlődését.

Aztán ott is némi anakronizmust érzek - és Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony egyszer említette, de nem lehet elégszer ismételni, mert, már mondtam itt, ebben a Házban, hogy az ismétlés a tudás anyja; bizony ez így van -, hogy ennek a jogszabálynak jelentős része, kedves képviselőtársaim, jelenleg is hatályos, a gyermekek védelméről szóló vagy a jelenleg hatályos Ptk.-ból átemelt fogalmak vagy jogi kategóriák intézményrendszere, annyiban különbözik mindettől, hogy rendszerbe teszi és a családok köré szervezi ezeknek a jogintézményeknek a megnevezését vagy működtetését, illetve értékrendet állít a családpolitikában, egy elég erős és elég határozott értékrendet, ami mindnyájunk érdeke. Ez a vita álláspontom szerint és a mi álláspontunk szerint nem a női egyenjogúságról kell hogy szóljon, nem arról kell, hogy szóljon, hogy a népesedéspolitika szempontjából milyen következményei vannak; arról kell hogy szóljon, hogy van egy olyan kormány 2011-ben Magyarországon, aki képes figyelembe venni a magyar társadalmat alapító tényezőket, tradíciókat, nem csak a szociológia és a jog oldaláról közelíti meg a családot. Ma nagyon szép, szociológiai vizsgakérdésekre adható feleleteket hallottunk, a család fogalma - mint reprodukciós, mint legkisebb társadalmi egység, mint gazdasági fogyasztó közösség - a jogalkotó számára nagyon fontos, hiszen vannak mögötte tudományos kutatások, felmérések.

(13.40)

A parlament dolga, az itt ülő politikusok dolga az a döntés, hogy a családot mint a társadalom rendszerének értékét kiemelve kivegyük abból a lezüllesztett, akár mondhatnám az előbbi példát, hogy az 50 év alatt lezüllesztett családi kapcsolatokat, családi kötődéseket... - és egyáltalán, a család mint olyan fogalomrendszerét a helyére tegye, és azt az értékrendet tükrözze, ami ma a magyar társadalom többségének az értékrendje; függetlenül a KSH-adatoktól vagy némi statisztikáktól, amikre önök hivatkoznak, mert ennek a parlamentnek a patkójában a KDNP- és a Fidesz-frakcióban többségében, kedves képviselőtársaim, olyan képviselők ülnek, akik több gyermeket nevelnek, akik családban, bocsánatot kérek, házasságban élünk, és ez nekünk ma, 2011-ben Magyarországon nem ciki. Lehet, hogy néhányan úgy gondolják, hogy ez nem olyan trendi, meg esetleg jobb, nem tudom, a celebség mellett még szinglinek is lenni, de azt gondolom, egy gyermeknek elsősorban anyára és apára van szüksége, kiegyensúlyozott, rendes családi környezetre, ahol egészséges lelki fejlődését biztosítva tudja megszerezni mindazt a tudást, amivel majd eredményes és aktív része lehet a jövő társadalmának.

Sok mindenről nem beszéltem, néhány dolgot megismételnék. A felelősség, az értékválasztás és a vidék megtartóereje lehet ennek a sarkalatos családjogi törvénynek az elfogadása. Ezért kérem képviselőtársaimat ennek a törvényjavaslatnak a támogatására.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 214 2011.12.19. 1:43  209-260

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak néhány dolgot szeretnék, ha tisztáznánk.

Az első: Lukács képviselő úr hozzászólásában hivatkozik egy alkotmánybírósági döntésre az esztergomi képviselő-testület által meghozott döntések tekintetében. Szeretném felhívni még egyszer képviselő úr figyelmét, hogy ez a döntés nem azonos a képviselő-testület alkotmányellenes működésének a kimondásával. Két döntést semmisített meg az Alkotmánybíróság, amelyet abban az esetben, ha a képviselő-testület újból napirendjére tűzi és az alkotmányossági szabályoknak megfelelően meghoz, akkor nincs szó az Alkotmánybíróság hasonló szintű gyakorlata alapján törvénytelen működésről.

Szintén ezt szeretném mondani Szilágyi képviselő úrnak az LMP részéről, és még egyszer elismételni, hogy az általános és a részletes vitában, bár a részletes vitában sem az LMP, sem pedig teljes létszámban az MSZP-frakció nem képviseltette magát, többször elhangzott, érveltünk, hogy a politikai cirkusz helyett arra kellene figyelni, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő és Esztergom városa intézményei, ellátottjai számára megoldást nyújtó törvényjavaslatot támogassák.

Emellett pedig azt gondolom, hogy a Lukács képviselő úr és társai által beadott zárószavazás előtti módosító nem ennek a törvénynek a tárgya, és más módon kell rendezni. De még egyszer mondom: az általános vitában elmondottak szerint jelen törvénynek nem célja és nem feladata a politikai döntés meghozatala Esztergom város képviselő-testületének ügyében.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 224 2011.12.19. 4:08  209-260

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék még egyszer az emlékezet számára nyilvánvalóvá tenni dolgokat.

Vágó képviselő úr elismételte a múlt héten két, az esztergomi testület által meghozott döntés esetében az alkotmánybírósági megsemmisítő döntést. Még egyszer mondom, talán lassabban: ez nem azonos a képviselő-testület működésképtelenségével, bármennyire szeretnék ebbe az alkotmánybírósági döntésbe belemagyarázni ezt, és ezért mindent megtesznek.

Az is látható, hogy mivel a részletes vitán való jelenlét már jóval kevésbé volt érdekfeszítő az ellenzék számára, látható a mai napon is, hogy az esztergomiak ügye helyett a saját politikai haszonszerzés a cél az esztergomi törvény során a vitában való felszólalásban (Egy hang a Fidesz soraiból: Úgy van!), ezért nagyon kérem önöket, hogy ne tegyenek az ellen a néhány ezer ellátott ellen és az ellen a néhány száz esztergomi alkalmazott ellen, akik ennek a törvénynek az elfogadását követően kiegyensúlyozott munkakörülményekhez és biztonságos ellátáshoz jutnak.

Azt kérem önöktől, hogy ne keverjék össze a szezont a fazonnal, az almát a körtével. Jelen törvényjavaslatnak az a célja, hogy olyan önkormányzati intézmények esetében a feladatátvétellel biztosítsuk az önkormányzati feladatot, aminek során az elmúlt hetekben az önkormányzati döntések végre nem hajtása miatt nem kerültek közüzemi számlák kiegyenlítésre, így veszélyben van az ellátás biztonsága.

A képviselő-testület néhány esetben - amelyről önök is nagyon jól tudnak - meghozza a működéshez szükséges döntéseket, de ezek nem kerülnek végrehajtásra. Ezektől a végre nem hajtott, de biztosított döntésektől szeretnénk az intézményeket megmenteni, szeretnénk, ha az esztergomi szociális intézményekben, iskolákban a gyermekek biztonsága, a közétkeztetés és az intézmény működéséhez szükséges közüzemek biztosítottak lennének. Azt gondolom, nem oly módon kell ehhez a törvényjavaslathoz hozzányúlni, ahogy önök szeretnének vagy ahogy önök nyúlnak hozzá. Nem kell már az esztergomiaknak az a fajta Esztergom-táblát vagy Esztergom-címert vagy -feliratot pólóra festő politika! Az esztergomiak tényleg azt szeretnék, ha valaki érdemben tenne értük.

Azt tudom önöknek mondani, képviselő úr, hogy az esztergomi intézményvezetőkkel jelen törvényjavaslat során - mármint az átvevő vagy az átvételre kijelölendő kormányhivatallal - egyeztetéseket, illetve tárgyalásokat folytattam: megnyugtató és kiegyenlítő mind az ellátottaknak, mind pedig az ott dolgozóknak ez a megoldás. Kérem önöket, hogy ne használják a pedagógusokat, a gyerekeket és a szociális gondozottakat, a betegeket a saját politikai cirkuszukhoz vagy valamiféle haszonszerzésükhöz. (Folyamatos zaj és közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

A képviselő-testület működését érintően azt gondolom, nem kell még egyszer elmondanom: az általános vitában és a részletes vitában elmondtam, hogy a kormányhivatal minden olyan esetben, amikor törvénysértő lépést látott a képviselő-testület működésében, megtette a jogszabályi kereteknél fogva rendelkezésre álló eszközökkel azt, amit tehet; ezt követően is meg fogja tenni.

Jelen pillanatban, amire önök hivatkoznak, az az alkotmánybírósági döntés nem elégséges ahhoz az indítványhoz, amelyeket önök ismét alkalmatlan módon, alkalmatlan eszközzel szeretnének egy törvényben rendezni (sic!). Azt gondolom, hogy ami előttünk van mind a zárószavazás előtti módosítókkal, mind pedig a benyújtott törvényjavaslattal, az esztergomiakért szól, az esztergomi gyerekekért, az esztergomi iskolákért, pedagógusokért.

Önöknek ezt kellene támogatni, önöknek emellé kellene odaállni, és nem olyat keresni a vitában, ami nincsen. Ez a törvény nem Meggyes Tamásról és nem Tétényi Éváról szól. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem, nem!) Ez a törvény az esztergomiakról szól.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 204 2012.04.24. 2:09  173-250

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megígérem, hogy nem fogok önéletrajzokból idézni, és nem fogom a vitát elvinni, szeretném is visszaterelni.

Göndör képviselő úr mondta az elején, hogy a társulásokat valami ilyenre hozták annak idején létre. Szeretném jelezni, hogy öntsünk már tiszta vizet a pohárba: a társulás nem államigazgatási feladatra létrejött szervezeti egység. (Dr. Lamperth Mónika: De van olyan. - Göndör István: Olyan is van.) Önkormányzati társulás láthatott el államigazgatási társulási feladatot, de az nem a járási hivatalok alapját szolgáló jogszabályi környezet. Ne kezdjük összemosni, mert nem véletlen, hogy olybá tűnik, hogy szocialista képviselőtársaink nem olvasták a jogszabály tervezetét, mert ne is haragudjanak, de teljesen úgy tűnik abból, amit mondanak, vagy pedig szándékosan összemosás, megtévesztés és csúsztatás (Dr. Lamperth Mónika közbeszól.) céljával mondanak mást, mint ami le van írva.

Szintén Göndör képviselőtársamtól idéznék, nagyon jó volt hallani azt a mondatot, hogy most legalább már vannak kormányhivatalok, amelyek a törvényességi felügyeletet, ellenőrzést ellátják az önkormányzatoknál. Teljesen jó, hogy vannak. Emlékeztetném önöket, hogy 2009. január 1-jétől 2010. szeptember 1-jéig nem volt, önöknek köszönhetően (Göndör István nevet.), törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok felett, mert a regionális államigazgatási hivatalok létrehozásával - amelyet nem mellesleg alkotmányellenesen tetszettek megtenni - elvonták az államigazgatási hivataloknak ezt a jogát. Némi emlékeket idézzünk fel, csak a történetiség és a korrektség kedvéért.

Lamperth képviselőtársam kiment, pedig ha valakinek, neki igazán tudnia kéne, hogy nem csak arról a 160 ügykörről, hatáskörről vitatkozunk ma, ami a törvényben van. Nagyon jól tudja volt miniszterként, hogy a törvény alapján rengeteg rendeleti szinten alapított hatáskörről és feladatról beszélünk, ami szintén a járási hivatalokba kerül. Több mint 1400 ezeknek a hatásköröknek és feladatoknak a száma, a törvényi szabályozás 160. Sajnos, kiment a teremből, úgyhogy most sem fogja megtudni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(17.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 144 2012.11.28. 2:04  93-183

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Apáti képviselőtársamnak mondanám itt a hozzászólására. Azt mondta, hogy fizikai képtelenség és lehetetlenség ellátni két ilyen felelős feladatot, amelyet járási hivatalvezetőként és országgyűlési képviselőként abban a rövid időtartamban, amiről a javaslat szól - erről ne feledkezzünk el -, nem lehet ellátni felelősen. Jelentem önnek, hogy önnel szemben jó néhány fizikai lehetetlenség foglal ma helyet a parlament padsoraiban, hiszen kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak egész megyére kiterjedő államigazgatási szervező feladatot végeznek, és a kormányhivatalok nem dőltek össze, minden ellenkező riogatás ellenére működnek, az államigazgatás nem állt meg, nem ment csődbe.

És ha már a csődnél és a pénzügyeknél tartunk, azt mondta a képviselőtársam, hogy az ésszerűségnek és az ésszerűsítésnek a gazdálkodásban két módja van; az egyik az épületekkel való gazdálkodás. Ezt is tesszük, hiszen látható volt, hogy az ingatlanok használata, hasznosítása az államigazgatás területén - területi szinten, megyei szinten - nem feltétlenül volt mindig gazdaságos és racionális. A másik pedig a létszámleépítés mint lehetséges eszköz. Mondok én önnek még a tapasztalataink alapján jó néhányat vagy mondanék többet is: az oktalan, felesleges szolgáltatási szerződések felmondása, a megrendelések egyszerűsítése, egyneműsítése, a funkcionális szervezési feladatok, logisztikai feladatok és egyáltalán a menedzsmentféle szemlélet bevitele az államigazgatásba, megyei kormányhivatalonként - az én megyémről tudok beszámolni - több száz milliós megtakarításokat eredményeztek már az első évben, és 2012-ben még nem vagyunk az év végén. Komárom-Esztergom megye is azok közé a megyék közé sorolható, ahol nem politikus lesz járási hivatalvezető.

Tehát szeretném mondani, hogy az aggodalmak - a kormányhivatalok eddigi működése miatt - alaptalanok. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 188 2013.05.14. 16:18  105-207

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! És - hadd kezdjem egy rendhagyó megszólítással -: tisztelt Szabó Timea Képviselő Asszony! Azt gondolom, hogy ebben a Házban valahogy így illik a megszólítás, talán a felszólalásának egy részletére még néhányan körülöttem emlékeznek.

(16.00)

Azt kell mondjam, valóban nehéz ennek a közel fél délutánt átívelő vitának a vége felé közeledve bármit is büntetőjogi szakmai módon hozzátenni ehhez a vitához, bevallom őszintén, nem is ezt szeretném.

Azt gondolom, hogy abban tökéletesen egyetértek mind Bárándy képviselőtársammal, mind pedig Lendvai Ildikóval, hogy annak a legitimációját, hogy ma erről az önálló Btk.-s törvényjavaslatról tárgyalunk, politikailag eldöntöttük, hiszen a népi kezdeményezésre az Országgyűlés döntött arról, hogy önálló tényállásként a hozzátartozókat érő, egy háztartásban élőket, illetve közös háztartásban, érzelmi közösségben élőket érő erőszak esetén az Országgyűlés törvényt kíván alkotni, illetve a Btk.-ban ezt önállóan nevesíteni kívánja. Ez az ad 1 verzió.

Azt gondolom, hogy most azt szofisztikáltan előadni, hogy a büntetőjog szakmai kérdésekben mennyire tartja még legitimnek ezt a vitát, már ebben a történetben nem kell eldöntenünk. Hiszen a szakma vitatkozni fog még egy ideig arról, hogy a meglévő büntetőjogi eszközök alkalmasak-e a minősített esetek súlyosabb büntetése kiszabásával kezelni ezeket a devianciákat - fogalmazzak így - vagy sem, vagy pedig helyes az az irány, amit járunk, és önálló büntetőjogi tényállásként kiemeljük ezeket a hozzátartozókat ért bántalmazásos eseteket.

Itt viszont megállnék, mert minden korábbinál több ez a javaslat annyival, mint amit a korábbi terminológia, a szociológiai és családjogi kutatások is tartalmaztak - és most fogom utoljára használni ezt a kifejezést a hozzászólásomban: családon belüli erőszak -, hiszen ez a tényállás kitekint, és tartalmazza mindazokat az együtt élőket, az idős szülőket, a bántalmazott gyermekeket, az egyedül élő idős embereket, akikről Babák képviselőtársam mesélt, akik volt házastársi, volt élettársi körben, gondnok-gondnokolti körben beleesnek ebbe a történetbe.

Nagyon sok mindenről nem beszéltünk ezen a mai napon, hiszen egyes felszólalásokban vélelmeztem kihallani - és talán nem tévedek - olyanfajta értelmezését ennek a törvényi tényállásról szóló politikai és általános vitának, amely szerint úgy tűnt, hogy most már valami nőjogi vagy női egyenjogúsági aktivista mozgalomban vagyunk, és arról beszélgetünk, hogy ennek a tényállásnak az önálló megvalósulása és akár bővítése egyáltalán a nők egyenjogúsági küzdelmében melyik lépcsőt, melyik lépcsőfokot szenteli a magyar kormánynak ebben a körben.

Én nem nőjogi meg nem nőiaktivista-jogi kérdésnek tekintem ezt a családjogi szabályozás irányából elinduló büntetőjogi megfogalmazást. Én akként tekintek erre a büntetőjogi tényállásra, amelyet a kormány nagyon helyesen benyújtott - és ha már egy kicsit anakronisztikus lehetek -, a vitának arra a kezdeti szakaszára, amikor bevallom őszintén, nagy önmérséklet kellett ahhoz, hogy ne nyomjak kétperces gombot, kedves képviselőtársam. De muszáj volt, mert maga a téma, maga az a védett társadalmi érték, ami e mögött a tényállás mögött van, a család, az nem viselte el azokat a stilisztikailag megengedhetetlen kifejezéseket, amelyek a vita első szakaszában itt elhangzottak.

Ennek a büntetőjogi tényállásnak a védett jogi tárgya - hogy egy picit mégiscsak szakmázzunk - az a védett társadalmi érték, amit mi családnak hívunk, és amiről egyébként példákon keresztül Babák képviselőtársam jól mutatta be, hogy annak a családi egységnek, annak a családi közösségnek és annak a tradicionális együttélési formának a széthullásáról és széthullása következményeiről beszélünk, amelynek okán a mai családokban, a mai családok egy részében, a ma együtt élő férfiak és nők egy részénél minták és eltanulható családi minták vagy megtanulható, generációk együttélésében megtanulható konfliktuskezelés hiányában vezethetett oda az a fajta krízishelyzet, hogy egyre több ilyen jelenséget találunk, amelyben nők, gyermekek, idős szülők, hozzátartozók - és még a törvényi tényállás felsorolja, hogy kire terjed ki a passzív vagy a védett alanyok köre ebben a tényállásban - szenvednek. Azt gondolom, hogy nagyban köszönhetjük annak, hogy ma itt tartunk, hogy egyáltalán - valóban én is használom azt a kifejezést, képviselőtársam - az elliberalizálódott gondolkodás hogyan vélekedik a családokról, egyáltalán a család fogalmáról.

És akkor most hadd csináljak egy gondolati csavart! Most élesen harcolnak a nők bántalmazása ellen, ami nagyon helyes. Én is ezt teszem és én is így gondolom, mert minden egyes áldozat több annál, mint ahány áldozat ebben a körben megengedhető. A Fidesz-KDNP-nek ez az álláspontja: egy áldozat is több áldozat annál, mintsem amennyit elviselhetnénk. Azonban ennek a tényállásnak kezelnie kell a már kialakult problémákat mintegy ultima ratio, mint ahogy a büntetőjognak egyébként ez a végső megoldása arra, hogy a már megtörtént, a már elkövetett, a már kárt okozott problémákat, magatartásokat kezeljük. A megelőzésen és a problémák gyökerének kezelésén kellene hogy legyen a hangsúly; a büntetőjog eszközrendszerében a megelőzés egy másik minőségben, egy másik helyen szerepel.

Azt gondolom, erről sem kell különösebb szakmai vitát nyitnunk, hiszen a patkóban ülnek magasan kvalifikált büntetőjogászok, ülnek olyan szakemberek, akik ennek a lépcsőit végigjárták. Az intézményrendszer, az intézményi ellátórendszer hibája az, ami ebben a büntetőjogi tényállásban nem kezelhető. Önök most egy olyan jogszabályon és olyan jogszabályhelyen kérnek számon valamit, ami alkalmatlan ennek a kezelésére, mert vagy az eljárásjogi, vagy pedig az intézményrendszer - gyermekvédelem, családvédelem és egyéb más jogi rendszerek - keretein belül kell kezelni.

De idézem én ezt ide akként, hogy önök kérik ezt rajtunk számon, akik nem voltak partnereink abban, amikor a kormány előterjesztette a családok védelmének kiemelését, a családok védelmének alkotmányos, alaptörvényi szintre emelését. Önök nem voltak a partnereink abban, amikor a gyermekek védelmére vagy a családok védelmére, a nők munkaerő-piaci, foglalkoztatáspiaci vagy a nők egyéb társadalmi problémáinak kezelésére benyújtott jogszabályok esetén döntenünk kellett. Önök nem voltak partnerek azon jogszabályok elfogadásában, amelyek a családi adókedvezmény vagy egyéb más, a családok támogatására, a gyermekvédelem rendszerének pontosítására, a gyermekvédelem rendszerében a határidők szűkítésére vonatkoztak, az államigazgatási szerveknek a határidőben való eljárása rövidített kényszerében próbálták meg ezeket az eseteket is kezelni, önök nem voltak partnerek.

Önök azokat a rendszerszintű javításokat, azokat a rendszerszintű, a családoknak szóló, a kormány részéről érkező segítségnyújtást és támogatást elutasították, amelyek viszont koherensen és egészében képesek és alkalmasak azokat az ékeket, azokat a lehetőségeket és segítségeket nyújtani a családoknak, hogy egyébként a mögöttünk kimaradt több évtized helytelen családpolitikai intézkedéseit helyrehozva a későbbiekre nézve próbáljuk a családok morális, erkölcsi és társadalmi megerősítését elérni.

Ezekben az itt most érvelő és egyébként - mondom - a hozzátartozók bántalmazása néven futó törvényjavaslatból helyenként nőjogi és nőaktivista-vitát folytatva elindultak, ebben nem voltak a segítségünkre. Abban sem voltak a segítségünkre, tisztelet a kivételnek, hogy amikor több százezer család segítségére sietett a kormány, amikor a - nem akarok elmúltnyolcévezni egyébként, hogy félreértés ne essék, bár szépen tudnánk sorolni, azt gondolom, még három év távlatából is azokat a hibákat, amelyek a családokat érő rossz technikák vagy rossz szabályok mellett sok-sok krízist okoztak, és akár egyéni és magánéleti válságot is okoztak, aminek mélyebb kutatások alapján lehet az a következménye, hogy az agresszió a családon belül kialakul. De abban is legyünk már őszinték és tudatosak, mert aki jogon nevelkedett, az szerintem nem mulasztotta el, és hadd hivatkozzam vissza - ez most furcsa lesz -, de valóban, Morvai Krisztina könyve talán még egyedülálló abban a műfajban, ami a családon belül elkövetett erőszakos bűncselekmények térképével vagy feldolgozásával foglalkozik.

Azt gondolom, hogy abból is egyértelműen kiderül, minden esetfeldolgozásban nyilvánvaló, hogy a nagyobb rész nem feltétlenül ilyen okokra vezethető vissza, ami ha a korábbi terminológiát használom, akkor a családon belül és a hozzátartozók terhére elkövetett erőszak, bántalmazás okán megvalósul.

(16.10)

Ez az egyik része a történetnek. Ami, azt gondolom fontos, hogy a családok megközelítése oldaláról ezt a törvényjavaslatot úgy kezeljük, hogy a családok megerősítése, társadalmi felemelésének lehetősége vagy felemelkedésének támogatása megjelenik a büntetőjog eme szabályozásában is, és egyébként beteljesíti azt a szándékot, hogy mint önálló tényállás, legalább kétszeres szankciót rendelve a hozzátartozók sérelmére vagy bántalmazására elkövetett bűncselekmények esetében, visszatartó ereje legyen. Nem ennél a büntetőjogi tényállásnál kell arról vitatkoznunk, hogy általában a büntetőjognak a szankciókban rejlő visszatartó ereje milyen társadalmi hatást vált ki. Nem itt kell most arról vitatkoznunk, hogy kétszeres, háromszoros vagy négyszeres a mérce, és egyébként ez visszatartja-e az elkövetőt.

Ezért mondom, a végén kezdtük el megvarrni a kabátot, rá kezdtük varrni a kabátot, holott tulajdonképpen egy intézményrendszer hibájáról van szó. Egyébként több mint 20 éves vitáról beszélünk. Azt egy kicsit méltánytalannak tartottam, hogy a mostani kormányzati ciklus saraként, a mostani kormány hibájaként rótták fel, hogy ebben nem történt intézkedés. Ezzel igenis foglalkoztunk, több vita volt róla. Most nem kívánom, kedves Timea, megismételni a televíziós és egyéb vitákban elmondott érveimet emellett. Több évtizedes problémáról beszélünk, nem két évről, nem két és fél évről, nem három évről beszélünk ebben a körben.

