Készült: 2020.09.25.19:47:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

328. ülésnap (2013.11.25.), 20. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2010-ben távozó szocialista hatalom nehéz örökségének egyik legterhesebb része a devizahitel-szerződések ügye. Egyértelmű volt kezdettől fogva a kormány álláspontja a tekintetben, hogy a magyar családoknak jogi védelmet kell biztosítani a devizahitel-szerződéseket kötő bankokkal szemben.

Mi volt a helyzet 2010-ben? Több mint egymillió devizahitel-szerződés volt, melyből 90 százalékot tettek ki a svájci frankban fennálló devizahitel-szerződések, és mindössze 10 százalék volt az euró, illetve japán jen alapú szerződés. Ebből is látszik, hogy valótlan állítás az, hogy bármilyen árfolyamveszteség miatt kellene most többet fizetni a hitelt törlesztő családoknak, hiszen pontosan tudjuk, hogy a szocialista kormányzás alatt volt 20 forinttal gyengébb euró is, mint a mostani euróárfolyam.

(13.50)

Arról viszont a magyar kormány és Magyarország semmilyen formában nem tehet, hogy a svájci frank árfolyama 25 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Ebből látszik, hogy milyen felelőtlenség volt megengedni azt, hogy egy olyan devizanemben adósodjanak el családok, amelyet még bevezetni sem kívántunk soha, amire - szemben az euróval - semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget nem vállaltunk.

Azt lehet mondani, hogy a kormány nagyon sokat tett ebben az ügyben, de a probléma még teljes egészében mindig nem oldódott meg. A végtörlesztés lehetőségével 170 ezren élhettek, és körülbelül ugyanennyien vették a mai napig igénybe az árfolyamgát, illetve az eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket. Azt látjuk, hogy a múlt heti versenyhivatali döntés egyértelművé tette azt, amit gyanúként mi is sokszor megfogalmaztunk, hogy a bankok jogellenesen működtek együtt, kartelleztek annak érdekében, hogy végtörlesztésben való részvételét minél több embernek akadályozzák meg. Ezért kell majdnem 10 milliárd forintos bírságot fizetniük a bankoknak. Ez is alátámasztja a jelenlegi kormánypártoknak azt a helyes, korábban már megfogalmazott helyes véleményét, mely szerint jogi védelemre van szüksége a magyar embereknek a devizahitel-szerződéseket nyakló nélkül megkötő és a valós kockázatokra a magyar polgárokat nem figyelmeztető bankokkal szemben.

Ha az a kérdés, hogy ki a felelős azért, hogy a jelenlegi helyzet előállt, akkor nyilvánvaló, hogy a legkevésbé az állampolgárok, akiknek ezt mint kedvező lehetőséget a valós veszélyekre való figyelemfelhívás nélkül ajánlották fel a bankok. Komoly felelősséget visel a magyar állam, az akkori magyar kormány és a bankfelügyelet, amely eltűrte azt, hogy egy olyan helyzet álljon elő, ami nyilvánvaló volt, hogy ha az árfolyam megváltozik, akkor a magyar gazdaságpolitika nem fogja tudni kezelni, és a legnagyobb felelősség pedig azoké a bankoké, akiknek noha évtizedes tapasztalataik voltak a hitelezésben, ennek ellenére nyakló nélkül tették lehetővé, nem megfelelő biztosíték adása esetén is, a hitelek felvételét.

Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos ezért, hogy teljes körű megoldást tudjunk találni. Még mindig nagyon sok családot érint a kérdés, ezért a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy teljes körű megoldást találjon. Ahhoz viszont, hogy jó jogszabályi javaslatot tudjunk előterjeszteni, tisztán kell látni a jogi helyzetet. Ezért kezdeményeztük azt, és ezért kezdeményezte a kormány azt, hogy a Kúria jogegységi döntést hozzon, tisztán lássunk a szerződések ügyében. Úgy gondoljuk, számtalan olyan kérdés is volt, ahol a bankok egyértelműen visszaéltek az erőfölényükkel, például az egyoldalú szerződésmódosítások ügye. Úgy gondoljuk, hogy csak az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályai alapján is ezeknek a szerződéseknek egy részét vagy akár egészét jogellenessé, érvénytelenné lehet nyilvánítani. Éppen ezért természetesen mi semmilyen igényt nem fogalmazhatunk meg és nem is kívánunk megfogalmazni tartalmi értelemben a Kúriával szemben, de miután jelentős társadalmi rétegeket érintő kérdésről van szó, ezért a minél fontosabb tisztázása a kérdésnek fontos.

Ezért üdvözöljük azt, hogy a Kúria a mai napon mindenki számára a saját honlapján elérhetővé tett indítványában jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte. Ez a jogegységi eljárás a kezdeményezés szerint választ fog adni arra, hogy a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön; a devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések, a pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, illetve amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi következményei közül a bíróság melyiket alkalmazhatja.

Erre várjuk a válaszokat, és a kormány ezután a saját megoldási javaslatával elő fog lépni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai