Készült: 2020.09.24.01:49:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

335. ülésnap (2013.12.10.), 28. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 28:30


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! 1994 után újabb házszabály elfogadására tesz kísérletet az Országgyűlés, illetve a beterjesztett javaslat és az ennek folytán javasolt együttes vita tartalmazza az országgyűlési törvény ezzel összefüggő módosítását is.

Az új házszabály elfogadásának indokoltságát senki nem vitatta. Ez annyiban természetes, hogy könnyű belátni, a 386 helyett 199 képviselőből álló Országgyűlés nem tud ugyanabban a struktúrában működni, mint az eddigi, majdnem kétszer ugyanekkora testület. A 2010-ben megválasztott parlament komoly érdeme, hogy nemcsak szavakban értett egyet a parlamenti képviselők számának csökkentésével, hiszen ez a látszólagos kompromisszum már a megelőző ciklusokban is fennállt, de most először voltunk képesek arra, hogy saját munkahelyünk majdnem felének a megszüntetéséről döntsünk.

Ezzel egyidejűleg azt is kimondtuk, hogy nemcsak kevesebb képviselőt tartunk elegendőnek, hanem az eddigitől eltérő, más típusú képviselői munkát is szeretnénk látni az Országgyűlésben. Ezért állítottuk vissza a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztség közötti közjogi összeférhetetlenség 1990 és 1994 között már működő szabályait, és ezért terjesztettük ki ezeket a szabályokat valamennyi területre, így 2014 tavaszától a képviselői jogállás minden más keresőtevékenységgel összeférhetetlen. Ezzel egyidejűleg 2014-től az Országgyűlés összetétele is tükrözni fogja, hogy a magyarországi nemzetiségek az alaptörvény rendelkezése szerint államalkotó tényezők, így joguk van a parlament munkájában való részvételre.

E fontos lépések, ha önmagukban nem is elegendők, mégis elősegíthetik azt, hogy az Országgyűlés tekintélyét helyreállítsuk, a parlamenti munkát a korábbinál több tartalommal töltsük meg, a törvényhozási munkát átláthatóbbá és szabályozottabbá tegyük. Új házszabályra tehát azért is szükség van, hogy a parlament a 2014-es választásokat követően működőképes legyen, de e minimális célkitűzésen túl bízunk abban, hogy a javaslat a tartalmasabb és a jelenleginél kevésbé öncélú közéleti vitákat is elősegíti.

A javaslat bizottsági vitájában többen amellett érveltek, hogy elsősorban nem a házszabály javaslatának tartalmával, hanem időzítésével nem értenek egyet, úgy gondolják, hogy a következő Országgyűlésre vonatkozóan az utánunk következő parlamentnek kell házszabályt alkotni, illetve azt hangoztatták, hogy bár a javaslatban lefektetett törvényhozási eljárás iránya üdvözlendő, a jelenlegi kormánytöbbségnek az elmúlt három és fél év ettől eltérő gyakorlata nem biztosít kellően szilárd erkölcsi alapot a javaslat előterjesztésére, illetve elfogadására.

Ami az időzítést illeti: az Országgyűlés akkor járna el felelőtlenül, ha olyan helyzetet teremtene, hogy az új parlament és az újonnan megválasztott képviselők érdemi munka helyett azzal töltenék az új parlament megalakulása utáni első heteket, hogy az Országgyűlés belső működéséről kényszerülnek legalább egy hónapos vitát folytatni, amelynek a befejezéséig nemcsak a törvényhozás lenne működésképtelen, hanem a megválasztott nemzetiségi képviselők, illetve szószólók rájuk vonatkozó szabályozás hiányában semmit sem tehetnének. Ilyen alkotmányos adósságot felelőtlenség lenne magunk után hagyni.

Az eddigieken túl legalább még egy okból megfelelő a házszabály mostani elfogadása és a következő parlamenti időszak elején történő hatálybalépése. Mivel a választások eredményétől függ, hogy ki lesz kormányon és ki lesz ellenzékben, és a sajtóból úgy értesülhettünk, hogy valamennyi párt választási győzelemre készül, így a választások ma még ismeretlen eredményétől függ az, hogy kinek fontosabbak az ellenzék ellenőrzési jogosítványai, és kinek lesz fontosabb a kormánytöbbség hatékony törvényalkotáshoz fűződő joga. Tekintsük tehát az új házszabály elfogadása szempontjából ezt az időszakot olyan kegyelmi pillanatnak, amikor valamennyi oldal abban érdekelt, hogy olyan, a Ház működésére vonatkozó rendelkezéseket tudjunk elfogadni, amelyek egyaránt biztosítják a kormánytöbbség számára a hatékony és minőségi törvényalkotás esélyét és az ellenzéknek a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó jogosítványait.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Földesi Gyula váltja fel.)

Ami pedig azt a kritikát illeti, hogy a kormánypártoknak a javaslatban vázolttól eltérő és valóban sokszor erőltetett törvényhozási menetrend miatt, amit eddig tapasztalhattunk, nincs erkölcsi alapja a jelenleginél szabályszerűbb, megfontoltabb és tervezettebb törvényalkotási eljárásrend elfogadására, ezzel kapcsolatosan azt mondhatom az Országgyűlés bal oldalán helyet foglaló képviselőknek, hogy ha önök tisztességesen járnak el, akkor nem fogalmaznak meg olyan kritikát ez ügyben, amiért ne kellene, hogy saját maguknak is szemrehányást tegyenek. Emlékezzünk arra, hogy nem kisebb jelentőségű politikai döntést hoztak meg az előző ciklusban szocialista többséggel az utolsó pillanatban előterjesztett zárószavazás előtti módosító indítvánnyal, mint a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének megvonása. De mindezeken túl az országgyűlési viták színvonala és a politikai pártoknak a parlament működéséhez való hozzáállása is okot ad a változtatásokra.

Tisztelt Országgyűlés! Az új házszabály számtalan fontos újítást tartalmaz, de támaszkodik az elmúlt 23 év parlamentarizmusának gyakorlatára, sőt még az ennél régebbi hagyományokra is. Ne felejtsük el, Magyarországon a korszerű kormányzati felelősség megteremtésével egyidejűleg már az 1848. évi IV. törvénycikk kimondta a parlament jogát saját ügyrendjének meghatározására.

(10.10)

Amikor méltatlan vitákat folytatunk arról, hogy az önmagukat szavakban kifejezni képtelen, a saját jelentéktelenségük miatt érzett frusztrációt molinókkal ellensúlyozni próbáló törpe pártok képviselői a szabad véleménynyilvánítás jogával élnek-e, amikor megsértik az Országgyűlés rendjét, akkor érdemes visszagondolni arra, hogy a XX. század közepéig, a kommunista hatalomátvételig akár az udvariassági szabályok megsértéséért is a képviselőknek nyilvánosan itt, az Országgyűlésben kellett elnézést kérni, és amíg ezt valaki nem tette meg, addig nem folyósították a javadalmazását.

Ehhez képest a jelenlegi szabályozás kifejezetten kedvező azokra nézve, akik maguk is érzik, hogy ha gondolataikat szavakba öntik, akkor azzal legfeljebb még egyértelműbb módon negatív értelemben kelthetnek feltűnést, ezért az Országgyűlés normális működési rendjének megsértésére hívhatják csak fel a figyelmet saját maguk.

Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a házszabályi rendelkezések részleteire, az Országgyűlés politikai tagozódására irányuló rendelkezések, a képviselőcsoportokra vonatkozó szabályok nagy része változatlan marad, a javaslat csupán azt rögzíti, hogy a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők függetlenek lesznek, és nem csatlakozhatnak frakcióhoz.

A parlament létszámának csökkenése folytán a frakcióalapítási küszöb öt főre csökken, de minden párt jogosult a frakcióalapításra, ha az 5 százalékos parlamenti küszöböt sikerült elérnie.

Az új Országgyűlés működésével összefüggésben a házszabálytervezet célja, hogy hatékonyabbá, ésszerűbbé tegye a parlament munkáját és azon belül a törvényhozási eljárás egészét. Emellett a mindenkori ellenzék számára továbbra is biztosítja, sőt erősíti azokat a garanciákat, amelyekkel befolyásolhatják a törvényhozás működését, és amelyek a kormány ellenőrzéséhez szükségesek.

