Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Majd itt a folyosói beszélgetésben Zsigó képviselő úrnak segítséget nyújtok ahhoz, hogy ő is képes legyen arra a manőverre, hogy kétperces hozzászólást mondjon, mert úgy látom, nehezményezte, hogy más képviselők megtették. Képviselő úr, erre önnek is van lehetősége, és ha nem él vele, akkor azt hiszem, nem megfelelő parlamentáris eszköz másoknak ezt fölróni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Persze nem erről akartam beszélni, hiszen ez nem érne meg egy fölszólalást, hanem először is a ma itt legtöbbet vitatott kérdésben szeretném világossá tenni a Szocialista Párt álláspontját, mielőtt bárkiben - beleértve Csáky képviselő urat is - kétségek támadnának.

A Szocialista Párt álláspontja szerint a büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos tényállásainak jelenlegi formáját sem a fogyasztókat érintő szigorítás, sem a fogyasztókat érintő enyhítés irányába nem célszerű és nem helyes eltolni. Ezt nem azért gondoljuk elsősorban, mert ezt egy örökkévaló vagy tökéletes törvénynek tartanánk, hanem azért, mert az az álláspontunk, hogy ez egy álvita, ami elveszi a figyelmet az érdemi kérdés, a kábítószer elleni érdemi harc elől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fölmerült ma a vitában, talán Soltész képviselő úrnál az, hogy veszélyben vannak-e a fiatalok, veszélyezteti-e a gyermekeinket a kábítószer, akik már ilyen korban vannak. Én azt mondom, hogy igen. Szembe kell néznünk ezzel a veszéllyel, és meg kell találnunk erre a legjobb eszközöket. Továbbra is azt a kábítószer elleni politikát támogatja a Szocialista Párt, amelyik megfogalmazódott a nemzeti drogstratégiában négypárti egyetértéssel - de talán még ennél is több pártival, mert akkor több párt volt a parlamentben; szóval az összes párt egyetértésével. Ezt a stratégiát tartjuk helyesnek és követendőnek, emellett állunk ki, és minden olyan törekvést támogatunk, amelyik ebbe a stratégiába beleilleszkedik a mi álláspontunk szerint.

Azt mondjuk, hogy felvilágosításra van szükség, mégpedig a valóságon, és nem tévhiteken alapuló felvilágosításra, de egyetértünk azokkal a képviselőtársainkkal is, akik azt mondják, hogy ez nem lehet értékmentes ismeretterjesztés. Ennek olyan munkának kell lennie, amelyik egyben a kábítószerrel kapcsolatos ismereteket a kábítószer elutasítására épülő attitűddel együtt alakítja ki.

Azt mondjuk, hogy szükség van arra a civil hálóra, amelyik valóban a kormánytól függetlenül kezdett el kialakulni, érdekes módon még a Kádár-korszak utolsó éveiben, de amelyet több kormány különböző módokon és különböző hangsúlyokkal, de támogatott, és amelyet mi is támogatandónak és támogatásra méltónak tartunk.

Azt mondjuk, hogy szükség van az ártalomcsökkentésre, mert a kábítószerfüggőnél csak a kábítószerfüggése miatt meghaló, elhalálozó fiatal a szomorúbb és nagyobb veszteség a társadalomnak.

Azt mondjuk, hogy szükség van értelmes párbeszédre, és köszönetet szeretnék mondani azoknak a képviselőtársaimnak, akik ezen a területen eddig is nagyon sokat tettek, akik ezt a témát, ha úgy tetszik, a felszínen tartják. Sok kérdésben nem értek ugyan egyet, mondjuk, Pettkó és Gusztos képviselő úrral, mégis azt mondom, ez fontos, hogy ők ezt a kérdést a média, a figyelem homlokterében tartják. Fontos, mert lehetővé teszi azt, hogy ezen alapulva lépéseket tehessünk, eredményeket érhessünk el, fönnmaradjon az a fajta párbeszéd, amelyik valós képet ad, és a kábítószer-problémával való őszinte szembenézésnek a lehetőségét teremti meg a társadalomban.

És igen, azt mondom, hogy ez a mai vita egyáltalán nem volt értelmetlen, ez a mai vita is hasznos volt, ebben a mai vitában is beszéltünk fontos dolgokról. Mert azt szeretném, ha ennél a vitánál egy dolgot megjegyeznénk: a kábítószer elleni küzdelemnek a főszereplői nem a parlamenti képviselők. A kábítószer elleni küzdelemnek a főszereplői azok a lelkészek, civil szakemberek, azok az orvosok és pedagógusok, az a nagyon sok ember, aki valóban naponta ezzel a problémával szembenéz, aki naponta tesz azért valamit, hogy gyermekeink, a fiatalok ne váljanak kábítószerfüggővé, aki naponta tesz valamit azért, hogy a már kábítószerfüggő vagy kábítószerrel találkozó fiatalokat visszavezesse a társadalomba. Úgyhogy mai utolsó felszólalásomban hadd legyen az utolsó szavam a nekik szóló köszönet.

Önöknek is köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)