Az is előrehaladás, és az is lépés, ezt talán idézték is képviselőtársaim e törvényjavaslat pozitívumaként, hogy kiterjed a jelenleg együtt élő és a korábban együtt élő házas- vagy élettársakra, gondnokoltakra, gondnokokra. Ez is fontos, ez is egy olyan fontos eleme, amire a korábbi tényállások alkalmatlanok voltak. Tehát ezzel több, ezzel már előrelépést jelent. Abban is több, és abban is új, hogy valóban, a magánindítvány nem elsődleges, hanem nem szükséges. Magyarul: azt a fajta lelki függőséget és azt a fajta érzelmi kiszolgáltatottságot kivesszük ezekből a testi sértés, illetve személyi szabadság megsértésére irányuló és általában az életre, testi épségre irányuló bántalmazások köréből, hogy a bejelentő fél vagy fél bejelentést tenni, mert érzelmileg függ a hozzátartozójától. Vagy pedig visszavonja, mert egy olyan érzelmi nyomás, érzelmi hatás alatt van, aminek következtében gyakran fordult elő az, hogy beballagott és visszavonta a feljelentést. Ebben az esetben nem volt mit tenniük a hatóságoknak. Tehát ezzel is igenis több az a javaslat, mint a korábban alkalmazott és alkalmazható büntetőjogi tényállások voltak.

A hozzátartozó fogalmáról beszéltem. Arról beszéltem, hogy bárki megteheti most már a feljelentést. Korábban és jelenleg együtt élő hozzátartozókról beszélünk. A hozzátartozó egyébként nem szorosan és nem kifejezetten a Ptk. hozzátartozói körét jelenti, hiszen ez a büntetőjogban korábban is másként minősült már.

Aztán pedig, hogy miért tartunk itt, és miért gondolom azt, kedves képviselőtársam, hogy kellett nekem néhány perc, hogy ne tegyem méltatlanná, és ne tegyem alkalmatlanná ezt a vitát a család és a család által védett társadalmi érték kezeléséről; ezért vártam a végéig, ezért nem kétperceztem, mert azt gondolom, ez annál sokkal fontosabb, annál sokkal méltóságteljesebb és annál sokkal nehezebb dolog, mintsem hogy arról beszélgessünk, hogy hároméves dacos óvodásként sértődöttséget jelzünk kétperces hozzászólásokban, mert nem az van, amit mi akartunk, mert elvették a játékunkat. Gyakorlatilag azok a hozzászólások stílusukban és tartalmukban körülbelül erről szóltak, a törvényjavaslat tartalmát érintően nem tartalmaztak pluszt vagy pozitív elemet, noha azért azt gondolom, hogy vannak szép számmal ebben a javaslatban.

Hiányolták képviselőtársaim a társadalmi egyeztetést, hiányolták azt, hogy széles körű társadalmi vita nem volt erről a törvényjavaslatról. Valóban, az a klasszikus társadalmi egyeztetés nem volt. De előttem van azoknak az egyeztetéseknek időpontja, dátuma, illetve a bevont, egyébként jogalkalmazó és a kodifikációs munkát segítő minisztériumi, ügyészségi és civil szervezetek neve - elnök úr, egyperces hosszabbítást szeretnék kérni még időben (Jelzésre:); köszönöm szépen -, azoknak a jegyzéke és köre, akik részt vettek ebben a munkában, akik jogalkalmazói oldalról is megnézték, hogy a most a kormány által beterjesztett büntetőjogi tényállás a hozzátartozók bántalmazására jelen pillanatban alkalmas arra, hogy ezeket a magatartásformákat szankcionálni lehessen a tényállásban foglalt, illetve a tényálláshoz kapcsolódó, kilátásba helyezett büntetéssel. Azt gondolom, ez is több, mint amit 20 éven át bármilyen kormányzati ciklusban bárki a hozzátartozókat érő, családon belül elkövetett erőszakos bántalmazásra vonatkozóan javaslatként a parlament elé terjesztett. Ez is több annál, mint amit a 20 év alatt tapasztalhattunk, vagy amit akár az imént felidéztek, akár az az országgyűlési határozat vagy azok az utasítások, amelyek kezelni voltak hivatottak bizonyos eljáró szervek, hatóságok közreműködését, de alkalmatlanok voltak.

Most vagyunk abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslat okán mind a gyermekvédelmi, mind pedig a családvédelmi rendszert átfogóan megvizsgálva lehetőséget adjunk a családoknak, lehetőséget adjunk a bántalmazottak védelmére.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 194 2013.05.14. 2:05  105-207

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én nem kívánok mindenre reagálni. Azt gondolom, hogy ebben a témában mindent elmondhattunk, viszont két mondatom lenne.

A bántalmazott gyermekeknek, a bántalmazott feleségeknek, a bántalmazott férjeknek, a bántalmazott idős szülőknek és minden olyan hozzátartozónak, akit hasonló módon erőszak vagy valamiféle ezzel összefüggő presszió ér, a kormány üzenete számukra egyértelmű és világos. A kormány a gyengék és az áldozatok pártjára áll, és támogatja, segíti őket. Ennek a bizonyítéka ez a törvényjavaslat is.

Azt gondolom, hogy még egyszer elismétlem azt a mondatot, tényleg nem kívánok reagálni néhány megjegyzésükre, bár lenne mit, a legfontosabb üzenet talán az, hogy egy áldozat is több annál, mintsem amennyi elviselhető ebben a körben, és a közös dolgunk és felelősségünk az, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy megelőzzük az ilyen közös háztartásban élőkön elkövetett vagy családon belül elkövetett erőszakos magatartásformákat vagy azoknak a megjelenését.

Azt gondolom, hogy ez a két legfontosabb üzenet, a kormány a családok, az áldozatok és a gyengék pártján áll és őket támogatja, és egy áldozat is több annál, mintsem amennyi ebben a körben megengedhető, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a benyújtott és vitára bocsátott törvényjavaslat alapján olyan kiegészítő szabályozás készüljön, ami valóban alkalmas lesz eszközrendszerében a megelőzésre, alkalmasint a visszatartásra. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb üzenet.

A család pedig a mi véleményünk szerint igenis az, ami a család fogalmába beleillik, és mindenhol, ahol az érzelmi közösségben élők számára az együttélés biztonságát jelenti, ott családnak tekintjük, ahol gyermeket vállalnak és a jövőre gondoltak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 241 2013.06.03. 5:13  234-250

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem úgy a záróvitában való hozzászólásomat, hogy borzasztóan örülök annak, hogy Lendvai Ildikó képviselő asszony ilyen módon aggódik a különféle hozzátartozói kapcsolatokban bántalmazást szenvedett nőknek és családtagoknak a sorsáért, és felelősségre próbál minket vonni azért, hogy a százezer aláíró kívánsága nem teljesül ebben az önálló büntetőjogi tényállásban.

Hadd kérdezzem meg, képviselő asszony: az önök kormányzati ciklusaiban, az önök kormányzati eszközeivel (Közbeszólások az MSZP soraiból.) élve, mit tettek azoknak a bántalmazott nőknek, gyermekeknek és családoknak a védelmében (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Dr. Bárándy Gergely: Elmondtuk a vitában! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Te hol voltál?), mit tettek azoknak a nőknek az érdekében, akiknek a segélykiáltása akkor is eljutott? Hiszen azért azt szögezzük le, hogy több mint két évtizedes társadalmi és büntetőjogi vitának egy újabb szakaszához értünk, amikor a zárószavazás előtti módosító javaslatban megfogalmazott kapcsolati erőszak 2013-ban - csak hangosan mondom és lassan, hogy jól emlékezzenek rá - az Orbán Viktor vezette kormány alatt kerül önálló büntetőjogi tényállássá a büntető törvénykönyvben.

És hogy világosabb legyen, még mindig, szeretnék néhány pontot kiemelni ebből a törvényjavaslatból, illetve ezeknek a zárószavazás előtti módosítóknak a lényegéből.

Azt gondolom, hogy Ertsey Katalin képviselőtársamnak válaszolva az intézményen belül elkövetett bántalmazások tekintetében furcsa olvasat az, amikor egy intézményi kapcsolatban nem a hivatás, illetve a foglalkozás körében elkövetett felelősséget kezdjük el boncolgatni, azt gondolom, hogy a büntető törvénykönyv és a különféle hivatásrendi jogszabályok erre lehetőséget adnak. A másik pedig, szintén Lendvai képviselő asszony említette a magánindítványt, abban a két esetben van magánindítvány, képviselő asszony, amikor súlyos nélkülözésnek tesz ki a közös vagyon elvonásával, vagy pedig olyan lelki vagy megalázó helyzetet idéz elő, ami súlyosan sérti azt a hozzátartozót, akit ez érint. Ebben az esetben szükséges vizsgálni azt, és a bejelentés szükséges ahhoz, hogy egyáltalán el tudjunk indulni. Ebben az esetben nagyon szélsőséges lenne a jogalkotás, hogyha ez mindenféle külső bejelentésre büntetőeljárást kezdeményezne.

És hogy a végére tényleg hadd foglaljam össze ennek a törvényjavaslatnak és önálló tényállásnak a fontosabb és előrevivő elemeit, és nagyon szépen köszönöm egyébként mindannak a hozzáállását, aki mind a kodifikációs előkészítő bizottság munkájában, Balog Zoltán miniszter úr vezetésével, mind a KIM részéről, mind pedig a civilek részéről az elmúlt húsz esztendő tapasztalatait és problémáit hozzáadta ennek a törvényjavaslatnak a megszületéséhez; azt gondolom, hogy a kapcsolati erőszak elnevezés pontosan kiszélesíti, ahogy képviselő asszony is mondta, ezzel beleférnek olyan helyzetek, amelyek a zárószavazás előtti módosítóban szerepelnek, és mondtuk mi már többször, hogy a gyermek külön védettséget élvez a kormány által, és minden intézkedést az elmúlt időszakban a gyermek és a családok védelmében tettünk meg. Ugyan valóban, ha egy kapcsolatból gyermek születik, az nem minden tekintetben meríti ki a család fogalmát, ugyanakkor a gyermekre tekintettel, ha valaki a közös gyermekkel vagy arra hivatkozással zsarolja a volt kapcsolatának az alanyát, lett légyen az hölgy vagy férfi, ebben az esetben igenis a gyermek okán meg kell védeni, ha kell, akkor büntetőjogi eszközökkel is.

Azt gondolom, hogy soha ekkora előrelépés ebben a témában nem történt, soha ilyen lépést nem tett magyar kormány annak érdekében, hogy ez az egyébként társadalmilag létező... - a lappangásokról és a problémáknak a feltárásáról tudjuk, hogy nehéz kérdés, hiszen egy olyan intim szférában történnek a bántalmazások, ahová nehezen engednek be emberek különösen hatóságokat, de ez még csak az első lépés. Az első nagy lépést megtettük.

Húsz év után, nem önök, nem valamelyik szocialista kormány, nem valamelyik szocialista igazságügy-miniszter, hanem a civilek kezdeményezésére, igen, 2013-ban született egy törvényjavaslat. De ne felejtsék el, az új büntető törvénykönyv készítésekor már a kodifikációnál gondoltak erre, hiszen az a több mint 30 tényállás, ami a büntető törvénykönyvben van... - én nagyon sajnálom, hogy képviselőtársaim arcára ez mosolyt fakaszt, ez a téma ennél komolyabb (Tóbiás József: Komolyabb, de ahogy erről beszélsz, nem sikerül.); több mint 30 tényállás már a gyermekek és a hozzátartozók körében súlyosabban rendeli büntetni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 12 2013.06.10. 5:05  11-12

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem véletlenül választottam a napirend előtti hozzászólás címéül ezt a Széchenyi-idézetet. Az elmúlt héten, amióta a veszélyhelyzet elrendelésre került, jómagam is a megyei védelmi bizottság elnökeként végigjártam a megyét, végigjártam minden veszélyeztetett helyet a megyében, minden településen a védekezési munkálatok felügyeletét, illetve azokról való tájékozódást megtettem. De hiszen ez is volt a kötelességem.

(13.20)

A veszélyhelyzet elrendelése óta a Duna eddig mért legnagyobb vízállása miatt gyakorlatilag olyan védekezési munkálatokra kellett felkészülni, amire eddig nem volt példa a Duna-parton. Szükség volt sok mindenre. Szükség volt a hivatásosok felkészültségére, a vízügyi szakemberek minden tudására, szükség volt a civilek és nem civilek összefogására, szükség volt helytállásra. Szükség volt helytállásra emberi minőségben, szervezeti rendszerben és szükség volt helytállásra fizikai értelemben. Fizikai értelemben, hiszen a gátakon dolgozó honvédek, a gátakon dolgozó rendőrök, a gátakon dolgozó rendőr-szakközépiskolások és -főiskolások, az ott dolgozó civilek, tűzoltók, mentősök, polgárőrök néha a saját fizikai-emberi határaikat feszegetve nem nézték az órát és nem mentek el aludni, mert tudták, hogy szükség van a munkájukra, mert tudták, hogy még aznap, még azon az éjszakán fel kell építeni a védművet, meg kell csinálni. Közel 40 centiméterrel magasabban kellett védekezni a Duna-vonalon a korábban mért vízálláshoz képest, hiszen a Duna rendkívül magas áradása bizony próbára tett minket. Próbára tett minket emberileg, próbára tett minket fizikailag és próbára tett minket mindenképpen.

Az elmúlt héten a gátakon tapasztalt összefogás, a gátakon tapasztalt munka azonban bebizonyította, hogy ha akarjuk és ha tudjuk, akkor képesek vagyunk arra, ahogy megvédjük magunkat, hogy megvédjük az ott élőket egy rekordméretű vízállástól is, hogy megvédjük az ott élőket a veszélytől, a problémától.

Komárom-Esztergom megye szakaszán is volt több kritikus pont. Volt olyan védekezési pont, ahol korábban sosem védtük azt a települést vagy azt a településrészt. Nem adtunk fel az elmúlt héten egyetlen védekezési pontot sem, megpróbáltuk a lehetetlent. Több ezer katona, több száz rendőr, több ezer önkéntes, több ezer civil és több állami alkalmazott van jelen pillanatban is a gátakon. Mert valóban így van, a Duna ugyan már apad, de a veszély még nem múlt el, hiszen a Duna későbbi folyási területein bizony még az áradás most kezdődik, és a rekordszintű vízállásra ott is számítani kell. Az erőnk nem fogyott el, hiszen mindent megtettünk azért, és az elmúlt napok bizonyítják, hogy a készenlétet fenn kell tartani, a gátakon a figyelőszolgálatot működtetni kell, hiszen bármi történhet. A Duna hihetetlen ereje és a Duna hihetetlen mérete, azt gondolom, hogy mindnyájunkat meglepett az elmúlt napokban.

De látszik az is, hogy a felkészültség, a katasztrófavédelem irányítása, a vízügyi szakemberek szakmai munkája és a civilek, önkéntesek, honvédek, rendőrök együttműködése, összehangolt és szervezett munkája biztosított minket arról, ahogy csak szoktuk mondani a múlt héten: jó reménységünk van, hogy meg tudjuk fogni a vizet. Mára már a Komárom-Esztergom megyei és a győri szakaszon látjuk, hogy az elvégzett munka nemcsak reménységet biztosít, hanem látjuk, hogy meg tudtuk fogni a vizet. De nincs még vége, figyelni kell, mert ahogy miniszter úr is említette, Pilismarótnál még csúszik az ideiglenes gátrendszer, és még a víz utóhatásait kezelnünk kell.

És még egy gondolat, ami nagyon pozitív, és talán én is úgy tudnám jellemezni, hogy megható tapasztalat a gáton. Mindenki nyugodt volt, fegyelmezett volt, és értette, hogy mit kell csinálni. A hivatásosok, legyenek ők katasztrófavédők, tűzoltók, rendőrök vagy katonák, rendkívül fegyelmezetten dolgoztak és rendkívül erősen jelen voltak. Azt is el kell mondjam, hogy ők talán egy picit többet adtak, mint ami a hivatásukból fakad, ők emberként túllépték a saját határaikat. Az elmúlt héten mi a fizikai és emberi határainkat feszegetve, azt gondolom, hogy elmondhatjuk, hogy Magyarország jól vizsgázott. Magyarország árvízvédelemből, az elmúlt hét kritikus helyzeteinek kezeléséből jól vizsgázott.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 146-148 2013.06.17. 2:17  145-154

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Június 4-én veszélyhelyzetet hirdetett a miniszterelnök a rekordméretű árvíz közeledtével. Magyarország teljes Duna-szakaszán több mint 200 ezer ember volt veszélyben, az ő védelmüket kellett a védekezés irányításának megoldani. 36 ezernél több önkéntes, több ezer katona, több száz tűzoltó, több száz rendőr, több civil és több polgármester, önkormányzat szállt be a védekezési munkákba.

Mára már elmondhatjuk, hogy az árvízi védekezés, a védelmi rendszer jól működött, jól vizsgázott, emberéletben nem esett kár, nagyobb vagyoni kár sem keletkezett. Ma ugyan ezt elmondhatjuk, hogy a védelmi igazgatásnak az árvízvédelemre való felkészülése és a védekezési munkák jól vizsgáztak, eredményes volt az árvízvédelem, ugyanakkor tudjuk azt, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításra került, és a munka nagy része a napokban is folyik a gátakon. Ma is több százan dolgoznak annak érdekében, hogy az ideiglenesen kiépített védműveket elbontsák, a homokzsákokat kiürítsék, és az utakat tehermentesítsék, illetve mentesítsék a dunai árterületeken. A helyreállítási időszakban azt a több mint tízmillió homokzsákot kell visszafejteni, visszaszedni, amit a védekezésre való felkészülés során kiraktak, illetve amivel megtámasztották a töltéseket, a gátakat.

(16.10)

Azoknak az embereknek a visszaköltöztetéséről kell gondoskodni, akiknek a veszélyhelyzet során előzetes intézkedések miatt el kellett hagyniuk az otthonukat. Több mint 242 500 köbméter homokot kell eltakarítani, és mint veszélyes hulladékot megfelelő helyen tárolni, deponálni. A közutak járhatóságát biztosítani kell, a vasúti közlekedés járhatóságát biztosítani kell és biztonságossá kell tenni, noha jól tudjuk azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a vasúti töltések a megerősítés ellenére több helyütt átáztak.

Államtitkár úr, kérdezem öntől...

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): ...mikor várhatják a Duna menti településen élők, ha már a Duna visszatért medrébe, hogy az ő életük is visszatérjen a nyugodt kerékvágásba.

Köszönöm. (Dr. Józsa István: Mederbe! Olyan szép ez a magyar nyelv!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 152 2013.06.17. 0:53  145-154

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr, köszönöm szépen a választ. Azt gondolom, hogy nemcsak az ön szavai és az eddig bemutatott mentesítési munkák eredménye meggyőző, hanem az is, amit ma délelőtt tapasztalhattam. Hiszen a Komárom-Esztergom megyei szőnyi szakaszon folyik a gát mentesítése, folyik a vasúti töltés mellett a homokzsákok visszaszedése. Több száz rab segíti a homokzsákok visszafejtését. De már a hét végén a Komárom-Esztergom megyei utak járhatóságáról gondoskodtunk. A megyei védelmi bizottság még a múlt hét végén meghozta mindazokat a döntéseket, amelyekkel a kistelepülésen élők mindennapjai számára az árvízi védekezés előkészítő munkálatainak a nyomát és a dunai áradás nyomát mihamarabb el tudjuk tüntetni. Köszönöm szépen még egyszer. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 166 2013.11.20. 2:07  145-201

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Három rövid kiegészítés, és nem szeretném ismételni képviselőtársaimat.

Ami Lamperth Mónika képviselőtársunk erős államra való utalását illeti: miért baj az, hogyha a magyar állampolgár biztonságot érez az államigazgatási szervek eljárásában? Miért baj az, hogyha kiszámítható, hogyha megbízható, ha nyugodt és egyébként az ügyfél számára elérhető az államigazgatási ügyek intézése, és még nota bene, ráadásul ez a jogalkalmazás a járások létrehozásával, a kormányhivatalok megalakítását követően egységes jogalkalmazásra vezet? Hiszen ön itt az előbb mondott egy szám-összehasonlítást, miszerint a 29-től hogyan jutunk el a 2500 ügykörig a kormányablak ügyintézési lehetőségeiben, és utalt arra, hogy tán még politikai konszenzus is volt a kilencvenes években az önkormányzati és az államigazgatási feladatok szétválasztásánál, csak akkor még a jegyzőknél nem 1500 ügy volt.

A kilencvenes évek elején a jegyzők nem 1500 ügykörben jártak el, mint az államigazgatás legkisebb helyi elsőfokú hatósági szintje, és a jegyzők mögött 2010-re nem volt egy összetett háttér irodarendszer vagy háttér szakmai bázis, amivel ezt a feladatot szakmailag megfelelő szinten, gyorsan, hatékonyan el tudták volna intézni. Nem bántva őket, hiszen ez az 1500 ügykör úgy rájuk ment, mindig pakoltak a jegyzőkre egyre több elsőfokú hatáskört, merthogy ez volt a gyakorlat az államigazgatási, közigazgatási jogszabályalkotásoknál.

Most viszont a kormányablakban egy egész járási hivatali, kormányhivatali rendszer áll szakmailag, szakmai tudással a kormányablakok ügyintézése mögött, és egyébként pedig az ügyfelek számára valóban egy dolog a fontos, hogy az állammal kapcsolatos ügyeik intézésekor a kormányablakban tájékoztatást, ügyintézést, felvilágosítást kap, és valóban egy helyen eléri mindazokat a szolgáltatásokat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 180 2013.11.20. 2:17  145-201

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az utolsó mondatokra szeretnék reagálni, ami a kiemelt beruházásokkal összefüggő módosítási kritikát érinti. Egyrészt az a tiszta helyzet, amellyel a kormánymegbízottak koordinációs körébe kerültek a területükön levő beruházások és kiemelt beruházássá nyilvánított fejlesztések, nem ad okot a visszaélésre. És ha részletesen megnézzük a jogszabályokat, akkor tudjuk azt, hogy ebben az esetben is vannak eljárási határidők, csak más határidők vannak, amelyeket egyébként ágazati szinten a szakhatóságok számára a miniszter ír elő, és a jelentési kapcsolattartás, illetve a közlési együttműködés vagy belső szabályozás itt erre fog vagy erre kell hogy vonatkozzon, hiszen az eddigi tapasztalatokból látjuk azt, hogy eltérő, határidőkben eltérő ügyintézési módokkal járnak el különféle szakhatóságok kormányhivatali körben. Mivel egy szervezet vagyunk, ezek kezelhetőek még akár Ket.-en belül is vagy a Ket. közreműködésével, de gyakorlatilag ezeket a szabályokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a közigazgatás ebből a szempontból is be tudja tölteni azt a feladatát, miszerint rugalmasan, gyorsan és egyébként szakszerűen kell reagáljon azoknak a gazdasági szereplőknek, azoknak az engedélykérelmeknek az eljárásában, ami egyébként mindnyájunk közös érdeke.

És csak néhány dolog, ami már az előtte levő, inkább pozitív tartalmú megjegyzéseket kiegészíti. Igen, azért vette észre a minisztérium, illetve a jogszabály előkészítésekor a szakma a legapróbb vagy nüánsznyi módosításokat, amelyek aprónak tűnnek, de fontosak az ügyfél számára, mert 3 év gyakorlatuk és tapasztalatuk van a kormányhivataloknak abban, hogy ezeket a jelzéseket mind az ágazati jogalkotásnak, mind pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogalkotási főosztályának megküldjük, mert az ügyfelek számára szeretnénk jobbá, gyorsabbá, hatékonyabbá tenni az ügyintézést. Ezek ezért kerültek bele.

És az egységes jogalkalmazásról egy mondat: a kormányhivatalok, járási hivatalok célja az volt, hogy ne 3100 jegyző, mondjuk, hanem Csengertől egészen Zalalövőig ugyanolyan államigazgatási eljárást kapjon az ügyfél.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 184 2013.11.20. 0:32  145-201

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Nem akarok már erre hosszan reagálni, mert a cél ez, hogy mindenki számára gyors legyen az államigazgatási ügyintézés, és a vállalkozói szektor felé már volt ilyen gesztus, hiszen a Magyary közigazgatási programban több körben volt olyan eljáráskönnyítő deregulációs folyamat, amely során eljárási cselekményekben, benyújtandó okiratok számában már az elmúlt két évben volt előrelépés, gondoljunk az építésigazgatásra vagy jó néhány részletszabályra. Tehát ez is folyamatos.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)