A javaslat elfogadása esetén a legjelentősebb változás a törvényalkotási eljárás menetében következik be. A javaslat újraszabályozza a törvényhozás folyamatát. Eszerint a törvényalkotási eljárás öt, egymástól elkülönülő szakaszból állna: az első a benyújtás és a napirendre vétel, a második az általános vita, a harmadik a bizottsági részletes vita, a negyedik a részletes vita részeként a törvényalkotási bizottság eljárása, az ötödik az országgyűlési vita és az ezt követő zárószavazás.

A kormány, a köztársasági elnök, illetve az országgyűlési bizottság által benyújtott törvényjavaslat automatikusan az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Ezt követően a Ház határozat a napirendre vételről. E módosítás egy felesleges formalitást szüntet meg, hiszen gyakorlatilag soha nem fordult elő, hogy a kormány indítványát ne vette volna tárgysorozatba a bizottság.

A korábbiaktól eltérően nem a plenáris ülés, hanem a bizottságok folytatják le a törvényjavaslat részletes vitáját. Ennek során a szakbizottság a támogatott módosító indítványok alapján részletes vitát lezáró bizottsági módosító indítványt fogad el. A törvényjavaslatot a házelnök által kijelölt bizottság köteles megtárgyalni, de szabad döntés alapján bármely bizottság jogosult a javaslat egy részét vagy egészét megtárgyalni.

Teljesen új jogintézményként jelenik meg a részletes vita következő szakaszában a törvényalkotási bizottság, amely a benyújtott törvényjavaslatok kapcsán a bizottságokban lezajló részletes vitaszakaszt követően az egyes bizottsági módosító javaslatokat és állásfoglalásokat összegzi, és ezáltal biztosítja az elfogadandó törvény koherenciáját. A javaslat garanciális szabályokat vezet be annak érdekében, hogy a mindenkori ellenzék ellenőrzési jogosítványait az eddiginél hatékonyabban gyakorolhassa.

A házszabály tervezete a törvényjavaslat benyújtásától az általános vita megkezdéséig legalább hatnapos felkészülési időt biztos a javaslat megismerésére és további legalább két napot a módosító indítványok előterjesztésére.

A tervezet szűkebb körben biztosít lehetőséget az általános szabályoktól eltérő, gyorsított eljárásokra. A sürgős tárgyalásra vonatkozó kezdeményezési javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. Garanciális szabály, hogy a sürgős tárgyalás elrendelése, valamint a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak el kell telnie. További korlátozás, hogy sürgős tárgyalás elrendelésére félévente legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor.

Az eddigi kivételes sürgős eljárást a tervezet "kivételes eljárás" elnevezés alatt tartalmazza. Ez az eljárás nem alkalmazható az alaptörvény, nemzetközi szerződést kihirdető törvény, sarkalatos törvény, házszabályi rendelkezés, központi költségvetésről szóló törvény elfogadására, illetve módosítására. Az elrendeléshez szükséges többséget a javaslat kétharmad helyett az összes képviselő több mint felének támogatásához köti, és félévente - a rendes és rendkívüli ülésszakra tekintettel biztosított eddigi 12 alkalom helyett - csak négy alkalommal engedi meg. Meggyőződésünk, hogy az ismertetett korlátok miatt szűkre szabott törvényhozási tárgykörökben a mindenkori kormány számára biztosítani szükséges, hogy adott helyzetben gyorsan reagálhasson, ezért az intézmény fenntartása ebben a szűkebb körben, a szó legszorosabb értelmében kivételes eljárásként indokolt.

A házszabálytól eltérést a benyújtott tervezet az eddigi négyötödös többség helyett a képviselők kétharmadának szavazatával is lehetővé teszi, azonban előírja, hogy az eltéréshez legalább öt ellenzéki képviselő támogató szavazata is szükséges.

Az új házszabály külön rendelkezik a köztársasági elnöki vétó esetén alkalmazandó eljárásról. A köztársasági elnök átiratát a törvényalkotási bizottság tárgyalja, kialakított álláspontjáról jelentést nyújt be a házelnöknek. Módosító javaslatot csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be, amely csak a köztársasági elnök által kifogásolt rendelkezésekre terjedhet ki. Hasonlóan változnának az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldött törvény tárgyalására vonatkozó eljárási szabályok is.

Az Országgyűlés munkájának hatékonyságát segítő változás, hogy a képviselők bizottsági helyettesítésének rendje megváltozik. Aki egy ülésszakban a bizottsági szavazások több mint felén nincs jelen, az a következő havi jövedelmének a szavazásról való távolmaradásokkal arányos részét elveszíti. A rendelkezés azért is fontos, mert itt az új törvényalkotási eljárás az eddigieknél nagyobb szerepet szán a bizottsági munkának, így a rendelkezés az érdemi, szakmai munkát és a képviselő személyes részvételét hivatott biztosítani.

A házszabálytervezet szerint pénzbüntetéssel sújtható a szavazásról bejelentés nélkül távol maradó képviselő. A házszabályhoz kapcsolódó országgyűlési törvény módosítása szerint, ha az Országgyűlés az előzetesen napirendben feltüntetett szavazás időpontjában nem határozatképes, akkor a bejelentés nélkül távollévők tiszteletdíját a házelnök egyhavi tiszteletdíjuk harmadával csökkentheti. Az Országgyűlés elnökének fegyelmi, illetve rendészeti jogkörét érintő módosításokat az országgyűlési törvény már tartalmazza, azokat korábban részben konszenzussal fogadtuk el, de e jogosítványokkal kapcsolatosan arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság IV/1022/2013. számú határozatában az Országgyűlés elnökének fegyelmi jogköreit az alaptörvénnyel összhangban állónak minősítette.

A hatályos házszabály számtalan olyan előírást tartalmaz, amely az elmúlt két évtizedben üres formalizmussá vált. Az új házszabály egy törvény elfogadásának időszakát érdemi, tartalmi eljárási cselekményekkel bővíti, és annak érdekében, hogy ez ne hosszabbítsa meg jelentősen a törvény elfogadásának időtartamát, kiiktatja azokat a felesleges intézményeket, amelyek a gyakorlatban mára értelmüket vesztették. Ilyen változtatás, hogy a bizottságokban ezután nem kellene a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szavazni, és álláspontjukat nem az általános vitában, hanem a részletes vitában fejthetnék ki a bizottságok. Szintén megszűnik a részletes vitára bocsátás felesleges, formálissá vált intézménye.

Az általános vita során, az időkeretes tárgyalás esetén 30 percről 20 percre csökken az időkeret, de valamennyi ülésszakban frakciónként három alkalommal ez az időkeret a kétszeresére növelhető, illetve a frakciók és a függetlenek számára átadható. A napirendi pont előterjesztője, valamint a kormány képviselője számára biztosított, hogy bármikor felszólalhasson, de annak időtartamát a javaslat - a miniszterelnök kivételével - 16 percben korlátozza. Az előterjesztői zárszó időtartamának maximuma a javaslat szerint 30 perc.

Az új házszabály tervezete a módosító javaslat hiányában történő tárgyalás és a határozathozatal esetére új eljárási lehetőséget biztosít. Az előterjesztő indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az általános vita lezárását követően ugyanazon az ülésnapon döntsön a törvényjavaslat elfogadásáról, ha az általános vitájának megkezdéséig nem nyújtottak be módosító javaslatot a törvényjavaslathoz.

A kezdeményezésről való döntés a napirend elfogadását megelőzően az Országgyűlésben születik vita nélkül. Garanciális elem ugyanakkor, hogy az általános vita megkezdéséig módosító javaslat benyújtásával bármelyik képviselő megakadályozhatja a gyorsított eljárást.

A bizottsági részletes vita részleteivel kapcsolatosan érdemes elmondani, hogy mind ez idáig a plenáris ülés előtt zajlottak ezek a viták, sokszor apró, technikai részletekbe menő kérdések merültek fel, nagyon csekély parlamenti érdeklődés mellett.

(10.20)

Azt is láthattuk, hogy sokszor a részletes vita az általános vitában elhangzott érvek megismétlődését hozta magával. A szakmaibb és érdemibb viták elősegítése érdekében az eddig tisztán plenáris részletes vita nagy részére, de nem egészére, a módosító javaslatok megtárgyalására és azokról történő határozathozatalra is a jövőben a parlamenti bizottságokban kerülne sor. A házelnök a törvényjavaslat tárgyalására egy bizottságot jelöl ki, ezzel párhuzamosan más bizottság is folytathat a tárgyalandó részek meghatározásával részletes vitát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a törvényjavaslat feladatkörét érinti.

Amennyiben a képviselők módosító indítványt nyújtanak be, azt meg kell jelöljék, hogy az adott módosító indítvány tárgyalását mely bizottságtól kérik. Változás, hogy nem az általános vita végéig, hanem az általános vita lezárását, napirendjét tartalmazó ülésnapot követő 3. munkanap 16 óráig lehet benyújtani az indítványokat.

A bizottságok a tárgyalást bizottsági jelentéssel zárják, melynek mellékleteként elkészítik azt a bizottsági módosítójavaslat-csomagot, amelyet benyújtanak a házelnöknek, és amely a támogatott képviselői módosító javaslatokból, illetve a bizottságok saját javaslataiból áll.

Teljesen új elem a törvényhozásban a törvényalkotási bizottság. Feladata, hogy összegezze a bizottságok módosító javaslatait, majd azokat, figyelemmel az alkotmányossági és jogszabály-szerkesztési elvekre is, összegző módosító javaslatban foglalja össze. Az előterjesztőnek továbbra is megvan a lehetősége, hogy nyilatkozzon arról, hogy a bizottsági módosító javaslatokban foglalt mely módosításokkal ért egyet. Ha nincs bizottsági vagy képviselői módosító indítvány, akkor a törvényalkotási bizottság sem jár el.

A törvényalkotási bizottság létrehozása reményeink szerint érdemben járulhat hozzá a törvények alkotmányosságának és koherenciájának megerősödéséhez. Az országgyűlési vita során a vita első részében a bizottságok ismertetik megállapításaikat, tehát ez a részletes vita utolsó szakasza, illetve a törvényalkotási bizottság javaslatával kapcsolatos álláspontjukat.

A mostani rendszerhez hasonlóan többségi és kisebbségi vélemények is elhangozhatnak. Ezután az előterjesztő és a kormány képviselője ismertetheti az álláspontját, a vita második szakaszában, időkeretes tárgyalási rendben a képviselőcsoportok, független képviselők, szószólók fejtik ki álláspontjukat, majd az előterjesztő a vita lezárását követően közvetlenül zárszóban reagálhat a vita során elhangzottakra.

Az Országgyűlés ezután a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatáról szavaz, majd a zárószavazás során a törvényjavaslat egészéről dönt. A zárószavazás előtti módosító indítványok tekintetében a korábbi, nehezen kontrollálható kereteken szigorít a javaslat, és csak szűk körben a valódi koherenciazavar feloldása, valamint kodifikációs vagy nyelvhelyességi hiba javítása érdekében teszi lehetővé zárószavazást előkészítő módosító javaslat benyújtását. Ebben az esetben a törvényalkotási bizottságnak újra össze kell ülnie.

A zárószavazás előtti módosító javaslatról az Országgyűlés szintén időkeretes vitát folytat, majd egyetlen szavazással dönt. A koncepció részeként változás az is, hogy miután az Országgyűlés a szakbizottságok módosításait egybefoglaló, a törvényalkotási bizottság által elkészített összegző módosító indítványról szavaz, így nem dönt az Országgyűlés a képviselői módosító indítványokról, hanem azok sorsát a bizottságok döntése határozza meg. Ezzel kapcsolatosan szeretném egyértelművé tenni, hogy ma sem része a képviselőket megillető jogoknak, hogy a képviselő által benyújtott módosító indítványról az Országgyűlés szavazzon, hiszen ha egy javaslat nem kapja meg a szakbizottság tagjai egyharmadának támogatását, úgy a javaslatról az Országgyűlés ma sem dönt. Ezt a helyzetet csak nagyon szerény mértékben orvosolja az, hogy a frakciók néhány módosító indítványról ebben az esetben is kérhetnek szavazást. Ez azonban már frakciójogosítvány és nem képviselői jogosítvány. Így tehát ma is az a helyzet, hogy a képviselői módosító indítványok jelentős részéről a szakbizottságok döntenek, és számtalan módosító indítvány a szükséges támogatás hiányában már a bizottságban elhal.

Az új házszabály tervezete semmilyen formában nem interpretálható úgy, mintha az képviselői jogokat csorbítana, mert senkit nem lehet olyan jogtól megfosztani, amivel az eddigi szabályozás során és alapján sem rendelkezett.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvény a legfontosabb törvények egyike, a parlamentarizmus kialakulásának egyik oka és alapja. Mint ahogy az alaptörvény is kiegészült a korábban hiányzó közpénzügyekre vonatkozó szabályokkal, például a költségvetésre és az államadósságra vonatkozó legfontosabb rendelkezésekkel, ugyanúgy a házszabály is részletesen tárgyalja a költségvetési eljárás szabályait. A költségvetési törvény esetében még nagyobb a jelentősége annak, hogy megfelelő felkészülési idő álljon valamennyi képviselő rendelkezésére. A költségvetési törvény tárgyalásában a legnagyobb változtatás, hogy egyszakaszossá válik. Ettől egészében az elfogadási eljárás nem lesz rövidebb, de logikusabb és ésszerűbb lesz, az eddig követett gyakorlatnak is jobban megfelel annyiban, hogy most január 1-jét követően már bármikor lehetett módosítani az egyébként az első szakaszban módosító fejezeteket érintő számokat is. Tehát e tekintetben ez a változás indokolt, érthetetlen, miért ne lehetne decemberben megtenni azt az Országgyűlésnek, amit az azt követő januárban már minden korlát nélkül lehet.

A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalásának legkisebb kötelező időtartama nem változik, ez továbbra is 30 óra. A törvényalkotási bizottság szerepét a költségvetési törvény tárgyalása során a költségvetési bizottság veszi át. Továbbra is kizárt lesz a költségvetés sürgős és kivételes eljárásban történő tárgyalása. A központi költségvetés és a fejezetek bevételi és kiadási főösszegére és egyenlegére vonatkozó módosító javaslatot kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság nyújthat be. Kivételesen a kormány is terjeszthet elő ilyen módosító javaslatot, de csak akkor, hogyha a javaslat nem felel meg az államadósság-szabálynak.

Az általánostól hosszabb, 13 nap áll rendelkezésre a javaslat megismerésére, a benyújtás és az általános vita megkezdése között. A költségvetési javaslat tárgyalását valamennyi állandó bizottságnak és a nemzetiségeket képviselő bizottságnak is le kell folytatnia. Az eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében a házbizottság határidőt állapíthat meg a bizottságoknak a részletesvita-szakasz lefolytatására.

Az egységes költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak is meg kell küldeni annak érdekében, hogy a tanács az alaptörvény szerinti államadósság szabályainak való megfelelést vizsgálni tudja. A vélemény megadására a tanácsnak az eddigieknél hosszabb ideje, 3 napja van. A zárószavazás előtti módosító javaslat nem irányulhat a bevételi vagy kiadási főösszegek, illetve az egyenleg megváltoztatására. A zárószavazás előtti módosító javaslatról való döntést követően ismételten meg kell küldeni a javaslatot a Költségvetési Tanács elnökének az államadósság szabályainak való megfelelés vizsgálatára. Erre a vizsgálatra a gazdasági stabilitásról szóló törvény - még egyszer - egy napot biztosít.

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési törvény garanciális jellegű rendelkezése, hogy minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az interpellációk és kérdések tárgyalására időt kell biztosítani. Ez az időtartam továbbra is 90 perc, annyi változik csupán, hogy az új házszabály szerint a nemzetiségi szószóló is kérdést tehet fel. Az általuk feltett kérdés ideje pedig nem számít bele a 90 perces időkeretbe. Az interpellációt és kérdést az ülésnapot megelőző 3. nap délig lehet benyújtani.

