Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az atomenergiáról, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, valamint az energiahatékonyságról szóló törvények módosításait foglalja magában, figyelemmel arra, hogy az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel, valamint az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében ezen energetikai tárgyú jogszabályok vonatkozásában több különböző tárgyú, kisebb terjedelmű, de a hazai energiaszabályozás egyes eseteiben kiemelt jelentőséggel bíró módosítás vált szükségessé.

A törvényjavaslatban foglalt módosítások célja és szükségessége az egyes energetikai szakterületen a következő. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása a felügyeleti díjra vonatkozó meglévő szabályozást módosítja. A radio­aktív­hul­ladék-tárolók feletti hatósági felügyeletet az Országos Atomenergia Hivatal 2014. július 1-jétől látja el. A felügyeleti díjat 2015. július 1-jétől kell megfizetni a részére. A kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén a tárolás megkezdése óta kell felügyeleti díjat fizetni az Országos Atomenergia Hivatal részére.

A radioaktívhulladék-tárolók és az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója feletti hatósági felügyeletet az Országos Atomenergia Hivatal látja el. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. által az Országos Atomenergia Hivatal részére fizetendő, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot terhelő felügyeleti díj mértékét a jelenleg hatályos szabályozás alapján az átmeneti vagy végleges tárolóban elhelyezett radioaktív hulladék mennyisége határozza meg.

(18.10)

Ugyanakkor a felügyeleti tevékenység ellátásának gyakorlati tapasztalatai azt indokolják, hogy szükségtelen az elhelyezett hulladékmennyiséghez kötni a felügyeleti díj mértékét, hiszen a felügyeleti tevékenység ellátása a tárolólétesítményekhez köthető. Erre tekintettel a módosítás alapján a felügyeleti díj az egyes tárolólétesítmények vonatkozásában összegszerűen kerül meghatározásra annak érdekében, hogy annak mértéke megfelelően szolgálja a felügyeleti tevékenység ellátásával összefüggő feladatok finanszírozását. A törvény összegszerű javaslatai következők a felügyeleti díj mértékére: kiégett kazetták átmeneti tárolója 300 millió forint, nemzeti radio­aktívhulladék-tároló 200 millió forint, radio­aktívhulladék-feldolgozó és -tároló 100 millió forint.

Az atomenergiáról szóló törvény módosításának indoka részünkről: a felügyeleti tevékenység ellátásának gyakorlati tapasztalatai azt indokolják, hogy szükségtelen a beszállított és a radioaktívhulladék-tárolóban tárolt hulladékmennyiséghez kötni a felügyeleti díj összegét, hiszen az Országos Atomenergia Hivatal által ellátott felügyeleti tevékenység a tárolólétesítményekhez köthető, a hatóság a tároló­létesítményt felügyeli. A felügyeleti díj mértéke a 2016. évi felügyeleti díj mértékénél alacsonyabb összegben kerül megállapításra, illetve az Országos Atomenergia Hivatal a módosítással bevételi forrástól is elesik.

A második módosítandó törvény ‑ államtitkár úr pillérnek nevezte ‑, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításával egységessé válik a távhőtermelő és hőszolgáltató létesítményekre vonatkozó szabályozás a törvény hatályának pontosítása révén. Szintén pontosításra kerül a távhő-engedélyezésre, valamint a távhőszolgáltatók közzétételi kötelezettségére vonatkozó szabályozás, kiegészülnek az épületrészenkénti mérésre vonatkozó előírások. Módosulnak a nyereségkorlát szabályai is, tekintettel arra, hogy a vonatkozó részletszabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Mindezeken túl a távhőár-szabályozási szabályok is módosításra kerülnek. Ahogyan államtitkár úr is említette, a gázév kezdetének július 1-jéről október 1-jére módosulásához kapcsolódóan a távhő hatósági árszabályozása működtetése érdekében szükséges annak előírása, hogy a földgáztüzelésen alapuló hőtermelési technológiát alkalmazó távhő­termelők és távhőszolgáltatók továbbra is kötelesek minden év július 1-jéig megkötni a földgázbeszerzési szerződéseiket.

Az említett harmadik pillér, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény kiegészül az elektromos gépjárművekre vonatkozó szabályozás pontosításával, valamint módosul a villamosenergia-nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre és a végső menedékesre vonatkozó szabályozás.

A negyedik pillér ‑ így nevezte az államtitkár úr ‑, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása a következők miatt szükséges. A módosítás révén lehetőség nyílik a piaci körülményeknek megfelelő kötelezettség megállapítására a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára. A jelenlegi szabályozás kötelezővé teszi a mintaajánlat készítését, amitől még az érintett másik szerződő fél beleegyezésével sem lehet eltérni, ez bizonyos helyzetekben túlzott mértékben avatkozik be az engedélyes üzletmenetébe.

A vonatkozó európai uniós előírásokkal összhangban egyértelműbbé válnak a rendszer-üze­mel­tetők tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi jogszabályok is. A módosítással a közvetett irányítást gyakorlók esetében felügyelőbizottságba kinevezhetők köre szűkül, amíg az igazgatóságba kinevezhetők köre bővül. A törvényjavaslat szerinti módosítás megteremti a lehetőséget a tárolói engedélyesnél rendelkezésére álló, elkülönítetten nyilvántartott, mobilgázzá átminősített párnagázkészlet felhasználására is.

Ezt kívántam elmondani, tisztelt elnök úr, a törvénymódosítással kapcsolatban. A frakciónk támogatja a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)