Készült: 2020.09.26.11:49:43 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 94 2010.05.21. 8:20  48-105

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előre leszögezem, kicsit nehéz lesz majd indulatok nélkül beszélnem a mai pár percben, de hogy miért, azt nemsoká meg fogják önök érteni.

Igazából nem is szerettem volna hozzászólni ehhez a témához, ha azt láttam volna, hogy ennél a 11. napirendi pontnál nem az áll, hogy Steiner Pál vezérszónokként szót kap, hanem az, hogy bocsánatot kér Gyurcsány Ferenc. Akkor meg sem szólaltam volna.

(17.30)

De nem ez történt, látjuk, hogy nem ez történik, nincs itt az, aki felelős a történtekért.

Végtelenül örülök, hogy szembesíthetjük a bűnösöket a szélsőséges, erőszakos cselekményeikkel szemben. Örülök, hogy végre a fejükre olvashatjuk a cselekedeteiket. Örülök, hogy megszületik az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozat. De remélem, hogy ezen egy kicsit túl is fogunk lépni, meglesz a lehetőség arra, hogy Gyurcsány Ferenc felelősségre legyen vonva, és egy idő után már ne itt köztünk láthassuk, hanem egy teljesen más intézmény falai között. (Taps a Jobbik soraiban.)

Igazából azért kértem szót, mert én az október 23-ai eseményeknek végig a szemlélője és átélője voltam. Ami ott történt, az tényleg hihetetlen számomra. Engedjék meg, hogy csak pillanatképeket mondjak el, hogy miket láttam én azon a napon.

4 órakor érkeztem meg a Deák Ferenc térre Egerből ünneplőben, bocskaiban, hogy részt vegyek az ünnepségeken. Kiszálltunk az autóból, s az első jelenet az volt, hogy több ezer ember gázfelhőbe burkolva hátrál, és akkor találkoztam jó barátommal, Zagyva Gyulával, aki már "átesett a tűzkeresztségen", neki már kijutott a könnygázból. Ez volt 4 órakor. Leparkoltunk néhány méterre a Deák tértől, és hál' istennek utána sikerült az autót kimenteni.

Tudjuk jól, hogy ott egy pillanatra, egy rövid időre megálltak a rendőrök, majd - ahogy már itt elhangzott - kiadták a parancsot, hogy merre kell tovább szorítani azt a sok ezer embert arról a területről. Mi az oldalvízen mentünk tovább a külső utcákba, onnan követtük az eseményeket, és vértócsákkal találkoztunk. A kilőtt emberek vértócsáin lépdeltünk át, s néztük, hogy mi történik. Elértünk a Rákóczi útra. A Rákóczi út mellett egy cigány ember volt gerincen lőve. Aki velem volt, civilben mentőorvos, aki egyébként szintén ünnepelni jött, ő látta el a sebeit. Én már láttam lőtt sebet, de olyat még nem, amit gumilövedék okozott. Elsőre azt hittem, hogy már a gerincveleje is kilóg, de a mentőorvos megnyugtatott, hogy az csak egy izomszál, amit látok, és nem a gerincvelő.

Egy másik külső utcában egy öltönyös úriember volt. Egyszer csak odarohant néhány rendőr, és agyba-főbe verték azt az öltönyös embert, aki ugyanúgy nézett ki, mint itt mi mindnyájan. Se szó, se beszéd! Mire odamentem volna, hogy segítsek, már visszahúzódtak a rendőrök a Rákóczi útra; ez egy kis kitörő csapat volt. Vajon miért kellett megverni ezt az öltönyös úriembert? Egy következő pillanatkép: hajléktalan ül ugyanabban az utcában. Előtte vértócsa. És nem volt álla. Ellőtték az állát.

A következő helyszín a Blaha Lujza tér. Ott megálltak a rendőrök, kialakult egy ellenállási gócpont. Sorra jöttek a sebesültek. Mi az Akácfa és a Dohány utca sarkánál kialakítottunk egy elsősegélyhelyet. Fél tucat ember volt a fal mellé kiterítve, akiket odahoztak. Volt olyan, akinek a szemét is kilőtték. Mire a mentő megérkezett, elláttuk a sebeiket. Semmiben sem különbözött, olyan volt, mintha '56-ot éltük volna meg.

Menjünk tovább! Felszámolták a Blaha téri ellenállást. Innentől kezdve a Körúton embervadászat folyt. Csak annyit láttam, hogy jön a lovas rohamrendőr, és futó nőket vernek fejbe. Egy férfit ugyancsak elláttunk elsősegélyben - ő is öltönyben volt -, mert egyszerűen csak ott volt a kardlap előtt, és mindjárt fejen vágták. A hölgyek menekültek a rendőrsorfal előtt. Volt, aki levetette a cipőjét, mert nem tudott volna tűsarkú cipőben futni és elmenekülni.

Behúzódtunk egy lépcsőházba, és jöttek a rendőrök. Látták, hogy tízen-húszan - tizennégyen voltunk - behúzódtunk egy lépcsőházba, és be akarták törni az ajtót. Nem tudtuk bezárni, ezért ketten férfiemberek nekivetettük a hátunkat az ajtónak, és próbáltuk tartani. S tartottuk is. Közben természetesen befújták a gázsprayt. A fiatalember, aki velem volt - hál' istennek ő is ereje teljében volt -, idegességében csúnya szavakat mondott a rendőrökre. Akkor mondtam neki, hogy ne hergeld őket, gondolj a gyerekekre és a nőkre, akik velünk vannak, mert ha ezek betörnek, ezeket mind meg fogják verni. Ilyen események történtek. Ékes Ilona képviselő asszony elmondta, mi történt akkor, ha a rendőröknek sikerült betörniük egy ilyen helyre. Miránk is ugyanez a sors várt volna.

Nos, nem akarom az egész nap élményét végigmondani. A lényeg az, hogy a végén, miután az embervadászatból sikerült kikerülni, átgyalogoltam az Erzsébet hídnál lévő barikádhoz.

S már csak egyetlenegy gondolatot szeretnék hozzáfűzni. Én nem értek teljesen egyet Schiffer András úr és néhány más képviselőtársam hozzászólásával, hogy a barikádépítés törvénytelen. Barikádot nem azért építenek az emberek, mert valakit meg akarnak támadni, hanem azért, hogy megvédjék magukat. S hogy jogos volt az önvédelem ezen a napon, akár mondjuk, a Blaha Lujza téren barikádot építeni? Igen, jogos volt! Nem tudom, hogy mit mond a törvény, én nem vagyok jogász. De szerintem miért volt jogos? Azért, mert amint felszámolták az ellenállást, kezdődött az embervadászat. Védték magukat az emberek, mindenhol.

Konklúzióként csak annyit szeretnék mondani, hogy igenis, én meg tudom érteni azokat a fiatalokat, akik barikádot építettek, hogy megvédjék magukat, megvédjék a mögöttük lévő gyerekeket, idős embereket, asszonyokat és nőket, s irántuk csak tiszteletet lehet tanúsítani, mert azt tették, amit ilyen helyzetben minden embernek alapvető emberi kötelessége lenne megtenni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 146 2010.05.21. 1:34  105-175

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt én úgy vettem észre, hogy az LMP képviselői talán nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy vidéken pontosan mi is a helyzet. Konkrétan Dorosz Dávidnak szerettem volna pár szót mondani, hogy igazából a vidéki embereket természetesen rettenetesen zavarja a húszezer forint alatti lopások súlyos elharapózása, de őszintén szólva - és ezt mondom úgy, hogy száztizenöt lakossági fórumot tartottam, elsősorban Kelet-Magyarországon, a 90 százalékát kis falvakban - az embereket nem ez zavarja, hanem az erőszakos bűncselekmények nagymértékű elszaporodása.

Személy szerint én magam is vidéken élek, egy kis faluban Eger mellett. Tőlem is loptak el tyúkokat, természetesen nem érintett kellemesen. Nemrég itt, Budapesten ellopták az autómat, az még inkább kellemetlenül érintett. De amikor bűnözők öt évvel ezelőtt le akarták vágni a fejemet a saját házam előtt, amikor a szőlőből hazamentem, az már kimondottan aggodalommal töltött el.

Tehát úgy gondolom, az, amit kicsit érzünk az LMP-n, hogy talán kicsit Budapest-centrikus, ez ezen a javaslaton vagy ezen az elgondoláson látszik. Én csak arra kérem az LMP képviselőit, talán gondolják át azt is, és valóban nézzék meg, hogy vidéken mi is az, ami igazán aggodalommal tölti el az embereket.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 158 2010.05.21. 0:55  105-175

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Csak egyetlenegy reakcióm lenne Vágó úrhoz, de most már ő is hiányzik, sorra kimennek, akikhez szeretnék beszélni.

Nem tudom, hogy Vágó képviselőtársam egyébként honnan vette az én szavaimból, hogy én bárkinek a bőrszínéről beszéltem volna, a jegyzőkönyv szerint, azt hiszem, de itt mindenki emlékszik, szó sem volt róla. De ha már konkrétan erről volt szó, akkor igenis, akik az én fejemet le akarták vágni, az nem az a cigány traktoros volt, akit én dolgoztatok, hanem azok a cigány fiatalemberek, akik prostituáltakat raknak ki a 3-as út szélére.

De hozzá kell tennem, direkt nem mondtam egyébként, hogy cigány emberekről volt szó, akik szerették volna levágni a fejemet.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 193 2010.05.25. 11:49  154-208

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán kicsit szokatlanként itt az ellenzéki padsorokból én azért elég optimistán tekintek erre az előttünk álló tervezetre.

Miért tekintek ennyire optimistán? Látom már, hogy Heves városában a mostani terv szerint nyolc jobbikos képviselő fog egy darab fideszes képviselővel szemben ülni. Sok képviselőtársam itt azt mondta, hogy ne támogassuk ezt az előterjesztést, mert nem lesznek fideszes képviselők Észak-Magyarországon a városokban, és milyen rossz lesz az ilyen egyszínű városokban majd tevékenykedni. Én azt mondom, hogy nyugodtan akár támogathatnák is. Kicsit így kirívok a sorból, bár valószínűleg azért a pártfegyelem majd nálam is győzedelmeskedni fog ebben az esetben, de mindenesetre elgondolkodtató a tény, hogy azért nem olyan szörnyű ez a helyzet, legalábbis nekünk, Észak-Magyarországon sok-sok városban hatalmas lehetőségek nyílnak meg, ellenzék nem lesz velünk szemben, esetleg csak egy-egy képviselője található majd meg.

Nézzük tovább ezt a nagyon jó kis aránytalanságot! Ha azt nézzük, hogy például - maradok a saját pátriámnál, Egernél és Heves megyénél - eddig Egerben 25 képviselő volt, Heves megyében 40 képviselő volt; a mostani arányszámok alapján Egerben lesz 17, Heves megyében 15. Milyen arányos is ez a rendszer, az 50 ezer fős városnak 17 képviselője lesz, a 260 ezer fős megyei lakosságnak pedig 15. Nyilvánvalóan ez mind az arányokról szól, ahogy már itt elhangzott. Nos, ezek csak így gyorsan, hirtelen a számok, az adatok, amik mutatják azért, hogy milyen érdekes is ez a törvény.

(22.20)

De nézzünk egy kicsit komolyabban bele, hogy miről is van szó. Először is mindenképp megállapításként kell leszögezni, hogy Magyarországon komoly demokráciadeficit van, és Magyarországon - tetszik, nem teszik, a nyugat-európai példához képest - bizony a civil szféra messze-messze nem az, ami Nyugat-Európában működik. Mondom én, ugyancsak - hozzá kell tennem - civil szervezet képviselőjeként bejutott önkormányzati képviselőként - igaz, hogy már csak 5 vagy 6 napig leszek képviselő, mert nálunk az álláshalmozás nem működik; úgy látszik, ez frakciótól függ, hogy mely civil személy tartja jónak ezt a rendszert vagy éppen nem tartja jónak.

Nos, azért fontos a demokráciadeficit kérdése, mert mint Nyugat-Európában a civil társadalom nagyon komolyan valóban bele tud szólni az önkormányzatok működésébe, ott szinte természetes, hogy nagyon sokszor vannak olyan országok, ahol tanácskozási joggal vesznek részt az önkormányzati üléseken, nálunk ilyen egyáltalán nem létezik gyakorlatilag. Amikor arról volt szó, hogy majd a civilek ki tudnak harcolni különböző dolgokat, el tudom képzelni, hogy majd a városháza előtt esetleg tüntetnek, és így próbálják kiharcolni a jogaikat. Láttuk a Gyurcsány-kormány alatt, hogy milyen sok mindenre tudott hatást gyakorolni, mondjuk, a civil élet Magyarországon.

Nos, mit jelent mindez? Ez a gyenge civil élet, ez a demokráciadeficit? Gyakorlatilag nálunk azt jelenti, hogy valóban a polgármesterek a pénzek - mondjuk úgy hogy - etikátlan felhasználásával tudnak élni. Nem mondom azt, hogy törvénytelen, mert nem törvénytelen az, ha mondjuk egy kistelepülésen a polgármester háza előtt épül meg a járda, és nem, mondjuk, a falu másik végén, ezt csak egyszerűen etikátlannak szokták mondani. De ahogy itt már Ivády Gábor képviselőtársam elmondta, főleg a kistelepülések kérdésében: minél kevesebb a képviselő, annál könnyebb lebótolni a dolgokat.

Nos, mi lenne a cél ezzel szemben? Pontosan az, hogy a demokráciát erősítsük a önkormányzatokban, és szerintem leginkább a kistelepüléseken. Minél többen szóljanak bele a helyi közügyekbe, és ha Magyarországon persze elsősorban talán gazdasági, de nyilván szociológiai okok miatt is kevesen foglalkoznak a helyi közügyekkel, akkor talán nem árt, ha olyan - hogy mondjam? - ráhatással él az állam, hogy minél több képviselő legyen bent az önkormányzatokban. Akkor mindjárt felmerül - főleg a 2000 fő alatti települések tekintetében -, hogy mennyibe kerülnek a képviselők. Kérem szépen, talán nem arról kellene vitatkozni, hogy itt kevesebb legyen a képviselő, főleg a kistelepüléseken - azzal egyetértek egyébként én is, hozzá kell tennem, hogy a nagyobb városokban, megyékben csökkenjen a képviselők száma, csak hát nyilván máshogy, mint ahogy itt elő van terjesztve, de az, hogy kistelepüléseken is, azzal nem értek egyet.

Mert nagyon egyszerű. Ha önök azt gondolják, hogy itt rengeteg pénz megy el a képviselők tiszteletdíjára, egyrészt ez nem igaz. Mert nagyon sokan nem vesznek fel tiszteletdíjat, akik felvesznek, sokszor odaadják valamilyen adományként, de ha mégis úgy gondolják, hogy sokat vesznek fel, elég lenne az önkormányzati törvényben meghatározni azt, hogy adott esetben mi az a maximum - egy-két-három-négyezer forint -, amit az ilyen kistelepüléseken felvehetnek a képviselők. És mindjárt megoldanák azt a hatalmas költséget, ami szerintem nem éri el a százmilliót sem a kistelepülések tekintetében, ami kiadásra kerül.

Nos, én úgy gondolom, hogy elsősorban talán a képviselői jogállásról kellene még beszélni és elgondolkodni, hogy amikor itt csak fűnyíróelvszerűen, vagy nem is fűnyíróelvszerűen, hanem elég érdekes módon csökkentjük a képviselők számát, akkor miért nem foglalkozunk azzal, hogy az önkormányzati képviselők valóban mit csinálnak az önkormányzatokban. Milyen munkarendjük van? Mi a jogállás? Milyen kötelezettségeik vannak? Mik a felelősségeik? Erről kellene beszélni, mert valóban, ezt is Ivády Gábor képviselőtársam mondta, az emberek elsősorban azzal nem értenek egyet, hogy valaki képviselőként semmilyen munkát ne folytasson, akármilyen testületben is legyen. Ezen kellene változtatni minél gyorsabban, és akkor teljesen máshogy gondolkodnának a helyi települések lakói is a képviselőkről.

De lehetne gondolkodni a képviselők továbbképzéséről. Példának okáért például a kistelepüléseken. Miért nem ezzel foglalkozunk? Mert ez az egyik óriási nagy baj: kistelepüléseken gyenge az értelmiség jelenléte, ez egyértelmű, és bizony, születnek olyan döntések, hogy az ember haja szála is égnek áll adott esetben, de ez sokszor azért van, mert valóban, adott esetben nem értenek hozzá. De ha csak egy kis továbbképzést hajtana végre a magyar állam vagy ilyen törvényi rendelkezéseket hozna, már sokat változhatna a munka az önkormányzatokban. De szerintem még az sem lenne olyan rendkívüli eretnek dolog, ha valamilyen feltételrendszerhez is kötnénk azt, hogy valaki képviselő lehessen adott esetben. Nem árt, ha mondjuk írni, olvasni tud, ezért ezt szögezzük le. De most jelen pillanatban nem kell, hogy írni, olvasni tudjon ahhoz, hogy képviselő legyen valaki.

Nos, az adatok a kistelepüléseknél, ha megnézem, hogy mik az eddigi rendszer számai, akkor azt látom, hogy 100 lakosig 3 fő, 600 lakosig 5 fő, 1300 lakosig 7 fő, 3000 lakosig 9 fő, 5000-ig 11, 10 000-ig 13 fő volt a képviselők száma. Most nézzük, mi az új javaslat! 100 lakosig 2, 1000-ig 4, 5000-ig 6, 10 000-ig 8.

Ez az új javaslat tényleg nagyon szép katonás. Ezt el kell ismerni, ilyen szép, kerek számokat nem is lehetne jobban kitalálni. De vajon az előző, a '94-es törvényben miért hoztak akkor ilyen számokat, hogy 600, 1300 meg 1500? Miért ezekhez kötötték? Miért nem 1868, mondjuk, a lakosok száma, és ott lett volna 9 képviselő?

Megmondom, hogy miért. Nagyon egyszerű az ok. Azért, mert ez sokkal jobban igazodik a magyar településszerkezethez. Ilyen egyszerű. A magyar településszerkezet nem úgy alakult ki, hogy 100, 1000, 5000 és 10 000 fő. Ha megnézik, annak idején statisztikákat is használtak, hogy mégis nagyjából hogyan legyen ez a választási rendszer, és ez jött ki, mert ez alkalmazkodik a településszerkezethez, mondom még egyszer.

Nos, még egy gondolat a kislistával és a nagylistával kapcsolatban. Kérem szépen, ha ezt megszüntetjük, mit fog jelenteni a megyék tekintetében? Nagyon egyszerű. Gyakorlatilag azokból a városokból fognak kikerülni a képviselők, amelyek a legtöbb lakosúak az adott megyében. Teljesen logikus, hogy Heves megyében a harminc-egynéhány ezer lakosú Gyöngyös városa fogja eldönteni gyakorlatilag, hogy kik legyenek a képviselők, mert ott teljesen logikus, hogy a gyöngyösiek nagyrészt lehetőleg a saját helyi képviselőikre fognak szavazni, nem pedig adott esetben egy tiszanánai jelöltre, vagy mondhatnék bármilyen, sokkal kisebb települést.

Ez a 15 képviselő, aki megmaradt Heves megyében, állítom, hogy Gyöngyösről fog kikerülni, esetleg egy-két hatvani még bele fog férni talán a képviseletbe, és a kistelepülésekről gyakorlatilag esetleg egy-két képviselő valahogy a listán majd még helyet kap, de nagyon nem, mert annyira nem lesznek ismertek, természetesen. Nos, nem tudom, hogy ez-e a cél, de a jelenlegi tervezet szerint mindenképp így fog ez működni.

Nos tehát, summa summarum: a megyei önkormányzatokban ugyebár nagyrészt csak városi képviselők fognak ülni, a kistelepüléseken jóval kevesebb képviselő lesz. Mondhatnám a saját egyik kis falvamat, Aldebrőt, ahol a mostani hétről négyre fog lecsökkenni.

Mit jelent ez az én olvasatomban? Az én olvasatomban azt jelenti, hogy bár a Fidesz programjában a vidékfejlesztés prioritásként szerepel, és ez egy nagyon szép szólam, de az első törvény, amit meghozunk, nem más, mint hogy elvesszük a települések képviselőit, megyei önkormányzatokba lehetőleg be sem juttatjuk ezeket a képviselőket. Kérem szépen, az elmúlt nyolc évben az MSZP elvette a kistelepülésektől az iskolákat, elvette a postákat, elvette a közbiztonságot, hogy így fogalmazzak, sok mindent, de leginkább az emberek hitét vette el. Ha önök ezt így megszavazzák, akkor most a képviselőket veszik el.

Kérem szépen, én azt szeretném, ha a falurombolásnak az eddigi üteme nem folytatódna a Fidesz-kormányzás idején is, és gyakorlatilag azt, hogy elsorvasztotta az MSZP a falvakat Magyarországon, nem pecsételné meg politikailag a Fidesz azzal, hogy sokkal kevesebb képviselőt és ezáltal sokkal kisebb politikai erőt képviseljenek a helyi kistelepülések a magyar közéletben. Gondolják át még egyszer ezt a javaslatot!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 201 2010.05.25. 1:33  154-208

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, Kósa Lajos most valóban megtermékenyíti a mi gondolatainkat, nemcsak a mellettem ülő társamét. Ha ez tényleg így van, akkor javaslom, hogy a következő választáson a szavazólapon ne legyenek rajta a nevek, csak a pártlista a megyei választólapon, és akkor valóban senkit nem fog érdekelni, hogy honnan is kerülnek és kik azok a személyek, akik ott vannak felsorolva a választási lapon. Teljesen logikus, hogy innentől kezdve nem az az érdeke egy szervezetnek, hogy a piripócsi képviselőt tegye a választási listájának az 1., a 2. vagy az 5. helyére, hanem a gyöngyösit, a hatvanit vagy mondhatnám a nagykanizsait vagy mondhatnék bárkit. Ez a napnál világosabb, úgy gondolom.

Bánki Erik képviselőtársamnak csak azt mondanám, hogy azért, mert a 3200 önkormányzatból tud 20 olyat, ahol kevesebb képviselő van, és a másik 3180-ban több képviselő indul el, példát mindenre lehet mondani természetesen, szerintem ez nálunk sem probléma, ugyanígy a civil életben is. Azért, mert tud olyan városokat, ahol civilként nyerte meg polgármester, igen, Egerben is civilként nyerte meg a polgármester, csak épp a Fidesz-logó is mellette volt, hozzá kell tenni, tehát nem azért kapott már nem is tudom, hány százalékot, mert ő civilként, egyébként egy 10 százalék körüli civil szervezet képviselőjeként indult volna, de lehet így is nézni, úgy is nézni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 131 2010.05.26. 6:51  1-192

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök-jelölt Úr! Engedje meg, hogy ne egy egész nagy koherens beszédet mondjak, hanem inkább csak néhány idézetet ragadjak ki a kormányprogramból, és erre próbáljak nagyon röviden, néhány mondatban válaszolni.

Nos, az egyik érdekes dolog arról szól, hogy 1 millió új munkahely 10 év alatt. Mit jelent ez? Visszakérdeznék, hogy 10 év alatt mennyi régi munkahely fog megszűnni Magyarországon. Számomra ez a mondat nem igazán értelmezhető, mert 1 millió új munkahely 10 év alatt magától is létrejöhet a gazdaságban teljes mértékben, de ugyanennyi meg is szűnhet, vagy akár még ennél sokkal több is. Véleményem szerint, ha ezt majd 10 év múlva szeretnénk számon kérni, akkor ezt csak úgy tehetnénk meg, ha az lett volna ebben a mondatban, hogy 1 millióval több munkahely. Magyarországon nem új munkahelyekre, hanem elsősorban több munkahelyre van szükség, csak ez az, ami számon kérhető. Igazából örülnék, ha ez négyéves ciklusra szólna igazából, ha 400 ezerrel több munkahely lenne megfogalmazva e helyett a mondat helyett.

A másik dolog: a magyar társadalom joggal követeli a politikai kiváltságok felszámolását, a mentességek megszüntetését. Kérdezem jövendő miniszterelnök urat, a politikusok legkirívóbb kiváltsága, az álláshalmozás vajon mikor szűnik meg. Hiszen erről már sokszor volt szó, és a Jobbik ezt már sokszor hangoztatta, hogy nem lehet egy fenékkel két lovat megülni, nem lehet egyszerre polgármester valaki, országgyűlési képviselő, frakcióvezető, s a többi, hadd ne soroljam tovább.

A következő: a kórházak privatizációját a Fidesz nem támogatja, a kórházaknak közösségi tulajdonban kell maradniuk. Kérdezem én, volt-e már kórház-privatizáció Magyarországon. Én nem tudok kórház-privatizációról. Ugyanis például Sós Tamás itt jelen lévő képviselőtársunk, illetve éppen most nincs jelen (Derültség.), amit véghez vitt a HospInvesttel kapcsolatban Heves megyében, az nem kórház-privatizáció volt, hanem a megyei egészségügyi szolgáltatást privatizálta. Azt szeretném, ha ez lenne konkrétan megfogalmazva, mert a kettő közel sem ugyanazt jelenti.

A negyedik idézetem a bevásárlóközpontokkal kapcsolatos. De talán ezt nem is mondanám végig. Itt igazából azt látom, hogy a bevásárlóközpontokkal kapcsolatban a Fidesz határozottan revideálta az eddigi elképzeléseit, és felismerte azt, hogy az erőfölényükkel tönkreteszik a magyar gazdaságot, a gazdákat, a beszállítókat. De egy dolgot itt is hiányolok. Méghozzá azt, hogy nemcsak itt él vissza erőfölényével egy multi, hanem bizony a saját alkalmazottaival szemben is visszaél. Tudom jól, hogy a KDNP-frakció programjában vagy gondolataiban benne található a vasárnapi zárva tartás kérdése. Ez a Jobbiknak egy határozott programpontja. Nagyon szeretném, ha ez nem maradna ki, hiszen rendkívül kiszolgáltatottak az alkalmazottak a multicégeknél, és igenis, a Jobbik szeretné visszaadni a vasárnap szentségét. Mindenki saját maga dönthesse el, hogy elmegy vasárnap kirándulni, templomba jár, vagy bármilyen más lehetőséget kíván ezen a napon megvalósítani. Kérem is a KDNP-frakció tagjait, olyan közel ülnek miniszterelnök-jelölt úrhoz, próbáljanak egy kicsit lobbizni annak érdekében, hogy ez minél hamarabb megvalósuljon. Mert ez nagyon fontos dolog, százezrek várják azt, hogy megvalósuljon ez a törvényjavaslat.

A következő idézet talán, hogy "az együttműködés helyett szembefordította egymással a társadalom tagjait, csoportjait, a fiatal korosztályokat az idősekkel, a munkából élőket a nyugdíjasokkal, a vidékieket a fővárosiakkal, a határon túl élőket az anyaországgal". Ezzel teljesen egyet lehet érteni. Én azért hozzátenném, hogy a cigányságot a magyarsággal is szembefordította az elmúlt nyolc év kormányzása. Azért hadd mondjak egy konkrét dolgot, ami rendkívül irritálja az embereket vidéken. Példának okáért hogyan működik az, hogy cigány közmunkaprogram van meghirdetve? Nem magyar közmunkaprogram vagy sváb közmunkaprogram vagy román közmunkaprogram, hanem 12 milliárd forintot csak azért adunk, hogy bizonyítsa valaki, hogy munkanélküli és mellette még cigány ember is. Ha valaki nem tudja bizonyítani, ha ő magyar, akkor nem kaphat ebből a közmunkaprogramból? Ilyet véleményünk szerint nem lehet létrehozni.

Gondoljunk csak arra, olyan pályázati kiírások vannak, hogy ha valakinek összedől a háza, két dolgot kell bizonyítani ahhoz, hogy kapjon támogatást: hogy összedőlt a háza, és hogy cigány ember. Az hogy lehet, hogy ha a szomszédja magyar ember, akkor el kell mennie a cigány kisebbségi önkormányzathoz, hogy állítson ki arról egy papírt, hogy ő mégiscsak cigány ember, különben nem kapja meg ugyanazt a támogatást? Nos, ezek irritálják a magyar társadalmat, és ezt kell véleményünk szerint minél gyorsabban megszüntetni, s így a bűnbakképződés sem lesz majd talán jellemző.

A legvégén nagyon gyorsan idézetként felolvasnám: "Táguló belföldi piac nélkül a globális ugrás is nehezebb, ezért itthon kell kezdeni a piacbővítést." Mondok egy másik idézetet: "Minden egyes megszülető gyermek befektetés, amely sokszorosan meg fog térülni az országnak, amikor képzett és egészséges felnőtté válva aktívan részt vesz a javak előállításában." Szeretnék csak egy dologra figyelmeztetni mindenkit, akár a tévénézőket is. A gazdaságfejlesztés és a piacbővítés legkézenfekvőbb, de egyébként soha nem hangoztatott módja az, hogy minél több gyermek szülessen az országban. Minél több gyermek születik, már a születés előtti pillanatban szülész-nőgyógyászoknak ad munkát, hadd ne soroljam; amikor megszületik, egyből bébiételt fog fogyasztani, és hadd ne soroljam végig az életfolyamatát - tehát a gyereknevelés időszakában is már gazdaságfejlesztő hatása van. Mi ezt soha nem hangoztatjuk. Ez a program sem hangoztatja ezt az alapvető dolgot, pedig úgy gondolom, mindenki beláthatja ennek jelentőségét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 214 2010.05.26. 7:22  193-305

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselők! Úgy gondolom, ha családtámogatási rendszerről beszélünk, akkor nem árt, ha először a demográfiai helyzetet is nagyon röviden megvizsgáljuk. Mondanék néhány ismert vagy kevésbé közismert adatot, már csak azért is, mert konkrétan ehhez a mostani törvénymódosításhoz kapcsolódik majd az egyik ismertetett adat egy szociológiai tanulmányból.

Nos, már a kormányprogram is szólt arról, hogy Magyarország népesedési helyzete tragikus. Én azért egy kicsit továbbmennék: Magyarország népesedési helyzete gyakorlatilag a szakadék szélén táncol, ez már a vég, ami egy-két éven belül bekövetkezik hazánkban. Hogy miért, mindjárt mondom az adatokat. De először nézzük meg nagyon röviden: a Ratkó-korszak óta 1974 és '78 volt az a négy év, amikor elegendő gyermek született Magyarországon ahhoz, hogy a reprodukciós szintet elérjük, ekkor sem volt egy demográfiai robbanás, csak ez a négy év volt, amikor nem fogyott tulajdonképpen az ország lakossága.

Ezután nagyon gyors ütemben csökkent a születendő gyerekek száma. Nézzünk néhány adatot: volt olyan év '74 és '78 között, amikor 182 ezer gyermek született hazánkban. Ma kilencven-egynéhányezer gyermek születik Magyarországon. Ez az adat már önmagában megdöbbentő. Mindössze 35 év telt el, és nem volt világháború, nem volt semmilyen különleges dolog. Nézzük meg egy kicsit jobban! Ma Magyarországon egy átlagos családban 1,3 gyermek születik vagy nevelkedik fel statisztikailag. Ahhoz, hogy ne pusztuljunk ki a Kárpát-medencéből, mostani hazánkból, 2,1-2,2 gyermeknek kellene születnie.

De bontsuk egy kicsit tovább ezt az adatot! Ha egy szociológiai tanulmányt nézünk meg, akkor azt látjuk, hogy a cigányság tekintetében azoknál a családoknál, ahol már legalább egy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik a család egyik tagja, ott a várható gyermeklétszám mindössze 1,6. Azoknál a cigány családoknál, ahol vagy 8 általános vagy az alatti tanulmányi végzettség van, ott 4,2 az átlagos gyermeklétszám. És ez az a pillanat, amikor vissza lehet térni magára a törvénymódosításra, ami pontosan mutatja a lényeget, hogy kérem szépen, az oktatásnak hihetetlenül nagy szerepe van akár a cigányság felzárkóztatásában is; hogy átgondolják, vajon a mostani gazdasági helyzetben, a mostani viszonyok között hány gyermeket tudnak felnevelni. És ha átgondolják, akkor nyilvánvalóan nem fognak esetleg 8-10 gyermeket vállalni olyan körülmények között, ahogy látjuk és ismerjük Magyarországon.

Nos, ehhez még hozzá kell azért tennem mindenképp, hogy ebből az is látszik, a nem cigány etnikumú gyerekek ma Magyarországon egy családban átlagosan 0,9 és 1 között találhatók valahol. Ezért mondtam azt, hogy gyakorlatilag a vég közeledik. Szerintem talán öt év, amíg lehet valamit fordítani ezen a helyzeten, ha a szülőképes korból kimegy ez az 1974-78 közötti korosztály, akkor utána véleményem szerint már vajmi kevés esélyünk van arra, hogy komolyabb beavatkozást tegyünk a magyarság pusztulásának elkerülése végett.

A családtámogatási rendszer helyzetéről csak nagyon röviden annyit lehet talán elmondani, hogy jelenleg igen bonyolult, kiszámíthatatlan; ez nagyon fontos dolog, főleg a családok szempontjából, ráadásul a gyermekek számára folyósított összegek az elmúlt 20 év alatt egyharmadára csökkentek.

(19.00)

Tehát ne csodálkozzunk, ha nem vállalnak gyerekeket ma Magyarországon azok a családok, akik egyébként szeretnék becsülettel felnevelni őket.

Én úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne a családtámogatási rendszer olyan átalakítása, ami a nyugdíjrendszerhez hasonlítható, vagyis hogy kiszámítható legyen. Bár tudjuk, hogy most nem kiszámítható éppen a szocialisták miatt már ez sem, de egy hasonló indexálás vagy fix összegű folyamatos növelése a családi pótléknak és az egyéb családtámogatásoknak rendkívül fontos üzenet lenne a családok felé.

Mi úgy gondoljuk, hogy valóban, 1998 és 2002 között, el kell ismerni, a Fidesz próbált jó lépéseket tenni. Ez a most előttünk lévő törvénymódosítás akkor már élt, ezt el kell ismerni. Viszont azt mindenképp hozzátenném, hogy eredményt nem láttunk az akkori helyzetben, hiszen az eredmény ott mutatkozhatott volna meg esetleg, hogy több gyermek születik ebben a négy évben. Ezt sajnos nem sikerült elérni. Az legyen a cél mindannyiunk számára, hogy látható eredményt is elérjünk majd a családtámogatások átalakításával és remélhetőleg növelésével kapcsolatban.

Nos, mi mindenképp első lépésnek tartjuk természetesen ezt a mostani törvénymódosítást. Ez után remélhetőleg, amit már a Fidesz is jelzett, hogy visszaállítja a gyes, gyed rendszerét a hároméves időtartamra, elkövetkezik. Mi szeretnénk, ha a családi pótlékot a harmadik gyermek után a családi adózás rendszerében kapnák meg a családok. Ez nyilván egy bonyolult dolog, ezzel nem kívánok foglalkozni, mert megint csak hallottuk, hogy a családi adózást be kívánja vezetni a Fidesz, és mi igazából majd a törvényjavaslatra leszünk nagyon kíváncsiak, hogy az mit fog tartalmazni. De hozzá kell tennem, hogy előre mindenképp üdvözöljük ezt az irányt.

Végül, amiről viszont még talán nem hallottunk a Fidesz programjában vagy gondolatai között, hogy a valódi főállású anyaságot is meg kellene teremteni Magyarországon. Valami hasonló rendszer talán működik, bár én úgy gondolom, hogy 28 500 forintért nem lehet valaki főállású anya ma Magyarországon, tehát ez nem nevezhető ennek a rendszernek, amit mi szeretnénk, ha majd elérkezne.

Nos, mindent összevetve, mi támogatjuk természetesen ezt a törvénymódosítást, és várjuk a Fidesztől, hogy további lépéseket tegyen a családok érdekében.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 83 2010.05.31. 6:17  74-95

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen. Én is éppen ezt akartam megkérdezni, hogy meg kell-e ismételni az általános vitában elhangzottakat szó szerint a részletes vitában, vagy pedig felvethetünk új gondolatokat, illetve hozzászólhatunk pontosabban magukhoz a módosításokhoz.

Az előző általános vitában ez a kérdés már egy eléggé parázs vitát eredményezett, úgy látom, hogy ma már erre remélhetőleg nem kerül sor. Mindenképpen azt még egyszer el kívánom mondani, hogy alapvetően egyetértettünk ezzel a törvényjavaslattal, támogattuk, de számos szigorítást szeretnénk alkalmazni. Azt látjuk, hogy összességében a törvényjavaslat csak egy nagyon kis szeletét érinti annak, hogy azokat a családokat, amelyek valóban nem megfelelően foglalkoznak a gyerekeikkel, nem törődnek taníttatásukkal, jobb irányba vigyük tovább. Mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy volt egy külön módosító indítványunk, ez nem kapta meg az egyharmados többséget, engedjék meg, hogy felolvassam a két sort. Arról szól, hogy "a gyermek 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzása esetén kezdeményezi a gyermek védelembe vételével egyidejűleg kiskorú veszélyeztetése miatt feljelentés megtételét", mármint hogy ezt a jegyző megtehesse.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.

A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Földesi Gyula váltja fel.)

Ha ezt befogadta volna most a bizottság és a tisztelt Ház, akkor mit is jelentene ez a hétköznapi életben? Mindössze annyit, hogy valóban készül egy feljelentés, egy "papír", elmegy a helyi rendőrségre, és behívatják a szülőt, hogy ejnye-bejnye, nem foglalkozol a gyerekkel, gyere már be, és beszélgessünk arról, hogy mik a problémák otthon. És a rendőrség hívatja be. Vagy adott esetben kiszáll egy egyenruhás rendőr egy ilyen családhoz, és elbeszélget velük. Nem az a cél itt sem, hogy büntessük őket, de aki ismeri ezeket a családokat, esetleg járt már ilyen családoknál, az láthatja, hogy azért egy rendőri egyenruha vagy agressziót vált ki, természetesen, vagy pedig nagyon hatásos félelmet és visszatartó erőt gyakorol. Magyarul ezzel azt szerettük volna elérni, hogy még inkább nyomatékosítsuk, mindössze a rendőregyenruhának a megjelenésével azt, hogy igenis a gyereket iskolába kell járatni. Nagyon sajnálom, hogy ez az egyszerű módosító indítvány nem kapott elegendő támogatást.

Még mindenképp hozzá szeretném tenni, hogy ez valóban egy nagyon komplex dolog, nagyon sok mindent figyelembe kell venni. Amikor itt már szó volt a három csapás törvényéről, mindenképp utalnom kell rá, ott is betettünk egy módosító indítványt. Mégpedig azt, hogy az egészségügyi dolgozók és a szociális munkások, szociális területen dolgozók is megkapják ugyanazt a védelmet, mint a pedagógusok. Úgy látjuk, hogy a mostani enyhe törvényi szigort sem tartják be a kistelepüléseken, mert félnek. Itt elhangzott volt miniszter asszony szájából a gondolat, hogy vannak, akik féltik a hatalomtól ezeket a családokat, de vannak, akik meg a hatalmat féltik ezektől a családoktól. Mi az utóbbiakhoz tartozunk inkább, hozzá kell tennem. Mivel most sem tudnak érvényt szerezni ennek a gyengébb jellegű törvénynek, ami még életben van, ezért szerettük volna, ha pluszvédelmet kaphatnak a szociális munkások is, illetve az eseti gondnokok, akik ezeken a helyeken fognak dolgozni.

Tényleg nem értjük, ha csak a híradásokat megnézzük, ugyanúgy megverik a mentősöket, az orvosokat, a szociális munkásokat, mint a tanárokat. Ha arányait néznénk, elnézést, hogy ilyen egyszerűen fogalmazok, lehet, hogy az orvosokat jobban verik ebben az országban, mint a tanárokat. Ezzel csak azt szerettem volna elmondani, hogy ez valóban komplex dolog. Ahhoz, hogy működjön ez a törvény, még sok egyéb támasztékot kell alárendelni, és akkor tud igazán megfelelni annak, ami fontos a számunkra.

És egy utolsó gondolat csak: célszerű lenne az 1993. évi III. törvény módosítása is. Ugye, ez a szociális juttatásokról szól, annak szabályozása törvényi szinten. Már ott is megtalálható az, hogy a szociális segélyt, vagy most már fogalmazhatok úgy, hogy rátot, a rendelkezésre állási támogatást, ha egy gyermeket védelembe helyeznek egy családban, a 20 százalékát természetben lehet odaadni annak a családnak.

(16.50)

Ezt jelen pillanatban helyi önkormányzati szintű rendelet szabályozhatja. Mi azt gondoljuk, erre is ugyanúgy vonatkozhatna az akár százszázalékos természetbeni juttatás. Nem biztos, hogy jó az, ha önkormányzati rendelet szabályozza ezt, éppen azért, mert féltjük az önkormányzatokat, mert adott esetben ma már bizony több száz olyan falu van Magyarországon, ahol gyakorlatilag - hogyan mondjam - bűnözői terror uralkodik.

Tehát úgy gondolom, és örülnék neki, ha majd egy ilyen előterjesztés is előttünk lenne. Arra kérem a Fideszt, gondolkodjon el azon, hogy még ezekkel is támogassuk meg ezt a törvényt, akkor talán valóban hatásosabb lesz.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 162 2010.06.22. 6:53  103-165

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Az elmúlt időszakban itt egy szép hosszú vitát hallottunk a pártok finanszírozásáról, és igazából ez a törvényjavaslat, ami most elénk került, felvetette a problémát, hogyan is működnek Magyarországon a pártok, és igenis a pártok finanszírozásához hozzá kell nyúlni, egy új gondolatot kell belevinni a politikába.

Sok mindenkivel egyet lehet érteni. Én nem is kívánok már nagyon belefolyni ebbe a vitába, inkább csak egyetlenegy, remélem, talán már utolsó megerősítését akarnám egy példán keresztül adni annak, hogy minél hamarabb tegyük rendbe a pártok finanszírozását, mert ha nem, akkor a következő választáson valószínűleg még nagyobb politikusellenesség fog kialakulni, és én nem szeretném, ha mondjuk, engem is a mostani politikai elithez sorolnának adott esetben ebben a kérdésben. (Dr. Józsa Imre: Már késő!) Hát én még bízom benne azért.

A pártok már régen sem tudtak kijönni ebből a keretösszegből, amit a maguk számára előírtak a költségvetési törvényekben. Ennek egy nagyon jó példája, egy kicsit visszanyúlva az időben, a Fiatal Demokraták Szövetségének 1991. november 5-én kelt kölcsönszerződése a Magyar Hitelbankkal. Ez gyakorlatilag másról nem szólt, minthogy akkor 100 millió forint hitelt vett fel a Fiatal Demokraták Szövetsége, ami azért, tegyük hozzá, hogy mai pénzben egymilliárd forint körüli összeg, tehát egyáltalán nem kis pénzről volt szó.

Mondhatjuk, hogy a Magyar Hitelbank gyakorlatilag akkor szponzorálta a Fideszt, vagy esetleg mégsem szponzorálta, az mindjárt ki is derül azért az egyik Barikád újságban megjelent cikknek bizonyos részeiből. A kölcsönszerződésben az állt, hogy a pénzt a Fidesz a vidéki irodaházak bővítésére, azok technikai és infrastrukturális feltételeinek a javítására, valamint nagyobb apparátus koordinálására képes budapesti központ kialakítására kívánja fordítani. És meg is volt, hogy a pénz visszafizetésének a garanciája ugyebár a költségvetési támogatás.

Ám hova is tűnt ez a pénz? Nézzünk csak egyetlenegy példát az akkori pénzmozgásra! A banktól 16 millió 700 ezer forintot utalnak a Szájer József elnökölte Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítványnak, ami egyébként rendben is van, ezzel még nincs is semmi gond. De innen továbbítják az Alapítvány a Független Tájékoztatásért részére, ami, hozzá kell tenni, hogy ugyanabban a házban székel, a Lendvai út 28. szám alatt természetesen, tehát nem kellett messzire vinni a pénzt az átutaláskor. Az összeg végül a Csalogány utca 9-11. szám alatt bejegyzett Pergamen nevű cég számláján kötött ki, és az ügyletet kifogásolta a Magyar Hitelbank egyik munkatársa, és írt is egy levelet az MHB felettes vezetőinek. Ennek a levélnek egy részét felolvasnám, ha megengedik.

"Az átutalási megbízás leadásával egy időben adták le az alapítvány okiratait, és a pénzügyi előadó már akkor jelezte az alapítvány ügyintézőinek, hogy a Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány számlájáról az átutalást nem tudja teljesíteni. Pénteken 12.15 és 12.30 között dr. Simicska Lajos és Varga Tamás megkerestek, és számon kérték, hogy miért nem került teljesítésre az átutalás. Elmondtam részletesen az átutalással kapcsolatos problémákat, de ők az érvelésemet nem fogadták el. Hivatkoztak az ideiglenes alapítványi számlanyitásra, Trendy-számra s a többi. Szinte sorolta nekem Simicska úr a megoldások lehetőségét, amit döbbenetesen jól ismer, majd közölte, hogy az átutalások nem teljesítése miatt - ugyanis a nem létező alapítványi számláról is tovább kellett volna utalni az összeget a Pergamen Rt. számlájára - akár 100 milliárd forint kár is keletkezhet. Ezért bejelentette, hogy azonnal készpénzben fel akarja venni a Demokratikus Alapítvány számlájáról a 16,7 millió forintot.

(13.10)

Válaszként elmondtam, hogy ne tegye ezt pénteken, 12 óra 30 perckor, mert teljesíthetetlen a bankfiók részéről, de Simicska úr erősködött, hogy szedjék össze gyorsan ezt a pénzt az összes bankfiókból. Végül is kedden hozzájutott Simicska úr a pénzhez.

Ezt észrevételezi az alkalmazott, és azt írja: észrevételezem, hogy az összeg, amit fel kívánnak venni, annak a forrása a Fidesz által 1992. IV. 1-jén engedélyezett 20 millió forintos forgóeszközhitel. Érthetetlen számomra, hogy ezt az összeget miért kell ilyen úton eljuttatni a Pergamen Rt.-hez. Ebből kiindulva megvizsgáltam a Fidesz által '92. IV. 3-án igénybevett 50 millió forint forgóeszközkölcsön felhasználását, és a mellékelt bizonylatok alapján úgy látom, hogy a kölcsönt, a bank pénzét a Fidesz nem a működésével kapcsolatos problémák konkrét megoldására fordítja, amire a kölcsönt egyébként kapta.

Nos, a Magyar Hitelbank 1994-ben a Fidesz 97,5 millió forintos lejárt hiteléről ekképp határozott: a fennálló 97,5 millió forintos összeg hitelezési veszteségként leírandó. A Magyar Hitelbank vesztesége egyébként ezekkel a cégekkel kapcsolatban összesen körülbelül 700 millió forintot tett ki, gondoljuk el, milyen hatalmas összeg ez a 90-es évek elején egyébként. Nos, ennél az esetnél nagy valószínűséggel nem önmagában a Fidesz mint párt ludas, mert nagyon jól végigvezethető - amit már nem sorolok fel -, hogy hogyan került néhány tizedik kft. területére ez a pénzösszeg, illetve ezeknek a személyeknek a kezébe.

Ezzel semmi mást nem kívántam, csak pontosan feltárni egy olyan helyzetet, hogy a pártok sajnos a múltban - és jó lenne, ha a jövőben már nem - folyamatosan valóban trükkök ezreihez, vagy ki tudja, mihez nyúltak annak érdekében, hogy kielégítsék az ilyen-olyan igényeiket. Bár hozzá kell tennem, ennél az esetnél valószínűleg nem maga a párt, csak a párton belül néhány személy az, aki félretette magának a későbbiekre, és tőkének használta ezt a pénzösszeget.

Tehát ezért is kérem, hogy vegyük elő minél hamarabb a pártok finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot, hogy ne fordulhassanak elő ehhez hasonló esetek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 212 2010.06.28. 4:15  201-215

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! A Jobbik álláspontja kezdettől fogva az volt ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban, hogy támogatjuk, és örülünk, hogy ilyen irányba indul el a mostani kormányzat, és próbál tenni annak érdekében, hogy ezek a szociális támogatások - és reméljük, más szociális támogatások is - valóban célhoz érjenek, és valóban ne a kocsmák mélyén landoljanak ezek a pénzösszegek.

Itt az elmúlt időszakban hosszú vitát folytattunk ezzel kapcsolatban. Régebbi érveimet nem akarom megismételni, de mindenképp el kell mondanom, és talán egy család történetén keresztül nagyon röviden szeretném bemutatni, hogy mi ugyan támogatjuk a Fidesz javaslatát, de - mivel olyan módosító indítványaink is voltak - mi szerettük volna ezt szigorúbbra venni. Hiszen volt egy olyan módosításunk, hogy kiskorú veszélyeztetése címén tegyen feljelentést a helyi jegyző, ha az 50 igazolatlan mulasztott órák száma megtörténik. Ezt leszavazta a többség, nem került ez bele.

Hogy ez hogyan is működik a való életben, szeretném most bemutatni, egyébként egy ombudsmani jelentésből, nemrég napvilágra került ombudsmani jelentésből. Egy sajókazai, cigány származású család esete ez, amely elég híres eset volt, mert letöltendő szabadságvesztést kaptak a szülők azért, mert a gyerekeik, a hét gyerek nem járt iskolába, nem látogatta az intézményt. A legidősebb gyerek egyébként közben családapává is vált - persze gyermekkorúként -, így aztán magántanuló lett, és így próbálta elvégezni a nyolc általánost. Hát, nem sikerült neki elvégezni a nyolc általánost így sem. A második, harmadik és negyedik gyermek lopás miatt került a rendőrség figyelmébe. Tehát ilyen a családi háttér.

De nézzük azt, hogy mit tettek maguk a hivatalok, a gyermekjóléti szolgálat, a helyi jegyző annak érdekében, hogy megváltozzon a helyzet. Nos, csak röviden olvasnám: 2006-ban négy szabálysértési eljárást indítottak a családdal szemben, 2007-ben hármat, 2008-ban nyolcat, 2009-ben egyet. Összesen tizenhat szabálysértési eljárás indult a család ellen azért, mert a kiskorúak nem jártak iskolába. Miután ez nem vezetett eredményre négy év alatt, ezután jött az, hogy büntetőeljárást kezdeményeztek. Három büntetőeljárás folyt le, első ízben közérdekű munkára kötelezték a családot, másodszor felfüggesztett szabadságvesztés volt, és végül jött el a szabadságvesztés ideje, illetve ténye.

Ezzel csak azt akartam pontosan bemutatni, hogy amikor mi azt indítványoztuk, hogy már az 50 igazolatlan óra után megtörténjen a feljelentés a kiskorú veszélyeztetése miatt, akkor nem arról volt szó, hogy egyből egy család börtönbe fog kerülni, és letöltendő szabadságvesztést fog kapni. Ezt pontosan mutatja, hogy tizenhat szabálysértési eljárás és három büntetőeljárás után került végül is oda a család, ahová került. Tehát nem szívtelenek itt a jegyzők, a pedagógusok, az egyéb szervek, hanem igenis mindent megtettek, és keresték a családdal együtt azt, hogy megoldást találjanak erre a problémára.

Tehát összegezve: ezzel a kis bemutatóval is csak azt szeretném mondani, hogy mi támogatjuk ezt a javaslatot, de - mint már itt is elhangzott napirend előtti felszólalásokban, illetve interpellációk során is - mi ennél sokkal többet szeretnénk látni, sokkal határozottabb vállalást szeretnénk a kormánytól, mert sajnos azt látjuk, hogy ez nem lesz elég ennek a problémának a megoldására.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 326 2010.06.28. 4:12  323-332

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt jelen lévő Képviselők! Nem akarom itt hosszan ecsetelni a módosító indítványokkal kapcsolatos véleményt, csak szeretném megjegyezni, hogy azért lássuk, miről is szól ez a sok esetben inkább technikai jellegű törvénymódosítás. Itt egyrészt kialakult egy polémia, hogy a megyéknek is szükséges legyen-e esélyegyenlőségi tervet készíteni. A Jobbik véleménye alapvetően az, hogy eleve önmagában is az esélyegyenlőségi törvény sok sebtől vérzik, az egészet át kellene írni, és újra kellene fogalmazni rengeteg pontot, akár egy új törvényjavaslatot lehetne beterjeszteni.

Mi nem kívánjuk, hogy a megyéket is még ilyen plusz pénzelköltésre szorítsuk, hiszen azt látni kell, ezek a pályázati, illetve ezek az esélyegyenlőségi tervek pénzekbe kerülnek. Sok esetben, adott esetben Budapestről vagy máshonnan majd érkezik egy szakértő egy kis, 200-300 lelkes faluba, és akkor megmondja, hogyan kell majd adott esetben felzárkóztatni a falu szélén lévő két ház lakóit, holott valószínűleg nagyon jól fogják tudni a polgármesterek is, hogy munkát kellene adni nekik, rendnek kellene lennie, tehát a mi véleményünk szerint erre felesleges adott esetben külön esélyegyenlőségi tervet készíteni, akár százezrekért.

Külön azért mindenképpen megjegyezném, hogy szerintem a 2011-es költségvetési törvénybe majd azért illene ezeket a költségeket valahol kompenzálni ezeknél a településeknél. Egy kis településnek néhány százezer forint is rengeteg pénzt jelent. Itt tipikusan megint az a helyzet, hogy munkát adtunk, feladatot adtunk az önkormányzatoknak, de semmilyen költségvetési támogatásban nem részesítettük őket.

Szerintem érdekessége ennek a sürgősségi indítványnak éppen a sürgőssége, ugyanis egy másik fontos pont, amit ugyancsak említett előttem Ivády Gábor képviselőtársam is, hogy eredetileg az előterjesztés, a módosítás 2011. január 1-jére kívánja kitolni azt, hogy gyakorlatilag hatályba lépjen a törvénymódosításnak az a része, ami az esélyegyenlőségi törvényekre vonatkozik. Itt már három időpont-módosítás is érkezett. Van egyszer 2011. április 1-je, 2011. július 1-je és 2011. december 31-e.

Én azért szeretném tudni, most akkor adott esetben mit támogat a kormány, illetve az előterjesztő, mert a mi véleményünk szerint egyébként a december 31-e lenne az elfogadható időpont. Egyrészt, ami már hangoztatva volt, hogy bizony, fél év kell az önkormányzatoknak, mire adott esetben, bár nem kell, de annyi idő áll rendelkezésükre egy gazdasági tervet kidolgozni, másrészt viszont azokat a szakembereket, akiknek a képzése még most folyik, nem biztos, hogy jó, ha leterheljük, és adott esetben két hónap alatt kell megcsinálniuk, nem tudom, hány száz ilyen esélyegyenlőségi tervet. Szerintem erre időt kell adni.

Itt a sok előterjesztésben azért azt mondom, hogy a dr. Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője által benyújtott módosító javaslatot tudjuk támogatni, de hozzá kell tennem, hogy én a bizottsági ajánlásban ezt nem is találtam, hogy erre lett volna valamilyen elképzelés. Úgy látom, csak kettőt tárgyaltak meg, kettőt pedig nem, ezért vagyok egy kicsit gondban, hogy akkor most mi is az álláspont.

Nos, nem akarok most tovább ezen a késői órán ezzel sűrűn foglalkozni, csak erre választ kérek, hogy mire számíthatunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 348 2010.07.05. 7:55  265-365

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Először is úgy gondolom, hogy amiről itt Hegedűs Lorántné beszélt előttem, egy fontos dologra világította rá a figyelmünket. Ugye, arról szól, ahogy itt elhangzott, hogy aki 14. életévét be nem töltött gyermeket nevel, és egyedülálló, azt nem lehet gyakorlatilag megbüntetni, illetve elzárás alá vonni. Valóban, szó szerint, ami itt elhangzott, ez sajnos a mostani megélhetési bűnözőknek talán a 80 százalékát is érintheti.

Én csak mondanék egy Borsodban használatos viccet, ami úgy szól, hogy miért félnek az első osztályos Suha Pistától az osztálytársai. Mert a 8.A-ba jár az apja. (Derültség.) És sajnos, ez már nemcsak vicc, hanem ez valóság is, ilyen megtörténhet, hiszen erről beszéltem éppen a sajókazai esettel kapcsolatban, tehát nem ördögtől való dolog az, hogy egy 18 éves fiatalembernek már 6 éves gyermeke van. Ezzel csak szerettem volna azt megmutatni, hogy igenis, ez nagyon sok mindenkit érint, és ez alapján nem lehet elítélni a megélhetési bűnözők 80 százalékát. Ezt önmagában ki kellene venni, különben nem sokra megyünk ezzel a törvénnyel, és ez is csak egy ilyen látszattörvény lesz, mint oly sok már, ami itt az elmúlt másfél hónapban megszületett.

Nos, szeretnék néhány dologra reagálni, illetve egy-két dolgot még mindenképp elmondani. Az egyik reagálásom, hogy itt már elhangzott az, hogy a közbiztonság helyreáll, Borsodban javul a helyzet, sokszor láttuk ezt. Én azért szeretném elmondani: lehet, hogy Borsodban adott esetben rövid távon valahol csökkent a bűnözés. Csak egy baj van, hogy a saját városomban, Egert hozhatom példának, ott viszont növekedett a bűnözés, és erre statisztikai adatokat tudok mondani adott esetben, hogy az első negyedévben - igaz, akkor még nem önök voltak kormányon - mennyivel több bűncselekmény történt. Miért történt ez? Mert Borsodban lehet, hogy több a rendőr, de Egerben már kevesebb. És azért a bűnözők is, főleg azok, akik azért - hogy mondjam - rafináltabbak, rájöttek arra, hogy ha közbiztonsági programot hirdet Miskolcon a kormány, akármelyik egyébként, akkor nem ott fognak bűnözni adott esetben. Persze, a kocsmai verekedés ugyanúgy meg fog történni ezentúl is, az indulatos dolgok, de a komolyak, a kocsifeltörések - nem ott fogják a kocsikat feltörni, hanem átjönnek hozzánk, Egerbe, és akkor ott folytatják a bűncselekmények elkövetését. Tehát magyarul, itt egyelőre abszolút csak látszattevékenységek történtek bűnmegelőzés vagy bűnüldözés területén.

A másik fontos dolog, itt azért mindig megkönnyezem, amikor Dorosz Dávid hozzászól a bűnözés kérdéséhez a II. kerületből. Nem tudom, hogy hány bűnözőt látott már azon a környéken. Én értem, hogy ő miért mondja ezeket, és hogy ő az emberi jogi védelemben próbál ilyen harcos módon tevékenykedni, de azért kisüt a szavából, hogy nem látta még valóban azt, hogy mi történik, mondjuk, Hevesben, Borsodban, Szabolcsban.

És azért én hadd mondjam el, hogy a fiatalkorúak elzárása civilizált európai országokban is működik. Tehát én erre Svájcot el tudom mondani példának, nem tudom, hogy ki nem tartja civilizált országnak. De mondhatnám az egyesek által az emberi jogok fellegvárának tekintett Amerikai Egyesült Államokat is, ugyebár. Tehát azért ez egyáltalán nem egy meglepő dolog.

A másik fontos dolog, bizottságunk elé is került ez a kérdéskör, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság elé, és megmondom őszintén, egy kicsit meglepődtem, amikor elnökként megkértem dr. Eiselt György helyettes államtitkár urat, hogy akkor mondja el az álláspontját a kormányzatnak, és gyakorlatilag annyit mondott, hogy le van írva minden. Én azért többet vártam volna el a helyettes államtitkár úrtól. Kicsit úgy meg is lepődtem - nem tartott sokáig ez a vita, ugyebár -, hogy ennyi volt a hozzáfűznivalója, mert én is úgy gondolom, hogy elsősorban a fiatalkorúak elzárásáról azért kellene egy kicsit beszélni.

Hallottunk azért egy álláspontot az LMP részéről is, én nem osztom ezt az álláspontot teljes mértékben, sőt lehet, hogy teljesen más az álláspontom, de azért jó lenne ezt megvitatni. Mert én és a Jobbik hogyan is viszonyul ehhez? Mi el tudjuk képzelni azt is, ahogy Volner képviselő úr már beadott egy módosítást, hogy akár hosszabb időre is elzárás alá kerüljenek a fiatalkorúak. De valóban nem mindegy, hogy milyen körülmények között lesznek majd fogva tartva, mit fognak leszűrni majd abból, amit bent tapasztalnak adott esetben; hogy ez egy hatásos, nevelő jellegű és elriasztó jellegű dolog lesz-e a számukra, és azt mondják, hogy soha többet nem fogom bűnözésre adni a fejemet, vagy pedig esetleg tényleg komoly lelki sérüléssel jönnek ki az intézmény falai közül. Azért nem mindegy a kettő, és erről lehetett volna vitázni, nem sok lehetőség volt ezzel kapcsolatban. Bízom benne, hogy azért ez a jó irányba fog elindulni.

Rátérve azért a Magyar Gárdára is, hiszen ez az úgymond salátatörvény végül is róluk szól jelentős részben; igen, szóval, eléggé szörnyű dolog az, hogy adott esetben az egyszerű tolvajok, kisstílű bűnözők közé kívánják sorolni a Magyar Gárda tagjait is. Hiszen egy kalap alá veszik a törvény alapján, ugyanolyan büntetéseket kívánnak kiszabni azoknak a gárdistáknak, akik valóban életeket mentettek, Galgahévíz volt talán, ahol ez megtörtént, ahol cigány családot mentettek ki a cigányok közül, mert a rendőrség nem tette meg, és hadd ne soroljam még tovább.

Én úgy gondolom, egy dologról nem esett talán még szó, hogy azért a Magyar Gárda nemcsak azért jött létre, mert Gyurcsány Ferenc alatt megszűnt a közbiztonság a vidéki falvakban, hanem megszűnt a közbiztonság a városokban, Budapest utcáin is. Hiszen amikor kimentünk ünnepelni az elmúlt négy év során, akkor gyakorlatilag bizony ilyen rendszámmal ellátott rendőrök vagy nem is tudom, milyen bűnöző emberek őrjöngtek adott esetben az utcákon. Nem volt közbiztonság az ünnepeink alatt. És amikor a Magyar Gárda létrejött azért, hogy békésen tiltakozzon ezek ellen, akkor azért is, amit a Gyurcsány-rezsim elkövetett velünk, önökkel adott esetben, velem mindenképp, de még jó néhány képviselővel itt a parlamentben. Ezért is szörnyű valóban, hogy önök ezeket az embereket bűnözőknek tartják, és ugyanúgy egy kalap alá veszik, sőt még szigorítják is ezt a törvénykezést, amit Gyurcsány Ferenc végrehajtott.

Igen, én már ezt nem akarom tovább ecsetelni, de azért lássák be, mit látnak önök, amikor esetleg így ránk néznek, a Jobbik-frakcióra és ezzel áttételesen akár a Gárdára is. Fiatal embereket látnak. Tetszik, nem tetszik, a jövőt látják, bizony. Azok a fiatal emberek, akik a gárdisták, ők a jövő. Valóban, ahogy elhangzott, ők ennek a nemzetnek a lelkiismerete. És az önök lelkiismerete is ezért szólal meg, és ezért van ilyen tekintetük. Valóban, mert a jövőt látják, és a jövőt akarják eltaposni ezzel az intézkedéssel.

Én is csak azt kérem, hogy alaposan fontolják át, hogy milyen hatása lesz ennek, ha másra nem, hát legalább az önök szavazói bázisára. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 376 2010.07.05. 2:39  365-417

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Elnök Úr! A bizottsági ülésünkön kisebbségi vélemény nem hangzott el, ezért csak a többségi véleményt tudom tolmácsolni önök felé. A bizottságunk nyilvánvalóan csak a szociális tárgyú előterjesztésekkel foglalkozott, ez érintette a közcélú munkavégzést, a házi segítségnyújtást, az idősotthoni ellátást és az egyházi kiegészítő normatívákat.

A bizottsági tárgyalás a törvényjavaslat két elemét érintette. Az előterjesztő elmondta, hogy a gondozási szükséglet megállapításának újraszabályozását az indokolja, hogy a jelenlegi eljárási rend nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem csökkentek érdemben az intézményi várólisták.

Két kérdés merült fel, egyiket Lanczendorfer Erzsébet tette fel, amely úgy szólt, hogy a kormány fenn kívánja-e tartani a hosszadalmas és körülményes gondozási szükséglet vizsgálatot az emelt szintű ellátást nyújtó idősotthonokban, amely egyes intézményekben olyan helyzetet teremtett, hogy hosszas várólisták mellett betöltetlen férőhelyek vannak jelenleg. Az előterjesztő képviselője válaszában jelezte, hogy a kormány felül fogja vizsgálni a gondozási szükséglet intézményét.

Magam szintén a gondozási szükséglet kapcsán vetettem fel, hogy a beutalásról szóló intézményvezetői döntés nem veti-e fel a korrupció veszélyét. Itt gyakorlatilag az előterjesztői válasz arról szólt, hogy az ellenőrzés fokozását, ennek lehetőségét említették meg, ami jelen helyzetben elfogadható.

A bizottsági tárgyalás a szociális és gyermekvédelmi intézmények ellátás utáni kiegészítő normatívája kérdését is érintette. Itt arról van szó, hogy az önkormányzat, illetve a társulás a szociális és gyermekvédelmi intézményeit olyan egyházi fenntartó számára adhatja át, amely a kormánnyal feladatellátási megállapodást kötött. Itt gyakorlatilag egyetlen kérdés merült fel, hogy mely egyházak azok, amelyekkel ezt a megállapodást megkötötte a kormányzat, itt egyértelmű, hogy a történelmi egyházak, illetve a baptista egyház jöhetett szóba.

Ez volt a bizottsági ülés rövid tartalma, a bizottság a törvényjavaslatot 19 igen szavazattal, egyhangú szavazással elfogadta, és alkalmasnak tartotta a vitára.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 398 2010.07.05. 3:17  365-417

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Nagyon röviden a Jobbik álláspontját is elmondanám a szociális tárgyú előterjesztésekkel, törvényjavaslatokkal kapcsolatban.

A 16. § egyértelműen támogatandó cél, hiszen a közcélú munkavégzés kiterjesztése az árvízkárok esetén fontos dolog. A Jobbik programjában maga a közcélú munkavégzés nagyon határozottan szerepelt, hogy ezt minél tágabb területen érvényesítsük, minél több embert juttassunk ehhez a lehetőséghez, ne pedig otthon üljenek és várják a kikeletet.

A 17. és a 18. § ugyebár a házi segítségnyújtásról és az idősotthoni ellátásról szól, ami gyakorlatilag az intézményvezető és a jegyző hatáskörébe utalja a döntés lehetőségét. Itt azért hozzá kell tennem, hogy már elhangzottak ezzel kapcsolatban kritikák. Valóban, én is felvetettem, hogy a korrupció lehetőségét nem veti-e fel. Azért lássuk be, hogy akárhogy is nézzük, rendeletileg akárhogy szabályozzuk, azért itt a szubjektív lehetőség, mondjuk, egy kisebb településen, bizony előállhat. Ezzel igenis foglalkozni kell, és tartok attól, hogy ennek lesznek még azért, lehetnek hátulütői. Erre kimondottan oda kell figyelni, úgy gondolom, a kormánynak, hogy ez ne legyen hátrányos.

A 19. § és a 22. § az egyházi kiegészítő támogatásról szól, amit ugyebár nem kell visszafizetni. Ez megint csak egy nagyon támogatandó cél, hiszen ugyancsak a Jobbik programja mondja ki, és itt akár idézhetek is, hogy az egyházak jellegüknél fogva a legalkalmasabbak a szociális és karitatív feladatok ellátására. Kaufer Virágnak én csak annyit tennék hozzá, hogy ezzel kapcsolatban van egy kérdésem miniszter úrhoz. Mi azért még akár az egészségügy területén is nagyobb lehetőségeket szánnánk adott esetben az egyházaknak, hiszen valóban ők alkalmasak lehetnek itt komoly munka végzésére.

Itt még felmerült az is, hogy a gyermekek védelméről szóló törvényt is módosítjuk. Megnézve az egész törvénymódosítást, úgy gondolom, egyáltalán nem jó, hogy sürgősséggel, ilyen sürgősen tárgyaljuk. Most fél 3 van, fél 4-nél hamarabb nem végzünk, hiszen még egy nagyon fontos törvényjavaslat van előttünk, és már fél 7-kor itt kell lenni. Tehát 2 óra alvás után a jelen lévő 7 bizottsági tagunk nem tudom, mennyire lesz friss a módosító indítványok megtárgyalására, tehát nyilvánvalóan az azért túlzás, ami most történik, a tegnapi és a mai napon. De önmagában ez az apró módosítás a gyermekek védelméről szóló törvényjavaslatban, szerintem már nem oszt, nem szoroz, már nem egy komoly változtatásról van szó.

Köszönöm szépen. Ezek lettek volna csak a hozzászólásaim. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 438 2010.07.05. 5:49  417-449

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt még talán egy tucatnyi Képviselő! - így fél 5 tájban. A nagy, fontos dolgokat már elmondta előttem Varga Géza képviselőtársam, a Jobbik álláspontjával kapcsolatban. Csak néhány gyors reagálást szeretnék tenni néhány paragrafussal kapcsolatban.

A 8. § a tanács munkaköréről szól, és itt már felmerült valóban, hogy azért államtitkári, államtitkár-helyettesi fizetés jár a tanács tagjainak. Ehhez képest ez a munkaköri leírás - fogalmazzunk így -, ami itt található, nem olyan nagy mértékű, hogy ne lehetne kényelmesen - idézőjelben - ezt elvégezni.

Mindenképp úgy gondoljuk, hogy valóban a fizetéseket kéne a munka mértékéhez arányosítani, vagy esetleg több munkát adni a tanács tagjainak. Hogy lehet több munkát adni? Például meg van szabva, hogy 100 hektár, illetve 100 millió forint fölötti értékesítés vagy vétel esetén kell a tanácsnak döntenie. Úgy gondolom, hogy adott esetben ezt nyugodtan le lehet vinni 10 hektárra is. Foglalkozzon csak ezzel a tanács! Adott esetben 99 hektár is igen szép terület ebben a viszonylag kis területű országban.

A 14. § a tevékenység ellenőrzéséről szól. Szerintem ez a legkardinálisabb kérdés talán itt a törvénytervezetben, hiszen pontosan, amit már Font Sándor képviselő úr is elmondott, itt óriási pénzek, területek tűntek el, és itt Font úr és az MSZP-s képviselő úr közötti szópárbaj, ahogy elkezdődött: 3 millió, aztán 80 millió, majd 1,3 milliárd. Az ember csak úgy kapdosta a fejét, hogy micsoda pénzek röpködnek itt. Én azt gondoltam, hogy nemsokára megtaláljuk, hogy hova tűnt az elmúlt 25 év vesztesége ebben az országban, de mindenesetre ez azért jelzi, hogy itt óriási problémák voltak ezen a területen. Az ellenőrzés tehát kardinális dolog.

Ezért utalnék újból csak Varga Géza képviselőtársamra, hogy véleményünk szerint igenis fontos lenne, hogy az ellenőrző bizottságban benne legyenek a pártok képviselői. Hiszen benne lesznek civil szervezetek és mezőgazdasághoz kapcsolódó szervezetek - agrárkamara s a többi -, azért tudjuk jól, hogy adott esetben, ha valakinek van valami földterülete vagy egyáltalán lobbitevékenység folytán lehet befolyásolni őket.

Amiben megbízom teljes mértékben, az a pártok. Valószínűnek tartom, hogy az ő képviselőiket nem lehet befolyásolni ilyen tekintetben. Gondoljunk csak éppen Font Sándorra, aki sok mindent felderített adott esetben ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Tehát kérném, hogy mindenképp fontolja meg az előterjesztő, miniszter úr, hogy a pártok is részt vehessenek az ellenőrző bizottság tagjai között.

A 15. §-ban tulajdonképpen szép, támogatandó elvárások szerepelnek itt a hasznosítással kapcsolatban. Én csak kiemelném azt, hogy akár börtönök számára is adna a tanács adott esetben területeket hasznosításra. Nagyon fontos, a Jobbik programjában az önfenntartó börtönök szerepe fontos dolog. Mi úgy gondoljuk, hogy a raboknak igenis biztosítani kell azt, hogy dolgozzanak, ne csak bent - idézőjelben - henyéljenek, vagy éppen edzzenek a konditeremben. Lehet a paradicsomföldön és esetleg a kapa mellett edzeni, és így végezni tevékenységet. Ez fontos dolog, és szeretnénk, ha ez tényleg hangsúlyos lenne az elkövetkező négy évben a kormányzat számára, hogy ebből valóban megvalósuljon sok minden.

Természetesen a szociális földterület is nagyon fontos kérdés, mert valljuk meg őszintén, főleg éppen észak-magyarországi térségben, de akár a Dél-Dunántúlon is megint csak ez az egyik lehetőség arra, hogy adott esetben családokat munkához szoktassunk. Erre már voltak különböző próbálkozások nem sok sikerrel, de ha esetleg a rend is helyreáll ebben az országban, és emellé párosul a szociális földprogram adott esetben, akkor ennek már lehet sikere, és ez nagyon fontos dolog lenne.

Végül már csak egy kis adósság, de nekem kicsit fájó pont: a 16. §-ban szerepel az, hogy tulajdonképpen honvédelmi területek visszavétele a honvédelmi tárcától. Azért nem örülök, hogy ez így meg van fogalmazva - igazából csak visszavétel van megfogalmazva -, arról nincs szó, hogy esetleg mi adunk majd a honvédség számára vagy ez a tanács a Nemzeti Földalapból területet, mert megint azt érzem egy kicsit, hogy még mindig akarjuk építgetni lefelé a honvédséget, nem kell már neki semmilyen földterület. Adott esetben amikor éppen fejleszteni kéne, én csak a saját városomat tudnám mondani, Egert, ahol 3 milliárdot költöttek a laktanyára, rá 3 évre be is zárták ugyebár a laktanyát. Ha lenne egy honvéd-építőprogram, nevezzük így, ilyen fél 5 tájban, akkor a lőtér, mondjuk, újból hasznosítva lehetne Eger környékén is, és nem kellene visszaadni ezt a földterületet. Én örülnék, ha ez nem kerülne be a Nemzeti Földalapba, hanem honvédelmi célokat szolgálna, de ez már csak az én kis hozzátevésem, ami kicsit érdekes volt számomra.

Köszönöm szépen, ezeket szerettem volna elmondani. Köszönöm, hogy meghallgattak.(Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 255 2010.07.12. 1:15  250-318

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és 4 ellenszavazat mellett támogatta az általános vitára való előterjesztését a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának. A módosítás egyetlenegy paragrafus betoldását jelenti, a 303. § célja, hogy megszüntesse a kilakoltatásokat 2011. március 1-jéig, és ezen idő alatt kidolgozza a kormány a bajba jutott devizahitelesek hosszabb távú megsegítését.

A bizottsági ülésen felvetődött, hogy a március 1-jei határidő módosítására kerüljön sor, hiszen a fűtési szezon április 15-éig tart, és márciusban sokszor még napokig hóesést is tapasztalhatunk hazánkban, de ez még április elején is előfordul a mi éghajlati viszonyaink között.

Kérdésre elhangzott, hogy az önkényes lakásfoglalókra nem vonatkozik a moratórium hatálya; ez egy nagyon fontos kitétel szerintünk. A törvénymódosítás rövid volt, így a többségi véleményt is ebben az egy-két mondatban meg lehetett fogalmazni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 303 2010.07.12. 13:53  250-318

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Először engedjék meg, hogy mielőtt a végén a részletekbe is kicsit belemennék, felelevenítsem, hogy hogyan is jutottunk ide a közelmúlt folyamán és most nem megyek vissza 18 vagy 20 évet első nekifutásra, bár közben meg kell hogy tegyem. Tehát hogyan is jutottunk a közelmúlt során oda, hogy ez a törvénymódosítás a tisztelt Ház elé került?

Ahogy elhangzott már, június 10-én egy kormányrendelet született, amely valóban - sajnos ki kell mondani - nem ért semmit, hiszen utána történt a Tauzin család emlékezetes kilakoltatása is, amely megmutatta a kormányrendelet gyengeségét. E kilakoltatás során, ahogy már Gyüre Csaba képviselőtársam is elmondta, Budafokon száz rendőr rohamának köszönhetően, a nagymama kórházba kerülése árán, kilakoltatta a helyi rendőrkapitány a négygyermekes, de valójában ötgyermekes családot - csak az egyik gyermek már nagykorú - a lakásából. Már ekkor is elmondtam ott az újságíróknak is, hogy valójában itt a végrehajtási törvényt kellett volna megváltoztatni. Ez csak azért érdekes, hogy ezt már akkor is lehetett tudni. Nem kellett volna várni erre az időpontra, és nem kellett volna másfél hónapnak eltelnie gyakorlatilag úgy, hogy nem történt időközben semmilyen érdemi döntés.

Miután láttuk, hogy nem történik semmi változás, úgy a Jobbik a maga részéről egy határozati javaslatot benyújtott az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsághoz, amelyet akkor, arra hivatkozva, hogy azon a héten pénteken a kormány beterjeszti a törvényjavaslatát, nem szavazott meg a Fidesz-többség.

(21.20)

Ez egy héttel később történt meg. Ezt megint csak azért kell hangsúlyoznom, mert látjuk ennek a törvénymódosításnak a szövegét. Ez, legyünk őszinték, azért eléggé nyúlfarknyi, tehát ehhez nem kell igazán nagy tudás, hogy egy ilyen törvénymódosítást gyakorlatilag minél hamarabb elkészítsen adott esetben a kormány.

Nos, tehát összességében legalább másfél hónapos késedelem történt a jogszabály megfogalmazásával. Ez azért lényeges, mert eközben azért százak lettek kiköltöztetve a saját lakásukból országszerte. A Tauzin család csak egy volt a sok közül, a legnagyobb port felkavart esemény volt, hiszen láttuk az eseményeket, és külön érdekessége egyébként ennek az ügynek azért, hogy miközben a miniszter úr is megdicsérte a jobbikos képviselőket épp a tisztelt Ház falai között, aközben a rendőrkapitányság viszont elindította a szabálysértési eljárást az ott megjelent országgyűlési képviselőkkel szemben. Ilyenkor azért én úgy érzem, hogy a kormány soha nem tudja, hogy mit csinál a bal keze, vagy éppen mit csinál a jobb keze. Jó lenne, ha összeszoknának a végtagok az elkövetkező időszakban.

Nos, miért is fontos mindez? Mert úgy gondolom, hogy természetesen az elmúlt nyolc év szocialista ámokfutása, és az, hogy tönkretették az ország lakosságát, ez egyértelmű, és ez nem vitatható senki számára sem ma Magyarországon, de ez a másfél hónap azért a Fidesz lelkiismeretét kell hogy terhelje. Ezt úgy lehetne megváltoztatni, ha adott esetben ezek a családok akár ad hoc jelleggel is, de valamilyen segítséget kapnának, akik ez alatt az idő alatt kerültek az utcára. Természetesen ez alatt leginkább egyébként a Tauzin családot értem, hiszen tudjuk jól, hogy voltak például itt kórház-privatizáció jellegű dolgok is, például éppen a városomban, ugyebár, Egerben. És hála istennek, a Fidesz-kormány is úgy gondolja, hogy azok, akik ott kiálltak annak érdekében, hogy ne lehessen a kórház egészségügyi szolgáltatását privatizálni, azok jutalomban kell hogy részesüljenek, sőt vissza kell hogy kerüljenek végre a saját munkahelyükre, hiszen ezek az emberek eltávoztak a munkahelyükről. Ezek az emberek ott, Egerben, az orvosok, ápolók kiálltak azért, aminek nem ők látták a gyümölcsét tulajdonképpen, hanem teljesen mások, akiknek esetleg a kórházát már nem tudta elprivatizálni esetleg adott esetben egy-egy off-shore cég, mert visszatartó erő volt az egriek küzdelme.

Hát a Tauzin család küzdelme és az a kiállása, mondhatjuk, hogy a bátorsága, hogy a sajtóhoz fordult, és mindent megtett annak érdekében, hogy a saját lakását ne veszítse el, az példát mutatott sok mindenki számára. És az, hogy most itt van előttünk ez a törvényjavaslat, abban én teljesen biztos vagyok, hogy az ő ügyük és az ő kiállásuk nagyon sokat nyomott a latban. És azért legyünk őszinték, bár a sajtó csak annyit ír, nehogy a Jobbik nevét leírja véletlenül is ma Magyarországon, hogy egy baráti ismerősnél szálltak meg; nem egy baráti ismerősnél vannak most elszállásolva, hanem a Jobbik képviselő asszonyánál, dr. Hegedűs Lorántné lakásában él a Tauzin család jelen pillanatban. (Taps a Jobbik soraiban.)

Nos, tehát én arra kérem a Fidesz padsoraiban ülőket és elsősorban a kormányt, hogy azért próbáljunk, mondom, ha kell, ad hoc jelleggel, de segíteni ennek a családnak, és nemcsak neki, hanem még jó pár hasonló helyzetbe került családnak.

Nos, a kormány szándéka, amint az az indoklásból is, illetve a sajtóból is kiderült, hogy a tömeges kilakoltatás elkerülése végett hosszabb távon egy eszközkezelő társaságot hoz létre. A sajtóértesülések szerint, amelyet a kormány eddig nem cáfolt, az IMF nemet mondott a kormány elképzeléseire. Mit jelent mindez? Úgy gondolom, hogy talán az egész történetnek ez az eddigi legdurvább fordulata, ha ez igaz, és erről cáfolatot még nem kaptunk egyáltalán, és jelenleg is annyit kaptunk csak, hogy tárgyalnak az IMF-fel folyamatosan.

Nos, egy nagyon rövid kis történelmi felvezetésben azért el kell mondani, hogy a második világháború utáni megszállása során az 1970-es évekig ezt az országot a szovjet tankok tartották a hatalmukban és függésben. Az 1970-es évektől a tankok mellé bevonultak Magyarországra a bankok is, és a nyugati pénzintézetek és tőkések nélkül a volt szocialista, késő kádári korszakot nem lehetett volna fenntartani. Ugyanolyan bűnösök a nyugat-európai bankárok, pénzintézetek, tőkések abban, hogy a Kádár-rendszer egészen '89-ig működött, mint a szovjet tankok. Ezt is le kell szögezni az 1970-es évekről.

Eljött az úgynevezett rendszerváltás, és innentől kezdve kivonultak, ugyebár, a tankok, de a bankok még inkább bevonultak. És a mai napig mi jellemzi az országot? A függőség, és teljes mértékben függünk a nyugat-európai tőkétől és az ott élő személyektől.

Nos, úgy gondolom, azt is mindenképp meg kell állapítani, és meg kell érteni, hogy az elmúlt húsz évben ezeknek a nyugati tőkéseknek az érdekei oltárán feláldoztuk Magyarország jövőjét. Feláldoztuk, mert milliónyi gyermek nem születhetett meg, feláldoztuk, mert százezrek kerültek sokkal hamarabb a sírba, mint ahogy kerülhettek volna, ha megfelelő egészségügyi szolgáltatás van Magyarországon, és tízezrek kerültek már eddig is az utcára.

Legyünk őszinték: Mammon istenének feláldoztuk a jövőt. De van egy baj, hogy most már úgy néz ki, hogy a jelenünket is követeli a nyugati tőke, a jelenünket is követeli Mammon istene, mert ez, ami most történik, ha az IMF így parancsolhat nekünk, akkor az azt jelenti, hogy teljes gyarmati függőségbe kerültünk.

Nos, úgy gondolom, nem engedhetjük meg, hogy az IMF akarata érvényesüljön ebben a kérdésben. Amennyiben külföldi nyomásra magyarok tízezreit kellene kilakoltatni, a Jobbik minden parlamenten kívüli eszközt is meg fog ragadni, hogy megakadályozza Magyarország dél-amerikanizálódását. Azért meg kell jegyeznem, hogy Vadai Ágnes képviselő asszony már erre utalt egyébként, és megint csak kijött az, ami a szocialisták szavaiból mindig is kisüt az elmúlt húsz év vagy egészen a második világháború időszakáig, vagy ki tudja, tovább lehet-e követni ezt nyomon, hogy megint az önfeladás, hogy majd az IMF itt nekünk rosszakat fog mondani, és akkor hódoljunk be, adjuk fel a saját érdekeinket. Ez sütött ki Vadai Ágnes képviselő asszony szavából. Nagyon bízom benne, hogy a Fidesz-kormányzás ennél sokkal karakánabb lesz, és igenis, tud nemet mondani adott esetben egy ilyen követelésre.

Nos, a végrehajtási törvényt számos helyen lehetne még módosítani, tovább szabályozni annak érdekében, hogy a bajba jutott emberek gondjain enyhítsünk. Gondoljunk csak arra, hogy az önálló végrehajtók jutalékai sokkal magasabbak, mint a bírósági végrehajtóké. Erre én is most jöttem rá, most világosítottak fel, hogy is működik ez, és bizony ez azért nem mindegy, mert a bajba jutott embereknek nem mindegy, hogy 300 ezer forint jutalékot kell esetleg kifizetni erre a területre, vagy jut ebből a pénzből, vagy 3 millió forint, mert ekkorák a különbségek.

Nagyon emlékeztet ez a dolog arra, hogy itt mindent kiprivatizáltunk az állami működésből, kiprivatizáltuk a bírósági végrehajtást is, odaadtuk önálló végrehajtóknak, és ők sokkal nagyobb hasznot hajtanak be. Ugyanez működik a mentőszolgálattól kezdve, nem is tudom, hogy mit soroljak még fel Magyarországon. Tehát igenis, ezen is el kell gondolkodni, és az elkövetkező hónapok erre valószínűleg lehetőséget adnak, ha megszületik ez a moratórium végleges formájában, hogy ezen is változtasson a kormányzat.

De mindenképp mondhatnám azt is, hogy adott esetben a lakáslízingeknél, ha egy tulajdonos, vagyis ha egy lakáslízingelő befizeti a lakás árának, mondjuk, már 30 vagy 50 százalékát, akkor el lehetne gondolkodni azon, hogy miért nem kaphat tulajdonjogot, részben tulajdonjogot ebben a lakásban. Hiszen ő továbbra is semmilyen tulajdonjoggal nem rendelkezik addig, amíg az utolsó fillért ki nem fizette adott esetben a banknak vagy a hitelintézetnek.

Gondolhatunk arra is, hogy vannak olyan esetek, amikor egyszerre két lakást is elárvereznek egy bedőlt hitel miatt. Gondoljunk arra, amikor egy fiatal család vagy egy fiatal ember felveszi a hitelt a saját lakására, amibe beköltözik, plusz még a szüleinek a lakására is felvesznek adott esetben több millió forint hitelt, és mindjárt akár két lakás is elárverezésére kerül. Vajon ezek jól működnek-e Magyarországon?

(21.30)

Vágó Gábor képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy a lakhatáshoz való jog alkotmányba emelése egyébként a Jobbik gondolatai között és programjában is szerepel, de azért hozzá kell tenni, hogy ezt nem lehet csak úgy kinyilatkoztatni, itt azért bizonyos feltételeket kell szabni, határt kell szabni, mert azt is le kell szögeznünk, hogy a Jobbik nem kíván dolgozni nem akaró, lumpen, ingyenélő családoknak lakást juttatni Magyarországon.

Még egyetlenegy gondolat a végére, illetve kettő, amit itt feljegyeztem, ugyancsak Vadai Ágnes képviselő asszony felszólalása ihletett meg. Ő azt mondta gyakorlatilag, hogy már eddig is jól éltek az emberek, de szerettek volna még jobban élni, és ezért vették fel a hitelüket. Hát én úgy gondolom, embere válogatja, hogy ki miért veszi fel Magyarországon a hiteleket. Én ismerek olyanokat, akik abszolút kényszerből vették fel a hiteleket, de talán egy másik hitelnek a kiváltására veszik fel. Tehát én úgy gondolom, az, hogy ki mire gondol egy hitelfelvételnél, az nagyon-nagyon változó lehet az emberek tekintetében.

És végül még egy utolsó példa, önkormányzati képviselőségem idejéből, amikor a szociális bizottságban voltam benne, a hitelintézetek működéséről. És itt elsősorban hozzá kell tennem, hogy nem is a bankokról van szó, a nevesebb - mondjuk így - cégekről, hanem a nevesincs hitelintézetekről, hogy ezek hogyan is adnak pénzeket. Én személy szerint láttam egy lakástámogatás kapcsán, hogy egy ötgyermekes anyának, aki elvált, és mindössze a gyest kapta még a családi pótlék mellett, kereken 10 millió forint hitelt ajánlott fel egy hitelintézet. Ez az a kategória, amikor már gyakorlatilag lakásmaffiáról kell szerintem beszélni, és ez az, amit nem szabad megengedni Magyarországon, és ezeken is változtatni kell minél hamarabb. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik, szórványos taps az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 251 2010.07.19. 2:57  240-281

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Igazából csak egyetlenegy dolgot szeretnék még elmondani, hiszen az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság ülésén sem kapott támogatást a 10. számú módosító ajánlás. És ott az indok tulajdonképpen az volt, az hangzott el, hogy majd szeptemberben vagy az ősz folyamán megszületik egy végleges törvény vagy egy hosszabb távon működő törvény, ami majd orvosolni fogja azon családok sorsát is, akiket ez alatt a másfél-két hónapos időszak alatt tettek ki a saját otthonukból, amíg a Fidesz nem hozta meg ezt az egyébként nagyon egyszerű, végleges moratóriumot.

Úgy gondolom, hogy azért eléggé sovány ez az indok, hogy ezzel elutasítjuk ezt a támogatást, mert mi lesz addig is ezekkel a családokkal? Ezek alatt a hónapok alatt hol lesznek, hol lesznek elszállásolva az elkövetkező időszakban? Tehát nagyon örülök, hogy az LMP részéről, Vágó Gábor képviselő úr részéről az indítványunkhoz egy kapcsolódó módosító indítványt terjesztettek elő, és ezt természetesen támogatni fogjuk, hiszen ez alapvető érdekünk.

Csak külön arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Fidesz kampánya idején arról volt szó, azt hallhattuk, hogy itt egy szakértői kormány fog felállni, ami meg fogja oldani az emberek problémáját, és akkor is tudható volt, hogy a legégetőbb kérdés talán Magyarországon a lakhatás kérdése, a devizahitelesek kérdése. Arra számítottunk, hogy gyakorlatilag megalakul a kormány, és már másnap be lesz terjesztve ez a moratórium, ami csak sajnos most, júliusban került beterjesztésre.

Tehát szerintem az a több száz család - hiszen több száz családról van már szó ez alatt az időszak alatt -, amelyet kilakoltattak a késlekedés miatt, az igenis joggal várja el a Fidesztől, hogy megkapja akár ad hoc jelleggel is azt a lehetőséget, amiből kimaradtak azért, mert valóban tétovázott a jelenlegi kormány. Hozzá kell tennem, hogy természetesen ezt tudjuk jól - hogy úgy mondjam -, a fő bűnös valóban az elmúlt nyolc év rendszere volt, hiszen ők tették azt a családokkal, ahova kerültek, de ez a mostani - úgy is fogalmazhatnék - kisebb totojázás már nem írható az MSZP számlájára.

Ezért is kérem, hogy mégis gondolja meg a Fidesz, és támogassa ezt a módosító javaslatot, vagy ha nem ezt a módosító javaslatot, akkor legalább a kapcsolódó módosító javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 34 2010.10.20. 2:39  23-79

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom részletesen leírta már a választási programjában, hogy mit kíván tenni a mostani kötelező magán-nyugdíjbiztosítási pénztárak ügyében. Én erről nem kívánok most részletesen beszélni, ezt megteszik majd párttársaim, de azt mindenképp le kívánom szögezni, hogy ennek a törvényjavaslatnak, ami most elénk került, bizony semmi köze nincs ahhoz, amit a Jobbik megfogalmazott a választások során.

Miről is van szó? Gyakorlatilag a kormány fél éven keresztül nem csinált semmit, a csodára várt, hogy a Mikulás majd valahonnan idehajít hozzánk 300-400 milliárdot, és ezzel betömi azokat a költségvetési lyukakat, amik keletkeztek; tudjuk, hogy miért keletkeztek természetesen, melyik kormány miatt. A legnagyobb baj és bűn az, hogy ez alatt a fél év alatt nem tették meg azokat a lépéseket, amit a Jobbik már sokszor megfogalmazott. Úgy gondoljuk, hogy ez az éves szinten 360 milliárd forint körüli összeg gyakorlatilag eltűnik a nagy kalapban, semmi köze nincs ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer a továbbiakban életképes maradjon, és fennmaradjon.

Mi legfeljebb akkor tudnánk ezt teljes szívvel támogatni, ha ez a 360 milliárd forint a családtámogatások rendszerébe kerülne be, ugyanis tudjuk jól - szerintem mindenki, aki itt van -, hogy a legbiztosabb nyugdíjbiztosítás az ország jövője szempontjából az, ha gyermekek születnek, és lesznek, akik megtermelik az értékeket a jövő nyugdíjasai számára. Ez nem fog megtörténni ezzel az intézkedéssel, tehát semmiképp sem tudunk ezzel egyetérteni, hogy ilyen módszerrel hozzák ezt elénk.

Ezenkívül még rengeteg olyan kérdést is felvet az előttünk álló javaslat, amiről idő híján később szeretnék még beszélni, néhány igazságtalan dologról, de azért már most megjegyezném, hogy ez a nyugdíj-biztosítási rendszer, a nyugdíjszámítás módszere is rendkívül bonyolult. Ezzel az intézkedéssel, ezzel a 14 hónapos intézkedéssel gyakorlatilag még bonyolultabbá tesszük a kiszámítás módszerét. Mi lesz például azokkal az emberekkel, akik rokkantnyugdíjasokká válnak ezalatt az időszak alatt? Honnan fogják pontosan kapni a nyugdíjukat: az állami vagy a magánrendszerből? Ez rengeteg, rengeteg kérdést vet fel, és még bonyolultabbá teszi az egész rendszert.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 74 2010.10.20. 4:46  23-79

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Nem fogom kihasználni azt a 12 perces időkeretet, csak szeretnék kicsit reagálni arra, hogy ami itt elhangzott elsősorban Rogán Antal képviselőtársam részéről, azzal a Jobbik-frakció gyakorlatilag egyet tud érteni, ez nem is kérdés számunkra, de valóban nem ez volt a napirendi téma jelen helyzetben.

A másik fontos dolog, hogy talán azért, mert nem volt itt Rogán Antal képviselő úr a vita elején, én azért koherenciazavart érzek Selmeczi Gabriella elmondott beszéde és Rogán képviselőtársam beszéde között, ugyanis most arról volt szó, hogy ha most - Selmeczi Gabriella képviselőtársam szájából ez hangzott el gyakorlatilag - nem lépjük meg ezt a gyors intézkedést, akkor veszélybe kerülnek a nyugdíjak. Én ezt a mára tudom érteni adott esetben, mert az látható jól, hogy nem a húsz évvel későbbi nyugdíjkifizetéseket fogja eldönteni ez a kérdés, ez a mostani átrendezés.

Akkor lehet, hogy mi valamit nem tudunk, amit már esetleg tud a kormány? Tehát ebből nekem az következik, hogy novembertől kezdve közel 12 százalékkal csökkennek a nyugdíjjárulék-befizetések Magyarországon, és majd nem lehet kifizetni a nyugdíjakat. Remélem, hogy nem ez vár minket az elkövetkező 14 hónapban. Erre szeretnék rámutatni, hogy itt tulajdonképpen folyt Rogán Antal képviselő úr megjelenése előtt egy ilyen ködösítés a Házban, hogy miért is kell ezt a 420 milliárd forintot átcsoportosítani. Szeretném leszögezni még egyszer, hogy teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy ezt a rendszert gyökeresen meg kell változtatni, de ami most elénk került, ez egyáltalán nem erről szólt.

Csak néhány gondolat azzal kapcsolatban, hogy ha már a nyugdíjrendszerhez hozzányúlunk, akkor szerintem még mikre kell odafigyelni. Egyrészt a hatalmas bürokráciára és arra az igazságtalan rendszerre, ami működik. Bürokrácia - mit értek ez alatt? Csak nagyon röviden: körülbelül 3 ezer személyt foglalkoztatnak a nyugdíj-biztosítási intézetek országszerte és a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság. Ha azt nézzük, hogy 150 ezer ember megy át évente a nyugdíjrendszerbe, akkor úgy is számolhatnám nagyon egyszerűen, hogy egy évben egy személy 50 ember nyugdíjbiztosítását intézi el ezekben az intézetekben. Az látható, hogy ha egy egyszerű, nem túlbürokratizált nyugdíjrendszerünk lenne, akkor egy emberre, mondjuk, egy órát kellene szánni arra, hogy átvezessék és kiszámítsák az elkövetkezőkben a nyugdíját. Természetesen ez nagyon leegyszerűsített példa volt, és nyilvánvalóan rengeteg más feladattal foglalkoznak ezek az intézetek, ez nem is kérdés számomra, de ez azért mutatja azt, hogy mekkora bürokráciával állunk szemben. Kérem szépen, maga a nyugdíjbiztosítás kiszámításának a módszere is egy jó 500 oldalas kézikönyvecskéből áll. Ez mégiscsak elgondolkodtató. Tehát ha majd hozzányúlunk, akkor kérem szépen, mindenképpen vegyük figyelembe, hogy ezt a rendszert így nem szabad fenntartani.

Az igazságtalanságra is egy példát még hadd mondjak el! A mai nyugdíjszámítási módszerek szerint sajnos az az ember, aki az elmúlt rendszerben, tehát a szocializmus idején húsz évet ledolgozott, majd utána börtönbe került, mondjuk, meggyilkolt egy-két embert, és húsz éven keresztül börtönben ücsörgött, az most, kérem szépen, 80-90 ezer forintos nyugdíjra jogosult. Az az ember, aki viszont húsz évet ledolgozott az előző rendszerben, húsz évet ledolgozott a mostani rendszerben, csak a mostani rendszerben minimálbérért vagy alacsony bérért dolgozott, az pedig megkapja a maga 50 ezer forint körüli járadékát. Nos, ezek a hatalmas igazságtalanságok, és ezek nincsenek megoldva. Egyébként ezt a példát szerintem egy fél évvel ezelőtt valamivel kapcsolatban már elmondtam a parlamentnek.

(12.40)

Pontosan ezért vagyunk mi "mérgesek" a Fidesz politikájára, hogy fél éve szajkózzuk azt, hogy mit kell megváltoztatni ezen a rendszeren, és hogy nyúljanak hozzá, fél év elment gyakorlatilag, semmi nem változott, és most egy ilyen gyors átcsoportosítást raktak elénk. Ezért nem tudjuk ezt az indítványt teljes mértékben támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 127 2010.10.20. 9:08  80-188

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unió soros elnöksége valóban komoly lehetőséget nyit hazánk számára, hogy a legfontosabb, adott esetben társadalmunk fennmaradását veszélyeztető kérdést az Európai Unió tudomására hozzuk. A Jobbik és egyre több közgondolkodó véleménye szerint - amely megegyezik az általam már húsz éve hangoztatott véleménnyel - a magyar társadalom fennmaradását az a drasztikus etnikai váltás veszélyezteti a legjobban, amit a cigányság alsó, de egyben legnagyobb rétegében zajló évszázados népességrobbanás jellemez. Ezt súlyosbítja és gyorsítja föl a valójában már 1958 óta tartó születéscsökkenés a magyarság és a velünk együtt élő németek, szerbek, szlovákok, románok és egyéb nemzetiségek részéről.

Mint tudjuk, minden megoldási kísérletnek az alapja, hogy tisztázzuk a helyzetet, úgymond fehér lappal induljunk, enélkül csak rossz megoldásokat találunk. A cigányság helyzetének objektív megítélésében ezt nem lehet másképp elindítani, mint egy határozott felvilágosító kampánnyal, amelynek célja nem lehet más, mint a szélsőliberális tollforgatók magyarságot lejáratni próbáló hazugságainak tételes cáfolása. Húsz éven keresztül hallgattuk és hallgatták Nyugat-Európában, hogy a magyarság egy náci, fajgyűlölő, rasszista nemzet, és ennek a pártja is természetesen, adott esetben beleértve nemegyszer magát a Fideszt is.

Nos, elfogyott a levegő a cigányok nyomorából élő újságírók, politikusok körül, de elfogyott a levegő ma már Európában is, hiszen elegendő volt a 80 milliós Németországban néhány ezer közép-európai cigány embernek feltűnnie és adott esetben tábort vernie Berlin közparkjaiban, hogy átértékeljék a német polgárok azt a romantikus elképzelést, amit a cigányság életmódjával kapcsolatban gondoltak. Ugyanez zajlott le Európa számos országában. Nálunk sokkal nagyobb létszámú nemzetek néhány ezer közép-európai cigány ember megjelenése után döbbentek rá, hogy mi is zajlik Közép-Európában.

Mielőtt hozzányúlunk a problémához, a világ tudomására kell hozni igenis, hogy a magyarság és a velünk élő többi nemzetiség rendkívül toleráns a cigánysággal szemben. Egészen mostanáig némán tűrték az emberek Közép-Európában, Magyarországon, hogy húsz év alatt mintegy ezer magyar származású személyt cigány bűnözők öljenek meg országunkban. Szögi Lajos tanár úr, Marian Cozma, a szétdarabolt és megerőszakolt gadnai asszony, a Makó mellett megerőszakolt és felgyújtott Pénzes Henrietta, a Hétesen legyilkolt utolsó magyar asszony, mind-mind vég nélkül sorolható, hogy mi is történik, történt ebben az országban húsz év alatt.

Mindezt megfejelte az igazságszolgáltatásunk, mert ilyen esetekben nemegyszer - mint Kozák Rajmund esetében is, aki meggyilkolta osztálytársát - mindössze felfüggesztett vagy másfél éves börtönt szabott ki.

(17.00)

Nos, el kell mondani, hogy példának okáért a mindössze 40 év alatt etnikailag kicserélődött Tiszabőn hogyan zajlik manapság egy önkormányzati választás. Mi ígér egy velünk toleráns cigány ember a szavazatokért cserébe ezen a településen? Azt ígéri, hogy ha őt megválasztják azon a településen, ahol csak 10 százalék már a magyarság aránya, akkor ott megszűnik az agresszivitás, hogy a magyar emberek is kimehessenek az utcára. Gondoljuk át, hogyan élnek ott a magyar emberek!

Nos, úgy gondolom, hogy a toleranciából a magyarság réges-rég jelesre vizsgázott, de ezt igenis meg kell értetni más népekkel is, és csak ezekre az alapokra lehet lefektetni azt a politikát, amelynek gyakorlatilag egyetlenegy alapelve lehet: a határozott büntető és egyben határozott segítő kéz politikája. Igenis elérkezett a szigor ideje. A helyzet tisztázása után szilárd alapokra szilárd építményt kell húzni. Meg kell értetni az Európai Unióval, hogy a vég nélküli segélyezés politikája csődöt mondott, mert térségünkben mind a politikusok, mind a cigányság vezetőinek jelentős része ellopja az erre szánt pénzt - lásd az ÁSZ-jelentést -, ami pedig eljut a cigánysághoz, az a székelykeresztúri Ötvös Miklós cigányember szavaival élve így jellemezhető: segélyosztással az ország a cigányoknak is és magának is árt. Szó szerint ezt üzeni a szegény cigány ember. El kéne itt valahol gondolkozzanak, hogy nem adok pénzt, mert ha adok, annál több gyermeket csinálnak.

Ezeknek az embereknek nem segély, hanem munka, oktatás kell. A Jobbik javaslata, hogy a kormány tegyen indítványt arra, hogy az Európai Unió indítson közvetlen támogatással munkahelyteremtő programokat a hátrányos térségekben, adjon extra támogatást szigorú felügyelet mellett - ezt nem tudom elégszer hangsúlyozni - azoknak a cégeknek, gazdálkodóknak, akik munkahelyeket teremtenek ezekben a térségekben. Indítsák el a bentlakásos iskolák rendszerét! Régen ez a nemesek kiváltsága volt. Most vajon a cigányságnak ez a kiváltság miért nem felelne meg?

Ugyanakkor viszont figyelmeztetni kell az Európai Uniót, hogy csak akkor vágjon bele ebbe a rendkívül komoly és óriási áldozatokat jelentő munkába, ha valóban határozottan véghezviszi a programokat, ha legalább az ott lévő lakosság 70 százalékának biztosítja a tartós munkalehetőséget. Mert ha ez nem így sikerül, ha lagymatag módon, programokat félbeszakítva folyik le ez az idézőjelbe tett közép-európai mentőakció, akkor minden egyes eurócent felesleges volt, amit kidobtak erre a területre, mert látjuk jól, hogy a többségében munkanélküli, hátrányos helyzetű emberek gyakorlatilag azt a keveset is visszahúzzák a saját életszínvonalukra, akik megpróbálnának kitörni ebből a körből.

A másik fontos tanács, hogy ne etnikai alapon támogassák a hátrányos helyzetű térségek lakóit, hanem csakis szociális alapon. Ezt azért hangsúlyozom, mert bár Nyugat-Európában ez nem is szokás, de az elmúlt nyolc évben erre igenis nagyon sokszor volt példa, és ez rendkívül irritálta az ugyancsak ott lakó, más nemzetiségű lakosokat.

Végezetül el kell mondani, mi vár a közép-európai nemzetekre és Nyugat-Európára, ha nem lép az Unió, vagy rosszul lép. Ehhez támpontot nyújt Pokol Béla minapi írása a Magyar Nemzetben, amelyből idézek, és egyben mindenki figyelmébe ajánlom az egész írást. "A drámai helyzet abban áll - és ezért ketyeg a cigányságot érintő demográfiai bomba -, hogy az elöregedett többségi társadalom már nyugdíjas tömegei nem tudják majd eltartani a cigányságot, akik részére a létfenntartásuk költségvetési segélyei és családi pótlékai megszűnhetnek, miközben az egykori többségi társadalom nyugdíjasainak számára is bizonytalanná válhat a nyugdíj biztosítása. Legrosszabb helyzetben Bulgária lesz, ahol a 2050-es ötmilliós, elöregedett lakosságon belül 1,6-2 millió között lesz a cigányság létszáma, amely akkor már messze a munkaképes korú lakosság többségét adná, de a 90 százalékos mai munkanélküliség ezen a körön belül szinte semmivel nem csökkenthető az integrálatlanságuk kétségbeejtő állapota miatt."

Nos, mindehhez annyit tennék hozzá, hogy a közép-európai országok közül a pusztulási sorrendben Magyarország a negyedik helyen áll. Itt 2050-re a prognosztizált 7,5 millió lakosságon belül az elöregedett többségi társadalomra 1,5-2 millió cigányság jut majd.

Végezetül meg kell értetni, hogy csak akkor nem fog problémát okozni a cigányság Nyugat-Európában, ha felhagynak a magyarság kizsákmányolásával, a gyarmati sorba taszításunkkal, ha elegendő magyar, német, ruszin, szlovák, szerb, horvát gyermek fog születni hazánkban, akik el tudják tartani a remélhetőleg majd lassan felzárkózó cigányságot.

Tisztelt Ház! Tisztelt Kormány! A tiszta beszédhez a Jobbik részéről minden támogatást meg fognak kapni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Dr. Lenhardt Balázst a jegyzői székben
Göndör István váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 187 2010.10.25. 2:30  178-228

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik már kifejtette az álláspontját, hogy mit is képzelünk mi a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárak átalakításával kapcsolatban. Most egy második törvényjavaslatot látunk két hét alatt ezen a területen, ami elénk kerül.

Én most igazából csak egy hasonlattal szeretném megmutatni, hogy miről is van szó. Az előző törvényjavaslat, amikor 420 milliárd forintot vett el tulajdonképpen az állam a magán-nyugdíjbiztosítási pénztáraktól, arról szólt, hogy gyakorlatilag megsebeztük a nagy bikát, egy kicsit vágtunk az erein, egy kis vért csepegtettünk a földre, de semmi komoly változás nem történt.

Ez a most előttünk lévő javaslat arról szól, hogy kivéreztetjük most ezt a bikát, csak az a baj, hogy még mindig erről szól, és nem arról, amit Hegedűs Tamás képviselőtársam mondott, hogy le kellene teríteni ezt az állatot, azért, hogy ne okozzon minél több bajt. Hiszen a megsebzett vagy a kivérző bika még törni-zúzni fog az elkövetkező időszakban, és ez komoly problémákat okozhat. Éppen ezért is adtunk be egyébként egy módosító javaslatot, amit a gazdasági bizottság támogatott, és erről majd Hegedűs Tamás képviselőtársam szólni fog.

Az elmúlt percekben és már jó ideje azt halljuk, hogy milyen hatalmas problémát jelent a magán-nyugdíjbiztosítási rendszer Magyarországon, de ezt halljuk a Fidesz szavaiból. Mindez azért érdekes, mert eddig nem ezt hallottuk. Most úgy tűnik, mintha már évek, évtizedek óta önök ezt az álláspontot képviselnék, holott ez nyilvánvalóan nem így volt. És ennek alátámasztására engedjék meg, hogy felolvassam azt az egy-egy mondatot, ami a Jobbik és a Fidesz pártprogramjában szerepelt a választásokkor.

A Fidesz programja így szól: "Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek." (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Így van!) Ez a javaslat azért nem erről szól. Itt egyszerűen át fogják önök ezt rakni. (Zaj a Fidesz padsoraiból.)

És nézzük, hogy mit mondott a Jobbik programja, nézzük ezt az egyetlenegy mondatot: "A kötelező magánnyugdíjrendszert megszüntetjük, és visszavezetjük az állami rendszerbe, oly módon, hogy az egyéni számlavezetés megmarad." Kérem szépen, ezt az egyéni számlavezetést hiányoljuk még mindig, és ezért nem tudunk teljes szívvel egyetérteni ezzel a javaslattal.

A többit majd természetesen ki fogom fejteni a vita során. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 221 2010.10.25. 9:55  178-228

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Zaj. - A elnök csenget.) Sok mindent gondoltam, de azt nem, hogy ezzel a magán-nyugdíjpénztári törvénnyel sikerül kizavarni az MSZP-t a soraink közül. Megmondom őszintén, hogy nem igazán hiányolom az ő jelenlétüket.

Nos, nézzük, hogy a Jobbik mondanivalója mit is jelent ezzel a témával kapcsolatban! Engedjék meg, hogy ott folytassam, ahol abbahagytam a felszólalásomat, és kritikusan rávilágítsak arra, ami már többször elhangzott párttársaim részéről, hogy milyen problémákat okoz a mostani, ad hoc jellegű törvénytervezet, ami előttünk van. Itt már a pénzügyi problémák megjelentek ugyebár, nem ok nélkül szeretnénk egy kormánybiztost kineveztetni ezeknek a magán-nyugdíjbiztosítási pénztáraknak az élére. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

De úgy gondolom, hogy a törvénykezés szempontjából is komoly probléma adódott, és nagyon jól mutatja, hogy mennyire hirtelen ötlettől vagy mondhatnám úgy is, hirtelen felindulásból terjesztenek elénk hetente törvényeket a magán-nyugdíjbiztosítási rendszerrel kapcsolatban.

A törvény lényegi mondanivalója az 1. §-ban található, ahol egyértelműsítik, hogy a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy 15 napon belül köteles bejelenteni, hogy melyik magán-nyugdíjbiztosítási pénztárhoz csatlakozott. És nyilván az "önkéntes" szón van a hangsúly.

Kérem szépen, holnap fogjuk tárgyalni az adótörvényeket, amelyekben a 45. § az alábbi sorokat tartalmazza. A tagságra kötelezett pályakezdőnek - ismétlem még egyszer, hogy akik nem hallják, és most jönnek be, ők is hallják -, a tagságra kötelezett pályakezdőknek minősülő egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzése napjától a mezőgazdasági őstermelő a biztosítottá válása napjától, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló a foglalkoztatása kezdetétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni, hogy melyik biztosítótársasághoz kívánja átutaltatni a pénzét.

Mit jelent mindez? Kérem szépen, ez azt jelenti, hogy egyrészt a mai törvényben a kötelező jelleget megszüntetjük, önkéntessé fogjuk nyilvánítani, míg viszont a holnapi adótörvényben kiterjesztjük a kötelezettséget erre a három kategóriára, ami eddig nem létezett. Mondhatnánk úgy is, hogy ha mind a két törvényt elfogadjuk, akkor a nagy részét kivesszük a kalapból, és erre a három területre fog vonatkozni ugyebár, hogy nekik mégis kötelező lesz benne lenniük a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárakban.

Csak külön megjegyezném, hogy micsoda pikantéria, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében be kell jelentkezni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az első napon, amit ledolgozik, mondjuk, napszámosként életében, 18 évesen kilép a munka világába, tegyük fel, és egy hónapban egy napra alkalmazzák, és be kell fizetnie körülbelül 120 forintot a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárba, akkor neki már kötelező keresni is azonnal egy magán-nyugdíjbiztosítási pénztárat.

Nos, én a kormánytól szeretnék kérni ezzel kapcsolatban egy állásfoglalást, hogy akkor most miről is van szó. Megszüntetjük az adófizetők nagy része számára a kötelezettséget, és meghagyjuk egy részének, vagy pedig egyszerűen arról van szó, hogy önök nem tudták, hogy mit terjesztenek be az egyik törvényben, és mit terjesztenek be a másik törvényben. Mi mindenesetre annak érdekében, hogy ne legyen inkoherencia, ugyebár, módosító javaslatot teszünk lesz az asztalra, amiben egyszerűen ennek a paragrafusnak az elhagyását fogjuk kérni.

Nos, én úgy gondolom, hogy ez rámutat arra, hogy mekkora problémákat okoz ez a hirtelen kapkodás, és miért kritizáljuk folyamatosan a kormányt, hogy fél év alatt nem terjesztett elénk egy komoly, átfogó törvényjavaslatot a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban. Én már itt nagyon sokszor rámutattam arra, hogy micsoda problémákkal terhes ez a rendszer. Szerintem mindenki tud példákat mondani, de én most felhasználom az alkalmat, hogy talán harmadjára is elmondjam - hogy ilyen sok képviselő jelen van a parlamentben - az az esetet, ami a mostani rendszer miatt fennáll.

Kérem szépen, most, ha valaki, aki az előző rendszerben, a szocializmusban 20 évig dolgozott, majd utána egy-két embert adott esetben meggyilkolt, és 20 éven keresztül a börtönbe volt zárva, ha most kiszabadul, körülbelül 90 ezer forintra jogosult a mostani nyugdíjszámítási módszer alapján. Ugyanaz az ember, aki 20 évig dolgozott a szocializmusban, 20 évig dolgozott ebben a rendszerben csak alacsony keresettel vagy minimálbérrel, az pedig megkapja a maga 50-60 ezer forintos nyugdíját. Ez csak egy példa, amit egyébként ha jól számolom, harmadszorra mondok el, de nem tehettem meg, hogy ne jelezzem, hogy micsoda problémákkal állunk szemben.

Nos, még szeretném mindenképp megjegyezni, hogy én önmagában annak, hogy megint elénk került egy ilyen törvényjavaslat, és úgy néz ki, hogy hetenként kerülnek elénk ezek a törvényjavaslatok, annyira nem problémázok ezen, hiszen ennek van egy nagy előnye, mégpedig az, hogy ez a permanens vita, ami majd esetleg itt fog folytatódni folyamatosan a parlamentben, az állampolgárok szemét fel fogja nyitni, hogy valami nincs rendben a rendszerrel.

Abban bízom, hogy ez a vita, ami most itt zajlik - és szeretném, ha minél nagyobb sajtónyilvánosságot is kapna - rádöbbentené a magyar társadalmat, hogy micsoda problémákkal állunk szemben. Azt szeretném, ha úgymond nyugdíjtudatossá tenné az állampolgárokat, hiszen ha most megkérdezünk egy mai átlagos nyugdíjast vagy a nyugdíj felé közelítő embereket, egyszerűen az átlagembert az utcán, fogalma sincs, hogy hogy működik a nyugdíjrendszer. El sem tudja képzelni, nem tudja, mi az a felosztó-kirovó rendszer, és nem tudja a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárak működését sem.

Örülnék, ha ez megváltozna, mert ha ez a magyar társadalom úgymond nyugdíjtudatossá válik, akkor ez egyben, azt mondom, hogy a nemzeti öntudatot is fogja erősíteni, mert a nyugdíjtudatosság azt is fogja jelenteni, hogy elgondolkodnak azon a tisztelt választók és a tisztelt polgárok, hogy miből is teremtődik elő a nyugdíj, és akkor rájönnek, hogy a megszületendő generációk fogják megtermelni a számunkra a nyugdíjat. Ez a legfontosabb szerintem, és remélem, hogy ez eljut az állampolgárokhoz.

Nos, ha már itt tartunk a nyugdíjrendszer problémáinál, még egy dologra mindenképp szeretnék reagálni, hogy melyik rendszer is a jó: a magánnyugdíjrendszer vagy pedig az állami nyugdíjrendszer.

(19.20)

Azt kell mondjam, hogy mind a kettőnek vannak előnyei és vannak hátrányai. A magánnyugdíjrendszernek nyilvánvalóan előnye az egyéni számlavezetés, ami nincs meg az állami nyugdíjrendszerben. Ezért szeretnénk, ha erre javaslatot tennének, hogy végre lássuk: ez megtörténik.

És melyik a veszélyesebb? Sajnos mind a kettő összedőlhet. Összedőlhet a magánnyugdíjrendszer, hiszen gyakorlatilag befektetői alapon működik, és ha a részvények elértéktelenednek vagy ha a kincstárjegy elértéktelenedik, akkor bizony nem fogják tudni kifizetni a nyugdíjakat. De mennyire bízhatunk az állami rendszerben? Gyakorlatilag semmivel sem jobban. És miért? Amiről már beszéltem: a demográfiai viszonyaink miatt.

Engedjék meg, hogy egypár sort felidézzek Pokol Béla egyik írásából, amiből a múlt héten is idéztem. Most csak egyetlenegy hosszú mondatot emelnék ki belőle, azt, amely a nyugdíjrendszerre vonatkozik. Ez egyébként a cigányság demográfiai helyzetéről szól, de megszívlelendő a nyugdíjasok számára is. Így szól: "A drámai helyzet abban áll - és ezért ketyeg a cigányságot érintő demográfiai bomba -, hogy az elöregedett többségi társadalom már nyugdíjas tömegei nem tudják majd eltartani a cigányságot, akik részére a létfenntartásuk költségvetési segélyei és családi pótlékai megszűnnek, miközben az egykori többségi társadalom - most rólunk van szó - nyugdíjasai számára is bizonytalanná válhat a nyugdíj biztosítása."

Mit jelent ez számszerűen? Csak a saját példámat hozom elő: elméletileg 27 év múlva, 65 évesen nyugdíjba fogok vonulni. Akkor az én nyugdíjamat gyakorlatilag egy harmadakkora munkavállalói társadalomnak kell megtermelnie, mint a jelenlegi rendszerben. El tudják képzelni, ez hogyan fog működni? Ilyenkor mondom azt, hogy a magánnyugdíjrendszer pozitív oldalait, méghozzá a befektetői oldalait is figyelembe lehet venni, és azt be kellene vezetni az állami rendszerbe, mert ne adj' isten - nagyon nem szeretném, hogy így legyen - lehet, hogy az indiai és a kínai részvények felfutó árfolyama fogja majd jelenteni a nyugdíjat a magyar társadalom számára 27 vagy 30 év múlva.

Látom, hogy az időm lejárt, de higgyék el, mindez pontosan rámutat arra, hogy micsoda problémával állunk szemben, és egyáltalán nem lehet biztos benne ma egy ember, hogy 20-25-30 év múlva milyen nyugdíja lesz, egyáltalán meg tud-e a nyugdíjából élni. Ezért kérjük nyomatékosan a kormányt és a kormánypártokat, hogy minél gyorsabban vizsgálják meg ezt a kérdést, és határozott kézzel nyúljanak hozzá, és lássunk egy komoly, valódi törvénytervezetet a szemünk előtt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 38 2010.10.26. 1:38  17-187

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rövid idő miatt én is csak egyetlenegy területre térnék ki. A bizottsági beszélgetés alatt és általában a közvélemény tekintetében is kialakult egy olyan mítosz, mintha a Fidesz 1998-2002 közötti családtámogatási rendszere demográfiailag rendkívül pozitív lett volna a lakosság szempontjából, a magyar állampolgárok szempontjából. Én szeretném adatokkal bizonyítani, hogy egyáltalán nem így történt, és az a rendszer, amit most bevezetünk, gyakorlatilag valószínűleg hasonló módon fog működni, és hasonló hatása lesz a demográfiára.

Kérem szépen, '97-ben 100 ezer gyermek született Magyarországon, '98-ban 97 ezer, '99-ben 94 ezer, majd 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben ugyancsak 97 ezer, folyamatosan. Tehát semmi változás nem történt a demográfiai tekintetben.

Itt már elhangzott nagyon helyesen, hogy ezt az adókedvezményt gyakorlatilag a háromgyerekeseknek mindössze 8-10 százaléka tudja igénybe venni. Pontosan erről beszélünk, hogy ez így nem fog jól működni, nem fogja előrevinni az ország ügyét, legalábbis demográfiai szempontból. Ezért szeretnénk, ha megfontolná a kormánytöbbség, ha most nem is, de mindenképp adott esetben egy negatív adó bevezetését, ami azt jelenti, hogy azok is, akik dolgoznak, de nem éri el a keresetük azt az összeget, hogy igénybe vegyék a támogatást, plusztámogatáshoz jussanak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 118 2010.10.26. 2:02  17-187

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Csak nagyon röviden szeretnék Révész Máriusz képviselő úr beszédére reagálni.

Megemlítette, hogy a demográfiai folyamatokhoz nincsen köze a cigányságnak. Azért ez nem egészen így van, úgy gondolom, ezzel mindenki tisztában van ebben a teremben. Nagyon is köze van. Az az 1,3 átlagos gyermeklétszám a családokban bizony összevontan értendő nyilvánvalóan minden magyar állampolgárra. Itt arról volt szó, már nem egyszer a parlamentben, hogy milyen etnikai váltás zajlik Magyarországon, és bizony, hogyha kivonjuk ebből az 1,3-ból a cigányságon belül található demográfiai bomba hatását, akkor átlagosan elmondhatjuk, hogy a magyar, német, szlovák, román, horvát, szerb gyerekek száma átlagosan 0,9 egy családban. Ennek pedig azért nagyon fontos jelentősége van, és figyelembe kell venni, mert ahogyan Pokol Béla a Magyar Nemzetben leírta - és megint idézném ezt a néhány mondatát -, pontosan rámutat, milyen veszélyekkel állunk szemben. Tehát így szólt Pokol Béla írása: "A drámai helyzet abban áll, és ezért ketyeg a cigányságot érintő demográfiai bomba, hogy az elöregedett többségi társadalom már nyugdíjas tömegei nem tudják majd eltartani a cigányságot, akik részére a létfenntartásuk költségvetési segélyei és családi pótlékai megszűnhetnek, miközben az egykori többségi társadalom nyugdíjasai számára is bizonytalanná válhat a nyugdíj biztosítása."

Én teljesen tisztában vagyok azzal, hogy ez az adórendszer, amit most elénk terjeszt a Fidesz polgári párt, nem támogatja a gyermekbizniszt, vagy úgy fogalmaznék, az etnobizniszt Magyarországon.

(14.30)

Viszont azt is látjuk, hogy a középosztály vagy az alsó középosztály gyermekeinek nem igazán nyújt pluszlehetőségeket komoly mértékben, tehát a demográfiai folyamatokba komoly mértékben ez nem fog tudni beavatkozni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 16 2010.11.10. 4:29  15-18

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint azt már Michl József képviselő úr és Soltész Miklós államtitkár úr is jelezte a mai nap folyamán beszédében, november 12-én világszerte megünneplik a szociális munka napját, azért, hogy az e szakmában dolgozó, segítő szolgáltatást nyújtó emberek is érezhessék a közösség, a társadalom megbecsülését.

(10.00)

A szociális munka nem hasonlítható semmilyen más szakmához. Míg a pedagógus ismereteket ad át, az orvos a testi tüneteket kezeli, a védőnő a legapróbbak egészségével foglalkozik, és az óvónő is több tucat családból származó kisgyermeket nevel egyszerre, a szociális munkás a rászoruló családot mint rendszert segíti, támogatja, gyógyítja úgy, hogy a harmóniát nélkülöző, elégtelen társadalmi és szociális hálóban vergődő családtagok vészkiáltásaira reagálva segítő kezet nyújt, sokszor utolsóként, az utolsó órában. Segítő kezével nem halat ad a nélkülözőnek, hanem rutinjával, türelmével, emberszeretetével megtanítja őt halászni; nem egy pillanatnyi segédadománnyal töm be a szociális hálón lévő lyukakból egyet, hanem komoly, professzionális munkával, hivatástudattal, empátiával fordul a bajbajutott felé, aki a saját problémamegoldó eszközeivel már nem tud felülkerekedni gyötrelmes, kilátástalan helyzetén.

Gondoljon csak bele a tisztelt Ház, akkor, amikor az éllovasok között vagyunk a világranglistán öngyilkosságban, szenvedélybetegségben, pszichiátriai tünetek hordozásában, milyen nagy prevenciós, gyógyító és társadalommentő szerepe van a szociális munkásoknak!

Vajon tisztában vannak-e képviselőtársaim, hogy mit jelent szociális munkásnak lenni? Mit jelent kezdő diplomásként 70 ezer nettóért kutatni és gyógyítani a lélek sötét bugyrait akár napi nyolc órában vagy a munkaidőn túl is? Mit jelent évtizednyi időt eltölteni szétesett, kétségbeesett vagy éppen egymást vádoló családtagok között, megtartva azt az egyensúlyt, amely továbbviszi a segítő folyamatot a megoldás felé? Náluk nincs tavaszi, őszi vagy nyári szünet, legtöbbjük a hét minden munkanapján megtalálható.

Számos országban mély tisztelet övezi ezt a szakmát. Nemcsak erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesülnek a segítő szakemberek, hanem öt-hat évente több hónapos, akár egyéves rekreációs szabadságot biztosítanak számukra, hogy a kiégés és pályaelhagyás helyett visszatérésük után folyamatosan tudják teljesíteni társadalommentő munkájukat. Sajnos, hazánkban ezen a területen nem észlelhető a nyugat-európai megbecsülés példája.

Nézzük, itthon milyen szabályozókkal segíti a nemzeti együttműködés kormánya a szociális munkások tevékenységét: a közalkalmazottaknál, így náluk is, elbocsátások várhatók; jövőre kevesebb fizetést visznek haza a dolgozók, akik még nem szültek, vagy már felnevelték gyermekeiket, azaz jelenleg nem tartanak el kiskorú gyermeket.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom javaslata ellenére kimaradt a Btk. idei módosításából e szakma képviselőinek védelme. Míg a pedagógusok jogosan megkapták ezt a gesztust, addig a szociális munkások zaklatása, támadása ugyanolyan büntetési szinten maradt, mint volt. Pedig ehhez a módosításhoz még pénz sem kellett volna.

Köszönjük hát a mai napon a magyar szociális munkásoknak, hogy a beszűkült tudatú, kimerült, a média által agymosott egyének, családok, csoportok és közösségek problémamegoldó és -megbirkózóképességeinek fejlesztésével, a szociális erőforrások közötti kapcsolatok harmonizálásával elősegítik a társadalmi változásokat, az emberi jogok és a szociális igazságosság érvényesülését, felszabadítva közben olyan, szolidaritásra épülő emberi energiákat és képességeket, amelyek hazánk megmaradásához nélkülözhetetlenek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik, szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 354 2010.11.16. 5:17  347-385

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem kívánok hosszú fejtegetésbe kezdeni a most elénk került törvényjavaslattal kapcsolatban, mindenesetre azt azért az elején le szeretném szögezni, hogy én magam a tavaszi választási kampány során 118 lakossági fórumon több mint 10 ezer ember előtt jeleztem, hogy ha bekerülünk a parlamentbe, és lesz rá lehetőségünk, akkor meg kívánjuk szüntetni ezeket az ügynevezett nyugdíj-privilégiumokat. Ez a több mint 10 ezer ember, aki legalábbis végighallgatta a beszédeimet, bizony mind helyeselte, tehát úgy gondolom, általában a magyar társadalom tekintetében ez egy pozitív lépés lesz, hogyha végre tudjuk hajtani, hiszen rengeteg olyan személy él ma Magyarországon, akiket valóban az előző rendszerben a most itt nem található párt elődszervezetei, illetve ők maguk rendkívüli hátrányba juttattak, de azokat is rendkívül irritálja, akik csak egyszerűen alacsony nyugdíjjal élik a mindennapi életüket, miközben a 40 évüket vagy ki tudja, hány évüket ledolgozták, és mégis a töredékét kapják, mint adott esetben ugyebár Biszku elvtárs. Nos, nagyon örülök, hogy bizottsági elnökként is részese lehettem annak, hogy végül is a parlament napirendre tűzte ezt a mai törvénytervezetet, ami elénk került.

Én az államtitkár úrra szeretnék reagálni, igazából erre is készültem, csak úgy szőr mentén ezekkel a gondolatokkal mi is foglalkoztunk, amit az államtitkár úr már elmondott. Való igaz, ezt mi is nagyon jól tudjuk, hogy ez a törvényjavaslat nem nyújt megoldást minden esetre, sőt viszonylag kis területre koncentrálódik. Ha nagyon megnézzük, akkor csak azokra, akik 1990-ben vagy 1990 előtt mentek nyugdíjba, őrájuk lehetne ezt konkrétan megfogalmazni, és természetesen ott is lehetnek olyan jogi problémák, amelyeket még szükséges javítani. Tehát sajnos, adott esetben, mondjuk, Gyurcsány Ferencre, aki már akkor is komoly pozíciót töltött be mint KISZ-titkár, nem fog vonatkozni, és az ő nyugdíja nem lesz ettől kevesebb, ha netán valamikor nyugdíjba megy, de tegyük hozzá, nem hiszem, hogy ebből a nyugdíjából fogja majd eltartani magát.

Mi úgy gondoljuk, ahogyan az államtitkár úr is elmondta, hogy igen, szigorítani kell ezen a javaslaton, javítani kell ezen a javaslaton. Én magam személy szerint mindenképp szeretném, hogyha legalább a megyei és a megyei jogú városok KISZ-titkárai is belekerülnének ebbe a javaslatba, ők például még hiányoznak. Én szeretném, ha ez az ugyan szűk réteg bekerülne ebbe a körbe, hiszen akkor itt, megmondom őszintén, a mellettünk lévő padsorokból jó pár személyt érintene ez a javaslat.

Nos, a kritikákra tekintettel felmerült az alkotmányossági kérdés. Én úgy gondolom, a jelen helyzetben valóban elmondhatjuk, hogy talán ez a legkisebb probléma a törvénytervezet előtt, hiszen már kilenc alkotmánymódosításon túl vagyunk, egy tizediktől már nem fog összeomlani ez az ország, mondhatnám így is, de én abban sem vagyok egyébként biztos, hogy ez az előttünk lévő törvényjavaslat alkotmánysértő lenne, mert az alkotmány azt mondja ki, hogy a nyugdíjhoz mindenkinek megvan a joga, de azt már nem mondja ki, hogy milyen mértékű nyugdíjjárulékhoz. Ugye, tudjuk jól, most a legkisebb minimálnyugdíj 28 500 forint, de ettől függetlenül ennél kisebb nyugdíjak is léteznek, hiszen ma is létezik a résznyugdíjak fogalma, aki tíz évnél kevesebbet dolgozott, az bizony nem kap még ekkora összeget sem, tehát nincsen meghatározva az alkotmányban konkrétan, hogy mihez kötnénk a nyugdíjak kifizetését, úgyhogy szerintem a javaslatunknak ez a része nem is alkotmánysértő.

Tulajdonképpen nagyjából ezek lettek volna az én gondolataim a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Mi arra várunk igazából, hogy ezen az egyeztetésen sikerül egy olyan állásfoglalást tennünk, ami mind a két fél számára elfogadható, és természetesen a jogi normák szempontjából is elfogadható. Mi tehát készen állunk arra, hogy megvitassuk a törvénytervezetet, és tényleg nagyon örülünk, hogy erre nyitott a Fidesz, és hajlandó megtenni ezt a lépést. Én úgy gondolom, ez a társadalom szempontjából, az igazságérzetünk szempontjából egy rendkívül fontos lépés lesz. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Halász János tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 374 2010.11.16. 1:44  347-385

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon röviden, csak Schiffer András képviselőtársam felszólalására reagálnék, de előtte mindenképp hangsúlyoznám, hogy örülök a konstruktív hozzáállásnak mindenki részéről, ami a jogszabálytervezettel kapcsolatban felénk irányul.

Úgy gondolom, itt felvetődött az a kérdés, hogy a nyugdíjmegvonás mértéke elfogadható-e, és elsősorban szociális szempontból. Én azt látom, hogy bár valóban komoly megvonásról van szó, de egyrészt ezek az emberek nem szorulnak rá erre a nyugdíjra. Ott kezdődik sajnos a probléma számomra, hiszen bizony ezek az emberek az előző rendszerben rendkívül szépen megtollasodtak, meggazdagodtak, és most komoly birtokokon ülnek, és kellemesen élik az életüket.

De tegyük fel, hogy valaki mégis, nem lopott, csalt, hazudott ebben az időszakban, hanem szétosztotta a szegények között a számára juttatott fizetést és később a nyugdíjat; ebben az esetben is a törvényjavaslat azokat a szociális lehetőségeket nem szünteti meg ezeknek az embereknek a számára, ami mindenki számára érvényes. Nem akarom felsorolni a szociális törvényben megkapható különböző támogatásokat, ha kevés lesz számára a nyugdíj, akkor kaphat lakástámogatási összeget, kaphat rendkívüli segélyt az önkormányzattól, hadd ne soroljam azokat a dolgokat, amelyeket egyébként rengeteg olyan személy megkap, aki alacsony nyugdíjból tengeti az életét. Tehát igazából csak erre az egy gondolatra szerettem volna reflektálni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 192 2010.11.17. 14:58  1-251

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint a szociális bizottság elnöke, az állami költségvetési funkciókon belül a társadalmi és jóléti szolgáltatások funkcionális kiadásaival szeretnék először foglalkozni. Nos, az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásait bemutató táblázat pontosan kimutatja, hogy a konszolidált adatok alapján a szociális szektor a nyugellátások kivételével 35 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat, mint tavaly. Vagyis 35 milliárd a megszorítás, de az időközben bekövetkezett infláció miatt az összes reálérték-csökkenés 105 milliárd forintot tesz ki. Igen, jól hallották képviselőtársaim, 105 milliárdos elvonással számol gyakorlatilag a most elénk került költségvetés. Ezek után talán érthető, hogy az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság elnökeként teljesen elfogadhatatlannak tartom a költségvetés tervezetét.

De nézzünk egy másik globális adatot! Ugyanez a mutató GDP-arányosan, már a nyugellátásokat is beleszámítva, 18 százalékról egyetlen év alatt 17 százalékra csökkenti le ennek a szektornak a juttatását. Természetesen fiskális szemmel nézve gazdasági szakemberek vagy például az IMF nyilván örül ezeknek a számoknak, és legyünk őszinték, lehetne ez egy pozitív versenyképességi jelző is, ha egy olyan év elé néznénk, amikor a lakosság egészére nézve pozitív folyamatok indulnak el, és mindenki több anyagi lehetőséghez jut. De sajnos ez nem így van. Az adóváltozások következtében csak az adózók 40 százaléka mondhatja el, hogy többletforráshoz juttatja a kormányzat őket, és természetesen ez a 40 százalék is erősen differenciált. Az alacsony, átlagos vagy épp átlag fölötti jövedelmekkel rendelkező egy-, kétgyermekes családok tízezer forintos többletjövedelme szinte meg sem érezhető, míg a milliós fizetéssel rendelkező többgyermekes családok negyedmillió forintnál nagyobb kedvezménye már igen jól érzékelhető.

A következő évben az adózótársadalom 60 százalékának egy helyben maradó vagy csökkenő jövedelme, a folytatódó hitelválságra való tekintettel, katasztrofális szociális helyzeteket idézhet elő, még akkor is, ha közben létrejön az állami eszközkezelő társaság, és abba több tízmilliárd forintot beletesz a kormányzat, ami egyébként nincs is benne a költségvetési tervezetben. Magyarul egy szociális válság idején csökkenti a kormány a szociális kiadásokat. Ebben pedig semmi pozitívum sincs, ez a legkeményebb arcul csapása az embereknek. Ehhez a megszorító csomaghoz kell sorolnom a lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások című funkciót is, amely ugyan 1 százalékkal, 5 milliárd forinttal bővül, de nyilvánvaló, hogy ez is komoly reálérték-csökkentést jelent, és a GDP tekintetében itt is 0,12 százalékkal kevesebb jut ennek a szektornak is.

Nos, ezek a fő számadatok. Mit jelent mindez a társadalomra nézve? A Fidesz elsősorban a bevételi oldalon jelentkező adópolitikájának és a kiadási oldal szociális területén jelentkező elvonásnak köszönhetően a magyar társadalmat véglegesen kettészakítja - ahelyett, hogy a nemzeti együttműködés keretében lehetőséghez jutna az adózótársadalom másik 60 százaléka is. És itt hangsúlyozom, az adózó, dolgozó osztályról beszélek. Ehelyett még kilátástalanabb helyzetbe kerülnek, és ez érvényes a szociálisan rászoruló emberek tömegeire is, azok részére, akik, és ezt megint szeretném aláhúzni, önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. Például a megváltozott munkaképességűek vagy a fogyatékkal élők. A magyar társadalom abban a tudatban szavazott a Fidesz-KDNP konglomerátumra, hogy a következő évet már jobb, biztatóbb körülmények között éli meg. Ám ebben a kiváltságban csak a társadalom felső 10 százaléka részesülhet.

Nemzetünk jelentős része már tűréshatárának végére ért. Elfogytak tartalékai, és most a Fidesz elveszi a reményüket is. Különösen érvényes és fájó számunkra ez a fiatalság tekintetében. Előzőleg Vágó Gábor képviselőtársam már beszélt erről, és itt sok tekintetben csak meg tudom erősíteni a szavait. A fiatalok valóban perspektíva nélkül maradnak. Hiszen ők azok, akik munkába állásukkor alacsony vagy jó esetben közepes bért kapnak, és ők azok, akik nyilvánvalóan nem háromgyermekesként kezdik meg pályakezdő éveiket. Számukra teljességgel elérhetetlen jövőnek tűnik félmilliós vagy milliós jövedelmű, többgyermekes családdá válniuk. Nem marad más választásuk, mint a külföldi munkavállalás, kivándorlás. Számomra ez a legborzasztóbb része a most elénk kerülő költségvetési tervezet társadalmi hatásainak, a tömeges elvándorlás nemzetünk jövőjét pecsételheti meg. Ez a költségvetés ilyen formában mindössze annyit jelent a nemzet fennmaradása szempontjából, hogy nem 50, hanem 51 év múlva omlik össze társadalmunk és államunk.

Most szeretnék néhány szót szólni a kiemelt előirányzatok összegeinek áttekinthetetlenségéről is. A már előttem vezérszónokként felszólaló Nyikos László képviselőtársamhoz hasonlóan szomorúan kell megállapítanom a költségvetés szociális területén is, hogy a több tíz- vagy százmilliárdos tételek mellé nincs semmilyen részadat, számítási módszer feltüntetve sem a fejezeti felsorolásnál, sem az indoklásban. Csak egyetlen, könnyen érthető adatot hadd mondjak példaként. A családi pótlék összege jövőre 7 milliárd forinttal csökken, 357 milliárd forintra. Miért? A törvény indoklásából nem tudhatjuk meg. Egyébként nyilvánvaló alapvető ismereteink birtokában sejtjük, hogy a csökkenő gyereklétszám okán tud spórolni a magyar állam. Kérem szépen, alapvető kötelessége lenne a költségvetésnek bemutatni, hogy egy szociális kiadás tekintetében milyen mértékben köszönhető ez az igénybe vevők létszámváltozásának, vagy milyen mértékben köszönhető ez, mondjuk, egy jogszabályi változásnak.

Ebben a konkrét esetben is például egy csekély 357 milliárdos összegről kell döntenünk, aminek nem látjuk a pontos hátterét. Ráadásul ez a számítási háttér egyébként rendelkezésre áll, mert nyilvánvalóan kiszámolták valami alapján ezt az összeget. Bízom benne, hogy nem csak a hasukra ütöttek valahol, a hivatalok mélyén. Ha csak annyit leírtak volna, hogy mondjuk, várhatóan 3500 fővel csökken az igénybevevők létszáma, már kicsit okosabbak lennénk, többet tudnánk, jobban megalapozhatnánk a döntéseket. A szörnyű tehát az számomra, hogy az államigazgatás számára rendelkezésre állnak ezek az adatok, gyakorlatilag egy 5 perces munka lenne csak beletenni a költségvetési törvényjavaslatba, indoklásként szerepeltetni.

Sajnos idő hiányában nincs időm belemenni a részletekbe, de mindenképp el kell mondanom, hogy a törvény fejezeti indoklásaiban elképesztő általánosságok és arcátlanságok is le vannak írva. Idézek egy mondatot: "A kormányprogramban célként szerepel a családok erősítése, a gyermekvállalás támogatása, a fogyatékossággal élők és családtagjaik támogatása, valamint a kilátástalan helyzetbe került családok támogatása." Nos, a tervezet alapján ennek a mondatnak valahogy így kellene hangoznia: a kormányprogramban célként szerepel a gazdag családok erősítése, a gazdagok gyermekvállalásának támogatása, a fogyatékossággal élők és családtagjaik támogatása, vagyis az ápolási díj 28 500 forintról 29 500 forintra növelése kemény 1000 forinttal.

(15.40)

Mindenki képzelje bele magát abba a helyzetbe, hogy egész életében otthon kell lenni, mondjuk, egy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel, nem tud elmenni dolgozni, és 29 500 forintból kell megélnie. A kilátástalan anyagi helyzetbe került családok támogatása a támogatások csökkentésével.

Ezután a szöveg felsorolja a szociálpolitikán belül kiemelt célokat, amik gyakorlatilag nem célok, hanem alapvető törvényi kötelezettségek. Még hab a tortán, hogy a végén felsorolnak hat egyházi szervezetet mint kiemelten támogatandó területet, úgy, hogy valójában egyetlenegy fillérrel sem kapnak többet a következő évben, sőt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 250 millió forint helyett 194 millió forintot kap mint rendkívül kiemelten támogatandó szervezet a következő évi költségvetésből. Ilyenkor kicsit már nehéz továbbolvasni az indokolás szövegét, ekkor már az ember vérnyomása magasabb fokra lép.

Nos, mindenképp meg kell említenem, amiről most nem lesz időm részletesen beszélni, hogy a KSH augusztusi adatai szerint, ami itt található a kezemben, az alkalmazásban állók havi nominális nettó átlagkeresete egyedül a humán egészségügyi, szociális ellátásokban részesülőknél csökken a tavalyi évhez képest, méghozzá 3,3 százalékkal. Mindez tovább súlyosbítja ennek a területnek a minőségi színvonalát és méltánytalanul igazságtalan működését. Csak megjegyzem, szinte majdnem minden szektorban nominális bérnövekedés, nettó bérnövekedés 10 százalék, miközben itt mínusz 3,3 százalékról van szó.

Végül egy utolsó gondolatsort engedjenek meg! A szocialisták uralma alatt bevett szokássá vált, hogy szegény és szegény ember között faji alapon tettek különbséget. A szocialisták hatalmas bukásában sok-sok minden közrejátszott, de ez a tény is egy jelentős momentum volt. Egyébként meggyőződésem, hogy ezen a téren a szélsőliberálisok magyarellenes politikája volt a meghatározó az elmúlt nyolc év kormányzásában, mindezt értékelték is a választók, és reméljük, mindörökre eltűntek a szélsőliberális SZDSZ-es politikusok, bár itt kételyeim vannak, hiszen van, akit mondjuk, a Fidesz nagykövetnek nevezett ki közülük.

Épp a napokban tartották az úgynevezett szociális expo nevű rendezvényt, ahol az emberi jogaikra, mármint a saját emberi jogaikra oly kényes szélsőliberálisok közül néhányan felvetették, hogy lehet, mégsem kellene faji alapon szegénységi politikát folytatni, mert ez fajgyűlölethez vezet. Természetesen a jelen lévő ultraszélsőséges liberálisok továbbra is hitet tettek a faji alapú rendszer mellett. Én innen csak a szélsőliberálisoknak üzenem, nem azért nem lehet faji, vallási, etnikai, nemzetiségi alapon különbséget tenni szegény és szegény ember között, mert az fajgyűlölethez vezet, hanem egyszerűen azért, mert a legalapvetőbb emberi jogainkat sérti.

Nos, itt tartok a kezemben, ugyancsak elhoztam úgymond bizonyítékként egy 2010-es pályázatot, illetve több pályázatot is, amelyek faji alapon íródtak. Található benne olyan, ami támogatható. Csak idéznék: "A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány közösen Roma Kulturális Alap pályázatot hirdet." Kérem szépen, ez támogatható, mert ez nem másról szól, mint a cigány kultúra értékeinek a megőrzéséről, és igenis a kulturális, identitásmegőrző programokat nemzetiségi, etnikai alapokon is lehet támogatni, ezzel teljes mértékben egyetértünk.

De amit nem lehet viszont ilyen alapokon támogatni, az ugyancsak a következő pályázat: "A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 2010-ben roma intervenciós keretpályázatot hirdet magánszemélyeket érintő veszélyeztető lakhatási krízishelyzet elhárításának a támogatására." Kérem szépen, ez semmi másról nem szólt, mint arról, hogy ha egy cigány embernek összedől a háza, akkor ő kap pénzt, és ehhez bizonyítani kell neki, hogy ő cigány ember, míg ha ugyanazon a településen egy magyar embernek összedől a háza, ő nem kapja meg ugyanazt a támogatást. Tehát ezért mondom, és nem ok nélkül, Észak-Magyarországon bukott olyan hatalmasat a Szocialista Párt, mert ezt az emberek nap mint nap tapasztalták, és megdöbbenve vették tudomásul.

Sajnos, ez a költségvetés sem mentes ez alól a kitétel alól. Továbbra is szerepelnek olyan fejezetek, mint például romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja. Kérem szépen, egyetlenegy dolgot kellene ezzel csinálni, és a Jobbik nem is szólalna fel ebben a kérdésben. Ezt csak át kell keresztelni szegénytelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programjának, és higgyék el, egyébként nem is változna az a kör, amely megkapná ugyanezt a támogatást, csak nem faji alapon adnák oda ezt a pénzt az emberek számára, hanem rászorultsági alapon.

Nos, végezetül csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy természetesen nem örülünk ezeknek a fejezeteknek, amik így bekerültek a mostani költségvetésbe, de én ezt a magam részéről egy múltból itt maradt csökevénynek tekintem, és nagyon bízom benne, hogy a következő évi költségvetésben már egyáltalán nem lesznek ilyen jellegű fejezeti címek. Ezeken is próbálunk változtatni, remélem, erre lesz fogadókészség. Ugyanakkor viszont azt is meg kell jegyeznem, hogy jövőre nagyon határozottan figyelni fogja a Jobbik, hogy az államigazgatás milyen alapon fogja kiírni az elkövetkező időszakban az ilyen jellegű pályázatokat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 38 2010.11.26. 10:53  1-365

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2011-es költségvetésnek egyértelműen a szociális ágazat a legnagyobb vesztese, vagy mondhatnánk azt, hogy az egyetlen komoly vesztese. Ezt a problémát szeretné orvosolni a Jobbik az általa benyújtott módosító javaslatokkal, hiszen ez a terület 35 milliárdos elvonásban részesül, ami viszont reálértékben 105 milliárd forintos csökkenést jelent a szociális ágazatban. Ebből a nyugdíjkasszát kivonom, és a többi területre érvényes ez a rendkívül magas csökkentés. Én úgy gondolom, az elkövetkezendő időszakban komoly hátrányokat fog okozni, és komoly társadalmi feszültségekhez vezet, hogyha nem orvosoljuk ezeket a lépéseket. Erre nyújtottunk be számos módosító javaslatot, és akkor néhányat, amit az időm enged, szeretnék sorba venni.

A 306. számú módosító javaslatunk a Hajléktalanokért Közalapítványról szól, és hasonló beadvány van az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvánnyal kapcsolatban is. Mind a kettő hajléktalanokkal foglalkozik. Ezen két közalapítvány támogatásának minimális emelését szeretnénk elérni, mégpedig abból kifolyólag, hogy itt sem változtak az előirányzatok, miközben tetszik, nem tetszik, még akkor is, hogyha nagyon jól teljesítene a kormányzat, várhatóan akkor is növekedni fog a hajléktalanok létszáma Magyarországon, hiszen tudjuk jól, hogy milyen hitelválság alakult ki országunkban.

Itt mindenképp fel kell hívnom a figyelmet, az államtitkár úr figyelmét is és egyáltalán mindenki figyelmét arra, hogy a kormány már régóta folyamatosan hangoztatja, hogy létrehozza a nemzeti eszközkezelő társaságot. Ennek még semmi jelét nem látjuk, és ez azért óriási probléma, mert április 15-én lejár a moratórium, ami után tömegével, akár ezres létszámban indulnak el a kilakoltatások. Ismerve az államigazgatás működését és a törvények átfutási idejét, gyakorlatilag már nem is látom a lehetőségét annak, hogy április 15-ére felálljon a rendszer, egyszerűen már lehetetlennek tartom. Persze, ha január elején bejövünk a parlamentbe, nem tartunk szünetet, és valószínűleg ezt kell indítványoznia a Jobbiknak, akkor el tudunk fogadni egy ilyen törvényt, és akkor április 15-ére talán meg lehet alkotni, hogy ez működjön. Gondolják el, képviselőtársaim, februárban már be kell hogy adják azok a személyek a különböző adataikat és kérvényeiket az államigazgatáshoz vagy az illetékes szervhez, akiket a kilakoltatás réme fenyeget. Persze, van egy másik megoldás is, hogy a moratóriumot tovább kitolja a kormányzat. Nyilván ezt bármikor megteheti, de úgy gondolom, hogy ez megint csak nem lenne egy helyes lépés. Tehát mind a két területen minimális emelést kívánunk elérni, ezért kérem a kormányzatot és a Fidesz-frakciót, hogy támogassa ezt a módosítást.

A következő a 291. számú módosítás, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnak ugyancsak egy minimális támogatása, gyakorlatilag 20 millió forinttal való többlettámogatásáról van szó. Én úgy látom, hogy egyelőre még ezen a területen sem látható az a kormányzati szándék, hogy komolyabban szeretnének foglalkozni a fogyatékossággal élő emberekkel. Szeretnénk tisztán látni, hogy a kormányzat mennyire elkötelezett ezen a területen.

A legutóbbi bizottsági ülésen én magam kértem, hogy az eddig elhangzottak alapján fogadjunk el egy nagyon egyszerű nyilatkozatot, és kérjük fel a kormányzatot arra, hogy ezeket vegye figyelembe. Sajnos, a bizottság leszavazta ezt az indítványt. Engedjék meg, hogy csak néhányat felolvassak! A bizottság elfogadhatatlannak tartja az új országos fogyatékosügyi programról szóló 2008. és 2010. évi országgyűlési beszámolók, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáról szóló jelentések előterjesztésének elmulasztását. Az ENSZ-egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést megtette az új kormány - az előző ezt sem tette meg. Miattuk, a szocialista kormányzat miatt pironkodni kellett az ENSZ előtt is, a 2008-as és 2010-es fogyatékosügyi programról szóló beszámolót nem nyújtotta be a parlament elé. Nem tudom, hogy mit csináltak itt a parlamentben, akkor még nem vettem részt a munkában, de hogy ez egyértelműen a Szocialista Párt bűne, az nem kérdés, ők kormányoztak. Számomra az volt az érdekes, hogy ezt miért nem támogatja a Fidesz a bizottsági ülésen.

Ugyanígy felsorolhatom a következő néhány pontot, amelyek fontosak számomra. A bizottság felkéri a nemzeti erőforrás minisztert, hogy vizsgálja meg az első pontban szereplő jelentések, illetve beszámolók előző kormányok által elmulasztott előterjesztésének okait, tehát amiről már beszéltem. A bizottság felkéri, hogy elődei mulasztását pótolva a lehető legrövidebb időn belül terjessze az Országgyűlés elé az új országos fogyatékosügyi program végrehajtásáról szóló beszámolót. Én úgy gondolom, nem rendkívüli dolgot kért volna a bizottság, ezt teljes mértékben támogatni kellett volna. És sorolhatnám sorba azokat a pontokat, amikkel sajnos nem értett egyet a többség ezen a bizottsági ülésen. Ebből én most is azt látom, hogy a fogyatékosüggyel nem kíván határozottan foglalkozni a mostani vezető párt vagy akár a kormányzat sem.

A másik fontos módosító javaslat a 318. számú módosító javaslat, ez a romatelepeken élők lakhatási és szociális integrálási programjáról szól. Ez egy 500 millió forintos előirányzat. Itt gyakorlatilag igazából nem elvettünk, hanem úgymond átcsoportosítottunk, de nézzük meg, hogy mire csoportosítottunk át: a szegénytelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programjára. Most is el kell mondanom, és egyre határozottabban fogjuk elmondani, hogy nem tűrjük Magyarországon, hogy szegény és szegény ember között faji vagy etnikai alapon tegyenek különbséget. Mindenki ugyanúgy megérdemli a szociális rászorultság elvén a támogatást. Sajnos ezt sem támogatja jelen pillanatban a kormányzat. És ennek tekintetében, úgy látszik, hogy eddig üres és felesleges szavak voltak, amiket elmondott itt a Jobbik a parlamentben, mert ugyanazt a politikát kívánja folytatni a Fidesz is, mint az MSZP tette, a faji alapú szegénységi politikát, ami teljes mértékben - és százszor is el kell hogy mondjam - elfogadhatatlan számunkra. Úgyhogy ha mégis úgy gondolják, hogy érdemes megváltoztatni ezt, akkor természetesen lehet támogatni, egyébként ugyanaz a kör fogja megkapni ezt a támogatást, de ha véletlenül egy magyar ember háza is összedől egy kistelepülésen, akkor ő is hozzájuthat ehhez a támogatáshoz, nem lesz kizárva belőle.

A másik módosító javaslat, a 317. számú az ápolási díj módosítási javaslata. Ez talán a legneuralgikusabb pontja jelenleg a szociális rendszernek. 28 500 forint jelen pillanatban az ápolási díj, ennyiért kell gyakorlatilag egy fogyatékossággal élő gyermek mellett otthon maradnia a szülőnek. A kormányzat 29 500 forintra emelte ezt a díjat, 3-3,5 százalékkal növelte ennek az összegét. Mindenki képzelje el, hogy 29 500 forintból kell otthon megélnie a fogyatékossággal élő gyermeke mellett! Mi itt tettük talán a legnagyobb módosító javaslatot. Mi egy 45 ezer forintos havi díjra gondolunk az ápolási díj tekintetében. Ez is kevés egyébként, hozzá kell tenni, de úgy gondoltuk, hogy ismerve az államháztartás területét, hogy nem lehet mindenre egyből rengeteg pénzt adni, ha már ide ellépnénk, erre a szintre eljutnánk az első évben, akkor ez már komoly lépés lenne. És talán látnák az emberek, hogy igen, a mostani kormányzat a fogyatékossággal élő emberek tekintetében is tenni akar valamit.

A 311. számú módosító javaslatban a családi pótlék relatíve nem túl nagy, mert gyakorlatilag mindössze 2 százalékos előirányzat-emeléséről van szó. Itt nem a családi pótlék összegét emelnénk, csak az előirányzatot, azért, mert úgy gondoljuk, de ezzel láthatóan nem ért egyet a kormányzat, hogy azok a gyermekek is kapjanak családi pótlékot, akik 21 évesen érettségiznek le, vagy 21 évesen végzik el a szakközépiskolát, hiszen a mai oktatási rendszer alapján teljes mértékben reális, és elő is fordul igen sok esetben, hogy erre a korra tolódik ki az érettségi, illetve a szakma megszerzése. Ez több tízezer gyermeket érinthet egyébként Magyarországon, akik nem jutnak ehhez hozzá, miközben a közoktatási törvényünk alapján pedig így működik a rendszer.

Még egyre van rövid időm. A következő módosító javaslatunk egy apró dolog: a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak kívántuk visszaadni azt, amit elvett a mostani kormányzat ettől a szervezettől, 60 millió forintot vett el a mostani kormányzat tőlük a tavalyihoz képest. Szeretnénk, hogyha ezt visszaadnák. Számunkra ez egy értékrendi ítélet is, hogy milyen egyházhoz kötődő szervezeteket támogatunk.

(9.20)

Most a baptista egyházat kívánja a kormányzat támogatni - hiszen erre nyújtottak be módosító javaslatot - még nagyobb összeggel. Mi azért hagyományosan úgy vagyunk, hogy a történelmi egyházakhoz kötődő szervezeteket szeretnénk elsősorban támogatni, nem elhanyagolva természetesen azt, hogy a Baptista Szeretetszolgálat is komoly tevékenységet végez.

És egyetlenegy gondolat: a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is egy olyan szervezet, amely mindenképpen megérdemli, hogy komolyabb támogatásban részesüljön. Itt sem milliárdokról van szó természetesen, 25 millióról; az egyik olyan szervezet, amelyik 25 éve működik, talán a legrégebbi társadalmi szervezet, és a legkomolyabb és legeredményesebb munkát végezte véleményünk szerint a nagycsaládosok tekintetében.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 36 2010.11.30. 18:21  17-171

SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/1745. számú, az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely közérthetően a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők korkedvezményes nyugdíjaztatásáról szól, pont olyan törvényjavaslat, mint az elmúlt fél évben az összes, Fidesz által benyújtott javaslat. Első ránézésre szép, csillogó fényben úszik, mint kofáknál télen a kisuvickolt narancs, ám amikor vásárlás után hazavisszük, akkor vesszük észre, amikor a héjából kibontjuk, hogy bizony-bizony, csak alig egy-egy része emészthető az ember számára.

(10.00)

Mióta itt ülök a parlamentben, sorra azt látom, hogy a Jobbik által leírt programpontok kerülnek át a Fidesz törvénykezésébe (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), de valami gonosz manó addig-addig kontárkodik a kormány körül, míg végül sok esetben a címétől eltérően teljesen ellentétes jogszabály születik. Elég csak a tegnap tárgyalt és holnap tárgyalandó, szabad nyugdíjválasztás lehetőségéről szóló, számomra terrortörvényre gondolni. Engedjék meg, hogy elöljáróban kronológiailag vázoljam a szociális területet is érintő, eddig elfuserált törvényeket, rendeleteket.

Június 10-én kiadja a kormány a rendeletét a kilakoltatásra váró családok megmentése érdekében, rövidesen kiderül, hogy a rendelet semmire sem jó, legfeljebb a vécében lehet hasznosítani, és sorra rakják ki a családokat a rendelet megjelenése után. Június 15-e a legismertebb nap, amikor az ötgyermekes Tauzin családot rendőri hadsereg hajítja ki az utcára. És itt azért külön megjegyzem a kormánypárti képviselők számára, hogy épp vasárnap kaptam egy levelet a rendőrségtől, amelyben egy szabálysértési határozatot kézbesítettek a számomra, és ebben a határozatban az ott megjelent jobbikos képviselőkkel kapcsolatban színtiszta hazugságokat állít a rendőrség, és természetesen ez alapján kívánnak megbüntetni minket. Nyilvánvalóan ezek után el lehet képzelni, hogy egy átlag magyar állampolgárral hogyan viselkedhet a mostani, most már forradalminak nevezhető, új rendőrség, ha nem átallnak országgyűlési képviselőkkel vagy egy országgyűlési bizottság elnökével szemben nyílt hazugságokat megfogalmazni. Ezt csak azért jelzem, hogy legyenek tisztában azzal, hogy hol tart a pintéri rendteremtés, a pintéri erőknek a megreformálása hogyan alakul.

Nos, ott tartottam, hogy sikertelen volt a kormány első intézkedése, és végül július végén vitattuk meg a törvényt, ami sajnos csak augusztus elején lépett törvényerőre. Ezt követte az adótörvények módosítása, amelynek az egykulcsos adó része már kívülről is silány áruvá tette számunkra ezt a törvényt, de legalább lehetett volna egy igazságos, gyermekvállalást növelő családtámogató része. Ám a gonosz manó sugallatára ez is olyan rosszul sikerült, hogy példának okáért a 144 ezer háromgyermekes család közül mindössze a leggazdagabb 8 ezer tudja igénybe venni a maximális támogatás összegét. Egy átlagos keresetű, otthon gyermeket nevelő, háromgyermekes család mindössze a felét tudja igénybe venni, sőt két év múlva már csak a harmadát.

Erre jön a költségvetési törvény, amely - most már a Fidesz hibájából - az ország leszakadó felének a szociális támogatásait nominálisan 35 milliárddal, reálértékben 105 milliárddal csökkenti, és ez még akkor is igaz, ha a gázártámogatást továbbra is fenntartja a kormányzat.

Végül itt van a már említett, szabad nyugdíjválasztásról szóló törvényi diktátum, mely ismét jól alakulhatott volna, ha a Jobbik kiforrott elképzelését valósítják meg, ám mára kiderült, hogy a jövendő nyugdíjasok pénzét, megtakarításait gyakorlatilag a Gyurcsány-kormány által nyakunkba vett IMF-hitel visszafizetésére fordítja az új, forradalmi kormány. A nagy forradalmi hevület, úgy látszik, könnyedén behódolt az idegenek pénzéhségének, és most hárommillió ember 3000 milliárd forintja bánja mindezt.

Mindeközben mint valami szép narancssárga lufi lebeg folyamatosan az árverés előtt álló családok szeme előtt az állami eszközkezelő társaság. Ám ezt a lufit folyamatosan sodorja valamerre a szél, soha nem látjuk igazán, hogy mi lesz ebből, soha nem tudjuk utolérni, megfogni, megtapintani, és minden jel szerint úgy tűnik, hogy április 15-én nem fog működni ez a rendszer.

Bár ez a felsorolás is eléggé hátborzongató a nemzeti ellenzék számára, ám most egy újabb, jelentős mértékben igazságtalan törvénnyel állunk szemben. A cél megint szépnek mondható: a nők 40 év munkaviszony után mehessenek nyugdíjba. Mindez azért vált szükségessé, mint tudjuk, mert az MSZP 62 évről 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, és ezen alapvetően a Fidesz sem kíván változtatni. A Jobbik a kezdetektől fogva hangoztatta, hogy nem értünk egyet a nyugdíjkorhatár bármilyen emelésével, amíg a munkanélküliség magas szinten áll, és addig, amíg egészséges emberek ingyenélésre rendezkednek be Magyarországon. Miért? Mert józan paraszti ésszel is felfogható, hogy nincs gazdasági értelme annak, hogy valakit 65 évesen dolgoztassunk, amikor vele szemben egy 25 éves, fiatal, életerős ember azért kapja a munkanélküli-segélyt, mert a 65 éves munkavállaló nem tud elmenni nyugdíjba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénytervezetnek két fontos eleme van, mindkettő már az 1. §-ban megtalálható. Az első: a jogosultsági időt munkaviszonyhoz köti és nem szolgálati viszonyhoz. Itt kell mindjárt leszögezni, hogy a Fidesz kommunikációja komoly várakozást keltett a nyugdíj előtt álló nők körében, hiszen azt ígérték, hogy 40 év szolgálati idő után mehetnek nyugdíjba. Mielőtt ezt bárki letagadná, szeretném idézni a fidesz.hu portál augusztus 2-ai híradását, az idézet címe: "A nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek. Több tízezer nőt érinthet a kormány azon terve, hogy januártól 40 év szolgálati idő után, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők. A férfiak kedvezményes nyugdíjaztatásáról még nem tárgyalt a kabinet - mondta Iván László, a Fidesz nyugdíj- és idősügyi szakpolitikusa hétfői budapesti sajtótájékoztatóján." Nos, ezek után talán érthető, hogy több tízezer asszony várta az elmúlt időszakig a kedvező döntést. Ám november 8-án már ez jelent meg a Fidesz honlapján, az idézet címe: "A járulékemelés a nők nyugdíjba vonulását segítené. A miniszterelnök szóvivője szerint a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó pluszpénzből a legalább negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék."

Most pedig előttünk látható a törvényjavaslat, amely feketén fehéren leírja, hogy bizony nem veszik figyelembe a tanulmányokkal eltöltött időt, a munkanélküli-ellátásban eltöltött időt, magyarul, elég egy-két év munkanélküli-járadékon eltöltött év, és már nem tud élni a kedvezménnyel az egyén, miközben önhibáján kívül került olyan helyzetbe, amikor egyébként megfizették utána a nyugdíjjárulékot. De mondok egy más példát is: az a mentőorvos nő, aki öt évet tanult, négy gyermeket nevelt, de csak öt évet töltött a gyermekeivel otthon, továbbra is 65 évesen megy nyugdíjba a jelenlegi tervezet alapján. És természetesen továbbra is rohangálhat akár 65 évesen is éjnek idején 30 kilós felszereléssel a negyedik emeletre. Nyilvánvaló, hogy a kedvezményezetti kör szűkítése hatalmas igazságtalanságokat rejt magában. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bővítése!)

A másik fontos vetülete a törvénytervezetnek a gyermekeket otthon nevelő asszonyok gyermeknevelésre fordított idejének elismerése a nyugdíjra jogosultsági idő tekintetében. A Jobbik programja tisztán fogalmaz ebben a kérdésben is. Idézek: "A gyermeket nevelő és emellett dolgozó anyák társadalmilag hasznos áldozatvállalását az államnak is elismerésben kell részesítenie, ezért az anyáknak nyugdíjkorkedvezményt biztosítunk." A kormány értelmezésében mindez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy hány gyermeket nevel egy család, maximum nyolc év korkedvezmény jár. Hiába volt esetleg kilenc évet három gyermekével gyesen az anya, hiába lesz otthon 10-12 gyermekével egy anya akár huszonöt évet is, nem jár neki a huszonöt év kedvezmény. Én a televízióból ismerek egy dél-dunántúli családot, egy tisztességes, becsületes magyar családot, akik húsz gyermeket neveltek és nevelnek föl. Természetesen a húsz gyermek felnevelését is csak nyolc év korkedvezménnyel támogatja, illetve ismeri el a mostani kormányzat.

Nyilvánvalóan ez a rendszer ugyanolyan igazságtalan, mint az egykulcsos adórendszer. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Eddig mi volt?) Ott teljesen mindegy, mennyit keres valaki, ugyanazzal a kulccsal adózik; itt három gyermek után már teljesen mindegy, hogy hány gyermeket nevel valaki, ugyanannyi időt számítanak be a nyugdíjjogosultságba. (Babák Mihály közbeszól.) Én értem Babák úrnak a közbeszólását, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy én a törvény igazságtalanságaira hívom fel a figyelmet (Közbeszólás a Fidesz soraiból: És az eddigi milyen volt?), nem pedig en bloc az egész törvény rossz voltára.

A másik lényeges igazságtalansága az, hogy kedvezményezettként nem is a gyermekek számát veszik figyelembe, vagyis a velük otthon töltött időt, magyarul annak az anyának, aki három gyermekével mindössze három évet töltött otthon, és utána munkába állt, most 37 évet kell dolgoznia a negyvenéves munkaviszony eléréséhez, annak viszont, aki a három gyermekével végig otthon volt, csak 32 év munkaviszonyt kell bemutatnia a Nyugdíj-biztosítási Intézet felé a negyvenéves munkaviszony eléréséhez. Állíthatja-e valaki, hogy rosszabbul neveli az a gyermekét, aki kevesebbet tud otthon lenni a szeretteivel? - mivel valószínűleg azért megy el dolgozni, hogy el tudja tartani a családját. Nyilvánvalóan nem.

(10.10)

Természetesen - mint nemzeti konzervatív párt - mi is úgy gondoljuk, hogy a gyermekek számára mindenképp az az előnyös, ha szüleik minél tovább tudnak otthon lenni velük, de tisztában vagyunk a kor társadalmi berendezkedésével, ezért nem szeretnénk büntetni azt, aki a gyermekáldást követően egy-két év múlva visszamegy dolgozni. És itt még nem is részletezem azt, amiről már azért volt szó, hogy mi történik abban a helyzetben, ha a férfi marad otthon a gyermekkel - az ilyen családot már határozottan bünteti gyakorlatilag ez a törvénytervezet.

Ennek a problémahalmaznak a részbeni orvoslására adtunk be egy módosító javaslatot, amelynek értelmében függetlenül attól, hogy ki mennyi ideig volt otthon vagy nem volt otthon gyermekével, az első és második gyermek után egy, a harmadik és további gyermek után két év nyugdíj-korkedvezményt kapna. Ebben az esetben a 20 gyermekes anya 8 év helyett 38 év korkedvezményt kapna, de van olyan fideszes honatya a teremben jelenleg is, aki ennek köszönhetően hét gyermeke után nem 8, hanem 12 év korkedvezményt kaphatna. Természetesen lehet érvelni azzal, hogy a mi javaslatunk alapján sok háromgyermekes anya kevesebb időt számíthatna be a nyugdíjjogosultságba számító való idejébe, viszont véleményünk szerint sokkal igazságosabban működik ez a rendszer, és úgy akartuk kialakítani ezt a rendszert, hogy ne okozzunk plusz költségvetési terhet. A mi javaslatunk nem változtat anyagi szempontból a költségvetés helyzetén.

A másik fontos dolog, amit még meg kell említeni, hogy természetesen a Jobbiknál ennek a programpontnak egyébként elválaszthatatlan része a szülőtámogatási életjáradék bevezetése, amely már az egy-, kétgyermekes családok esetén is növelné a nyugdíj összegét, a három- vagy többgyermekesek esetében pedig jelentősen megnövelné ezt az összeget.

Miért lenne fontos, hogy ez a rendszer felálljon? Miért nem elégedhetünk meg a háromgyermekesek támogatásával? Azért, mert a drámai népességfogyásunk miatt a ma megszülető magyar kislányoknak, csecsemőknek 30 év múlva átlagosan 7,2 gyermeket kellene vállalniuk, ha azt szeretnék, hogy az adott évben ne csökkenjen a magyarság létszáma. Bármennyire is drámai a helyzet, azzal természetesen teljesen tisztában vagyunk, hogy nem várható el 30 év múlva, hogy az átlagosan nyolcgyermekes családmodell legyen a normális hazánkban, de azzal is tisztában vagyunk, hogy ha 30 év múlva a kívánatos gyermekek száma a nyolc helyett a mostani egyet fogja elérni, gyakorlatilag néhány év múlva megszűnik társadalmunk, és megszűnik az országunk.

Tisztelt Képviselők! Van egy harmadik rész is, amelyet röviden ki szeretnék emelni a törvényjavaslatból. A nyugdíjrendszer sok-sok igazságtalansága közül az egyik neuralgikus elem a korkedvezményes munkaköri lista 40-50 éves változatlansága. Nem nehéz megérteni, hogy közel fél évszázad alatt rengeteget változtak a munkaköri körülmények. Gondoljuk csak el, mennyivel jobb egy mai, korszerű klímás traktorral dolgozni adott esetben a földeken, mint a '60-as években még működő, fapados, zötykölődő Hoffer traktorokkal. De ugyanakkor a már említett mentőorvosi pozícióban 50 évvel ezelőtt elég volt egy kisebb táskával felrohanni a negyedik emeletre, miközben ma már a defibrillátortól kezdve rengeteg életmentő felszerelésen keresztül mázsányi cuccot kell felhordani a mentősnek, a sofőrnek és az ápolónak. Nyilvánvaló, hogy nagyon sokat változtak ezek a dolgok 40-50 év alatt.

Ezzel is foglalkozik a törvény, de nem úgy, hogy végre elkészült volna a korkedvezményes lista, amelyet a törvény kötelezővé tett egyébként 2010-re, illetve 2011-re, hanem további két évvel kitolja a lista elkészítésének az idejét. Itt megint azzal szembesülünk, mint már a fogyatékossággal élő emberek tekintetében, ahol sem 2008-ban, sem 2010-ben nem nyújtotta be a szocialista kormányzat az Országgyűlésnek a fogyatékosügyi beszámolót, sőt még az ENSZ-nél is pironkodnunk kellett a szocialista kormány trehánysága miatt. Viszont azt is meg kell említeni, hogy már fél éve nem a Szocialista Párt kormányoz, el lehetett volna kezdeni ezt a munkát, sőt akár le is lehetett volna tenni adott esetben az asztalra - tudtommal ez még el sem kezdődött. Mi mindenképp negatívumnak tartjuk, hogy további két évvel ki kívánja tolni ennek az elkészítésének a határidejét a mostani törvénytervezetet.

Negyedik elemként röviden szeretném még megemlíteni, hogy a törvénytervezet nem jelent megoldást, nem mutatja azokat a jeleket, amelyek a minőségi gyermekvállalás elindítása tekintetében kellene hogy megtörténjenek. Miről van szó? Egyetlenegy egyszerű példa: gyakorlatilag azt a szülőt, aki a három gyermekét úgy nevelte, hogy a szegedi Csillagbörtön örökös lakójává vált, illetve azt a szülőt, aki úgy nevelte a három gyermekét, hogy mind a három, mondjuk, a Paksi Atomerőmű mérnöke, ugyanúgy megilleti ez a nyugdíjkedvezmény. Ez pedig megint csak nem egy igazságos rendszer, de ez viszont az egész rendszerünkre igaz (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), hogy igenis a minőségi gyermekvállalás tekintetében kellene átalakítani minden családtámogatási rendszert.

Ötödikként még röviden el szeretném mondani, hogy ugyancsak szól a törvény arról, hogy amennyiben kéri a nyugdíjra váró személy, abban az esetben a nyugdíj-biztosítási intézet jelzi neki, hogy hol tart a nyugdíj tekintetében, a váromány tekintetében. Mi azt szeretnénk elérni a nyugdíjtudatosság jegyében, és annak a növelése érdekében, hogy ne kérni kelljen, hanem automatikusan juttassa el minden évben a nyugdíjbiztosítást folyósító intézet ezt az értesítést az egyének számára, hogy tisztában legyenek azzal, mi vár rájuk adott esetben, ha nyugdíjba jutnak.

Összegezve azt kell mondanom, hogy a törvényjavaslat a benyújtó indoklása szerinti célt nem éri el, hiszen jelentős réteget, a szakmailag képzett, főleg a diplomával rendelkező nőket el sem éri, számukra a kedvezmény nem nyújt a korábbi nyugdíjba vonulásra lehetőséget. Ezen kívül az alacsonyabb képzettségű, emiatt már valószínűleg régen elhelyezkedési problémákkal küszködő, munkanélküliséggel sújtott területeken élőknek az évek óta tartó, a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony hiánya miatt szintén nem érvényesíthető. A legnagyobb gond viszont az, hogy míg a módosítás legtöbbet hivatkozott célja a dolgozó és emellett családot, gyermeket vállaló nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának elősegítése, ez a cél nem valósul meg, mivel az az anya, aki gyermeket szült és nevelt, és emellett egy időben dolgozott is, a kedvezményből kimarad vagy az csak részben érinti.

Minden igazságtalansága ellenére szeretnénk, ha a törvénytervezet módosításokkal való megváltoztatása esetén támogatható minőségűvé válna.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 74 2010.11.30. 1:42  17-171

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én csak egy rövid reflexióban arra szeretnék válaszolni Szűcs Erika képviselő asszonynak, hogy a mi véleményünk szerint a nyugdíjrendszernek és a nyugdíjkedvezményeknek igenis van gyermekvállalást elősegítő ereje. Azért nézzük meg, hogy a régi paraszti világban többek közt azért is vállaltak sok gyermeket az emberek, hogy akkor, amikor már nem tudnak dolgozni a földeken, amikor otthon már gyakorlatilag csak kukoricát tudnak morzsolni, és szükségük van segítségre az időskorukban, akkor legyen mellettük támasz. Gyakorlatilag a nyugdíjrendszer létrejöttével ez az összekötő kapocs megszűnt, és ez a törvény is azért ezt próbálja erősíteni, és nekünk is számos olyan javaslatunk van, ami ezt próbálja elősegíteni. Tehát ezt mindenképp szeretném megjegyezni.

A másik: azzal egyetértek, hogy Észak-Magyarországon, Kelet-Magyarországon ez a törvényjavaslat megint csak nem hozza meg azt a célt, amit szeretnénk, mint egyébként - hozzá kell tennem - minden eddigi elitista jellegű törvény, amit meghozott a Fidesz az elmúlt időszakban. Igenis Kelet-Magyarországot, Észak-Magyarországot hátrányosan érinti vagy kevésbé kedvezményezetten érinti, mint mondjuk, Budapestet, Pest megyét vagy esetleg a Dunántúl északi részét. De viszont azt is meg kell jegyeznem, hogy azért ezek a hatalmas területi különbségek, gazdasági különbségek területenként bizony az elmúlt nyolc év alatt fejlődtek még inkább, tehát az, hogy idáig jutottunk és nem lehet most ebből kedvezményeket kicsikarni adott esetben Észak-Magyarországon, bizony az önök hibája is, ezt egyértelműen le kell szögezni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 104 2010.11.30. 1:06  17-171

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak röviden szeretnék reagálni Patay Vilmos képviselőtársam egyik kijelentésére. Azt jelezte, hogy ő helyesli, hogy mindössze 8 év nyugdíjkedvezmény jár a gyermekes családoknak, illetve asszonyoknak. Határozottan szeretném leszögezni, hogy a Jobbik ezt nem támogatja. Ahogy már itt példákon keresztül bemutattam, igenis, mi úgy gondoljuk, hogy ha valaki minél több gyermeket felnevel, akkor az fokozatosan minél nagyobb kedvezményre legyen jogosítva.

Itt a dél-dunántúli 20 gyermekes családot említettem, ahol a mi javaslatunk szerint 38 év korkedvezmény járna, nem pedig 8. Gondoljuk csak el, 20 gyermeket felnevelni becsülettel, és mind becsületes polgára - már akik felnőttek, és valószínűleg a többiek is azok lesznek - az országnak, micsoda hatalmas munka. Ki vállalja azt? Nem tudom, Közép-Európában egyáltalán hány ilyen család található? Hát úgy gondoljuk, akkor lesz igazságosabb a rendszer, ha ezt sokkal inkább differenciáljuk a mostani javaslattal szemben.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 112 2010.11.30. 0:25  17-171

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen Czunyiné Bertalan Judit bejelentését, nagyon örülünk, hogy ezzel is előbbre tudtunk jutni a törvénytervezet módosításai sorában. Hasonló módosítást adott be ugyebár a Jobbik is. Ez ugyan nem pontosan szó szerint egyezik meg a mi módosításunkkal, de mindenképp örülünk, hogy ez a bejelentés megtörtént, és nagyon reméljük, hogy a kormány is támogatni fogja ezt a módosító javaslatot. (Taps a Jobbik és a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 130 2010.11.30. 4:08  17-171

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Így a vita végén, már nem újabb vitát generálva szeretnék egy gondolatot felvetni, amellyel egyébként nemsokára találkozni fog a parlament.

Itt már a Fidesz részéről nagyon joggal felvetődött, hogy az MSZP politikája arról szólt az elmúlt 8 évben, hogy különböző mértékben megossza a magyar társadalmat, szembeállítsa egymással az embereket és a nemzetrészeket. Láttuk jól, Gyurcsány Ferencnek ez a nemzetromboló politikája hová vezetett. Ez teljesen jogos, de azért mindenképp kritikaként hadd mondjam el, hogy azért ez a törvénytervezet is bizonyos szempontból megosztó, mert azért a diplomás, idős, nyugdíjra váró személyeket és a fizikai dolgozókat csak megosztja, hiszen két kategóriába különíti el őket a nyugdíjkedvezmény szempontjából. Tehát ez szerintem egy jogos kritika még most is a törvénytervezettel szemben.

A másik fontos, amit ennek szellemében szeretnék elmondani, hogy épp a szociális bizottság előtt található - csütörtökön már fogunk tárgyalni róla - az a népi kezdeményezés, amely arról szól, idézek egy mondatot, amiről szól az egész: "Alulírottak egyetértünk azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését." Vagyis azt szeretné elérni ez a szakszervezeti indíttatású népi kezdeményezés, hogy csökkentsék a nyugdíjkorhatárt, mert nem tartják reálisnak ezt a 65 évet, amit ugyebár a szocialisták erőltetnek vagy erőltettek a magyar társadalomra, és egyelőre még a Fidesz sem nyilvánított ezzel kapcsolatban semmilyen állásfoglalást.

Én mindenképpen ki szeretnék térni arra, hogy ez is egy megosztás, azért ezzel legyünk tisztában, amikor a nőknek komoly kedvezményt nyújtunk, viszont a férfiak számára, ugye, ez természetesen nem történik meg, holott azért azt is tudjuk, hogy a férfiak gyakorlatilag a 65 év korhatár után egy-két év múlva már mennek is a sírba, legalábbis statisztikai átlagban, hát nem sok idejük van kihasználni a nyugdíjas éveket.

Én úgy gondolom, el kell gondolkodni abban a tekintetben, hogy van-e értelme 65 évre felemelni a nyugdíjkorhatárt akkor, amikor jelenleg is munkanélküliek tömegei vannak az országban. Gondoljunk csak bele abba a példába, hogy mondjuk, egy 63-64 éves pedagógusnak szükséges-e továbbra is ott maradnia a pedagóguspályán, ha ő nem kíván 65 éves koráig, miközben épp a pedagógusképzés tekintetében még most is ontják a fiatal pedagógusokat a felsőoktatásból, és gyakorlatilag százan is elmennének az ő helyére dolgozni, ennek ellenére természetesen nem tehetik meg, hanem 25-26 évesen vagy 30 évesen a munkanélküliek kenyerét kell ezeknek a fiatal pedagógusoknak enniük, ugyanakkor a másik részről már lehet, hogy éppen szeretne valaki nyugdíjba vonulni.

Tehát így a vita végén csak erre hívnám fel a figyelmet, hogy gondolkodjunk el azon, hogy akár szakmaspecifikusan lehet-e ezt szabályozni, ha egy adott területen fiatal munkanélküliek állnak rendelkezésre, akkor azon az adott területen ne kelljen 65 éves korig mindenképpen munkaviszonyban tölteni az időt, hiszen egyértelműen gazdaságilag semmiképpen sem indokolja, hogy ez így működjön, mert a munkanélküli-járadékot ki kell fizetni, és igazából mindegy, hogy nyugdíjjáradékot fizetünk vagy munkanélküli-járadékot, a kettő sokszor azonos összegű.

Nos, tehát erre az egyetlenegy gondolatra szerettem volna még így a vita végén felhívni a figyelmet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 242 2010.12.13. 5:11  241-251

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk található törvényjavaslat célja, hogy a mindennapok szintjén, és ne csak a szép szavak szintjén visszatérjünk a civilizált, keresztény kultúrkörhöz tartozó európai államok sorába. (Moraj.)

A szocialista diktatúra bukása után hazánkban a vadkapitalizmus kizsákmányoló módszerei vették át az irányítást. Ennek tipikus példája az üzletek korlátozás nélküli nyitva tartása. Miközben Európa boldogabbik, nyugati felén csak külön engedéllyel lehet vasárnap, sok helyen már szombat délután is nyitva tartani, addig itt a félgyarmati, perifériás közép-európai területeken semmilyen szabályozás gyakorlatilag nem védi a dolgozók szabad vasárnaphoz való jogát.

Ez a törvényjavaslat egy minimális, de mégis alapvető, lényegi különbséget kivéve teljes mértékben, szóról szóra megegyezik a KDNP által 2009 őszén benyújtott törvényjavaslattal.

Engedjék meg, hogy itt egy pillanatra megálljak, és Harrach Péter képviselőtársam felé irányítsam szavaimat, ugyanis az Origón megjelent - éppen most olvastam pár perce - egy nyilatkozata, amely úgy szól: "Harrach Péter, a KDNP alelnöke a jobbikos előterjesztésről azt mondta az Origónak, szerinte hiányos, nem annyira kidolgozott, mint amit a KDNP nyújtott be tavaly ősszel." Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Harrach Úr! Ez gyakorlatilag szó szerint az önök benyújtott törvényjavaslata. Én eddig nagyon tiszteltem Harrach urat, úgy gondoltam, egy komoly, határozott emberrel állunk szemben. Meglepett ez a nyilatkozat, mert vagy nem olvasta a saját törvényjavaslatukat, vagy a miénket nem olvasta el.

Mi a különbség, mi a lényeges különbség, az egyetlen dolog, ami változik a két javaslat között? A KDNP által benyújtott törvényjavaslat alapján csak azok a boltok tarthatnának nyitva vasárnap, ahol nincsenek alkalmazottak, a mi javaslatunk alapján viszont azok, akiknél maximum két alkalmazott található a boltban. Ez az egyetlen különbség, és ezért vissza kell utasítanom ezt a nyilatkozatot Harrach Péter képviselőtársam részéről.

A nemzeti ellenzék pártja már 2007-ben is egyébként a KDNP javaslata mellé állt, nagyon örültünk neki (Zaj. - Az elnök csenget.), és több mint egy fél évig vártunk arra, hogy az a törvényjavaslat, amit még ellenzékként benyújtott a KDNP, benyújtásra kerüljön a parlamentben is. Ám hónapok teltek el szép sorban, és azt láttuk, hogy már kormányzati pozícióból erre nincs igazán affinitás. Nem titkolt célja ennek a törvényjavaslatnak pontosan az, hogy a KDNP-t és a Fideszt színvallásra kényszerítsük ebben a kérdésben, amely gyakorlatilag a programjukat tartalmazta, illetve a törvényjavaslatok szintjén már megfogalmazódott az előző ciklusban. De a másik és végül is a legfontosabb indoka természetesen az, hogy szeretnénk, ha végre ez valóban törvényi szinten lenne biztosítva Magyarországon.

Tisztelt Ház! A jelenlegi rendelkezés a vasárnapi munkavégzés kivételes lehetőségét szélesen értelmezi, ezzel gyakorlatilag megszünteti ennek kivételes lehetőségét. A multinacionális cégek haszonmaximalizálásán kívül nemhogy nem érdeke ma Magyarországon senkinek, hanem alkotmányos jogokat sért a vasárnapi munkavégzés jelenlegi szabályozása. Néhány alkotmányos jogot megemlítenék: a családi intézmények alkotmányos védelme, a 15. §-ban található, a testi és lelki egészséghez való jogot sérti, a 70. §-ban található, a pihenéshez és szabadidőhöz való jogot sérti, a jogállamiság, jogbiztonság követelményét sérti. És talán nem utolsósorban a vallás szabad gyakorlásának jogát is sérti, hiszen a vasárnapi pihenőnap éppen a keresztény vallás szempontjából egy fontos dolog, és ha egy munkavállalónak hosszabb időszakon keresztül vasárnap is munkát kell végeznie, az sértheti a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogot.

Tisztelt Parlament! Öt percben sajnos nincs időm kifejteni részletesen az álláspontunkat, de nagyon örülnék, ha ennek a kérdésnek a gazdasági hatásairól is tudnánk beszélni. Én magam is voltam egyébként - hozzá kell tennem - boltvezető, tehát tudnék arról beszélni, amit a multinacionális cégek nem támogatnak, vagyis amikor azt mondják, hogy itt munkahelyek fognak megszűnni. Nem igaz, hogy munkahelyek fognak megszűnni, ha ez a törvényjavaslat valóra válik, mert a különbség csak annyi lesz, hogy most hét nap alatt vásárolják meg az emberek azokat a termékeket, amikre szükségük van, viszont ez után hat nap alatt kell megvásárolniuk, hat nap alatt kell több pénztárost, több eladót biztosítani az üzletekben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 250 2010.12.13. 1:47  241-251

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden szeretném egyrészt az örömömet kifejezni, hogy benyújtja, pontosabban: benyújtotta a KDNP a törvényjavaslatát, ami gyakorlatilag egy szám kivételével ugyanazt tartalmazza, amit mi is benyújtottunk, illetve kettő szám, hogy pontosan fogalmazzak.

Mi természetesen támogatni fogjuk ezt a javaslatot, törvényjavaslatot, de mindenképp hozzátenném, hogy az a különbség, amit mi majd akkor módosítóként be fogunk adni az önök javaslatához, kardinális kérdés. Kardinális kérdés, mert ha mi egy olyan törvényt hozunk, hogy csak azok a boltok tarthatnak nyitva vasárnap, ahol nincsen alkalmazott, az gyakorlatilag beszűkíti ezt a területet az úgynevezett kis garázsboltokra. Amennyiben viszont azok a boltok is nyitva tarthatnak, ahol maximum két alkalmazott található, akkor a magyar vállalkozások döntő többsége nyitva tud tartani, sőt azt kell mondanom, hogy a plázák is nyitva tudnak tartani, csak a plázákon belül azok a boltok fognak bezárni, ahol több alkalmazottat tartanak, és amelyek általában szinte 99 százalékban multinacionális külföldi cégek tulajdonában vannak.

Tehát nagyon fontos, hogy ez a törvényjavaslat elérje a célját, és nem szeretnénk, ha netalán magyar vállalkozókat tennénk tönkre azzal, hogy túlszabályozzuk, vagy túl szigorú szabályozást érnénk el, amihez egyébként hozzá kell tenni, hogy hosszabb távon igenis szeretnénk, ha vasárnap minél kevesebben dolgoznának, és még ezt is le lehetne szűkíteni. De ha most ezt megtesszük, akkor a mi véleményünk szerint sok magyar vállalkozás is lehúzhatja a rolót, úgyhogy majd ezt a módosító javaslatot fogjuk benyújtani, és kérjük majd, hogy támogassák.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 270 2010.12.13. 2:34  255-329

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő politikai nyilatkozat véleményünk szerint gyakorlatilag beismerése annak, hogy az elmúlt fél év során ehhez a kérdéshez, a magánnyugdíjpénztárak átalakításához abszolút átgondolatlanul, koncepciótlanul állt hozzá a Fidesz. Úgy gondolom, ez szinte teljesen egyértelmű minden magyar lakos számára. Ha végignézték az elmúlt fél év folyamatát, akkor láthatták, hogy az a Fidesz, amelyik azt írta a programjában, hogy megvédi a magánnyugdíjpénztárakat, most pont az ellentétjét viszi véghez.

A Jobbik egyértelműen utat mutatott a programjában, amikor leírta azt, ami most a politikai nyilatkozat első mondatában szerepel, hogy létre kell hozni az egyéni számlavezetést, mármint ha megszüntetjük a magánnyugdíjpénztárakat, hiszen a Jobbik is államosítani kívánta ezeket. Igen ám, de van egy nagy probléma: az, amit a Fidesz ma már képvisel, nem vállalható a Jobbik számára, mert egyrészt folyó fizetésekre is költi ezt az összeget, másrészt olyan államadósság törlesztésére is költi részben ezt az összeget, amit a következő évben esetleg az Európai Uniónak kell visszafizetnünk. Mi úgy gondoljuk - s ez is nagyon fontos szempont volt a programunkban -, hogy az államadósságokat tárgyalás útján próbáljuk elodázni, későbbre tenni vagy akár csökkenteni, és főleg az Európai Unió szempontjából lehetséges ez, hiszen ha más országoknak tízmilliárdokat adnak euróban segítségként, akkor igazán kérhetnénk mi is, hogy jövőre azt a 2 milliárd eurót ne kelljen visszafizetni, hanem csak egy-két-három év múlva kelljen ezeket törleszteni.

Nos, tehát számunkra azért elfogadhatatlan ez a politikai nyilatkozat, mert már nem azt tükrözi, amit mi szerettünk volna. Mi valódi garanciákat szerettünk volna látni, és a valódi garanciák már rég meglennének, ha fél évvel ezelőtt a Fidesz is ugyanazt gondolja erről a helyzetről, mint amit a Jobbik is gondolt. S engedjék meg, hogy fenntartsuk magunknak azt a jogot - sőt adott esetben büszkék is legyünk rá -, hogy a Jobbik most is híven teljesíti azt, amit a legrészletesebb programjában leírt. Nekünk nem kell szégyenkeznünk miatta, de a Fidesz frakciójára ez sajnos nem igaz. Garanciaként tehát elsősorban paragrafusokat szeretnénk látni, de mondom, itt már többről van szó, ez már nem az a történet, amit a Jobbik szeretett volna látni, teljes mértékben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 218 2010.12.20. 2:43  217-225

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy nagyon rövid időre megszakítsam a monoton szavazás idejét. Én csak azért szeretnék pár szót, pár mondatot mondani ehhez a módosító javaslathoz, amit az alkotmányügyi bizottság terjesztett be, mert nem értem, hogy miért kellett beterjeszteni.

(19.30)

Hiszen, ha jól látom, maga a kormány sem támogatja. Igazából a képviselő urat szerettem volna megkérdezni, és örülnék, ha esetleg válaszol rá, hogy miért erőltette ezt a módosító indítványt. Hiszen arról van szó, hogy a NYENYI-rendszerre való átállás, vagyis hogy ne az Országos Nyugdíjfolyósító Intézetnek kelljen a vállalkozóknak lejelenteni a nyugdíjbiztosítottak körét és azt, hogy mekkora összeget kapnak, hanem az APEH felé egyetlenegy űrlapon kelljen ezt bejelenteni, erről szól tulajdonképpen ez a törvényjavaslat.

Sajnos az elmúlt időszakban, és hozzá kell tenni, hogy ez a Szocialista Párt rovására írható, mint oly sok minden az elmúlt időszakban (Felzúdulás az MSZP soraiban.), hogy nem történt meg a rendszer átalakítása, és ezért ez a javaslat jött be elénk, hogy meg legyen még két évvel hosszabbítva az átállás időszaka, amit önök (Az MSZP képviselőihez fordul.) nem tudtak véghez vinni, amíg kormányon voltak. Na most, tisztelt képviselőtársam viszont ezt szeretné lerövidíteni. Csak szeretném felolvasni azt, hogy mit ír maga a törvényjavaslat az indoklásban. "Gyakorlatilag az adatszolgáltatás nagy hibaaránnyal történik jelen pillanatban." Magyarul, ha most bevezettük volna, és elfogadta volna a kormányzat ezt a módosító javaslatot, akkor valószínűleg nagyon sok most nyugdíjba vonuló ember, személy számára nem tudták volna pontosan megállapítani a nyugdíjjárulékot.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgy gondolom, hozzá kell tennem, ezt a Nyugdíj-biztosítási Intézet előző vezetője mondta, hogy 20-30 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ez két évvel ezelőtt volt. Nyilvánvaló, ha csak 1-2 százalékos hibaarány van a nyugdíjak megállapítása területén, az is óriási probléma, nemhogy ha ennél jóval magasabb. Úgyhogy örülök, és ha jól olvasom, a kormányzat nem támogatja ezt a módosító javaslatot. De mondom, nem is értem, hogy ez hogy merülhetett föl, amikor ilyen komoly problémák vannak sajnos még a Nyugdíj-folyósítási Intézet és az APEH kölcsönös munkaviszonyában, ami, mint látható, nem működik egyelőre az elmúlt nyolc év kormányzásának köszönhetően.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 222 2010.12.20. 1:23  217-225

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Az természetesen nagyon pozitív dolog, hogy a vállalkozókat segíteni kívánjuk, hogy ne kelljen két helyre is adatot szolgáltatni. Ezzel teljesen egyetért a Jobbik, ez nem is kérdés. De akkor, amikor ilyen óriási hibaarány van, és majd adott esetben ezrével, tízezrével lesznek problémás esetek, amikor nem fogják jól kiszámítani a nyugdíjjárulékot, akkor véleményem szerint és a Jobbik véleménye szerint ezt nem lehet megengedi. Nem lehet eljátszani a most nyugdíjra váró emberekkel, hogy ekkora mértékű bizonytalanságban tartsák. Tehát önmagában teljesen egyetértek azzal a szándékkal, hogy a vállalkozókat segítsük, de semmiképp sem annak az árán, hogy most mindenképpen áterőltessük a rendszert, mert segíteni kell a vállalkozókat, de annak árán, hogy ezrek, tízezrek lesznek, akiknek nem tudják pontosan kiszámítani a nyugdíjjárulékát. Ilyet egyszerűen nem szabad szerintem megengedni, úgyhogy alapvetően továbbra is azt szeretnénk elérni, hogy az, amit a kormány beterjesztett eredetileg, hogy két évvel kitolódjon az időkorlát a végleges bevezetésre, ez működjön a továbbiakban is. Mert ez ad biztonságot mindenkinek, és a vállalkozóktól pedig addig az egy-két évig elnézést kell kérni, de ezt, ismétlem, a Szocialista Párt rovására könyvelhetjük el újfent.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 402 2010.12.20. 11:40  397-415

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Először is mindenképp sajnálatomat fejezem ki, hogy hajnal három órakor kell ezzel a népi kezdeményezéssel foglalkoznunk. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Én úgy gondolom, hogy a Fidesz padsoraiból felszólaló kis morajt a saját kormányuknak intézzék és a saját frakciójuknak, hiszen ezt a napirendipont-tervezetet, ami előttünk van, önök fogadták el, önök hozták elénk, ennek köszönhetjük, hogy most, hajnal háromkor is még erről kell nekünk beszélni.

Nos, elsőként engedjék meg, hogy akkor a megfogalmazott bizottsági kisebbségi véleményt ismertessem.

Az első fontos dolog, hogy a Jobbik már a kezdet kezdetén, a Gyurcsány-kormányzat idején, amikor 62 évről 65 évre emelték fel a korhatárt, akkor elmondta, hogy ellenzi a korhatár megemelését, és már akkor is indokoltuk, hogy miért ellenezzük. Nos, én úgy gondolom, hogy olyan esetben, amikor egy ország magas munkanélküliséggel küzd, amikor fiatalok tömegei nem tudnak elhelyezkedni, és adott esetben külföldre kell menniük, messze a családjuktól, akkor semmi sem indokolja azt, hogy megemeljük a nyugdíjkorhatárt.

(3.00)

Ennek racionális gazdasági alapja sincsen, hiszen teljesen mindegy gyakorlatilag, hogy nyugdíjjárulékot vagy munkanélküli-járadékot fizetünk, valamelyiket így is, úgy is ki kell fizetni.

A másik nagyon fontos dolog, hogy erkölcsi alapja sem lehetett volna az előző szocialista kormányzatnak, hogy ilyen drasztikus módon megemelje a nyugdíjkorhatárt. Hiszen miről is van szó?

Nézzük meg elsősorban talán a férfiak helyzetét! 65 évre fog emelkedni - ha nem változtat rajta a mostani a Fidesz-kormányzat - a nyugdíjkorhatár, miközben Magyarországon a férfiak átlagéletkora 68 év. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy akkor miért is fizetjük mi a nyugdíjjárulékot, egyáltalán hova fizetjük a nyugdíjjárulékot? Hiszen ma egy átlagos bérrel rendelkező személy az úgynevezett szuperbruttó bérének több mint a negyedét fizeti nyugdíjjárulékként be a nyugdíjkasszába.

Ha egyszerű paraszti logikával végiggondoljuk, hogy 40 vagy 45 évet dolgozik valaki a nyugdíjkorhatár eléréséig, akkor ez elméletileg azt jelentené, hogy 10-11 évig ugyanakkora nyugdíjjal kéne rendelkeznie, mint ami a fizetése volt még a befizetései után. Természetesen persze lehet korrigálni, mert vannak, akik nem tudnak befizetni, a fogyatékkal élők s a többi; ezekre is gondolni kell, természetesen.

De azért valahol gondoljuk már el! 10-11 év teljes béralapú nyugdíj helyett kapunk átlagosan 3 évet, és azt sem a teljes bér után, hanem meg van szabva, hogy hány százalékát a bérnek. Igenis úgy gondolom, hogy a lakosság jelentős része és adott esetben a férfiak jelentős része; hiszen itt már volt a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szó és annak örültünk, hogy részben el lett fogadva, és körülbelül az eredeti ígéret felét teljesítette a Fidesz, de sajnos csak a felét; tehát erről már volt szó, de a férfiakról egyáltalán nem esett szó.

A másik fontos dolog, amit elmondtunk, hogy rendszerben kellene gondolkodni valóban. Tehát nem ok nélkül mondta most Szűcs Erika képviselő asszony, ők sem abban gondolkodnak, hogy 65-ről 62 évre csökkenjen újból a nyugdíjkorhatár, persze hogy nem, ők vezették be, hát érdekes lenne, ha most ők mondanák azt, hogy álljon vissza a rendszer, amit ők indítottak el.

De kérem szépen, mondanék egy gyors példát, mert friss. Belgiumban voltam kint, egy konferencián vettem részt, és érdekes módon nem is a konferencia volt az érdekes, hanem az utána lévő vacsora, beszélgetés akkor már a szakpolitikusokkal, és bizony kiderült, hogy Belgiumban is amikor magas volt a munkanélküliség aránya, akkor lehetővé tették, hogy hamarabb nyugdíjba vonulhassanak az akkori munkavállalók, épp azért, hogy a fiatalok munkába állhassanak. Hozzá kell tennem, hogy most egyébként épp ezzel a problémával szembesülnek, hogy viszont már a belgák megszokták azt, hogy korán nyugdíjba vonulnak, 55-58 évesen nyugdíjba szoktak vonulni, és most annak a rendszernek, amit akkor bevezettek, a hátrányát kezdik érezni, de a lényeg az, hogy erről lehetne beszélni, mert ha már egy ország - és nem csak egy ilyen ország volt természetesen - ezt elindította, mi is gondolkodhatnánk hasonló dolgokon.

A másik fontos nyilván a rendszerszerű gondolkodás. Amikor 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, elgondolkodik az ember, hogy bizonyos szakmák területén meddig lehet bírni egyáltalán azt a lelki, fizikai, szellemi terhelést, ami adott. Engedjék meg, hogy én csak egyetlenegy területet kiemeljek, a mentődolgozók területét. Azért merem ezt kiemelni, mert szerencsére bizottsági keretből sikerült több tanulmányt is elkészíttetni, és egy volt mentőfőorvos asszony tanulmányát lehet a kezemben látni, amit az egészségügyi bizottság minden egyes tagjának el is fogok küldeni. Mindenki csak gondolja el, nem fogok ebből hosszasan olvasgatni, de mindenki képzelje el, hogy adott esetben egy 65 éves sofőrrel, egy 65 éves ápolóval és egy 65 éves orvossal vonul ki egy mentő adott esetben, megmenteni az önök életét. Önök jól éreznék magukat, ha ilyen korú úgymond segítség érkezne önökhöz? (Nagy zaj a Fidesz soraiban.) Valószínűleg nem, mert képzeljék el! Önök széttárják a karjukat, hogy ez természetes dolog. Kérem szépen, a negyedik emeletről 65 évesen hozza le majd az embert! (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Tisztelt fideszes Képviselő Úr! Hatvanöt évesen ha le fogja hozni a negyedik emeletről a 150 kilós beteget, akkor semmi probléma, akkor ennek így kell maradnia. De én úgy gondolom, hogy ez nem így van, és ezt könnyű belátni ezen az egyszerű példán keresztül. (Közbeszólások, folyamatos zaj.)

Nos, tovább szeretnék menni a rövid összefoglalóban. Nagyon fontos lenne elgondolkodni azon, ami Nyugat-Európában is működik: a rekreáció intézménye. Adott esetben tízévenként, ötévenként hosszabb szabadságra mehetnek a dolgozók. Ez nálunk egyáltalán nem létezik. És amikor arról beszélünk, hogy valaki 65 éves koráig dolgozzon, lehet, hogy tudna dolgozni, ha nem égne ki közben akár többször is a munkavállalás idején.

Ha mondjuk, egy szociális munkás tízévenként egyszer el tudna menni egy fél évre vagy egy évre kikapcsolódni, feltöltődni. Gyakorlatilag ezekről a törvényjavaslatokról vagy ezekről a gondolatokról semmi nincs megfogalmazva. Ezt viszont a Jobbik nem most, nem is a választási programjában, hanem már sokkal előbb jelezte és jelezni is fogjuk a következő időben a kormányzatnak.

Persze van egy másik kérdés is ezzel kapcsolatban. Alapjában véve 65-ről 62 évre visszaállítani a nyugdíjkorhatárt érdekesnek tűnik, de úgy gondolom, hogy annak tükrében, hogy a Fidesz 1 millió pluszmunkavállalót, új munkavállalót ígért az elkövetkező 10 év folyamán alapvető programpontként, és amikor bármiről vitázunk, amikor elmondjuk, hogy valami nem lesz jó, teljesen mindegy, milyen gazdasági vagy politikai üggyel kapcsolatban, akkor egy ilyen vitában akár televízióban, akár máshol, az utolsó úgymond adu ász: 1 millió munkahely lesz!

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Kérem szépen, ha valóban lesz 1 millió munkahely, akkor nem is kérdés, hogy nem kell nekünk 65 éves korhatár, akkor nyugodtan le lehet vinni 62-re, sőt azt mondom, hogy 55 évesen is nyugdíjba mehet még, mert plusz 1 millió munkavállaló befizetései nemhogy ezt a nyugdíjrendszert, ennél sokkal nagyobb nyugdíjrendszert is elbírna.

Én tehát, summa summarum, azt tudom mondani, hogy ha önök komolyan gondolták azt, hogy 1 millió munkahely fog létesülni Magyarországon - márpedig biztos komolyan gondolták, hiszen úton-útfélen mindenütt csak ezt halljuk -, akkor nem is kérdés, hogy vissza lehet állítani a nyugdíjkorhatárt 65 évről 62 évre.

De ha mégsem ezt tennék, az viszont mégsem lehet kérdés, hogy igenis a rekreációt és egyéb lehetőségeket megteremtsük, hogy adott esetben olyan munkavállalói körökben, ahol rendkívül nagy a terhelés, ott mégis nyugdíj-korkedvezményeket adjunk.

Engedjék meg, hogy azért kitérjek adott esetben a rendőri szervek, a katonaság korai nyugdíjaztatására. Ezzel kapcsolatban nem szívesen szoktak beszélni, de gondolják el, amikor 32 évesen egy ereje teljében lévő fiatalember nyugdíjba vonulhat azért, mert ő kommandósként töltötte le a 12,5 évét körülbelül, akkor higgyék el, hogy nemcsak a lakosságot irritálja ez, hanem még az a személy, aki 32 évesen nyugdíjba vonul - 200 ezer forintos nyugdíjjal, természetesen - még ő maga is úgy érzi, hogy ez túlzás. Persze hogy túlzás, hiszen 32 évesen nyugdíjba vonulni, nem tudom, hogy ilyen Európában valahol létezik-e.

Tudom jól, hogy ezt a korai nyugdíjaztatást a fegyveres szerveknél már az ókorban tulajdonképpen elkezdték - a Római Birodalmat lehetne sorolni, s a többi, s a többi, hiszen földbirtokot kaptak, amikor kiöregedtek a katonák, ez volt az ő nyugdíjuk, és lehetne sorolni, hogy 2000 éven keresztül ez hogyan működött -, de kérem szépen, azt mondom, hogy igen, ezen is lehet változtatni, adott esetben itt is lehet növelni a nyugdíjra jogosultság idejét. Természetesen az más kérdés, hogy lehet, hogy már 35 évesen nem kommandósként kell szolgálni a magyar államot, hanem adott eseten utcai rendőrként vagy járőrözőként vagy nyomozóként továbbképezve, és ennek sok-sok lehetősége van.

Ha elmegyünk Nyugat-Európába egyébként, akkor mindezt megtaláljuk. Itt nem arról van szó, hogy nem becsülnénk meg ezeknek az embereknek a munkáját, mert az én véleményem szerint tulajdonképpen bizonyos szempontból az ország krémjét adja ez a néhány száz személy, aki a biztonságunkra vigyáz, és tényleg jó végignézni rajtuk, már amikor nem az utcán jelennek meg az MSZP parancsára, természetesen, de ez az idő hála istennek elmúlt, és remélem, mindörökre elmúlt, hanem amikor valóban védik az embereket, és jó fizikumú, becsületes és jól felkészült szakemberek állnak ilyen szempontból rendelkezésünkre.

(3.10)

De higgyék el, ez mind-mind olyan terület, amelyen változtatni kell, és ez a kérdés ezt mind felveti. Azért szörnyű, hogy ezt most tárgyaljuk, ilyenkor, mert ezekről a fontos dolgokról nem lehet beszélni, nem lehet érdemben tárgyalni ezzel kapcsolatban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 100 2011.02.16. 2:28  1-117

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy először Révész Máriusz képviselőtársam gondolataira reflektáljak, ugyanis felmerült az utóbbi időben a Fidesz részéről, hogy a gyermekek után többlet szavazati jogot kívánnak adni a választópolgárok egy részének, a családos választópolgároknak. Nos, hát önöknek köszönhetően erről valószínűleg egy társadalmi vita fog kialakulni, az az érzésem, nem is akármilyen fajsúllyal, hiszen meg is fogják kérdezni az állampolgárokat, ha jól tudom, a 12 pontból az egyik erre a kérdésre fog irányulni. Én előre látom a válaszokat, szerintem elég komolytalanul tették fel ezt a kérdést társadalmi vitára. Nagyon sok mindenről lehetne ezzel kapcsolatban beszélni, de nem fogok belemenni a részletekbe, ezt meg fogja tenni az elkövetkezendő egy-két hónapban sok mindenki, én csak a számomra a legfontosabb és leglényegesebb szempontot szeretném kiemelni, tabuk nélkül természetesen.

Nos, nagyon jól tudjuk, hogy az ország jelentős területén jelentős etnikai kisebbség él, és általában elmondható ez Észak-Magyarországról, illetve a Dél-Dunántúlról. Bizonyos földrajzi területre koncentrálódik a cigány kisebbség. Miről is van szó? Gyakorlatilag a most születendő gyermekek körében a cigányságon belül jóval nagyobb az arány. Ugyebár, ezt tudjuk, és vannak adatok is róla, példának okáért - minisztériumi felmérés alapján - '98-2003 között 50 százalékkal növekedett a cigányság részaránya a 8 általánost végző tanulók között. Gondolják el, ez milyen régi adat, és azóta még inkább csak fokozódott ez az aránynövekedés. Elképzelhető nyilvánvalóan, és ezt mindenki tudja itt a parlamentben, hogy milyen lesz a helyzet körülbelül 20-30 év múlva Magyarországon, és azon belül is bizonyos területeken.

Nos, kérem szépen, most nem térek ki arra, hogy a cigányságon belül - tudjuk jól - szociális és egyéb okoknál fogva is, hadd ne soroljam, és ne kezdjünk itt vitába, de jóval nagyobb a bűnözési hajlandóság, jóval rosszabbak az életkörülmények és a többi. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ugyanakkor viszont... (Az elnök ismét csenget.) Folytatnám a következő időkeretből, ami rendelkezésünkre áll.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 104 2011.02.16. 11:56  1-117

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor folytatom ott, ahol megszakadt a gondolatmenetem, a reflektálást Révész Máriusz úr elképzelésére és részben a Fidesz elképzelésére is.

Mint mondtam, Magyarországon belül a cigány kisebbség, a cigány etnikum gyakorlatilag bizonyos földrajzi területekre korlátozódik erőteljesen, bár nyilván mindenhol található cigány származású honfitársunk az ország különböző területein. Amikor erről beszélünk, a magyar parlamentnek szerintem az egyetlen, igazán komoly és nagy felelőssége az, hogy hogyan fog alakulni, akár egy ilyen választójog megadásával, Magyarország, Magyarország területi integritása 10, 15, 30, 35 év távlatában. Teljesen tisztában vagyunk vele, hogy azé a föld, aki megműveli; azé a föld, aki belakja. Ha nem mi lakjuk be, akkor ne tartsunk igényt egyetlenegy talpalatnyi területre sem. Jelen pillanatban sajnos, tudjuk jól, már gyakorlatilag 60 éve pusztul a magyar társadalom, és egyre kevésbé lakjuk be Magyarország területét, még e csonka ország területét is.

Teljesen természetes, mindegy, hogy cigánynak, szlováknak vagy kínainak hívnák azt a nemzeti kisebbséget, amelyik többségbe kerül egy adott országrésznyi területen, hogy ő saját magának egyre inkább különböző jogokat kíván kiharcolni, adott esetben teljesen önállóan kíván politizálni. Magyarul, nagyon egyszerűen lefordítva: ez a javaslat semmi mást nem jelent, mint ami lehet, hogy 35 év múlva egyébként is bekövetkezik Magyarország életében, hogy ezt a csonka országot sem tudjuk fenntartani; hogy ennél is kisebb lesz az országunk, vagy egy teljesen más berendezkedésű országban fogunk élni.

Mindössze ezt a 35 évet fogjuk gyakorlatilag a nagyon közeli jövőben akár 15 évre is leredukálni, amikor megélhetjük azt, hogy egy újabb, a trianonihoz hasonló országcsonkolásban lesz részünk. Kérem szépen, legyünk már komolyak! Legyen már magyar parlament ez a parlament! Legyenek már a magyaroknak is jogai ebben a parlamentben! És szólaljanak már fel a magyarokért is önök, minden más párt is, ne csak a Jobbik tegye ezt meg!

Gondolkodjunk el, ha mi nem tanulunk a saját történelmünkből, akkor ki tanuljon belőle?! Látjuk jól, hogy hogyan végződött a trianoni diktátum; látjuk jól, hogy a szlovákokkal, de mindegyik nemzetiséggel jóban voltunk. De legyen a szlovák nemzet az első számú, amelyikkel össze lehet hasonlítani; nagyon koherensen együtt tudtunk élni velük, és mégis elég volt néhány radikális szellemi vezető a szlovákságon belül ahhoz, hogy ma Szlovákia már ne Magyarország része legyen, ne a Kárpát-medence része legyen. Egyébként lehetne akár a nagy elődök által megálmodott Kárpát-medencei szövetségi államszervezet is ebben a Kárpát-medencében, ahelyett, ami most található.

Tehát ez szerintem a fő kérdés, és ezért tartom óriási felelőtlenségnek ennek a kérdésnek az ilyetén való felvetését, amivel egyébként elvileg - hozzá kell tennem: elvileg - a Jobbik is egyet tud érteni, mert teljes mértékben elfogadjuk, hogy minél nagyobb súlyt kell fektetni a fiatal generációkra, a családos generációkra. És bizony választási szempontból láttuk jól, hogy nem jó az, hogyha a kormányok csak az idős társadalmi rétegek érdekeit veszik figyelembe - ezt az MSZP nagyon szépen bemutatta az elmúlt választásokon -, mert ez gyakorlatilag az ország végét jelenti, ha nem indul el az innováció, és nem kezdődik el a fiatalok minél nagyobb arányú "újratermelése".

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Maga a mondanivalóm az alkotmány más részével foglalkozik. Talán azzal kezdeném, hogy a Fidesz egy nagy és magasztosnak tűnő vállalkozásba kíván belekezdeni 2011 tavaszán: új alkotmányt kíván adni a magyar nemzetnek, amelyet többen többféleképpen kérdőjeleznek meg, hogy vajon szükséges-e egy új alkotmány készítése a mai magyar helyzetben. Vannak, akik azt mondják, hogy nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon. Ezt azok mondják, akik most, igaz, hogy a fizetésüket felveszik, de viszont nem vesznek részt a parlament munkájában, valószínűleg hónapokon keresztül. Míg vannak mások, idetartozik a Jobbik is, és nagyon sok civil szervezet, akik azt mondják, hogy igen, meg kell változtatni az alkotmányt, de új, történelmi alkotmányra, a történelmi alkotmányunk modernizált változatára van szüksége a mai kornak.

Amikor a helyes időponton gondolkodunk, akkor a történelmi ismereteinkre hagyatkozva arra a természetes következtetésre jutunk, hogy időtálló alkotmányt mindig sorsfordító, valóban történelmi pillanatban alkottak a különböző nemzetek. Nekünk, magyaroknak elég csak a nemesi alkotmány alapkövének számító Aranybullára gondolnunk, amikor ugyebár mi másról volt szó, mint hogy a bárókkal szemben renddé szerveződött az akkori középnemesi osztály, és kivívta ezeket a jogokat, illetve elindult a harc az ő saját jogaik érvényesítéséért.

(14.40)

Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az alkotmányokat mindig a társadalom kisebb-nagyobb csoportjának érdekérvényesítő ereje hozza létre. Ha ezt lefordítjuk a magyar helyzetre, akkor azt mondhatjuk, hogy a Fidesz alkotmánykoncepciója, az alkotmánykoncepciótól el nem vonatkoztatható törvénykezési folyamata egyben a szavak és a kommunikáció szintjén ugyan mindenki javulását szolgálják, de a konkrét törvények tekintetében a szűk elit minél inkább való meggazdagodását és a társadalom többségének szegénységbe, mélyszegénységbe való döntését jelentik. Ennek legjellegzetesebb példája az egykulcsos adórendszer bevezetése.

Meggyőződésem, hogy az évszázados érvényű alkotmányt csak tiszta beszédű és tiszta lelkületű parlament képes megalkotni. Ám milyen tiszta beszéd az, amikor az ország miniszterelnöke rezzenéstelen arccal azt mondja a magyar parlamentben, hogy az egykulcsos adórendszer sikeresen növekvő gazdaságot teremt? Hát igen, szegény Nyugat-Európa! De sajnálom őket! Végre megértettem, hogy miért is olyan szegény Nyugat-Európa, miért csúszik lefelé, és miért nem akarunk, ugyebár, hozzá közel kerülni. Hiszen Nyugat-Európában nem létezik az egykulcsos adórendszer. De értem már, hogy a németek miért olyan szerencsétlenek! Szegény buta német politikusok! Képesek kilenckulcsos adórendszert fenntartani! Hát, hamar lecsúsznak, végük lesz, én nagyon sajnálom őket. Mindenki meneküljön Németországból, költözzön Magyarországra - szólok a németekhez -, mert itt jön a Kánaán, a gazdasági fellendülés, nem pedig Németországban. Gondolom, Orbán Viktor ugyanezen magvas javaslatait azért Merkel kancellár asszonnyal is meg szokta osztani, és nem csak minket etet a gondolataival.

Nos, az előző adórendszerhez képest kiket támogat végül is az adórendszer? Az átlag fölötti jövedelemmel rendelkező, gyermekes családokat és a rendkívül magas jövedelemmel rendelkező egyéneket. De egyébként maga Orbán Viktor is azt mondta - idézem -: "az adórendszer által is támogatott emberekre van szükségünk". Hát igen, mi támogatjuk a gazdagokat, hiszen az előző adórendszerhez, ismétlem, az előző adórendszerhez képest ez az adórendszer csak és kizárólag a gazdag embereket támogatja.

Én igyekszem egy kicsit szociális szempontból vizsgálni az előttünk lévő alkotmánykoncepciót, és ennek tükrében én csak azt tudom mondani, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy 2011 telén a magyar társadalom millióit egyetlen dolog érdekli: lesz-e munkája pár hónap múlva, vagy tovább növekszik a munkanélküliség? Lesz-e fedél a feje fölött, vagy elviszik a bankok? Meg tudják-e védeni magukat a fokozódó cigányterrortól, vagy el kell menniük a szülőhelyükről? Ki kellene mondani, hogy az ország területén példának okáért egyetlenegy etnikum sem gyilkolhat tömegesen más etnikumhoz tartozó embereket. Ezt ma Magyarországon - mint kórkép egyben - igenis az alkotmányban bármilyen etnikum megjelölése nélkül le kellene fektetni.

De nyilván hogyan mondjuk ezt ki, amikor beszélni sem lehet róla? A mai magyar parlamentben, amikor a magyar emberek meggyilkolásáról van szó tömeges méretben, az elmúlt húsz évben több mint ezer fő, de mondhatnám a múlt heti rakamazi idős nénit s a többi... - nincs olyan hét Magyarországon, amikor egy idős magyar embert egyébként cigány származású személy nem gyilkol meg. Nem az összes cigányról van szó természetesen, hanem arról a részéről, amely gyakorlatilag szerintem teljesen kiírta magát a magyar társadalomból, és ez véleményem szerint azért a kisebb része, viszont ez így is óriási és hatalmas probléma Magyarországon.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én úgy gondolom, hogy minimálisan elvárható, hogy a magyar alkotmány legalábbis szociális szempontból rögzítse a sztrájkhoz való jogot - amit azért az előző kormány megnyirbált az ősz folyamán -, rögzítse a kollektív tárgyaláshoz és a fellépéshez való jogot. De fontos számomra, hogy az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatáshoz való jogot is kimondja - hiszen ez sem egyértelmű ma Magyarországon, míg Nyugat-Európában ez nagyon sok országban teljesen egyértelmű -, a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jogot, a gyermekmunka tilalmát, a fiatalkorúak munkahelyi védelmét, a család és munka összeegyeztethetőségét. Hiszen ezt nem szabad különválasztani, ezt egyben is vizsgálni kell. Itt gondoljunk csak az anyabarát munkahelyek minél hamarabbi elterjedésére, amit szeretnénk elérni.

Ki kell mondani az államnak, hogy gondoskodik a szociális ellátórendszer és intézmények működéséről, elősegíti a tartósan egészségkárosodott, valamint a testi vagy szellemi fogyatékkal élő személyek ápolását, képzését, foglalkoztatását és társadalmi beilleszkedését. Támogatja az idősek zavartalan életvitelét segítő szolgáltatásokat, és itt megint visszatérek arra, hogy bizony a rendőri védelem is egy szolgáltatás.

Talán nem utolsósorban, de legfontosabb dolog, hogy a lakhatás kérdését igenis az alkotmányban rögzíteni kell. Magyarországon mindenkinek legyen fedél a feje fölött. Ki kell mondani, hogy ha a magyar állam - mint az előző nyolc évben - felelőtlenül, a bankokon keresztül hagyta eladósítani a magyar lakosságot, azért ő maga felel. Hiszen, amikor nyakló nélkül felvették a magyar emberek a hiteleket, akkor gyakorlatilag a magyar államnak hittek, hogy itt minden csodálatosan működik, itt minden örökké jól fog működni, és nyugodtan éljünk hitelekből. Ma ezért várnak százezrek kilakoltatásra vagy árverezésre, és úgy gondolom, hogy ezt alkotmányos szinten is védenünk kell.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 114 2011.02.16. 1:56  1-117

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kihasználom ezt a nagyon kis időt, de lehet, hogy még ennyit sem beszélek. Annyit azért mindenképpen szeretnék elmondani, mert kifelejtettem, hogy a gyermekek után járó szavazati joggal kapcsolatban alternatívaként személyemben felvetném azt, ami Ausztriában már működik, ott 16 évre vitték le a szavazati jog határát. Úgy gondolom, ezen talán elgondolkodhatna a Fidesz-frakció is. Erre már van példa, hiszen a Révész Máriusz által említett német példa nem valósult meg. Felvetődött ugyan, de nem ment át a társadalmon. Szerintem egy ilyen jellegű, mondhatni kompromisszumos javaslatot a mi elgondolásunk és az önöké között sokkal inkább elfogadhat a társadalom.

A másik, csak egy rövid reflektálásom: itt ez a cigányterror szó, kedves Márta asszony úgy mondja, hogy nem ildomos a magyar parlamentben. Na de kérem szépen, itt elmondtam, költözzön le, kedves Márta asszony vagy bárki más a Taktaközbe, a Cserehátra, egy szál magában, lakjon egy lakásban, és megnézzük egy hét múlva, hogy ön mit fog mondani, ott norvég terror van vagy svéd terror, vagy magyar terror, vagy szlovák terror van. Mi lesz a véleménye? Akkor, amikor Magyarországon 20 év alatt több mint ezer embert, és mondom más, nem norvég származásúak gyilkoltak le, magyar embereket, akkor egy genocídium méretű dologról van szó. Ha ezt titkoljuk, vagy titkolni próbálják, úgyis tudja mindenki, tehát ezt igazából nagyon nem lehet titkolni, azzal nem fogunk előbbre lépni. Erre megoldást kell találni. Szeretném, ha a következő 20 évben nem megint ezer magyar halottal lenne több és sírfa lenne több ebben az országban.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 156 2011.03.07. 2:06  155-158

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 2010 szeptemberétől 2011. február 21-éig már több mint 360 embertársunk hunyt el fagyhalál következtében. Ebből 188 személy kórházba szállítás után, kihűlés következtében hunyt el, 68 embert az utcán ért a borzalmas és fájdalmas fagyhalál, de ami még borzasztóbb: a nemzeti együttműködés hagyta, hogy 105 magyar állampolgár saját otthonában fagyjon meg. Ezek közül az emberek közül sokan választottak: választottak az éhhalál és a fagyhalál között, mert nem egy esetben a ház udvarán ott a takaros halomba rakott tűzifa. Ősszel megveszik a tűzifát, de télen már nem jut élelemre. Az elégtelen élelem miatt legyengül a szervezet, és már nem képes az idős ember arra, hogy kimenjen a tűzifáért. Végül tehetetlen kínok közepette jön a gyilkos álom, a halálos álom, amikor a hidegben az erek összeszűkülnek, nincs megfelelő oxigén- és tápanyagellátás, felborul az anyagcsere-folyamat, ami szívritmuszavart okoz. Ezek az emberek is választottak, és választottak azok is, akik inkább saját kezükkel vetettek véget az életüknek, mert szégyelltek e két halál közül választani. Ha megnézzük az előző évek átlagát - megjegyzem, már az is szörnyű, hogy egyáltalán ilyen átlagról kell beszélni a XXI. században -, 60 százalékkal több ez a halálszám.

Eljutottunk odáig, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy kisebb falu teljes lakossága lelte halálát eddig ezen a télen a hideg következtében. Hiába a figyelemfelhívás, hiába a megkeresés, a kormány hozzáállása a teljes némaság és passzivitás, mint azt a Magyar Szociális Fórumhoz írt válaszlevelük is mutatja. Hány áldozat kell még, hogy végre történjen valami? Miért nem rendelte el a kormány kötelezően a veszélyeztetett emberek rendszeres látogatását? Miért folytatják az előző szocialista rendszer érzéketlenségét? Miért hagyják, hogy 360 embertársunk fagyhalálban pusztuljon el? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Milyen azonnali és hosszú távú intézkedéseket kíván tenni a kormány?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 84 2011.03.08. 6:34  23-133

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rövid beszédem elején, úgy érzem, érdemes egy percben sommásan felidézni a Kárpát-medence történeti-demográfiai folyamatát, és ezzel összefüggésben egyszerű történelmi tanúságot tenni.

A magyar állam területén, a Kárpát-medencében honfoglalásunktól kezdve a XVII. század végéig többségi nemzetként élt a magyarság. Voltak időszakok, amikor csak 55-60 százalékos aránnyal, és volt olyan időszak, mint például a XV. század végén, amikor 80 százalékos arányt ért el a nemzetünk. Népesedési folyamatunkat a török korszak háborúi, a 15 éves háború, a Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárványok törték gyakorlatilag ketté. Az elnéptelenedett országban ezt követően elindult a XVIII. századi betelepítésnek köszönhetően a magyarság csökkenése - legalábbis arányos csökkenése -, és bizony mindössze 35-40 százalékát tette ki a magyarság a XVIII. század végi Kárpát-medencének.

A Trianon előtti évekre a különböző demográfiai hatásoknak köszönhetően - mint például a jobb népességeltartó mezőgazdasági területek központi elhelyezkedése és ennek a területnek elsősorban a magyarság általi belakása, illetve a hazánkból elinduló nagyarányú kivándorlás, amely sokkal jobban érintette a szegényebb, gyengébb eltartó képességű, gazdaságilag fejletlenebb peremvidékeket, hegyvidékeket, ahol nagyobbrészt a különböző nemzetiségek laktak -, nos, elsősorban ezek hatására 1910-re, mint tudjuk, közel 55 százalékra növekedett a magyarság aránya a Kárpát-medencében. Ezt azért fontos megjegyezni, mert szomszédaink mind a mai napig képesek a szakmai tények helyett azt állítani, hogy erőszakos asszimiláció zajlott hazánkban, holott a természetes asszimiláció igen alacsony mértékű volt, és létszámában csak a harmadik ok volt a magyarság számának lassú növekedésében.

S ekkor jött Trianon. A modern nemzettudat kialakulásának tükrében Trianon tanulsága egyszerűen is megfogalmazható: egy állam akkor tudja a legbiztosabban megőrizni egységét, területi integritását, ha egyetlen nemzet alkotja a túlnyomó többséget az adott állam területén. Persze létezhet egy másik út is, amely viszont ritka Európában, mint a fehér holló. Mikor kiegyeznek a különböző nemzetiségek egymással, és tartós együttélésre rendezkednek be, mint például Svájc, vagy mondhattuk volna Belgiumot is, de ez mára már nem igazán érvényes rájuk. A mi közép-európai térségünkben sajnos erre igazi példa nincs.

Ennek folytán egy állam államalkotó népességének súlyos és drasztikus fogyása, más nemzetiség, etnikum gyors növekedése, megjelenése - főleg, ha az földrajzilag többé-kevésbé behatárolható - nagyon súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet. És itt mindenféle negatív előjel nélkül el kell mondani, hogy a leginkább Északkelet-Magyarországon végbemenő etnikai eltolódás a magyarság és cigányság között olyan mértékű, hogy abszolút természetessé válhat, hogy egy ma még kisebbségben élő etnikum többségbe kerül, és ennek folyamodványaként saját országot kíván magának teremteni.

Tisztelt Ház! A magyar nemzet fogyása mára sokkal súlyosabb, mint ahogy a hivatalos statisztikai adatok mutatják. A Vona Gábor elnök úr által leírt folyamat számszerűsítve azt jelenti, hogy a magyarság a 0,8 százalékos népesedési rátájával valószínűleg messze a világon a legalacsonyabb szaporodási rátáját tudhatja magáénak, míg a cigányság 2,9-es rátája háromszoros különbséget jelent.

(13.20)

Itt mindjárt le kell szögezni újból, hogy nem önmagában a cigányság magas születési hajlandóságával van probléma, hiszen jól látható, hogy az iskolázott és dolgozó cigányság számszerűleg alig vállal több gyermeket a magyarságnál, hanem az alulszocializált környezetben születendő gyermekek nevelésének, vagy pontosabban, nem nevelésének hiányával. Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy még ez is elviselhető lenne a társadalmunk számára, ha mi magunk elegen születnénk, és nem borulna fel az egyensúly az eltartó és az eltartott réteg között. Itt zárójelben megjegyzem: nem kizárólagosan etnikai alapú besorolásra gondolok most sem, bár egyértelmű, hogy a cigányság körében az eltartottak száma jóval magasabb.

És most engedjenek meg egy, talán mindennél beszédesebb adatot az egyensúly felborulásáról. A ma 30 évesek korcsoportjának ahhoz, hogy reprodukálják saját korosztályukat, elegendő lenne statisztikailag 2,3 gyermeket vállalni. Viszont a mai napokban születendő magyar gyerekeknek, ha családot alapítanak, és ugyanakkora méretű korcsoport felnevelését vállalnák, amekkora elegendő a népesség szinten tartásához, nos, akkor a ma még csecsemő kislányoknak 20-30 év múlva 7-8 gyermeket kellene átlagosan vállalniuk - ismétlem: 7-8 gyermeket kellene vállalniuk.

Nos, nem nehéz megérteni, hogy 20-30 év múlva a világ lehető legjobban működő családtámogatási rendszere és még egy valamilyen úton-módon történő nemzeti-lelki fanatizmus vegyes kombinációja sem lenne képes ilyen születésszámot produkálni. Ezért óriási a felelősségünk, és ezért kell minél hamarabb elmozdítani a több évtizedes folyamatos csökkenés pályájáról nemzetünk születési hajlandóságát. Nekem már nincs időm minderről beszélni, de egy dolgot le kell szögeznem: ha az önök kormánya komolyan gondolja az ország megmentését, akkor amellett, hogy felkészül a hosszabb távú folyamatok befolyásolására, egy dolgot nagyon rövid időn belül meg kell tennie: az 1974 és '78 között született korosztály az akkori szociálpolitikai intézkedéseknek köszönhetően elérte azt a számot, amely elegendő a természetes reprodukcióhoz. Ezek a fiatalok néhány év múlva kikerülnek a szülőképes korból, ugyanakkor ezek a fiatalok szeretnének átlagosan egy gyermekkel többet vállalni. Önöknek mindenáron, speciális intézkedésekkel meg kell teremteniük ennek a korosztálynak a lehetőséget a további gyermekvállalásra, hogy időt nyerjünk, és enyhítsük a mindenképp bekövetkező demográfiai válságot. Ha ezt nem teszik meg, ha nem nyerünk időt, akkor ez a mai napi vita értelmetlenül folyik le, és tovább sodródunk a biztos pusztulás felé.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 128 2011.03.08. 1:59  23-133

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönjük, hogy ezt a mai napot lehetővé tették, hogy megrendezésre kerüljön, hogy elfogadták a Jobbik javaslatát a népesedési vitanappal kapcsolatban. Úgy gondolom, mindenképpen sok értelmes és hangos gondolat elhangzott már ebben a vitában, én egyetlen jó kritikával szeretnék a kormányhoz fordulni, egyetlenegy kérdéskörben szeretnék még egy gondolatot kifejteni.

Önök tudják jól, bevezették a gyerekek után járó adókedvezményt, amit a Jobbik is támogatott, de sajnos ennek van egy olyan hátránya, hogy a háromgyermekes családok esetében bizony csak azok tudják igénybe venni, akik 620 ezer forintnál magasabb vagy 620 ezer forintot elérő jövedelemmel rendelkeznek. Ez sajnos azt jelenti, hogy a háromgyerekes családoknak csak egy nagyon kis töredéke veheti igénybe ezt a támogatást. (Szűcs Erika: 8 százalék.) Pontosan, ahogyan éppen hallom, a 8 százaléka.

A Jobbiknak egy nagyon fontos kérése, hogy vizsgálják felül ezt az adókedvezmény-rendszert, és tegyék lehetővé azt, hogy azok a családok, ahol dolgoznak a szülők - vagy legalább az egyik szülő -, megemelt családi jövedelemkiegészítésre legyenek jogosultak, amely hasonló vagy közel hasonló mértékű, mint az adókedvezmény mértéke. Higgyék el, és tudjuk mi is jól, hogy ez természetesen komoly pénzeket jelent, de nagyon fontos, hogy ezt meglépjük, mert különben nem jutunk előre, legalábbis demográfiai szinten.

Még egy gondolat: ez az adókedvezmény igazából az idősebb korosztálynak kedvez, hiszen egy karriernek a végén magasabbak a fizetések. Pont ott nem csapódik le, amikor még pályakezdők a fiatalok, és szükség lenne erre a pénzre. Úgyhogy ezért kérjük, fogadják meg ezt a jó tanácsot, és lépjünk majd ebben az ügyben is előbbre.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 199 2011.03.16. 5:10  178-206

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, amikor a törvényjavaslatról beszélünk, az első szó, amit ki kell mondanom, az az, hogy kabaré. Kabaré, hogy percek alatt kell dönteni gyakorlatilag tízezrek, százezrek sorsáról a magyar parlamentben, amikor sok-sok idő lett volna arra, hogy egy hasonló törvényjavaslatot benyújtson a Fidesz-Magyar Polgári Párt. Számomra megdöbbentő, hogy mennyire nem volt felkészülve az önök pártja arra a helyzetre, ami májusban érhette önöket, amikor megnyerték a választást. Nem ezt mutatták a választási kampány során. Ugyanakkor a Jobbik mindig kifejtette, hogy az első és legfontosabb lépés az, hogy megváltoztassuk ezt a helyzetet, hogy a lakáshelyzet Magyarországon pozitív irányba forduljon.

Nos, ez lett volna az első rendezendő kérdés, ám önök nem készültek fel erre, és láttuk jól a Tauzin család esetén keresztül, hogy bizony kilakoltatások történtek Magyarországon. És ha a Jobbik akkor nem lép fel, és tényleg nem történik egy olyan precedens, amikor 80 felszerelt rendőr rátámad a Tauzin családra, az ötgyerekes Tauzin családra, és nincsenek ott képviselők; azt csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy a forradalmi kormánynak köszönhetően azóta is bíróságra járnak, mert megpróbálták megoldani az ügyet úgy, hogy ne legyen probléma, és a rendőrök hazudoznak folyamatosan azzal kapcsolatban, hogy mit csináltak. Tehát ha akkor ez nem történik meg, még ki tudja, hogy hány családot kiköltöztettek volna. És most, a jelenlegi szabályozás alapján - amiről percek alatt kell dönteni tulajdonképpen - megint hasonló helyzet fog előállni.

Hiszen azért nézzük meg, egyáltalán nem mindegy, hogy lakáshitel-szerződésről beszélünk vagy jelzáloghitel-szerződésről beszélünk. Igen, lehet, hogy vannak, akik plazmatévét vásároltak akár a lakásukat eladósítva is, de nagyon sokan vannak, akik a vállalkozásukat próbálták megmenteni, akik a kényszervállalkozásukat próbálták megmenteni ebben az országban. Mi lesz velük? Őket most ki fogják költöztetni? Eléggé érdekes dolgok jöhetnek az elkövetkező időszakban!

A közüzemi szerződések szempontjából megint csak százezreket érintő kérdésről van szó. Nekem egy másfél évvel ezelőtti adatom van, amit akkor kért be a minisztérium a különböző szervektől, és megdöbbentőek; másfél évvel ezelőtt! Azóta sokkal rosszabb a helyzet. Csak nézzék meg: 555 ezer olyan család van, olyan fogyasztó, aki hátralékban van csak az áramszolgáltatás tekintetében, és ugyanilyen félmilliós a gázszolgáltatás tekintetében. És ha még kicsit részletezem az adatokat: 100 ezren vannak 360 napon túli adósságban, 100 ezren 180 napon túli adósságban, 90 napon túli adósságban 134 ezren. Ezek gyakorlatilag olyan személyek, akik már nem tudják fizetni, már akkor sem tudták, másfél évvel ezelőtt fizetni ezeket a számlákat. Most akkor mi lesz ezekkel az emberekkel? Az önkormányzatok mit fognak tenni adott esetben? Kirakják az utcára őket? Mert ha ezt így elfogadjuk, akkor természetesen ez a sors vár több tízezer emberre, több tízezer családra Magyarországon.

Nos, tudjuk jól, hogy egy jó 50-60 milliárd forint kellene minimum ahhoz, hogy rendeződjön ez a helyzet, és úgy gondolom, ez nem volna nagy ár annak érdekében, hogy ne történjen itt társadalmi robbanás, amit majd önök esetleg átélnek nemsokára. Tudom azt is jól, hogy ez a törvénytervezet, és az, hogy nem tudunk lépni a lakáshelyzet javításában, azért állt elő, mert önök bevezették az egykulcsos adórendszert, amely gyakorlatilag csak a gazdagok felé irányította a jövedelmeket; és nem voltak hajlandók még arra sem, hogy ha már adócsökkentés, akkor legalább a kis-, alacsony- és közepes keresetűeket is figyelembe vették volna, és számukra is adtak volna annyi lehetőséget, hogy legalább 5-6 ezer forinttal növekedjen a fizetésük. Nem, van, akinek ugyanennyivel csökkent az egykulcsos adórendszernek köszönhetően, olyan személyek is vannak.

Kérem szépen, ha önök nem ilyen gazdaságpolitikát folytattak volna vagy folytatnának, akkor a lakáshitel-szerződések tekintetében ennek az orvoslása is talán kevesebb költségbe kerülne, talán jobban tudnák fizetni azokat a törlesztőrészleteket, mert nem a milliomosok nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket, hanem a 100-150 ezer forintot kereső emberek nem tudják fizetni ezeket a törlesztőrészleteket.

Nos, úgy gondolom, ideje lenne elgondolkodni önöknek, hogy meddig folytatják ezt az egyoldalú gazdaságpolitikát. Higgyék el, önök nem érzik, de mi, akik járjuk a vidéket (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.), és azt tapasztalom, hogy ugyanannyian eljönnek a Jobbik gyűléseire, mint az országgyűlési választási kampányban, higgyék el, hogy nagyon jól látom, hogy merre tart ez az ország, és önök meg fognak lepődni, hogy pár hónap múlva mi fog történni ebben az országban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 140 2011.03.23. 11:34  1-177

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányozási vitában igazából egyetlenegy cikkelyt szeretnék kiemelni, és ezt szeretném elemezni, ami viszont hiába csak egyetlenegy cikkely, de úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb az alkotmánytervezetben.

A XVIII. cikkely (4) pontja szerint "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes, állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. A törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja."

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ezt a (4) bekezdést lehetne máshogy is fogalmazni. Hiszen nagyon fontos megjegyezni, hogy az állam a nyugdíjrendszert nem fenntartja, hanem működteti. Ez egy nagyon rossz megfogalmazás. A "fenntartja" kifejezés azt sugallja, hogy az állam ezzel egy terhet vesz a vállára, ugyanúgy, mintha az Operaházat működtetné, az iskolákat működtetné, és még sorolhatnám tovább. De ez nem igaz, természetesen; az más kérdés, hogy a demográfia mit diktál, arra majd külön ki lehet térni.

Az államnak a nyugdíjrendszert működtetnie kell. És azért kell működtetnie, mert a múltból származó nyugdíjfizetési kötelezettsége van, aminek másképp nem tudna, illetve nem is volna célszerű megfelelnie. Ha az államnak nem volna a múltból származó nyugdíjfizetési kötelezettsége, akkor a nyugdíjrendszert ellenőriznie, felügyelnie, szabályoznia kellene, de nem kellene működtetnie.

A nyugdíjrendszert így is, úgy is egyébként az aktív korúak tartják fenn, de ez már demográfiai kérdés. Tehát magyarul azt szeretném elérni és azt szeretnénk elérni ebben a kis cikkelyben, hogy arról a területről, ami jelenleg 3 millió embert érint - de előbb-utóbb minden magyar állampolgárt fog érinteni -, ne úgy gondolkodjon akár a Fidesz, akár ne úgy legyen megszövegezve az alkotmánytervezetben, hogy ez gyakorlatilag kényszer az állam részére, és ez egy kegyúri jog - akár így is fogalmazhatnék -, hanem itt igenis kötelezettségről van szó. Itt szerzett jogokról van szó, amit a magyar államnak teljesítenie kell.

A mondat másik fele így szól: "...önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működtetésének lehetővé tételével is segíti - ugyebár - a nyugdíjrendszer fenntartását." Itt megint csak egy fontos koncepcionális kérdés van. Ugyanis az önkéntesen létrehozott társadalmi intézmény - az önkéntes nyugdíjpénztár, amelynek összetételében az "önkéntes" szó a lényeg - nem kötelező, nem úgy, mint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben való részvétel. De nem jelenti azt, hogy nem lehet állami ez a rendszer is, az önkéntes rendszer. Itt mindenképp szeretném felhívni a figyelmet, a nyugdíjjal kapcsolatban sok vitánk volt, sok minden elhangzott, hogy nem szükségszerű kiadni a magyar államnak az önkéntes nyugdíjpénztárak működtetését, sőt jó, ha van állami önkéntes nyugdíjpénztár, vagy adott esetben maga az ONYF-nek egy részlege így működik, önkéntességi alapon, és azokat a befizetéseket, amik ide történnek, a magyar állam használja természetesen, egyébként gyakorlatilag ugyanúgy, mint bármelyik önkéntes pénztár.

Azért ne feledjük el, hogy ezek az önkéntes pénztárak - hiszen önök is megállapították, mi is egyetértettünk ezzel - bizony rengeteg pénzt ki tudnak vinni az országból, ha arról van szó, a járulékokon, különböző kezelési költségeken keresztül, és épp ezért lenne fontos, hogy az állam már az alkotmányban is kimondja, hogy igen, az állam vállaljon szerepet az önkéntes nyugdíjpénztárak tekintetében is. Ugye, ez kicsit olyan, mint akár a bankrendszer is, hozzá kell tennem, vagy bármilyen más rendszer, vagy az építőipar: ha megfelelő helyen van egy megfelelő állami vállalat vagy akár több állami vállalat, akkor az egész piacot is tudja szabályozni, nem kell adott esetben törvényeket hozni, hanem más eszközökkel is lehet egy piacot szabályozni; tulajdonképpen itt is erről van szó.

Nos, a másik fontos dolog, hogy az alkotmánynak azt kellene kimondani, hogy az államnak létre kell hoznia nyugdíjcélú, specializált intézményeket, és ezt kell támogatnia, s ezt azzal, hogy felügyeli és ellenőrzi, mert vigyáz a jövendő nyugdíjasok pénzére, és azzal, hogy támogatja valamiféle adóelőny nyújtásával. Magyarul ezek a lehetőségek kellenek hogy nyitva álljanak a magyar állam számára, de ez bizony, ha a alkotmányban ilyen kitételt teszünk, hogy ez fenntartja a nyugdíjrendszert, ebből egyáltalán nem következnek ezek a lehetőségek.

(16.30)

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a nyugdíjtudatosságot Magyarországon növelni kell. Nemrég készült egy közvélemény-kutatás, ahol gyakorlatilag az emberek 80 százaléka úgy gondolja, hogy az ő nyugdíjbefizetéséből nem fog tudni megélni, majd amikor nyugdíjas lesz. Ha az alkotmány erre nem ad biztosítékot, ha nem erősítjük ezt a nyugdíjtudatosságot, akkor kérem szépen, természetesen ne csodálkozzunk, ha az emberek egyre kevésbé fogják befizetni a nyugdíjjárulékot, egyre inkább elmenekülnek akár a feketemunka piacára, és adott esetben netalántán inkább aranyrudakat vásárolnak, már aki megteheti természetesen, annak érdekében, hogy valaha is nyugdíja legyen. Tehát nagyon fontos kérdés ez az alkotmány tekintetében, mert ez akár a munka világának kifehérítését is segítheti, ugyanakkor hátráltathatja is.

És akkor engedjék meg, hogy magával a nyugdíjpolitikával is foglalkozzak még, ugyanis láthatóan a Jobbik nyugdíj-politikai koncepciója teljesen eltér a jelenlegi nyugdíjkoncepciótól. Az eddigi gyakorlat és a kormány által a Széll Kálmán-tervben elképzelt merev, kivételt nem ismerő, legfeljebb a politikusokkal ismerő politikával ellentétben a Jobbik Magyarországért Mozgalom egy olyan nyugdíjpolitikában, nyugdíj-filozófiában gondolkodik, ahol adott esetben nem is biztos, hogy szükség van nyugdíjkorhatár megszabására. Mit értek én ez alatt? Kérem szépen, amikor önök beszélnek az egyéni számla bevezetéséről, ami a Jobbik programjában szerepelt, és nagyon örülünk, hogy ez most már a kormányprogramban is szerepel, vagy legalábbis a kormányzó párt gondolatai között, akkor az egy pozitív dolog lehet. De ennek csak akkor van értelme, ha az egyéni felelősséget megpróbáljuk minél inkább erősíteni a nyugdíjpénztári tagokban. Ugye, erre az egyéni számla nagyon jó, hiszen ha minden évben megkapják azt, hogy mekkora megtakarításuk van, és adott esetben mekkora nyugdíjra lennének jogosultak, ha elmennek nyugdíjba az emberek, akkor egyértelmű, hogy sokkal inkább odafigyelnek a befizetéseikre, és ha úgy érzik, hogy kevés volt az a befizetés, akkor akár önkéntes alapon hozzátesznek a saját nyugdíj-megtakarításukhoz.

Nos, ez önmagában jó, de viszont az, és ugyancsak önök kommunikálják vagy az önök kormánya kommunikálja azt, hogy mindig csak annyi nyugdíjat lehet kifizetni egy adott évben, amennyi nyugdíjjárulék beérkezik a kasszába, akkor a kettő teljesen kiütötte egymást. Mert az egyéni számlavezetés szinte biztos, ehhez nem kell jóstehetségnek lenni, soha nem fog megegyezni azzal, amit majd adott évben be fognak fizetni nyugdíjjárulékot az éppen munkából élő emberek, embertársaink. Tehát szeretném, ha egyáltalán maga a Fidesz is olyan kommunikációt mondhatna magáénak, ami koherens, nem üti ki egymás gondolatait a kétféle verzió.

Nos, itt azért mindenképpen el kell mondani, hogy a Széll Kálmán-tervben is, bár nem erről szól a mostani vita, ez egyértelmű, pontosan ezek a megfogalmazások vannak. Egy mondatot szeretnék idézni: "A nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalónak biztosítunk." És itt megint a "biztosítunk"-ra szeretném helyezni a hangsúlyt, úgy, ahogy az előbb a "fenntartjá"-n volt a hangsúly. Hiszen ez mind-mind kommunikáció szempontjából azt rejti magában, hogy a magyar állam, amolyan kegyként, van olyan kedves és nyugdíjat ad az állampolgárainak. Tehát ez a baj, hogy akár az alkotmányban, akár a Széll Kálmán-tervben sajnos ezek a szóhasználatok ütnek vissza. Igenis, a nyugdíj egy elidegeníthetetlen jog, az egyén által befizetett járulékok jogos követelése, amit vissza kell kapnia minden egyes járulékfizetőnek.

Nos, mindjárt el szeretném még mondani azt is, hogy mindebből következik egyébként, az egyéni számlavezetés területéből, hogy adott esetben a nyugdíjkorhatár felső határát nem is biztos, hogy meg kell határozni, hogy ilyen magasan kötelezően meg kell húzni, vagy ilyen rigorózusan kell meghúzni. Hiszen adott esetben, ha valaki úgy gondolja, hogy 30-35 éves korára elegendő pénzt gyűjtött össze, hogy ő nyugdíjba vonulhasson, akkor tehesse meg. És akkor innentől kezdve mindjárt a korkedvezményes nyugdíj vagy szolgálati nyugdíj intézménye, ami most megint csak előtérbe került a kormány elképzelése végett, mégiscsak megoldódhat. Hiszen azért azt önök sem gondolják komolyan, hogy 65 évesen még rohangálni kell adott esetben a rendőrnek a bűnözők után. Nem tudják ezt a korhatárt teljesíteni természetesen, de ha egy ilyen, gyakorlatilag flexibilis lehetőség az emberek rendelkezésére áll, akkor megteheti azt egy rendőr, egy katona, egy tűzoltó, és nagyon bízom benne, hogy majd egy mentősnek sem 65 évesen kell lehoznia a tizedik emeletről a 120 kilós beteget. Meg lehet könnyen találni a lehetőségét annak, hogy időben, adott esetben korkedvezménnyel, vagyis hát nem is korkedvezménnyel, hanem saját döntés alapján ezek a dolgozók elmehessenek nyugdíjba.

Summa summarum, a lényeg az, hogy azt kérem önöktől, hogy ezt az egyetlenegy mondatot vizsgálják fölül, és vegyék ki ezt a "fenntartja" szót, kerüljön ki ez az egyetlenegy, és a "működtetni" szó kerüljön ennek helyébe. Higgyék el, mindjárt máshogy fog festeni az alkotmány, ha ezt az egy kis lépést megteszik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 255 2011.05.02. 15:10  236-266

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék magának a törvényjavaslatnak az egyik pontjára, én is szeretném a politikai mondanivalómat elmondani ezzel a törvényjavaslattal és már az előző benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban.

A képviselőtársaim már nagyon sok mindent elmondtak, és ahogy itt hallgatom őket, hát eszembe jut a Bánk bán, Tiborc panasza. Amit ők elmondtak, azt élik át Észak-Magyarországon, Kelet-Magyarországon emberek százezrei, milliói, de ugyanakkor viszont, mint annak idején is, II. András nem értette, hogy mi is a probléma a magyar lakosság körében. Nos, úgy gondolom, hogy az utóbbi hetek fényében nagyon sok mindenről beszéltünk, csak épp arról nem szólt a Házban talán még senki - vagy legalábbis a kormánypártok, illetve a mostani koalíció, az MSZP-Fidesz koalíció részéről senki -, hogy miről is van szó, miért alakult ki ez a helyzet; és most nem megyek hirtelen bele a gazdasági folyamatokba, bár arról is kívánok néhány szót szólni.

Kérem szépen, beszélt itt valaki azokról a magyar emberekről, akiket meggyilkoltak az utóbbi hetekben Észak-Magyarországon? Ki beszélt itt Lakról, ahol meggyilkolták azt az idős asszonyt - a négy 14 éven aluli cigánygyermek -, aki igencsak brutális körülmények között halt meg, amolyan gyerekcsínyként, ugyebár. Csak megjegyzem: hogyha önök valamikor elfogadják a Jobbiknak azt a javaslatát, hogy bentlakásos intézményekben is lehessen gyerekeket, cigány gyerekeket vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket oktatni, akkor például ez az idős asszony nem halt volna meg, mert ezek a gyerekek pontosan olyan családokból származnak, akiket el kellett volna helyezni ilyen bentlakásos intézményekben. (Folyamatos zaj.) Ott voltam Lakon is, és akkor döbbentem meg egyébként először, hogy mi is történik már Észak-Magyarországon, hiszen azért érdekes volt, hogy mínusz 10 fokban egy csütörtöki napon egy teljesen eldugott településen megjelenik 600 ember, és hajlandó szolidaritást vállalni az ott élőkkel kapcsolatban.

Lak után jött talán Gyöngyöspata. Gyöngyöspatán is sok mindenről beszéltünk, de nem beszéltünk arról az emberről, aki öngyilkos lett, mert már nem bírta tovább elviselni azokat a körülményeket, ahogy élt, és már nem bírta elviselni, hogy még egy 17 tagú család fog az utolsó szomszédságába is bekerülni, és folyamatosan kővel fogják dobálni, mint ahogy dobálták, és leköpködik, és egyszerűen már nem volt élhető az élete.

De nem beszéltünk Hejőszalontáról. Hejőszalonta, ahol egy magyar asszonynak a torkát vágták el rendkívül brutális módon, ugyancsak cigány személyek. Egy olyan idős asszonyét - bár nem is idős egyáltalán, mert ha jól emlékszem, csak 50 éves volt, tehát egy javakorabeli asszonyról van szó -, aki azért, mert rokkantnyugdíjas, befogadott három cigány személyt a szobájába, hogy ki tudja egészíteni ezt a kis rokkantnyugdíját. Ez lett a fizetsége. És Hejőszalonta már csak azért is érdekes, mert ott kezdődött el tulajdonképpen a szélsőliberális megnyilvánulás. Kérem szépen, Hejőszalontán - mivel ott is ott voltam, mint szinte az összes településen - mit lehetett hallani, mit hallottak a helyi emberek, amikor végigvonultak az utcán, körülbelül 600 lakos, akinek a fele helyi lakos volt: azt, hogy "rasszisták haza". Ezt ordibálták - (Osztolykán Ágnes felé:) talán a képviselő asszony is ordibálta, ugyebár, ezeket a szavakat -, azoknak a magyar embereknek, akik már ezer éve ott laknak. Hát hova költözzenek ezek a szerencsétlen rasszista emberek, ugyan már, a saját falujukból? Hát el lehet képzelni, hogy ezek után mit gondolnak a szélsőliberalizmus megnyilvánulási formáiról a helyi lakosok.

Aztán ott volt a következőnek ugyebár Hajdúhadház. Hajdúhadházon is mi történt? Kérem szépen, ahogy már Gyüre Csaba képviselőtársam elmondta, ott is megöltek - rendkívül brutális módon, baltával - egy idős asszonyt, akinek a temetése most zajlott le, talán két-három héttel ezelőtt, és sorolhatnám. Nem volt ott a Jobbik minden helyszínen, ahol az utóbbi hetekben magyar embereket gyilkoltak le, és ez már tömeges jelenség Észak-Magyarországon, és tömegesen gyilkolják Magyarországon az idős magyar embereket. Mert nem voltunk ott Kovácsvágáson, nem voltunk ott Rakamazon, de nem voltunk ott Szikszón, ahol három nappal ezelőtt gyilkoltak meg két idős embert, egy 81 éves és egy 78 éves házaspárt, és sorolhatnám még tovább.

Na, hát ez az, amikor azt mondom, hogy el kellene gondolkodni önöknek is, hogy mi zajlik az országban, és nem csak egyedül a Jobbiknak kellene ezeknek az embereknek a pártját fogniuk ma Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen azért néhány szót mindenképpen mondani kell arról is, hogy miért terjed a bűnözés ilyen mértékben, hiszen egyértelműen a statisztikák, a KSH adatai is mutatják, hogy milyen robbanásszerű bűnözési hullám következett be az elmúlt egy évben. Egyértelmű, ez nem kérdés. Itt volt egy 8 éves kormányzás, tönkretette az országot. Igen ám, csakhogy azóta, egy éve önök kormányoznak, és ez az egy év gyakorlatilag, akárhogy tetszik, próbálom szépíteni a helyzetet, de nem látom, hogy sikertörténet lenne.

(20.40)

Ha csak konkrétan a bűnüldözés területén, a közbiztonság területén hozott törvényjavaslatokat nézem, mindenhova beépítik a kiskapukat önök - akkor máris kikerülik ezeket a törvényeket a bűnöző elemek vagy a bűnöző életmódot folytató családok! Kérem szépen, amikor megszavaztuk a szabálysértési eljárás szigorítását, hogy elzárással lehet büntetni valakit, ha szabálysértést követ el, máris betettük a kiskaput - amit akkor elmondtunk -, hogy aki 14 év alatti gyermeket nevel, azt nem lehet elzárni. Innentől kezdve, kérem szépen, ez elsősorban a cigány lakosság számára lett szinte kiírva vagy ez a kiskapu kitalálva, mert ezeknél a családoknál, önök is tudják jól, mindannyian tudjuk - erről beszéltünk már a demográfiai vitanapon is -, gyakorlatilag nincs is olyan család, ahol 14 év alatti gyerek ne lenne. Innentől kezdve ugyanúgy folytathatják azt az életmódot, amit eddig is folytattak. Ennyi. Mit ért ez a törvény önök szerint? Semmit az égvilágon!

De nézzünk egy szociális jellegű törvényt! Kérem szépen, megszavaztuk ugyebár az iskolába járás szigorítását, illetve a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás juttatását. Megszigorítottuk, hogy ha valaki nem jár iskolába adott órát, akkor nem fogja kapni a család. De, kérem szépen, magántanuló most már az összes ilyen gyerek, mindegyik magántanuló! Nemrég voltam éppen Egerben az egyik iskolában, bementem a 34 fős osztályterembe, amiből csak 22-en voltak éppen jelen - és ez eléggé jó arány volt, hozzá kell tennem -, mert a többi magántanulóvá lett átírva. Majd a félévben egyszer megjelenik, és majd vizsgát tesz. Itt is itt a kiskapu. Ért valamit ez a törvénykezés? Az égvilágon semmit.

Ezek azok, amik valamelyest visszaszoríthatták volna a bűn növekedését Magyarországon, de nem sikerült.

Amiről még mindenképpen beszélni kell, az maga a szociális válság. Azért lássuk be, már elmondtuk jó párszor, és sokszor hangoztatja az ellenzék és a nemzeti ellenzék is, hogy az az egykulcsos adórendszer, amit önök bevezettek, elsősorban Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország számára hihetetlenül hátrányos. Az embereknek egyre kevesebb pénz van a zsebükben, és kérem szépen, azért fogy a cérna többek közt, mert eddig a magyar ember -, aki általában eléggé birkatürelmű - úgy volt vele, hogy hát, nem baj, egy keveset ellopnak minden évben tőlem, de még mindig marad valami. Csakhogy már ott tartanak, hogy most már, ha azt a keveset is ellopják tőle, akkor éhezni fog. Itt a probléma, és ezért van az, hogy a magyar lakosság is megelégelte azt a bűnözési rohamot, ami gyakorlatilag most elindult Magyarországon.

Az, hogy a Jobbik megjelent ezeken a településeken, a mi szemszögünkből éppenséggel azt jelenti, hogy a magyar embereknek üzenetet adtunk. Üzenetet adtunk, hogy van egy politikai párt, egy mozgalom, amelyik kiáll a magyar emberekért. (Közbeszólások a kormánypárti oldalon.) És igen, bátorságot öntünk a magyar emberekbe, hogy ők is emeljék fel a hangjukat akkor, amikor terrorizálják őket, akkor, amikor meggyilkolják a szomszédjukat, és sorolhatnám még tovább.

Az, ami Gyöngyöspatán például elindult, hogy megjelent két hétig a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, és rendet tartott a településen, és mindenki csak örömmel beszélt arról a kéthetes időszakról, és beszél a mai napig - és a rendőrséggel közösen természetesen -, gyakorlatilag az, hogy megjelentek, azt váltotta ki a lakosságból, hogy ők maguk is megalakították a saját Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületüket, mert látták, hogy van, akire számíthatnak.

De természetesen nem csak az egykulcsos adórendszer az, ami rettenetes hatással van ma ezekre a területekre. (Közbeszólás a kormánypárti oldalon.) Erről beszélek, a bűnözésről, amire önök akarnak valamilyen választ adni, csak sikertelenül, mint látható. Igen, ezt meg kell hallgatni, mert ez mind ennek a következménye!

Az, hogy a közmunkaprogram - ahogy már itt is elhangzott - a felére csökkent gyakorlatilag, ugyanezt jelenti. Kérem szépen, Gyöngyöspatán is valószínűleg ezek közül a cigány emberek közül néhányan azért csak elmennének dolgozni, én úgy gondolom, ha volna közmunkaprogram a számukra, ha volna lehetőség, de nem ezt a lehetőséget vázolták fel önök nekik, és a szélsőliberális párt, illetve az MSZP sem ezt vázolta fel. Jelen pillanatban a gyöngyöspatai embereknek, a cigányság egy részének vagy a bűnözésre hajlamos részének úgy jön le a gyöngyöspatai helyzet, hogy megéri magyar embereket gyilkolni, megéri bűnözni, megéri siránkozni, jön a rengeteg televízió, ugyanis kapjuk a pénzt, dől a lé. Hiszen Gyurcsány Ferencről tudjuk jól, az egymillióját odaadta, az LMP kampánymenedzsere megint csak milliókat adott, és még sorolhatnám tovább azokat a lehetőségeket, amihez most hozzájutnak. És folyamatosan mennek a segélycsomagok, a cukorszállítmány, és még sorolhatnám. (Közbeszólások a kormánypárti oldalon.) Kiknek mennek? Nem azoknak, akiket meglopnak, nem őket látják el önök segélycsomaggal, hogy amit adott esetben elloptak tőlük, pótolják! Nem; azok, akik lopnak, azok kapnak még többet. Innentől kezdve képzeljék el, hogy a cigányság számára ez a nap mit fog jelenteni. Azt fogja jelenteni, hogy szabad a vásár, mindent meg lehet csinálni ebben az országban.

Magáról a törvényjavaslatról is néhány szót szeretnék szólni (Derültség a kormánypárti oldalon.), nem csak arról a helyzetről, ami kialakította azt, hogy ez a burleszk itt ma a parlamentben megtörténhessen. A burleszket folytatom tovább, hiszen a törvényjavaslat maga a burleszk, amiről szó van, vagy a kabaré.

A képviselőtársam már mondott egy olyan érdekességet, ami felvetődött ugyebár, hogy ha egy szomszédos településen próbál éppen járőrözni valaki vagy segíteni, és átlépi, mondjuk, az árkot - sokszor egy települést egy árok választ el adott esetben a másiktól vagy a kerületben csak egy háztömb -, akkor már ő 150 ezer forintos büntetésre számíthat.

De, kérem szépen, van a ruhatörvény Magyarországon, ebben is valószínűleg egyedülállóak vagyunk Európában. Miről is van szó? Arról, hogy valaki - mindjárt olvasom pontosabban - nem viselhet olyan formaruhát, amely rendvédelmi szerv vagy más hatóság tagjának egyenruhájára hasonlít. Én már látom a rengeteg feljelentést, mert, tetszik, nem tetszik, a polgárőrök, meg egyébként a biciklisták, és még sorolhatnám tovább, láthatósági mellényt viselnek éjszaka. Kérem szépen, ha én megyek az utcán, meg nem mondom még tíz méterről sem adott esetben sötét éjszaka, még öt méterről sem, ha nincs világítás, hogy most velem szemben rendőrök állnak, vagy polgárőrök, vagy biciklista, vagy bárki más. Pontosan ugyanúgy néznek ki a nap 12 órájában átlagosan Magyarországon ezek az emberek.

Tehát ez a kabaré, amit önök hoztak, hogy ilyen törvényeket, ilyen rendeleteket próbálnak ránk erőltetni! Kérem szépen, azért azt mindenképp le kell szögezni, hogy ha a Jobbik olyan pozícióba kerül, megszüntetjük Magyarországon a ruhatörvényt, tehát ezt a kabarét nem hagyjuk, hogy rajtunk röhögjön egész Európa. Mindenki úgy öltözködhet ezentúl, ha a Jobbik olyan pozícióba kerül, ahogy szeretne. Ennek, ami a szocialisták alatt elindult, hogy megszabják, hogy ki hogyan öltözködjön, vége lesz, ezt garantálhatjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Utolsó gondolatként (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) mindenképp reagálnom kell Lázár János képviselő úr egyik felvetésére, illetve az egyik gyönyörű mondatára. Mit mondott Lázár János a napirend előtti hozzászólások kapcsán? Annak kapcsán, hogy négy személyt vagy nyolcvan cigány személy megvert Gyöngyöspatán - láthattuk a videót is esetleg, ugyebár, a térfigyelő kamerát, senki nem vonja kétségbe, hogy ott mi történt (Közbeszólás az LMP soraiból.), láttuk, hogy egy italozott fiatalember nem úgy viselkedett, ahogy kellett volna, a társai vissza akarták hívni, hogy menjen el onnan, és aztán rájuk támadtak ugyebár, és rettenetesen megverték -, bár Lázár János képviselő úr erre azt mondta, hogy "jól megverték őket a helyiek". Kérem szépen, ha ezt cigány emberekre mondta volna Lázár János úr, vagy zsidó személyekre mondta volna Lázár János úr, valószínűleg már a repülőn ülne, és a jeruzsálemi siratófalnál szórná magára a hamut. De a magyar emberekkel meg lehet tenni, és pontosan ez a probléma, kérem szépen, hogy a Fidesz padsoraiban ilyen emberek ülnek, mint Lázár János, aki képes ilyeneket mondani! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Szégyelld magad! Szégyelld magad!) Kérem szépen, hol tartunk? Hol tartunk? Ez az, amit nem lehetne megengedni önöknek sem (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), és maguknak kellett volna kikérni azt, amikor Lázár János ilyet volt képes mondani, mert teljesen mindegy, hogy milyen embereket vernek meg, ártatlanul, hozzáteszem, főleg azoknak, akik a segítségére akartak sietni, és el akarták hívni. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Nagy zaj.) Nem lehet ilyet mondani a magyar parlamentben, hogy megérdemli, mert jól megverték őket.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 72 2011.05.17. 2:30  63-103

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nos, az elmúlt egy év talán egyik legfontosabb törvényjavaslata található előttünk, hiszen ha jól meggondoljuk, akkor a második világháborút követő kommunista diktatúra óta tömeges méretben nem vették el embertársaink nyugdíját Magyarországon. Ezt sikerült visszahozni a kétharmados többséggel, és gyakorlatilag csak az a kérdés, hogy ez most 30 ezer embert fog-e érinteni vagy 600 ezer embert. Alapvetően minden elgondolás ellenére arról a törvényjavaslatról, amely itt található előttünk alkotmánymódosításként, mindenképp el kell mondani, hogy így, ahogy van, 600 ezer embert fog érinteni. Ez érinthet, ugyebár, hiszen így fogalmazott Balsai képviselőtársam, az özvegyi nyugdíjjárulékot kapók közül 22 500 személyt, érintheti bizonyára a bányásznyugdíjakat is, és sorolhatnám még tovább ezt a széles kört. Persze, erre azt lehet mondani, hogy csak érintheti, de akkor vajon miért terjeszti be a kormányzat, a parlamenti képviselők ezt a törvényjavaslatot, ha nem kívánnának ezzel élni?

Mi úgy gondoljuk, hogy ha már a Fidesz nem képes a saját kormányprogramját megvédeni, akkor lehet, hogy a nemzeti ellenzéknek kell ezt megtennie, hiszen nézzük, mit is írtak a kormányprogramban, csak egy-két gondolatot. Amikor az MSZP-t szidalmazzák benne - hozzá kell tenni: teljes mértékben joggal -, akkor ezt írják: folyamatosan változó szabályokkal, bizonytalan támogatásokkal, igazgatási káosszal teljesen kiszámíthatatlanná tette az egyéni, a családi jövőt, ott, ahol erre a legnagyobb szükség lenne, a nagycsaládok, a közös életüket tervező fiatalok, de a kitaszítottak, a hátrányokkal élők, a gyermeküket egyedül nevelők, az idősek és magányosak között is.

Kérem szépen, ha végignézzük az elmúlt egy év történetét: hány nyugdíjtörvény-módosítást láthattunk ebben a parlamentben? Összességében a nyolc év alatt nem láttunk annyi módosítást, mint most egyetlenegy év alatt. Talán ez lenne a kiszámítható nyugdíjrendszer? Így akarnánk talán nyugdíjtudatosságra nevelni a magyar társadalmat? Kérem szépen, higgyék el, hogy így ezt a törvényjavaslatot nem tudja támogatni a Jobbik, és természetesen majd ki is fogjuk fejteni az álláspontunkat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 94 2011.05.17. 17:42  63-103

SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy már előző rövid felszólalásomban elmondtam, valóban egy komoly törvényjavaslat áll előttünk, hiszen mint mondtam, a második világháború után történt ilyen tömeges nyugdíjmegvonás országunkban.

Persze, hozzá kell tenni, hogy most is egy világháborús helyzet után vagyunk, hiszen ha azt nézzük, hogy az elmúlt 20 évben ugyanannyival fogytunk, mint a második világháború idején, akkor talán nem is más a helyzet, lehet, hogy a gazdasági helyzetünk is - sőt, nem lehet, hanem biztos - azért is olyan, mert hiányzik közel egymillió ember ebből az országból; ugyebár a demográfiai helyzet miatt ennyivel lettünk kevesebben gyakorlatilag az országban, ha nem számoljuk a bevándorlókat, akik időközben érkeztek hozzánk.

Nos, úgy látszik, hogy most a nemzeti ellenzékre hárul sok feladat és többek közt az is, hogy megpróbáljuk a kormányprogramot megvédeni, ahogy már hangoztattam, és engedjék meg, hogy továbbra is a kormányprogramból idézzek még néhány gondolatot, hiszen ezt önök írták, önök tették le az asztalra egy évvel ezelőtt. A szociális biztonság című fejezetben találhatunk egy olyan mondatot, hogy olyan jövőképre van szükség, amely azt üzeni, van kiút a legmélyebb kirekesztettségből is.

Gondolom, az lesz majd a kiút, hogy a 60 ezer forintos rokkantnyugdíjat megvonjuk, mondjuk, attól a 70 ezer vagy 380 ezer embertől, akit majd ez érinteni fog, és helyette 28 500 forintos szociális segélyt fogunk majd folyósítani a számára, hiszen nagy valószínűséggel ezek az egészségkárosodott személyek nem fognak egykönnyen elhelyezkedni azon a munkaerőpiacon, ahol egyébként több mint félmillió munkanélküli található jelen pillanatban.

Tehát ezért mindenképp meg kell állapítani, hogy adott esetben még támogatható is volna bizonyos szigorítás, bizonyos javaslatok, ha a magyar gazdaság olyan állapotban lenne, hogy ezek az emberek valóban elhelyezkedhetnének és tudnának dolgozni. De nyilvánvalóan bármelyik munkaadó először a teljes mértékben egészséges embereket fogja keresni annak érdekében, hogy felvegyen magához munkavállalókat.

Nézzük tovább! Azt írja az önök programja az MSZP-t bírálva ugyancsak, nagyon helyesen: az elmúlt 8 év kormányai folyamatosan bizonytalanságban tartották a nyugdíjas-társadalmat. Fokozatosan adták meg a 13. havi nyugellátást azért, hogy aztán egyszerre elvehessék. Ez bizony így van, ez nem is kérdés, hogy a nyugdíjas-társadalommal az elmúlt 8 év is nagyon nagy mértékben - hogy is mondjam? - kitolt gyakorlatilag.

Nézzünk egy másik idézetet! Minden társadalom kiemelt feladata az idősek tisztelete, megbecsülése, biztonsága, éppen ezért a mi szociális biztonságot teremtő politikánk egyik sarokpillére lesz az idős embereket szolgáló politika. És most jön a fő mondat: ez számunkra nemcsak a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának a védelmét, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését jelenti, hanem... - és akkor jön itt még egy kis blabla.

Tehát még önök is elismerték azt, hogy bizony a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokkal rendelkezik, és hogy ezt természetesen garantálni fogják. Legyünk azért tisztában vele és legyen tisztában az ország lakossága, hogy az a kormányprogram, amit egy évvel ezelőtt önök letettek, gyakorlatilag semmit sem ér. Ugyanazt jelenti, csak írott formában, mint Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, és ha megnézzük, hogy milyen tüntetések voltak az elmúlt hetekben és hogy még mi várható ezek után, akkor lehet, hogy ugyanazt is fogja kiváltani, mint Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, mindössze egyetlenegy év után, miután kormányra kerültek önök.

Nos, magyarul el lehet mondani, hogy hazudtunk éjjel-nappal egyfolytában. Hallottuk már sajnos 60 éven keresztül elég sokszor ezeket a mondatokat ebben az országban. El kell ismerni, hogy önök 8 évig gyakorlatilag ellenzékként nem készültek fel a kormányzásra. Ezt már pár hónap után észre lehetett venni, főleg a szociális területen, hozzá kell tennem, a szociális kormányzat intézkedéseiben, és el kellene mondani, ki kellene állni nyíltan az emberek elé, hogy igen, mi az IMF, az Európai Unió diktátumait kell hogy végrehajtsuk, nem engednek nekünk semmi mást, és bizony mi sokszor túlságosan is szolgalalkűen hajlandóak vagyunk mindent megtenni ennek érdekében. Ez lenne a tiszta ügy, legalább tisztában lenne azzal a magyar lakosság, hogy miért is történnek ma Magyarországon ezek a megszorítások. De hát nemcsak ezért történnek természetesen, hanem vannak ennek más okai is, amire mindjárt kitérek.

De nézzük megint még egyszer, hogy kiket is érint ez a törvényjavaslat: nemcsak ezt a 30 ezer rendvédelmi dolgozót, akiktől el kívánják venni a nyugdíjat, hanem bizony, ahogy elmondtam, 380 ezer rokkantnyugdíjast, akik közül 310 ezren 55 évnél idősebbek már, tehát mindössze 70 ezren fiatalabbak 55 évnél.

Csak halkan jegyzem meg, hogy ha önök igazságossá akarják tenni a rendszert, akkor talán azzal kellene foglalkozni, hogy mondjuk, 1400 olyan rokkantnyugdíjas van, aki 25 ezer forintnál kevesebb rokkantnyugdíjat kap, míg ezer olyan rokkantnyugdíjas, aki 200 ezer forintnál magasabb rokkantnyugdíjjal rendelkezik. Az igazságosságot valahol itt kellene keresni, és itt kellene átgondolni, hogy hogyan lehet ezt a rendszert valójában jól működtetni. De természetesen ott van az özvegyi nyugdíjat kapó több tízezer személy, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérem szépen, tőlük talán irigyeljük az átlagosan 33 ezer forintos özvegyi nyugdíjat? És lehetne még sorolni ezeket. Tehát mondhatnám tényleg a bányász és korengedményes nyugdíjasokat, ahol gyakorlatilag mindössze 2500-an vannak 57 évnél fiatalabbak, nem többen.

Itt már többször elhangzott ugyebár, hogy nem, nem fogják mind a 600 ezer ember nyugdíját elvenni önök, csak a 30 ezer emberét kívánják most. Aztán valóban lehet, hogy az lesz, ami elhangzott Vágó Gábor képviselőtársam szájából is, hogy most csak ennyit, mint a magánnyugdíjpénztárnál, aztán szépen fokozatosan a többire is fájni fog a foguk, és majd a költségvetés betömködését minden nyugdíjason elvégzik.

Kérem szépen, azért ezt - higgyék el - a magyar társadalom nem fogja tétlenül nézni. Önök sok ilyen intézkedést megtehetnek, de volt itt egy olyan 8 év, amikor, főleg a második 4 évben a magyar társadalom igenis nagyon határozottan kiállt a népnyúzó politikával szemben. Higgyék el, hogy hiába van önöknek kétharmados többségük, ha egyszer nem lesz rendőrségük, honvédségük, akik megvédjék magukat... - mert legalább a szocialistáknak volt annyi eszük, hogy megpróbálták fenntartani a rendet a rendvédelmi területen, és voltak, akik szolgálták - sajnos túlságosan is szolgalelkűen, adott esetben 2006-ban - az ő törekvéseiket. Úgy néz ki, hogy önöknek nem lesz már ilyen szolgalelkű rendőrségük, hanem bizony határozott emberek lesznek, akik fel fognak önökkel szemben is lépni. Akkor ki fogja majd a népharag ellen önöket megvédeni? - kérdezem én.

Nos, de azért nézzük, hogy miért is történt mindez, nagyon röviden! Miért tartunk itt, ahol ma van Magyarország? Először mindenképp jegyezzük meg: az elmúlt 20 év alatt többek közt az önök segítségével is - bár nem lehet az MSZP-hez hasonlítani nyilvánvalóan - leépítették a magyar államot fokozatosan. Mindent privatizáltak, gyakorlatilag mindent elloptak. Jött ezután 8 év, ez a 8 év aztán teljes mértékben rátette erre a politikára a kezét. Itt már teljesen gátlástalanul, semmivel nem törődve mindent széthordtak, és kérem szépen, nemcsak hogy széthordtak mindent, hanem büntetlenül megtehették ezt, hiszen látjuk, hogy fokozatosan mindenkit szépen hazaengednek, ugyebár az előzetesből, a fogvatartottságból, sőt itt vannak a parlamenti képviselők, szocialista parlamenti képviselők. Kérdezem én, indult-e egyikük ellen is mondjuk, egyetlenegy vagyonosodási vizsgálat. Indított-e az önök kormánya, az önök hatóságai? Kérdezem én, hogy adott esetben annak a képviselőnek, aki nyíltan leírta, hogy 400 ezer forintot keres és neki csak ez a jövedelme van, de azért sikerült neki 1000 négyzetméteres villát felépíteni 300 millióból plusz egy 110 négyzetméteres villát a Balatonnál felépíteni, plusz természetesen 20 millió forintos (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Még nyugdíja is van.) dzsippel járogat, ugyebár... (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból: Elnök Úr! Nem arról beszél, amire szót kért!) Lehet, hogy még nyugdíja is van.

Kérem szépen, hogy lehet, hogy még mindig nem indult ellene eljárás, vagyonosodási vizsgálat? Ez, kérem szépen, tisztelt kormánypártok, az önök bűne! Ezekkel az emberekkel kellene talán először kezdeni a rendteremtést és nem a 60 ezer forintos nyugdíjat kapó személyekkel. (Dr. Rétvári Bence: 180 ezer!)

Nos, természetesen ezután jön az, amit már viszont nem lehet ráfogni az MSZP-re, ez pedig az egykulcsos adórendszer, amiről már szó volt. Az, hogy most itt folyamatos megszorítások jönnek, arról szól, hogy ezt a 380 milliárd forintot gyakorlatilag a minél gazdagabb emberek számára eltolták, a társadalom többi részétől elvették, és most bizony vissza kell venni. Visszavették már egyszer az alacsony fizetéssel rendelkezőktől, most a nyugdíjasoktól is vissza kívánják venni, hogy ezt a réteget továbbra is támogassák. Most is elmondjuk és mindig elmondjuk, hogy ez az önök eddigi legnagyobb politikai bűne, az egykulcsos adórendszer Magyarországon való bevezetése.

Természetesen a demográfiáról utolsósorban ne feledkezzünk meg, ami viszont szerintem az eddigi politikai elit egyöntetű, közös bűnének írható.

(15.40)

Azért megint csak ne feledjük el, a Bokros-csomag annak idején azt eredményezte, hogy 130 ezer gyermek helyett gyakorlatilag 90 ezer gyermek született Magyarországon. Ezt szokták egyébként sokszor bizonyos személyek, bizonyos közgazdászok úgy emlegetni, hogy milyen jó is volt ez a Bokros-csomag. Kérem szépen, mi a jó abban, hogy 40 ezer gyermekkel kevesebb születik Magyarországon már lassan 10-15 éve? Ezért hiányzik gyakorlatilag félmillió ember, félmillió fiatal gyermek ebből az országból. Nos, és mindezek következménye ugyebár a megszorítás, az, hogy 3 hónapra kívánják lecsökkenteni a munkanélküli-járadék összegét, az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát csökkenteni kívánják, iskolák bezárása történik, és most már egyetemeket is meg kívánnak szüntetni.

Nos, én úgy gondolom, ahelyett, hogy a folyamatos megszorítások elindulnának, és a nyugdíjasokat rémisztgetnék, ehelyett éppenséggel a nyugdíjtudatosság elmélyítésével kellene foglalkozniuk önöknek, azzal, hogy az emberek, a lakosság valóban tudatosan fizesse a nyugdíját, és ne kelljen félnie, hogy egyszer csak egyetlenegy tollvonással hirtelen bármilyen kormány el fogja venni tőle ezt a 100 százalékig biztosnak tekintett jövedelmet.

Nos, a Jobbik egy tisztességes, egyéni számlán alapuló, forintban meghatározott nyugdíjrendszerre szeretne áttérni. Ezt azért szeretném kiemelni, mert ugyan önök már mondják azt, hogy az egyéni számlát be kell vezetni, de egyébként ami mögötte van, az a kommunikáció a teljes fejetlenséget mutatja. Nekem egyébként fogalmam sincs, hogy az önök soraiban ki lenne itt az agytröszt, hogy úgy fogalmazzak, a nyugdíjpolitikával kapcsolatban. Teljes értetlenség, teljes káosz található ezen a területen, mert amikor önök azt mondják, hogy ugyan bevezetjük mi az egyéni számla rendszerét, viszont azt is hozzáteszik, hogy mindig csak annyi nyugdíjat fogunk kifizetni, amennyi járulék be fog folyni az éppen aktuális évben az államkasszába, akkor a kettő teljes mértékben kizárja egymást, mert az egyéni számla pontosan arról szól, hogy én mindig tudjam, mennyit fizettem be, és az nem biztos, hogy egyezni fog azzal, amit majd 20-30 év múlva mások fognak befizetni éppen aktuálisan nyugdíjjárulékként.

Nos, ezt csak azért jegyzem meg, hogy mindenki tisztában legyen vele, önök is, hogy szerintem a nyugdíjfronton nagyon rosszul állnak, mármint szellemi szinten, és ezt nagyon sajnálom, mert ez óriási problémákat fog okozni az elkövetkező időszakban, az elkövetkező hónapokban, években.

Nos, a másik érdekes gondolat az, ami itt felvetődött, Balsai István képviselő úr mondta el, hogy senki nem akarja kiterjeszteni ugyebár 600 ezer nyugdíjasra ezt a rendszert, ő ilyenről nem tud. Nagy a baj, még nagyobb a baj, mint az előbb mondtam, ugyanis ez azt jelenti, hogy nem olvasta a Széll Kálmán-tervet Balsai képviselőtársam, pedig ő az egyik vezetője ugyebár a Jobbik-frakciónak (Derültség.), egyik prominens személyisége.

Mi is van a Széll Kálmán-tervben? Egyetlenegy mondat: nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónak biztosítunk. Kész! Ez egy teljesen értelmes mondat, vagyis aki a 65. évét betölti, ez van a Széll Kálmán-tervben, úgyhogy amikor arról beszélünk, teljes joggal, hogy önök 600 ezer embernek kívánják a nyugdíját elvenni, akkor csak az önök által leírt, megfogalmazott gondolatra pontosan reagálunk szó szerinti leírásban.

Nos, egyébként csak megjegyzem: itt a "biztosítunk" szó van, ez már önmagában is egyébként jellemzi azt, hogy azért az önök kormánya kegyúri jogként gondol arra, hogy kifizetjük majd a nyugdíjakat, és nem úgy, hogy ezek szerzett jogok, amiket nem lehetne amolyan úrként adott esetben megadni vagy éppen elvenni.

Nos, én úgy gondolom, akkor, amikor a rendszer anomáliáiról és problémáiról beszélünk, akkor egyértelműen el kell mondani, kik is követnek el itt bűncselekményeket, mely társadalmi csoport az, amelyik elsősorban visszaél példának okáért a rokkantsági nyugdíj intézményével. Engedjék meg, hogy az önök egyik lapjából, a Heti Válaszból idézzek, 2009-ben jelent meg ez az írás. Hogyan is működik ma Magyarországon a rokkantnyugdíjaztatás bizonyos területeken, sajnos az ország nagyon jelentős részén? Idézem: "Egy hétig ne borotválkozz, víz közelébe se menj, a bizottság előtt csináld össze magad, mindent mondj, csupán arra ne felelj, amit kérdeznek. Meglásd, csak annyit mondanak, állj meg az ajtónál, és már le is vagy százalékolva." Ez volt a recept, mondja Nyisztor Ferenc, Nyírmihálydi polgármestere.

Egy következő mondatban erről van szó: "Négy éve tűnt fel a gyámhivatalnak, hogy egy itteni lakos értelmi fogyatékossága miatt rokkantjáradékot kap, de közben maga gondoskodik több gyermekéről, elvégezte a 8 általánost, és jogosítványt is szerzett. Kiderült, hogy a 2100 lelkes faluból 138-an élnek rokkantjáradékból. A hasonló méretű településeken 8-10 esetet szoktak egyébként regisztrálni ilyen esetben. A 450 felnőtt roma közül csaknem minden harmadik rokkantjáradékos."

Nos, itt egyetlen nap alatt kell dönteni 600 ezer ember sorsáról, de azért gyorsan vettem a fáradságot még a mai nap folyamán, és érdeklődtem, hogy Nyírmihálydiban önök hogyan tettek rendet két hét alatt, ugyancsak ezen a területen, hiszen itt is rendet kellene tenni. Nos, a helyzet az, hogy jelenleg Nyírmihálydiban 110 fő 55 év alatti kap rokkantsági nyugdíjat, szociális járadékot 70 fő - ez ugyebár ugyancsak rokkantság alapján jár -, egyéb járadékos 30 fő, bérpótló juttatást 160 fő kap, és kérem szépen, a 2100 lelkes faluban mindössze 150-200 az aktív dolgozók létszáma, és 580 személyről nem is tudják megmondani, hogy egyáltalán miből élhet, mit csinálhat ezen a településen.

Magyarul, amikor itt rendet kellene tenni, akkor az ilyen esetekkel kellene foglalkozni, és igenis, ki kell mondani: tömeges méretben itt is azt látjuk, hogy nem dolgos, becsületes magyar emberek azok, akik igénylik ezeket a támogatásokat, sőt el is lett mondva, hogy bizony, amióta megszigorították a rendszert, kiket vittek vissza a rendszerbe, kiktől vették el ugyebár a rokkantsági járadékot. Kérem szépen, a magyar emberektől, és azoktól a személyektől, akikhez oda sem mernek menni, akiknek a közelébe sem mer menni sem az Émász, sem a rendőrség, tudjuk jól, azoktól természetesen nem! És higgyék el, hogyha most önök megpróbálják elvenni a 600 ezer ember nyugdíját, a 380 ezer rokkantnyugdíjastól is, biztos vagyok benne, és ez a fő probléma, hogy pont ezt a csoportot nem fogja érinteni, mert nincs ember Magyarországon, mert nincs rend Magyarországon, hogy velük foglalkozni mernének.

Nos, akkor még talán egy nagyon rövid gondolatként csak elmondanám, hogy azért azt is vegyük figyelembe, amikor más országokkal összehasonlítjuk Magyarországot, hogy a mi egészségi mutatóink a legutolsók Európában, tehát nem ok nélkül van azért olyan sok rokkantsági járadék Magyarországon. Nézzük meg: hol érinti, melyik területet érinti ez a legjobban? Megint csak Észak-, Északkelet-Magyarországot, Kelet-Magyarországot, amelyiket már az egykulcsos adó is sokkal jobban sújt, mert 100 milliárd forintot visznek el a gazdagabb régiókba. Most megint kiket fog sújtani jobban? Északkelet-Magyarországot fogja sújtani ez az intézkedés, még jobban növekedni fog ez a szakadék.

Önök egy társadalmi és területi szakadékot hoztak létre Magyarországon, hihetetlen mértékben, amire eddig még nem volt példa az elmúlt 20 évben. Úgyhogy nagyon szépen kérem önöket, gondolják át ezt az intézkedést, és annak érdekében, hogy pontosan lássuk, hány százezer ember nyugdíját kívánják elvenni, be fogunk terjeszteni több módosító javaslatot is, és meglátjuk, hogyan fognak arról szavazni, az majd pontosan meg fogja mutatni ennek a mértékét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 112 2011.05.17. 4:22  103-149

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először csak szeretném jelezni, hogy ismereteim szerint nem 7 ellenszavazat, hanem 7 tartózkodás volt a bizottsági ülésen, és ez nyilvánvalóan nem teljesen ugyanaz, ez egy fontos dolog.

Kétféle kisebbségi vélemény alakult ki a bizottsági ülésen, mind a kettőt én fogom ismertetni. Az egyik a nemzeti ellenzék kisebbségi véleménye. Gyakorlatilag két dologról van szó. Az egyik: örülünk annak, hogy egy ilyen szigorítás életbe lép a büntető törvénykönyvben, viszont azt látjuk, hogy a 20 ezer forint alatti csalások esetében továbbra sincs semmilyen szankció. Ezért sajnos, mivel itt jogtechnikai okok miatt nem tudunk módosító indítvánnyal élni, ezért majd egyéni indítványt fogunk tenni arra, hogy 20 ezer forint alatti jogsértések esetében is büntethetőek legyenek azok a személyek, akik ilyet tesznek. Csak külön megjegyzem, hogy 28 500 forint az öregségi nyugdíjminimum, amihez egyébként általában kötve vannak bizonyos százalékban a különböző segélyek, és ezek 20 ezer forint alatti összeget jelentenek sok esetben, és ilyenkor is történhet csalás. Tehát ez az egyik mindenképpen, amit szeretnénk elérni, hogy legyen szigorítás, és következmények nélkül ne maradhasson egyetlenegy csalás sem Magyarországon. Nyilvánvalóan persze hozzáteszem, hogy nem két év börtönbüntetést vagy elzárást kívánunk ilyen esetben kezdeményezni, de hogy ne kapják egy ideig ezeket a támogatásokat, szerintem az teljesen evidens.

A másik - és ez igazából egy aggály -, hogy tartunk attól, hogy a köztisztviselők, közalkalmazottak tekintetében visszás helyzet alakulhat ki, hiszen tegyük fel, hogy kiad, mondjuk, egy lakbértámogatást az önkormányzat részéről a jegyző, illetve egy közalkalmazott, és kiderül, hogy fél éven keresztül mégsem lakik ott az illető, aki ezt igénybe veszi, de nem ellenőrzik, vagy nincs rá lehetőség, mert annyira leterheltek az önkormányzatnál, ami sűrűn előfordulhat. Itt könnyen megtörténhet az, hogy a köztisztviselő, a közalkalmazott vagy a jegyző netalán gyanúba keveredik, és veszélybe kerül az ő egzisztenciája ilyen kisebb fajsúlyos dolgok miatt, és két év elzárással is büntethető. Itt számunkra aggályos legalábbis, hogy nem kellene-e mégis jobban védeni ezeket az alkalmazottakat.

Nos, a másik kisebbségi vélemény gyakorlatilag úgy fogalmazódott meg, hogy az MSZP és részben az LMP is azt kérte, hogy egyrészt milyen érdemi információkkal rendelkezik a kormányzat, vagy milyen mértékűek ezek a csalások, hogy érdemes-e emiatt törvényt módosítani, vagy pedig ezek igazából csak városi legendák, és nem érik el azt a szintet, amire ehhez szükség volna; illetve ha ez a jelenség létezik, akkor milyen társadalmi csoportok és milyen motivációk miatt követik el. Tehát egy ilyen hatástanulmányt szerettek volna látni, és ezt sérelmezi az MSZP, hogy ilyen hatástanulmány nem lett letéve.

Az LMP részéről pedig mindenképpen felmerült az, hogy gyakorlatilag büntet a kormányzat, viszont lehetőséget nem nagyon ad azon emberek számára, akik adott esetben ilyen csalásra folyamodnak, gyakorlatilag nem komplexen kezeli az egész folyamatot, csak a büntetési tételeket látjuk vagy látják folyamatosan a törvénykezés részéről, viszont megoldási javaslatokat sokkal kevésbé. Még talán annyit tennék hozzá, hogy ezek az események, az ilyen bűncselekmények azért valószínűleg követhetők, hiszen például orvosi igazolásokat ki szoktak adni, és különböző módszerek volnának arra, hogy erre valamilyen jellegű felmérést lehessen végezni, és valóban ilyen jellegű felmérés még nem született, és nem tudott ilyet produkálni a kormányzat.

Ezek voltak a kisebbségi vélemények röviden. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 208 2011.05.17. 2:06  169-405

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Rétvári Bence államtitkár úr gondolata és iróniája miatt kívánok felszólalni, hiszen idézett a Jobbik programjából egy mondatot, illetve egy félmondatot, amit hál' istennek én magam tettem bele a Jobbik programjába, tehát eléggé illetékes vagyok ezzel kapcsolatban. (Dr. Rétvári Bence: Gratulálok!)

Én itt egy kétszeres cinizmust látok, hiszen nem mondta végig ezt a mondatot elejétől végéig. Elmondom, hogy is szól: a pártállami időkben vezető tisztséget betöltött személyek nyugdíját, valamint az alaptalan vagy indokolatlan korengedményes és rokkantsági ellátásokat felülvizsgáljuk, és átcsoportosítjuk a kisnyugdíjak emelésére. Vagyis, először is, ha ön ugyanazt szeretné, amit mi szeretnénk ebben a törvényjavaslatban, akkor úgy fogalmazná meg az alkotmánymódosítást, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás alaptalan vagy indokolatlan esetben csökkenthető. Hát, nem ez szerepel ebben a törvényjavaslatban, tehát egyáltalán nem egy dologról beszélünk.

A cinizmus második esete, hogy a pártállami időkben nyugdíjat szerző, vezető tisztséget betöltött kommunisták esetében már jó párszor a parlament elé terjesztettük a javaslatunkat, és önök szavazták le mindegyik alkalommal, gyakorlatilag a gyilkosok, a gyilkosságok parancsait kiadó személyek ellen önök nem mernek fellépni, de bezzeg a 60 ezer forintos rokkantnyugdíjat kapó személyekkel szemben fel lehet lépni. Ők a könnyebb eset, úgy látszik, ma Magyarországon.

És a harmadik cinizmus pedig, mert van egy harmadik is, hogy mi a kisnyugdíjasoknak kívánjuk odaadni azt a hatalmas pénzösszeget, amit esetleg önök itt meg kívánnak spórolni. Önök viszont - ahogy itt el is hangzott - bizony az államadósság visszafizetésére kívánják fordítani.

Tehát azért tisztázzuk azt, hogy ki mit szeretne ebben az országban, és hogy mit is tartalmaz pontosan a Jobbik programja.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 216 2011.05.17. 2:03  169-405

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Herman István képviselőtársamnak és Rétvári Bence képviselőtársamnak is szeretném üzenni, hogy gyakorlatilag az önök kormánya azt mondta, hogy két hét alatt rendet tesz ebben az országban. A két hét, ugyebár, nagyon régóta letelt, és ez alatt a két hét alatt nem tudtak felülvizsgálni nagyobb mennyiségben, mint az előző kormány a Szocialista Párt idején, nem tudtak felülvizsgálni rokkantnyugdíjakat. Kérem szépen, a mai törvényi szabályozás alapján is felül lehet vizsgálni a rokkantnyugdíjakat.

Én az önök sajtójából, nem voltak itt a délelőtti vita, illetve beszéd folyamán, ezért elmondom, hogy a Heti Válasz 2009-es cikkéből olvastam fel egy idézetet, amelynek az egyik felét most is felolvasnám, ami így szól: "Négy éve tűnt fel a gyámhivatalnak, hogy egy itteni lakos értelmi fogyatékossága miatt rokkantnyugdíjat kap, de közben maga gondoskodik több gyermekéről, elvégezte a 8 általánost, és jogosítványt is szerzett. Kiderült, hogy a 2100 lelkes faluból 138-an élnek rokkantjáradékból. A hasonló méretű településeken 8-10 ilyen esetet találtak, a 450 felnőtt roma közül csaknem minden harmadik rokkantjáradékos."

Kérem szépen, a mi környékünkön is, Heves környékén is ismerjük azokat a településeket, azokat a falvakat, amelyek tucatjával találhatók, sőt már százával találhatók az országban, ahol a cigány lakosságnak egy nagyon jelentős része egyszerűen rokkantnyugdíjassá tetette magát. Velük miért nem foglalkoznak? Miért nem őket hozzák fel példának? - és nem azokat, akik 20, 25 vagy 30 évet ledolgoztak, egyébként becsülettel a saját szakterületükön. Ezek az emberek viszont semmit nem dolgoztak le, és ők viszont ezrével, sőt tízezres nagyságrendben vannak, őket kellett volna már régóta visszavezetni a munka világába. Ha rend lenne ebben az országban, ha rendet tettek volna, akkor ez már nem volna kérdés, és nem kellene fizetni utánuk a súlyos milliárdokat a magyar költségvetésnek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 242 2011.05.17. 1:28  169-405

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak szeretném jelezni Rétvári Bence képviselőtársamnak, hogy a Jobbik-frakció a nyugdíjpénztári törvénynél az alapkoncepcióra tartózkodással szavazott, és csak utána, a korrekcióknál voltak olyan szavazások, amikor megszavaztuk annak érdekében, hogy remélhetőleg jobb lesz a szavazás. (Dr. Rétvári Bence: Tavaly is, idén is.)

A másik, amit mindenképpen szeretnék megkérdezni, mert most már tényleg kezdünk mi is összezavarodni teljes mértékben, hogy most akkor végül is mi lesz ezeknek a nyugdíjaknak a sorsa, mert itt a kommunikációban egyrészről azt hallottuk, hogy ez mind megy az államadósság visszafizetésére, másrészről pedig azt hallottuk, hogy foglalkoztatva lesznek ezek az emberek, tehát megkapják a fizetésüket, ami gondolom én legalábbis, hogy nagyjából a nyugdíjjal azonos mértékű lehet, magyarul: egyetlenegy fillér sem lesz megtakarítva.

Azt látom, hogy ahogy haladunk előre itt a vita során, folyamatosan egyre érdekesebb dolgok derülnek ki. Az is elhangzott már, hogy 30 ezer embertől kívánják csak elvenni a nyugdíjat, de éppen most volt a mai nap egy kormányülés, ahol már arról volt szó, hogy 220 ezer rokkantnyugdíjast kívánnak felülvizsgálni, és ebből legalább 100 ezret kívánnak a munkába visszaállítani valamilyen úton-módon, a még 600 ezer munkanélküli mellé ugyebár.

Tényleg döntsék már el önök, hogy most akkor mi lesz ebben az országban, merthogy itt aztán már teljes a káosz számunkra, az egyszer biztos. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 160 2011.05.23. 2:04  159-162

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapokban láthatóvá vált, hogy a magyar társadalom egyre nyíltabban fejezi ki nemtetszését a kétharmados, 53 százalékos fülkeforradalmi kormánnyal szemben. A számos tiltakozás közül kiemelendő a rendvédelmi dolgozók Kossuth téri demonstrációja. A tüntetést követő egyeztetésen sem közeledtek az álláspontok, és ahogyan a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke fogalmazott: elkövetkezhet még az az idő, amikor a szakszervezeti vezetők nem tudják garantálni egy-egy demonstráció békés jellegét. És most csak a rendvédelmisek jogos igényeinek teljesítéséért demonstráltak.

Mi történik akkor, ha csatlakozik hozzájuk minden olyan dolgozó, aki az utóbbi évek politikájának következtében úgy érzi, ez maradt az egyetlen eszköze érdekeinek képviseletére, védelmére? Fontosnak tartjuk felhívni a nemzeti együttműködés kormányának figyelmét arra, hogy vigyázzon a nemzetietlen, együttműködést figyelmen kívül hagyó intézkedéseivel. Megtörténhet az összefogás, és akkor a rendvédelmisek mellett ott lesznek az egészségügyi és szociális dolgozók, a pedagógusok szakszervezetei, a köztisztviselők és egyéb közalkalmazottak, és még hosszasan sorolhatnánk ezeket a köröket.

A kormányzati intézkedések tükrében előre látható, hogy 2012-ben és 2013-ban sem fog nőni a közszférában dolgozók bére. Tudom a válaszát, amely során valószínűleg kiemeli majd, hogy az egykulcsos adó bevezetését kompenzáló kiegészítés a kis keresetű dolgozók esetében továbbra is megmarad. De, tisztelt államtitkár úr, önök tényleg arra büszkék, hogy nem növekszik vagy nem csökken a közalkalmazottak bére? El kell ismerni, a közszolgálatban dolgozók gyakran méltatlan bérezésért végeznek olyan munkát, amely nélkül a társadalom képtelen lenne működni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön szerint a 30 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkező, szakképzett közalkalmazott valóban havi nettó 75 ezer forintot érdemel a heti 40 órás munkájáért? Mi a véleménye, meddig tűrnek még a közszférában dolgozók? (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 276 2011.05.24. 2:07  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is úgy gondolom, hogy meg kell hogy szólaljak Tapolczai Gergely képviselőtársam mondandója után, és csatlakoznom kell az előttem szólalóhoz, hiszen úgy látom, hogy ha ez így megy tovább, akkor folytatódik az a kabaré, ami egy héttel ezelőtt folyt ebben a Házban, illetve az a hangulatkeltés, ami folyik akár a rokkantnyugdíjasokkal szemben vagy a szolgálati nyugdíjasokkal szemben.

Vasárnap voltam a Duna Televízióban, és ott, amíg mi beszélgettünk - egy ötpárti vitán voltunk -, aláírták a vita alá, hogy Magyarországon 748 ezer rokkantnyugdíjas van. Kérem szépen, ahogy itt is elhangzott, valóban 330 ezer olyan rokkantnyugdíjas van Magyarországon, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be. Hát legyünk már tisztában legalább, főleg az legyen tisztában vele, tisztelt képviselő úr, aki felelősként hozzászól a kormánypárt részéről, legalább ő maga tudja a hivatalos adatokat. A 652 ezer egyébként most egy legújabb adat, ezt nem tudom, éppen melyik statisztikából vagy honnan lehetett kiolvasni, leolvasni. Mindenesetre a tény 330 ezer.

És hozzá szeretném tenni, hogy 55 évnél fiatalabb rokkantosított személy mindössze 70 ezer van ma Magyarországon, és ezt azért szeretném tudatosítani, mert önök a kormány múlt hét keddi döntése alapján 120 ezer embert kívánnak visszavinni, ennyi rokkantosítottól kívánják elvenni a nyugdíjat első körben - hozzáteszem -, mielőtt a bányász- és az özvegyi nyugdíjakat is el fogják venni. Kérem szépen, akkor ez azt jelenti, hogy 55 év alatt mindenkit, aki rokkantosított ugyebár, visszaviszünk a munka világába, plusz még 55 év fölött 50 ezer embert legalább. Hát, kérem szépen, nyilvánvalóan ezrével, sőt lehet, hogy tízezres nagyságrendben akadnak csalók ebben a rendszerben, de hogy mindenki, aki le lett rokkantosítva Magyarországon, mondjuk, 55 év korhatár alatt, az csaló lenne, azt kikérem a rokkantosított emberek, a fogyatékkal élő emberek nevében is.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 296 2011.05.24. 2:00  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Először csak Heintz Tamás képviselőtársamhoz szeretnék két gondolatot hozzászólni. Egyébként sok mindennel egyetértünk, sok mindennel nem, ami itt elhangzott, de azt mindenképpen el szeretném mondani, hogy az előző szocialista 8 év időszakában azért történtek már megszorító intézkedések a nyugdíjasokkal kapcsolatban, tehát ez nem csak a Fidesznek az egyedüli sajátossága. Ezt már megtette a Szocialista Párt is, hiszen ne felejtsük el, hogy a 13. havi nyugdíjat a Szocialista Párt vette el, ugyebár nem is olyan túl rég, tehát ilyen tekintetben, a nyugdíjasok megszorítása tekintetében a szocialisták is igenis, már szereztek érdemeket a magyar társadalomban.

Viszont mindenképp azt is el kell mondani, hogy annak idején önök is támogatták a rehabilitációs járadék, illetve a rehabilitációs időszak bevezetését, amit ugyancsak a Szocialista Párt indított el. Ez nem másról szólt gyakorlatilag, mint hogy megpróbálják visszavezetni a munka világába azokat a személyeket, akik rokkantnyugdíjakat kaptak, rokkantosítva voltak, és ez egy pozitív példa volt, akárhogy is nézzük, önök is támogatták annak idején, a Jobbik nem volt benn a parlamentben. Tehát ezzel szerettem volna kiegészíteni ezt a felszólalást.

Répássy úrnak is, ha már kétperces reagálást kaptam, szeretnék nagyon röviden válaszolni. Engem viszont megdöbbent ez a hozzáállás. Akkor akár azt is mondhatjuk, hogy a Fidesz frakciója politikai okok miatt kívánja elvenni 30 ezer embernek a nyugdíját azért, mert néhány évet a szocialista rendszerben nyilván kezdő rendőrként, kisrendőrként szolgáltak. Hát, azért ilyen bosszúálló típus nem a Jobbik, azt hozzá kell tennem, mert akkor mondhatnánk azt, hogy aki 2006-ban rendőr volt, mind szereljük le, mert ugyebár éppen engem is agyba-főbe vertek nem is egy alkalommal az elmúlt négy év folyamán, meg elhurcoltak.

Le kell szögezni, hogy mi azért mégiscsak keresztényibb elveket vallunk, és nem a bosszú népe vagyunk, aki szereti ezt hangoztatni, és így gondolkodik. Úgyhogy mi ezt határozottan visszautasítjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 316 2011.05.24. 1:02  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Akkor most már a 3 millió nyugdíjasból körülbelül 2 millió ember retteghet, hogy a Fidesz politikai okok miatt mikor fogja elvenni a nyugdíjukat, hiszen 1990 előtt dolgoztak, és azért kapják a nyugdíjukat. Úgy vélem, ez elég nagy katasztrófa Magyarországon. Mindenképp szeretném megjegyezni, az önöket minősíti, hogy az a néhány tucat vagy esetleg egy-kétszáz rendőr, aki bűncselekményt követett el 2006 őszén, most szolgálati nyugdíjat kap. Ez pontosan önöket minősíti, mert önök nem tettek semmit annak érdekében, hogy kivizsgálják ezeket az eseteket és ezeket az embereket megbüntessék. Most le kell szögezni, hogy a Jobbik nem fogja három év múlva elvenni több tízezer embertől a nyugdíjat vagy a fizetést azért, mert 2006-ban rendőrként szolgáltak Fehérgyarmaton vagy másutt. Viszont ha ilyen pozícióba kerülünk, akkor ki fogjuk vizsgálni azokat az ügyeket, amit önök a mai napig nem tettek meg.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 334 2011.05.24. 1:33  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Répássy Róbert képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy én mindenképpen nyilvánvalóan azon leszek, érthető módon, hogy a Fidesz ne nyerje meg a következő választást, de azért azt sem szeretném, ha a tőlünk jobbra ülő baloldaliak nyernék meg a következő választást. Ezt azért mondom, mert ön szerintem olyan vizekre evezett ebben a témában, hogy amikor gyakorlatilag a 90-es évek előtti nyugdíjra való jogosultságot pendítette meg, hogy az nem jár az embereknek, azoknak, akik a Kádár-rendszerben dolgoztak, éltek vagy szolgáltak, higgye el, ha az ön szavait majd le fogja vetíteni az MSZP vagy akár éppen mi is bárhol az országban, akkor 3 millió nyugdíjas fog ön ellen és a saját pártja ellen hihetetlen mértékben ágálni, teljesen joggal.

(20.50)

Azért vegyük már észre, hogy ha még a bányászokat nem is érti ez alatt, de itt a közszolgálat. Félmillió ember dolgozott a közszolgálatban akkor is. Most ha akkor ők is a Kádár-rendszert szolgálták mint közszolgák, akkor nem jár nekik a nyugdíj, az ön okfejtése alapján kollektíve bűnösök azért, mert adott esetben jegyző volt valaki egy kis faluban (Dr. Répássy Róbert: Jegyző nem, legfeljebb vb-titkár.) vagy adott esetben szociális munkásként tevékenykedett, és még sorolhatnám azokat a foglalkoztatási formákat, ahol közszolgaként dolgoztak.

Tehát én csak arra kérem Répássy urat, bár szerintem a Fidesz padsoraiból kellett volna érkezni egy ilyen felszólításnak, hogy gondolja át, hogy mi felé viszi el ezt a mai vitát.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 358 2011.05.24. 1:59  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Kontur Pálnak, képviselőtársamnak csak annyi reagálásom lenne, hogy azért amióta létezik a nyugdíjrendszer, a rendvédelmi dolgozók tekintetében - az 1800-as évektől kezdve -, azóta mindig korkedvezmény jár, egyébként ennél sokkal nagyobb is járt a csendőrség idején a csendőröknek. Csak úgy mellesleg jegyzem meg: utoljára a II. világháború után volt ilyen tömeges nyugdíjelvétel, épp a csendőröktől vették el az akkori kommunista diktatúrában, politikai okok miatt egyébként, ahogy most már kiderült, hogy itt a Fidesz politikai okok miatt veszi el ezektől a rendőröktől és tűzoltóktól a nyugdíjat. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.)

Pócs János képviselőtársamnak csak annyit szeretnék elmondani, azt kell megérteni, hogy mi nem a kollektív bűnösség elvét valljuk, ahogy ezt Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam elmondta. Ilyen egyszerű. Tehát mi embert, minden egyes embert külön teszünk mérlegre, hogy hogyan viselkedett, milyen bűnöket követett el vagy milyen bűnöket nem követett el. Ilyen egyszerű a Jobbik gondolkodása, ilyen tiszta. Tehát én azt kérem, hogy csak ezt az egy dolgot értsék meg.

Végül is, hadd mondjam el, hogy az, hogy a bányásznyugdíjak, illetve az özvegyi nyugdíjak elvételre kerülnek-e, hát azt azért a Jobbik vetette fel legelőször, és nem ok nélkül mi nyújtottuk be ezeket a módosító javaslatokat. Nem az MSZP-től vettünk ötleteket, hát egyértelmű volt abban a pillanatban, mikor láttuk az alkotmánymódosítás szövegét, hogy ez 22 500 özvegyi nyugdíjast fog érinteni. És kérdezem én, tényleg, őszinte szívvel: mondjuk, ezt a két módosító javaslatot miért nem lehet támogatni? Ha másért nem, csak emberiességből. Most gondolják el! Önök az elkövetkezendő hónapokban vagy években több tízezer özvegyi nyugdíjast vagy bányász nyugdíjast és még hasonló néhány réteget fognak rettegésben tartani, nem fognak aludni, mert nem tudják, hogy mikor veszítik el azt a kis 33 ezer forintos átlagos özvegyi nyugdíjat ezek az emberek. Erről szól. Egy kis emberiességről szólna az tulajdonképpen, hogy önök azt mondják, hogy igen, ezektől nem fogjuk elvenni, holnaptól kezdve nyugodtan aludhatnak. Mi ennyit szeretnénk csak elérni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 378 2011.05.24. 2:00  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. A riogatásról csak tényleg annyit, hogy az önök Széll Kálmán-terve írta le, és azóta is szerepel benne, hogy nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónak biztosítunk. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltötte, senki 65 év alatt 2022-től elméletileg nem kapna nyugdíjat, tehát a riogatást valószínűleg egyik ellenzéki párt sem kezdte el, hanem önök írták le még a Széll Kálmán-tervben, és utána jött be ugyebár ez az alkotmánymódosítás, amiről most már így tényleg el lehet mondani, hogy nyugodtabb az ember, valószínűleg nyugodtabb lesz a légkör, már a rendes felszólalások idején, hiszen csak sikerült elérni, hogy ilyen ámokfutás ne történjen meg. Mindenesetre ez nem mutatja a kormányzati - hogy is mondjam - komoly potenciált abban, hogy hogyan is vezessék az országot, hogy egyik héten ilyen törvényjavaslatot nyújtanak be, a másik héten pedig visszavonják vagy teljesen ellentétes dolgokat gondolnak. Ez azért eléggé lerí, legalábbis nekünk, parlamenti képviselőknek, hogy bizony-bizony itt a kormányzattal, a koncepciókkal vagy azzal az elképzeléssel, hogy mi is történjen ezzel az országgal, komoly problémák vannak.

Úgy gondolom, hogy a riogatást önök kezdték el, már annak idején egyébként a magánnyugdíjpénztáraknál is, amikor először hozzányúltak a magán-nyugdíjpénztári kérdéshez. Aztán utána mi lett belőle? Végül is csak elvették 3 millió ember megtakarítását úgy, hogy a Jobbik javaslata az egyéni számlavezetésről nem valósult meg, és most elmondhatjuk, hogy jelen pillanatban valóban szó szerint lenyúlta 3 millió ember megtakarítását a kormányzat, mert nem látják, hogy hova tűnt ez a hatalmas 3 ezer milliárd forintos összeg. Tehát ha az emberek egy kicsit elgondolkodnak azon, hogy most igazat mond-e a kormányzat vagy nem mond igazat, akkor csak gondoljanak arra, hogy a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárakkal kapcsolatban milyen kommunikációt folytattak, mennyire elrontották azokat a törvényjavaslatokat, és hogyan adagolták be a lakosságnak fokozatosan, hogy gyakorlatilag elveszik az összes megtakarításukat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 406 2011.05.24. 0:51  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is csak Szalay Péter képviselő úrra szeretnék nagyon röviden reagálni, nem a politikai mondanivalójára, hanem inkább az érdemi dolgokra, ami a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban elhangzott. Azt kell mondanom, hogy ezzel teljes mértékben egyetért a Jobbik, sőt nemhogy egyetért, eddig még csak mi voltunk a tisztelt Házban azok, akik szóvá tettük példának okáért a mentősök helyzetét. Én már nemegyszer elmondtam adott esetben, hogy 65 évesen hogy lehet elképzelni azt, hogy a 4. emeletről hordágyon 120 kilós betegeket hozzanak le mentős dolgozók adott esetben. Tehát itt arról van szó, és nyilván erre majd ki fogok térni, hogy az egész nyugdíjrendszert át kellene gondolni. Rengeteg anomália, rengeteg probléma van ezzel az egész rendszerrel, de a részleteibe kell belemenni, és nyilván nem így, ahogy ez az előterjesztés előttünk található, ami eredetileg 613 ezer emberről szólt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 416 2011.05.24. 8:23  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végre sikerült eljutni a rendes felszólaláshoz. Megnyugtatok mindenkit, hogy már nem lesz olyan hosszú, mint ahogy azt eredetileg gondoltam. Igazából már csak a 3. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, ez pedig a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjakról szól.

Ha a nyugdíjrendszerünket egy kicsit jobban megvizsgáljuk, akkor - mint mondtam - rendkívül sok anomália található benne. Néhány dolgot már fel is idéztem a tisztelt Ház előtt is. Az egyik érdekességet mindenképpen szeretném elmondani. Ma adott esetben az a kétszeres gyilkos, aki elmegy a nyugdíj-folyósítási intézethez, miután kiszabadult, hogy folyósítsanak számára nyugellátást, az bizony 92 ezer forintra is jogosult lehet a mai törvények alapján. Sajnos így működik a nyugdíjrendszerünk. Ezeket kellene orvosolni, nem is lenne túl bonyolult, csak kellene egy olyan szakértő, aki igazán jól átlátja az egész rendszer működését. Én azonban azt tapasztalom, hogy a Fidesz padsoraiban nincs meg az a csúcsszakértő, aki képes lenne rendszerbe foglalni az egész nyugdíjrendszert.

A rokkantnyugdíjak tekintetében már jó párszor elmondtam nagyon komoly kritikaként, hogy az elmúlt egy évben a Fidesz megtehette volna azt, hogy felülvizsgáltatja azokat a rokkantnyugdíjasokat, akik nagyon jól körülhatárolható területeken élnek. Ez bizony a szegénytelepek vagy a cigánytelepek egy bizonyos része. Elmondtam az előző beszédemben is, hogy több tucat vagy több száz olyan település van Magyarországon, ahol az ezeken a telepeken élőknek az egyharmada, fele le van százalékolva és rokkantságit kap. Miért kapja ezt a rokkantságit? Azért, mert soha életében egyetlenegy napot sem dolgozott. Nagyon fontosnak tartom, hogy ma Magyarországon önöknek köszönhetően még mindig az a rendszer létezik - hiába nevet Répássy képviselőtársam és örül annak -, hogy egyetlenegy nap munka nélkül kaphatnak nyugdíjat Magyarországon tízezrek. Ezt kellett volna már megszüntetniük. Egy év állt rendelkezésükre, hogy rendet tegyenek az országban. Két hét alatt ígérték a rendet, de tudjuk jól, hogy a mai napig sem történt semmi az égvilágon.

Vegyük tudomásul, hogy ma a gyesnek vagy az ápolási időnek köszönhetően bárki jogosult rokkantnyugdíjra. Ez önmagában nem volna rossz dolog, ha a társadalom bizonyos, jól körülhatárolható csoportjai nem élnének vissza tömeges mértékben ezzel a szociális kedvezménnyel. Hiába nevetnek képviselőtársaim, higgyék el, hogy pontosan ez irritálja főleg Észak- és Kelet-Magyarország lakosságát, amikor azt látják, hogy valaki felvállal öt, nyolc vagy tíz gyermeket, megszüli őket, folyamatosan gyesen van, folyamatosan kapja a családi pótlékot, és folyamatosan kapja mellé a rokkantsági nyugdíjat is. Ez bizony három szép jövedelem, amiből nagyon boldogan elél, s természetesen emellett még terrorizálja a környező lakosságot is, mert nem a két-három gyermeket nevelő becsületes cigányemberek terrorizálják a magyar lakosságot, hanem pontosan az a réteg, amelyik a szociális rendszerrel minden egyes nap visszaél. Gyakorlatilag húsz éve erről szól ez a történet, amit önök sem változtattak meg.

(22.10)

Tegyük már hozzá, ehhez nem kellett volna alkotmánymódosítást beterjeszteni a parlamentbe, hogy ezen a helyzeten változtassanak, hiszen a rokkantosítás 90 százalékában 5 éven belül eleve mindenkit visszarendelnek felülvizsgálatra, és ezek a személyek, akikről én konkrétan beszélek, ezrével, tízezrével vannak az országban, nem állandó, végleges rokkantosítást kaptak, mint az, aki esetleg adott esetben egy baleset folyamán a két lábát elveszítette, hanem gyakorlatilag mind pszichiátriai, pszichológiai okokra hivatkozva lettek leszázalékolva, lettek rokkantosítva, magyarul, bármikor felülvizsgálható a rokkantnyugdíjuk, anélkül, hogy bármilyen alkotmánymódosítást kellene véghezvinni.

Nos, a másik nem lényegtelen dolog, és itt már a rendvédelmi dolgozókra szeretnék azért nagyon röviden rátérni: eddig csak a Jobbik tette le az asztalra azt a javaslatot, hogy a rendvédelmi dolgozók a nyugdíjrendszeren belül alakítsanak egy saját kockázatközösséget.

Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a jelenlegi statisztikai adatok alapján úgy néz ki, hogy egy rendvédelmi dolgozó, legyen az tűzoltó, rendőr, bizony, statisztikailag 63 évesen halnak meg ezek a dolgozók, míg a magyar férfiak átlagéletkora 68 év. Itt akkor nyilvánvalóan felmerül a kérdés, vajon miért fizetnek nyugdíjjárulékot, hogyha sokkal korábban, adott esetben statisztikailag el sem érik a nyugdíjkorhatárt, ha rövid időn belül, ugye, már 65 évre fog emelkedni a nyugdíjkorhatár. Szerintem az ilyen konkrét javaslatokat kellene önöknek megvizsgálniuk, átgondolniuk, hogy azt, amit a Jobbik szakmai alapon önök elé terjeszt, nem lesöpörni kell az asztalról, hanem igenis, megvizsgálni, és ezzel sokkal jobbá tenni ezt a rendszert. Nos, tehát nem akarom sorolni az összes anomáliát, ami most megtalálható a rendszerben.

Kérem szépen, arról szeretném biztosítani önöket, a kormánypártot, hogy a Jobbik minden ilyen igyekezetben támogatni fogja önöket, ami valóban a csalás visszaszorítását jelenti, de azt ki kell jelenteni, hogy az elmúlt egy év alatt önök az égvilágon semmit nem tettek ezen a területen! Hiszen megkérdeztem azoknak a településeknek a polgármestereit, ahol ezek a jelenségek tömeges mértékben találhatók, és csak azt tudták elmondani, hogy bizony, cigány származású személyekhez nem mernek kimenni, nemhogy a rendőr nem mer kimenni, nyilván nem is merik felülvizsgálni, behívni ezeket az embereket, hogy felülvizsgálják a leszázalékolásukat, a nyugdíjukat, míg viszont - és ez volt a polgármesterek tapasztalata - azt az egy-két vagy tíz-húsz, egy ilyen településen található magyar származású rokkantnyugdíjast, aki becsülettel végigdolgozott 25, 30, 35 évet, és valóban a munkájában rokkant le, viszont igenis visszahívják, és bizony azok közül jó páran már csak rehabilitációs támogatást vagy járadékot kapnak, vagy visszavettek a leszázalékolásukból.

Tehát, kérem szépen, nyúljanak hozzá a rendszerhez, és nem kell a különböző csoportokkal faji vagy egyéb okok miatt kivételt tenni, azért, mert adott esetben egyből a jogvédőkhöz fordulnak, vagy az LMP-hez fognak rohanni, ha a nyugdíjjárulékukat felül kívánják vizsgálni, és akkor azt fogják mondani, hogy azért vizsgálják felül a mi nyugdíjjárulékunkat, mert mi szegény cigány emberek vagyunk. Nem ezért fogják felülvizsgálni, legalábbis, ha a Jobbik olyan pozícióba kerül, nem ezért fogjuk felülvizsgálni, hanem azért, hogy minden egyes csalást kiszűrjünk. Hozzá kell tennem még egy érdekességként és talán adalékként, hogy azért természetesen a magyar társadalomra is jellemző, legalább is egy rétegére, ahol megtalálható a rokkantsággal való csalás nagyobb mértékben. Kérem szépen, azok, akik vállalkozók, ha adott esetben rokkanttá is nyilvánítják magukat, és ez sikerül nekik - itt elsősorban egyébként korrupcióról van szó, míg a másik esetben sokszor fenyegetés révén történik ez meg -, ugyebár ott bizony akkor jelentős járulékmegtakarításokat tudnak elérni ezek a vállalkozók. Tehát van egy ilyen csoport is, amit ugyancsak érdemes lenne felülvizsgálni, vagy adott esetben igen, aki vállalkozó és egyben rokkantnyugdíjas, azt azért nézzük meg, soroljuk előre a felülvizsgálat során, amit már meg kellett volna tenniük önöknek, és akkor a rendszert talán tisztábbá tudjuk tenni.

Úgyhogy ezek a mi javaslataink, kérem szépen, fogadják meg a mi javaslatainkat, mert ezeket a gondolatokat nem a rossz szándék szülte.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 420 2011.05.24. 1:57  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Én örülök, hogy a Fidesznél is kibújik a szög a zsákból. Örülök, hogy a cigány származású bűnöző elemeket külön, határozottan védi Répássy Róbert miskolci képviselőtársam, hiszen miről volt szó? Mondta-e valaki azt, hogy kollektíven minden cigány ember, aki ugyebár ezeken a telepeken él, csaló lenne? Én azt mondtam, hogy ezeken a telepeken nyolcszor, tízszer annyi személy van lerokkantosítva, ezért teljesen logikus számunkra, hogyha valahol elkezdjük keresni a 380 ezer rokkantosított személy közül azokat, hogy kiket kell először felülvizsgálni, mint ahogyan elhangzott, akkor elsőnek a Jobbik-kormány, bizony, ezt a társadalmi réteget nézné át, és venné sorra, hogy ki az, aki csaló, és ki nem. Mert logikus számomra, hogy a magyar társadalomban a magyar emberek száma jóval kevesebb, tizede a rokkantosított személyek száma, ott egy vizsgálat során sokkal lassabban haladnánk előre, és sokkal kevesebb csalót tudnánk kideríteni, mint ebben a társadalmi rétegben, és ahogyan mondtam, egyébként a vállalkozókat is hozzá kell tennem, ha jól hallotta, Répássy Róbert úr.

Itt gyakorlatilag, ha valaki az egész cigánytársadalomra általánosított, akkor az ön volt, azért azt ki kell mondani. Nagyon sajnálom, hogy folyamatosan megpróbálják kifordítani a Jobbik jó szándékú javaslatait. Kérem szépen, higgye el, ha most az ön szavait hallgatják, és hallani fogják, ugyebár, Észak-Magyarországon, Kelet-Magyarországon, megint csak az fog lejönni, hogy a Fidesz nem hajlandó ebben a társadalmi rétegben rendet tenni, folyamatosan csak őket támogatja. Az, ami akár más események kapcsán lejött eddig, bizony csak az, hogy a cigányság bűnöző rétegét önök nem hajlandók rendre utasítani ebben az országban, és ez a legnagyobb baj, ezért van önök ellen ekkora felháborodás.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 424 2011.05.24. 1:25  267-425

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Arról érveltem, tisztelt elnök úr, hogy hogyan kell átalakítani ezt a rendszert, a rokkantosítási rendszert a 3. pontban, és nem kollektíve 380 ezer embertől elvenni, csak mondjuk, néhány ezer vagy néhány tízezer embertől szerintem. Köszönöm.

Tisztelt Répássy Úr! Statisztikát kért. A Heti Válasz az ön sajtója, ha jól tudom, illetve a Fidesz sajtója, ebből fogok idézni önnek statisztikai adatot, és tessék akkor meghallgatni. Hát nyilván nem igaz, amit az önök sajtója ír, illetve a statisztika mond. Nyírmihálydiról van szó, 2100 lelkes faluból 138-an élnek rokkantjáradékból, a 450 felnőtt roma közül csaknem minden harmadik rokkantjáradékos. Ez Nyírmihálydi települése. Ez egy statisztika a sok közül. Elhozhatnám... (Dr. Répássy Róbert: Egy!) Jaj, képviselő úr! Elhozhatom, legközelebb be fogom hozni külön egy kétpercesben, el fogom hozni. (Dr. Répássy Róbert: Tízezrekről beszél.) Tiszabőt is fel fogom hozni önnek, ahol 340-en vannak rokkantosítva a körülbelül 1800 cigány származású személy közül, ahol, hozzá kell tenni, hogy ebből majdnem ezer a gyermekkorú, tehát még rokkantosítva nem lehetne. 800-ból 340.

Ezek a statisztikák, amikről ön úgy gondolja, hogy nem létezik Magyarországon, ez a magyar valóság, amit ön próbál letagadni folyamatosan. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 197 2011.06.06. 5:09  196-210

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most elénk kerülő határozati javaslat a Jobbik egyik alapvető programja volt a választások idején, de úgy gondoljuk, hogy nemcsak a Jobbik programja volt, hanem a lakosság nagyon jelentős része egyetért azzal a gondolattal, hogy a támogatásokért, segélyekért cserébe elvárjunk bizonyos elvárásokat, követelményeket, hogy ne csak szórjuk ki az adófizetők pénzét az ablakon, hanem igenis tegyünk mellé elvárásokat.

Nos, a bizottsági vitában elhangzott, hogy nem nekünk kellene az emberek pénzét beosztani, nem nekünk kellene az emberek helyett gondolkodni.

(19.20)

Úgy gondolom, ez nem elsősorban a segélyezettek, hanem az adófizetők pénze, és minket, parlamenti képviselőket azért választottak be a tisztelt Ház falai közé, hogy erre a pénzre a legjobb tudásunk szerint vigyázzunk, és minél jobb legyen a felhasználása. Ez a javaslat ezt célozza meg.

Nagyon röviden a javaslat lényege: egy névre szóló, át nem ruházható, készpénzre nem váltható plasztikkártyát kapnának a rászorulók, és a támogatások 80 százalékát ezen a szociális kártyán keresztül vehetnék fel, illetve 20 százalékot készpénzben kapnának meg. Fontos lenne még, hogy együttműködjenek a szociális ellátórendszerrel, jövedéki terméket ne vásárolhassanak rajta, hanem ehelyett élelmiszert, ruházatot, tanszert vagy gyógyszert vásároljanak. Az elmúlt egy évben már nagyon sokat lehetett hallani erről a kérdésről, ezért a javaslatot nem szeretném tovább boncolgatni.

Viszont mindenképpen szeretnék kitérni arra, hogy ugyancsak a bizottsági vitában a kormány részéről az hangzott el, hogy Magyarországon nem időszerű a szociális kártya bevezetése. Szeretném jelezni tisztelt képviselőtársaimnak, úgy látszik, hogy a Felvidéken jobban olvassák a Jobbik programját, mert ott időszerűvé vált ez a kérdés, hiszen tőlünk északra ebben az évben több településen bevezetik a szociális kártyát. Mi úgy gondoljuk, hogy a mi gazdasági és társadalmi körülményeink ugyanúgy szükségessé tennék ennek a rendszernek a működtetését, mint tőlünk északra.

Március 16-án volt a bizottsági vita, akkor hangzott el, hogy nem szükséges a szociális kártya Magyarországon, ugyanakkor némi meglepetésre egy valamelyest hasonló javaslatot terjesztettek a szociális konzultáció révén a magyar társadalom elé, hiszen a konzultációs kérdések 5. pontja úgy szól, hogy "vannak, akik azt javasolják, hogy az állam a szociális segélyt a rászorulóknak ne pénzben, hanem alapvető szükségleti cikkekben, például élelmiszerekben adja". Lehet, hogy vannak olyanok, akik ezt szeretnék, mi viszont azt mondjuk, hogy ez nem igazán egy költséghatékony módszer. Sokkal egyszerűbbnek tartanánk, ha több százezer plasztikkártyát osztanánk ki a rászorulók részére, nem pedig minden évben több százezer tonna élelmiszert, háztartási árut, vegyi árut szállítanánk ki számukra. Sőt, még az sem igazán költséghatékony, ha ők maguk mennek be az önkormányzat különböző hivatalaiba azért, hogy átvegyék ezeket a cikkeket. Azért van a magyar bolthálózat, hogy ott vásárolhassanak. Éppen hogy nem mi akarjuk beosztani mások pénzét, hiszen ha kiosztásra kerülnek élelmiszerek, akkor azok nyilvánvalóan valamilyen meghatározott élelmiszerek lehetnek, a mi javaslatunk szerint viszont a vásárló dönthet arról, hogy a saját keretéből adott esetben parizert vagy virslit kíván étkezni aznap vacsorára.

A másik nagyon fontos dolog az uzsorakamat kérdése. Ez a rendszer határozottan vissza tudja szorítani azt a fajta uzsorabűnözést, ami Magyarországon tapasztalható. Mindenképp meg kell jegyezni, hogy ezt a fajta bűncselekményt elsősorban cigány származású személyek követik el más cigány származású személyek ellen a saját közegükben. Magyarul, a cigányság felzárkóztatásának lényeges eleme lehet ez is, mert higgyék el, hogy az uzsorabűnözők nem élelmiszereket akarnak egyik faluból a másikba vinni, ráadásul ezek után nem tudnának készpénzt kapni, legfeljebb lisztet, cukrot és más hasonló árut. Higgyék el, hogy a 20 milliós fekete dzsipekkel, amelyeken megjelennek a segélyosztáskor, nem azért mennek oda, hogy teletömjék a csomagtartóikat különböző élelmiszerekkel. Meg fog szűnni ez a fajta bűnözés, ha sikerül felállítani ezt a rendszert Magyarországon.

Azt kérem, tisztelt képviselőtársaim, ezúttal ne azt nézzék, hogy melyik párt programjában szerepelt ez a javaslat, hanem az ésszerűséget és az ország érdekét.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 209 2011.06.06. 1:41  196-210

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, az itteni felszólalásokból is látszik, hogy igen szép vitát lehetne nyitni erről a kérdéskörről, ezért is kérem én a kormánypártokat, mivel sok tekintetben - mint látható - hasonlóan gondolkodunk, egyetértve azzal, hogy megvárva a szociális konzultáció eredményét, igenis vegyék tárgysorozatba, és adott esetben térjünk vissza rá az ősz folyamán, vitassuk meg ezeket a kérdéseket.

Én mindenképp szeretném azért megjegyezni, hogy egyszerűen értetlenül állok az itteni LMP-s és MSZP-s felszólalások előtt. Felvidéken ezt mindössze néhány nagyon szélsőséges liberális személy engedhette meg magának, hogy így viszonyuljon az ottani szociális kártyához, az egész társadalom mellette áll tulajdonképpen. Megdöbbentő, hogy büntetésnek tartja azt MSZP-s képviselőtársam, ha nem alkoholra költi a segélyt és a gyerekekre szánt családi pótlékot egy családfő, hanem bizony tejet vásárol a gyerekeknek; erről van szó. Ez a büntetés? Hiszen ez a javaslat semmi másról nem szól, semmilyen büntetés nincs benne, mint hogy azt akarjuk, hogy azok a gyerekek, akiket sok esetben igen meggondolatlanul, akár nyolc-tíz gyermeket is vállalnak, megfelelő körülmények között nőjenek fel, ne azt lássák, hogy a szüleik soha nem dolgoznak, állandóan kocsmába járnak, és innentől kezdve az ő életük is gyakorlatilag ilyen körülmények közé lesz bezárva.

Úgyhogy nagyon kérem a tisztelt képviselőtársaimat, a kormánypártokat, hogy gondolják át a javaslatot, és kérem, vegyék tárgysorozatba, hogy az ősszel erről lehetőleg egy jó parázs vitát folytathassunk, és láthassa a társadalom, hogy ki ki mellett áll.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 108 2011.09.27. 15:20  79-175

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Nos, az uzsora gyakorlatilag az osztálytársadalmak kialakulásától kezdve történelmünk része, hogy hol milyen mértékben, az természetesen attól függött, hogy mennyire engedte az éppen aktuális kormányzat bárhol, a világ különböző pontján, hogy ez elterjedjen, illetve az akkori anyagi helyzetétől a helyi lakosságnak.

Nagyon jól tudjuk, hogy már a Római Birodalom idején ez komoly problémát okozott, már a XII táblás törvényekben is szabályozták az akkor szedhető kamatot.

(14.30)

Jó pár olyan esetet ismerünk a történelem során, amikor maga az uzsora akkora problémát okozott egy-egy társadalomban, hogy felkelésekhez, akár egy rendszer megdöntéséhez is vezetett. Természetesen Magyarországon még nem tartunk itt, de hogy ma tárgyalnunk kell ezt a törvényt, ez egyértelműen annak a következménye, hogy rendkívüli mértékben elszaporodtak ezek a bűnesetek.

Azt azért látni kell véleményem szerint, hogy a Jobbik, amikor még nem volt a parlament keretei között, már akkor is látta, hogy hova vezet ez a folyamat. Rengetegszer kritizáltuk akkor a szocialista kormányzatot, hogy nem tesz semmilyen lépést annak az érdekében, hogy ne terjedjen az uzsorabűnözés Magyarországon. Ha visszalapoznánk akár 3-4 évre visszamenőleg a különböző híradásokat, akkor folyamatosan azt lehetne olvasni, hogy a Jobbik hogyan veti fel ezeket a problémákat, a Szocialista Párt, az akkori kormányzat hogyan nem reagál ezekre a kérdésekre. És aztán nagy nehezen, valóban 2008-ban, azért már némi intézkedés történt, amikor látták, hogy kezd tarthatatlanná válni a helyzet.

Csak egy kis momentum, hogy 2004-ben már én magam is Krémer Balázzsal, aki ugyebár a szocialista kormányzat egyik komoly tanácsadója volt szociális területen, felvetettem, hogy miért nem lehet adott esetben pénzügyi támogatás helyett, anyagi támogatás helyett természetben is odaadni bizonyos juttatásokat. Ez 2004-ben volt. És elmondtam neki, hogy én ismerek személyesen olyan polgármestereket, akik szívesen vállalnák a saját munkaidejükből is azt, hogy egy-egy kistelepülésen maguk kiosztják adott esetben, mondjuk, az iskolaszereket és a különböző egyéb dolgokat, hogy ne pénzben kelljen odaadni azoknak a családoknak, amelyek gyakorlatilag már aznap elverik sok esetben a kocsmákban ezeket a pénzeket. És akkor bizony az volt a válasz, hogy ez nem fog működni, ez nem működik máshol sem, Nyugat-Európában sem működik ez az egész rendszer, ne is foglalkozzunk ezzel, ez hülyeség. Ez volt a szó szerinti válasz, amikor felvetettük ezeket a kérdéseket.

Gyakorlatilag azt kell látni, hogy az elmúlt időszakban volt egy olyan liberális szemléletű szociológiai irányvonal Magyarországon, amelyik meghatározta a kormányok álláspontját, hozzáállását ehhez a kérdéshez, és például ma Krémer Balázs is ennek az egyik tipikus képviselője volt. És hozzá kell tennem, hogy ez olyan túl sokat nem változott a mai napig sem, hiszen ha megnézzük az Origo internetes hírportál mai híreit, akkor ott is látható, hogy egy egyébként nem elvetendő kezdeményezés, amely már a Fidesz-érában indult el, Hegedűs Zsuzsa ötletéből kifolyólag, aki ugyebár a miniszter úr főtanácsadója jelenleg, elindult egy olyan kezdeményezés, hogy ingyenesen osztogassanak különböző állatokat, terményeket, vetőmagokat családoknak. Az eredménye olvasható az Origo internetes hírportálon is - nem volt túl eredményes, mert ez így nem fog működni. Attól függetlenül, hogy igen, van létjogosultsága a gondolatnak, de úgy nem, hogy valakinek ingyen adunk pénzt, ingyen adunk állatot vagy vetőmagot, vagy bármit, és nem követeljük meg azt tőle, hogy azt igenis ültesse el, hogy azt igenis nevelje, mert különben elvesszük tőle, vagy büntetést kell fizetni és a többi, de erről pár gondolatot még majd el fogok mondani.

Tehát amikor az uzsoráról beszélünk, akkor sok képviselőtársamhoz hasonlóan valóban egyetértek azzal, hogy nemcsak maga az uzsora-bűncselekmény a lényeges, hanem hogy hogyan alakult ki a helyzet, és valóban milyen megoldási javaslatok vannak még ezenkívül. Ezt mindenképp el kell mondani, még ha minden egyes szó nem konkrétan a törvényjavaslatra irányul, de fel kell vetni. És azért azt kell látni, hogy eddig én még itt nem hallottam konkrét javaslatot. Talán a legkonkrétabb éppen Harangozó képviselőtársamé volt, de konkrétumot azért az sem tartalmazott, csak egy irányvonalat. Azért azt látni kell, hogy eddig a Jobbik tett le olyan javaslatokat, például a szociális kártya kérdésében, ami közvetlenül segíthetne abban, hogy az uzsora-bűncselekmények nagyságrendje csökkenjen. Mi volt erre a válasz a tavasz folyamán, és eddig folyamatosan? Nem időszerű ugyebár a szociális kártya bevezetése.

Miről is szólna pedig ez a szociális kártya? A határozati javaslatunk, amit beadtunk, és egyébként most újból beadunk, mert mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez nagyon is időszerű, egyértelműen meghatározza, hogy azt szeretnénk, hogyha nem készpénzt kapnának azok a családok, amelyek nem tudják adott esetben megfelelően felhasználni - bizonyos szociológiai-kulturális okok miatt - ezt a pénzt, elsősorban természetben legyenek támogatva, és mi azt szeretnénk, hogyha erről a kártyáról készpénzt gyakorlatilag nem tudnának felvenni, viszont ezzel tudnának vásárolni a különböző, kijelölt üzletekben az elkövetkező időszakban. Ugyanakkor egy minimális készpénzt természetesen továbbra is hagynánk a számukra, 20 százalékos mértékben.

Egyébként éppen a szociális bizottság ülésén fel is merült ez a kérdés, és az egyik fideszes képviselő, a putnoki képviselő úr beszélt ezzel kapcsolatban, hogy volt például erre Ózdon kísérlet, az ózdi önkormányzat részéről, és hogy az megbukott.

És sorolhatnánk rengeteg ilyen dolgot, ahol megbukott. Viszont azt látjuk, hogy az önkormányzatok saját maguk mindenütt utalványokkal próbálkoznak, megpróbálnak mindent megtenni, hogy valahogy javítsanak a helyzeten, de nem tudnak, mert nincsen a kezükben megfelelő eszköz. Egyértelműen országosan kell bevezetni egy ilyen rendszert, és bizony büntethetőséget is ki kell szabni, hogy ha valaki visszaél a szociális kártyával, vagy ha az általa a szociális kártya alapján vásárolt élelmiszerrel kereskedik, akkor természetesen büntethető legyen, és megvonható legyen tőle ez a támogatás, vagy éppen maga a szociális kártya. De ezt csak önök, kormánypárti képviselők tudják megtenni, hogy lépjünk ez irányba.

A szocialisták részéről, ugyancsak 2008-tól talán, ha jól emlékszem, a szociális számla bevezetése már felmerült, talán volt is valamilyen munka. Aztán a Fidesz részéről is ugyanezeket a hangokat hallottuk, hogy szociális számlát talán majd létrehoznunk. Ennek is már lassan két éve, hogy ezeket a hangokat halljuk, és semmilyen lépés nem történik ezen a területen.

A másik nagyon fontos megoldási javaslat, amiről el kell gondolkodni, amit az előbb említettem: Hegedűs Zsuzsa elvetélt ötlete. Igen, ezt is meg lehet oldani, de nem úgy, hogy csak úgy, egy alapítvány maga osztogatja a különböző állatokat, a különböző terményeket, és nem tudja felügyelni, nem tudja számon kérni, hogy mi is történik azzal. Nem! Arról van szó igenis, hogy egy állami kereskedelmi felvásárló és feldolgozó céget kell létrehozni, és az az állami cég kihelyezi a családoknak ezeket a terményeket, állatokat vagy bármit, és nemcsak azért, hogy abban az évben valahogy élelemhez jussanak, az is egy fontos cél, hanem azért, hogy ők állattenyésztéssel foglalkozzanak. Majd jön egy másik, adott esetben ugyanaz a cég, amelyik felvásárolja ezeket a hízókat vagy tyúkokat, vagy bármit, azt a pár darabot is ezektől a családoktól. És van a cégnek egy feldolgozóipara is adott esetben, az pedig még fel is dolgozza, és ha még van kereskedelemmel foglalkozó részlege is, az pedig piacra viszi, akár Nyugat-Európába is. Nyilvánvalóan ezt meg lehet oldani; de ezt csak állami szerepvállalással, és egyébként hozzá kell tenni, nem óriási állami szerepvállalással kell megoldani. Ha erre néhány milliárdot, vagy 1-2-10 milliárdot költene a kormányzat, akkor százszor előbbre juthatnánk. És természetesen hozzá kell tenni, csak a szigor teljes mértékével lehet megkövetelni vagy fenntartani ezt a rendszert.

A különböző megoldási javaslatok rövid felvázolásán túl mindenképp szeretnék, bár még nem a részletes vitánál vagyunk, egy-két módosítóval kapcsolatban csak egy-egy mondatot megjegyezni. A mi saját módosítónkról nem kívánok beszélni, Gaudi képviselőtársam erről majd mindenképpen szót fog ejteni, de én láttam egyrészt Simon Gábor módosító javaslatát. Azért hadd mondjam már el, bár lehet, hogy Bárándy Gergely képviselőtársam azt mondta, hogy ők nem fogják az uzsorások pártját, de mindenesetre ez a módosító javaslata azért enyhén szólva azt mutatja, mintha mégis fognák. Hiszen miről szól? Korlátlanul enyhíthető lenne azoknak a bűnözőknek a büntetése, akik az áldozatoknak okozott vagyoni hátrányt megtérítenék. Ha ezt most így elfogadnánk, bár lehet benne logika, mert nyilvánvalóan lehet erről vitázni, ez alapvetően azt jelentené, hogy mindenki nyugodtan uzsorázzon, legfeljebb majd visszafizeti a pénzt a sértettnek, és akkor innentől kezdve el van rendezve az egész.

(14.40)

Tehát ez már Zuschlag Jánosnál sem nagyon jött be. Tehát azt kérem, gondolják meg, biztos, hogy jó-e így ez a módosító javaslat, mert ez nálunk eléggé kiütötte a biztosítékot így önmagában.

Külön megjegyzem, hogy az LMP is nyújtott be egy módosító javaslatot. Csak megjegyezném, hogy az LMP arra alapozza a módosító javaslatot - hozzá kell tennem, joggal -, hogy helyben a rendőrök sok esetben összejátszanak az uzsorásokkal vagy félnek az uzsorásoktól. Ez elsősorban kis vidéki településeken jellemző vagy fordul elő. És ebben igaza is van természetesen. És azt kívánják, hogy magasabb fórumon, az ügyészséghez vagy a nemzeti nyomozó hivatalhoz lehessen megtenni a feljelentést. Nos, csak megjegyzem az LMP-nek, hogy amikor mi a csendőrségről beszélünk, akkor pontosan leírtuk azt is, hogy a csendőrség felállításával ez megoldható lenne, vagy csökkenthető lenne az, hogy összefonódjanak adott esetben az alvilággal vagy féljenek az alvilágtól, mert a mostani körzeti megbízotti rendszer működtetése során ez nem biztosított, gyakorlatilag azon múlik, hogy valaki a bűnözőkkel szemben fel mer-e lépni, hogy mennyire, mondhatnám így, tökös legény, és akkor van rá esély, de ha nem, akkor nincs esély.

Még egy fontos javaslat. Valóban, az uzsora elterjedése a szegénységgel nagymértékben összeköthető, nem egyértelműen mindig ez áll a háttérben, de összeköthető. Azzal, ha megszűnik az uzsorázás, nem kapnak kölcsönt valóban a vidéki szegény emberek, attól még sokkal jobb nem lesz a helyzet, sőt adott esetben még rosszabb is lehet még ennél is egyébként. Ezért mindenképpen azt javasoljuk, hogy gondolja meg, fontolja meg a kormányzat egy valódi szegények bankjának a felállítását, hogy az ilyen elesetteknek is kölcsönöket lehessen nyújtani, de állami segédlettel. Mert ugyan erre is volt már próbálkozás vagy van már próbálkozás, fogalmazhatnék úgy, ugyebár 2010 nyarán indult el a Kiút-program, amely 400 millió forintot kívánna kihelyezni ilyen célra, na de, kérem szépen, éppen most volt a zárszámadási törvény, ahol az ÁSZ egyértelműen leírta, hogy a Kiút Program Nonprofit Közhasznú Zrt. számára kifizetett támogatás elszámolása során 33,8 millió forint összeg elfogadása dátum nélküli teljesítményigazolással történt meg. 2,3 millió forintos üzemanyagszámlával el sem tudnak számolni. Tehát mindjárt felmerül a kérdés, hogyan is működik ez az egész rendszer, ami eddig ki lett találva, és egyébként teljesen elégtelen. Tehát én arra kérem a kormányzatot ezen a területen is és önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy nézzenek utána, hogy ez a program is hogyan működik, és állítsanak fel egy valóban működőképes, korrupciómentes programot a vidéki szegény emberek megsegítése érdekében. Ugyanis úgy gondoljuk, hogy ha ez az anyagi teher csökken, akkor nyilvánvalóan vissza lehet szorítani az uzsorát.

És még egy fontos gondolat. A törvényjavaslatban úgy szerepel a kitétel, hogy "aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját hátrányos helyzetbe hozza", most nem idézem tovább; mi a "különösen aránytalan" részt szeretnénk kivenni, mi azt szeretnénk, ha egy valódi iránymutatást lehetne szabni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), egy olyan iránymutatást, amit a miniszterelnök úr szabott, egy 30 százalék körüli THM-ben lehetne ezt pontosan szabályozni, hogy mi az, ami már különösen hátrányt okoz a mai helyzetben.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 120 2011.09.27. 1:49  79-175

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Én is csak egy rövid reflektálást tennék kedves Kaufer Virág képviselő asszony felé. Egyértelmű, hogy ami itt most megszólalt, az az, amiről beszéltem, tehát ez a liberális szociológia, nem csak a liberális párttól hallottuk ezt a kitételt. Én azért szeretném elmondani, hogy én járok, hála istennek, a választóinkhoz folyamatosan, egy héten ötször-hatszor is megfordulok lakossági fórumokon, és ott kitörő örömmel fogadják - vidéken - a szociális kártya ötletét. Az teljesen egyértelmű, hogy a munkabért és a szociális juttatásokat összekeverni, elnézést, kicsit mégiscsak durva; azért a munkabérért megdolgozik valaki, míg a szociális támogatást egy állam adja neki adott esetben annak a béréből, aki dolgozik éppen az adott helyzetben, márpedig minket azért küldtek ide azok a választópolgárok, hogy mi az ő pénzeikkel felelősen gazdálkodjunk.

Tehát nem lehet összekeverni, és ne hangoztassuk már azt, hogy másodrendű állampolgár az, aki szociális kártyát fog kapni. Elnézést, ha én ilyen helyzetbe kerülnék, teljes mértékben elfogadnám, hogy szociális kártyát kapok, soha az életben nem jutna az eszembe, hogy másodrendű állampolgárként létezek. Ez gyakorlatilag most itt, elnézést, de a cigányság hergelése, mert folyamatosan ezt halljuk, hogyha vidékre lemegyünk, és eljön egy-két cigány vezető, hogy hát miért akarnak minket megkülönböztetni másodrendű állampolgárként. Ki akarja megkülönböztetni őket? Senki az égvilágon.

A szociális kártya egyébként fizikailag úgy működik, mint a bankkártya, tehát nem hiszem, hogy valaki egy bankkártyától meg kéne hogy ijedjen, hogy ezentúl azt kap, és nem a postás viszi a készpénzt személyesen neki. Úgyhogy én arra kérem a liberális pártot, hogy gondolják át ezt, mert ez tényleg egy annyira túlhaladott kérdéskör ma már, hogy inkább előremutatóbb javaslatokkal éljenek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 150 2011.09.27. 2:11  79-175

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak röviden szeretnék reflektálni, mert dr. Vas Imre képviselő úr azt mondta, hogy Hegedűs Zsuzsa programjával kapcsolatban ő csak pozitív dolgokról értesült. Azt kérem, ha most az Origót felnyitja, megtalálja azt a cikket, ami ugyancsak Hegedűs Zsuzsa alapítványának munkásságát ecseteli. A címe az, hogy "Most nézzem őket? Megettük. Mi lett a szétosztott adományállatokkal?" Ez a cím tehát egyértelműen mutatja, az ottani riportban polgármester szavai vannak leírva, bizony azért ez nem mondható egy általános sikernek, bár lehetne alakítani rajta természetesen. Kérem, olvassa el figyelemmel.

A másik: mindenképp szeretnék ráerősíteni a szociális kártya kérdésére. Az a hír, ami ugyancsak ma az Indexen megtalálható, pontosan azt mutatja, hogy milyen nagy szükség van a szociális kártyára. Amit most mi hozunk törvényi változásokat, azt már múlt időbe lehet tenni, nem fog semmit sem érni, mert valóban boltokat nyitottak, és most már legálisan működnek ezek az uzsorások. Csak egy gyors idézet az Index írásából: uzsorások megye-, sőt országszerte legális vállalkozásokat üzemeltetnek, boltot nyitnak, ahol a korábbi kölcsönzőknek megfelelő, havi 50-100 százalékos kamatra adják az élelmiszert, italt, cigarettát. Megjegyzem, a szociális kártyánál legalábbis italt és cigarettát már nem tudnának adni. A legtöbb ember azt sem tudja, hogy mennyivel tartozik, minden bekerül egy A4-es kockás füzetbe, és amikor jön a szociális segély, a boltban megmondják, ki mennyivel tartozik, ők meg fizetnek. Lakatos szerint, ez egy önkormányzati cigány képviselő, a boltokat szinte lehetetlen lebuktatni, hiszen ha idegen, pláne gádzsó, nem roma a vásárló, mindig kap blokkot.

Azt szeretném ezzel mondani, hogy itt egy párhuzamos társadalom alakul ki folyamatosan a szemünk láttára, amivel egyszerűen ez a kormányzat sem tud mit kezdeni, csak futunk a probléma után. Úgyhogy valószínűleg egy-két hónap múlva rátérhetünk erre is, hogy erre hogyan találhatunk megoldást. De higgyék el, a szociális kártya ezt is elősegítené.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 156 2011.09.27. 0:25  79-175

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Nagyon rövid leszek; bár mondjuk, egy új fogalmat bevezethetünk, azt hiszem, a mai nap után, az uzsoraboltokat. Nos, ezeket az uzsoraboltokat véleményem szerint azzal, hogy az állam bevezeti a szociális kártyát, és maga dönti el, hogy mely boltokkal köt szerződést, és ahol már ilyen visszaélés történt azzal nyilván nem, már önmagában óriási lépést lehetne tenni. Ez csak egyetlenegy gondolat, egyetlenegy mondat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 150 2011.10.03. 2:08  149-152

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idézet egy kaposvári asztalos Orbán Viktor miniszterelnök úrnak írt leveléből származik. A fiatalember 1975-ben született, szakmunkásnak tanult, aztán úgy döntött, elmegy külföldre szerencsét próbálni. Közben azonban megismerte a párját, és úgy gondolta, itthon alapít családot. Így is történt. Hat éve vettek lakást, természetesen svájci hitelre, 6 milliós kölcsönt vállalva akkor.

(16.10)

Miért pont deviza? - teszi fel a kérdést Norbert, amit a kamatkülönbség ismert számaival indokol. Devizahitel 31 600 forint/hó, forinthitel 55 ezer forint/hó. Ön melyiket választaná? - kérdezi a miniszterelnöktől. Jelenleg 80 ezer forint a hitel törlesztőrészlete havonta és 2031-ben jár le. Norbert fizetése 76 ezer forint, párja is hasonlóképpen keres. Közben megszületett kisfiúk is. Ismét az maradt egyetlen lehetőségnek, hogy külföldön vállaljon munkát. A fiatalember azt írta, nem hibáztat senkit, de hogy miért kellett mindezt átélnie, nem érti, és nem is hajlandó elfogadni.

Ez csak egyetlen példa, de tudjuk, hogy dolgozni vágyó fiatalok tömegei hagyják el az országot. Jelenleg százezren lehetnek külföldön dolgozó magyarok. Önök számtalanszor hangoztatták, hogy a kormány intézkedéseinek egyik prioritása, hogy Magyarország olyan hely legyen, ahol a fiataloknak érdemes tanulni és dolgozni és ahonnan nem akarnak elvándorolni. Jó lenne, ha tennének is érte valamit.

Még egy idézetet ajánlok a képviselőtársaim figyelmébe: "Mert ez az ország halott. Itt munkából nem lehet megélni, és önök nemhogy segítenék a magyart, inkább elűzik az országból. Engem nem érdekel, hogy ki mit rontott el, de ez egy gyalázat, ami ebben az országban folyik."

Államtitkár Úr! Felteszem a kérdést, mikor és milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a magyar fiatalok számára ne csak álom lehessen az, hogy itthon alapítsanak családot és itthon nevelhessék föl gyermekeiket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 84 2011.10.17. 2:08  83-90

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hét vezető hírei közé tartozott, hogy az állam elveszi a megyék intézményeit, vagyontárgyait, cégeit, cserébe átvállalja 180 milliárd forintos adósságukat. A hír megdöbbentő, de nem szokatlan. Megdöbbentő, mert a szocialisták uralma idején épp a Fidesz volt az, aki a megyék, a megyei önkormányzatok megmaradásáért ágált a parlamentben a szocialisták regionalizációjával szemben.

Idéznék egy ópusztaszeri nyilatkozatot, amelyen 18 fideszes megyei képviselő vett részt: "Mi, megyei közgyűlési elnökök kifejezzük azon szándékunkat, hogy összefogunk, közös fellépéssel megvédjük a megyei hatásköröket, és ezzel megvédjük azt a lehetőséget, hogy a vidéki emberek érdekeit képviselhessük. Törekvéseinkről rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt." Akkor, gondolom, most rendszeresen fogják tájékoztatni ennek az ellenkezőjéről is a saját közvéleményüket.

Nos, megdöbbentő, mint mondtam, de nem szokatlan. Nem szokatlan, mert a nemzeti együttműködés kormánya élen jár a padlássöprésben. Ez egy olyan kormány, mint a mesebeli csokievő Artúr, aki mindent felfal, ami adott esetben csoki, csak önök nem a csokit falják fel, hanem minden olyan dolgot, aminek vagyon a neve. Felfalták a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárak 3 ezer milliárd forintos vagyonát, anélkül, hogy létrehozták volna az egyéni számlát. Most felfalják a több mint ezermilliárdos vagyont, ami a megyék vagyona.

Miért van szükség a kormánynak az ezermilliárd forintos vagyonra? Talán csak nem azért, hogy a visszafizethetetlen államadósság fedezetét szolgálja? Talán csak nem azért, hogy értékesítsék a gazdaságos részeit, mint például Egerben adott esetben egy gyógyrehabilitációt szolgáló intézményt, mondjuk, a török fürdőt? Valóban csak technikai tanácskozást folytattak azzal az IMF-fel, amelyik mindig a privatizációt támogatja, és amely jelenleg a bankok konszolidációját kéri az államoktól?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 88 2011.10.17. 1:07  83-90

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyha ez nem erről szól, ha nem egy privatizáció előkészítéséről szól, ha sok intézmény tekintetében nem összevonásokról szól, akkor, kérem szépen, a 180 milliárd forintos adósságért cserébe 180 milliárd forintos vagyont kellene követelni a megyéktől, nem pedig ezermilliárdos vagyont. (Taps az MSZP soraiban.)

Itt egyértelműen a privatizáció bújtatott előszobájának tartjuk ezt az eseményt. Gondoljon csak arra, éppen csak Egerrel kell megint példálóznom, hogy az ottani megyei intézményt a szocialisták ideje alatt ugyebár el kívánták kótyavetyélni, nem engedte a város lakossága, harcolt, és mára, hála istennek, bebizonyosodott az ottani képviselők, az akkor ellenzéki képviselők és a lakosság igaza, hogy gyakorlatilag itt egy hatalmas szélhámosság történt. Nem tudták valójában megvalósítani a szándékukat, mert helyben éltek. Nyilvánvalóan az állam, amely igencsak légies egy megyei önkormányzathoz képest, sokkal könnyebben meg tudja tenni a bezárásokat, nem fognak ezrével feljönni az emberek adott esetben egy-egy intézményért tüntetni Budapestre.

Nem tudom elfogadni ezt a választ. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 223 2011.11.07. 8:58  210-246

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha már Zsigó képviselő úr egy történeti visszatekintést adott, akkor azért azt mindenképp állapítsuk meg, hogy sikertörténetnek nem nevezhető az elmúlt másfél év abból a szempontból, hogy a Fidesz a választási kampány idején azzal kampányolt, és azt próbálta elhitetni a lakossággal, hogy felkészült a kormányzásra, hiszen volt 8 éve arra, hogy felkészüljön ellenzékiként, majd amikor mégis megkapták a kormányrudat, és felállt az új kormány, mégis azt az egyetlenegy mondatot nem tudták betenni a végrehajtási törvénybe, ami akkor megakadályozhatta volna családok százainak a kilakoltatását.

A Bajnai-kormány ugyebár egy moratóriumot hirdetett, ami, azt hiszem, pontosan április 30-áig szólt, majd a választás után ez a moratórium lejárt, és nem történt semmilyen intézkedés ebben a tekintetben. Akkor történt, amikor a Jobbik képviselői, gyakorlatilag a Jobbik egész frakciója kivonult egy ötgyermekes család kilakoltatásához, ahol 60 állig felfegyverzett, páncélozott rendőr törte rá az ötgyerekes családra a házat, és így hajították ki a nagymamával együtt ezt a családot. Csak halkan jegyzem meg, hogy még azóta is van képviselőtársunk, aki koholt vád alapján még bíróságra jár, azért, mert akkor segíteni próbálta ezt a családot, illetve megegyezést próbált létrehozni az akkori úgymond vevő és a kilakoltatottak között, ami sikerült is volna, ha egyébként az a rendőrhadsereg nem érkezik meg.

Nos, ez tehát a történet elejéhez tartozik, csak hogy lássuk jól, hogy az, ami eddig történt, egyáltalán nem nevezhető sikerpropagandának vagy sikertörténetnek, és ráadásul, ha a számok tekintetében nézzük, bizony itt a végtörlesztést is maximum 60 ezer ember fogja igénybe venni, 60 ezer szerződésről fog szólni, legalábbis úgy néz ki jelen pillanatban, miközben rengeteg ember került rabszolgahelyzetbe, hiszen talán ez a legpontosabb definíciója annak, hogyha valaki, mondjuk, viszonylag jól kereső személyként 30 évesen, fiatalon már az elkövetkező 30 évre el van adósodva, oly mértékben, hogy gyakorlatilag soha nem mehet egy komolyabb nyári szabadságra, mert nem teheti meg, és majd 60 évesen letelik a devizahitel-adóssága, de ha közben természetesen bármilyen baj éri, ne adj' isten, egészségromlás vagy bármi ilyesmi történik, akkor egyszerűen hajléktalanná fog válni. Jelen pillanatban ez a helyzet, és ez jelenleg még a devizahitelesek 90-95 százalékát érinti, tehát még az 5-10 százalékán sem sikerült eddig segíteni.

Nos, egy hónappal ezelőtt az uzsorával kapcsolatos törvényjavaslat kapcsán már beadtunk egy pontosan erre hajazó javaslatot, legalábbis a kamat szempontjából, hiszen akkor kértük, hogy határozzuk meg pontosan, mi az uzsora fogalma, úgymond a bíróságoknak is adjunk iránymutatást, hogy mi, jogalkotók mit tartunk uzsorának, mert az uzsorával kapcsolatos törvény gyakorlatilag igen tágan fogalmaz ebben a tekintetben, pontosan úgy szól, idézem: "Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját, adott esetben eltartott személyt súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el."

Most nyilvánvalóan ebbe nagyon sok minden belefér, a bírói szabadság lehetősége, hogy mit tartanak adott esetben rendkívül aránytalan mértékű kamatnak vagy tartozáskövetelésnek. Mi akkor mondtuk, és természetesen már felbuzdulva Orbán Viktor kijelentésén, hogy határozzuk meg 30 százalékban ezt a kamatmértéket. Akkor az volt a válasz, hogy ez egyelőre nem időszerű, nem kell ezt meglépni, s lám, négy hét telt el, és elénk került ez a törvényjavaslat.

Nos, természetesen, ahogyan már itt elhangzott, és azt hiszem, ezt minden párt el fogja mondani, hogy a törvényjavaslat támogatása egyértelmű mindenki számára, de látni kell, hogy vannak azért olyan kérdések, amelyek gyakorlatilag még egyáltalán nem tisztázódtak. Mindenképp el kell mondani, hogy ha másfél évig, mondjuk, egy ilyen törvénytervezet nem került elénk, azt nem pótolhatja az, hogy most gyakorlatilag a benyújtás után néhány óra alatt kell döntenünk erről a törvényről. Teljesen jogos az a felvetés, hogy miközben talán szombaton benyújtották, ma már tárgyalnunk kell, egyben általános, részletes vita van, már szavazni is fogunk róla, hogy adott esetben bizony számos probléma felvetődhet. Ugye, épp Rogán Antal képviselő úr jelezte az egyik problémát, ami egyelőre nincsen megoldva. Talán ha egy kicsit több időt adnak, egy icipicit, néhány nappal több időt adnak a képviselőknek, adott esetben a szakértőknek, hogy kidolgozzák a megfelelő javaslatokat, akkor nem kellene, mondjuk, majd megint két hét múlva előhozni ugyanezt a törvényjavaslatot is, mint ahogyan egyébként már nagyon sok esetben ez megtörtént.

Ha a bankoknál tartunk, még feltétlenül egyetlenegy gondolat: valóban megdöbbentő volt azt tapasztalni, hogy akár Erdélyben is ugyanaz a magyar bank, amelyik Erdélyben jó pár fiókkal rendelkezik - most hadd ne mondjak nevet -, feleakkora kamatokat kér ugyanolyan ügyletek tekintetében. Hogyan lehet azt megtenni, hogy gyakorlatilag egy hasonló helyzetű országban ugyanolyan típusú ügylet feleannyi kamattal működik? És mondom, egy magyar bankról van szó, jelentős részben magyar tulajdonú, illetve pontosabban: magyar menedzsmenttel rendelkező bankról van szó. Egyértelmű, hogy 500 milliárd forintos nyereséggel zárták éveken keresztül a bankok a különböző éveket a szocialista kormányzás idején egyébként, tehát igenis felelősséggel tartoznak a jelenlegi adósság rendezésében.

Mindenképpen el kell mondanom, nem értünk egyet azzal, hogy a bankok felé a Fidesz úgymond nyitott, és egyre puhább javaslatokat kíván majd a következőkben elénk terjeszteni, hiszen erről szól az, hogy a Bankszövetséggel állandóan konzultálni kívánnak.

(21.10)

Azzal még egyetértünk, hogy konzultálni kívánnak, de ha nem fog történni hathatós lépés, és nem mentik meg még azt a körülbelül 900 ezer vagy 1 millió hitelest, akit az a veszély fenyeget, mint mondtam, hogy akár egy egészségromlás esetén vagy bármilyen családi tragédia esetén tönkremegy a helyzetük, akkor itt az elkövetkező időszakban tömegével fognak jönni olyan esetek, amikre egyébként az eszközkezelőt továbbra is fent kell tartani. Ugye az eszközkezelő is most lett benyújtva, és csak egyetlenegy mondatban hadd említsem, hogy arról szól, az az egyik indoklása, hogy valószínűleg csak rövid ideig kell fenntartani ezt az eszközkezelő társaságot.

Kérem szépen, azért ne felejtsük el, hogy a jelenlegi szabályozás alapján két és fél év múlva alaphangon 15 százalékkal fognak megemelkedni a hitelek törlesztőrészletei; egyelőre ezt fektették le önök azzal, hogy akkor megváltoznak 2014-ben ezek a mutatók. Tehát magyarul: két és fél év múlva, ki tudja, megint milyen problémával fog természetesen már valószínűleg egy új kormányzat találkozni. Nyilvánvalóan azért, hogy ez ne történhessen meg, igenis a bankokat továbbra is határozottan rá kell szorítani arra, hogy továbbra is tegyenek lépéseket, és vállalják be azokat a kockázatokat, amelyeket ők maguk egyáltalán nem mértek fel. Erről már számos alkalommal volt szó itt a parlament falai között, úgyhogy azt már külön nem szeretném elmondani.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 298 2011.11.07. 15:01  253-303

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy először nagyon röviden az LMP és az MSZP módosító javaslatára reagáljak, ami az egykulcsos adórendszer megváltoztatásáról szól egy többkulcsos adórendszer irányába.

A Jobbiknak is természetesen hasonló elképzelése van Magyarországon az adórendszerről. Azt szeretnénk, hogyha egy igazságos adórendszer állna helyre a magyar gazdaságban. Bár most nem adtunk be ezzel kapcsolatos módosító javaslatot, de mindenképp, ahogy ezt tavaly megtettük, szeretném leszögezni, hogy a Jobbik jelenlegi koncepciója alapján egy háromkulcsos adórendszer jönne létre, ahol a legalacsonyabb adókulcs 12 százalékos lenne, lenne egy közbülső 20 százalékos, és egy 32 százalékos felső adókulcs, ami a havi millió forintos fizetések fölötti kereseteket adóztatná meg.

Úgy gondoljuk, hogy ez talán nem is lehetne kérdés, legalábbis Nyugat-Európában ez nem kérdés, hogy alapvető kötelessége a jobb módúaknak, hogy nagyobb arányban vegyék ki a közteherviselésből a részüket, mint azoknak, akiknek adott esetben egy kiló kenyér vagy egy liter tej megvásárlása is komoly problémát okozhat. Jelen pillanatban a két társadalmi csoport, a milliomosok vagy a milliárdosok és az egy liter tejet is meggondoló személyek ugyanolyan mértékű adóval adóznak Magyarországon, és azért ezt le kell szögezni, hogy ezt csak itt, Kelet-Közép-Európában, itt is csak néhány országban lehet megtenni, ezen a gyarmati vidéken, ahol vannak olyan kormányok, amelyek lehetővé teszik ennek az igazságtalan adórendszernek a működését.

Amiért igazából szót kértem, az a 322. ajánlási pont, amiről már Vágó Gábor képviselőtársam beszélt.

Nos, valóban mély megdöbbenéssel értesült az ember arról, hogy egy több száz vagy inkább ezer milliárdos tételt, ami eddig járulékfizetést jelentett, egyszerűen adóvá minősítünk át, és igen, valóban kedden éjjeli háromnegyed 1-kor vagy hajnali háromnegyed 1-kor kell megtárgyalnunk ezt a kis apró dolgot.

Én azért itt hozzátenném, hogy ha az előző nyolc év kormányzata ilyen adótörvényt nyújtott volna be bármelyik évben, hát állítom, hogy ez a terem felgyulladt volna, hiszen ilyen mértékű adóemelés, amiről itt szó van, nem volt, nyilvánvalóan Bokros Lajos sem tudta ezt még igazából túlszárnyalni. Ugyanakkor most azt kell tapasztalnunk, hogy a magyar emberek nagy többsége rezignáltan tudomásul veszi, fejet hajt amellett, hogy önök teljesen tönkreteszik ezt a magyar társadalmat. Néha-néha fölháborodnak, főleg a vidéki emberek.

Mielőtt rátérnék a 322. ajánlásra, még azért az ingatlanadót is hadd említsem meg, hiszen lakossági fórumokat tartok sorra, általában hétvégén, nem is egyet, és bizony igencsak slágertéma vidéken, elsősorban a falusi környezetben az ingatlanadó kérdése, ott, ahol egyébként soha nem létezett az ingatlanadó, hiszen városokban kommunális adóként ez már gyakorlatilag működött vagy a jelentős részében, de hát azért közel 3000 településen ez nem létezett eddig. Most pedig önök lehetővé teszik azt az önkormányzatok részére, hogy a vidéki, egyszerű falusi lakosságot is megadóztassák, azokat az ingatlanokat, amik adott esetben csak 1-2-3 vagy 4 millió forintot érnek, és általában idősebb vagy nyugdíjas személyek lakják.

Én úgy gondolom, hogy az a társadalmi folyamat, ami attól függetlenül elindult, hogy nem mindig érzékelik még, bár az az érzésem, hogy tavasszal nagyon sok mindent fognak már érzékelni, tovább abba az irányba fog menni, amit szerintem Püspökladány megmutatott, hiszen az egy tipikusan olyan körzet, ahol egyébként négy választás lezajlott, ahol vidéki, földművelő lakosság él, és azt tapasztaltuk ugyebár, hogy azért pár hónap alatt 23 százalékról 33 százalékra emelkedett a Jobbik támogatottsága. És hol van még a feketeleves? Eddig szinte nagyon-nagyon húsba vágó dolgokat még nem csinált az eddigi kormányzat, az igazából most következik el.

Higgyék el, hogy nemcsak arról van szó, hogy ez az ingatlanadó hergeli a magyar lakosságot, hanem arról is, hogy ha ismerjük az önkormányzati törvény tervezetét, akkor azt is ki kell jelenteni, hogy ott azért szerepel, hogy ezeknek az önkormányzatoknak, a csökkent képességű önkormányzatoknak - hogy így fogalmazzak - bevételorientáltnak kell lenni. Ezt kimondja az önkormányzati törvény. Innentől kezdve máris el lehet gondolkodni azon, hogy akkor majd ezt a 3 százalékos ingatlanadót ki kell-e vetni az önkormányzatokra, főleg, hogy a rendfenntartás is rájuk fog szorulni, rájuk fog hárulni, hogyha minden igaz, mert ez szerepel ugyebár a törvénytervezetben. Ki tudja, hogy nem fog-e a rendőrség végérvényesen kivonulni a vidéki területekről, és a helyi kis önkormányzatoknak kellene valamilyen úton-módon fenntartani a rendet?

Ezt csak azért hozom ide, mivel valamennyit aludni is kell a képviselőnek, ő is csak ember, így nem tudok reggel a polgárőrségről szóló törvénnyel kapcsolatban felszólalni, de hát azért itt le kell szögeznem, hogy miközben a rendfenntartást kötelezővé teszik az önkormányzatok számára a törvény alapján, ugyanakkor a polgárőrök mit fognak kapni cserébe. Hát egy gázsprayt és egyenruhát, és ezzel megoldódik a vidéki közbiztonság kérdésköre.

Nos, hát nyilvánvaló, a teljes káosz, illetve a teljes mellébeszélés folyik ebben az országban, itt mindenütt csak a pénzkivonásról, pénzkivonásról és pénzkivonásról szól ez a történet.

Nos, a szociális hozzájárulási adó, mint mondtam, rendkívül megdöbbentő. Vágó Gábor képviselőtársamhoz csak csatlakozni tudok abban, hogy nyilvánvalóan az eddig fizetett járulékainkért személyre szólóan kapunk nyugdíjat, illetve egészségügyi ellátást. Ugyanez adónál nem mondható el, hiszen az adó általában közszükségleteket szokott fedezni, mint adott esetben éppenséggel a rendfenntartást kellene vagy éppen az oktatást, és sorolhatnám még tovább.

A társadalombiztosítás keretében kapott ellátás általában aránylik a biztosítotti befizetésekhez. Természetesen, hogy ha ez adóvá lesz átnevezve, akkor gyakorlatilag ezt bármire lehet fordítani. Én még ezt is el tudnám fogadni egyébként, megmondom őszintén, hogyha ez nem a befizetendő nyugdíjjárulékok 70 százalékára vonatkozna, ugyanis jelen pillanatban a munkavállaló a bérének a 10 százalékát fizeti be nyugdíjjárulékként, míg a munkaadó a 24 százalékát, vagyis a 70 százalékát annak a tömegnek, amiből majd nyugdíjat kellene elméletileg kifizetni az elkövetkezendő időszakban.

(0.50)

Magyarul: az eddig befizetett nyugdíjjárulékok 70 százalékát átnevezi adóvá a kormányzat, és innentől kezdve azt csinál vele, amit akar. Magyarul: csak hogy értsék a YouTube-ot néző személyek is, ez azt jelenti, hogy nem köteles egyáltalán nyugdíjat fizetni belőle, hanem fizethet természetesen adott esetben belőle szociális segélyt, ha arról van szó; vagy szegregált telepek századik felszámolását, ugyebár, amik mindig újrateremtődnek, mert olyan a romapolitika Magyarországon, és még sorolhatnám tovább. Erre is elmehet minden megkötés nélkül ez a hatalmas összeg.

Én, legalábbis amióta itt vagyok a parlamentben, már jó párszor elmondtam, hogy a magyar társadalmat éppen hogy arra kellene rászoktatni vagy idézőjelben: "ránevelni", hogy nyugdíjtudatosan gondolkozzon. Vagyis gondoljon arra, hogy mi lesz majd akkor, amikor neki majd nyugdíjat kell kapnia. Jelen pillanatban a magyar társadalom ott áll a felmérések alapján, hogy 78 százaléka gondolja azt a mai munkavállalóknak, hogy a nyugdíjából nem fog tudni megélni. Ezután, hogy a nyugdíjának már csak a 30 százaléka van biztosítva törvényileg tulajdonképpen, a 30 százaléka, valószínűleg 98 százalékra fog felmenni ez az arány.

Senki nem lehet biztos abban, hogy a nyugdíjából bármilyen megfelelő jövedelemre is szert tehessen, ami természetesen megint csak azt fogja jelenteni, ami egyébként nagyon sok adótörvénnyel kapcsolatban már elhangzott, hogy a feketegazdaság felé fogja tolni a magyar társadalmat, megpróbál más úton-módon gondoskodni adott esetben a majdani nyugdíjáról. Ez pedig gyakorlatilag a véleményem szerint megengedhetetlen, és olyan társadalmi folyamatokat indít el, ami gyakorlatilag a teljes szétesését jelenti a társadalmunknak.

Amit itt még mindenképp el kell mondani, hogy a Jobbik folyamatosan hangoztatta, hogy a nyugdíj és a nyugdíjtudatosság tekintetében nagyon fontos lenne, hogy legyenek egyéni számlák, egyéni nyugdíjszámlák. Innentől kezdve értelmét vesztette ez is, amit egyébként - hozzá kell tennem - maga a Fidesz is jó párszor elmondott, nem egy kijelentést hallottunk már, szinte úgy tűnt, hogy átvették ezeket a gondolatokat vagy gyakorlatilag át is vették, de azért azt látni kell, hogy egyik héten ezt mondják a nyugdíjrendszerről, a másik héten már teljesen az ellenkezőjét mondják a nyugdíjrendszerről. Ez megint ezt mutatja, hiszen innentől kezdve egyéni számláról minek beszélünk, amikor maximum a várható nyugdíjnak a 30 százalékát tudnánk nevesíteni egy ilyen nyugdíjszámlán, amiből nyilvánvalóan még a tüzelőre sem tellene, nemhogy még élelmiszerre vagy ruházatra vagy bármi más egyéb közszükségleti cikkre.

Sajnos azt kell megállapítani, hogy önök a nyugdíjrendszert oly mértékben szétverik ezzel a javaslattal, mondhatnám úgy is: az utolsó szög abba a koporsóba, amit bizalomnak lehetne nevezni, amit most önök belevernek, és innentől kezdve senkinek semmilyen bizodalma nem lesz az önök rendszerében, az önök elképzeléseiben, bármiről is szóljon az, és főleg, ha nyugdíjakról szólna ez a kérdés.

Még egy gondolat. Rengeteg adónemet kívánnak bevetni, mint ahogy mondtam itt a törvényjavaslat kapcsán. A közösségi közlekedési adó a 324. ajánlási pontban jelent meg, ami ugyebár, már a vállalkozókat sújtja elsősorban; és az egyik legmegdöbbentőbb, legalábbis számomra, a vidéki ember számára, hogy a termőföldadó is felvetődött, ez is megjelent a módosító javaslatok között. Kérem szépen, legalább ezt a réteget, amire valahol mégiscsak erre alapozott a Fidesz, a vidéki magyar emberekre, legalább őket nem kellene teljesen tönkretenni. Hogy gondolják, hogy még a termőföldet is megadóztatják egy olyan környezetben, egy olyan helyzetben, amikor a multik a mezőgazdasági termelést tönkretették már ebben az országban? Nincsenek tartalékok, nem tud felállni egy új mezőgazdasági termelő rendszer, és önök még ezt a területet is meg kívánják adóztatni.

Szóval, egyszerűen az ember csak a felháborodás hangján tud szólni erről a törvénytervezetről, amit itt látunk, és bizony-bizony valóra vált az, amit mondtak közgazdászok, hogy nem is 1000 milliárd forintos megszorításról van szó a következő évben, hanem ez 1400 milliárd forintot is kitesz annak érdekében, hogy visszafizessük a magyar államadósságot. Mindent ennek vetünk alá, ennek vetjük alá az egész jövőnket, a gyerekeink jövőjét, az egész ország jövőjét. Ez az, amit nem lehet hagyni. Igenis, ha a Jobbik olyan pozícióba fog kerülni, akár egy előrehozott választáson, akár két és fél múlva, ezt az adórendszert meg fogja szüntetni, és az első dolgunk lesz már év közben, hogy az igazságos adórendszert be fogjuk vezetni.

Még az igazságos adórendszerre és az egykulcsos adórendszerre visszatérve itt körülbelül 500 milliárd forintnyi összeget toltak át az átlagos vagy alacsony keresetű személyektől a kimondottan gazdag, jómódú személyek irányába. Mi lett ennek a gazdasági haszna? Semmi. Persze aztán utána mondták, hogy mi nem is azért találtuk ki ezt, hogy gazdasági fellendülés legyen, csak olyan jókedvünkből, gyakorlatilag már ez volt a kommunikáció. Kíváncsi lennék csak egyetlenegy dologra, ami még igazából nem merült fel: vajon ebből az 500 milliárd forintból, ami a gazdagokhoz került, a milliomosokhoz, hogy így fogalmazzak, mert jelentős része, ebből körülbelül 400 milliárd a milliomosoké, abból vajon mennyien vásároltak svájci frankot? Mennyien fektettek be svájci frankba, magyarul: vitték ki a pénzt - így is fogalmazhatnánk - az országból az 500 milliárdból? Sok tíz vagy lehet, száz milliárdos összegben vásároltak, fektettek be ilyen területre, és nyilvánvalóan ez természetesen hiányzik a magyar gazdaságból, a svájci gazdaságban megtalálható ez az összeg. Köszönjük szépen az ilyen ragyogó ötleteket!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 283 2011.11.21. 5:39  196-292

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 3. pontjához szeretnék hozzászólni. Nyilvánvalóan ez az előttünk fekvő törvényjavaslat teljes mértékben elfogadhatatlan, de ha már önök beterjesztették, hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy egyetlenegy olyan fontos dolog van, amit nagyon szeretnénk - és folyamatosan ezért küzdünk itt az ellenzék padsoraiban - elérni, méghozzá azt, hogy kapjunk garanciát arra, hogy nem lesznek privatizálva ezek az önkormányzati vagyonok. Nem egy hatalmas kérés önök felé.

Kósa Lajos képviselő úr elmondta az ő szájával, hogy ez így lesz. De talán megérthetik, hogy másfél évnyi kormányzás után, miután a választási kampányban sorra olyan ígéreteket tettek, amiket mind megszegtek az elmúlt másfél év során, hogy nem hisz önöknek a magyar társadalom jelentős része. Csak annak tudunk hinni, amit látunk a saját szemünkkel. Nagyon szeretném, ha Kósa Lajos képviselő úrra nem kéne egy januári vagy februári ülésen azt mondani, hogy hazudott, mert közben majd az IMF-fel olyan alkut fognak kötni, amelynek része lesz az egészségügyi rendszer privatizációja.

Itt most idézhetnék nem egy olyan írást, amely arról szól, hogy az IMF ahol megjelent - és tudjuk jól, aki itt ül, ebben a teremben, mindenki tudja jól -,s egyik fontos pontja volt az IMF-követeléseknek, -feltételeknek, hogy az egészségügyi rendszert privatizálják, az egészségügyi rendszerből vonjanak el pénzeket. Ne nézzenek úgy a magyar emberekre és ránk se, mintha rendkívüli dolgot kérnénk önöktől! Jogos a félelmünk és jogos a magyar társadalom félelme, hogy ebből hatalmas mértékű privatizáció is megtörténhet.

Dr. Kovács Lajos képviselőtársam a HospInvestről beszélt; engedjék meg, hogy ennek a példáján nagyon röviden elmagyarázzam - főleg a tévénézők, az internetet nézők számára elmagyarázzam -,s hogy mit is kérnénk. A HospInvest amikor az egészségügyi ellátást privatizálta Eger városában mint megyei kórházat, amit - hozzá kell tenni - Sós Tamás képviselő a szocialisták részéről vezényelt le, és bizony-bizony, ott ugyanolyan jelenetek zajlottak le, mint Budapest utcáin. Rendőri hadseregek grasszáltak folyamatosan az utcákon, mindent megtettek azért, hogy a civilek ne tudják megakadályozni ennek a privatizációját, sőt olyan dolog is megesett, hogy egy orvosküldöttség a két kórházépület között, amelyek száz méterre feküdtek egymástól, átmentek néhányan, ezt demonstrációnak minősítette a rendőrség, és persze szabálysértés miatt eljárást indítottak az orvosok ellen, de ilyeneket sorolhatnánk, mert Budapest utcáin is ezek történtek.

No, a lényeg az, hogy itt kibontakozhatott egy rendkívül erős civil mozgalom annak érdekében, hogy megakadályozzák a szocialisták által levezényelt privatizációt. Ezt azért tudták megtenni az egriek, pontosabban Heves megyeiek és egriek, mert Heves megyei intézményről volt szó, amely helyben volt, és azok, akik privatizálni akarták ezt az intézményt, az a Heves megyei önkormányzat volt, és ott élnek azok a képviselők a lakosság körében.

Önök azzal, hogy államosítják, illetve elveszik az önkormányzatoktól azt a vagyont, ezt a lehetőséget, a tiltakozás hatásos lehetőségét elveszik a helyi állampolgároktól. Hiszen nyilvánvaló, hogy ha itt Budapesten egy minisztériumban vagy más egyéb testületben fogják eldönteni, hogy mondjuk, Eger városában, Kaposváron vagy bárhol megszűnjön egy kórház, nem túl sokat fog érni az, ha egyszer-kétszer néhány száz ember adott esetben feljön Budapest utcáira tüntetni a maga saját intézményéért. Mondjuk ki nyíltan: az semmit nem fog érni gyakorlatilag.

Nos, tehát úgy gondolom, hogy épp a HospInvest példája mutatja meg, hogy miről is van szó, és miről szeretnénk mi garanciát kapni tulajdonképpen. Úgyhogy én sem tehetek mást, mint annyit kérek önöktől, Kósa Lajos képviselő úrtól, ha már ilyen határozottan fellépett, de most nincs ugyan itt a frakcióvezető, Lázár János, aki talán megtehetné ezt a lépést, hogy ezt az egyet, a 3. ajánlási pontot támogassák. És higgyék meg, nem fogjuk elfogadni nyilván a tényét, ennek a törvénynek a létrejöttét, de legalább megnyugszunk és megnyugszik a magyar társadalom, és nem lehet majd önöket lakossági fórumon folyamatosan azzal - idézőjelben mondom - szidni, hogy privatizálni akarják az önkormányzati vagyonokat, mert önök garanciát adnak arra, és nekünk nem kell ilyeneket mondani sehol sem, mert ez valóban nem lesz igaz. Kérem, támogassák ezt a 3. számú módosító javaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 158 2011.11.28. 2:08  157-160

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több mint egy éve vált nyilvánossá a Semmelweis-terv, amely többek közt azt a megállapítást is tartalmazza, hogy nagy szükség van egy korszerű, betegközpontú pszichiátriai intézményhálózat kialakítására és egy módszertani-szervezési, a betegfolyamatokat követő és bizonyos speciális területeket kiemelt módon ellátni képes központ újjászervezésére. Indokolja mindezt azzal, hogy hazánk vezető helyet foglal el a mentális betegségek vonatkozásában. Az alkoholizmus egy magyar népbetegség, a súlyos neurológiai, krónikus problémák, a demencia emberek százezreit érinti.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007. évi bezárása mellett jelentős, 24 százalékos ágyszámleépítés történt meg az elmúlt években, miközben a krónikusférőhelyek minimálisan 4 százalékos bővülése volt jellemző. Ez azt eredményezi, hogy Magyarországon jelenleg a pszichiátriai fekvőkapacitások tekintetében Magyarország az európai rangsorban a 23. helyet foglalja el.

Fontos e tények felemlegetése, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium állítólag közel 3 milliárd forintot spórolna a mentális problémával, illetve a fogyatékossággal élő emberek közösségi alapú szolgáltatásain.

A kormány költségvetési tervezete szerint a tavalyihoz képest nagyjából reálértékben 4 százalékkal csökkentené a szociális célú tevékenységekre fordított támogatásokat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kevesebb pénzből több feladatot kellene ellátniuk a szolgáltatóknak. Saját bevallásuk szerint ez azért is aggasztó, mert már a 2011. évi források is csak a válságmenedzselésre voltak elegendőek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Két kérdést fogalmaznék meg ebben a témában. Mit lehet tudni a közösségi alapú szolgáltatásokat érintő 3 milliárd forintos spórolás ötletéről, illetve mikor várhatóak előrelépések az országos pszichiátriai és addiktológiai intézet létrehozásában, amelyet az új OPNI-ként szokás emlegetni?

Várom válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 59 2011.11.29. 2:04  26-68

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy én nem leszek olyan kedves hangú, mint Németh Zsolt képviselőtársam volt ebben az ügyben, hiszen azért mindenképpen azt kell elmondani, hogy ez a törvénytervezet, amely előttünk van, lehet, hogy szakmailag bizonyos tekintetben elfogadható, de az egyáltalán nem elfogadható, hogy az elmúlt 23 évben a magyar hadseregre fordítandó összegek az ötödére estek vissza, a 20 százalékát kapja a Magyar Honvédség, mint 1988-ban kapta. Az mindenkinek a felelőssége, hogy itt tartunk, akár legyen az Fidesz egyébként, akár legyen az a Szocialista Párt.

De ha már szóba kerültek az őrző-védő cégek is ugyebár és a laktanyák őrzése, lehet, hogy Vadai Ágnes képviselő asszonynak igaza van, és a mai magyar törvények miatt és a munkáltatói rendszer miatt olcsóbb őrző-védő cégekkel őriztetni, mint ha katonák őriznék a laktanyákat. Viszont az a morálromboló hatása, ami van annak, hogy a katonákat őrző-védő cégeknek kell védeniük, vagy a katonai objektumokat biztonsági őröknek kell védeniük, annál nagyobb morálromboló hatást el sem tudok képzelni. Nagyon kíváncsi volnék arra, hogy bármelyik európai országból mondjanak példát, lehet, hogy ön tud erre mondani példát, hogy hol létezik még olyan, hogy biztonsági cégek vigyázzák a honvédségi vagy a katonai létesítményeket. Szerintem lehet, hogy valahol gyarmati területeken esetleg igen, de hogy Nyugat-Európában nem, az biztos.

(16.30)

Tehát én Iváncsik Imre képviselő úrnak is szeretném üzenni, hogy ne mondjuk azt, hogy ez reform volt. Reform akkor lett volna, hogyha egy ütőképes hadseregünk lenne jelen pillanatban. Itt nem reform volt, hanem a hadsereg folyamatos leépítése, ami sajnos most is folytatódik, hiszen 0,8 százalék GDP-re fog lemenni a támogatása, miközben annak idején ez 4 százalékot ért el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 264 2011.11.30. 1:28  115-548

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megmondom őszintén, most már én is értem, hogy miért aggódtak képviselőtársaim ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hiszen az 55-ös ajánlás tényleg egy arcpirító dolog.

Tehát én nem gondoltam volna, hogy Gyurcsány Ferenc után önök fogják ezt beterjeszteni, hogy ugyanarra a szintre süllyednek le, mint ahol az MSZP találtatott az elmúlt nyolc év során. Egyértelműen csak megdöbbentő szavakat tudok én itt elmondani. Én ugyan nem szoktam a tüntetéseken eltakarni az arcomat, de hozzá kell tennem, hogy nekem nincs is olyan munkaadóm, akitől tartanom kellett volna az elmúlt négy-öt év folyamán, miközben folyamatosan a tüntetéseken voltam. Ellenben, mikor egyszerre locsoltak vízágyúval, meg gázspray-vel fújtak és még poroltóval is, mert ez a három is jött rám egyszerre, akkor még a kabátot is magamra húztam, akkor nyilvánvalóan a 150 ezer forintot fizethetném, vagy a hatvan nap elzárás egyértelműen megilletne vagy megilletett volna engem is ez alapján a törvénytervezet alapján.

Hadd jegyezzem meg, ha valaki Budapesten, mondjuk, a budapesti szmog ellen kíván tüntetni, demonstrációt szervezni, mondjuk, egészségügyi maszkban, akkor azt meg sem lehet tenni Budapest utcáin, mert mehet hatvan napra a dutyiba? Álljon már meg a menet! Azért gondoljanak bele abba, hogy ez az ajánlás mit jelent a mindennapok során! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 320 2011.11.30. 2:05  115-548

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem vagyok jogász, de azért tényleg feltenném a kérdést államtitkár úrnak, hogy az arceltakarás tilalma nyilvánvalóan sérti a gyülekezési jogot. A gyülekezési jog az önök alaptörvényében is ugyanúgy szerepel, mint az előző alkotmányban, és ennek alapján mindenkinek joga van békés tüntetésen részt venni vagy bármilyen hasonló rendezvényen. Ha az arceltakarást önök megtiltják, akkor nyilvánvalóan ez a gyülekezési jog sérülni fog, azt is mondhatnám, hogy akkor alaptörvénysértést követünk el, mert nem alkotmánysértés. Magyarul, a véleményem szerint itt akkor alaptörvény-módosítást sem ártana beterjeszteni, hogyha ezt keresztül akarják vinni, mert különben nehezen tartható, gondolom én, anélkül, hogy jogász lennék.

Azért átgondolta-e azt, hogy Kövér László házelnök úr is miért nyújtotta be a módosító indítványát? Hát igen, nyilvánvaló, ha arra gondolunk, hogy mielőtt házelnök lett, azért mégiscsak lapockáig érő hajjal, bozontos bajusszal járta ő is az utcát, elég volt egy gyors bólintás, és máris eltakarta az arcát, és máris egy tüntetésen el lehetett vinni. Gondoljuk el, hogy bárkinek, akinek kicsit hosszabb a haja, bármikor bevihetik csak azért, mert egy fejbólintást végzett, mondjuk, egy tüntetésen, mert egyetért a szónok szavaival.

Tehát nyilvánvalóan ez most így humorosnak hangzik, de a lényeg az, hogy egyszerűen nincsenek olyan alapvető dolgok sem lefektetve, hogy mi van adott esetben, hogyha be van festve egy arc, az arc mekkora részének kell adott esetben eltakarva lenni, és még sorolhatnám, a napszemüveg kérdése. Ha valaki egy napszemüveget felvesz, ugyebár van olyan, amelyik a fél arcot eltakarja, akkor ő minek minősül. Az kiválóan alkalmas arra (Az elnök csenget.), hogy egy ember arcát eltakarja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 368 2011.11.30. 0:40  115-548

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azért lássuk be, itt alapvetően az a probléma, és azért beszélünk már 2 vagy 3 óra hosszája (Dr. Kontrát Károly: Öt.) erről a törvényjavaslatról, mert ha hihetünk Vadai Ágnes képviselő asszony szavainak, akkor maga Gyurcsány Ferenc sem fogadná el ezt a törvényjavaslatot, hiszen olyan szigorú szabályokat tartalmaz. Tehát arról van szó, hogy az az ember, aki szemeket lövetett ki Magyarországon, ő sem fogadná el, bár nem az ő szájából hallottuk, csak az egyik társa mondta el. Ezért kellene visszavonni ezt a javaslatot, és akkor már rég nem kellene erről vitázni. Tehát ez az alaphelyzet, és ez a szomorú ma Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 194 2011.12.05. 2:05  193-196

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A minap a következő hír látott napvilágot: egyre több embert kezelnek szifilisz és rühes megbetegedés miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A megyei kórház szülészetére minden hónapban bekerül legalább egy, szifilisz miatt kezelt beteg. Az ózdi Almási Balogh Pál Kórház szakrendelésein inkább a gonorrhoea betegséggel találkoznak az orvosok, és nő a rühes megbetegedések száma is. Fontos kiemelni a szakemberek véleményét: a rüh ott terjed, ahol sokan élnek együtt, és nem fordítanak kellő figyelmet a kezelésére.

Tegyük emellé az ön, államtitkár úr, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár úr nyilatkozatát, amely szerint tíz év múlva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden második gyerek cigány származású lesz. Az elmúlt évtizedek konzerválták a cigányság társadalmon kívüliségét, jelentős részük esetében a mélyszegénység mély igénytelenséggel is párosul.

Mondhatják, hogy vannak eredmények is, hiszen az Országos Roma Önkormányzat és a kormány aláírt tavasszal egy keretmegállapodást. Az EU-elnökség idején kidolgozott romastratégiát elfogadták, sőt már az Azori-szigeteken is a romastratégiáról tárgyalnak, de a minduntalan ugyanazokat az elveket ismétlő stratégiákat már bőven ismerjük. Ezeket merész vállalások és távoli határidők jellemzik. Azonban a problémák most vannak jelen, most kellene megoldani őket. Van kialakulóban egy lassan a népesség egyharmadát kitevő roncstársadalom, amely saját erejéből nem képes a helyzetéből kiemelkedni. El tudják képzelni, milyen körülmények között élnek emberek, gyermekek az országban a XXI. században, vagy - ahogy az önök időszámítása szerint számolhatunk - másfél évvel a forradalom után?

Államtitkár Úr! Kérdésem a következő. Mikor tesz már a kormány olyan intézkedéseket, amelyek érezhető eredményeket hoznak ezen egészségügyi problémakör esetében? Vagy megvárják, amíg a kolera is kitör Magyarországon?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 278 2011.12.08. 8:21  189-291

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik számára a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat nemcsak azért elfogadhatatlan, mert évtizedekre kívánja bebetonozni azt az egykulcsos adórendszert, amelynek köszönhetően annak a személynek, akinek probléma egyetlenegy liter tej megvásárlása hó végén, ugyanolyan arányban kell adóznia, mint annak a személynek, akinek milliárdos jövedelme van.

Nemcsak ez a fő probléma, hanem ami már itt elhangzott, és többen hangoztatták, a nyugdíjrendszer tervezett átalakítása, és én elsősorban ezzel szeretnék foglalkozni. Nos, az a néhány paragrafus, ami erről szól a törvénytervezetben, pontosan mutatja azt a teljes káoszt, ami jelenleg a nyugdíjrendszert jellemzi, illetve a Fidesz nyugdíjrendszerrel kapcsolatos politikai hozzáállását jellemzi.

A 37. § ugyanis arról szól, hogy az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság nyugdíjjárulék-fizetésen alapul, ugyanakkor viszont a 39. § már arról rendelkezik, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételeit mely területekről kell összeszedni, és itt már négy területet sorol fel a törvénytervezet. Felsorolja a befizetett nyugdíjjárulékokat, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterheket, a központi költségvetésből biztosított forrásokat és a törvényben meghatározott egyéb bevételeket.

Most miről is van szó? A 37. § a munkavállalók bruttó bérének 10 százalékát kitevő nyugdíjjárulék lehetne, és ez lenne a nyugdíj alapja, ez az összeg azonban egyértelműen jelenleg a várható nyugdíjak mindössze egyharmadára volna elegendő. A munkaadó viszont az adótörvénynek köszönhetően 2012-től nem fizet e célra közterhet, a munkaadó szociális hozzájárulási adót fizet, amiből annyit fog majd adott esetben a kormányzat éppen a nyugdíj területére fordítani, amennyit kíván. Ha keveset kíván, akkor keveset fog, mert semmilyen kötelezettség nem határozza meg a kormány ebbéli cselekedetét.

Nos, márpedig éppen ez az úgynevezett szociális hozzájárulási adó tenné ki a várható nyugdíjak kétharmadát, vagyis a törvény pontosan tükrözi azt, amit egyrészt Orbán Viktor folyamatosan hangoztatott, hiszen nyugdíjat csak nyugdíjjárulékból lehet fizetni Magyarországon. De viszont pontosan tükrözi azt is a 39. §, hogy ez lehetetlen, mert akkor csak a várható nyugdíj egyharmada jár a nyugdíjasok számára.

Nos, miután teljesen káoszossá vált maga a törvénytervezet, illetve az ebbéli kommunikációból is nagyon jól látszik, hogy senki, de az égvilágon senki nincs a Fideszen belül, aki átlátná az egész nyugdíjrendszert és azt, hogy hogyan kell átalakítani, a Jobbik kénytelen volt egy nyomozati csoportot felállítani annak érdekében, hogy megpróbáljuk kitalálni, milyen rendszerekben gondolkozhat az önök pártja vagy az önök pártjának néhány prominens vezetője. Ez valahová oda lyukadt ki, hogy nagy valószínűséggel - de mondom, nem lehet tudni - a nyugdíjjárulék-fizetéshez kötött alapnyugdíjat szeretnének önök bevezetni, és ez lenne gyakorlatilag az egyharmad rész, maradna kétharmad rész, ugyebár, ami a szociális hozzájárulási adóból tevődik ki, és ez, mint mondtam, gyakorlatilag, úgy is fogalmazhatunk, amolyan kegyként kerülne mindig kifizetésre, vagy éppen nem kerülne, ha az ország gazdasági helyzete tovább romlik.

Nos, nyilvánvaló, a nemzeti ellenzék ezt a hozzáállást teljes mértékben elveti. Pontos és tiszta rendszert szeretnénk, ami nem mást jelent, mint az egyéni számlák létrehozását Magyarországon, de az egyéni számlán természetesen nemcsak a munkavállalói nyugdíjjárulék szerepelne, amely, mint mondtam, a nyugdíj egyharmadát jelenti, hanem a munkaadó által fizetett további kétharmad rész is, a számunkra úgynevezett nyugdíj-hozzájárulás szerepelne.

A Jobbik szeretné elérni, és ezt már százszor elmondtuk, hogy egy nyugdíjtudatos társadalmi közgondolkodás jöjjön létre, ez viszont csak akkor lehetséges, hogyha hisznek abban az emberek, hisznek abban a mai munkavállalók, hogy időskorukban meg tudnak élni a nyugdíjukból. Most, jelen pillanatban, illetve pontosítok, egy tavaszi felmérés alapján, akkor a munkavállalók 80 százaléka gondolta úgy, hogy nem fog tudni megélni a nyugdíjából nyugdíjas évei alatt. Gyanítom, hogy a maradék 20 százalék az elmúlt pár hónap tükrében is igencsak leolvadhatott, és ez a bizalom gyakorlatilag a nullával egyenlő mára.

Nos, mi azt szeretnénk, ha ez a bizalom újból kialakulna, mert enélkül természetesen a gazdaságunk is romokban fog heverni, mert a feketegazdaság még inkább burjánozni fog az országunkban, ahogyan egyébként a statisztikák jelzik, újból folyamatos növekedésnek indult a feketegazdaság, egykulcsos adórendszer ide vagy oda. Nos, tehát azt kell látni, hogy az egyéni számlák bevezetése az alaptétel a Jobbik számára annak érdekében, hogy egy valódi nyugdíjrendszer jöhessen létre, és az egyéni számlán mindennek rajta kell lennie, hogy ő és a munkaadója mennyi járulékot fizetett be, és a felhalmozásának köszönhetően ő majd mekkora nyugdíjra jogosult a nyugdíjas évei alatt.

Mindenképp szeretnék még hozzászólni a nyugdíjcélú megtakarításokhoz is, ez a 40. §-ban található, nagyon röviden. Itt mindenképp el kell mondani, hogy nyilvánvalóan a rendszer akkor válhat teljessé, ha azok a személyek, akik úgy érzik, nem lesz elég számukra az állam által biztosított nyugdíjjárulék, de ezt csak akkor tudhatják, hogyha van egyéni számla, és ezt önök bevezetik, akkor más nyugdíjcélú megtakarításba fektethessék a pénzüket. Ezt bizony elő kell segíteni, ezért nem értek egyet azzal a megfogalmazással, ami a 40. §-ban található, és úgy szól, hogy az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása érdekében a tagok önkéntes részvételével, törvényben meghatározott feltételek szerint kiegészítő nyugdíjintézmények működhetnek. Milyen kegyes a magyar állam, hogy megengedi, ilyen intézmények működjenek! Itt nyilvánvalóan felszólító módba kellene tenni, ha már ezt megfogalmazták a törvényben, nem pedig kegyként kellene megfogalmazni annak a lehetőségét, hogy nyugdíjcélú megtakarításokat félretehessen bárki.

Itt mindenképp el szeretném mondani, mi azt szeretnénk, ha intézményfüggetlenül támogathatnánk ezeket az egyéni nyugdíj-megtakarításokat. Ez nagyon fontos, mert a lobbitevékenységnek, ami egyébként ezen a területen mutatkozik a jelen pillanatban is, mindenképp féket kellene szabni.

Nos, még egyetlenegy gondolatot a családi adókedvezményről, nagyon röviden. Mindenképp el kell mondani, ezt is teljes mértékben ellenezzük, hogy bebetonozzák ezt a rendszert, hiszen a Jobbik úgy gondolja, igenis nem anakronizmus az, hogyha abban gondolkodunk, hogy mondjuk, évi 18-24 millió forintos jövedelemhatár környékén adott esetben már valaki ne kaphasson gyermekkedvezményeket, adókedvezményeket, mert hiszen akkor már bőven fel tudja nevelni a gyermekét, sőt, nemhogy a gyermekét vagy a gyermekeit fel tudja nevelni, akár már egy kisebb óvodát is fenn tud tartani, ha arról van szó.

Tehát határozottan elutasítjuk, hogy ilyen jellegű törvényeket kétharmados törvényben kívánnak bebetonozni. Egyetlenegy nyugalmunk van, hogy hála istennek, egy olyan választási törvényt alkottak meg, amelynek segítségével már 30 százalékkal is kétharmadot lehet szerezni, így reméljük, ezt a rendszert hamarosan le lehet bontani.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 32 2011.12.09. 25:38  1-179

SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő családvédelmi törvény tárgyalását talán a legjobb az elején egy helyzetértékeléssel kezdenünk. Fontos ez, mert csak ennek tükrében lehet megérteni, miért olyan fontos a család tisztelete, védelme a Jobbik számára, miért helyezzük politikánk középpontjába ezt a területet, azt a területet, mely minden ember életének legfontosabb része kell hogy legyen, melyre mindenki úgy tekint, mint élete értelmének kiteljesedésére, boldogságának zálogára, melynek létrejötte a legnagyobb öröm, elvesztése a legnagyobb csapás. Hiszen a család az, amely az egészséges lelkületű embert, férfit és nőt egyaránt a legnagyobb tettekre képes serkenteni, melynek léte erőt és biztonságot ad a mindennapok harcaihoz.

(10.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük akkor először a számvetést! Ma már senki számára nem lehet túlzó gondolat az, amikor azt mondom, hogy a nemzethalál árnyékából kell visszahozni a magyarságot. Nem kívánok ezeréves történelmi kitekintést tenni, de a XX. század második feléből mindenképp szeretnék néhány demográfiai adatot idézni, mert fontos következtetéseket vonhatunk le belőle.

1954-ben, az úgynevezett Ratkó-korszak idején, 225 ezer gyermek született Magyarországon. Az 1956-os forradalom leverése után minden idők legnagyobb születésszám-csökkenése zajlott le hazánkban, 1962-re már mindössze 125 ezer gyermek született hazánkban. Ez nyilvánvalóan a hősies, de ugyanakkor vesztes harcnak és annak lelki következményeinek is a következménye. Ekkor szólaltak meg az első hangok, melyek felhívták a figyelmet a tarthatatlan állapotokra. Ennek köszönhetően különböző családpolitikai eszközökkel sikerült 1975-re 182 ezerre növelni a születésszámot. Ezt aztán egy újbóli komolyabb csökkenés követte, ami azt jelentette, hogy 1984-re újból mindössze 120 ezer gyermek született, és ezen a szinten maradt egészen 1992-ig, amikor egy újabb csökkenési hullám következett be, és 1999-ben már csak 96 ezer gyermek született hazánkban.

Majd ez a szint állandósult egészen 2010-ig és ekkor egy újabb csökkenési hullám vette kezdetét, amelynek következtében azt lehet mondani, hogy nagy valószínűséggel idén már 90 ezer gyermek sem látja meg a napvilágot hazánkban. Ma egy átlagos magyarországi családban statisztikailag 1,1 gyermek születik; miközben - mint tudjuk jól - 2,1 gyermeknek kéne születni csak a reprodukciós szint eléréséhez. A helyzet az, hogy a magyar nemzet fogyása mára sokkal súlyosabb, mint az előbbi statisztikai adatokból is kiolvasható. Ha etnikai szintre lebontjuk, a magyarság 0,8 százalékos népesedési rátát mondhat magáénak, ami valószínűleg messze a világon a legalacsonyabb érték.

Ugyanakkor a cigányságon belül - tanulmányoktól függően - 2,9-3,2 ugyanez a ráta. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy míg a cigányság körében átlagosan 19 évesen szülik meg első gyermeküket, addig a magyar etnikumú nők esetében ez 29 évre tolódott ki. Magyarul: időarányosan hatszor gyorsabban növekszik a cigányság száma jelenleg hazánkban, mint amilyen mértékben pusztul a magyarság. Itt le kell szögezni, hogy nem önmagában a cigányság magas születési hajlandóságával van probléma, hiszen jól látható, hogy az iskolázott és dolgozó cigányság, mely sajnos csak a társadalmuk 20 százalékát teszi ki, alig vállal több gyermeket a magyarságnál, hanem pontosan az alulszocializált környezetben születő gyermekek nevelésével, pontosan nevelésének hiányával van probléma és ezekkel a családokkal.

Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy még ez is elviselhető lenne egyébként társadalmunk szempontjából, ha mi, magyarok elegen születnénk, és nem borulna fel az egyensúly az eltartó és eltartott réteg között, ami eddig fennáll. Zárójelben jegyzem meg, ezt természetesen nemcsak etnikai alapon lehet elmondani, de egyértelmű, hogy a cigányság körében az eltartottak száma többszöröse a magyarságénak.

És most engedjék meg, hogy még egy utolsó, talán mindennél beszédesebb adatot elmondjak az egyensúly felborulásáról! A ma 30 évesek korcsoportjának ahhoz, hogy reprodukálják saját korosztályukat, elegendő lenne statisztikailag 2,3 gyermeket vállalniuk. Viszont a mai napokban megszülető magyar gyerekeknek, magyar kislányoknak annak érdekében, hogy ugyanolyan méretű korcsoport felnevelését vállalják, mint a maiak, kérem szépen, 7-8 gyermeket kellene vállalniuk. Ismétlem: 7-8 gyermeket!

Nos, nem nehéz megérteni, hogy 20-30 év múlva a világ lehető legjobban működő családtámogatási rendszere és még egy valamilyen úton-módon történő nemzeti, lelki fanatizmus vegyes kombinációja sem lenne képes ilyen születésszámot produkálni. Mindebből következik, hogy 2050-re a prognosztizált 7,5 milliós lakosságon belül az elöregedő többségi társadalomra 1,5-2 milliós cigányság jut, és 2100-ra - ahogy Harrach Péter frakcióvezető úr is jelezte - az 5 milliós lakosságon belül már csak egy kisebbséget tehet ki a magyar etnikum. De hozzá kell tenni, hogy ezt Magyarország ilyen formában már nyilván nem fogja megélni, mert ez nem lesz fenntartható.

Nos, ezért óriási a felelősségünk, minél hamarabb elmozdítani a demográfiai holtpontról vagy pusztulásról nemzetünk jövőjét. Mint látható, a családvédelem elsődleges fontosságú nemcsak az egyén, de a nemzetünk szempontjából is, így minden olyan kezdeményezést, törvényt támogatni kell, mely védelmezi ezt az intézményt, segíti annak gyarapodását, a család egyben maradását és a gyerekek egészséges fejlődését. Ennek megfelelően a nemzeti ellenzék nagy várakozással tekintett a készülő törvénytervezet elé.

Nagy várakozásunkat sajnos pillanatok alatt lehűtötte a mindössze 7 oldalas törvényjavaslat. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy ez a törvény finomam fogalmazva egy patetikus hangvételű szépirodalmi mű, melyet bármely jobb képességű egyetemi hallgató egy fél éjszaka alatt el tud készíteni. Sajnáljuk, hogy ezt kell mondanunk, de ez tény. Ettől függetlenül persze nem vetjük el, álmodozva el-elmerengve olvastuk, és egyet is értünk szinte majdnem minden részével. Természetesen jobbító szándékkal számos módosító indítványt már benyújtottunk, és örülnénk, ha néhány ezek közül meghallgatásra találna a kormányzó pártok, főleg a KDNP részéről.

A törvény szövegébe belemenve elsőként le kell szögezni: mi alapvetően egyetértünk azokkal az alapelvekkel, amelyek lefektetésre kerültek. Egyetlen komolyabb kételyünk az, ami az ellenzék padsoraiból már egyébként elhangzott, és egyedül ezt az egyet tudjuk akceptálni az eddig elhangzott MSZP-s és LMP-s felszólalások közül, a többit mi is inkább - hogy is mondjam - családromboló hangvételű előadásoknak tartjuk. Nos, ez pedig egyértelműen a család fogalmával kapcsolatban merül fel. Miközben teljes mértékben osztjuk azt a véleményt, hogy a legideálisabb család a házasság intézménye révén jön létre, szeretnénk, ha az élettársi viszony egyértelműbben kerülne a törvényjavaslat eme részébe.

Most röviden felsorolnám azokat a területeket, amelyekkel kiemelten egyetértünk. A magzat fogantatástól való védelme. Nem is lehet kérdés számunkra, hogy a magzat egészséges fejlődése érdekében már az első pillanattól mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kibújhasson a gyermek az anyja méhéből és szülei óvó karjai közé kerüljön. Az MSZP, mint látható, ebben az abortusz bevezetését (sic!) látja, mi - a Jobbik - ebben a gyermek egészséges fejlődését látjuk.

Az örökbefogadás gyorsítása is fontos cél kell hogy legyen, főleg annak tükrében, hogy a Jobbik azt szeretné, ha minél előbb, előre nem tervezetten áldott állapotba kerülő nők minél többen döntenének úgy, hogy kihordják magzatukat, és nem az abortuszt választják, ehelyett esélyt adnak számukra az életre, és lehetővé teszik az örökbefogadásukat. A családi életről szóló ismeretanyag oktatása az alap- és középfokú intézményekben megint csak nagyon fontos.

Fontos, hogy felnőttként tartósabb párkapcsolatok jöjjenek létre, tartósabb családok jöjjenek létre. Nagyon szomorú látni, hogy milyen nehezen találnak vagy tudnak létesíteni tartós kapcsolatot a mai fiatalok; milyen túlzott elvárásokkal vannak egymás iránt, milyen alacsony szintű az egymás iránti tolerancia, megértés. Tőlünk nyugatra az oktatási rendszerek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a kérdésre, és talán ennek is köszönhető, hogy néhány boldogabb országban jóval tartósabbak a családi kapcsolatok.

Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a médiaszolgáltató kötelessége legyen a házasság intézményének, valamint a család és gyermeknevelés értékének tiszteletben tartása. A mai telekommunikációs világban a média szerepe, befolyásolóképessége rendkívül fontos tényező. Itt viszont máris fontos megemlíteni, hogy sokkal nagyobb változást várunk ezen a téren, mint amit eddig tapasztaltunk, gondoljunk csak Alföldi Róbert kulturálisnak nevezett tevékenységére.

Nagyon fontos a részmunkaidős és egyéb atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése. Nem egy országban ennek köszönhetően növekedett a gyermekvállalási kedv, bár azt is el kell ismerni, hogy vannak országok - például Ausztria - ahol a nagymértékű részmunkaidős tevékenység sem hozta meg a demográfiai helyzet javulását.

(10.20)

De teljesen egyértelmű, hogy meg kell adni a lehetőséget az anyáknak és az apáknak arra, hogy ilyen jellegű munkákat vállaljanak. És fontos, hogy ebben mellesleg az államigazgatásnak és az önkormányzatoknak kell az élen járniuk, és ez valóban a kormányzat első számú felelőssége.

Azt talán mondani sem kell, hogy a gyermeket nevelők munkajogi kedvezményeinek és munkajogi védelmének erősítését is támogatjuk.

És végül nagyon örülünk, hogy a tervezet szerint a gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányokat az állam külön törvény szerint majd ellentételezi. Itt mi mindenképpen azt az elképzelést támogatjuk, hogy a gyermekeknek lehetőségük legyen személyi jövedelemadójuk egy meghatározott részét közvetlenül szüleik számára átutalni. Természetesen tudjuk, hogy rövid távon ez nem jelent demográfiai növekedést, de hiszünk abban, hogy az általános nyugdíjrendszerek bevezetése után leépülő közvetlen felelősségérzet a szülő megélhetésével kapcsolatban növekedhet azáltal, ha személyünkben tudjuk segíteni szüleinket. Itt semmi másról nincsen szó, mint modern formában a régi, hagyományos paraszti világban létező családi szolidaritást szeretnénk viszontlátni; szeretnénk, ha megőriznénk azt, ami a hagyományos társadalomban jó volt, a családok boldogulását szolgálta.

És most az emelkedettség után jöjjön a valóság! A Fidesz-KDNP-kormánynak két pozitív cselekedete volt a másfél év során a családok felé. Az egyik a gyes három évre való visszaállítása, amit a szocialista kormányzat elvett. Ezt természetesen minden kritika nélkül támogattuk. A másik területet viszont már kritika alá kell venni, ez pedig a családi adókedvezmény bevezetése. Magával az adókedvezmény bevezetésével egyetértettünk, viszont el kell mondani, hogy komoly hátrányai vannak ennek az adókedvezménynek. Egyértelmű - ezt a statisztikai adatok mutatják -, hogy például a háromgyermekes családok esetében mindössze a 8 százalékuk tudja kihasználni teljes mértékben ezt az adókedvezményt. A maradék 92 százalék csak vagy valamilyen mértékben, vagy szinte semmilyen mértékben nem tudja kihasználni. Így mindenképpen már most vitába kell szállnom Harrach Péter úr azon megállapításával, hogy az átlagos jövedelműek igénybe tudják venni a gyermektámogatási kedvezményeket, illetve az adópolitikát. Nos, jelen pillanatban az átlagkereset 230 ezer forint Magyarországon, ugyanakkor ahhoz, hogy valaki például három gyermek esetén igénybe vegye a teljes támogatás összegét, 620 ezer forintot kell keresnie. És ez a 230 ezer forint is gyakorlatilag nagyon kevés ember számára áll rendelkezésre.

Nos, a Jobbik politikájának nagyon fontos része, hogy vizsgálják felül ezt az adókedvezmény-rendszert, és tegyék lehetővé azt, hogy azok a családok, ahol dolgoznak a szülők - és ezt aláhúznám: ahol dolgoznak a szülők - vagy legalább az egyik szülő, megemelt családi jövedelemkiegészítésre legyenek jogosultak, amely hasonló vagy közel hasonló mértékű, mint az adókedvezmény mértéke. Ezt nevezhetjük akár negatív adónak is. És ez a negatív adó már elhangzott a Szocialista Párt részéről is, nemcsak most, hanem a tegnap este folyamán is. Mindenképpen le szeretném szögezni, én örülök, hogy elhangzik az ő szájukból, de volt nyolc évük, amikor ezt megtehették volna, sőt volt időszak, amikor egyébként az asztalukra is került ez a javaslat, mégsem vezették be. Úgyhogy ebben a tekintetben a kritikájuk nyilvánvalóan nem jogos, hogy ez miért nem történt meg. De ettől függetlenül mi is azt mondjuk, hogy ehhez hasonló intézményt be kell vezetni Magyarországon.

Hozzá kell tenni, hogy tegnap sajnos épp arról vitáztunk, hogy a családi adókedvezménynek ezt a rendszerét, amely, mint mondtam, nem teljes mértékben igazságos, azt önök kétharmados többséggel kívánják bebetonozni évtizedekre az országban. A Jobbik úgy gondolja, nem eretnekség arra gondolni, hogy adott esetben, ha valakinek vagy egy családnak 18-24 millió forintos éves jövedelme van, akkor ezt az adókedvezményt már ne kaphassa meg, mert nemcsak hogy egy, kettő, három vagy több gyermeket fel tud már nevelni ebből a jövedelemből, hanem gyakorlatilag egy egész óvodát is fenn tudna tartani. Magyarul, ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, akkor azt kell mondanom, hogy azzal nem értünk egyet, hogy egy pedagógus-házaspár vagy egy köztisztviselő-házaspár vagy akár egy bolti eladó házaspár kevesebbet érjen, kisebb támogatást kapjon, mint mondjuk, egy bankárházaspár.

A 2. § egy nagyon fontos megállapítást tesz, arról szól, hogy Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása. Természetesen ezt a mondatot is támogatni tudjuk, csak a valóság teljesen más. Nézzük sorra csak a legutóbbi intézkedéseket! A bölcsődei térítési díjak bevezetéséről a napokban fogunk dönteni, és fogja megszavazni a kormánypárt. Úgy gondoljuk, hogy ez egy hatalmas visszalépés, talán ez nem is kérdés senki számára, és nem indokolja ezt az, hogy vannak olyan családok, amelyek nem férnek be a jelenlegi önkormányzati bölcsődei rendszerbe, és ezért családi napközibe vagy magánbölcsődei intézménybe járatják gyermekeiket, és ezért fizetniük kell. Igazságtalan a rendszer, mert van, akinek fizetnie kell, van, akinek nem kell fizetnie. De ezt a rendszert nem úgy kell igazságossá tenni, hogy akkor mindenki fizessen, hanem úgy, hogy akkor lehetőleg senki ne fizessen ilyen jellegű térítési díjat.

Hozzá kell tenni, hogy a bölcsődei férőhelyek rendszere Magyarországon a rendszerváltás után teljes mértékben leépült, megszűntek a munkahelyi bölcsődék, és gyakorlatilag a nulla és három év közötti gyerekeknek mindössze a 8-10 százalékát lehet ilyen intézményben elhelyezni arra az időre, amíg a szülők dolgoznak. Más országokban ennél sokkal jobb a helyzet. Főleg a skandináv országokat lehet természetesen kiemelni, és mindenképpen elmondanám, hogy a skandináv országokban egy olyan típusú családmodell van, ahol ugyan hamar visszamennek a családok, a szülők a munka világába, rövid ideig vannak távol a munkaerőpiactól, viszont az intézményes gondoskodás rendkívül jól ki van építve. Ezzel szemben van a másik modell, ami elsősorban Közép-Európára jellemző, ahol hosszú távon vannak otthon a szülők, viszont az intézményes rendszer nem működik megfelelően. Tehát ez a valóság: miközben önök szép szavakkal leírták, hogy mit kellene tenni a családvédelem tekintetében, ugyanakkor viszont ennek az ellenkezője valósul meg.

Ugyanez érvényes az óvodai rendszerre is. Az óvodai rendszer példaértékű Magyarországon, más országokkal összevetve - és most mit látunk? Ennek is a leépítése indul el, hiszen most már az óvodai rendszert is ki lehet váltani majd a fizetős családi napközikkel. Nyilvánvalóan, tudjuk jól, hogy jön az IMF, hatalmas megszorítások jönnek, amiket terveznek 1400 milliárd forint értékben, de ezt akkor sem lehet ezzel indokolni, hogy azt a rendszert, ami tényleg európai tekintetben is jól működik, azt is leromboljuk Magyarországon.

És elhangzott már itt a gyes kérdése. Nyilvánvalóan én is úgy gondolom, és a Jobbik is úgy gondolja, hogy nem ez az a terület, amivel elsősorban támogatni kell a családokat, de mivel olyan alacsony mértékű jelen pillanatban, ami tényleg elfogadhatatlan, ezért nem értünk egyet azzal, hogy már negyedik éve, 2008 óta nem emelkedett ez a mérték, és nagyon szeretnénk elérni, ha inflációt követő mértékben növekedhetnének ezek a típusú támogatások, ugyanúgy - és ez lenne fontos, és ez hiányzik a törvénytervezetből -, mint ahogy a nyugdíjrendszer is inflációkövetően emelkedik, ugyanez lenne a cél a családtámogatási rendszereknél.

Természetesen ugyanez érvényes a gyetre is, az is 2008 óta nem emelkedett. Az anyasági támogatás 2009 óta nem emelkedett, és önök már a második költségvetési évet fogják véghezvinni, ahol továbbra sincs emelkedés. Nem emelkedett 2007 óta az életkezdési támogatás. Természetesen gondoljunk arra, hogy a munka törvénykönyve is számos szigorítást tartalmaz, ami megint csak nem a családok erősítését szolgálja.

Végül talán el kell mondani azt a területet, ami az alapja lenne mindennek, ez pedig a tartós munkahelyek létesítése. Amikor családvédelmi törvényről és demográfiai helyzetről beszélünk, akkor mindenképpen le kell szögezni: lehet nekünk akármilyen jó családpolitikánk, költhetünk mi hihetetlen sok összeget, százmilliárdokat is akár erre a területre, ha Magyarországon nem javul gyökeresen a munkaerő-piaci helyzet, akkor soha az életben nem lesz nagyobb a gyermekvállalási kedv.

(10.30)

Ha nem lesznek nagyobb biztonságban a családok, ha nem érzik azt, hogy tartós munkahelyeik vannak, akkor nem fognak vállalni gyermekeket.

Az elmúlt másfél év legnagyobb hibája - mivel itt már gazdaságpolitikai kérdéseknél számos esetben elhangzott a parlamentben, így nyilván ezt most nem akarom részletesen kihangsúlyozni - az, hogy ezen a területen gyakorlatilag az égvilágon semmit nem tett, és úgy nem tett semmit, hogy meglett volna pedig a lehetőség, hiszen önök a magán-nyugdíjbiztosítási pénztári vagyon elvételével, 3000 milliárd forintos vagyonnak a birtokában megtehették volna azt, hogy egy hatalmas munkahelyteremtő programot indítsanak el ebben az országban, de ehelyett teljesen más területekre fordították ezeket a pénzeket, eltüntették gyakorlatilag feleslegesen, nem jött létre munkahely Magyarországon ebből, részvényeket vásároltak ebből a pénzből, amik elértéktelenedtek, és még sorolhatnám tovább. Azt tartjuk mi a jelenlegi kormányzat egyik legnagyobb bűnének, hogy ezt a hatalmas összeget nem használta fel munkahelyteremtésekre, aminek a hatása már most, hisszük, hogy rövid távon is javított volna a családok helyzetén és a gyermekvállalás helyzetén.

Még egy gondolatot el kell mondanom. Annak érdekében egyébként, hogy Magyarországon a családok anyagi szempontból vállalhassák a gyereküket, mi egy számítást végeztünk, és azt találtuk, hogy a jelenleg családokra és családtámogatásra fordított összegek mellé körülbelül 500-600 milliárd forintot kellene rákölteni évente. Nem kis összeg, de ha arra gondolunk, hogy mondjuk, az államadósságra 2000-3000 milliárdot fordítunk egyetlenegy évben, akkor viszont azt mondom, hogy szinte apróság ehhez képest. Apróság ahhoz képest, hogy megmenthetjük az országunkat, hogy megmenthetjük a nemzetünket. És ezért fontos a Jobbik számára a családpolitika, ezért fontos mindenekelőtt, hogy nemzetünk fennmaradjon.

Még egy gondolatot mindenképp el szeretnék mondani; a lakástámogatási rendszerekről nem beszéltem. A lakástámogatási programok elindultak részben, de ezek is rendkívül alacsony mértékű támogatást mutatnak. Bár igaz, hogy a gazdasági válságnak köszönhetően rendkívüli mértékben csökkentek az ingatlanárak, de ettől függetlenül épp ezért lehetne most ezen a területen nagyobb támogatást adni a családoknak és segíteni őket. Mindenképp szeretném felhívni a figyelmet még egy gazdasági összefüggésre, mert nagyon sokan elfelejtik vagy nem gondolkodnak el ezen, van, amikor közgazdászok is egyébként, talán azért, mert szociálpolitikával nem nagyon foglalkoznak. Az már szinte evidencia számunkra, hogy Magyarországon az ingatlanárak nem fognak soha komoly mértékben növekedni, vagy legalábbis addig nem fognak növekedni, amíg nem születnek gyermekek. Ma már olyan korosztályok kerülnek abba a korba, amikor lakást, házat kellene vásárolniuk, amik feleakkora méretűek, mint voltak, mondjuk, 10-15 évvel ezelőtt. Ennek köszönhetően egyszerűen nincs realitása annak, hogy új lakásokat építsünk. Ezért tartjuk azt fontosnak, hogy elsősorban a használt lakások vásárlását ösztönözze a magyar kormányzat ezeknél a családoknál.

Nagyon fontos elmondani, hogy amikor itt sokszor GDP-növekedésről beszélünk és panaszkodunk, hogy nem növekszik Magyarországon a GDP, hát kérem szépen, az, hogyha Magyarországon 30 ezerrel csökken egy évben a magyar lakosság, önmagában értelemszerűen 0,3 százalékos GDP-csökkenést jelent. Ennyivel kevesebben vagyunk, ennyi a GDP. Tehát ha néha önök is találkoznak gazdaságpolitikusokkal, vagy hallják ezt gazdaságpolitikusok, akkor nagyon fontos lenne számukra is elmondani, és fontos lenne az IMF számára is majd elmondani, amikor Fellegi Tamás adott esetben beszél ezekkel a pénzemberekkel, hogy ha GDP-növekedést akarnak ebben az országban, akkor gyermeket kell szülni. Gyermekek kellenek, mert ha gyermekek lesznek, akkor vásárolni kell pelenkát, akkor bébiételt kell vásárolni, akkor iskolákba kell befektetni, akkor több lesz a pedagógus, és hadd ne soroljam tovább, több lesz a vásárlóérték ebben az országban, tehát egyértelműen minden és minden indok azt mutatja, hogy a magyar családokat minél nagyobb mértékben kell támogatni, és erre kell feláldozni a jövőnket, nem pedig arra, hogy a magyar államadósságot mindenekfelett visszafizessük, akkor is, ha ebbe belepusztul a magyar társadalom.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 42 2011.12.09. 1:50  1-179

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Mivel megszólíttattam, ezért nagyon röviden szeretnék Szabó Timea képviselő asszony hozzászólására reagálni. Egyszerűen nem értem ezt. Arra gondoltam, hogy szelektív a hallása, de aztán végigolvastam, hogy én mit is mondtam el, és nem tudom eldönteni, hogy mi az, ami önt zavarta abban a felsorolásban, amit egyébként számos, az LMP-hez, az MSZP-hez is közel álló szociológus írt le. Én tőlük idéztem az adatokat, akármiről van szó. Miért baj az, hogy ha a magyar családok mellett a magyar parlamentben a cigány családokról is beszéltünk, hogyha az ő problémájukat is felvetítjük, hogy milyen veszélyes társadalmi helyzetek állhatnak elő? Miért baj az, ha azt mondjuk, hogy hatszor gyorsabban növekszik a cigányság azon része, amely alulszocializált, mint amilyen gyorsan pusztul a magyarság? Ha ezt nem vesszük tudomásul, akkor nem lehet kormányozni ezt az országot. Hát ez az alapja, hogy egy helyes helyzetértékelést tegyünk le.

Az én véleményem szerint ezenkívül az én mondanivalóm semmi mást nem takart, ezért szeretném megkérni az LMP-t, hogy ha a tisztelt Ház falai között meghallja azt, hogy "cigány", akkor ne nyomjon egyből kétpercest, vagy ne szólaljon fel abban a pillanatban, mert nem biztos, hogy ez olyan probléma, ha a magyar parlamentben a cigányságról beszélek és mondom, határozottan korrekt módon és szociológiai tanulmányokat felsorolva, azokat a szociológiai tanulmányokat, ahol különbséget tesznek magyar családok között, sváb családok között, román családok között és még sorolhatnám tovább, és elmondhatnám azt is, hogy igen, a történelmi demográfiában ezek külön kérdéskörök.

Nálam például, az én kis falumban az egyik legnagyobb probléma a sváb családoknál az volt, hogy egykéztek. Kérem szépen, erről is lehetne beszélni akár a családvédelem szempontjából. Nincs ebben semmi különös, semmi sértő nem hangzott el a falak között.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 84 2011.12.09. 0:41  1-179

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egy nagyon rövid pontosítást szeretnék tenni Szűcs Erika képviselő asszony felé. Ugyanis társadalomtörténeti szempontból nagyon fontos tudni, hogy az 1870-es évek előtt a különböző felekezetek közötti házasodás nem volt egy sima ügy, és tulajdonképpen 1868-ban hozták meg azt a törvényt, amelynek alapján 18 éves kortól bárki szabadon megválaszthatta a saját felekezetét. Ezért volt olyan sok a hajadonok száma egyébként e törvény előtt, mert a reformátusok és katolikusok vagy evangélikusok nem házasodtak előtte, és ezért csökkent a hajadonok száma. Ezt csak egy kiegészítésként szerettem volna hozzátenni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 174 2011.12.09. 2:01  1-179

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vita végére csak még egy gondolatot szeretnék hozzátenni, hiszen amikor a családokról beszélünk, akkor valóban talán kissé el lett hanyagolva a mai vita során az idősek és az idősek családjai, márpedig őket is védelem illeti meg. Azt hiszem, hogy ezzel mindenki egyetért.

Sokszor el lett már mondva, hogy mennyi ellentétes dolgot cselekszik a mai kormányzat azzal szemben, ami most előttünk található a családok védelmével kapcsolatos törvénnyel szemben is. Mindenképp szeretném megjegyezni, hogy a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény vitája kapcsán nagyon sokan megkerestek minket, és általában az idősebb korosztályból. Példának okáért szerintem az is a családvédelem része kellene legyen, hogy adott esetben egy házaspár megkaphassa egyszer az ápolási díjat és az ápolási díj mellett pedig a rehabilitációs járadékot is. Önök ezt is meg kívánják szüntetni. Magyarul, ha egy 55 éves asszony a 65 éves férjét kívánja ápolni, de már ő maga is rokkantosítva van, mondjuk, egy gerincsérvvel, akkor csak az egyik támogatást fogja a jövőben megkapni, ha önök megszavazzák ezt a törvényjavaslatot.

Elmentem egy családhoz - meghívtak, hogy beszélgessük. A férfi, akihez elmentem, 78 éves, mind a két lába hiányzott. Elmondták, hogy egyre nehezebben tudnak megélni, panaszkodtak, és elmondták, hogy elmentek a helyi jegyzőhöz, hogy valamilyen tanácsot adjon nekik, hogy hogyan tudják még kiegészíteni a jövedelmüket. Mi volt a tanács sajnos a mai Magyarországon? A tanács az volt a 78 éves férfi és a 65 éves felesége számára, hogy váljanak el 50 évi házasság után, mert ekkor tudnak adni plusztámogatást a 78 éves idős úriembernek, mert akkor kevesebb lesz az egy főre eső jövedelme. Na, hát ezeken is változtatni kell, úgy gondolom, a közeljövőben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 58 2011.12.12. 2:54  57-63

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mi is, önök is és leginkább azok a kormánypárti képviselők, akik kettő, három vagy több munkahelyet halmoznak egyszerre, egy időben, érzik, hogy eljött az év vége, a karácsony, a pihenés ideje. Azonban ne felejtsük el, hogy az év vége nemcsak a pihenésről szól, hanem arról is, hogy elszámoljunk magunkkal, hogy mit tettünk az év során.

Államtitkár Úr! Közel egy éve, hogy kormányuk a zászlajára tűzte a romastratégia megalkotását. Kérdezem én, a betűk pötyögtetése mellett mit sikerült elérni egy év alatt. Nos, lássuk röviden! Lezajlottak a kisebbségi választások, amik nem voltak botrányoktól mentesek, legfontosabb ismérvként említhetjük itt az etnobiznisz avagy a kisebbségi önkormányzatokra épülő új bűnözési ág további terjedését. Létrehozták a budapesti romaügyi biztos pozícióját, ami a romastratégia végrehajtása szempontjából egy kulcsfontosságú megbízatás is lehetett volna, de lássuk be, ez is csak egyike volt az önöktől oly megszokott kirakatintézkedéseknek, hisz ezzel csak egy újabb súlytalan pozíciót kreáltak. Az elmúlt egy év alatt a kisebbségi önkormányzatok működése megkérdőjeleződött, működésük ellehetetlenedett. Számos tagjuk bűncselekményeket követett el.

Ez történt a kisebbségi politika berkeiben. De mi történt kint az utcákon? A bűnözési statisztikák országos szinten nem csökkentek, számos brutális bűncselekmény volt az idén. Budapesten vak embertársunkat késelték meg. Borsod megyében öt 78 évesnél idősebb magyar embert öltek meg: Kovácsvágáson egy 80 éves asszony volt az áldozat, Miskolcon zsineggel fojtották meg a 86 éves áldozatot, Berentén november 10-én a 80 éves P. Józsefet gyilkolták meg. A legbrutálisabb gyilkosság Szikszón történt, ahol egy idős házaspárt gyilkoltak meg.

Tisztelt Államtitkár Úr! A többség, a vidéki magyarság, leginkább az idősek továbbra is rettegnek, félelemben élik napjaikat. A romák többségi társadalomba való integrálódása továbbra is totális kudarc. De ez csak a jéghegy csúcsa annak, ami abban az országban történt az elmúlt évben, ahol megszületett a hangzatos nemzeti romastratégia. De miért is beszélek én önnek jéghegyekről? Hisz azok az emberek, akik ezt a stratégiát Európa-szerte népszerűsítik, jéghegy helyett csak fehér homokú tengerpartot, koktélokat látnak az Azori-szigeteken. Nem gondolja, ha már ilyen éllovasok vagyunk a stratégia megalkotásában, akkor fel kellett volna ajánlani az Európai Régiók Gyűlésének, hogy tartsák hazánkban a konferenciájukat? Ott, ahol a tengerparti föveny helyett cigánytelepek százai húzódnak?

Államtitkár úr, kérdezem én, miért rontottak az eddigi siralmas etnikai helyzeten? És szeretném, ha megmondaná, hogy a romastratégia és az ezzel kapcsolatos tanulmányok, beruházások mennyibe kerültek ennek az országnak, egészen a kezdetektől a legutóbbi azori-szigeteki kiruccanásig feleségestől, titkárnőstől együtt.

Köszönöm. Kérem válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 62 2011.12.12. 0:53  57-63

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Talán nem nagy meglepetés, de nem tudom elfogadni ezt a választ.

Államtitkár úr, ön azt kérdezi, hogy mi közük van az etnobizniszhez, mi közük van a gyilkosságokhoz. Hát az a közük, hogy önök képviselik az államot, és önöknek rendet kellett volna tenni, ezeket a cselekményeket meg kellett volna szüntetni vagy csökkenteni kellett volna. Ez nem sikerült, de viszont az írógép mellett pötyögtetni a betűket, ahogy már mondtam, az sikerült.

Kérem szépen, önök már hatalmas lehetőséget kaptak akkor, amikor a 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyont elvették az emberektől. Ebből a pénzből önöknek munkahelyeket kellett volna teremteni, és nem közmunkaprogramban kellene csak gondolkodni, hanem valós munkahelyekben kellene gondolkodni, a mezőgazdasági feldolgozóipart kellene fejleszteni, a mezőgazdaságot, azt a vidéket kellene fejleszteni, ahol egyébként a cigányság is sokkal nagyobb arányban található. Ez az, amit nem tettek meg önök, és ez az egyik legnagyobb bűnük az elmúlt másfél év során.

Nem tudom elfogadni ezt a választ. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 94-96 2012.03.12. 2:18  93-102

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Örültem volna, ha belügyminiszter úr adott volna rá választ, hiszen egy nagyon fontos ügyről van szó, de mivel nagyon sürgős, hiszen két hetet ígértek a rendbe tételére, ezért elfogadom az államtitkár úr válaszadását.

ELNÖK: Öné a kérdés lehetősége két percben. Kérjük, állítsák vissza az órát. Most!

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Két hét alatt rendet teszünk - ígérte a kétharmados forradalmi kormány. És valóban, önök szerint javul a közbiztonság. Az emberek szerint viszont vészesen romlik. Nem tudom, Kerecsend neve ismerősen cseng-e önnek. Ha igen, az nem a véletlen műve. Kerecsend egy olyan település, amelyet egyre nagyobb számban laknak eltérő kultúrájú emberek. Ennek következtében megszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények, olyannyira, hogy már etnikai összetűzésekre lehet számítani az őslakosság és az elszaporodott, bűnöző életmódot folytató multikulturális kisebbség között. És nem azért, mert mi odamentünk, hanem azért, mert önök nem mentek oda.

A cigányság ugyanis nem rest kihasználni a nekik biztosított előnyöket, és nem rest kihasználni a rendfenntartók részéről tanúsított gyengeséget sem. Nem azért kell a kistelepülésekre rendőrt küldeni, hogy a kiépített műutak mellett sarcolja az autósokat, hanem hogy jelenlétével megelőzze a bűncselekmények elkövetését. De hogyan is tehetné, ha mindeközben ő maga is fél! Fél a betonvassal fenyegetőző, sarlóval a nyakát elvágni akaró cigány bűnözőktől. És fél a megélhetési jogvédőktől, akik meghurcolják, ha intézkedik. Az ügyészség már csak hab a tortán, amikor estére kiengedi a rendőrökre támadó cigány bűnözőket.

Államtitkár Úr! Tud-e és egyáltalán akar-e valamit tenni ez ellen az áldatlan állapot ellen, ami lehetetlenné teszi a vidéki emberek százezreinek mindennapjait? Milyen módon és mennyi időn belül kíván tartós segítséget nyújtani a lakosságnak, és szankcionálni a bűncselekmények elkövetőit? Mikor kívánja végre a rendőrséget rendeltetésszerűen felhasználni a közbiztonság helyreállítására és megőrzésére, megvédvén a rend őreit a jog- és fajvédőktől? Mikor kerül előzetesbe a rendőr fejét levágni akaró cigány bűnöző?

Várom válaszát. (Taps a Jobbik a soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 100 2012.03.12. 1:02  93-102

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Nem fogadható el ez a válasz, hiszen én biztos vagyok benne, hogy ha egy magyar ember le akarta volna vágni egy rendőrnek a fejét, több ember szeme láttára, és a helyi mezőőr védi meg ezt a rendőrt, az a magyar ember nem lenne kiengedve éveken keresztül a börtönből és az előzetesből. Egyszerűen elfogadhatatlan!

És hogy milyen a rendőrség megítélése Kerecsend cigánytelepén? Kérem szépen, én elmentem a cigánytelepre egy járkálásra. Végigmentem közöttük, és az volt a szerencse, hogy rájöttek, hogy nem vagyok rendőr, így békén hagytak. Miután rájöttek, hogy országgyűlési képviselő vagyok. Ugyanis, ha abban a hiszemben maradnak, hogy én rendőrként járom végig az ő telepüket, akkor valószínűleg ott helyben rám támadtak volna, ugyanis így jöttek már oda eleve ezek a személyek. Magyarországon jelen pillanatban ezeken a településeken, ezeken a településrészeken, ahol a cigányság él nagy többségében, ki kell mondani, hogy a rendőrségnek továbbra sincs semmilyen tekintélye; egy egyszerű állampolgárnak már több tekintélye van, mint a rendőrségnek. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 214-216 2012.03.20. 15:47  189-283

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Nos, itt már számos kritikai elem előzőleg megfogalmazódott, akár kormánypárti részről, akár ellenzéki részről. Vannak olyan területek, amelyek megfontolandóak, annak érdekében, hogy adott esetben akár vissza is vonják ezt a törvényjavaslatot, hiszen tény és való - majd rá fogok világítani a beszédemben én is -, ahogyan már Baráth Zsolt itt a kisebbségi véleményben megfogalmazta, jelen pillanatban semmi másról nincs szó, mint 5 milliárd forintnak az elherdálásáról.

De kezdjük az elején! Először is mindenképp el kell mondani, hogy a kormány, illetve a kormánypártok jelenleg fordítva ülnek a lovon. Egy szociális szövetkezeti rendszert akarnak létrehozni, amelyet majd nyilván még részleteiben is kritizálni fogok, de úgy akarják ezt létrehozni, hogy Magyarországon a szövetkezeti rendszer sem működik, tehát az alap hiányzik annak érdekében, hogy működhessen a magyar gazdaság. Most Stágel Bence képviselő úr beszélt a falvak nehéz helyzetéről. Kérem szépen, a falvaknak egyetlenegy problémájuk van, és nem több: az, hogy nincs munka. Nyilvánvalóan a mezőgazdaság az egyetlen lehetőség a falvak tekintetében, az ottani foglalkoztatás a lehetőség, hogy munkahelyek teremtődjenek, és ha volnának munkahelyek automatikusan, és működne a gazdaság, mert a kormányzati politika a gazdaság fejlesztését és elsősorban a mezőgazdasági feldolgozóipar és a mezőgazdaság fejlesztését tűzte volna ki célul, akkor nem volna kérdés, hogy egy jól működő, állami támogatással, állami felügyelettel, állami segítségnyújtással működő szövetkezeti rendszernek már mint egy alrendszere működhetne egy szociális szövetkezeti rendszer is. Ezért mondom én azt, hogy önök fordítva ülnek a lovon, mert az alapok nincsenek meg, az alapokra egy homokvárat kívánnak felépíteni, akkor, hogyha ez igazából a jóindulatot feltételezné, de nálam a jóindulat feltételezése sem áll meg ezzel az üggyel kapcsolatban.

Nos, miért nem? Azért az első mindenképp az, hogy nézzünk szét a saját környékünkön, Magyarország térképén, nézzük meg ezeknek a falvaknak az életét, hogy mi is történik. Ahogyan itt már elhangzott, százmilliárdos nagyságrendben költöttek például cigányok felzárkóztatására is pénzeket az elmúlt időszakban, s ennek az eredménye az lett, én személyesen tudom prezentálni, de szerintem ezt mindenki láthatja, talán már itt el is hangzott, talán épp a kisebbségi vélemény során, hogy a porták 90 százaléka nincs megművelve, szeméthalmok állnak sok helyen, magyarul, el kell mondani, hogy csak egyetlenegy települést gyorsan felhoznék, Kerecsend példáját. Kérem szépen, évente 100 millió forintot költöttek el Kerecsenden cigány felzárkóztatásra. Az eredmény az lett, mint mondottam, a porták 90 százaléka üresen áll, a bűnözés a kétszeresére növekedett öt év alatt, a lopások száma négyszeresére növekedett öt év alatt, tehát mondhatnám azt, hogy a támogatásokkal arányosan növekedett a bűnözés is, holott ennek fordítva kellett volna lennie. Valljuk be őszintén, ha ezek a pénzek arra fordítódtak volna, hogy adott esetben valóban a cigánysághoz kerüljenek, mert eleve már hozzájuk sem kerültek, illetve olyan programokra, amelyek az ő képességeiknek megfelelőek lettek volna, és tartós munkahelyeket hoztak volna létre.

A másik, amiért nem lehetünk bizalommal az előterjesztéssel kapcsolatban, az épp Hegedűs Zsuzsa nyilatkozata, bejelentése, hiszen ő vitte ezt az ügyet a médiában, ő az egyik agytröszt ennek a programnak a kimunkálásában. Itt már elhangzott, hogy igen, Párizsból nézve lehet, hogy kicsit máshogy tűnik Magyarország, de már volt egy próbálkozás: a tavalyi év során közel egymilliárd forintot osztott szét Hegedűs Zsuzsa a különböző jótékonysági akciókra, amit egyébként támogatni lehetne, hogyha nem az adófizetők pénzének meg az adományozók pénzének az elszórásáról lenne szó; ha arról lett volna szó, hogy legalább valamilyen szinten felügyelik azt, hogy azok az állatok hová kerültek, mi lett velük. Erre egyébként ma ugyancsak volt utalás, és bizony-bizony, nemcsak hogy megdöglöttek a szakértelem hiányában, hanem sokan eladták, és egyből a kocsmába vonultak az ezért kapott pénzzel.

(20.20)

Tehát ez egy abszurdum, hogy százmilliókat, milliárdokat költünk el úgy, hogy semmilyen visszacsatolás nincs, semmilyen számonkérés nincs ilyen esetekben. És ez a törvény pontosan ugyanerről szól: semmi, de semmi az égvilágon nem szól arról, hogy ha az erre az évre tervezett 5 milliárd forintnak, mondjuk, a fele kihajított pénz lesz, akkor ki lesz számon kérve. Senki nem írt bele semmilyen feltételrendszert ezzel kapcsolatban.

Ha egy kicsit azért a részletekbe is belemegyünk a törvény tekintetében, akkor mindenképp el kell mondani, hogy alapvetően hiányzik véleményünk szerint egy központi koordináló szervezet létrehozása a szociális szövetkezetek tekintetében. Hiszen itt legalábbis kötelezően nem kell ott lenniük a nemzetiségi önkormányzatoknak, de ahogy igazában szó van róla, itt csak a cigány nemzetiségű önkormányzatról van szó, mint ahogy ez már itt elhangzott. Tehát nem kell véka alá rejteni, és nem is rejtették véka alá ezt a problémát vagy okot. Tehát egy központi ellenőrzés, egy központi szervezet felállítása nélkül nyilvánvalóan nem fognak működni ezek a szociális szövetkezetek. Badarság azt gondolni, hogy pillanatok alatt 800 szociális szövetkezet fog létrejönni az országban, a leghátrányosabb és egyben, mondjuk ki, a szellemileg is leghátrányosabb területű vidékeken, ahol adott esetben egy-egy településen egyetlenegy szakember nem található. Vagy lehet, hogy csak három településsel arrébb található egy mezőgazdasági szakember, aki alapvetően kellene egy ilyen program működtetéséhez.

És ha a szakértelemről van szó: ez is hiányzik igazából, bár említés van róla, hogy itt továbbképzésre, tanításra van szükség. De nagyon jól elhangzott, hogy elsősorban ezeknek a cigány embereknek a felzárkóztatása tekintetében alapvető fontosságú, hogy bizony hatalmas türelemre, óriási odafigyelésre van szükség, és mondhatnám úgy is, hogy ismerni kell a cigányság kultúráját, az ő gondolkodásmódjukat annak érdekében, hogy valóban hatékonyan dolgozzanak, ami nem teljesen azonos az átlag magyar ember gondolkodásával.

Ez sikerülhet, viszont csakis sokkal nagyobb odafigyeléssel, sokkal nagyobb ráfordítással, sokkal nagyobb szakértelemmel. Magyarul: arra volna szükség alapvetően, minimum, hogy a 800 szövetkezet mellé 800 szakember kerüljön. Ha én most elgondolom, hogy 800 szakember fizetése mennyibe kerülne - mert nekik folyamatosan ott kell lenniük, minden egyes szövetkezet mellett, különben nem fog működni, ennek a rendszernek ilyen igényei vannak, ezt kár tagadni, különben teljesen felesleges bármivel is foglalkozni -, az 1 milliárd forint, ha minimálbért kap ez a 800 személy. És milyen személyekre van szükség? Ez sem lényegtelen. Két dologhoz kell érteniük: a szociális munkához és a mezőgazdasághoz. Ez a kettő alapvetően szükséges annak érdekében, hogy megfelelő szakértelemmel, mentori programmal tudjanak felállni.

Most honnan szerzünk - kérdem én - 800 olyan szakembert, aki egyszerre szociális munkás és egyszerre mezőgazdasági végzettsége is van? Hát nem tudom, van-e ilyen esetleg egy tucat az országban. Lehet, hogy van száz is, csak éppen nem biztos, hogy ők elmennének ilyen helyre dolgozni mindnyájan. Tehát magyarul: ott kellett volna kezdeni ezt a programot, hogyha nem azonnal pénzkiszórásról lenne szó, hogy felállítjuk ezt a szervezetet, felállítjuk a képzést, és hogyha ezek a szakemberek rendelkezésre állnak... És lehetnek ezek kérem szépen helyi mezőgazdasági vállalkozók is vagy gazdák, akik azt mondják, hogy: igen, az én jövedelmemet még kipótolom azzal, hogy foglalkozom a helyi cigánysággal is, tanácsokat adok nekik, kimegyek a földekre és ellenőrzöm, hogy hogyan csinálják; elmegyek a házukhoz, megnézem, hogy az állatokat hogyan tartják, és még sorolhatnám tovább. Tehát ezt így el lehet kezdeni, de itt erről szó sincs, az égvilágon semmiről nincs szó!

Tehát lehet, hogy néha kicsit elkap az indulat, de amikor látja az ember, hogy micsoda hülyeséget - már elnézést - terjesztenek elénk, egyáltalán végig nem gondolva, hogy mi mi után következik, akkor kicsit azért az ember szomorú, hogy így fogalmazzak.

Hozzá kell tenni, hogy itt már beszéltem arról, hogy semmilyen szankció nincs, tehát legalább azt bele kellene írni a törvény szövegébe, hogy aki nem megfelelően vesz részt a programban, azt kizárják ebből a programból. Utalás sincs erre gyakorlatilag.

Fontos lenne megjegyezni, hogy ha valamikor - mert remélem, hogy egyébként nem fog ez a szociális szövetkezeti rendszer felállni, mert mondom, ez csak pénzszórás -, ha majd újból neki fognak veselkedni egy valódi szociális szövetkezeti rendszer létrehozásának - persze akkor, amikor már működik a magyar gazdaság, mert akkor van értelme -, akkor talán majd megfogadják azt az egyszerű tanácsot, hogy nem biztos, hogy csak kimondottan a hátrányos helyzetűeket kellene belevonni ebbe a rendszerbe, hanem bele lehetne vonni a nyugdíjasokat is, az alacsony nyugdíjakkal rendelkező személyeket is, akik adott esetben szívesen vállalnák azt, hogy a kertjükben vagy az ólakban még néhány állatot felnevelnek. Sokat nem, mert lehet, hogy csak 100 forintos órabér jön ki a munkájukkal, de lehet, hogy annak az idős, nyugdíjas, egyedülálló asszonynak, aki adott esetben arra még egészséges, hogy 10 birkával foglalkozzon az óljában, annak az a 100 forintos órabér is, az a 10-20 ezer forint is jelentős összeg lenne minden egyes hónapban a nyugdíja kiegészítésére. Hát erről sem szól természetesen ez a törvény. De lehetne még más csoportokat is említeni. Tehát a többgyermekes, dolgozó családokat is bele lehetne vonni ebbe a rendszerbe, bár hozzáteszem, mondom, egy valódi mezőgazdasági szövetkezeti rendszer erre talán még alkalmasabb lenne.

És amit mindenképp el kell mondani, az a diszkrimináció a foglalkoztatási szövetkezetek tekintetében, ami felmerül. Egyszerűen nem értjük, hogy miért kell egy nemzetiségi önkormányzatnak kötelezően tagjának lennie egy foglalkoztatási szövetkezeti rendszernek vagy szövetkezetnek. Mi szükség erre? Magyar emberek nem működtethetnek ilyet, még véletlenül sem?

Tehát kérem szépen, jó lenne ezt a folyamatos - amikor velünk szemben mondják ezt, akkor ránk azt mondják, hogy rasszista, hogyha mi mondjuk, akkor diszkriminációt mondunk, de én inkább azt mondanám - rasszista gondolkodást megszüntetni, amikor úgy támogatnak egy adott csoportot, ez Magyarországon a cigányságot jelenti, hogy etnikai alapon vagy faji alapon támogatnak egy csoportot. Nem! Ki kell jelenteni, hogy csakis szociális alapon lehet támogatni Magyarországon bárkit is.

Kérem szépen, eléggé faramuci helyzet, hogy a Jobbik, amelyik mindig elmondja a kritikáját ezzel kapcsolatban, hangoztatja egyedül, hogy egyenlő jogokat és egyenlő kötelezettségeket kérünk mindenki számára, legyen az magyar vagy legyen az cigány. Semmi több az, amit mi követelünk. Hogy ha ezt megadnák, akkor talán a társadalom sem lenne úgy felháborodva, mint ahogy egyébként szokott lenni annak hallatán, amikor újabb és újabb milliárdokat költenek el úgymond a cigányság felzárkóztatására.

Én kérem, hogy fogadják meg majd egyszer ezt a tanácsot, és a rasszista politikát be kell fejezni. És mondom: mindenki egyenlő jogok alapján, egyenlő kötelezettségek alapján részesülhessen a munka világában. Számos más ilyen kérdés is van, vagy ahol megkülönböztetés van magyar emberek rovására, hátrányára - most ezeket nem sorolom végig.

Talán még néhány észrevételt szeretnék tenni a már elhangzottakhoz. Balog Zoltán államtitkár úr elég gyorsan eldarálta, nem figyeltem igazából, de talán az indokolást olvasta fel, szinte majdhogynem szó szerint, és ő is a piacra termelésről beszélt. Kérem, csak értse meg, államtitkár úr: piacra termelés akkor fog működni, hogyha működő piac lesz Magyarországon, ha működik az egész rendszer. Az nem fog működni, hogy cigány emberek a 200 fős faluban, tegyük fel, tényleg jól működik egy program, és megtermelik a paradicsomot, és a 200 fős faluban el fogják adni. De még a kisvárosban sem nagyon fogják, mert azt megtermelik a magyar emberek is.

Kérem szépen, a piacra termelésnek és a gazdaságosságnak az lenne az alapja, hogy értékes, tehát úgymond nagy volumenben előállítható terméket állítsanak elő, ehhez pedig összefogás kell. Azt kell elérni, mint amit tulajdonképpen a multik is elérnek, vagy a nagy cégek elérnek adott esetben, hogy begyűjtik a különböző élelmiszereket, a különböző állatállományt, és sorolhatnám még tovább.

És ha összegyűjtöttek ezer szarvasmarhát vagy ezer birkát, akkor azokat már lehet vinni vágóhídra, az már méret, azzal már be lehet törni akár a különböző multicégek piacára is. Vagy hogyha van hozzá mezőgazdasági feldolgozóegység az adott körzetben, egy kisvárosban vagy egy kisebb településen is, akkor el lehet vinni a vágóhídra, fel tudják dolgozni, de ez mind hiányzik ebből. És 5 milliárd forintból nyilvánvalóan nem fogunk vágóhidakat, meg konzervgyárakat létrehozni - szó sincs róla!

Tehát még egyszer csak azt tudom elmondani a beszédem végén, de lehet, hogy majd még szót fogok kérni, hogy ez a rendszer így nem fog működni, ez jelen pillanatban csak és kizárólag a pénzszórásról szól.

(20.30)

És még egy, hogy alátámasszam ezt: a bizottsági meghallgatáson is arról volt szó, hogy május 1-jével kell elindulnia a programnak. Miről van szó? Akkor, amikor már rég el kellett veteményezni, akkor, amikor a növendékállatokat már rég hizlalni kell? Kérem szépen, ha arról lenne szó, hogy ősszel kezdik el ezt a programot, akkor azt mondom, hogy...

ELNÖK: Képviselő úr, ha kéri, egy perccel meg tudom hosszabbítani a felszólalási időt vagy ismételt felszólalást kérhet.

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, akkor kérem, még ezt az egy percet. Tehát a lényeg az, hogy ha egy ilyen program az ősz folyamán indul el, és először képzéssel kezdődik, például egy féléves képzéssel azoknál az embereknél, akikre támaszkodna ez a program, azt mondom, hogy van értelme.

De mikor? Május 1-jén kezdjük el képezni az embereket, hogy hogyan kell az állatot tartani? Miről szól ez az egész? Még sok-sok indokot tudnék felsorolni, de szerintem mind-mind mutatja, hogy mennyire komolytalan ez az előterjesztés jelen formájában.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 230 2012.03.20. 1:16  189-283

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, tisztelt elnök úr. Csak szeretném megjegyezni, hogy itt láttam, sokan ingatták a fejüket, hogy milyen 5 milliárd forintról beszél a Jobbik. Csak azt kérem a kormánypárti képviselőktől, hogy tájékozódjanak a saját pártjuk működésével kapcsolatban, a saját kormányuk működésével kapcsolatban, mert pontosan ezen törvény kapcsán tartott egy sajtótájékoztatót, ahogy már mondtam, Hegedűs Zsuzsa és még néhány személy, ahol elmondták azt az összeget, ami idén lesz erre fordítva. (Babák Mihály közbeszól.) De aki esetleg nem figyeli a sajtótájékoztatót vagy a kormányának a működését, annak jelzem, hogy csak olvassa el a bizottság jegyzőkönyvét, ahol ugyancsak elmondták, hogy körülbelül 5-6 milliárd forint lesz - itt már kicsit növelték az összeget - ebben az évben erre a területre elköltve, és úgy, hogy ennek körülbelül talán a fele a foglalkoztatási szövetkezetekhez fog kerülni.

Ezért mondja azt a Jobbik, hogy ekkora összegek el lesznek költve. Nem kell ingatni a fejeket, nem kell gondolkodni rajta, ezt az önök kormánya jelentette ki. Csak ezt a tájékoztatást szerettem volna nyújtani a képviselőtársaimnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 293 2012.04.23. 9:07  256-326

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nos, az eddigi vitában már jól lehetett látni, hogy mennyire omolnak össze ennek a mondvacsinált bizottságnak az érvei. Remélem, majd ez a jegyzőkönyv az utókor számára nagyon jó tanúbizonysága lesz annak, hogy hogy is alakulnak Magyarországon a mindennapjaink.

Nos mindenképp el kell mondani, hogy nagy valószínűséggel ez a jelentés arra ad egy jó alkalmat, hogy elpalástolja a kormányzat azt, hogy gyakorlatilag a közbiztonságot Magyarországon nem tudja fenntartani. Ha az elmúlt 2-3 hét eseményeit nézzük át, azt a számos gyilkosságot, amely történt ilyen rövid idő alatt - gyakorlatilag naponta egy vagy két ember meghalt - ami hihetetlen mértékű bűnözés, gondoljunk csak a négyes gyilkosságra, a rokonait lelövöldöző vagy meggyilkoló fiatalemberre, vagy a Győrben lövöldözőkre, vagy a Sopronban, vagy sorolhatnám még tovább, vagy éppen húsvét vasárnapján Borsodban gyilkolászó cigány származású személyekre, akik nemcsak cigányokat, hanem magyar embereket is lemészároltak húsvét napján, illetve a cigányság kinevezett napján, amikor a hagyományaikról kellene megemlékezni. Remélem, hogy nem ez a hagyomány fog folytatódni az elkövetkező időszakban ennél a népcsoportnál.

(20.50)

Mindenképp el kell mondani, mielőtt továbbmegyek, itt már szóba került, hogy mit is keresett a Jobbik Gyöngyöspatán. Hát azt tettük, amit tennünk kell, amiért a fizetésünket kapjuk, amiért megválasztott minket Heves megye közössége, ugyanis Gyöngyöspatán csak a Heves megyei jobbikos képviselők jelentek meg, Vona Gábor, Mirkóczki Ádám és jómagam. Minket azért választottak meg ott a helyi polgárok, hogy foglalkozzunk az ügyeikkel. Valószínűleg a Fidesz képviselőit is ezért választották meg, de mint látható, most sem vesznek részt a vitában, nem érdekli őket, hogy Heves megyében mi történik, mi történik a magyar emberekkel, de szerintem az sem érdekli, hogy mi történik a cigány emberekkel. Persze hozzá kell tenni, hogy már valószínűleg a polgármesteri munkájukat végzik ilyenkor este 9 óra tájban, hiszen jelen pillanatban egy kivételével mindnyájan álláshalmozók és polgármesterek, és így nyilvánvalóan nincs idejük foglalkozni a megyei problémákkal.

Hadd mondjak el nagyon röviden néhány dolgot a jelentéssel kapcsolatban. Mindjárt hozzá kell tenni, hogy az országgyűlési határozat már önmagában prejudikál. Hiszen miről szól? A Jobbik és az LMP viszonylatában állít fel kérdéseket. A Jobbik esetében ez úgy hangzik: vizsgálja meg a bizottság, hogy külföldi személyek, illetve szervezetek szervezik és támogatják anyagilag Gyöngyöspatán, valamint hazánk más pontjain az egyenruhában tartózkodó, magukat valótlanul és jogellenesen - de hát azt már megbeszéltük, hogy ez nem igaz, ez is hazugság - rendfenntartónak beállított személyeket, csoportokat. Itt máris prejudikálás van, hiszen itt már arról van szó, hogy kijelentő módba helyezik azt a mondatot, hogy "támogatják", míg eggyel lejjebb, ahol az LMP-hez köthető dolgokról van szó, ott már csak arról van szó, hogy külföldi szervezetek "támogathatják". Tehát már ott kezdődött az egész, hogy maga a határozati javaslat gyakorlatilag megelőlegezte, hogy adott esetben kit is kell elítélni.

De nézzünk egy következő részletet a jegyzőkönyvből! Amikor a kronológiai sorrendhez érünk, akkor felvetődik, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület generálta a meglévő feszültségeket. Na most akkor volt meglévő feszültség vagy nem volt meglévő feszültség? Mert a jelentés arról szól, hogy gyakorlatilag semmilyen feszültség nem létezett Gyöngyöspatán, itt viszont arról van szó, hogy valamilyen feszültséget generált. Tehát elméletileg már megint megbukott egy állítás, önmagukkal kerülnek ellenvetésbe a jelentésnek ezzel a mondatával.

És egyáltalán milyen feszültségről van szó? Amikor én Gyöngyöspatára ellátogattam, akkor egyfajta feszültséget tapasztaltam: azt a feszültséget, hogy bizonyos személyek, bizonyos csoportok, a cigányság egy része - nem az egész természetesen, még véletlenül sem, sőt ki merem mondani, hogy a kisebbik része Gyöngyöspatán - bizony folyamatosan lopásból, bűnözésből élt a településen, elsősorban a fatolvajlások voltak mindennaposak, s bizony ez alatt a két hét alatt nem tudtak lopni, a rend helyreállt. Ez persze feszültséget okozott természetesen: a bűnözők tekintetében komoly feszültség forrása volt. Úgyhogy ebből a szempontból igaz, hogy feszültség keletkezett Gyöngyöspatán, de ez a bűnözők részére igaz. S ahogy már itt elhangzott, nem ok nélkül sírtak adott esetben a gyöngyöspatai asszonyok, amikor arról volt szó, hogy mi zajlik Gyöngyöspatán már évek óta, hogy milyen terrornak vannak kitéve a gyöngyöspatai cigánysorhoz közel lakó magyar családok.

A másik, amire mindenképp reflektálni kell, az az, hogy Tábi László volt polgármester úr ugyebár politikai nyomásról beszél. Először talán a politikai nyomás fogalmát kellene helyre rakni, hogy miről is van szó. Politikai nyomás az, amikor Magyarországon négyévente választás van, és négyévente lemond egy kormány, mert politikai nyomásra, a szavazatok hatására kénytelen ezt megtenni. Itt sem történt semmi más! Politikai nyomás volt, a lakosság, a helyiek politikai nyomása, ebben egyetértünk. De semmiképp sem arról volt szó, hogy lement adott esetben Vona Gábor, és azt mondta Tábi Lászlónak, hogy na, most én politikai nyomás alá helyezlek, és akkor mondjál le.

A következő, amiről mindenképp említést kell tenni: a jelentésben is szerepelnek bűncselekmények. Egytől egyig cigány származású személyek követték el, nem a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai! Miről van szó akkor? Miről beszélünk? Amikor az a cigány asszony megverte a kamerák szeme láttára az utcán kint lévő magyar asszonyt, az miről szólt? Az egy etnikai támadás volt, s ezért az igen súlyos bűncselekményért ez a cigány asszony kapott egy 250 ezer forintos pénzbüntetést, amit soha az életben nem fog kifizetni. Sokkal helyesebb lett volna, ha letöltendőt kapott volna, mert nyilván nem fogja tudni kifizetni ezt a büntetést.

De hasonló a helyzet, amikor arról ír a jelentés, hogy többen megtámadtak fiatalembereket. De nem írja le, hogy kik. Itt is félretájékoztat a jelentés, hiszen nem másról van szó, mint arról, hogy 80-100 cigány származású személy négy magyar fiatalt megtámadott, akik közül az egyik látható módon valóban provokálta ezeket a cigány személyeket. De ez még nem jelenti azt, hogy le kell vágni az ujját, nem jelenti azt, hogy agyon kell verni, és ha a rendőrség nem érkezik meg, akkor halálos áldozat lett volna az úttesten.

S végül, utoljára az összegzéshez szeretnék néhány mondatot hozzáfűzni. Azt írja az összegzés, hogy a településen terjedő szóbeszéd alapot szolgáltatott olyan téves érzet kialakulásához, hogy elviselhetetlen a romák általi terror Gyöngyöspatán. Tehát téves érzet! A lakók rosszul érezték, hogy mi történik velük. Rosszul érezték, hogy hídpénzt szednek a falu főterén, rosszul érezték, hogy leköpdösik őket, és hogy állandóan megdobálják őket kővel. Kérem szépen, egy 2800 lakosú településen nincs szóbeszéd, ott tények vannak, mert mindenki ismeri a másik helyzetét. Budapesten lehet szóbeszédről beszélni, de nem egy 2800 lelkes településen.

Utoljára még egy gondolat, ugyancsak a jelentés legvégéről, ami arról szól, hogy a Jobbik az általa kialakított konfliktus megoldásában már nem vesz részt. Én úgy gondolom, hogy itt a burleszk helye. Ki a polgármester jelen pillanatban Gyöngyöspatán? Juhász Oszkár, a Jobbik tagja. Ki tesz most rendet Gyöngyöspatán? Juhász Oszkár próbálja a rendet fenntartani, természetesen a rendőrség, a mezőőrök és a helyi lakosság segítségével. Miről beszélünk? Ez maga a burleszk, hogy a Jobbik nem vesz részt a rendteremtésben, hiszen egyedül a Jobbik az, amelyik jelen pillanatban Gyöngyöspatán a rend fenntartásában érdekelt, és a polgármestere ezért tesz is valamit.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 50 2012.05.14. 3:09  49-55

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Széll Kálmán-terv 2.0 egy brutális, újabb megszorító csomag a magyar társadalom ellen, ugyanis a kormány az idei 155 milliárdon túl jövőre 600 milliárd forintos megszorítást tervez végrehajtani. Mindez 2013-ban minden magyar állampolgárnak 60 ezer forintjába fog kerülni. Az előbb említett számadatok alapján megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi kormány ott folytatja a megszorítás politikáját, ahol Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon abbahagyták.

Míg Orbán Viktor az elmúlt két év sikeresen működő magyar gazdaságpolitikájáról beszél, addig Magyarországon közel 3 millió ember, vagyis a lakosság csaknem egyharmada él szegénységben. Közülük 1,2 millió a mélyszegénységben élők száma. A Széll Kálmán-terv szerint a cigány lakosság körülbelül 750 ezer fős, amelyen belül 500-600 ezerre tehető a mélyszegénységben élők száma. Vagyis: a mélyszegénységben élők fele cigány származású.

A Széll Kálmán-terv 2.0 számos fejezetben foglalkozik a felzárkóztatás kérdésével, azon belül a cigányság társadalmi integrációjával is, főként a munkaerő-piaci és az oktatási reformokat érintő pontokon. Utóbbira egy kiragadott példa, hogy a kormány a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében számos ösztöndíjprogramot támogat majd. Vagyis ezen intézkedések egy jelentős része ugyan a hátrányos helyzetűeknek szól, de kiemelten csak a cigány származásúaknak.

Emellett említhetjük még a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégiát, illetve a Magyarország kormánya és az Országos Roma Önkormányzat közötti keretmegállapodást, amely utóbbi - ugyancsak néhány példát kiemelve - százezer munkanélküli roma foglalkoztatásba történő bevonását, illetve érettségit adó tanulmányokban való részvételének etnikai alapú támogatását tűzi ki célul.

Felmerül a kérdés: miként bánik a kormány a szegénységben élők azon részével, akiket - lévén nem cigány származásúak - romaként nem támogat? (Sic!) Hiszen ne felejtsük el a korábban idézett statisztikát, miszerint a szegénységben élők több mint kétharmada, a mélyszegénységben élőknek pedig fele nem cigány származású. Őket tehát a kormány azon intézkedései, programjai, amelyek a cigányságot pozitívan diszkriminálják, hátrányosan megkülönböztetik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon 400 ezer gyermek hátrányos helyzetű, körülbelül a felük cigány származású. Ne értsen félre, nem sajnálom a cigány származású gyerekektől a felzárkóztatásra fordított pénzeket. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Azt sajnálom, hogy a másik 200 ezer magyar gyermeknek - tisztelt fideszes képviselő úr - nem jut ugyanaz a lehetőség, ami a roma gyerekeket megilleti.

Miért különbözteti meg hátrányosan a magyar embereket a kormány a támogatások esetében? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miért érdemtelen egy szegény magyar gyerek a felzárkóztatást segítő programokra?

Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 54 2012.05.14. 1:07  49-55

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Természetesen nem tudom elfogadni ezt a választ, hiszen igenis különbséget tesznek. Számos idézetet tudnék mondani különböző programokból, de ön is említette a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégiát. Kérem szépen, ebben az szerepel, hogy a kormány és az Unió támogatja 150 ezer roma lakossági szűrővizsgálaton való részvételét.

Megkérdeztem már, hogy vajon ez a szűrővizsgálat hogyan fog lezajlani. Ha véletlenül egy cigánytelepre egy magyar ember benősült vagy valahogy bekerült a családba, őt vajon majd a sorból ki fogja-e állítani az orvos, amikor egy ilyen vizsgálaton kell részt vennie?

Kérem szépen, elmondtuk, hogy ha az MSZP után ugyanazt fogják csinálni, akkor egyre nagyobb ostorral fogjuk önöket ostorozni, hogy vessenek véget ennek a gyakorlatnak. És hiába beszél itt Tasó László és más képviselő arról, hogy nem számít a magyar gyerek, igenis, nekünk számítanak a magyar gyerekek, és ugyanúgy számítanak, mint a cigány gyerekek, de jelenleg a kormány politikájában nem ez tükröződik vissza. Számos konkrét idézetet tudok mondani önöktől. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 233 2012.06.11. 2:01  230-240

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Két percben nehéz reagálni erre a határozati javaslatra. Mindenképp el kell mondani, hogy amiket hallottunk Kiss Péter képviselőtársam szájából, azok igazából a tüneti dolgokra irányultak. Úgy gondolom, és a Jobbik-frakció úgy gondolja, hogy az a szegénység, ami Magyarországon tombol és már 4 millió embert érint, elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát hajtott végre, amely gyakorlatilag csődbe vitte az országot.

Ennek sok-sok része van. Része az a sok presztízsberuházás, ami különböző helyeken készül és milliárdokba, tízmilliárdokba kerül ahelyett, hogy más fontosabb területekre fordítanának pénzeket. Része az az egyre nagyobb nyilvánvaló politikai korrupció is, amit nem is tagadnak igazából még itt a Házban sem, de része ennek az a réteg is, amely gyakorlatilag úgy gondolja, hogy ingyenélésre be lehet rendezkedni, és nem kell semmit hozzátenni munka tekintetében a magyar állam építéséhez. Része az EU és az IMF.

Itt mindenképp megállnék, mert itt derül ki az a farizeusság, ami ezt az előterjesztést jól mutatja, ugyanis önök, tisztelt szocialista képviselőtársaim, folyamatosan azt kérik, hogy hódoljunk be az EU-nak, az IMF-nek, és teljesítsük azt, amit ők akarnak. Ők azt akarják, hogy Magyarországon ne legyen minimálbér-emelés, azt akarják, hogy az oktatásban, a szociális területen, az egészségügyben újabb megszorítások jöjjenek, önök ezt akarják folyamatosan gyakorlatilag kérni (Zaj és közbeszólások az MSZP padsoraiban.) a magyar parlamenttől. Én úgy gondolom, hogy ezt nem lehet teljesíteni. És pontosan ezt mutatja, hogy önök a szegényekért szót emelnek, de amint kormányzati pozícióba kerülnének, hatalmas megszorításokat tennének, hiszen egyik képviselőjük ezt mondja el minden egyes a médiában, másikuk pedig ennek az ellenkezőjét. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Miről beszélsz? - Próbáljuk ki!)

Magyarul, azt tudom üzenni önöknek, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. (Taps a Jobbik és a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Őfelsége ellenzéke!)