A 2014-ben megalakuló Országgyűlés egyik nagy újdonsága lesz a nemzetiségi részvétel. Az új házszabály egyik fontos feladata a nemzetiségi képviselőkre és szószólókra vonatkozó szabályok megállapítása, akikre jellemzően kedvezményes szabályok vonatkoznak.

(A jegyzői székben Földesi Gyulát dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

A nemzetiségi bizottságban valamennyi nemzetiségi képviselő és szószóló helyet kap. A nemzetiségi képviselők nem lehetnek tagjai parlamenti frakciónak, így független képviselőként látják el munkájukat. Nem is csatlakozhatnak egyetlenegy frakcióhoz sem. A megalakuló nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségi képviselők és szószólók kvázi frakciójaként fog működni, itt a szószóló is rendelkezik szavazati joggal, a bizottság elnöke pedig részt vehet a házbizottság ülésén. A bizottság a szakbizottságokhoz hasonló törvénykezdeményezési joggal rendelkezik, egészen pontosan ezzel megegyező törvénykezdeményezési joggal rendelkezik.

A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő határozati javaslathoz a képviselőkre vonatkozó feltételek szerint még a szószóló is módosító javaslatot nyújthat be. A tárgysorozatba-vételre kijelölt bizottság vizsgálni köteles azt is, hogy a határozati javaslat érinti-e a nemzetiségek érdekeit, jogait. A tárgysorozatba-vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba-vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság ülésszakonként legfeljebb három alkalommal kérheti.

(10.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízunk abban, hogy a parlament jobb működése, színvonalasabb és érdemibb vitái a közéleti viták színvonalát is emelhetik. Erre elengedhetetlenül szükség van. Elég, ha csak arra gondolok, hogy a most megvitatandó, a szakmai fórumok többségén üdvözölt és még az ellenzéki pártokat is a megszokottnál árnyaltabb véleményalkotásra indító házszabály tervezetével a tömegtájékoztatás legtöbb fórumán csak azért találkozhattunk, mert néhányan elfogadhatatlannak találták, hogy a képviselőknek hetente egyszer, az ülés kezdetekor fel kellene állniuk, megadva ezzel a tiszteletet a választópolgároknak és egymásnak. Ez kétségkívül megzavarhatja, sőt akár meg is szakíthatja az ülés kezdetekor eddig zavartalanul és változatlanul tovább folytatott beszélgetéseket, és esetleg még méltóságot is biztosít a legfőbb népképviseleti szerv működésének.

Mindez azonban nem elegendő pozitívum, mert a gesztus esetleg értelmezhető az ország harmadik közjogi méltósága iránti tisztelet kifejeződésének is. Ez a vita önmagában méltatlan, káros és értelmetlen. Már az is furcsa, ha e bevett európai és a világ demokráciáiban is ismert gyakorlat, amely éppúgy része az angol alsóház, mint ahogy a német Bundestag vagy az amerikai kongresszus üléskezdésének, valaki számára tűrhetetlen vagy elfogadhatatlan, de egészen biztosan képviselői megbízatásra való teljes alkalmatlanság ékes bizonyítéka, ha valaki a házszabály több száz, a törvényalkotás egész rendjét meghatározó szabályozásában kizárólag ezt tartja kiemelésre érdemesnek.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat korrekt ajánlat a magyar politikai élet valamennyi parlamenti szereplőjének; azoknak a pártoknak és képviselőknek, akik ma tagjai a parlamentnek, éppúgy, mint azoknak, akik ezután kísérlik meg a képviseleti demokrácia minél hatékonyabb működését parlamenti munkájukkal szolgálni. Olyan keret, amely meggyőződésünk szerint több tartalommal tölthető meg, mint amennyit az elmúlt 20 év mára sok tekintetben formálissá vált eljárásrendje biztosított. Olyan keret, amely a jelenleginél alaposabb képviselői munkára, több megfontolásra és kevesebb formális, de több érdemi beleszólásra ad lehetőséget valamennyi képviselő számára. Csak rajtunk múlik, mennyit váltunk valóra ebből.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai