Készült: 2024.04.26.01:21:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2015.05.29.), 10. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:10


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Alig több mint fél évvel ezelőtt vitattuk itt meg a parlamentben az idei, a 2015. évi költségvetést, és íme, most már itt állunk és vitatjuk a jövő évi költségvetést. Sokan az előnyeit, sokan ennek a hátrányait próbálják magyarázni itt a vita során, én mégis azt hiszem, hogy ez egy világos üzenet mind a külföldi partnereink, mind az állampolgárok számára, mert igazából azt az üzenetet hordozza, hogy a magyar gazdaság jó úton jár, a gazdasági szereplők számára pedig kiszámíthatóbbá, követhetőbbé válnak a költségvetési folyamatok.

(9.00)

Úgy vélem, nem kell mélyrehatóbban boncolgatni, hogy milyen fontos üzenet ez egy olyan világban, ahol az országok gazdasági mozgásterét alapvetően befolyásolják a nagy hitelminősítők besorolásai, a jövőre vonatkozó várakozásaik.

Az Állami Számvevőszék elnöke parlamenti felszólalásában és a Költségvetési Tanács elnöke is egyértelművé tette, hogy ez a költségvetési tervezet megalapozott, megalapozott vitát is folytathat ennek alapján az Országgyűlés, és ez egyértelműen annak köszönhető, hogy az elmúlt öt év során folyamatosan javultak a tervezhetőség és a kiszámíthatóság feltételei. Az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetési tervezetben az adóbevételek közel 85 százalékát megalapozottnak minősítette, és ha valaki visszaemlékezik, az idei évre vonatkozó költségvetési vita során ez a szám még alig volt több mint 50 százalék.

Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét néhány üzenetre, amelyet ez a költségvetés magában hordoz. Egyértelmű üzenet az, hogy a kormány a tisztességes állampolgárok, a tisztességes vállalkozók, a családok oldalán áll. Szeretném ezt példákkal is alátámasztani. Az első és talán a legfontosabb, hogy ez a költségvetés - ahogy hallhattuk is, és ahogy a számokból ez következik - az adócsökkentés költségvetése. Ennek a kijelentésnek talán még nagyobb a jelentősége egy olyan gazdasági válságot követően, amikor a bevételek növelésével, vagyis az adók emelésén keresztül próbálták korrigálni a hibás gazdaságpolitikai lépések és a súlyos eladósodottság következményeit.

Jövőre, tisztelt képviselőtársaim, a személyi jövedelemadó-rendszer 850 milliárd forinttal hagy többet 2010-hez képest az embereknél, vagyis ennyivel többet fordíthatnak a szülők gyermekeik nevelésére, a háztartások vezetésére, a magasabb életszínvonal elérésére; ennek hatása egészen biztosan nyomon követhető lesz majd a fogyasztás növekedésében. Ez azt jelenti, hogy míg 2010 előtt a gazdaság motorját a hitelek jelentették, addig mára a fogyasztás bővülése lehet a gazdasági növekedés alapja.

Ellenzéki képviselőtársaimtól többször elhangzott, hogy a kormány ezzel a gazdaságpolitikával távolodik Európától. Tisztázhatunk valamit és tisztáznunk is kell: a kormány az alkalmazott gazdaságpolitikai megoldásokkal tulajdonképpen olyan eszközöket használ, olyan eszközökkel él, amelyek az Európai Unió politikájában, fejlesztéspolitikájában is irányadók. Ilyen például, hogy a kormány csökkenti a munkát terhelő adókat. Sokan mondták ezt, hogy az az 1 százalék, amit a kormány a jövő évi költségvetésben a személyi jövedelemadó tekintetében csökkent, annak a jelentősége az emberek zsebében korlátos. Ez így igaz, egy kis fizetés esetében ez csekély, de összességében, nemzetgazdasági szinten ennek a hatása, hogy ez milyen fogyasztásnövekedést vagy milyen biztonságot jelenthet a társadalom életében, meghatározó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új adószabályok senkit sem ösztönöznek a jövedelem eltitkolására, mivel azok nem az adóelkerülést, hanem a tisztességes munkát jutalmazzák. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépései, illetve maga az előttünk lévő költségvetés is a gazdaság kifehérítését célozzák. Az Állami Számvevőszék véleményére szeretnék hivatkozni, amikor a megalapozott növekedés és az adórendszer stabilizálódásának következményeit boncolgatjuk: 2016-ban a kormány nem vezet be új adókat, a gazdaság kifehérítésére bevezetett intézkedések pedig a szakértők szerint egyértelműen hozzák majd a tervezett bevételeket.

Ez az üzenet közvetíti a magyar vállalkozások és a magyar állampolgárok számára, hogy a kormány a tisztességes munka és a tisztességes verseny országát építi, ahol a gazdasági szereplőknek nem kell attól tartaniuk, hogy az egyes szereplők az adóelkerüléssel jogtalan versenyelőnyre tehetnek szert. Ezt a célt szolgálta már az elmúlt időszakban is az elektronikus pénztárgépek vagy az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése, amelyek ma már azon ellenzéki képviselőink számára is, akik annak idején ez ellen nagyon tiltakoztak, egyértelmű, hogy beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Rendkívül fontos, hogy családbarát költségvetésről dönthetünk, amely támogatja a családalapítást, és azt értékként is tekinti. Az elmúlt évek költségvetései már rendre olyan adóintézkedéseket tartalmaztak, amelyeknek köszönhetően a gyermekvállalás nem jelent egyet az anyagi nehézségek növekedésével, a lemondással, a nélkülözéssel. A két gyermeket nevelő szülők havi adókedvezménye az új költségvetés szerint tovább nő.

Szakértői vélemények ezt a költségvetést rendkívül stabil költségvetésnek minősítik. A költségvetés teljesíthetőségének biztonságát növeli, hogy a fejezeteknél most első ízben képeznek úgynevezett fejezeti stabilitási tartalékot, aminek együttes összege 35 milliárd forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság-mutató a 2016. évre 73 százalékra csökken. Ez azért rendkívül fontos, mert az államadósság-mutató 1 százalékpontos csökkenése is jelentős tartalékot tartalmaz, mivel az Alaptörvényben meghatározott kötelezettség még az államadósság további 300 milliárd forintos növekedése mellett is így teljesülhet. Az európai uniós módszertan szerint számított 2 százalékos GDP-arányos hiánycél mintegy 350 milliárd forinttal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelményeknek, azaz a jogszabályi előírások abban az esetben is teljesülhetnek, ha a GDP vagy az államadósság, illetve a hiány a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul.

Mindezek alapján is megállapíthatjuk, hogy fenntartható és stabil költségvetésről van szó, amely azt a célt szolgálja, hogy az előttünk álló út bizton járható és bizton teljesíthető legyen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai