Készült: 2024.03.29.12:20:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 348. felszólalás
Felszólaló Dr. Harangozó Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:36


Felszólalások:  Előző  348  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bányai Gábor nagyon szép beszédet mondott, nagyon szép hozzászólást mondott, és én azt gondolom, ha ez lenne a Fidesz hozzáállása a dolgokhoz, akkor nyilvánvalóan ma este ezen törvényjavaslatról nem vitatkoznánk. De mégis megragadt bennem egy szó, amit többször elmondott képviselőtársam, és azért szeretnék néhány dolgot nagyon konkrétan elmondani, vagy legalább kérdést föltenni önnek, hátha ön is érezni fogja, hogy mennyire buborékban élnek és buborékban él ön is szerintem, mert őszintének tűnt a felszólalása, de szerintem alapvető dolgokat nem jól lát. Ön azt a szót használta, hogy közös norma. Milyen közös norma, képviselő úr?! Milyen közös norma az, amit egy csokor fideszes képviselő benyújt házszabály gyanánt? Mitől közös norma az? Azt mondják, a kormány azért nincs ma itt, mert nincs dolga, ez az Országgyűlés belügye. Az, mindig is az volt. Emlékeznek rá, hogy ’94-ben kétharmados MSZP-SZDSZ-es többségű parlamentben kik nyújtották be a házszabályt? A frakcióvezetők. Többek között a Fidesz frakcióvezetője is aláírója és benyújtója volt a házszabálynak. És bármilyen ország házszabályát hozzák ide példaként, teljesen mindegy, hogy éppen milyen részletszabály van benne vagy milyen büntetési tétel, demokratikus országban házszabályt egy párt nem ír, azt egypártrendszernek hívják. Demokratikus országban, tisztességes országban se választójogi törvényt, se házszabályt, se országgyűlési törvényt nem hoz egy párt, alkotmányt se.

És pont ma olvastam, hogy Rogán Antal minisztériuma reagált a Blikk cikkére, hogy újra a választási törvényhez akarnak nyúlni, mert nyilván fáj az önkormányzati választási eredmény. És Rogán Antal minisztériuma ma azt adta ki közleményben, hogy dehogy terveznek választójogi törvényt, hiszen azt a pártok közösen fogadták el. (Moraj az ellenzék soraiban.) Ez egy elég erőteljes buborék, de a valósághoz semmi köze nincsen.

És azért akarok erről önöknek beszélni, mert akkor fogják megérteni, hogy az ellenzék miért viselkedik így. Egy olyan szabályt, amit én önökkel közösen írok, majd önökkel közösen megszavazok, azt én betartom, és a frakciótársaimmal betartatom. Egy olyan szabályt, amit önök rám erőszakolnak, azt nem tartom be.

És amikor tavaly ilyenkor itt ültünk, én is itt voltam azon a vitán, tételesen házszabályellenesen lett lezárva a vita. A házszabály azt mondja ugyanis, hogy a jelen lévő képviselők többségével lehet egy ilyen vitát lezárni. Talán Kósa Lajoson kívül, ha két fideszes képviselő itt volt, de lehet, hogy egy se. Nem volt meg a házszabályi feltétele a vita lezárásának. Innentől kezdve annak a törvénynek a további vitája és a végszavazása is törvénytelen volt, ezt ma is állítom. És ebben a tekintetben igenis minden eszközt igénybe kellett venni, ami az erőszakosságot természetesen nem foglalja magába. De ha a legalapvetőbb szabályainkat a többség nem tartja be, akkor milyen eszközök vannak, képviselőtársaim? Mondják meg, mi a különbség aközött, hogy egy vitát törvénytelenül lezárnak, és így lesz egyébként házszabálysértő egy törvény elfogadása meg aközött, hogy esetleg nem is tartanak róla már vitát, vagy egyből megjelentetik a Közlönyben, amit a minisztériumban megírnak. Alapvetően jogilag nincs közte különbség, ilyet nem lehet csinálni.

És igen, az Alaptörvényt is egyedül csinálták végig. Szintén szeretnék csak halkan visszautalni, igen, egy más politikai klímára, amikor akkor szintén a kétharmados, most már balliberálisnak bélyegzett, mondott többség saját maga azt mondta, hogy alkotmányos kérdésekhez négyötödös többséggel lehet csak nyúlni.

(3.20)

Mert az alkotmány, például, mint a házszabály is, vagy mindenkié, vagy senkié. És ha megnézzük a történelmi példákat, pontosan ezeket a szituációkat mutatja. S persze, tényleg ehhez képest nagyon aranyos kis doromboló kiscicák vagyunk.

Az a bizonyos, ma már említett zsebkendőszavazás, amely az önök és leginkább Kövér László által istenített Tisza István műve volt, arról szólt, hogy egyszerűen átverték a parlamenti teremben lévő képviselőket, mint egy egyszerű kocsmai jelenetnél. Becsapták őket, és kihirdették a szavazási végeredményt házszabályellenesen. Ezek után feloszlatták a parlamentet, és amikor legközelebb összeült, akkor az ellenzéki képviselők ezeket a gyönyörű bútorokat szétverték, majd a rájuk küldött rendőröket és országgyűlési őröket felváltva ütötték-vágták. De ott is azzal kezdődött, hogy a többség birtokában lévő levezető elnök, mondom még egyszer, egy útonálló módszerrel, egyszerűen becsapva a parlamentet házszabályellenesen kihirdetett egy házszabály-módosítást, amit a parlamentben ülők nem kívántak megszavazni.

S ezt a remek hagyományát folytatta Tisza akkor, amikor az egyik ellenzéki képviselő már odáig jutott, hogy rálőtt a pulpitusra. Igen, ott van a golyó, meg lehet nézni. Egyébként ugyanez az ember ugyanezekben a napokban az ellenzék, illetve a munkások, vagy éppen a nyomorgó és éhező kisgazdák és parasztok tüntetéseibe lövetett bele sortűzzel. Ha jól emlékszem, csak Nagyváradon 17 halálos áldozat volt. Ez az önök példaképe, és erre is megy ez az egész. S az sem úgy kezdődött, hogy az ellenzék bejött, és csak úgy l’art pour l’art szétverte a termet, hanem az volt, hogy még a jogaikat is elvéve erőszakkal kezdték el vezetni az országot.

S persze kicsiben, de még egyszer mondom, a rabszolgatörvény törvénytelen vitalezárása és onnantól kezdve az egész törvény elfogadása analógiájában ugyanez most. Ne csodálkozzanak rajta, ha a reakció is ez lett. Én azt gondolom kordonbontó fideszes kollégáimról, hogy önök sem használtak volna más eszközt. S ha önök úgy érezték, hogy annak a kordonnak a léte nem jogszerű, kimentek és lebontották, akkor még egyszer kérdezem, min csodálkoznak azon, hogy egy törvénytelenül végigvitt törvény vitájának a végén az ellenzék azt mondja, hogy ezt már nem.

A Ház tekintélyéről sok szó esett. Önök akkor hogyan óvták a Ház tekintélyét, és mit gondolnak ennek a parlamentnek a működéséről, amelyben kétharmados többségben ülnek, amikor az évi 80 milliárd forintért tengődő közmédiának szinte az első dolga az lett, hogy ennek a parlamentnek a közvetítéseit leállítsa? Milyen tekintélyt szánnak önök annak az intézménynek, amely a legfőbb népképviseleti szerv  itt dől el minden nagyon fontos dolog, ami az állampolgárokat érinti , önöknek az egyik első és legfontosabb dolguk volt, hogy ezt eltüntessék a polgárok elől? Ez emelte a Ház tekintélyét? Önök szerint ez emeli a mai napig? Nem az a demokrácia, nem az a tisztesség, vagy szégyellik azt, amit itt csinálnak, hogy a polgárok előtt megmutatják, mert önöknek van igazuk? Hát akkor mutassák meg! Mitől félnek? (Böröcz László: Most is lehet nézni!) Nagyon vicces, képviselőtársam, tényleg nagyon vicces. Ön egy nagyon felkészült és nagyon humoros fiatalember, hosszú politikai karriert kívánok önnek.

Visszatérve a törvényjavaslatra, illetve annak körülményeire: képviselőtársaim, az emelte a Ház tekintélyét, amikor önök garmadával hozták be a névre szóló törvényeket? Egy falu téeszgyűlésének nagyobb tekintélye van, mint ennek a parlamentnek, mert önök konkrétan embereknek pénzjuttatás vagy karrier miatt itt az Országgyűlést használták fel. Lex Borkai, csak hogy egy mostanában sokat forgó nevet mondjak. Miközben a nyugdíjas katonáktól elvették a nyugdíjukat, aközben Borkai kedvéért ugyanezt a törvényt módosították, hogy ő egy nagyon fontos beosztást személy szerint betölthessen, amit egyébként a törvény kizárt. De volt itt lex Szapáry, s még legalább tízet föl tudnánk sorolni. Lex Patyi, a pozitív; negatívra meg emlékszem, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökét egy sebtében behozott törvénnyel teljesen törvénytelenül és alkotmányellenesen a ki nem töltött ciklusa közepén egyszerűen leváltottak. Ez rombolja a tekintélyt!

Hát, csodálkoznak rajta, hogy a társadalomban elvadulnak a dolgot? Ül otthon a polgár, és azt látja, hogy megválasztott egy parlamentet, amely gyakorlatilag egy mutyigépként működik?! (Böröcz László: Ez a ti időtökben volt így!) Nem, a te idődben, képviselőtársam, most vannak névre szóló törvények! Most nincs következménye semminek.

De ha még múltidézésről beszélünk, képviselőtársam, mert ön kezdett el itt kommunistázni, és felvetette, hogy egy volt miniszterelnök hogyan szerezte a vagyonát. Árulja már el nekem, Orbán Viktor párttitkár apukája miből vette meg a bányát. (Korózs Lajos: Lopott pénzből.) Miből? Vagy Mészáros Lőrinc? Válaszoljon a kérdésemre: Orbán Viktor volt MSZMP-párttitkár apja miből vette meg a bányát! Marshall-segélyből? Vöröskölcsönből? Vagy miből? És ha majd erre tud válaszolni, akkor oktasson ki bárki mást! Mészáros Lőrincnek miből lett 2 milliárd dolláros vagyona öt év alatt?

És akkor válaszoljon arra, hogy önök mire használják ezt a parlamentet! Teljesen hülyének néznek mindenkit? Ennek az embernek a vagyonának szerintem az 1 százalékát nem teszi ki az, amit ő piaci alapon tisztességes üzletemberként összeszedett. Ő vagy uniós, vagy költségvetési pénzből elnyert beruházásokon gazdagszik. S akkor csodálkozik rajta, hogy az embereknek erőteljes véleménye van a magyar Országgyűlésről és annak tekintélyéről? Amikor ő meg gürizik és kap önöktől 400 órás rabszolgatörvényt? Azt hiszik, hogy ebben a kis országban ezt nem látja mindenki?!

Az Országgyűlés tekintélyét azzal lehetne megóvni, ha nem lennének egynapos törvényjavaslatok, nem lennének névre szóló törvényjavaslatok, ha nem élnének vissza a hatalmukkal. Az embereknek példát akarnak mutatni? Mutassanak példát azzal, hogy a kétharmados parlamenti többség leül az ellenzékével, és azt mondja, ami itt elhangzott, hogy gyerekek, ez így nem mehet tovább, üljünk le, és csináljunk egy olyan szabályt, amit mindenki be tud tartani! S még egyszer mondom, nem véletlenül minden parlament  és ez a parlament is így működött harminc évig  a saját szabályait konszenzussal hozza, mert az az egy garancia van rá, hogy mindenki be fogja tartani.

S nem az, hogy fegyveres testületet hozok létre, aztán felfegyverzem őket, majd utána a magyar honfitársainkat, akik éppen parlamenti őrséges egyenruhában vannak, arra fogom kényszeríteni, hogy fizikai erőszakkal képviselőket húzzanak-vonjanak; vagy a kápónak előléptetett jegyzőktől várom majd el ugyanezt. Hogyan gondolják ezt?! És hogy gondolják, hogy ennek az iránynak, amerre mennek, normális, békés, tisztességes vége tud lenni?

Végezetül azt mondom önöknek, és nyilván a választópolgároknak is, hogy nekem az az érzésem, hogy október 13. után ahelyett, hogy valami minimális felülvizsgálata lenne annak, hogy miért tart itt persze az ország is, de akár önök is, ehelyett elindult véglegesen ez a bunkereffektus. Elindulnak egy olyan úton, ahonnan  ezt már sokszor mondtuk  nincs visszaút, de ha errefelé mennek, onnan tényleg nem lesz visszaút. Én pont annál a törvénynél mondtam el tanult kollégámnak, Gulyás Gergelynek, amikor ő itt a vezérszónoklatot bevállalta a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolításáról szóló tényleg minősíthetetlen törvénynél, hogy azért azt ne felejtsük el, s önnek meg pláne mondom, vagy neked, fiatal, kedves képviselőtársam, hogy ebben az országban fogunk élni még hosszú-hosszú évtizedekig.

Nem négy év van meg nyolc, vagy akár tizenkettő, hanem itt kéne éljünk, ebben az országban. És azt ilyen törvényekkel egymás mellett tisztességesen biztos nem lehet megtenni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

(3.30)




Felszólalások:  Előző  348  Következő    Ülésnap adatai