Készült: 2020.09.25.13:11:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

42. ülésnap (2018.11.19.), 228. felszólalás
Felszólaló Csöbör Katalin (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:48


Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten Bregenzben jártam, ahol az Európai Unió osztrák elnöksége a szubszidiaritás elvéről szervezett konferenciát. Talán első hallásra nem tűnik a legizgalmasabb kérdésnek, de az Európai Unió jövője, a hatáskörmegosztás kérdése kapcsán annál fontosabb ügy ez. Milyen Európát akarunk hosszabb távon gyermekeinknek? Milyen európai intézményrendszert akarunk látni 2019-ben? Amennyiben a brexitre gondolunk, a brit állampolgárok döntésének egyik oka éppen az volt, hogy több területen több Londont és kevesebb Brüsszelt akartak. Az európai uniós integrációnak éppen az alapszerződések adják meg a keretét, tehát a határait is. A belső piaci integráció nem jelentheti azt, hogy például a szociális politikai, munkajogi, családjogi vagy büntetőjogi területen is aránytalanul korlátozzák az uniós intézmények a tagállamok hatáskörét.

A digitalizáció, a klímavédelem vagy a kereskedelempolitika olyan szintű kérdések, amelyekben uniós fellépés szükséges, de számos területen a tagállamokra és azok parlamentjeire hárul a szubszidiaritás elvének érvényesülése feletti őrködés. A magyar parlament nyilvánvalóan jobban tudja, hogy például mi a miskolci és a Miskolc környéki magyar emberek és magyar vállalkozások érdeke. Az Országgyűlésben is foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel korábban, legyen szó a villamosenergia-ár állami meghatározásának fenntartásáról vagy éppen a kiküldött munkavállalókról. E kérdésekben pedig nemcsak az Országgyűléssel, hanem visegrádi partnereinkkel is együtt léptünk fel. Meg kellett védenünk a rezsicsökkentés eredményeit, és közösen kellett a magyar építőipari vállalkozások, fuvarozók érdekében a fenntartásainkat megfogalmazni, mert az uniós jogalkotás éppen a régi tagállamok protekcionista törekvéseit segítették elő.

Az Országgyűlésnek tehát a különösen fontos uniós ügyekben őrködnie kell a tagállami hatáskörök védelme felett. Az uniós szakzsargonban ezt sárgalapos eljárásnak hívjuk, és akkor is alkalmaznunk kell, ha az Európai Bizottság nem nagyon akarja meghallani az álláspontunkat. Ezért is kell jövőre egy valóban polgárközeli Bizottság.

A konferencia arra kereste a választ, hogy miként tudjuk azonosan értelmezni ezt az elvet. Felszólalásomban elmondtam, hogy a visegrádi országok parlamentjeivel hasonlóan látjuk szerepünket uniós ügyekben. Szükség van a brüsszeli jogalkotás ellenőrzésére már a jogalkotás elején. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a sokféleség egysége az Unió, ezért nem lehet minden kérdést uniformizálni, uniós rendeletekkel egységesíteni. Több mozgásteret kellene kapnia a tagállamoknak, több irányelvi jogalkotásra lenne szükség.

Közös gondolkodásban vagyunk tehát Európa jövőjéről, hogy milyen legyen a 27-tagú Európa, miként lehet erősebb és egyúttal nyitottabb például a Nyugat-Balkán országai számára. E fontos munkában számítunk a kormány támogatására. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai