Készült: 2019.10.16.18:05:18 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
2 159 2010.05.17. 1:30  95-180

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyugtatom Harrach Péter frakcióvezető urat, és ebben csatlakozom frakciótársaimhoz, hogy a lehető legnagyobb felelősség tudatában döntöttünk úgy, hogy kezdeményezzük a politikai vitanapot Trianon kapcsán. Mi, jobbikosok ugyanis úgy gondoljuk, hogy az elmúlt húsz évben megszokottakkal ellentétben beszélni kell a problémákról. Ezért nevezzük nevén például a cigánybűnözést, és ezért gondoljuk azt, hogy beszélnünk kell Trianonról is.

A június 4-ei 1920-as békediktátumnak ugyanis máig ható következményei vannak, hiszen sokakat ért negatív megkülönböztetés a szomszédos országokban csak azért, mert magyarok. Éppen ezért sajnálattal vesszük azt, hogy ebben a tekintetben önök, úgy tűnik, nem kívánnak szakítani az elmúlt húsz év gyakorlatával, a "merjünk kicsik lenni" elvvel. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Szerintünk végre ki kell állnunk a nemzeti érdekekért. Nem mások érzékenységét kell szemünk előtt tartani ezekben a kérdésekben, és beszélnünk kell a létező problémákról, így a trianoni békediktátum máig ható következményeiről is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 340 2010.05.26. 1:18  333-347

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is úgy vélem, hogy az egyik legkirívóbb példája volt az aránytalanításnak ez a bizonyos 50 százalék plusz 1 feletti szavazatok töredékszavazatként történő beszámítása az egyéni képviselőjelöltek esetében lehetőségként. Nem véletlen az, hogy nemcsak mi, jobbikosok, hanem a többi ellenzéki képviselőcsoport is kifejezte ezzel kapcsolatban az aggályait, és éppen ezért értékelem azt pozitívumnak, hogy Kővári János fideszes képviselőtársam benyújtott egy olyan irányú módosító javaslatot, amely arra vonatkozik, hogy ezt töröljék el. Úgyhogy azt gondolom, hogy ezt mindenképpen sikerként értékelhetjük.

És még annyit szeretnék a figyelmükbe ajánlani, hogy rengeteg módosító javaslatot megfogalmaztunk, néhány esetben egy adott ponthoz több módosítást is beadtunk, éppen azért, hogy bizonyítsuk a konstruktivitásunkat. Kérem a tisztelt előterjesztőket, és kérem tisztelettel kormánypárti, leendő kormánypárti képviselőtársaimat, hogy tekintsék át, és fontolják meg ezeket a módosító javaslatainkat, ezeknek az esetleges támogatását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 178 2010.06.21. 2:05  177-182

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az országgyűlési választási kampány hajrájában Szentgotthárdon járt Áder János európai parlamenti képviselő, valamint több Vas megyei fideszes képviselőtársam, akik részéről komoly ígéretek hangzottak el a hulladékégetővel szembeni kemény fellépésre vonatkozóan.

Áder János egy újságírónak válaszolva kijelentette, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány puhány volt a hulladékégető kérdésében. Szerencsére ez már a múlt, ezért inkább térjünk rá a jövő feladataira. Áder János leszögezte: pártja választási győzelme esetén az új kormány keményebben és határozottabban fog fellépni a szemétégető városunk, Szentgotthárd mellé építése ellen. Hozzátette, hogy elsősorban a külügyminiszter rendelkezik ehhez eszközökkel.

Tisztelt Külügyminiszter Úr! A Szentgotthárdon és környékén élők várják a kormány, azon belül is a külügyminiszter úr lépéseit. Főleg annak tükrében, hogy a szemétégető megépítését nemrégiben másodfokon is engedélyezte az illetékes hivatal. A minden követ megmozgató és ezért elismerést érdemlő civilek, illetve a környezetük és saját, valamint utódaik egészségét féltő emberek bíznak benne, hogy ez esetben nem csak kampányfogásról volt szó. Csak remélni tudjuk, hogy az új kormány fel meri vállalni a szükséges diplomáciai lépéseket Ausztriával szemben. Ugyanezt várjuk el mi, szentgotthárdiak a kormánytól a Rába szennyezésének ügyében is. Hazánk csak úgy érhet el sikert, ha nem engedünk a negyvennyolcból.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem önt, hogy adjon konkrét választ arra, milyen tervei vannak a kormánynak és személyesen önnek a tervezett hulladékégető megépítésének és a Rába további szennyezésének megakadályozása érdekében. Lesz-e ezekben a minden szentgotthárdi és térségbeli számára égető ügyekben is gyökeres változás?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 160 2010.10.19. 4:57  155-167

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, hogy nem fogom kitölteni a rendelkezésemre álló 15 perces időkeretet a törvényjavaslattal kapcsolatban, azonban néhány percben mindenképpen meg kívánom fogalmazni álláspontunkat. Azért csak ilyen röviden, mert mint hallhattuk, alapvetően jogharmonizációról van szó, a kettős felhasználású termékekre vonatkozó tanácsi rendelet jogharmonizációjáról.

Elöljáróban leszögezném, hogy támogatjuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, de bizonyos kritikát meg kívánunk, meg kívánok vele kapcsolatban fogalmazni. Mindenekelőtt leszögezném azt is, hogy a korlátozás lehetősége, ami szerepel a törvényjavaslatban, mindenképpen pozitív és üdvözlendő.

Kritikáink közül az egyik, hogy véleményünk szerint tovább is elmehetne ez a javaslat, a másik pedig az, hogy egy újabb törvény és újabb rendelet rögzít ebben az esetben majd közigazgatási hatáskört, feladatokat és eljárást, ezzel szemben mi úgy gondoljuk, hogy a kormány nekiláthatna végre a széttöredezett közigazgatási hatósági feladatok összefogásának, egységesebb szabályozásának. A külkereskedelmi korlátozások elrendelésére jelenleg meglévő kormány-, illetve miniszteri szintű szabályozás helyett mindenképpen üdvös egy egységes struktúra, jelen esetben a most tárgyalt törvénymódosítás felhatalmazása alapján megszülető kormányrendelet általi szabályozás.

Világos az is, hogy a külkereskedelem korlátozása - EU-tagságunk okán - kényes kérdés, és óvatos, hozzáértő kezet igényel minden hazai jogalkotási beavatkozás. A külkereskedelmi engedélyezési hatósági eljárásokban alkalmazandó bírságolás lehetőségének törvényi megteremtése alapvetően fontos lépés. Nemcsak uniós szemüvegen keresztül, hanem a nemzeti érdekeket szem előtt tartva is lényeges kérdésről van szó. A külkereskedelem minden kis szegletében azt láthatjuk, hogy a hatósági felügyelet, ellenőrzés és szankcionálás a biztonsági és minőségbiztosítási prioritások szem előtt tartásában igenis éppen a növekvő szerepvállalás irányába kell hogy mutasson.

A Jobbik véleménye szerint a feladott nemzeti szuverenitás mást, többet követelne meg, mint a jelen szerény javaslat által is érintett hatósági hatáskör. Egy erős állam külkereskedelmi viszonyokat szabályozó hatósága esetén nem is lehet kérdés sem a bírság, sem mondjuk, a hatóság birtokába jutott adatok - természetesen az alkotmány, illetve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között történő - kezelése, összességében mégis üdvözöljük ezt a javaslatot, mint említettem az elején, mert a hatósági jogkörök erősítése, felértékelése irányába mutat.

Felmerül viszont a kérdés, hogy ha egy egységes jogalkotói koncepció jár a tisztelt előterjesztők fejében, annak törvényi megjelenítésére miért nem kerítettek módot a jelen javaslat keretében, és miért csak a kormány által a törvényhozás háta mögött, származékos jogalkotói hatáskörben megalkotásra kerülő kormányrendeletnek ágyaznak meg. Technikai részletszabályokat nyilván nem célszerű törvényben szabályozni, ám az előttünk fekvő javaslat mégsem tesz többet, mint lehetőséget ad a kormánynak egy újabb kérdés szabályozására a törvényhozói garanciák köréből kivont jogalkotás útján.

Szintén érdemes megjegyezni, hogy a javaslat 3. §-a - az új 140/B. § - a szankció alkalmazásának törvényi megteremtésével és majd az azt minden bizonnyal kibontó, számunkra láthatatlan kormányrendelettel ismét a jogrendszer széttöredezése felé mutat. A speciális államigazgatási hatósági eljárások körében egy újabb helyen jelenik majd meg szankció, egy újabb divergáló mechanizmus születik, ahelyett, hogy a hasonló pénzbírságolási, közigazgatási hatósági aktusok szabályozását összefogni, minél kevesebb helyen szabályozni, a közös ismérveket vesszőnyalábba kötni igyekeznének, ebbe tűzve bele az állam hatalmi státusának kétfejű bárdját.

A kormánypártoknak megvan az a kényelmes parlamenti többségük, ami az apró, félreeső, divergáló szabályozások helyett a korábbi széttöredezett államigazgatási hatósági eljárások és szankciók összefogására, egységesebb újrakodifikálására is lehetőséget biztosít. A Jobbik véleménye szerint ebbe az irányba, vagyis az érdemi, távlatokba is tekintő jogalkotás felé kellene elindulni. Ebben mi is partnerek tudnánk lenni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 177 2010.10.20. 3:20  80-188

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Külügyminiszter Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendelkezésünkre álló időkeretben szeretnék egy, a Jobbik véleménye szerint megkerülhetetlen kérdést érinteni.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az EU-elnökség a nemzeti érdekek érvényesítése elé bizonyos korlátokat állít, ám úgy véljük, hogy a határon túli magyarok érdekeivel összhangban levő fellépés elvárható lenne a nemzeti ügyek kormányától.

Az Európai Tükör szeptemberi számában Martonyi János külügyminiszter úr a következőt mondta: "A tagállamok közötti konszenzusteremtés, a honest broker szerepének betöltése és a nemzeti érdekek érvényesítése összhangban van egymással, hiszen ha hozzá tudunk járulni egy erősebb és egységesebb Unió megteremtéséhez, akkor ezzel valójában a nemzeti érdekeinket érvényesítjük."

Ezzel euroszkeptikus, azaz, ahogyan Balczó Zoltán a vezérszónoklatában fogalmazott, inkább eurorealista pártként erősen vitatkozunk. A Jobbik szerint a prioritások között szerencsésebb lenne a kulturális sokszínűség megerősítése helyett a nemzeti kisebbségek védelmének előtérbe helyezése. Érdemes megemlíteni, hogy a Deutsch Tamás által is említett lisszaboni szerződés kihirdetésének az Országgyűlés általi olvasatlan megszavazásával egy napon, 2007. december 17-én elfogadásra került egy határozati javaslat is, ebből idéznék: "Tekintettel arra, hogy a lisszaboni szerződés 1. cikke 3. pontjának megfelelően az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke az Unió értékei között említi a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, erre vonatkozóan az Országgyűlés a következőket tekinti irányadónak: az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke által a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az Unió alkotmányos alapelvévé vált. A Magyar Országgyűlés szerint a cikk vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak közös gyakorlására is."

Sajnos ez a határozati javaslat csak jelképes, hiszen annak idején Szájer József az alkotmányozó konvent tagjaként kezdetben a nemzeti kisebbségek kollektív jogai mellett állt ki, azután később kompromisszumként már a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak a beemelésével is megelégedett volna, mondván, hogy úgyis mindenki tisztában van azzal, hogy ezek a kollektív jogokra vonatkoznak, ám végül az Európai Unió alapjogi chartájába csak a "kisebbségekhez tartozó személyek jogai" kifejezés került be, tehát eltűnt a nemzeti, etnikai jelző, és ez a megfogalmazás például a szexuális orientációra is vonatkozhat.

A Jobbik álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: az őshonos kisebbség kategóriájának elfogadtatása a tagállamok közötti érdekellentétek ellenére is az egyik legfőbb célunk kellene hogy legyen, hiszen ez hazánk és a magyar nemzet érdeke.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 162 2010.11.15. 2:02  161-164

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt héten a sajtóban arról olvashattunk, hogy a kormány átcsoportosításra készül az uniós támogatások között. Összesen 69 kilométernyi, kistelepülésekhez köthető útszakasz fejlesztési tervét törölhetik a kis- és középvállalkozások uniós forrásokhoz juttatásáról szóló ígéretek teljesítéséhez. A tervezett változások rendkívül hátrányosan érintik szűkebb hazámat. A Vas megyeiek az elmúlt 20 évben már megszokhatták, hogy mindig a vesztesek között vannak, de titkon remélték, hogy a nemzeti együttműködés rendszere változást hoz e téren is. Sajnos, csalódniuk kellett. A szaktárca előzetes tervei szerint több, sürgős felújításra váró Vas megyei alsóbbrendű út átépítése is csúszhat. Sajtóértesülések szerint a kormány 65-66 kilométer alsóbbrendű út felújításáról, burkolatának megerősítéséről mondhat le a nyugat-dunántúli régióban.

Információk szerint a törölt beruházások közé tartozik a Balogunyom és Ják közötti, 8712-es jelű, 0,5 kilométeres szakasz, valamint a 84 143-as jelű, 1,2 kilométeres táplánszentkereszti útszakasz. Felmerült a Bük és Acsád közötti, 8637-es, 2,1 kilométer hosszú szakasz felújításának elhalasztása is, illetve egy másik tervezett vasi projektet, a Tormásliget és Csepreg közötti 13,5 kilométeres, 8624-es utat is érintheti a döntés.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nem ezeken a projekteken kellene spórolni, hiszen az autóval közlekedők biztonságára mindenképpen érdemes áldozni. Az érintett útszakaszok pedig igencsak rászorulnának már a felújításra, mert rendkívül balesetveszélyesek. Kérem önt, adjon választ arra, hogy igazak-e a sajtó értesülései, azaz ismét a vesztesek közé kerül-e Vas megye. Kíván-e tenni azért a kormány, hogy biztonságos utakon közlekedhessünk a nyugati végeken?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 98 2010.11.18. 9:14  1-287

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam az Uniós fejlesztések címet viselő fejezettel, valamint az uniós források felhasználásával kapcsolatban kívánom ismertetni a Jobbik képviselőcsoportjának álláspontját. A tegnapi napon Varga Géza frakciótársam már érintette a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés témakörét, így erre nem térnék ki hozzászólásomban.

Mindenekelőtt szeretném rögzíteni azt, hogy az Állami Számvevőszék jelentése több kritikai észrevételt is megfogalmaz az érintett 19. fejezettel kapcsolatban. Bizottságunkban, az európai ügyek bizottságában megfogalmazott kisebbségi véleményünkben is idéztünk ebből egyet, ezt most is megtenném. "Az uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználásának elősegítésére tett intézkedésekkel kapcsolatban megállapítjuk, hogy az Uniós fejlesztések fejezet fejezeti kezelésű előirányzataira 2011-re összességében rendelkezésre álló keretösszeg biztosítja a feladatok ellátását, mivel a felülről nyitott előirányzatok erre lehetőséget adnak. Ugyanakkor a költségvetési törvényjavaslat, az elmúlt évre vonatkozó költségvetési törvény normaszövegével szemben - az EGT és a norvég finanszírozási mechanizmus kivételével - nem tartalmazza a felülről nyitás igénybevételét megelőző eljárási szabályokat, azaz az előirányzatok közötti szabad átjárhatóság alkalmazását."

Még egy észrevételt tennék az Állami Számvevőszék véleményéhez kapcsolódóan, ezt a 155. oldalon olvashatjuk. "A törvényjavaslat a folyó kiadások és jövedelemtámogatások törvényi soron 10 milliárd forinttal magasabb összegű támogatást tartalmaz, mint ahogyan az a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában rendelkezésre álló munkaanyagokban szerepelt. A 10 milliárd forint támogatási többletben 5,9 milliárd forinttal szerepel a top up, 4,1 milliárd forint viszont a helyszíni ellenőrzést követően került kialakításra. Tartalmára, tervezésének okaira, megalapozottságára vonatkozóan nem rendelkezünk információval." Ezt a két véleményt kívántam idézni az Állami Számvevőszék jelentéséből, most pedig rátérnék saját, a fejezettel kapcsolatban megfogalmazott kritikáink ismertetésére.

Elmondhatjuk, hogy első ránézésre akár elégedettek is lehetnénk ezzel a fejezettel, mégsem vagyunk maradéktalanul azok. A problémát az jelenti, hogy a számok nem feltétlenül tükrözik a valóságot. Miért mondom ezt? Azért, mert a számok, mutatók nem adnak választ arra a kérdésre, hogy a pénzek hatékonyan kerülnek-e felhasználásra, a mi véleményünk szerint pedig - sajnos - többnyire nem.

A másik problémát az jelenti, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervből nehézkes támogatni a kis- és középvállalkozásokat. A válság idején, a Bajnai-kormány alatt történt egy átcsoportosítás a kkv-k javára, de ez a források minimális hányadát érintette. Tartunk attól, hogy sajnos a jelen esetben is csak deklarációról van szó a kormány részéről, és nem is azért gondoljuk ezt, mert ne látnánk az ez irányú szándékot a kormány oldaláról, hanem azért, mert maga Fellegi miniszter úr is elismerte, hogy egyáltalán nem egyszerű a források átcsoportosítása. A Jobbik határozott véleménye az, hogy a gyakorlatban nem történt meg az az áttörés, amelyről a kormány képviselői, valamint a kormánypárti képviselőtársaink beszélnek, legalábbis a kkv-szektor még egyáltalán nem érzékeli ezt.

Fontos észrevételünk, hogy szükséges lenne mechanizmusokat kidolgozni arra, hogy ne csak a formai megfelelést, hanem a hatásokat is értékelni lehessen. Ráadásul erre a technikai segítségnyújtás keret forrásokat is biztosít, megvan tehát rá a lehetőség. Azért is tartjuk ezt fontosnak és szükségesnek, mert meglátásunk szerint igenis jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a jövőben az eddigieknél sokkal eredményesebben kerüljenek felhasználásra az EU-s források.

Azt gondolom, abban többségében egyetértünk itt az Országgyűlésben, hogy az elmúlt nyolc év tapasztalatai meglehetősen keserűek, ezért komoly változásokra van szükség ezen a területen is. Hörcsik Richárd képviselőtársam, bizottságunk elnöke a tegnapi napon fordulópontról beszélt; átlátható, valós tervezést, pozitív fordulatot emlegetett felszólalásában. Mi azonban sajnos nem látjuk a tényleges garanciákat a valódi fordulatra, azaz arra, hogy valóban növekedni fog a támogatások célzottsága, és valóban növekedni fog a támogatások közvetett társadalmi és gazdasági hasznossága.

Ez nemcsak a mi részünkről megfogalmazott igény, hanem látni kell azt, hogy a magyar társadalom részéről is hatalmas igény jelentkezik erre. Hiszen akkor, amikor a pályázatokra szánt források 5-10 százaléka pályázatíró cégekhez jut - és akkor még nem is beszéltünk a megnyert összeg utáni jutalékról -, akkor ezek a jelenségek joggal váltanak ki ellenérzéseket a társadalom jelentős részében. Ugyanúgy, ahogy ellenérzéseket váltanak ki az uniós pénzelosztások átláthatatlanságával kapcsolatos visszásságok is; és valljuk be, hogy van alapja azoknak a kijelentéseknek, amelyek arról szólnak, hogy az uniós pénzelosztások a korrupció melegágyait jelentik. Az elmúlt időszakból a legkirívóbb példa a 40 millióból készült 40 centiméteres, így korlátot nem igénylő bodrogkeresztúri kilátó esete volt.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom végéhez közeledve a kritikát követően néhány pozitív mozzanatot is fel szeretnék villantani. Hörcsik képviselőtársam tegnapi felszólalásával kapcsolatban mindenképp egyet tudunk érteni azokkal a szavakkal, amelyek a támogatások átlátható és hatékony felhasználásáról szóltak, és örömmel hallottuk azt is a képviselőtársunk részéről, hogy ő is egyetért azzal, hogy a munkahelyteremtő, foglalkoztatást növelő beruházásokat kellene előnyben részesíteni a presztízsberuházásokkal szemben. Ez a Jobbik frakciója és a Jobbik párt véleménye szerint is mindenképpen jó és támogatandó irány, mivel meglátásunk szerint az uniós források felhasználása során elsődleges célként a gazdaság élénkítését kell megjelölnünk, ennek kell prioritást élveznie. Örömmel vettük éppen ezért az elmúlt hónapok során az ezzel kapcsolatos pozitív híreket, nyilatkozatokat, amelyek a kormány több képviselője részéről arról szóltak, hogy az eddigieknél jelentősen nagyobb arányban kívánják az uniós forrásokat a gazdaság fejlesztésére fordítani.

Reméljük, hogy a szavakat ez esetben tettek is követni fogják, ahogy azt is reméljük, abban is bízunk, hogy a már említett kis- és középvállalkozások kiemelt támogatásával kapcsolatban a nemzeti együttműködés kormánya meg tud majd birkózni az előtte tornyosuló uniós korlátokkal.

Végezetül szintén örömmel vettük azokat a kijelentéseket a kormány részéről, amelyek arról szóltak, hogy meg kell változtatni az uniós források felhasználásának a rendszerét. Véleményünk szerint is mindenképpen a jelenleginél egyszerűbb, kevésbé bürokratikus rendszerre van szükség ezen a területen, emellett pedig mindenképpen figyelni kell az ügyeskedők kiszűrésére, és szigorúbban nyomon kell követni a pályázatokat.

(12.10)

Az intézményrendszer egyszerűsítésével kapcsolatban is láthatjuk azonban azt, hogy itt is akadályokba ütközik a kormány. Az egyik ilyen akadályt az jelenti, hogy a 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklus utolsó harmadában vagyunk, a másikat pedig bizonyos uniós szerződések alkotják, de bízunk benne, hogy a nemzeti ügyek kormánya le tudja küzdeni ezeket az akadályokat, és olyan változtatásokat tud végrehajtani, eszközölni ezen a területen, azaz az európai uniós források felhasználásának a területén, amelyek a magyar emberek megelégedésére szolgálhatnak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 160 2010.11.29. 2:12  159-162

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Két héttel ezelőtt kérdést tettem fel Fellegi miniszter úrnak, amelyre akkor is az államtitkár úr válaszolt. A kérdés arra vonatkozott, hogy igazak-e azok a sajtóértesülések, miszerint a kormány olyan irányú átcsoportosításra készül az uniós támogatások között, amely összesen 69 kilométernyi, kistelepülésekhez köthető útszakasz fejlesztési tervének törlését tartalmazza.

Az államtitkár úr akkor elmondta, hogy a sajtóhírek spekulációnak tekinthetők, mivel döntések még nem születtek. Mint bebizonyosodott, sajnos szükséges volt a "még" szó használata, hiszen az elmúlt héten arról olvashattunk, hogy megszületett a szűkebb hazámat rendkívül hátrányosan érintő határozat. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében sem javul Vas megye helyzete, megyénk ismét a vesztesek oldalára került.

A november 19-én meghozott kormányhatározat melléklete az Új Magyarország fejlesztési tervből törölt beruházások között döntő többségben vasi projekteket tartalmaz. A mellékletben megtalálhatók azok a projektek, amelyekről két héttel ezelőtt említést tettem. Törlésre kerül a Balogunyom és Ják közötti szakasz, valamint a táplánszentkereszti útszakasz. Valóban elhalasztásra kerül a Bük és Acsád közötti szakasz felújítása is, illetve a negyedik, általam említett vasi projektet, a Tormásliget és Csepreg közötti utat is érinti a döntés.

A sor azonban folytatódik. Nem történik meg a Szentgotthárd és az országhatár közti út felújítása sem, ugyanúgy, ahogy a Ramocsa és Bajánsenye, a Szatta és Nagyrákos, a Magyarszombatfa és Csákánydoroszló, a Tompaládony és Bük, a Sajtoskál és Bük, valamint a Körmend és Nagykölked közötti szakaszok felújítása sem. Az érintett utak többsége rendkívül rossz állapotú és balesetveszélyes, ezért érthetetlen a kormány döntése.

Tisztelt Államtitkár Úr! Meddig kell még várniuk arra a Vas megyeieknek, hogy ne mostohagyerekként kezeljék őket? Miért ezeken az igenis szükséges útfelújításokon, a gépkocsival közlekedők biztonságán akar spórolni a nemzeti együttműködés kormánya?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 90 2010.12.14. 1:34  21-346

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A hosszúra nyúlt kétperces szócsatákat követően én az újra megnyitott részletes vitáról szóló ajánlásnak a 150. és 154. ajánlási pontjaihoz kívánok röviden hozzászólni, amelyek ahhoz a módosító javaslathoz kapcsolódnak, amit jómagam nyújtottam be az M8-as főút körmendi elkerülő szakaszának megépítésével kapcsolatos munkálatok elkezdését szorgalmazva.

A körmendi elkerülő út megépítése rendkívül hosszú ideje húzódó kérdés. Rengeteg ígéretet hallhattunk ezzel kapcsolatban az elmúlt évek során, ezért bízom abban, hogy ez a módosító javaslat elnyerheti képviselőtársaimnak a támogatását, különösen bízom abban, hogy elnyerheti kormánypárti képviselőtársaimnak a támogatását, hiszen ők ellenzékben kiálltak e mellett az ügy mellett, elismerve annak fontosságát és sürgősségét, és utalva arra, hogy a körmendi elkerülőnek a megépítését külön lehetne kezelni a Körmend és az országhatár közötti szakasztól.

Éppen ezért úgy gondolom tehát, hogy a munkálatoknak az elkezdése a hatalmas átmenő forgalom és az elviselhetetlen mértékű kamionforgalom miatt mindenképpen szükségszerű lenne, ehhez kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(10.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 317 2010.12.20. 1:12  308-318

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportja támogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság kormánya közötti székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Ugyanúgy, ahogy támogattuk a sürgősségi javaslatot is, mivel egyet tudtunk érteni azzal az indoklással, miszerint az Országgyűlés részéről mindenképpen szükséges lenne ennek a törvényjavaslatnak az európai uniós soros elnökségünk megkezdése előtti megszavazása, kihirdetése. Miután ebben az esetben egy feltétlenül üdvözlendő, komoly jelentőségű és hazánk presztízsét növelő tényt jelent az, hogy ennek az uniós intézménynek a központja Budapestre kerül, illetve az államtitkári expozéban összefoglalt célokkal is egyet tudtunk érteni, azonosulni tudtunk, ezért a Jobbik képviselői a határozathozatal során az igen gombot fogják megnyomni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(23.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 214 2011.02.14. 2:07  213-216

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kőszegi Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1957 óta működik, folyamatosan módosuló szerkezettel. Az intézmény korábban országos beiskolázással látta el az óvodáskortól a szakmatanulásig bezárólag a sajátos nevelési igényű tanulók speciális nevelését- oktatását. Befogadási hatáskörét néhány évvel ezelőtt szűkítették.

A jelenleg nagyjából 400 fős tanulólétszámmal, illetve 169 alkalmazottal működő intézmény fenntartására Vas megye önkormányzata az elmúlt években egyre kisebb összeget tudott fordítani. Az idei évtől tovább csökken a támogatás, az sni-s gyermekek és családjaik számára magas szakmai színvonalú nevelést, oktatást és rehabilitációt biztosító intézmény helyzete egyre nyugtalanítóbb, további fennmaradása egyre bizonytalanabb, az intézmény a léthatárra ért.

Ezt alátámasztandó az államtitkári választ követően átnyújtok majd egy CD-t államtitkár úrnak. A Dr. Nagy László EGyMI az országban egyedülálló módon fogadja az 1-8. osztályos SNI-s gyermekeket, emellett kollégiummal is rendelkezik, ezért kiemelten fontos, hogy életben tudjon maradni. Komoly szakmai tapasztalatokkal bíró személyekkel beszélve bátran jelentem ki, hogy a normál iskolába történő integrálás ez esetben nem nyújthat megoldást, sőt a társadalom szempontjából rendkívül súlyos problémákhoz vezethet.

A kiutat az jelenthetné, ha a sikeres szakmai munkát folytató intézmény országos befogadási hatáskörrel minisztériumi fenntartás alá kerülne. Az elmúlt 8 év vezetőinek felelőssége vitathatatlan, de most már nem elfogadható, ha rájuk mutogatnak, hiszen már az önök térfelén pattog a labda. Az intézményben tanuló gyerekekkel és az ott dolgozókkal együtt bízom benne, hogy a nemzeti együttműködés kormánya nekiáll végre az érdemi lépések megtételének ezen a területen is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mi lesz a kőszegi Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény sorsa? Mi vár az ott tanuló gyerekekre? Milyen megoldási javaslatai vannak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak az intézmény megmentésére?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 152 2011.02.22. 4:50  147-306

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam képviselőtársaimmal együtt három módosító javaslatot nyújtottam be az előttünk fekvő határozati javaslathoz. Ezek közül most kettőről kívánnék beszélni, kettővel kapcsolatban kívánom elmondani azokat a legfőbb érveket, amelyekkel meg kívánom győzni önöket arról, hogy támogassák ezeket a javaslatokat. Az egyik az ajánlás 42., a másik pedig az ajánlás 47. pontjában található.

Először a Novák Előd képviselőtársammal együtt benyújtott módosító indítványról szólnék néhány percben. Ezzel az indítvánnyal mi az egyre inkább elharapódzott politikusbűnözésnek a visszaszorítását kívánjuk elérni, és a javaslatban az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának megteremtését, a mentelmi jog eltörlésének, valamint a politikusi álláshalmozás tiltásának az alkotmányban történő megjelenítését irányozzuk elő, javasoljuk. Mi ezeket a témákat, ezeket a kérdéseket már az országgyűlési választási kampány során egyértelműen és határozottan felvállaltuk, szerepeltek választási programunkban is.

Tudjuk azt persze, hogy ezek közül a kérdések közül többről is elmondható az, hogy jogi szempontból nem egyszerű a megoldásuk, például annak a kérdésnek a megoldása, amelyről én szeretnék beszélni, a visszahívhatóság intézménye, és majd az álláshalmozás kérdéséről Novák Előd képviselőtársam fog önöknek beszélni. Ezért aztán egyrészt azt leszögeznénk, hogy mindenképpen szükségesnek tartjuk az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának az alkotmányban történő rögzítését, de a részleteket természetesen alacsonyabb szintű jogszabályokban kívánjuk majd rendezni. Ehhez természetesen az kell majd, hogy erről megfelelő komolyságú, megfelelő mértékű parlamenti vita és társadalmi vita történjen, és ezt követően tudjuk majd ezt kivitelezni.

Ami itt a kulcsszó véleményünk szerint, az a relatíve szabad mandátum elve, és itt a relatíve szón van a hangsúly. Álláspontunk szerint alaposan kidolgozott szabályok, pontosan megfogalmazott indokok alapján kell természetesen megteremteni az országgyűlési képviselők visszahívásának a lehetőségét. Az egyéni képviselők esetében ez valamivel könnyebb, hiszen itt kézenfekvőnek tűnik egy lehetőségként a népszavazás intézménye, egy másik lehetőségként pedig a kvázi népszavazásnak minősíthető, jelentős mennyiségű, meghatározott számú aláírás gyűjtésének a lehetősége. Mint említettem, természetesen pontosan megfogalmazott indokok fennállása esetén fogadható el egy népszavazás, illetve fogadhatóak el majd ezek a bizonyos aláírásgyűjtő ívek.

A listás országgyűlési képviselők esetében elismerem, hogy nehezebben kivitelezhető ez a dolog, de úgy gondolom, hogy egy érdemi parlamenti és társadalmi vitát követően erre is fogunk majd tudni megoldást találni, ezért kérem én önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot, hiszen egyértelmű az, hogy egy komoly társadalmi igény jelentkezik arra, hogy megteremtődjön az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának a lehetősége.

A másik módosító indítvány, amiről röviden beszélni szeretnék, az a javaslat, amit Dúró Dóra képviselőtársammal együtt nyújtottam be. Két módosító javaslatot nyújtottunk be együtt, ezek között található az az egyetlen javaslat is, amit a 49-ből támogatott az eseti bizottság, de erre én most nem szeretnék részletesebben kitérni, ezt majd képviselőtársam megteszi.

Én a másik javaslatról kívánok önöknek néhány mondatot elmondani, arról a javaslatról, amit nem támogatott az eseti bizottság, ez a bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez kapcsolódó javaslat. Az számunkra is egyértelmű, és mi is támogatjuk azt, hogy a konstruktív helyett az egyszerű bizalmatlansági indítvány kerüljön bevezetésre hazánkban az Országgyűlésben, sőt ez egyike volt azoknak a javaslatoknak, amit az eseti bizottságban a jobbikosok fogalmaztak meg, és jobbikos javaslatra lett ez elfogadva.

A mi álláspontunk azonban itt a határozati javaslatban rögzítettekhez képest annyiban eltérő, hogy véleményünk szerint a jelenlegi szabályozást kellene fenntartani az egyszerű bizalmatlansági indítvány esetében is, vagyis elegendőnek kellene lenni a képviselők egyötöde aláírásának, szemben a javaslatban található egyharmados szabállyal. Mi úgy véljük, hogy amennyiben itt a limitet emelnék, akkor itt egyértelműen egy túlzott szigorításról kellene beszélni, ami a végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzését csorbítaná, és ez számunkra egyértelműen elfogadhatatlan. Ezért kérem én tisztelettel önöket, hogy ezt a javaslatunkat is támogassák, fontolják meg az általam elmondott érveket, és kérem önöket, hogy tegyék ezt, tehát támogassák a további jobbikos, benyújtott módosító indítványokat is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 156 2011.02.22. 0:53  147-306

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék csak reagálni a Salamon László által elmondottakra. Az előbbi ötperces felszólalásomban is elmondtam, hogy természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy jogilag nem egyszerű ennek a helyzetnek a rendezése. Ugyanakkor azt is hozzátettem, hogy nagyon jelentős mértékű társadalmi igény mutatkozik a visszahívhatóság intézménye irányába, ezért gondoljuk azt, hogy ezt mindenképpen meg kellene teremteni. A mi álláspontunk az, hogy ez egyébként a demokrácia szélesítését jelentené, természetesen valóban alaposan kidolgozott szabályokra van itt szükség, de azt gondolom, hogy igenis tennünk kell ez ügyben. Ezért javasoltuk azt, hogy ezt mindenképpen szabályozni kell az alkotmányban, és ahogy ezt elmondtam, a részleteket majd alacsonyabb szintű jogszabályokban kell rögzíteni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 170 2011.02.22. 0:47  147-306

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék reagálni az Ivanics képviselőtársam által elmondottakra. Ő itt a felelősség kérdését említette. Én is egyetértek abban, hogy a felelősség egy nagyon komoly program. A politikusok, az országgyűlési képviselők felelőssége számunkra nagyon fontos, ezért mondjuk mi azt, hogy a relatíve szabad mandátum elvét kellene megteremteni, és ezt kellene alkalmazni. Erről egyébként például Cservák Csaba is írt egy tanulmányt, amit talán többen ismerhetnek is önök közül.

Ez tehát ebben a kérdésben a Jobbik álláspontja, és ezért mondjuk azt, hogy nem szabad megengedni azt, hogy egy országgyűlési képviselő a négy év során bármit megtehessen, ezért kell eleget tenni annak a társadalmi igénynek, hogy megteremtődjön az országgyűlési képviselőknek a visszahívhatósága.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 36 2011.03.23. 10:42  1-177

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy pozitív mozzanattal szeretném kezdeni az alaptörvény tervezetéről szóló hozzászólásomat. "Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését."- olvashatjuk a Nemzeti hitvallás címet viselő bevezető részben.

(11.20)

Ezt mi, jobbikosok, mindannyian nagy örömmel és bizakodással olvastuk, ugyanakkor abban is reménykedünk, hogy a közeljövőben megteremtődik annak a lehetősége, megteremtik törvényi szinten annak a lehetőségét, hogy végre-valahára valóban megtörténjen a kommunista bűnösök elszámoltatása, felelősségre vonása.

E rövid, némileg pozitív felütést követően rátérnék az alaptörvény tervezetével kapcsolatos kritikai észrevételeim ismertetésére. Az egyik legerőteljesebb kritikám az alaptörvény tervezetével kapcsolatban, s kritikánk nekünk, jobbikosoknak, mindnyájunknak a népszavazás lehetőségének szűkítése. Ezzel kapcsolatban Novák Előd frakciótársammal módosító indítványt is fogunk majd benyújtani.

Két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik, ez szerepel az alaptörvény tervezetében: nem lehet országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról. Ez és egyébként emellett még egyéb korlátozások is számunkra egyértelműen elfogadhatatlan mértékűek, mivel a képviseleti demokráciában a választási eljárással kapcsolatos jogi szabályozás alakításába a választópolgároknak is kell hogy legyen beleszólásuk.

Ráadásul, kedves kormánypárti képviselőtársaim, kedves Fidesz-KDNP-többség, ez, a népszavazás lehetőségének a szűkítése az önök részéről mindenképpen hiteltelen. A mi álláspontunk, a Jobbik álláspontja az, hogy magáról az egész alaptörvényről is népszavazást kellene tartani, ezt egy népszavazáson kellene megerősíttetniük.

Miért mondom azt, hogy ez hiteltelen az önök részéről? Talán egy idézettel tudom a legjobban megvilágítani ezt: "Az elmúlt 18 évben a választópolgárokat sikerült egyszerű szavazógéppé átalakítania a politikának. Az embereket senki sem hallgatja meg, nem szólhatnak bele ügyeik alakításába. Sokan úgy hiszik, csak arra van jogosultságuk, hogy négyévente az urnák elé járuljanak." 2008. március 1-jén hangzottak el ezek a mondatok, néhány nappal a szociális népszavazást megelőzően, Orbán Viktor miniszterelnök úr szájából.

Ezért gondolom azt, hogy mindenképpen hiteltelen ez, és a mi álláspontunk az, hogy igenis lehetőséget kell arra adni a magyar emberek, a választópolgárok számára, hogy két választás között is elmondják a véleményüket az őket érintő ügyekről. A kérdőív, amelyet önök kiküldtek a választópolgároknak, véleményünk szerint egyértelműen szemfényvesztésnek tekinthető.

Tisztelt kormánypárti Többség! Tisztelt Fidesz-KDNP Többség! Nem erre kaptak önök felhatalmazást az emberektől, nem arra kaptak felhatalmazást, hogy az emberek véleményét figyelmen kívül hagyva alkotmányozzanak.

A következő téma, amit érinteni szeretnék felszólalásomban, a politikusbűnözés visszaszorításának kérdése. A mentelmi jog eltörlését, a politikai álláshalmozás tiltását, valamint az országgyűlési képviselők visszahívhatósága megteremtésének fontosságát mi már az országgyűlési választási kampány során határozottan felvállaltuk, ezek a pontok szerepeltek a mi programunkban is.

Én ezek közül elsősorban a visszahívhatóságról szeretnék részletesen beszélni, a mentelmi jog ügyéről, valamint az álláshalmozás kérdéséről majd Novák Előd frakciótársam fogja megosztani önökkel az álláspontunkat, véleményünket, de röviden ezekre is ki szeretnék térni. A mentelmi joggal kapcsolatos legfontosabb kritikánk az, hogy ez elsősorban visszaélésekre ad lehetőséget, ezért kellene ezt eltörölni; az álláshalmozással kapcsolatban pedig szeretném leszögezni és aláhúzni azt, hogy mi, a Jobbik az elharapódzott politikusi álláshalmozás elleni tényleges fellépés pártján állunk.

Ezt azért hangsúlyozom, mert az elmúlt napokban még a Fidesz részéről is hangzottak el olyan kijelentések, hogy a következő ciklustól, 2014-től önök is úgy gondolják, hogy el lehet gondolkodni azon, hogy az országgyűlési képviselő ne lehessen mellette polgármester. A mi álláspontunk azonban ebben a kérdésben sokkal határozottabb. Mi azt mondjuk, hogy az országgyűlési képviselő nemcsak főpolgármester vagy polgármester, de alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke vagy tagja, helyi önkormányzati képviselő vagy éppen kisebbségi önkormányzati képviselő se lehessen.

Most engedjék meg, hogy a visszahívhatóság kérdését egy kicsit hosszabban taglaljam. Amint azt néhány héttel ezelőtt a határozati javaslatról szóló részletes vita során is kifejtettem, az országgyűlési képviselők választópolgárok általi visszahívhatóságára egy nagyon erőteljes és komoly társadalmi igény jelentkezik. Ennek a pontos formáját természetesen sarkalatos törvényben kellene rögzíteni, és ahogy ezt néhány hete is elmondtam, ezt mindenképpen komoly érdemi parlamenti és társadalmi vitának kell megelőznie. Hangsúlyozom, hogy mindenképpen alaposan kidolgozott, szigorú szabályokhoz kellene ezt kötni és pontosan meghatározott indokok alapján lehetne megteremteni az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának lehetőségét.

Miért mondjuk azt mi, hogy ezt mindenképpen rögzíteni kellene az alaptörvény szintjén? Az egyik indokunk az, hogy az országgyűlési képviselők felelősséggel tartoznak a választópolgároknak. Nem szabad megengedni azt, hogy egy országgyűlési képviselő a négy év során szinte bármit elkövethessen, bármilyen módon végezhesse a munkáját, működhessen anélkül, hogy ennek valódi érdemi következménye lenne. A másik érv pedig, hogy mi úgy gondoljuk, hogy a visszahívhatóság megteremtése a népszuverenitás valóságos érvényesülését jelentené. Ez lenne a valódi képviselet, és ebben az esetben is az az álláspontunk, hogy igenis meg kell adni a lehetőséget arra a magyar embereknek, a választópolgároknak, hogy a ciklus közben is - adott esetben különleges helyzetekben - elmondhassák a véleményüket például a saját egyéni országgyűlési képviselőjükkel kapcsolatban.

Egyébként ebben a kérdésben Cservák Csaba alkotmányjogász írt egy tanulmányt, ő Schmitt Pál egyik tanácsadója. Ebben a tanulmányban szerepel az általam néhány hete is elmondott relatíve szabad mandátum elve, és itt a relatíve szón van a hangsúly. Mit is jelent a relatíve szabad mandátum? Azt jelenti, hogy a képviselő úgyszólván mindenben saját belátása szerint dönthet, de a választási ígéretei kötik, azokhoz feltétlenül tartania kell magát.

Hogy lehetne a gyakorlatban megteremteni a visszahívhatóságot? Mik erre a mi javaslataink, felvetéseink? Az egyéni képviselők esetében ezt könnyebben meg tudnánk tenni, hiszen itt kézenfekvő a népszavazás vagy a kvázi népszavazásnak tekinthető aláírásgyűjtés lehetősége. Egy népszavazás esetében mindenképpen fontosnak tartom azt elmondani, hogy természetesen szigorú szabályokat kell majd itt rögzíteni, de úgy gondolom, hogy egy kellő mértékű vitában ezzel kapcsolatban majd megoszthatjuk egymással a véleményünket. Szigorú szabályok, vagyis 50 százalékos érvényességi és eredményességi megkötés lehetne az, ami itt szóba jön, vagy ha az aláírásgyűjtést választanánk, az aláírásgyűjtés esetében pedig természetesen kellő számú, megfelelő súlyú aláírásra lenne szükség, és mindenképpen korlátozni kellene az aláírás-gyűjtési időt is.

A listás országgyűlési képviselők esetében valóban nehezebb ennek kivitelezése, de itt is felmerülhetnek javaslatok, mint például az, hogy a párt legyen az, aki egy meghatározott szervnél kezdeményezheti ezt a visszahívást vagy a frakcióból történő kizárást, amely frakcióból történő kizárás magával vonná a mandátumtól való megfosztást. Természetesen itt is szigorú szabályokhoz kellene tartanunk magunkat, vagyis csak abban az esetben kellene lemondania mandátumáról az országgyűlési képviselőnek, ha ténylegesen bebizonyosodik a megfelelő eljárás lefolytatását követően, hogy eltávolodott annak a pártnak a programjától, amelynek színeiben bekerült a nemzet templomába, az Országgyűlésbe.

Végezetül még egy érvet hadd mondjak el ebben a kérdésben! A mi álláspontunk, a Jobbik álláspontja az, hogy a visszahívhatóság megteremtése mindenképpen a demokrácia szélesítésének irányába hatna, ezért kell erre lehetőséget tenni, és a mi álláspontunk az, hogy egyébként erre önkormányzati szinten is meg kellene teremteni a lehetőséget, ez pedig hozzájárulhatna ahhoz, hogy ki tudjuk küszöbölni, meg tudjuk oldani az olyan patthelyzeteket, mint amilyen előállt például Esztergom városának esetében.

Tisztelt Országgyűlés! Még egy témát szeretnék röviden, néhány percben érinteni, ez pedig a kormánnyal szembeni bizalmatlanság kérdése. Sajnálatosan tapasztaltuk azt, hogy jelentős visszalépés történt a határozati javaslathoz képest, vagyis fennmaradna az alaptörvény tervezete szerint ebben az esetben a jelenlegi helyzet. Az elfogadott határozati javaslatban még az egyszerű bizalmatlanság szerepelt, ám most az alaptörvény tervezetében ismételten a konstruktív bizalmatlanság intézményével találkozhatunk.

Ez nagyon furcsa volt számunkra, jobbikosok számára, és azt kell hogy mondjam, hogy sajnos ez jelzi az elmúlt hetekben lefolytatott viták komolyságát. A mi álláspontunk határozott és egyértelmű ezzel kapcsolatban. Azt mondjuk, hogy valóban az országgyűlési képviselők egyötödének lehetne kezdeményezni a bizalmatlanságot, de mi az egyszerű bizalmatlanság pártján vagyunk, vagyis azt javasoljuk, hogy a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölése nélkül lehessen véghezvinni a bizalmatlansági indítványt. Ebben az esetben, ha ez sikeres lenne, akkor a köztársasági elnök tehetne javaslatot az új miniszterelnök személyére.

Úgy gondolom, el kellene hogy gondolkozzanak ezen. Kérem önöket, hogy fontolják meg ezeket az érveket, mivel a jelenlegi helyzet fenntartása ebben az esetben mindenképpen a végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzésének csorbítását jelenti.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy fontolják meg az általam elmondott javaslatokat, gondolják át az általam elmondott érveket, és gondolják át a frakciónk egyéb konstruktív és előrevivő javaslatait is.

(11.30)

És azt kérem önöktől, hogy ne féljenek az alaptörvény népszavazásra bocsátásától, hallgassák meg a magyar embereket, kérjék ki a választópolgárok véleményét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 40 2011.03.23. 1:25  1-177

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Salamon Képviselőtársam! Elmondtam azt itt az előző felszólalásomban, hogy természetesen mindenképpen szigorú szabályokhoz kellene ezt kötni, egy komoly eljárást kellene lefolytatni, de például véleményünk szerint az igenis felmerülhet, hogy a pártnak egy meghatározott szervhez, mondjuk, az Országos Választási Bizottsághoz kellene fordulnia ebben az esetben, és akkor egy nagyon komoly és érdemi vizsgálat történhetne azzal kapcsolatban, hogy valóban eltávolodott-e az illető országgyűlési képviselő a pártprogramtól. Ezzel kapcsolatban, mint említettem, Cservák Csaba alkotmányjogász, aki nálamnál jogi szempontból el kell hogy ismerjem, hogy mindenképpen jóval felkészültebb, egy nagyon jó és komoly tanulmányt írt.

Egyébként a szabad mandátummal kapcsolatban, amiről az elmúlt hetekben szintén vitatkoztunk, azt tudom elmondani, hogy például a frakciókban a szavazásoknál felmerülő pénzbírság sem feltétlenül összeegyeztethető véleményünk szerint a szabad mandátum elvével. Örülnék, ha esetleg erre is reagálna Salamon képviselőtársam (Dr. Salamon László: Fogok!), hiszen láttam, hogy nyomott egy kétpercest.

És egyébként szomorúan kell azt tapasztalnom, itt persze lehet sorakoztatni az érveket, de az én felszólalásom alapján szerintem látszott, hogy mi nyitottak vagyunk arra, hogy itt valóban egy érdemi és komoly vita legyen erről, sajnos azt kell hogy lássuk, hogy önök elzárkóznak attól, hogy megteremthessük a képviselők visszahívhatóságát. Ez a fő probléma, szerintem. Sajnálom, hogy nem kívánnak eleget tenni ennek a komoly, jelentős társadalmi igénynek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 24 2011.04.01. 6:18  19-181

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén sajnálatosan kellett azt tapasztalnunk, hogy a bizottság kormánypárti tagjai élből, valódi indoklás nélkül sorra söpörték le a konstruktív jobbikos javaslatokat. Képviselőtársaimmal, frakciótársaimmal együtt jómagam is több módosító indítványt nyújtottam be, ezekhez szeretnék hozzászólni most felszólalásomban. Az ajánlás 72., 74., 75., 78. és 132. pontjával kapcsolatban szeretném kifejteni véleményemet, illetve a Jobbik frakciójának álláspontját.

Az ajánlás 72. pontjában található módosító indítványt Dúró Dóra és Novák Előd képviselőtársammal együtt nyújtottuk be, s ebben a javaslatban mi az országgyűlési képviselők választópolgárok általi visszahívhatóságára tettünk javaslatot. Az elmúlt hetek során több alkalommal szóltam már ebben a témában, így most a részletekre nem szeretnék kitérni. Elmondtam az elmúlt hetek során azt, hogy egy határozott és komoly társadalmi igény mutatkozik ebbe az irányba, ezért gondoljuk azt, hogy ennek a lehetőségét igenis meg kellene teremteni, ezért kellene rögzíteni az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát az Alaptörvényben.

A legfőbb indokunk az, hogy megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy parlamenti képviselő a négyéves ciklus során szinte bármit megtehessen anélkül, hogy annak valódi, érdemi következménye lenne. Meglátásunk szerint, a Jobbik véleménye szerint a visszahívhatóság megteremtése mindenképpen a demokrácia szélesítésének irányába hatna.

Cservák Csaba alkotmányjogász, Schmitt Pál egyik tanácsadója "A parlamenti képviselők visszahívhatósága" címmel írt egy nagyon jó tanulmányt. Úgy gondolom, hogy ez megfelelő kiindulópont lehet egy érdemi vitához. Azt kérem önöktől, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim, hogy folytassunk vitát erről a kérdésről, bennünk, jobbikosokban megvan a nyitottság ez irányban.

Az ajánlás 74. pontjában található az a javaslat, amelyet Novák Előd képviselőtársammal együtt nyújtottam be, méghozzá az elharapódzott politikusi álláshalmozás elleni tényleges fellépés jegyében.

(8.50)

Azért kell itt a tényleges fellépést hangsúlyoznom, mert az elmúlt hetek során az önök részéről, a Fidesz részéről is elhangzott az, hogy a következő ciklustól, 2014-től önök is átgondolják azt, hogy az országgyűlési képviselők esetleg ne lehessenek majd polgármesterek. Ezzel természetesen mi egyet tudunk érteni, de mi jóval tovább mennénk ennél. Mi azt mondjuk, hogy egy országgyűlési képviselő nemhogy főpolgármester vagy polgármester, de alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke vagy tagja, helyi önkormányzati képviselő vagy adott esetben kisebbségi önkormányzati képviselő se lehessen. Ezt a fajta összeférhetetlenséget mi az alapszabályunkban tiltjuk egyedüli pártként. Legfőbb indokunk ezzel kapcsolatban az, hogy az országgyűlési képviselői munka mindenképpen egész embert kíván. Ezért gondoljuk azt, hogy a politikusi álláshalmozásnak a tényleges tilalmát alaptörvényi szinten kellene rögzíteni.

Az ajánlás 75. pontjában a Gyüre Csabával és Novák Előddel együtt benyújtott javaslatom található, amelyben a mentelmi jog eltörlésére tettünk javaslatot, méghozzá azért, mert úgy gondoljuk, hogy ez az intézmény elsősorban visszaélésekre adott lehetőséget az elmúlt időszakban. Ezért határozott véleménye az a Jobbiknak, hogy igenis meg kellene szüntetni a mentelmi jogot. Azért tapasztaltuk szomorúan azt, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy önök elvetették ezeket a javaslatokat, mert azáltal, hogy önök nem támogatták ezeket az alkotmányügyi bizottságban, önök kinyilvánították azt, hogy nincsen meg önökben a szándék a politikusbűnözés elleni tényleges fellépésre.

Az ajánlás 78. pontjában található javaslatban szintén Gyüre Csaba és Novák Előd képviselőtársammal együtt a népszavazás lehetőségének szűkítése ellen emeltük fel a szavunkat, és öntöttük ezt formába, hiszen úgy gondoljuk, hogy például elfogadhatatlan az, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről ne lehessen népszavazást tartani. Ez mindenképpen egy túlzott korlátozás. És azt sem tudja elfogadni a Jobbik, hogy ne lehessen országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról. A Jobbik, a nemzeti ellenzék véleménye egyértelmű ebben a kérdésben: mi úgy látjuk, hogy a képviseleti demokráciában a választási eljárással kapcsolatos jogi szabályozás alakításába a választópolgároknak is kell hogy legyen beleszólásuk.

Ez a szűkítés, tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim, mindenképpen hiteltelen önöktől, hiszen ellenzékben még önök is hívei voltak a népszavazás intézményének, ám úgy látjuk, hogy most, kormányon már egyáltalán nem fontos ez önöknek. Sajnálatosan tapasztaljuk azt, hogy most már nem kívánnak lehetőséget teremteni a magyar emberek, a választópolgárok számára arra, hogy két választás között is beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe, elmondhassák a véleményüket.

Végezetül az ajánlás 132. pontjához szeretnék hozzászólni. Itt található a Gaudi-Nagy Tamás és Kiss Sándor képviselőtársam által benyújtott javaslat, amelyben ők arra tettek javaslatot, hogy az Alaptörvény hatálybalépéséhez ügydöntő országos népszavazás szükséges. Arra kérem önöket - mint ahogy már ezt megtettem az általános vitában is -, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy bocsássák népszavazásra az Alaptörvényt, hallgassák meg az embereket, ne féljenek kikérni a véleményüket az Alaptörvényről egy népszavazás során.

Végezetül azt kérem önöktől, tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim, hogy mivel lesöpört javaslataink jó részét ki fogjuk majd kérni szavazásra, ennek a szavazásnak a során mindenképpen azt kérem önöktől, hogy döntsenek saját lelkiismeretük szerint, vegyék figyelembe azt a komoly társadalmi támogatottságot, amely javaslataink mögött áll, és ezt tartsák majd szemük előtt akkor, amikor a módosító indítványokról történő szavazáskor meg fogják nyomni a gombot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 189 2011.05.02. 2:09  186-196

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mirkóczki Ádám frakciótársam ismertette azokat a legfontosabb indokokat, amelyek alátámasztják azt, hogy mindenképpen szükségszerű az általunk benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele, illetve annak majdani elfogadása.

(17.10)

A pedofil bűnelkövetők elleni fellépés jegyében benyújtott javaslatunk elsődleges célja, ahogy azt Mirkóczki frakciótársam is elmondta, a megelőzés. Annak érdekében nyújtottuk be ezt a javaslatot, hogy a jelenleginél jóval hatékonyabban tudjunk fellépni a bűnismétlés megakadályozásának érdekében. Úgy gondolom, hogy itt az Országgyűlésben mindannyiunknak közös érdekünk kell hogy legyen, hogy a jelenleginél keményebben, szigorúbban és hatékonyabban lépjünk fel a pedofil jellegű bűncselekményeknek az elkövetőivel szemben, ezek ellen a társadalomra különösen nagy veszélyt jelentő bűnelkövetőkkel szemben. Ebben az esetben is egy húsz éve megoldatlan problémával állunk szemben, húszéves mulasztás terheli ebben az esetben is a Magyar Országgyűlést, itt az idő tehát, hogy lépéseket tegyünk ezen a területen is.

Meggyőződésem, hogy az általunk benyújtott javaslat minden szempontból megfelelő. Alapvetően a lengyel mintát vettük alapul a javaslat kidolgozásakor, s ezt ültettük át a magyar jogrendbe. Úgy gondolom, ez a javaslat alkalmas arra, hogy elérje a legfőbb célt, vagyis a pedofil jellegű bűncselekmények számának a jelentős mértékű visszaszorítását. De természetesen nem állítom azt, hogy nálunk lenne a bölcsek köve, ahogy az alkotmányügyi bizottságnak az ülésén is elmondtam, nyitottak vagyunk az érdemi vitára, nyitottak vagyunk arra, hogy bizonyos módosításokat eszközöljünk a javaslaton. De ehhez az kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy elfogadjuk ennek a tárgysorozatba-vételét, ezért én azt kérem önöktől, hogy ezt tartsák szemük előtt majd a szavazás során, ennek megfelelően döntsenek majd lelkiismeretük szerint.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 148 2011.05.09. 2:01  147-150

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúltban írásbeli kérdést nyújtottam be Fellegi Tamás miniszter úrhoz: "Mikor készül el a Felsőszölnököt Kétvölggyel összekötő út?" címmel. Az erre kapott válasz ösztönzött arra, hogy szóbeli kérdés formájában is kiálljak a Vendvidéken élők érdekeiért.

2007. október 17-én Janez Janša szlovén kormányfő és Gyurcsány Ferenc közösen letette a Felsőszölnök-Kétvölgy közötti út alapkövét, sajnálatos módon azonban azóta semmi előrelépés nem történt az ügyben, nemcsak a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt, de a 2010-es kormányváltás óta sem, holott az útnak már 2008 végére el kellett volna készülnie. A miniszter úr válaszából kiderült, hogy a beruházásra költhető forrás kormányzati intézkedés híján nem állt rendelkezésre. A megvalósítás csak költségvetési forrásból lehetséges, amelyhez egyedi kormányzati döntés szükséges.

A hármas határnál fekvő Felsőszölnök és Kétvölgy egymással határos települések, de közút nem köti össze a két falut. A Vendvidéken élők nem értik, hogy mi az oka a késlekedésnek e különösen fontos út megépítésével kapcsolatban, amely gazdasági, turisztikai és kulturális szempontból is komoly előrelépést jelentene. Fellegi miniszter úr válaszából kiderül, hogy az út legjobb esetben is csak évek múlva készülhet el, amit nagyon sajnálatosnak tartok. Kifejtette, hogy az idei évben 50 millió forint fordítható területszerzésre, a kivitelezéshez további 500 millió forint szükséges, amely a 2012. évi költségvetésből fedezhető, ha a projekt megvalósításáról az év második felében kormányzati döntés születik. A tényleges kivitelezés forrásbiztosítás esetén legkorábban 2012-ben kezdődhet meg.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem önt, adjon választ arra, hogy megszületik-e a pozitív kormányzati döntés az idei év második felében, számítanak-e a nemzeti együttműködés kormányának a Vendvidéken élő emberek.

Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 146 2011.05.23. 1:47  145-152

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Szűkebb hazám, Vas megye hosszú ideig a béke szigetének számított. A cigánybűnözés az országos átlag alatti mértékű volt, ritkán történtek kirívóan súlyos bűncselekmények. Az elmúlt időszakban ez a helyzet sajnos megváltozott.

Csak néhány példa: Kőszegen már egyáltalán nem úgy működik a becsületkasszás árusítás, mint pár évvel ezelőtt, a nemrégiben Jánosházán és Telekesen tartott lakossági fórumainkon pedig a helyiek számoltak be a településükön uralkodó áldatlan állapotokról. A közelmúltban Kőszegen egy idős asszonyt, Szombathelyen pedig egyetemistákat vertek meg cigány származású elkövetők. Ezek csak a legkirívóbb esetek a közelmúltból, a hétvégén pedig újabb erőszakos esemény borzolta a megyében élők kedélyeit. Történt ugyanis, hogy fényes nappal Szombathely belvárosában egy hétfős csapat vert össze három premontreis gimnazistát, akik Cooper-tesztfutás után tartottak vissza az iskolájukba. Az egyik diák olyan rúgást kapott a koponyájára, hogy azonnal eszméletét vesztette. Az áldozatok mind békés diákok, provokációról szó sem volt. A Vas Népe internetes változata először megírta, hogy az elkövetők cigányok voltak, majd - öncenzúrát alkalmazva - átírták az esetről szóló beszámoló szövegét. Még ennél is felháborítóbb azonban, hogy az ügyész nem kezdeményezte a cigány származású elkövetők előzetes letartóztatását.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hol a közbiztonság? Hol a két hét alatt beígért rend, amikor már nemcsak az Északkelet-Magyarországon élők, de a Vas megyeiek sem érezhetik magukat biztonságban? Minek kell még történnie ahhoz, hogy a kormány megtegye végre a szükséges lépéseket a közbiztonság megteremtése érdekében?

Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 150 2011.05.23. 0:59  145-152

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos elfogadhatatlan számomra az ön válasza, de meggyőződésem, hogy nemcsak számomra elfogadhatatlan ez a válasz, hanem a Vas megyében élő polgárok számára is elfogadhatatlan.

Kérem az államtitkár urat, hogy kérdezze meg a Vas megyeieket, hogy valóban biztonságban érzik-e magukat.

(16.20)

Nagyon sok Vas megyei polgárral beszélgettem az elmúlt hetekben, és egyértelműen mondták nekem, hogy nem érzik magukat biztonságban. Természetesen azt nem állítom, hogy erről az esetről az önök kormánya tehet, azt viszont igenis állítom, hogy a megoldás érdekében meg kellene tenniük a szükséges lépéseket, nem pedig azokat az embereket kellene ellehetetleníteniük, akik saját idejüket, energiájukat nem kímélve szeretnének fellépni a közbiztonság megteremtése érdekében. A Vas megyeiek többsége is úgy gondolja ugyanis, hogy nem az egyenruhás bűnözés az - az úgynevezett egyenruhás bűnözés -, ami ellen fel kellene lépni, hanem a vidék közbiztonságának a megteremtéséért kellene határozott lépéseket tennie a nemzeti együttműködés kormányának.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 34 2011.06.23. 14:14  1-91

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt én is tisztelettel köszöntöm az egyházak megjelent képviselőit.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik álláspontja szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban előrelépést jelent a jelenlegi állapotokhoz képest, ténylegesen egy tisztább helyzetet hozhat létre, ugyanakkor nagyon komoly aggályaink és fenntartásaink vannak az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik ilyen kritikai észrevételünk az, hogy úgy véljük, a lista politikai szempontok és csak sejthető indokok alapján került összeállításra az előterjesztők részéről. Ilyen módon került kiválasztásra az a 45 egyház, illetve vallási közösség, amely a melléklet három kategóriájában szerepel. Nem látunk semmilyen érdemi, valódi koncepciót azzal kapcsolatban, hogyan is került összeállításra ez a lista. És ahogy Mirkóczki Ádám vezérszónokunk is mondta, azt el kell ismernünk, hogy az első kategóriával kapcsolatban nem lehetnek fenntartásaink, ugyanakkor megvan a kritikánk mind a második, mind a harmadik kategóriára vonatkozóan.

Látva azt, hogy míg 1990-ben 36, aztán a '90-es évek közepén körülbelül 100, ma pedig, mint azt többen már említették felszólalásaikban, jóval több mint 300 bejegyzett egyház működik hazánkban, feltétlenül üdvözöljük, hogy ez valamilyen szinten orvoslásra kerülhet ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával. Hiszen mindenképpen elfogadhatatlan az a helyzet, ami jelenleg fennáll, hogy annak köszönhetően, hogy már 100 fő egyházat jegyezhet be, üzleti vállalkozásként működhetnek magukat egyháznak nevező közösségek. Mint említettem, a Jobbik is elismeri, hogy ezen a területen valóban előrelépést jelent ez a javaslat.

Idézném ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslat preambulumát, ahol a következő olvasható: "A magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében."

Ez a Jobbik számára mint nemzeti keresztyén párt számára feltétlenül üdvözlendő. Ugyanakkor el kell hogy mondjam, magában a törvényben ezzel szemben mást látunk, mást tapasztalunk. Hiszen az meggyőződésem szerint vitán felül áll, hogy a történelmi keresztyén egyházak valóban nagyon jelentős szerepet töltöttek be sok évszázados működésük során a magyar nemzeti tudat ápolásának tekintetében, ám mind a második, mind a harmadik kategóriában szerepelnek olyan egyházak, vallási közösségek, hogy a harmadik kategóriából hozzak egy példát, a jehovisták, akiknek az esetében el kell hogy mondjuk, a nemzeti identitás erőteljesen háttérbe szorult a működésük során.

És itt engedjenek meg egy némileg elfogult megjegyzést. Református országgyűlési képviselőként szeretném elmondani azt, hogy pont ezen a héten, a keddi és a szerdai napon került sor a Kárpát-medencei magyar református generális konvent plenáris ülésére Temesváron. A generális konvent a Kárpát-medencei magyar református egyházak, egyházkerületek és egyházmegyék mindenkori, törvényesen megválasztott elnökségeinek a Magyar Református Egyház egységét munkáló, tanácskozó és javaslattevő testülete. Azt hiszem, ez is alátámasztja azt a kijelentésemet, amelyet az imént tettem, hogy a keresztyén történelmi egyházak, köztük a református egyház is nagyon sokat tett az elmúlt évszázadok során abban a tekintetben, hogy ápolják a magyar nemzeti tudatot, gazdagítsák hazánk kultúráját.

S számomra mint Vas megyei országgyűlési képviselő számára, külön öröm az, hogy a generális konvent következő, jövő évi ülésére szülővárosomban, Körmenden kerül majd sor 2012. június 19-20-án, abból az apropóból, hogy jövőre ünnepeljük a Dunántúli Református Egyházkerület megalakulásának 400. évfordulóját.

(11.10)

E rövid, de úgy gondolom, mindenképpen jelentőséggel bíró kitérőt követően rátérnék, tisztelt Országgyűlés, a II. fejezet 8. §-ára, ahol ez a mondat szerepel: a kiemelkedő jelentőségű társadalmi támogatottságú, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sportintézményeket fenntartó egyházakkal működésük biztosítása érdekében az állam illetékes szervei útján megállapodásokat köthet.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Itt szeretném feltenni önöknek azt a kérdést, hogy a Hit Gyülekezete mennyiben felel meg ezeknek a követelményeknek. Mennyiben folytat jelentős közcélú tevékenységet ez a társadalomellenes, destruktív bizniszszekta? Ebből kifolyólag az a kérdésem, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy mennyiben érdemes arra a Hit Gyülekezete, hogy automatikus regisztrációban részesüljön, hogy vele a nemzeti ügyek kormánya megállapodást kössön.

Különösen fájó az számomra, hogy míg a nemzeti együttműködés kormánya egyfelől rendkívül fontosnak tartja azt, hogy a Hit Gyülekezete nevű szektával megállapodást kössön, addig a másik oldalon azt kell látnunk, hogy nem történik meg a végrehajtása annak az általam benyújtott és az Országgyűlés által nagy többséggel elfogadott költségvetési módosító indítványnak, amely a szentgotthárdi barokk katolikus templom belső felújítására irányzott elő 100 millió forintos támogatást. A tavalyi év végén önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hatalmas gesztusgyakorlásként fogalmaztak azzal kapcsolatban, hogy 17 jobbikos módosító indítványt is befogadtak a költségvetésbe, mégis azt kell tapasztalnunk, hogy nem olyanformán történik meg ennek a módosító javaslatnak a végrehajtása, ahogyan az elvárható lenne, pedig azt gondolom, egy olyan súlyú templomról van szó, hiszen az ország harmadik legnagyobb barokk templomáról beszélünk, amely lakóhelyemen, Szentgotthárdon található, amelynek a végrehajtása mindenképpen szükségszerű lenne. Szeretném kérni az államtitkár urat, hogy ezzel kapcsolatban is majd néhány mondatot említsen itt meg a vita során.

Azt is szeretném itt elmondani, tisztelt képviselőtársaim, ahogyan azt már megtette Mirkóczki Ádám is, hogy nem látjuk azt, hogy milyen módon került kialakításra a második és a harmadik kategória, vagyis milyen egyeztetéseket követően, milyen szakvélemények kikérését követően alkották meg önök a második kategóriát, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak kategóriáját, illetve a harmadik kategóriát, az országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező további, az Országgyűlés által elismert vallási közösségek nevet viselő kategóriát. Úgy gondolom, nemcsak engem érdekelne ez, és nemcsak a Jobbik képviselőcsoportját érdekelné ez, hanem bizonyos vagyok abban, hogy a magyar választópolgárok is szeretnének választ kapni erre a kérdésre. Itt a vita során még nem kaptunk választ erre a kérdésre. Kérem önöket, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, elsősorban önöket, tisztelt KDNP-s képviselőtársaim, tisztelt előterjesztők, hogy adjanak választ erre az általunk megfogalmazott kérdésre.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az egyházak bejegyzésének egyik feltételeként említi a következő tételt: legalább 20 éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van. Vas megyei országgyűlési képviselőként az elmúlt hónapok során igyekeztem minél több képviselőjével találkozni a keresztyén történelmi egyházaknak, sok lelkésszel és plébánossal találkoztam az elmúlt hónapokban, és jó néhány kérdésben eltért az ő véleményük, de abban megegyezett az álláspontjuk, hogy a jelenlegi helyzeten mindenképpen erőteljesen szigorítani kell, jóval szigorúbb feltételeket kell támasztani. Itt felmerülhetne az, hogyha maradnánk a mennyiségi szempontok talaján, mindenképpen magasabbra kellene emelni ezt a limitet, ezt a 20 éves limitet, illetve az ezer aláírást minden történelmi keresztyén egyház képviselője kevésnek tartotta.

De a mi álláspontunk az, hogy itt a mennyiségi szempontok helyett valóban tartalmi és minőségi szempontokra kellene helyezni a hangsúlyt, ebben a tekintetben tehát egy más megközelítés jellemzi a Jobbikot a törvényjavaslattal kapcsolatban, ezért javasoljuk azt, hogy kerüljön felállításra a magyar vallásügyi tanácsadó testület, amely azután mérlegelni tudja azt, hogy melyik, magukat egyháznak, vallási közösségnek nevező közösségek kerülhetnek be az egyház kategóriájába. Azt gondolom, a nem hívő vagy nem vallásos emberek számára például egy fontos szempont az, hogy milyen társadalmi hasznossága van egyes, magukat egyházaknak, vallási közösségeknek nevező közösségeknek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, de azt is hozzá kell tennem, hogy valóban nagyon nehéz itt megtalálni a megfelelő egyensúlyt, éppen ezért javasoljuk azt, hogy ez a bizonyos vallásügyi tanácsadó testület kerüljön felállításra, és ez döntsön majd arról, hogy mely vallási közösségek, egyházak kerülhetnek ténylegesen egyházként történő bejegyzésre.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül egy mellékszálra szeretnék még kitérni, de úgy gondolom, ennek is megfelelő súlya van ahhoz, hogy itt az egyházügyi törvényről szóló vitával kapcsolatban elmondjam ezzel kapcsolatban a mi véleményünket, főleg azért, mert az MSZP részéről ebben a témában megnyilvánult már Nyakó István vezérszónok, illetve megnyilvánult már Lendvai Ildikó is.

A IV. fejezet 25. §-ában olvashatjuk azt, hogy az egyházak az állam, az önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben a tanulók és a szülők igényei szerint hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. Ezzel kapcsolatban mondta el Nyakó István, illetve Lendvai Ildikó azt, hogy nagyon erős aggályok merülnek fel az MSZP részéről ezzel kapcsolatban, hiszen félnek attól, hogy esetleg itt valamilyen kötelezővé tétel előkészítése történik. Mi nem félünk ettől, mi üdvözölnénk azt, ha valóban erről lenne szó, de tartunk tőle, nem ez a helyzet. Azért tartunk ettől, mert mi a tavalyi évben benyújtottunk egy határozati javaslatot arra vonatkozóan, hogy kerüljön bevezetésre a kötelező hit- vagy erkölcstan oktatása az általános iskolákban és a középiskolákban, ám ezt a javaslatot már bizottsági szinten elkaszálta a kormánypárti többség. Én azonban bízom benne, hogy valóban jogosak az MSZP által megfogalmazott, úgymond félelmei, és valóban megteremtődik majd ennek a lehetősége.

Kérem a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, elsősorban az előterjesztő KDNP-s képviselőtársaimat és Szászfalvi László államtitkár urat, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy minél előbb megtörténjen a kötelező hit- vagy erkölcstan törvényi szinten történő rögzítése. Emellett pedig azt is szeretném kérni, fontolják meg annak a lehetőségét is, hogy a gyermekek már az általános iskolában felvilágosítást kaphassanak a hazánkban előforduló szekták működéséről, ezeknek a személyiségromboló és kártékony hatásáról, mivel meggyőződésem, hogy már ekkor, általános iskolás korukban tájékoztatni kell a maguk szintjén a gyermekeket ezekről a veszélyekről.

Most én is azért utalnék itt arra még két mondattal, hogy azért van annak valami diszkrét bája, amikor az MSZMP utódpártjának a képviselője, Lendvai Ildikó beszél arról, hogy rossz emlékeket ébreszthet bizonyos emberekben az, ha rákérdeznek a vallási meggyőződésükre.

Tisztelt Ház! Végezetül azt szeretném kérni önöktől, hogy fontolják meg az általunk benyújtott módosító indítványok támogatását.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Kérem önöket, valóban érdemben vizsgálják meg ezeket az általunk megfogalmazott módosító javaslatokat, ne a zsigerből történő elutasítás legyen ezeknek a sorsa, hiszen higgyék el, valóban a legjobb szándék vezérelt bennünket akkor, amikor megfogalmaztuk ezeket a benyújtott módosító indítványokat, ezért bízunk abban, hogy az önök támogatását is el tudják nyerni ezek az indítványok.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 172 2011.07.04. 2:07  171-174

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Vát és Porpác közé tervezett, több mint százmilliárd forint értékű beruházás közvetlenül több száz, az oda települő logisztikai központ és ipari park pedig közvetve több ezer munkahelyet is teremthetne. A legóvatosabb becslések szerint is legalább kétezer munkahely sorsáról van szó. A beruházás megvalósulása ennek ellenére továbbra is kérdéses, miközben a Vas megyeiek nem kapnak tájékoztatást arról, hol akadt el a projekt megvalósítása.

A reptéri beruházással kapcsolatos első hírek 2005-ben láttak napvilágot. 2006-ban alakult meg a SIA-port Kft., azzal a céllal, hogy a nyugat-magyarországi régióban kereskedelmi forgalomra alkalmas repülőteret alakítson ki. A szóban forgó kft. feladata lett, hogy a két településen rendezett jogviszonyokat alakítsanak ki a nemzetközi cargoreptér létesítéséhez. A projekttől eleinte idegenkedtek az emberek, ám a SIA-port Kft. munkatársainak sikerült meggyőzni a váti és porpáci lakosok nagy részét arról, hogy ez a beruházás számukra a zajhatásokon kívül csak előnyökkel járhat.

A Vas megyei közgyűlés kormánypárti képviselői többször megfordultak Kínában, hazaérkezésükkor mindig pozitívan nyilatkoztak a projekt alakulásáról. Fellegi miniszter úr azonban még a kínai kormányfő június végi látogatását követően sem nyilatkozott egyértelműen a projekttel kapcsolatban, szavai szerint a helyszínről még nincs végleges döntés. Sajtóértesülések szerint a kormány Mezőkövesd térségébe vinné a beruházást. Kovács Ferenc Vas megyei közgyűlési elnök ezzel szemben kijelentette: előkészítettsége alapján szerinte a vasi reptérprojekt áll a legközelebb a megvalósításhoz. Nyugtalanító ugyanakkor, hogy a kormány nem kommunikál a Savaria Airport beruházást előkészítő céggel.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem önt, adjon választ arra, hogy mi áll a döntés folyamatos halasztásának hátterében. Kérem államtitkár urat, hogy minden rendelkezésére álló információt osszon meg a vasiakkal, hiszen a több ezer munkahely megvalósulása és a térség kiemelt logisztikai szerepe évtizedekre meghatározhatja megyénk sorsát.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik és az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 194 2011.09.12. 2:10  193-196

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar termőföldek magyar kézben tartása az egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdés. A jelenlegi tendenciák folytatódása azt eredményezheti, hogy 2014-ig, a földvásárlási moratórium lejártáig termőföldjeink mintegy fele, 3 millió hektár kerülhet idegen kézbe. Sajnos nem túlzás kijelenteni: egy második Trianon fenyegeti hazánkat.

Szűkebb hazámban, Vas megyében napról napra rosszabb helyzettel kell szembesülnünk. A Magyar Zoltán képviselőtársammal együtt tartott őrségi földvédelmi razzia során személyesen győződhettünk meg arról, hogy az ottani termőföldek túlnyomó többsége már külföldi tulajdonban van. A razzia óta a helyiektől folyamatosan érkeznek hozzánk megkeresések.

Példaként röviden ismertetnék egy aktuális, rendkívüli mértékben felháborító ügyet. Kisrákos és Viszák községek külterületén június hónapban a szükséges engedélyek nélkül több, jókora átmérőjű és nagy mélységű kutat fúrtak. A Natura 2000-es védelem alatt álló területen megindult a hagyományos, kisparcellás művelési móddal szöges ellentétben álló intenzív, öntözéses, kemizált zöldségtermelés. Az ügyben Rába Kálmán megyei közgyűlési képviselőnkkel együtt megkerestük az Őrségi Nemzeti Park igazgatóját, majd levelet írtunk a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatójának. Pozitív fejlemény, hogy a felügyelőség néhány napja bírságot szabott ki.

Mindeközben a magyar termőföldek megvédése érdekében benyújtott jobbikos javaslatok falakba ütköznek.

A Vas megyeiek nagy érdeklődéssel várják V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár úr tájékoztatóját arról a munkáról, amit a zsebszerződések feltérképezése és azok felszámolásának előkészítése ügyében végez.

Orbán Viktor miniszterelnök úr ma is ígéretet tett arra, hogy amíg a Fidesz lesz kormányon, addig külföldiek nem fognak termőföldet vásárolni Magyarországon.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem önt, hogy adjon konkrét választ arra, milyen lépéseket tervez a nemzeti ügyek kormánya a magyar termőföld megvédése érdekében, milyen módon kívánnak gátat szabni a külföldiek térhódításának (Az elnök csenget.), hogyan számolják fel a zsebszerződések által teremtett helyzetet.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 303 2011.10.18. 6:48  192-324

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A késői óra számlájára írom a Répássy Róbert államtitkár úr által mondottakban általam felfedezni vélt tévedését, amikor arról beszélt a megyei közgyűlések szerinte alacsony legitimitásával kapcsolatban, hogy feltételezhetőleg a választópolgárok többsége nincs is tisztában azzal, hogy kik az egyes megyei közgyűlések tagjai, jobbára csak a megyei közgyűlési elnököket ismerik, mivel nincsenek arról pontos információik, hogy a listákról milyenformán jutnak be a megyei közgyűlésekbe az emberek. Én így értelmeztem a Répássy úr által elmondottakat, és szeretném felhívni a figyelmét, hogy éppen az önök kormánya, a kétharmados többség változtatta meg ebben a tekintetben ezt a törvényt, és a tavalyi önkormányzati választásokon ősszel már minden megyében egy listára szavazhattak a választópolgárok.

E rövid kitérőt követően, és azt gondolom, hogy ez a helyreigazítás mindenképpen fontos és szükséges volt, Vas megyei országgyűlési képviselőként hadd folytassam azzal a felszólalásomat, hogy "az adósság elleni harcban a kormány kész az önkormányzatok segítségére sietni és konszolidálni kiáltástalan helyzetüket" - olvashatjuk az alkotmánymódosítás általános indokolásában.

Meglátásom szerint ebből a segítségből feltételezhetően a Vas megyében élők nem feltétlenül kérnek, abban a formában pedig bizonyosan nem, ahogyan önök ezt végig kívánják vinni. Nagyjából két héttel ezelőtt került nyilvánosságra az önkormányzati törvény tervezete, és nagyon elszomorítóan tapasztalhattuk azt, hogy a megyei önkormányzatokra vonatkozó része mindössze néhány soros ennek a tervezetnek. Ez egyáltalán nem kecsegtet pozitív fejleményekkel a megyei önkormányzatok jövőjét illetően.

Mindezek tükrében meggyőződésem: nem túlzás kijelenteni azt, hogy a nemzeti ügyek kormánya kivégzi a megyéket. Jómagam részt vettem a Vas megyei közgyűlés múlt csütörtöki rendkívüli ülésén. Itt személyesen tapasztalhattam meg azt, hogy a megyei közgyűlés kormánypárti képviselői számára rendkívül kellemetlen volt az, hogy a nevüket kellett adniuk a név szerinti szavazás során a megállapodáshoz. S nem volt az véletlen, hogy nem tettek eleget Rába Kálmán megyei közgyűlési képviselőnk felkérésének, miszerint nyilvánítsák ki legalább néhány gondolat formájában véleményüket a megállapodással kapcsolatban.

(23.30)

A kormánypárti megyei közgyűlési képviselők többsége ezt nem tette meg, hallgattak; valószínűleg azért, mert ők is érezték azt legbelül, hogy olyan döntéshez adják a nevüket, amely a megye számára különösen negatív következményekkel jár.

Azt kell hogy mondjam, tisztelt képviselőtársaim, hogy rendkívül méltatlan körülmények között kell vitatkoznunk az előttünk fekvő törvényjavaslatokról e késői órák során. Mondom ezt különösen azért, mert a vita alatt mindössze Szűcs Lajos Pest megyei közgyűlési elnök ült itt a megyei közgyűlési elnökök közül, a többiek nem voltak itt az ülésteremben, nem vettek részt az általános vitában. Jómagam különösen hiányoltam Kovács Ferenc Vas megyei közgyűlési elnököt, képviselőtársamat. Persze sejtem, hogy mi volt az oka az ő távolmaradásának: számára is kínos lett volna, ha itt a vita során ki kellett volna fejtenie a véleményét a döntésekkel kapcsolatban.

És ahogy azt Hegedűsné Kovács Enikő frakciótársam elmondta vezérszónoki hozzászólásában, szűkebb hazám, Vas megye különösen hátrányos helyzetbe kerül az államosítás következtében, hiszen míg megyénk adósságállománya mindössze 4,5 milliárd forint, addig ennek sokszorosát érő vagyon kerül államosításra. A legóvatosabb becslések szerint is 45-50 milliárd forint az a vagyon, amit államosításba vonnak. Kiemelném itt a Büki Gyógyfürdő Zrt. példáját: 47 százalékban jelenleg még a megye a tulajdonosa a Büki Gyógyfürdő Zrt.-nek. Ha csak ezt a tulajdonrészt nézzük, akkor már maga ez a tulajdonrész kiteszi nagyjából azt a 4,5 milliárd forintot, ami a mi megyénk adósságállományát jelenti.

Mindemellett szintén erős kételyek merülnek fel bennem, és meggyőződésem, valamint a hozzám eljutott információk alapján nemcsak bennem, hanem a Vas megyében élő állampolgárok jó részében a szombathelyi Markusovszky Kórház jövőjét illetően. Kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakul az intézmény jövője, várhatóak-e a közeljövőben továbbra is komoly fejlesztések a kórházban.

A múlt hét hétfőjén, amikor Hegedűsné Kovács Enikő képviselőtársam azonnali kérdést intézett Navracsics miniszterelnök-helyettes úrhoz, akkor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr elmondta azt, hogy az elmúlt nyolc év során kivéreztették a megyei önkormányzatokat. Ezzel mi a magunk részéről nagyjából egyet is tudunk érteni, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy önök, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, befejezik ezt a folyamatot, és kivégzik a megyei önkormányzatokat. Itt egyáltalán nem beszélhetünk ugyanis konszolidációról, itt egyértelműen államosításról és a megyék kiüresítéséről kell hogy beszéljünk.

Ez azért különösen aggályos és fájó számunkra, a Jobbik számára mint nemzeti ellenzék számára, mert önök voltak azok, tisztelt fideszes, KDNP-s képviselőtársaim, akik ellenzékben határozottan kiálltak a megyék megerősítése mellett. Ezzel szemben most azt kell hogy lássuk, hogy önök azok, akik felszámolják a megyei önkormányzatokat. Ez, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kétharmados többség, mindenképpen hiteltelen és elfogadhatatlan az önök részéről. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 52 2011.11.16. 10:21  39-101

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem a lehető legtöbb nézőpontból megvilágítani a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának álláspontját az előttünk fekvő, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban.

Mindenekelőtt szeretném aláhúzni és leszögezni azt, hogy alapvetően a mi hozzáállásunk is pozitív ehhez a javaslathoz, mi is üdvözöljük azokat a változtatásokat, módosításokat, amelyeket ez a törvényjavaslat megtesz. Ugyanakkor kritikaként szeretném megemlíteni azt, hogy véleményünk szerint egy, a jelenleginél nagyobb mértékű, átfogóbb felülvizsgálat megtétele is lehetséges és szükséges lett volna, elsősorban a szerzői jogok tekintetében. Természetesen a jogharmonizációs célú, a szabályozási hiányosságokat kiküszöbölő, az ésszerűsítés irányába ható, valamint a kodifikációs és technikai korrekciókat a magunk részéről egyértelműen támogatni tudjuk, ahogy pozitív a Jobbik hozzáállása a használati minták oltalmáról szóló törvény, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló törvény, illetve a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény módosításaival kapcsolatban is. Azt is üdvözölni tudjuk, hogy a törvényjavaslat egyértelművé teszi a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény és a polgári törvénykönyv, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény és a polgári törvénykönyv viszonyát.

Engedjék meg, hogy kicsit hosszabban időzzek a 17. és 18. § módosításainál. Ez a módosítás a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényt kiegészíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésével kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó hatáskörét megalapozó szabályokkal. Ezeket a módosításokat a magunk részéről mindenképpen támogatni és üdvözölni tudjuk, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak határozott álláspontja az, hogy bármilyen érdemi és hathatós lépések történnek a K+F ösztönzésének irányába, azokat feltétlenül támogatni tudjuk, mivel meggyőződésünk szerint a kutatás-fejlesztés területének előmozdítása nagymértékben hozzájárulhat hazánk és a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének javításához, és a gazdaság motorjaként a kutatás-fejlesztés területének élénkítése mindenképpen nagymértékben elősegítheti gazdasági növekedésünket.

(11.30)

Éppen ezért tartjuk azt aggályosnak, tisztelt Országgyűlés, hogy az elmúlt évben az azt megelőző évekhez képest kisebb növekedést figyelhettünk meg ezen a területen, s azt hozzá kell tennem, hogy az egyes szegmensekben megfigyelhető eredményességjavulás nem járt együtt növekvő kutatás-fejlesztési ráfordítással, és a vállalkozások teljes körében sajnálatos módon tovább csökkent az erre való fokuszálás, ráfordítás aránya. Úgy ítéljük meg, hogy a Fidesz a magyar kiválóságon spórol, mert a nemzeti ügyek kormánya kétségbeesve próbálja betömködni a hibás gazdaságpolitikája által okozott költségvetési lyukakat.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány percben megosszam az álláspontomat önökkel egy összeférhetetlenségi kérdéssel kapcsolatban, s itt szeretném kérni az államtitkár urat, hogy ezzel kapcsolatban mindenképpen fontolják meg a változtatások, módosítások lehetőségét.

Mire gondolok? 2010. január 1-jétől sem az innovációs törvény, sem a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem engedi meg, hogy a kutató, feltaláló olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsen, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát, know-how-ját hasznosítják, vagyis a kutatóhelyen vagy egyetemen dolgozó vezetők és témacsoport-vezető közalkalmazottak nem lehetnek tagjai vagy vezető tisztségviselői olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őket foglalkoztató munkáltató, kutatóhely vagy egyetem az alapítója, tagja, vagy amely gazdasági kapcsolatban áll a munkáltatóval.

Ez azt jelenti, tisztelt Országgyűlés, hogy a jelenleg érvényben lévő törvény alapján a kutató, feltaláló nem vehet részt a találmány hasznosításában, illetve fejlesztésében, ami minden szempontból hátrányt jelent. A feltaláló ugyanis, aki minden bizonnyal a legjobban ismeri a találmányt, néha ki sem hagyható a hasznosítás folyamatából. A maximális gazdasági haszon eléréséhez bizonyára sok esetben hozzájárulna a feltaláló részvétele, mivel kulcsszerepet vállalhatna a további fejlesztésekben és a hasznosítás folyamatának meghatározásában. Az egyetemek, kutatóhelyek és alkalmazottaik választási lehetőségeit szélesíthetné, ha az OECD-ajánlás alapján létezne olyan spin-off vállalkozás is, amelyet kizárólag a kutató alapít, vagy amely hasznosítási jogot szerez az adott szellemi alkotás felett az intézmény tulajdonosi részvétele nélkül.

Én azt kérem a kormánytól és az államtitkár úrtól, fontolják meg azt, hogy ezen a területen módosításokat eszközöljenek, már csak azért is, mert határozott álláspontunk az, hogy a szellemi alkotások jogának szabályozását feltétlenül K+F baráttá kellene tenni. Bízunk benne, hogy a nemzeti ügyek kormánya részéről érdemi lépéseket láthatunk majd a közeljövőben ebben a tekintetben, már csak azért is, mert néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök úr úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság egy gyorsnaszád, és ha valóban komolyan gondolja ezt a miniszterelnök úr, és ha valóban komolyan gondolja ezt a nemzeti ügyek kormánya, akkor feltétlenül hathatós lépéseket kellene tenni a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelése irányába, és mindenképpen szükséges lenne lépéseket tenni a kedvezőbb szabályozási környezet kialakítása irányába. Itt, az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán, azt gondolom, ebbe az irányba hathatna a bürokratikus terhek további csökkentése, illetőleg az átláthatóság, a kevesebb papírmunka és a több szakmaiság irányába történő elmozdulás.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány gondolatot fűzzek a szerzői jogi szabályozás áttekintésének témaköréhez is. Itt mindenképpen üdvözölni tudjuk a magunk részéről - mint nemzeti ellenzéki párt részéről - az eljárások gyorsítása irányába ható változtatásokat, illetőleg a közös jogkezelés területén mindenképpen pozitívumként értékeljük az átláthatóság és a hatékonyság irányába mutató módosításokat, hiszen ezek által valóban egy innovatívabb környezet megteremtéséhez juthatunk el. Ugyanakkor szeretném azt megemlíteni, hogy a mi véleményünk szerint a jogdíjak egyfajta speciális fogyasztási adót jelentenek, éppen ezért mindenképpen üdvösnek tartanánk azt, hogyha az állam a jelenleginél nagyobb mértékben, erősebben szólna bele abba, hogy ki kaphat juttatást jogkezelőktől.

Néhány gondolat erejéig kitérnék a letöltések és a fájlcsere kérdésére is. Ezzel kapcsolatban természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom a rend pártjaként egyáltalán nem kívánna a túlzott felpuhítás irányába lépéseket tenni, a liberalizálás irányába túlzottan ellépni, ugyanakkor azt mi is aggályosnak tartjuk, hogy sok esetben a felhasználók kriminalizálásáról kell beszélnünk ezen a területen, olyan felhasználók kriminalizálásáról, akik nem folytatnak kereskedelmi célú tevékenységet, nem ez áll az ő felhasználásuk hátterében. Éppen ezért azt kérem önöktől, tisztelt képviselőtársaim, elsősorban tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy mindenképpen vitassuk meg ezt a kérdéskört is majd a közeljövőben itt, a tisztelt Ház keretei között, mivel azt gondolom, ezen a területen is érdemes lenne módosításokat véghezvinni, és azt kérem a nemzeti együttműködés kormányától, hogy tegyen lépéseket a felhasználókkal történő érdemi konzultáció és az ezzel a kérdéssel, vagyis a letöltések, fájlcsere, torrentoldalak kérdésével kapcsolatos társadalmi vita irányába.

Végezetül még egy konkrét javaslatot szeretnék megfogalmazni, amely csak részben kapcsolódik az előttünk fekvő törvényjavaslathoz. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szeretné elérni azt, hogy ha a jövőben a Himnuszt és a Szózatot csak eredeti szöveggel és zenével lehetne előadni, mivel meggyőződésünk, hogy gátat kellene szabni a nemzeti imádságot gyalázó különös elemeknek, éppen ezért, bár ez valóban nem tartozik szorosan a téma ezen részéhez, hiszen Btk.-módosításokat is kellene eszközölni ennek érdekében, de azt gondoljuk, a Himnusz és a Szózat lealacsonyítandó átdolgozását érdemes lenne bűncselekményi kategóriának nyilvánítani. Azt gondolom, hogy a szellemi tulajdonjog tekintetében pedig komolyabb állami szerepvállalásra lenne szükség. Az a Jobbik véleménye ebben a témában, hogy a szellemi tulajdonjognak az állami tulajdon kizárólagos tárgyává kellene válnia, irányelvet kellene megalkotni ezek felhasználásáról, és szintén a kormánynak kellene érdemi lépéseket tenni az ingyenes felhasználás feltételeinek kialakítása érdekében.

Összességében azzal zárnám a mondandómat, mielőtt átadnám a szót Gaudi-Nagy Tamás frakciótársamnak, hogy bár vannak fenntartásaink az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban is, ahogyan azt kifejtettem, sok egyéb területet és kérdéskört is meg lehetett volna vizsgálni, sok egyéb kérdéskörhöz is hozzá kellett volna nyúlni a mi álláspontunk szerint, összességében, mindent mérlegre téve és mindent összevetve támogatni tudjuk a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 76 2011.11.16. 1:33  39-101

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A Vágó Gábor LMP-s képviselőtársam által elmondottakra reagálva szeretném még egyszer aláhúzni és nyomatékosítani azt, amit a vezérszónoki felszólalásomban is elmondtam. A Jobbiknak az az álláspontja, hogy a letöltések és a fájlcsere területén valóban szükséges lenne bizonyos módosításokat, változtatásokat véghezvinni. És azt mi is elismerjük, hogy sok esetben a hatóságok bizony túlzásokba esnek a felhasználók kriminalizálásának tekintetében. Azonban az is egyértelmű - ahogy azt frakciótársaim is kifejtették -, hogy semmiképpen nem lenne üdvös és ildomos az általuk elmondott érvek miatt az, ha elmennénk egy túlzott liberalizálás irányába, egy túlzott felpuhítás irányába.

Amiben viszont mindenképpen csatlakozni tudunk itt a Vágó Gábor képviselőtársam által elmondottakhoz, és ezt előtte a vezérszónoki hozzászólásomban is kifejtettem, hogy bár nem kívánunk csatlakozni a nemzetközi kalózok csapataihoz, de arra igenis nyitottak vagyunk, hogy társadalmi vitát folytassunk erről a kérdésről. Mi is azt gondoljuk, hogy a felhasználókkal egy komoly konzultációt kellene folytatni, és utána meg lehetne tenni a módosításokat, mert a nem kereskedelmi célú letöltések tekintetében bizonyos mértékig és bizonyos keretek között - ahogy azt képviselőtársaim, frakciótársaim is elmondták az előbbi hozzászólásaikban - nyitottak vagyunk a módosításokra.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 264 2011.11.17. 3:30  25-305

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam öt módosító indítványt nyújtottam be a 2012. évi költségvetéshez, hármat önállóan, kettőt pedig frakciótársaimmal közösen. Ezekkel kapcsolatban szeretnék most röviden érvelni.

Első módosító javaslatomban a szentgotthárdi barokk templom belső restaurációjára különítenék el 100 millió forintos támogatást. Az ország harmadik legnagyobb barokk templomáról van szó, Szentgotthárd város egyik jelképéről. Pozitívum, hogy a tavaly elfogadott költségvetési módosító indítványomnak köszönhetően a szükséges munkálatok megkezdődhetnek. Ugyanakkor hozzá kell tennem azt, hogy az akkor elfogadott 100 millió forintos összeg helyett végül csak 82 millió forint érkezik meg erre a célra. Az érdemi felújításhoz mindenesetre mindenképpen szükség lenne további támogatásra, és nagyon örömteli lenne az, hogyha a szentgotthárdi csata 350. évfordulójára, azaz 2014-re a templom belső felújítása teljes mértékben megtörténhetne. Ehhez az indítványomhoz tehát ezért kérem képviselőtársaim támogatását.

A második javaslatomban, szintén a tavalyi évhez hasonlóan, az M8-as számú főút körmendi elkerülő szakaszával kapcsolatos munkálatok megkezdésére különítenék el 1 milliárd forintot. Egy rendkívül hosszú ideje húzódó kérdésről van szó ebben az esetben. A jelenlegi kormánypártok képviselői ellenzékben határozottan kiálltak az ügy mellett, elismerve annak fontosságát és sürgősségét. Bízom benne, hogy érdemi lépéseket tesznek ebbe az irányba, és támogatják ezt a javaslatomat is.

A harmadik indítványomban a Felsőszölnök és Kétvölgy közötti útszakasz kivitelezési munkálatainak megkezdésére irányoznék elő 500 millió forintos támogatást. Ezt a témát korábban írásbeli és szóbeli kérdés formájában is feszegettem már. Szóbeli kérdésemre Fónagy János államtitkár úr azt a választ adta, hogy nagy valószínűséggel elkülönítenek erre a célra összeget a jövő évi költségvetésben. Bízom benne, hogy ez valóban meg fog történni.

Szávay István frakciótársammal együtt nyújtottunk be egy javaslatot, amelynek a lényege az, hogy 100 millió forinttal növelnénk meg a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatokhoz elnyerhető kiegészítő támogatás összegét. Meggyőződésünk, hogy a megfelelő színvonalú nevelés és oktatás jelenti a nemzetiségek anyanyelve és kultúrája megmaradásának legfőbb zálogát, ezért kérem azt önöktől, tisztelt képviselőtársaim, hogy támogassák ezt a javaslatunkat a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetének előmozdítása, így a Rába-vidéken élő szlovének helyzetének előmozdítása érdekében is.

Végezetül néhány mondatot szólnék még a Magyar Zoltán képviselőtársammal közösen benyújtott javaslatunkról, melyben jelentősen, 3 milliárd forinttal megnövelnénk a Nemzeti Földalapban termőföldvásárlásra elkülönített összeget. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a magyar termőföld magyar kézben tartása iránt elkötelezett pártként azt gondolja, hogy ideje lenne a hathatós lépések megtételének abban a tekintetben, hogy az állam végre valóban érdemben élhessen az elővásárlási jogával, különös tekintettel arra, hogy az idei évben ezzel kapcsolatban sajnos nem történtek érdemi lépések.

Én azt kérem önöktől, tisztelt képviselőtársaim, hogy támogassák az indítványaimat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 398 2011.11.23. 7:36  295-479

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt frakciótársaim korábbi felszólalásaikban már kifejtették, az előttünk fekvő, a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat a Jobbik Magyarországért Mozgalom számára teljes mértékben elfogadhatatlan.

Elfogadhatatlan, mert minimálisra csökkenti az önkormányzati autonómiát, függetlenséget, és rendkívül hátrányosan érinti a legkisebb települések önkormányzatait, illetőleg a kistelepüléseken élőket. A Jobbiknak határozott véleménye, és nekem, mint aprófalvas megyéből érkező Vas megyei országgyűlési képviselőnek, szintén markáns álláspontom, hogy a magyar nemzet fennmaradása falvaink társadalmi és gazdasági megerősítésén múlik. Ez a törvényjavaslat gyökeresen szemben áll ezzel az alapállással.

A közös önkormányzati hivatal tekintetében a törvényjavaslatban támasztott létszámkorlátok, így a települések összlakosságszáma esetében a legalább 2000 fő elérésének szükségessége, illetőleg a települések száma kapcsán a 7 településszám elérése szűkebb hazám, Vas megye esetében kivitelezhetetlen és teljességgel életszerűtlen.

Magyarországon, tisztelt képviselőtársaim, az összes település körülbelül háromnegyede 2000 fő alatti település. Vas megyében még ennél is jóval nagyobb ez az arány, a 216 Vas megyei településből több mint 200 település lakosságszáma nem éri el a 2000 főt. Ezzel a törvényjavaslattal több mint 2000 magyar település életképessége fog megszűnni, ha érdemi változtatások nélkül kerül elfogadásra. Egyértelműen a kistelepülések halálának, a vidék elsorvasztásának irányába hat ez a javaslat, így azt gondolom, hogy egyáltalán nem túlzás falurombolásról beszélni vele kapcsolatban.

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka a pénteki napon az érintettekről és az érintettek bevonásáról beszélt. Hadd jegyezzem meg itt, hogy éppen a leginkább érintetteket, a kistelepülések polgármestereit nem vonták be önök az egyeztetés folyamatába, az ő véleményük nem tükröződik ezen a javaslaton. Jómagam még a koncepció nyilvánosságra kerülésekor a nyár folyamán levélben megkerestem az összes Vas megyei polgármestert. Szerencsére közülük jó néhányan válaszoltak a megkeresésemre, és elmondhatom, hogy elsöprő többségükben hasonló irányban fogalmazták meg véleményüket, kritikájukat, mint tettük azt mi, jobbikosok a korábbiakban, és tesszük azt most is.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hadd hozzak fel, tisztelt képviselőtársaim, két konkrét példát is arra, amit az elmúlt percek során elmondtam, hogy jobban megvilágítsam ezt. Az egyik példám az Őrség példája lenne. Gondolom, bizonyos mértékig mindannyian ismerik az őrségi térség történelmi hagyományaként kialakult településszerkezeti jellemzőket.

(21.30)

Az Őrség esetében egy széttagolt, kis lélekszámú településekből álló területről van szó. Ezek nagy számban helyezkednek itt el. Így amennyiben érdemi változtatások nélkül fogadják majd el ezt a javaslatot, úgy itt tíz-tizenkét település összefogására, de sokkal pontosabb úgy fogalmaznunk, hogy kényszerű együttélésére lesz szükség ennek alkalmazásához.

Hadd hozzak egy másik példát is, a szlovén Rába-vidék példáját. Ezen a területen hat kistelepülés található: Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu, Felsőszölnök, Alsószölnök és Szakonyfalu. Azt gondolom, hogy e települések önkormányzatai és polgármesterei részéről teljességgel érthetők azok az aggályok, amelyek felmerültek a törvényjavaslattal kapcsolatban, és teljességgel érthetők és a Jobbik által támogatottak azok az elképzelések, miszerint esetükben vagy maradjanak fent a jelenlegi feltételek, vagy legalább arra kapjanak lehetőséget, hogy ők közösen egy önálló közigazgatási egységet tarthassanak fenn majd a jövőben.

S itt, a szlovén Rába-vidék esetében meg kell említenem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Őrség példáján túl a kép teljességéhez még egy részlet is hozzátartozik. Ugyanis amennyiben önök elfogadják ezt a törvényjavaslatot, tisztelt képviselőtársaim, úgy a szlovén Rába-vidék települései esetében ez olyan hatást fog gyakorolni, hogy egyértelműen fel fog gyorsulni a szlovén nemzetiség asszimilációja.

Tisztelt Országgyűlés! Egyértelműen az egyesített hivatal ellen szól a polgárok érdeke is, hiszen a földrajzi népességi helyzet következtében az ügyfeleknek az egyes ügyeik intézésére való utaztatását kellene biztosítani akkor, amikor a helyközi közlekedés ehhez nem nyújt lehetőséget. A javaslat abba az irányba hat, hogy a falvak elnéptelenedése még inkább fel fog gyorsulni, így egy hagyományos településtípus, a falu eltűnését fogja eredményezni, hiszen csak látszatönállóság marad a településeken, a valós eszközök, lehetőségek megvonása mellett.

A Jobbiknak mint nemzeti ellenzéki pártnak az az álláspontja, hogy mi nem szeretnénk belemenni egy számháborúba az önálló hivatal kérdésében. Mi azt mondjuk, hogy ne lakosságszám vagy ne településszám legyen itt a szempont, hanem - ahogy azt két konkrét példával is megvilágítottam - a helyi adottságokat, sajátosságokat kellett volna felmérniük a korábbiak során, ezeket kellett volna figyelembe venniük, de erre még most is megvan a lehetőségük, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, mert ez irányban is nyújtottunk be módosító indítványokat.

Hadd szóljak még néhány mondatot a 95. § (2) bekezdése kapcsán. Itt olvashatjuk az új község alakításának feltételeit. Azt kell mondjam, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy az önök lépése egyértelműen az önrendelkezés csorbításának irányába hat, sőt, annak szinte teljes felszámolásának az irányába. Nagyon szépen megfogalmazott gondolatokat, mondatokat olvashatunk itt, például a részletes indokolásban a 95. §-ra és annak a (2) bekezdésére vonatkozóan, de ki kell mondani, egyértelműen arról van szó, hogy önök gyakorlatilag lehetetlenné akarják tenni, hogy a jövőben új községet lehessen alakítani Magyarországon.

Végezetül azt kérem önöktől, tisztelt államtitkár úr és tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy fontolják meg a Jobbik által nagy számban benyújtott módosító indítványok támogatásának lehetőségét, mert ezekkel sokkal jobbá tehetjük ezt a törvényjavaslatot, de azt gondolom, a legjobb lépés az lenne, ha visszavonnák ezt a javaslatot. De ne azért vonják vissza ezt a javaslatot, mert mi, jobbikosok erre kérjük önöket, hanem azért, mert ez a magyar vidék és a magyar kistelepülések érdeke.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 410 2011.11.23. 1:06  295-479

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Michl József képviselőtársam szavaira reagálva el szeretném azt mondani, hogy azzal természetesen a magam részéről egyet tudok érteni, amit a közösségek szerepével kapcsolatban elmondott. Nekem is meggyőződésem az, hogy a közösségek azok, amelyek életben tartják a kistelepüléseket, a falvakat. Azzal kapcsolatban viszont már gyökeresen eltérő a véleményünk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mennyiben biztosítja ennek a lehetőségét, hiszen az új községek alakítása tekintetében előre bejelentett felszólalásomban elmondtam azt, hogy itt önök minimálisan nullára redukálják az önrendelkezés jogát, illetőleg a Jobbik határozott véleménye az is, hogy elfogadhatatlan, hogy kötelezően alakítsanak ki közös önkormányzati hivatalokat.

(21.50)

Mi egyértelműen a társulás szabadságának pártján állunk. Azt gondolom, Michl képviselőtársam, hogy a közösségek önrendelkezését ez a javaslat egyáltalán nem biztosítja, ezért nem értem, hogy ön miért hivatkozott erre a felszólalásában. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 432 2011.11.23. 0:45  295-479

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A Mágori Józsefné képviselőtársam által elmondottakra szeretnék nagyon röviden reagálni. Ön úgy fogalmazott felszólalásában, hogy fiatal korom miatt valószínűleg nem is vagyok tisztában azzal, hogy mit jelent a falurombolás kifejezés.

Szeretném elmondani, hogy nekem határozott véleményem az, hogy bizonyos kifejezések ismerete és az életkor nem feltétlenül áll összefüggésben egymással, és ebben a meggyőződésemben megerősített az, hogy ön eszmei mondanivalóként hivatkozott arra a kérdésre, hogy mennyi lesz egy polgármesternek a fizetése, holott ebben az esetben egyértelműen egy gyakorlati kérdésről van szó.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 132 2011.12.02. 1:55  1-390

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Földesi Gyula képviselőtársam szavaira szeretnék reagálni, bár úgy látom, éppen meg is érkezett, az előbb még nem tartózkodott itt, a teremben. Szóval, Földesi képviselőtársam szavaival kapcsolatban szeretném azt elmondani, hogy ő arra hivatkozott, hogy a törvényjavaslat benyújtásának a hátterében egyértelműen a haza érdeke állt a Fidesz részéről, és egyáltalán nem mondható el az, hogy a párt érdekeit vették önök számításba.

(12.50)

Azt gondolom, ismételten megbizonyosodhattunk arról, hogy szerencsére nagyon masszív a mennyezet itt a tisztelt Házban, hiszen azt valóban el kell ismerni, hogy a választókerületi egyenlőtlenségeket valamilyen szinten tényleg kiküszöböli az új, országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény. Ugyanakkor azzal kapcsolatban ez már egyáltalán nem mondható el, tisztelt képviselőtársam, tisztelt kormánypárti többség, ahogyan önök kialakították a választókerületeket. Azt gondolom, az lett volna az egyenes és egyértelmű beszéd, ha a 4. § (2) bekezdésében - ahol azt olvashatjuk, hogy az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy, és akkor itt következett három pont, az a), b) és c) pont - egy d) pontot is betettek volna, miszerint a Fidesz érdekei a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek.

Egyértelműen egy Fideszre szabott tervezettel állunk szemben, ezért Szabó Erika államtitkár asszony szavaira is reagálva el szeretném mondani azt, hogy egyáltalán nem kaptak önök arra felhatalmazást a választópolgároktól, hogy egy ilyen választójogi törvényt nyújtsanak be, amellyel egyértelműen az az önök célja, hogy bebetonozzák a hatalmukat. Azt pedig például Dúra Dóra frakciótársam is megvilágította konkrét példákkal a vezérszónoki felszólalásában, hogy mennyire igaz az, hogy önök élnek a gerrymandering eszközével, vagyis azzal, hogy a választókerületek jó részét teljesen életszerűtlen módon és a saját szájízük szerint alakítják ki.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 190 2011.12.02. 2:04  1-390

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánok visszakanyarodni a médiatörvénnyel kapcsolatos vitához, de azt gondolom, hogy azt semmiképpen nem hagyhatom szó nélkül, ami néhány perccel ezelőtt elhangzott itt az Országgyűlésben. A fideszes arrogancia egy újabb megnyilvánulására gondolok. Történt ugyanis, hogy amikor Novák Előd frakciótársam arról beszélt, hogy a Jobbiknak mennyire minimálisak a médiaszereplési lehetőségei különböző csatornákon, akkor Répássy Róbert államtitkár úr, aki sajnálatomra már nincs itt a teremben, illetve néhány kormánypárti képviselőtársunk erre úgy reagált, hogy annyit is ér.

(14.10)

Azt gondolom, hogy a cinizmusnak egy újabb jelét mutatta a kétharmados többség, és nagyon beszédes volt ez a megnyilatkozás az önök demokráciafelfogása tekintetében is - ugyanolyan beszédes volt ez a megnyilatkozás ebben a tekintetben, mint ahogy a töredékszavazatok kapcsán önök által képviselt, a javaslatban kifejtett álláspont is. Hiszen a 15. § (1) bekezdésében, ahogy erről már jó néhányszor esett szó itt a képviselőtársaim részéről, a b) pont alatt találhatjuk azt, hogy a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszámot is töredékszavazatként kell beszámítani, vagyis önök a győztest kívánják kompenzálni.

Ez is nagyon beszédes a demokráciafelfogásuk tekintetében; ez egy teljességgel elképesztő és elfogadhatatlan javaslat a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleménye szerint. Novák Előd frakciótársam utalt rá, hogy annak idején az önkormányzati választási törvény tervezeténél volt egy hasonló javaslat, amikor az 50 százalék feletti szavazatokat kívánták önök töredékszavazatként beszámítani, aztán végül ez mégsem került be a törvényjavaslatba. Ezt önök egy gesztusként adták aztán utólag elő, de ne azért vegyék ezt ki a javaslatból, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt kétharmados többség, hogy gesztusokat gyakoroljanak az ellenzék, így a nemzeti ellenzék, a Jobbik felé, hanem azért, mert ez egyértelműen a demokrácia csorbításának irányába tett lépés lenne.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 208 2011.12.02. 6:38  1-390

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban a Dúró Dóra frakciótársam vezérszónoki hozzászólásában, illetve többünk kétperces hozzászólásaiban elhangzott kritikai észrevételeinket, illetve alternatív javaslataink sorát szeretném még bővíteni, egyúttal reagálnék majd néhány elhangzott felvetésre is.

Azt gondolom, egyáltalán nem lehet minket azzal vádolni, tisztelt kétharmados többség, hogy ne állnánk alapvetően konstruktívan ehhez a javaslathoz, hiszen emlékeztetnék arra, hogy annak idején például az országgyűlési képviselők számának csökkentéséről szóló javaslatot természetesen magunk is megszavaztuk, hiszen a Jobbiknak is egyértelmű véleménye az, hogy csökkenteni kell az országgyűlési képviselők létszámát. De hogy egy másik példát is felhozzak, szintén egyezik az álláspontunk a Fidesz-KDNP-többséggel az egyfordulós rendszer tekintetében.

Ugyanakkor nagyon komoly aggályaink vannak a javaslattal kapcsolatban. Ezt a korábbiakban a kétperces csaták során már kifejtettük, ehhez szeretnék még néhány adalékot hozzátenni.

Kósa Lajos vezérszónoki felszólalására szeretnék először is reagálni. Ő a választások komolyságával kapcsolatban vetette fel vezérszónoki hozzászólásában azt, hogy igenis szükség van a kopogtatócédulák rendszerére, és szükség van arra, hogy ezekből komoly számút kelljen összegyűjteni egy választókerületben, hiszen csak így vehetőek komolyan a demokratikus választások. Szeretném jelezni ennek tekintetében - és örülnék, ha esetleg Kósa képviselőtársam figyelne is arra, amit mondok (Kósa Lajos dr. Szabó Erikával beszélget.) -, hogy ezzel kapcsolatban bizony aggályosnak lehet tekinteni mindenképpen és nekem határozott véleményem az, hogy önök úgy gondolják, hogy nincsen szükség érvényességi küszöbre.

(14.30)

Az én álláspontom és a Jobbik álláspontja ugyanis ebben a kérdésben az, hogy egy időközi választás esetében természetesen még elfogadható az, hogy ezen a területen bizonyos enyhítéseket tegyünk, de általános országgyűlési választásokon, azt gondolom, mindenképpen szükséges küszöböt megállapítani - érvényességi küszöbre gondolok. Ezért kérem is önöket, tisztelt előterjesztők, hogy fontolják meg annak a lehetőségét, hogy ezt beépítsék a javaslatba, mivel egy általános országgyűlési választást követően igenis szükség van arra, hogy az újonnan megalakuló parlamentnek meglegyen a megfelelő legitimitása, és ebben a tekintetben azt gondolom, hogy az érvényességi küszöb is egy fontos kérdés. Arról persze már lehet vitatkozni, hogy mekkora legyen az az érvényességi küszöb, de mint említettem, egyértelmű álláspontom, hogy erre mindenképpen szükség lenne.

Szintén elhangzott itt kormánypárti képviselőtársaink részéről vádként az, hogy nem tudunk megfogalmazni konkrét javaslatokat, alternatívákat. Láthatták a korábbi felszólalásokban a tisztelt tévénézők is, hogy ez egyáltalán nincs így, de én is most idehoznék egy konkrét javaslatot, amit majd módosító indítványként természetesen be fogunk terjeszteni; a töredékszavazatok számításával kapcsolatos ez a javaslat. Nekünk az a véleményünk, hogy a d'Hondt-formula helyett - ez ugye, az az osztósorozat, ahol 1, 2, 3 és 4 szerepel a nevezőben - jobb lenne, ha a Saint Laguë-formulát alkalmaznánk, ennél az osztósorozatnál 1, 3, 5 és 7 szerepel a nevezőben. Ez egy arányosabb rendszert hozna létre, bár hozzáteszem azt, hogy egy ilyen nagyságú listás mandátumszám esetében ennek valóban kicsi a jelentősége, de azt gondolom, ha minimálisan is arányosabbá tehetjük akár ezzel a rendszert, akkor mindenképpen megfontolandó lenne az, hogy ezt bevegyük, és ilyen módon módosítsuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Ahogy említettem, ezt mindenképpen be fogjuk majd adni.

Összességében azt gondolom, hogy ez a javaslat egyértelműen egy még inkább többségi irányba megy el, egy sokkal aránytalanabb rendszert hoz létre, és ahogy azt már korábbi hozzászólásainkban elmondtuk - és szeretném még egyszer aláhúzni -, egyértelmű céljuk önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy bebetonozzák a hatalmukat.

De hogy felszólalásom végéhez közeledve lássák azt, hogy alapvetően azért a pozitív hozzáállás jellemez bennünket, és elutasító álláspontunk mellett azért tudunk pozitív hangon is beszélni a javaslattal kapcsolatban - mint ahogy azt beszédem elején is megtettem -, szeretném arra kérni a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat, hogy próbáljuk meg a dolgok jó oldalát nézni, hiszen amellett, hogy nagyon sok aggályunk van a javaslat kapcsán, azért vannak dolgok, amiket igenis értékelhetünk így ellenzékből a kétharmados többséggel szemben. Például azt, hogy úgy tűnik, lesz még lehetőség arra, hogy Magyarországon országgyűlési választásokon dönthessenek majd az emberek arról, hogy kik üljenek a parlamentben, és szintén pozitívum az, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló beterjesztett törvényjavaslatban nem szerepel az egyértelműen, hogy csakis a Fidesz és a KDNP indulhat a választásokon, hanem másoknak, így az ellenzéki erőknek is lesz majd erre lehetőségük.

De mindettől függetlenül azért azt kell hogy mondjam, hogy egyértelműen érződik az, hogy önök kizárólag a saját pártjaik érdekeit vették figyelembe a javaslat kidolgozásakor, egyértelműen magukra szabták ezt a törvényjavaslatot, ugyanakkor azért azt hozzáteszem, hogy egyáltalán nem biztos az, hogy a politikai erőtér nem fog olyan módon változni Magyarországon, hogy akár - bár önök mindent megtettek azért, hogy ez ne lehessen így - mi, a nemzeti ellenzék, a Jobbik jöhessünk ki ebből jól és akár győztesen egy országgyűlési választás alkalmával.

Csak a nagy különbség ott van köztünk, tisztelt kétharmados többség, hogyha mi alkotnánk meg egy új választójogi törvényt, akkor mi nem a saját pártérdekünket vennénk figyelembe, hanem mi ezt olyan módon dolgoznánk ki, és azt tartanánk a legfőbb szempontnak, hogy ez minél arányosabb legyen, emellett pedig azt tartanánk még nagyon fontosnak, hogy minél jobban kifejeződhessen a választói akarat, vagyis a magyar emberek szavazatai alapján minél arányosabban ülhessenek majd itt az országgyűlési képviselők; ilyen irányban fogjuk majd beadni módosító indítványainkat a javaslathoz. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy önöket egyáltalán nem ez a hozzáállás jellemzi, hanem kizárólagosan az, hogy azt tegyék meg, hogy bebetonozzák a hatalmukat, holott - mint már említettem - korántsem erre kaptak felhatalmazást, nem volt szó arról, hogy ilyen módon fogják önök átszabni majd a választójogi törvényt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 212 2011.12.02. 2:08  1-390

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy Salamon képviselőtársam részéről egy meglehetősen korrekt felszólalást hallhattunk, és az a véleményem, hogy valóban előrevivő lenne, ha például a kormányozhatóság versus arányosság kérdéséről egy komoly vitát tudnánk lefolytatni az Országgyűlésben. Ahogy ezt kifejtettem, mi ebben a tekintetben egyértelműen az arányosság, tehát az utóbbi pártján állunk, mivel meggyőződése a Jobbiknak az, hogy minél inkább ki kell fejeződnie a magyar választópolgárok, a magyar emberek akaratának, egy választási rendszer kialakításánál ennek kell az elsődleges szempontnak lennie, de azt hiszem, hogy erről valóban érdemes vitát folytatni, és természetesen ennek kapcsán lehetnek nézetkülönbségek köztünk, vagy ahogy Salamon képviselőtársam mondta, adott esetben akár pártokon, frakciókon belül is lehetnek ezzel kapcsolatban véleménykülönbségek. Ezt a részét tehát én mindenképpen egyenes és érthető beszédnek tartottam Salamon képviselőtársam felszólalásának.

(14.50)

Viszont azt nagyon hiányoltam, hogy bizonyos kérdéseket egyáltalán nem érintett a felszólalásában. Természetesen ez nem volt véletlen, hiszen amikor például az előbb felhoztam a formulák kérdését a töredékszavazatok kapcsán, akkor ezt egy példának mondtam arra, hogy igen, nekünk vannak konkrét javaslataink, amelyeket módosító indítványok formájában be fogunk nyújtani.

Az igazi problémát nem az jelenti azért, hogy d'Hont-formulával vagy Saint Laguë-formulával számoljuk majd a töredékszavazatot, hanem az igazi gondot az jelenti és az igazi aggályaink azzal kapcsolatban vannak az önök javaslata tekintetében, hogy például az egyéni választókerületi győzteseket önök kompenzálni kívánják, ami teljességgel elfogadhatatlan, ugyanis a kompenzációnak nem erről kellene szólnia. A másik kérdés pedig, amit szintén hosszasan érintettünk az elmúlt jó néhány órában, a választókerületi határok kérdése vagyis a gerrymandering kérdése. Örülnék, ha a kormánypárti képviselőtársaim részéről ezekre a felvetésekre is válaszokat kaphatnánk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 240 2011.12.02. 1:25  1-390

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Babák Mihály képviselőtársam szavaira szeretnék reagálni, aki azzal érvelt, hogy aki a kormányozhatóság-arányosság kérdésében az arányosság pártján áll, az ezzel gyengeséget mutat. Azt gondolom, ezzel a felvetésével... (Babák Mihály közbeszól.) Majd lesz lehetősége két percben reagálni az általam elmondottakra, és akkor el tudja ezt mondani. Ezzel egyáltalán nem mond igazat, sőt megkockáztatom azt, hogy ha egy politikatudományi vizsgán venne részt, és ott vetné fel ezt, akkor bizony nagyon rövid úton elköszönnének öntől. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Arra is szeretném önt kérni, hogy vitassa meg ezt a kérdést akár Salamon László képviselőtársammal, mert biztos vagyok benne, hogy neki is más az álláspontja ebben a kérdésben, és ő is úgy gondolja, hogy egyáltalán nem volt korrekt az érvelése, és nem mondott igazat ebben a tekintetben Babák képviselőtársam. Már csak azért is javaslom, hogy tegye ezt meg Salamon képviselőtársammal, mert az ő esetében valóban látszott - az ön felszólalásával ellentétben -, hogy azokról a kérdésekről, melyeket érintett, valóban elfogadható és korrekt módon nyilatkozott, az ön esetében ez sajnos egyáltalán nem áll fenn.

Azt azért hadd tegyem hozzá, ha már itt a gyengeségnél tartunk, hogy azt viszont egyértelműen el kell ismerni, hogy egyáltalán nem a gyengeség jellemzi önöket ebben a tekintetben, mert az valóban nem a gyengeség jele, hanem a kétharmados arrogancia jele, ahogyan önök a választókerületeket kialakították ebben a törvényjavaslatban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 262 2011.12.02. 1:39  1-390

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először arra gondoltam, hogy Babák Mihály képviselőtársamat arra kérem, hogy esetleg viszonylag ritkábban nyomjon majd kétpercest (Pálffy István: Ne korlátozd a demokráciát!), mert az érvelése igencsak sántított a legutóbbi felszólalásában, de természetesen erre megvan a lehetősége a továbbiakban is.

Sőt, átértékeltem ezt az első érzésemet, és azt kérem öntől, hogy nyugodtan nyomjon további kétperces felszólalásokat is, mert így nemcsak mi, ellenzéki képviselők láthatjuk azt, hanem a választópolgárok is tapasztalhatják azt, hogy önök akkor, amikor én tényszerűen elmondom azt, hogy nem állja meg a helyét az, amit ön a felszólalásában elmondott, egyből személyeskedésbe mennek át, egyből azzal jönnek, hogy esetleg nem tudom mit jelent a "fetisizálás" kifejezés - természetesen tisztában vagyok ennek a kifejezésnek a jelentésével -, egyből magas lóról kezdenek minket osztani, egyből a személyeskedés eszközéhez nyúlnak.

Egyébként azt is szeretném tisztázni, hogy egyáltalán nem azért kértem önt arra, hogy Salamon képviselőtársammal beszélje meg az arányosság kérdését, mert én össze akartam volna ugrasztani önöket, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy a fizikai távolság miatt vele könnyebben meg tudja vitatni ezt a kérdést, és ő is el tudja mondani azt, hogy egyáltalán nem úgy van az, és nem állja meg a helyét az, amit ön az arányosság kérdésében elmondott.

Azt hiszem, hogy azt mindenképpen hozzá kell tennem, hogy azokkal a bekiabálásokkal, amik például akkor hangzottak el, amikor Karácsony Gergely képviselőtársam elmondta, hogy nála vizsgáztam, és akkor erre az volt a fideszes kétharmad válasza, hogy "látszik", vagy amikor Karácsony Gergely képviselőtársam tényszerű felszólalására önök úgy reagáltak, hogy "mitől vagy te ennyire nagyképű?", néhány perccel Babák Mihály személyeskedő hozzászólása után, hát tisztelt kormánypárti többség, ezzel önök magukat minősítették. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 30 2011.12.06. 1:28  23-203

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bebes István képviselőtársam két nagyon fontos kérdést érintett a felszólalásában. Ezek közül én a szentgotthárdi barokk templomra vonatkozó részhez szeretnék röviden hozzászólni, már csak azért is, mert ebben az irányban a tavalyi év során két indítványt is benyújtottam a költségvetéshez, és azt szentgotthárdi sikerként értékeltem, hogy a kisebb összegű, 100 milliós támogatást elfogadta az Országgyűlésnek a többsége. Hozzáteszem, hogy sajnálatosnak tartom, hogy végül is ebből a 100 millióból csak 82 millió érkezhet meg, de azt mindenképpen örömmel hallottam, hogy Bebes képviselőtársam jelezte, hogy ők be fognak nyújtani majd ilyen irányban módosító indítványt.

Bár hozzáteszem, hogy én magam is megtettem ezt az idei év során is, szintén egy 100 milliós támogatás elkülönítésére tettem javaslatot, sajnálattal vettem, hogy ez nem nyert támogatást. De természetesen a magam részéről mint Szentgotthárdon élő országgyűlési képviselő támogatni fogom majd azt a javaslatot, amit képviselőtársaim benyújtanak, és erre fogom majd kérni frakciótársaimat is. Hiszen valóban egy nagyon fontos célról van szó ebben az esetben, az ország harmadik legnagyobb barokk templomának a felújítása mindannyiunk számára egy nemes kezdeményezés, és azt gondolom, hogy támogatható mindenki részéről. Úgyhogy erre kérem minden képviselőtársamat, hogy majd a szavazás során támogassák ezt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 36 2011.12.06. 1:21  23-203

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bebes István képviselőtársam felszólalására még annyiban szeretnék reagálni, és annyiban egészíteném ki az előző kétpercesben általam elmondottakat, hogy azt azért én meglehetősen sérelmeztem, hogy a 100 millióból végül is csak 82 millió maradt, még ha természetesen itt a zárolásokra is hivatkoztak, de azt gondolom, hogy nem ez lett volna az a cél, amin spórolni kellett volna.

Ugyanakkor azért átfordítanám a dolgokat a pozitív oldalukra, és azt mindenképpen örömmel veszem, arra utalt képviselőtársam is, hogy valamilyen formában ezt majd lehet rendezni, és hogyha jól vettem ki a szavaiból, akkor valóban egy olyan összeggel lehet ezt majd támogatni, ami ismét egy érdemi felújítást jelenthet a templom esetében. Ez azért is lenne fontos, mert azt még egyszer aláhúznám, hogy az ország harmadik legnagyobb barokk templomáról, Szentgotthárd város egyik jelképéről lévén szó ez mindenki számára üdvös lehet, vallási hovatartozástól, világnézettől függetlenül - hozzáteszem, hogy én magam is református vallású vagyok.

Azt még azért hozzátenném, hogy nagyon fontos lenne az, hogyha 2014-re, azaz a szentgotthárdi csata 350. évfordulójára megtörténhetne a templomnak a teljes belső felújítása. Bízom benne, hogy a képviselőtársaim által beadott módosító indítványok ebbe az irányba tudják majd terelni a dolgokat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 262 2011.12.06. 1:43  217-462

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1. pontjához szeretnék hozzászólni, egyúttal reagálnék a Bebes István képviselőtársam által elmondottakra. Az 1. pont alatt található az a módosító indítvány, amit Hegedűs Lorántné és Apáti István frakciótársaimmal együtt nyújtottam be azzal a céllal, hogy változzon meg a törvényjavaslat címe, vagyis ne "a helyi önkormányzatokról szóló törvény" címet viselje, hanem az elnevezés módosuljon "a helyi alkormányzatok megalakításáról és a kistelepülések felszámolásáról" címre.

Természetesen némi iróniával fogalmaztuk mi meg ezt a javaslatunkat, de azt hozzá kell tennem, hogy amikor én először átolvastam az önök törvénytervezetét, tisztelt kétharmados többség, akkor fülembe csengtek egy SZDSZ-es, SZDSZ közeli közgazdász szavai, ha már Bebes képviselőtársam itt az SZDSZ-re utalt más összefüggésben, méghozzá Mihályi Péter SZDSZ-es közgazdász szavai, aki a Gyurcsány-kormány idején az Államreform Bizottság tagja volt. Ő volt az, aki úgy fogalmazott a falvakkal kapcsolatban: "Középkori hagyomány. Miért kéne fenntartani? Egész Nyugat-Európában nincs falu. A magyar települések többsége 300 fősnél kisebb, életképtelen." Azt tanácsolta Mihályi Péter a kistelepülésen, falvakban élőknek, hogy költözzenek el, és próbáljanak másutt boldogulni.

Nagyon sajnálattal látom azt, tisztelt kétharmados többség, hogy a nemzeti ügyek kormánya is ilyen irányba kíván lépéseket tenni, és ebben a szellemiségben fogalmazták meg önök ezt a törvényjavaslatot, és ezt különösen sérelmezem én Vas megyei országgyűlési képviselőként, aprófalvas megye országgyűlési képviselőjeként, minket ugyanis különösen hátrányosan érint ez a javaslat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 276 2011.12.06. 2:07  217-462

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék reagálni a Bebes István és Kőszegi Zoltán képviselőtársaim által elmondottakra. Azt leszögeztem az előző kétperces felszólalásomban, hogy természetes ezt a javaslatot, amely az 1. ajánlási pont alatt található, némi iróniával fogalmaztuk meg, de egyébként azért adtuk be ezt a javaslatot is, mert ezzel is fel kívántuk hívni arra az emberek figyelmét, hogy miről is szól valójában ez a törvénytervezet, mi is az önök szándéka.

Abban a megállapításomban egyáltalán nem tudott megrengetni Bebes képviselőtársam felszólalása, hogy önök igenis Mihályi Péter SZDSZ-es közgazdászhoz hasonló szellemiségben alkották meg ezt a törvényjavaslatot. De hogy válaszoljak arra is, amit szintén Bebes István mondott el, miszerint nem érdemi módosító indítványokról szólunk, elmondanám azt, hogy nagyjából 170 módosító javaslatot nyújtottunk be a törvényjavaslatot, és ezzel kapcsolatban a 667. ajánlási pont alatt találhatóról szólnék még röviden, néhány mondatban.

Ezt a módosító indítványt szintén Hegedűs Lorántné és Apáti István frakciótársammal együtt nyújtottuk be, méghozzá a közösségek önrendelkezési jogának biztosítása szándékával. Itt ugyanis az új községek alapítására vonatkozó feltételek olvashatók, egészen pontosan a törvényjavaslat 95. § (2) bekezdésében, és mi azt indítványoztuk, hogy kerüljön innen el, vagyis vegyük ki innen azt, hogy az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, hiszen egy teljesíthetetlen feltételről van szó. Illetőleg egy másik feltételt is elhagynánk mi innen, azt a feltételt, miszerint infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, ugyanis meggyőződésünk az, hogy egy teljességgel meghatározatlan feltétellel állunk szemben, és egyébként a továbbiakban is természetesen konkrétan fogunk érvelni módosító indítványaink mellett, kérve azt, hogy ezeket fogadják el.

Összességében én azt kérem önöktől, hogy fontolják meg a törvényjavaslat visszavonásának lehetőségét, mivel olyan alapokon, olyan kiindulópontokon nyugszik ez a törvényjavaslat, ami teljességgel elfogadhatatlan a magyar vidék és a magyar kistelepülések szempontjából.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 148 2011.12.07. 7:19  147-271

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően az ajánlás 12., 30. és 35. pontjaihoz szeretnék hozzászólni. Felszólalásom elején szeretném azt leszögezni, politológiai alaptétel az, miszerint a választási rendszer nem semleges technika, vagyis nem létezik tökéletesen semleges módszer ebben a tekintetben, így azután az is igaz és elfogadható mindannyiunk számára, hogy a választási rendszer bármilyen irányú módosítása szükségszerűen politikai érdeket szolgál, egyúttal a másik oldalról politikai érdeket, érdekeket sért.

Amikor a múlt héten az általános vita során a kormányozhatóság versus arányosság kérdésben egy vita bontakozott ki a kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők között, akkor, azt gondolom, ez mindenképpen helyénvaló volt, és meggyőződésem az, hogy az ilyen vitának mindenképpen helye van itt, a tisztelt Házban. Mi akkor is leszögeztük azt, amit most is szeretnék aláhúzni, hogy ebben a kérdésben mi egyértelműen az utóbbi, az arányosság pártján állunk, ugyanis véleményünk szerint a politikai reprezentációnak, a választói akarat kifejeződésének kell az elsődleges szempontnak lennie egy választási rendszer megalkotása során.

Ugyanakkor azt el kell mondanom, tisztelt kétharmados többség, hogy az önök által benyújtott törvényjavaslat mindenképpen túlmegy a megengedett határon a semleges technika tekintetében, vonatkozásában, mivel olyan módon torzítja az önök által benyújtott törvénytervezet a választói akaratot, ami már teljességgel elfogadhatatlan. Önök, tisztelt kétharmados többség, egy még inkább többségi, aránytalanabb irányba kívánnak lépéseket tenni a benyújtott tervezettel, ezáltal egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a legfőbb céljuk az, hogy bebetonozzák a saját hatalmukat. Néhány konkrét módosító indítványunkkal szeretném megvilágítani ezeket a gondolataimat.

A 30. ajánlási pont alatt található az a javaslat, melyet képviselőtársaimmal, frakciótársaimmal együtt nyújtottam be, azzal a céllal, hogy kerüljön ki a törvénytervezetből a 15. § (1) bekezdésének b) pontja, vagyis az egyéni választókerületi győztesek kompenzálása, mivel ez teljességgel elfogadhatatlan a mi véleményünk szerint, ahogyan ezt az általános vitában is kifejtettük a múlt hét során. Hiszen a töredékszavazatnak egyáltalán nem az a funkciója, hogy a győztest kompenzálja, a töredékszavazattal a mandátumot nem szerző jelöltekre leadott szavazatok hasznosulása irányába kell lépéseket tenni, és amikor önök egy olyan irányú mondatot tesznek be ebbe a törvénytervezetbe, amellyel önök mindenkit kompenzálnának, akkor ez gyakorlatilag azt jelenti, tisztelt kétharmados többség, hogy önök senkit nem kompenzálnak ebben az esetben, s ez egyértelműen a demokrácia csorbítása irányába tett lépés, ezért kérjük önöket, fontolják meg azt, hogy kiveszik ezt a pontot a javaslatból.

Szólnék még a 12. ajánlási pont alatt található indítványunkról, szintén frakciótársaimmal együtt többen nyújtottuk be ezt a javaslatot. A választókerületi határok vonatkozásában terjesztettük ezt be, illetőleg a kopogtatócédulák rendszerének a felülvizsgálatát is tartalmazza ez a pont.

Azt gondoljuk, hogy mindenképpen szükséges lenne felállítani egy eseti bizottságot, és ennek az eseti bizottságnak az kellene hogy legyen a feladata, hogy döntsön a választókerületi határokról, mivel amilyen módon az önök által beterjesztett törvényjavaslatban szerepelnek ezek a választókerületi határok, azokkal kapcsolatban egyértelműen el kell mondanunk azt, hogy ez egyértelműen és kizárólag az önök, a Fidesz és a KDNP érdekeit szolgálják, határozottan élnek önök a gerrymandering eszközével, vagyis azzal, hogy teljesen életszerűtlen módon és kizárólagosan a saját szájízük szerint alakítják ki a választókerületeket.

Mi azt gondoljuk, hogy egy minél szélesebb politikai konszenzussal kellene meghúzni az új választókerületi határokat, hiszen azt mi is elismerjük, és ezt elmondtam a múlt hét során is, hogy természetesen az egyenlőtlenségeket valóban ki kell egyenlíteni, és ebben a tekintetben üdvözöltük is az önök által benyújtott javaslatot, de amilyen formán önök kialakították az új választókerületeket, az már teljességgel elfogadhatatlan a mi számunkra. Mi azt gondoljuk, hogy egy eseti bizottság felállításával el lehetne azt érni, hogy a lehető legszélesebb politikai konszenzussal alakíthassuk ki közösen a választókerületi határokat, ebben az esetben ugyanis akár egy ellenzéki erő támogatása is elegendő legyen ahhoz, hogy kompromisszumos módon és a jelenleginél egy jóval elfogadhatóbb módon alakíthassuk ki ezeket.

És még szólnék röviden, tisztelt Országgyűlés, a 35. ajánlási pont alatt található javaslatunkról, illetve egy ehhez kapcsolódó javaslatról szeretnék már szólni. Itt a 35. ajánlási pont alatt található Novák Előd frakciótársam javaslata.

(13.10)

Szávay István képviselőtársammal együtt mi a kisebbségi szószóló kérdésében ehhez egy kapcsolódó módosító indítványt fogunk benyújtani, illetve ezt már meg is tettük a tegnapi nap során. Mi ugyanis azt gondoljuk, hogy amennyiben egy nemzetiség nem szerez mandátumot a nemzetiségi listájáról, úgy valóban elfogadható az, hogy nemzetiségi szószólóval képviseltethesse magát itt a tisztelt Házban, ugyanakkor véleményem szerint meg kellene határozni azt, hogy milyen ügyekben szólhasson ő az Országgyűlésben. Mi azt gondoljuk, hogy ugyanúgy, ahogy az EP-képviselők esetében is van erre egy szabályozás, úgy a nemzetiségi szószóló esetében is ki lehetne alakítani ezzel kapcsolatban egy szabályozást, vagyis ők akkor kapnának lehetőséget a mi véleményünk szerint és javaslatunk alapján a felszólalásra, ha az adott kisebbség helyzetét közvetlenül érintő napirendről van szó. Ennek országgyűlési vitája során adnánk mi meg a lehetőséget a nemzetiségi szószólók számára a hozzászóláshoz.

Nagyon röviden szeretnék még utalni arra is, hogy a múlt hét során az általános vitában szintén elmondtam én azt, hogy üdvözölni tudnám azt, ha valamilyen érvényességi küszöböt megállapítanának. Ezzel kapcsolatban több módosító indítvány is érkezett különböző frakciókban ülő vagy független képviselőtársaink részéről. Azt gondolom, hogy ennek a lehetőségét is át kellene gondolni a kormánypárti többségnek, és amennyiben elfogadnák azt a javaslatunkat, hogy állítsunk fel egy eseti bizottságot, akkor ennek a bizottságnak a keretein belül erről is egy komoly és érdemi vitát tudnánk folytatni.

Azt kérem önöktől végezetül, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy fontolják meg az általunk benyújtott módosító indítványoknak a támogatását. Azt gondolom, hogy ezekkel egy sokkal korrektebb választójogi törvényt tudnánk kialakítani. Amennyiben azonban ezt nem teszik meg, akkor azt kell hogy mondjam, hogy egyértelműen az lebeg csak az önök szeme előtt, hogy tartsák magukat az egyik fő választási ígéretükhöz, ezt a törvénytervezetet is ez alapján kívánják elvinni, ez a választási ígéret pedig a "Csak a Fidesz!" mottó volt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 174 2011.12.07. 1:27  147-271

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gaudi-Nagy Tamás frakciótársam szavaihoz szeretnék csatlakozni, egyúttal reagálnék Gulyás Gergely képviselőtársam előbbi két felszólalására a 12. ajánlási ponthoz kapcsolódóan.

Úgy látom, és azt vettem észre Gulyás Gergely szavait hallgatva, hogy a kormányoldalnak nem az a fő problémája a 12. ajánlási pont alatt található javaslattal, hogy itt az szerepel, hogy az Országgyűlésnek változtatás nélkül kellene elfogadnia az eseti bizottság javaslatát, ezen egyébként lehet is módosítani; hanem a fő problémájuk önöknek az, tisztelt kormánypárti többség, tisztelt kétharmados többség, hogy abban az esetben, ha egy eseti bizottság felállítására kerülne sor, amely minél szélesebb körű politikai konszenzussal tudna dönteni választókerületi határok, jelöltállítás, illetve érvényességi küszöb kérdéséről, és akár egyetlen ellenzéki párt támogatása is elegendő lenne ahhoz, hogy egy korrekt ajánlást, javaslatot tehessen ez a bizottság az Országgyűlés elé, akkor önök, tisztelt kétharmados többség, nem tudnák olyan módon, úthenger módjára keresztülvinni az akaratukat, mint ahogy teszik azt a "csak a Fidesz" mottó jegyében ezúttal is.

Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb lenne az új választási rendszer legitimitása, a magyar választópolgárok sokkal inkább el tudnák azt fogadni, ha egy eseti bizottság javaslata alapján kerülne be a választókerületi határok, a jelöltállítás vagy éppen az érvényességi küszöb vonatkozásában javaslat ide, a tisztelt Ház elé.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 246 2011.12.19. 1:41  226-259

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam is Kósa Lajos és Láng Zsolt képviselőtársaim zárószavazás előtti módosító javaslatához szeretnék hozzászólni, annak is elsősorban 3. pontjához.

El kell ismernem azt, hogy ez a 3. pont valóban pozitív irányba módosítaná a javaslatot, ám így is teljességgel elfogadhatatlan, nemcsak a Jobbik számára, hanem a magyar vidék számára is. Önök, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormánypárti többség, kivételes esetekben lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy ne kelljen elérni a kétezer fős létszámot, illetőleg a héttelepüléses limitet. Mi, a Jobbik, a nemzeti ellenzék ezzel szemben az elmúlt hetek során jó néhányszor egyértelművé tettük azt, hogy a közös önkormányzati hivatal kérdésében semmiképpen nem tartjuk szerencsésnek a számháború lefolytatását, mi azt mondjuk, hogy a helyi adottságokat, sajátosságokat kellett volna felmérni a törvénytervezet megalkotása során. Szűkebb hazámból, Vas megyéből több példát is fel tudok hozni, így az Őrség példáját, a szlovén Rába-vidék példáját, de csak Vas megyéből még számtalan további példát fel lehetne hozni.

Összességében az a véleményünk, hogy egyáltalán nem biztosítja a törvény a kistelepülések, a közösségek önrendelkezésének a lehetőségét, ezért egyáltalán nem túlzás azt mondani, tisztelt kétharmados többség, hogy önök a magyar falu halálának, a vidék elsorvasztásának irányába tesznek lépéseket. Vagyis falurombolásról beszélhetünk a törvénytervezettel kapcsolatban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 166 2011.12.22. 1:49  77-207

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy Hoppál Péter képviselőtársam utalt a júniusi általános vitára, ugyanis így válaszolni tudok Demeter Zoltán képviselőtársamnak, aki elmondta, hogy csak a kritikai észrevételeinket hangoztatjuk, a pozitívumokról viszont nem ejtünk szót az általános vita során. Szeretnék utalni rá, hogy júniusban azzal kezdtem a normál felszólalásom, hogy a Jobbik álláspontja szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban előrelépést jelent a jelenlegi állapotokhoz képest, ténylegesen egy tisztább helyzetet hozhat létre. De tisztelt kormánypárti többség, engedtessék meg már nekünk, ellenzéki képviselőknek, hogy az általános vita során, amely időkeretben zajlik, elsősorban a kritikai észrevételeinknek adhassunk hangot.

Reagálnék Varga László képviselőtársam szavaira is, aki feltette azt a kérdést, hogy Lázár Jánossal van-e problémája az ellenzéknek vagy magával a törvényjavaslattal. Természetesen a kritikánkat a törvényjavaslatra irányozzuk, noha Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének jó néhány lépésével kapcsolatban nagyon komoly aggályaink és kritikáink vannak. Személyesen önnel szemben nincs kritikánk, azzal kapcsolatban viszont már meg kell hogy fogalmazzuk a fenntartásainkat, hogy ön, tisztelt Varga képviselőtársam, mint református lelkész a nevét adja egy olyan törvényjavaslathoz, amely egy szintre emeli a Hit Gyülekezete nevű szektát a Magyar Katolikus Egyházzal, a Magyarországi Református Egyházzal vagy éppen a Magyarországi Evangélikus Egyházzal.

(15.40)

Azt gondolom, hogy ez nemcsak a Jobbik számára elfogadhatatlan, hanem minden keresztény, hívő ember számára teljességgel elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 94 2011.12.23. 2:00  77-101

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 7., 8., 14., 15., 17., 18., 19., 20. és 21. pontjához szeretnék hozzászólni. Ezek alatt a pontok alatt található Papcsák Ferenc képviselőtársunknak az a javaslata, amellyel egyes választókerületek határait módosítja.

A zárószavazás előtti módosító javaslat indokolásában nemes egyszerűséggel azt olvashatjuk, hogy a javaslat szövegpontosító módosításokat tartalmaz.

Tisztelt Kétharmados Többség! Természetesen azt is elő lehet adni, hogy önök minden esetben szövegpontosítási céllal alakították ki a választókerületeket, ezzel szemben azonban mindenki láthatja, az igazság az, hogy önök kizárólag a Fidesz érdekeit vették figyelembe a körzethatárok kialakítása során, határozottan élve a gerrymandering eszközével, vagyis teljesen életszerűtlen módon a saját szájízük szerint alakították ki az új körzeteket, maximálisan tartva magukat választási szlogenjükhöz, amellyel kapcsolatban az elmúlt másfél év intézkedései alapján elmondhatjuk azt, hogy valójában nem is szlogen, hanem választási ígéret volt, amelyhez, el kell ismernünk, maximálisan tartották is magukat: a "csak a Fidesz!" mondatra gondolok.

Szintén felháborító és szégyenteljes az, hogy benne maradt a javaslatban az is, hogy önök a győztest is kompenzálni kívánják a töredékszavazatokkal, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy senkit nem kompenzálnak. Ez egy határozott lépés a demokrácia csorbítása irányába. Azt kell mondanunk, hogy egyetlen cél vezérelte önöket, tisztelt kormánypárti többség, tisztelt kétharmados többség a tervezet megalkotása során, nevezetesen a saját hatalmuk bebetonozása.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 146 2012.02.14. 3:10  135-157

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam a Balczó Zoltán és Rozgonyi Ernő képviselőtársaimmal közösen benyújtott módosító indítványunkhoz szeretnék hozzászólni. Józsa István az imént elmondta azt, hogy véleménye szerint az általunk benyújtott javaslat ellentétes Magyarország érdekével. A Jobbiknak ezzel szemben határozottan az az álláspontja, hogy éppen maga az europaktum és az ahhoz való csatlakozás az, ami ellentétben áll hazánk érdekével. Azt gondoljuk, és ez határozott véleményünk, hogy a nemzeti önrendelkezésünk súlyos feladásának irányába tett újabb lépés lenne az, ha csatlakoznánk ehhez a paktumhoz, egy újabb lépés lenne a szuperállam megteremtésének irányába, mindemellett pedig az Országgyűlés döntési jogkörét is jelentős mértékben csorbítaná a paktumhoz való csatlakozás.

Emlékeztetném arra a tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési paktummal kapcsolatban decemberben még Orbán Viktor miniszterelnök úr is másképpen nyilatkozott, mint az idei év elején januárban vagy éppen februárban. December 12-én az Országgyűlésben elmondott beszédében miniszterelnök úr még komoly fenntartásait hangoztatta a költségvetési paktum kapcsán, és elmondta azt, hogy a közös pénz bevezetését követően most megteremtődik a költségvetési unió, és már itt van a küszöbön a szinte teljes gazdasági unió megteremtésének a lehetősége, emellett pedig egyre többen beszélnek arról, hogy szükségszerű lenne egy teljes politikai uniót megteremteni európai szinten, és akkor Orbán Viktor még egyértelműen úgy fogalmazott, hogy megfontolandó lenne a brit álláspont támogatása.

Azóta tudjuk azt, hogy Csehország nemcsak megfontolta a brit álláspontot, hanem maga is úgy döntött, hogy kimarad a paktumból. Éppen ezért mi nagyon sajnálatosan tapasztaltuk azt, hogy az Európai Tanács január 30-ai ülésén Orbán Viktor miniszterelnök úr egyértelműen elkötelezte Magyarországot a paktumhoz való csatlakozás irányába, így aztán a legnagyobb jóindulattal is csak egy utólagos pecsétrátételről beszélhetünk a határozati javaslattal, illetve a parlamenti vitával kapcsolatban.

Fel szokott merülni a kormánypártok és a kormány részéről az az érv a paktum mellett, hogy bizonyos rendelkezéseket csak akkor kell majd hazánknak alkalmaznia magára, ha bevezetésre kerül nálunk a közös fizetőeszköz. Ez részben természetesen így van, de azt például mi is vállaljuk ebben a paktumban, hogy, idézem: "meg kell tenni az ahhoz szükséges lépéseket, hogy e szerződés tartalma az Európai Unió jogi keretének részévé váljon". Az Egyesült Királyság és Csehország kimaradt a paktumból, mi is azzal a céllal nyújtottuk be módosító indítványunkat frakciótársaimmal, hogy hasonlóképpen cselekedjünk, ezért kérem ehhez a módosító indítványhoz tisztelt képviselőtársaim támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 151 2012.02.20. 1:47  150-153

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A tavalyi év során írásbeli és szóbeli kérdés formájában is érdeklődtem a Felsőszölnököt Kétvölggyel összekötő úttal kapcsolatos munkálatok megkezdéséről, ami a szlovén Rába-vidéken élők számára rendkívüli fontossággal bír. Akkor azt a választ kaptam, hogy az idei évi költségvetésben nagy valószínűséggel különítenek el összeget erre a célra. Ezek után a 2012. évi költségvetéshez módosító indítványt is benyújtottam az útépítés mielőbbi megvalósulásának érdekében, ám sajnálatomra ez nem nyert támogatást.

A magyar-osztrák-szlovén hármas határnál fekvő Felsőszölnök és Kétvölgy egymással határos települések, de közút nem köti össze a két falut. A szlovén Rába-vidéken élők nem értik, hogy mi az oka a késlekedésnek e különösen fontos útnak a megépítésével kapcsolatban, amely gazdasági, turisztikai és kulturális szempontból is komoly előrelépést jelentene.

Nézzük, mióta is húzódik ez az ügy! Janez Janša szlovén kormányfő és Gyurcsány Ferenc 2007. október 17-én tette le a Felsőszölnök-Kétvölgy közötti út alapkövét. Azóta érdemi előrelépésről sajnos nem beszélhetünk, bár a területszerzés a tavalyi évben megtörtént. A magam részéről bíztam benne, hogy ha módosító indítványom nem is kerül beemelésre a költségvetésbe, a tényleges kivitelezés mégis megkezdődhet az idei évben. A hozzám eljutott információk alapján azonban erre nem sok esély van.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem önt, adjon választ arra, hogy mire számíthatunk az útépítéssel kapcsolatban, amelyről több mint négy évvel ezelőtt, a 2007 októberében megtartott magyar-szlovén együttes kormányülésen megállapodás született.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 178 2012.02.20. 6:12  171-189

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportja támogatja "A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés aláírásának húszadik évfordulója alkalmából" címet viselő határozati javaslatot. Támogatjuk ezt a határozati javaslatot, hiszen a magunk részéről nemzeti ellenzéki pártként mi is elismerjük, és érdekeltek vagyunk a sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés fenntartásával Németország tekintetében. A mi véleményünk is az, hogy meg kell tennünk a szükséges lépéseket a jövőben a politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és társadalmi kapcsolatok fejlesztésének irányába, és mi a magunk részéről Németországra ebben a tekintetben stratégiai partnerként tekintünk.

Ugyanakkor a határozati javaslatnak van néhány mondata, amelyekkel kapcsolatban mindenképpen hangot kell hogy adjunk fenntartásainknak, kritikáinknak. Idézek innen egy mondatot: "Kétoldalú együttműködésünk kiemelt területe az Európai Unió elmélyítése, egy értékalapú, erős, versenyképes, a globális színtéren gazdasági és politikai szempontból is meghatározó szerepet játszó közösség kialakítása, és a bővítési folyamat következetes továbbvitele." A magunk részéről határozott álláspontunk az, hogy az Európai Unió további mélyítése sem a német nemzetnek, sem a magyar nemzetnek nem érdeke, ugyanakkor egy értékalapú, erős Európa iránt mi is elkötelezettek vagyunk, egy olyan Európa iránt, amely a keresztyén értékeken nyugszik, és amely a nemzetek Európáját jelenti, nem pedig azt az irányt, amelyet az elmúlt években egyre gyorsabban az Európai Unió, a Közösség felvet, nevezetesen a szuperállami berendezkedés irányába tett lépéseket, az európai egyesült államok megteremtődésének irányába ható lépéseket.

A mai napon fogunk itt az Országgyűlésben szavazni a költségvetési paktumról vagy europaktumról, amellyel kapcsolatban szintén jó néhány fórumon hangot adtunk azon véleményünknek, hogy ez egy elfogadhatatlan mértékű újabb beavatkozás a magyar függetlenségbe, nemzeti önrendelkezésünk egy újabb szeletének a feladását jelenti, és nem mellesleg a Magyar Országgyűlés döntési jogkörét is jelentősen szűkíti a költségvetési paktum.

Mindemellett el kell hogy mondjam azt, hogy a Jobbik euroszkeptikus alapállása következtében úgy gondolja, hogy az Európai Unió, a Közösség kétes jövője miatt felértékelődnek a bilaterális kapcsolatok az elkövetkezendő időszakban, és így Németország tekintetében mindenképpen érdekeltek vagyunk a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában, fejlesztésében, hiszen első számú kereskedelmi partnerünkről van szó. Ugyanakkor azt mindenképpen hozzá kell hogy tegyem, abban bízunk, hogy Németország beruházásaiban - gondolok itt akár autóipari munkahelyteremtő fejlesztéseire - mindenképpen a hosszú távú gondolkodás stratégiáját fogja képviselni a profit visszaforgatásával, és a magyar munkaerő kellő megbecsülésével képzeli el ezeket a fejlesztéseit, beruházásait. Ez esetben mi természetesen a magunk részéről mint nemzeti elkötelezettségű országgyűlési képviselők támogatni tudjuk ezeket a fejlesztéseket.

Szót kell ejteni a kultúra, az oktatás, a tudomány vagy éppen a kutatás-fejlesztés területén fennálló együttműködésekről, ezeknek a fenntartása és a továbbvitele is mindenképpen érdeke hazánknak. Mint ahogy képviselőtársaim is elmondták a korábbiakban, szintén szót kell ejteni, és a magam részéről üdvözöltem azt, hogy a határozati javaslat külön bekezdést szentelt a hazánkban élő német kisebbség hídszerepének, hiszen a mi meggyőződésünk szerint is a magyarországi németség aktív közösségi életével nagyban hozzájárult mind a Németországi Szövetségi Köztársaság, mind Magyarország kultúrájának gazdagításához, gyarapításához, és nagyban hozzájárult a magyarországi németség az elmúlt két évtized során kapcsolataink fejlesztéséhez is.

A városok és régiók közötti partnerségek, az egyesületek, civil szervezetek együttműködése tekintetében szintén egy kulcsfontosságú kérdéssel állunk szemben, pozitív tapasztalatokról beszélhetünk ebben a tekintetben, és a magunk részéről bízunk abban, hogy ezeket tovább tudjuk vinni a jövőben is.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve a Jobbik frakciójának álláspontját elmondhatom azt, hogy a német kapcsolatok kiemelt jellegének vonatkozásában egyetértés mutatkozik az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között, és bár az Európai Unió jövője kapcsán a mi elképzeléseink határozottan, gyökeresen szemben állnak a többi képviselőcsoport véleményével, így szemben állnak mind a fősodratú magyar politika, mind a fősodratú német politika képviselőinek a véleményével, álláspontjával, ezt is mérlegre téve azt gondoljuk, hogy a további szoros és széles körű együttműködés iránti elkötelezettség kinyilvánítása a huszadik évforduló alkalmából egy rendkívül fontos dolog, és a Németországgal fennálló és fenntartandó baráti együttműködés, stratégiai partnerség magasabb rendű, fontosabb és nagyobb jelentőséggel bír annál, mint hogy ezt a dolgot mérlegre téve esetleg tartózkodjunk vagy ne támogassuk ezt a javaslatot. Így összességében a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatni fogja a határozati javaslatot, igennel fogunk tehát szavazni rá.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 191 2012.02.27. 2:52  186-196

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportja nem támogatja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének módosításáról szóló európai tanácsi határozat kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, ahogy az európai ügyek bizottságának ülésén nem támogattuk a javaslat általános vitára való alkalmasságát sem.

Nem támogatjuk, mert határozott meggyőződésünk az, hogy ez a javaslat olyan kötelezettségeket keletkeztet Magyarországra nézve, amelyek jelentős mértékben csorbítják hazánk önrendelkezési jogát. Emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést, hogy a válságalap megszavazása olyan súlyos ügy volt, hogy belpolitikai válságot eredményezett Szlovákiában. Igaz, hogy a tanácsi határozat azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek a közös fizetőeszközt alkalmazzák, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a valutaövezeten kívül eső tagországok esetében - így Magyarország tekintetében is - komoly kötelezettséget vállalunk magunkra azáltal, ha megszavazzuk ennek a javaslatnak a kihirdetését.

Az állandó válságkezelési mechanizmus kizárólag az euróövezet stabilitását célozza, bár a nem eurózónatag tagállamok is részt vehetnek az állandó válságkezelési mechanizmus finanszírozásában - olvashatjuk a törvényjavaslat általános indokolásában.

Szeretném aláhúzni és kiemelni, hogy ez a tanácsi határozat már nem kerül elénk újólag, így ha hazánk adott esetben bevezeti majd az eurót mint közös fizetőeszközt, akkor ezáltal ránk is vonatkozni fog a válságkezelési alappal összefüggő kötelezettség.

A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak az az álláspontja, hogy ez a határozat szervesen illeszkedik azon határozatok sorába, melyek az európai egyesült államok megteremtődésének irányába hatnak, azon határozatok sorába illeszkedik az előttünk fekvő javaslat, amely egyfelől egyre nagyobb áldozatvállalásra készteti a tagállamokat, másfelől pedig szuverenitásuk újabb és újabb szeleteinek feladását eredményezi. Határozott véleményünk, hogy ez Magyarország számára rövid távon sem, hosszú távon pedig egyáltalán nem kifizetődő, így, ahogy a költségvetési paktumhoz való csatlakozást is határozottan elutasítottuk, úgy az előttünk fekvő tanácsi határozatot is határozottan ellenezzük, és nemmel fogunk szavazni a szavazás során.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 192 2012.04.02. 1:55  187-195

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! A Dúró Dóra frakciótársam által elmondottakat kiegészítve szeretném aláhúzni azt, hogy ezt a törvényjavaslatot elsőrendűen a felsőoktatás presztízsének megtartása, növelése, illetve a valós tudományos munka kellő mértékű elismerése céljával nyújtottuk be. Megvan az aktualitása ennek a javaslatnak, ahogyan arra az előttem szólók is utaltak, hiszen az elmúlt napokban, hetekben egy nagyon komoly erkölcsi, morális válság alakult ki az országban. Ezzel kapcsolatban szerencsére, végre a mai napon megtörtént a megfelelő lépés Schmitt Pál volt köztársasági elnök úr részéről.

A Jobbiknak határozott véleménye az, hogy a tisztességes, becsületes munka elismerése rendkívüli fontossággal bír, és a komoly szellemi teljesítményt mindenképpen kellő súllyal kell hogy értékeljük. Ezért szeretnénk azt elérni ezzel a törvényjavaslattal, hogy megfelelő módon szankcionálni, büntetni lehessen azt, aki csalárd eszközökhöz folyamodik, vagyis aki akár a diplomamunkáját, akár a szakdolgozatát, akár a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudományos értekezését mással készítteti el, ilyen eszközökhöz folyamodik. Ezért gondoljuk azt, hogy a büntető törvénykönyvnek ezt is megfelelő módon kellene érintenie és szankcionálnia.

Én azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, elsősorban kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy ne a frakciófegyelem mindenekfelettiségét tartsák szemük előtt a szavazás során, hanem meghallgatva érveinket, saját lelkiismeretük alapján hozzák meg majd a döntést a tárgysorozatba vételről.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 282 2012.04.10. 5:24  251-298

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat első mellékletéhez kapcsolódóan, annak is két konkrét pontjával kapcsolatban szeretném kifejteni a véleményem, illetve szeretnék hangot adni az aggályaimnak.

Az első mellékletben találhatjuk a 2012. május 1-jével állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények listáját. Elsőként a 39. pont alatt található körmendi kórházzal kapcsolatban szeretném megosztani önökkel az álláspontomat. Nem tagadom, hogy érzékeny szálak kötnek a körmendi kórházhoz, hiszen magam is ott láttam meg a napvilágot, éppen ezért különösen nagy szomorúsággal töltöttek el az elmúlt időszakban azok az információk, azok az aggasztó hírek, amelyek az idő előrehaladtával egyre biztosabbá váltak.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Önök ellenzékben jó néhány alkalommal - egyébként nagyon helyesen - felemelték a szavukat mind a Gyurcsány-, mind a Bajnai-kormány vidékromboló politikája, vidékromboló intézkedései ellen, ezzel szemben most azt kell lássuk, azt kell tapasztaljuk, hogy önök olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek szervesen illeszkednek abba a sorba, amelyet a szocialista-szabad demokrata elődeik által tett intézkedések képeznek.

A körmendi kórház esetében az egyik nagyon aggályos pontnak azt tartom, hogy az információk szerint meg fog szűnni a szülészet a körmendi kórházban. Gondolom, hogy nem kell túlságosan hosszasan ecsetelnem, hogy milyen komoly népesedési problémákkal áll szemben hazánk, és azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy a gyermekvállalás ösztönzése mindenképpen rendkívüli fontosságú, a legfontosabb kérdések között kell hogy szerepeljen, ám azt kell tapasztalnunk, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy a második Orbán-kormány bizonyos intézkedései nemhogy elősegítenék a fiatalok gyermekvállalását, hanem éppen hogy nehezítik azt.

Engedjék meg, hogy két konkrét település példáját is felhozzam a körmendi kórház vonatkozásában. Az egyik település Felsőszölnök, amely a szlovén Rába-vidék területén található. Innen nagyjából 45 percnyi távolságra fekszik Körmend városa, de egyes őrségi falvak esetében is közel ennyi időbe telik az, amíg az autó, jelen esetben a mentőautó eljut Körmendre. Amennyiben ez a változtatás meg fog történni, akkor Szombathelyre több mint egy óra alatt tudnak majd eljutni erről a településről, Felsőszölnökről, illetve az Őrség egyes déli területein található falvakból a mentőautók. Nem ezt ígérték önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim a kampányban, illetve nem ilyen irányban fogalmazták meg véleményüket a 2002-2010 között ellenzékben eltöltött időszak során. Éppen ezért azt kérném államtitkár úrtól, mondja el nekünk, hogy milyen jövőt szánnak az egészségügynek, milyen jövőt szánnak konkrétan a körmendi kórháznak, és az általam felhozott példán, a szülészet-nőgyógyászati osztály megszűnésén túl milyen elképzeléseik vannak a kórházat illetően.

Egy másik ponttal kapcsolatban is szeretném kifejteni az álláspontomat. Az 53. pont alatt szerepel a szentgotthárdi rendelőintézet a listában, rendkívül elfogadhatatlan módon. Miért mondom ezt? Március 22-én jelent meg a Nefmi honlapján a tervezet, amelynek a véleményezésére egy egész nap állt rendelkezésre, és ebben a tervezetben még 2013. január 1-jei dátummal szerepelt Szentgotthárd város önkormányzatának a rendelőintézete. Mi történt ehhez képest? Egy héttel később benyújtásra került a törvényjavaslat, amelyről most vitatkozunk, március 30-án, és ebben már a szentgotthárdi rendelőintézet is a 2012. május 1-jével állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények listájában szerepel, egyetlen önálló önkormányzati járóbeteg-ellátó intézményként. S ami ebben különösen elfogadhatatlan, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, hogy mindezt önök egyeztetés nélkül, az illetékesekkel való egyeztetés nélkül vitték véghez, ami teljességgel felháborító. Éppen ezért én módosító indítványt nyújtottam be, hogy ezt a kérdést orvosolni lehessen. Bízom benne, hogy ez a módosító javaslatom támogatásra találhat a kormánypárti padsorokban is, és remélem azt, államtitkár úr, hogy felülbírálják az ezzel kapcsolatos álláspontjukat.

Köszönöm szépen a figyelmet és kérem államtitkár urat, hogy érdemben válaszoljon majd a felvetéseimre. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 333 2012.04.10. 5:06  332-333

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Körmend, a Batthyányak városa jelentős történelme és aktív közösségi élete, polgárainak összetartása mellett még egy dologról ismert szerte a Kárpát-medencében: háromszoros bajnok és hatszoros kupagyőztes kosárlabdacsapatáról. "Leszállt az este, és a kis vasi városkában, Körmenden népes csoportok vagy magányos emberek vonulnak a Kossuth Lajos utca irányába, hogy belépve a fénnyel megáztatott csarnokba, megpillantva a mi színeinket viselő játékosokat, valami ismét elinduljon a gyomor és a szív tájékán, valami különös, szorító, ugyanakkor boldogító érzés, ami nélkül egy gyógyíthatatlan betegségnek örvendő szurkoló képtelen létezni." Szebben talán nem is lehetne megfogalmazni azt a hangulatot, azt a miliőt, ami szülővárosomban, Körmenden a kosárlabdát övezi, mint Fodor Sándor tette "Piros és fekete" című könyvében.

A magyar sportsikerekben komoly szerepet játszó, 50 évvel ezelőtt alakult körmendi kosárlabdacsapat 25 éve, 1987. április 12-én szerezte meg első bajnoki címét. Nézzük, hogy jutott el idáig a csapat. Körmenden az egyesületi kosárlabdázás több évtizedes múltra tekint vissza. A Körmendi Községi Sportkör 1958-ban alakult meg. A csapat nagyrészt középiskolás diákokból állt, akik a megyei bajnokság küzdelmeibe kapcsolódtak be. Két év után megszűnt a csapat, majd 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum diákjainak bevonásával ismét elindultak a megyei bajnokságban. A csapat évről évre erősödött, a sok gyakorlás, a megszerzett tapasztalat és az új, tehetséges játékosok érkezése azt eredményezte, hogy az együttes 1970-ben felkerült az NB II-be.

1962 után 1975 is fordulópont lett a körmendi kosárlabdázás történetében. Szlávik Csaba mellé Szűcs József is Körmendre került. Az együttes alig talált legyőzőre a második vonalban, s utolsó mérkőzésükre úgy utaztak el Oroszlányba, hogy már megnyerték a bajnokságot. Ezt a találkozót elveszítették, így egy kis szépséghibával ugyan, de az NB I-be került az együttes. A csapat edzője ekkor már 14 éve Kristóf László volt. Sajnos kellemetlen meglepetés is érte az együttest. Szlávik bevonult katonának, s a Budapest Honvéd játékosa lett, ugyanakkor terem sem állt rendelkezésre az NB I-es mérkőzések lebonyolítására. Az első nyolc mérkőzést idegenben játszották, és 1976. március 14-én a MAFC ellen 1400 néző előtt avatták fel az új csarnokot. Szoros mérkőzésen, a közönség lelkes buzdítása ellenére vendéggyőzelem született. Az első NB I-es évet a csapat a nyolcadik helyen zárta.

1976-ban tovább erősödött az együttes Rózsás Gáborral és Szendrey Sándorral. Németh István azonban bevonult katonának, ám szerencsére Szlávik a negyedik fordulótól már ismét Körmenden játszott. Nem volt ez egy könnyű év a csapat életében. Kristóf László lemondott, őt Szekeres Jenő, majd Jámbor László követte a kispadon. Az időközben eltelt három év szeszélyes vádaskodásoktól és harcoktól sem volt mentes, ám a "körmendi szív" és a közös akarat átlendítette a csapatot és vezetését a holtponton.

1981-ben az együttes addigi leggyengébb eredményét érte el, a tizenegyedik lett. Patonay Imre fiatalon abbahagyta sportolói pályafutását, s a csapat edzője lett. Egy másfajta játékstílus kialakítása vette kezdetét, s a Körmend a magyar bajnokság egyik meghatározó gárdájává kovácsolódott. A megerősödött csapat évről évre ütőképesebb lett. Az 1984-85-ös bajnokságban kivívott harmadik helyezés már előrevetítette egy még sikeresebb szereplés esélyét. Az 1986-87-es idény nem a legkedvezőbb előjelekkel indult. A körmendi "kosárkirály", Szlávik és a "triplagyáros" Trummer visszavonulása sokakban pesszimista érzelmeket keltett, ám a fiatalok számára adódott egy óriási lehetőség a bizonyításra. Felejthetetlen és emlékezetes menetelés kezdődött, amely 25 évvel ezelőtt, 1987. április 12-én a magyar kosárlabdázásban sporttörténeti eseményt hozott. A Körmendi Dózsa MTE első ízben lett vidéki csapatként magyar bajnok. Az aranyérmet 3200 néző előtt ünnepelte a csapat.

A körmendi piros-feketék évről évre ott vannak a legjobbak között. Hat alkalommal a Magyar Kupát is elnyerték, 1996-ban és 2003-ban pedig ismét bajnoki címet szereztek. Az MTE 6 ezüstéremmel és 6 bronzéremmel is büszkélkedhet, valamint azzal, hogy az 1975-ös feljutása óta folyamatosan az első osztályú bajnokság tagja. A csapat a nemzetközi küzdőtérre kilépve több emlékezetes mérkőzéssel ajándékozta meg lelkes szurkolóit, ezzel is hozzájárulva a magyar kosárlabda hírnevének öregbítéséhez.

Mint a csapat elkötelezett szurkolója, bízom benne, hogy sok szép élményben lehet részünk a következő években is, melyek méltóak a magyar kosárlabda fellegvára, Körmend múltjához. Hajrá, Körmend!

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 200 2012.04.11. 2:41  193-210

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 40. és 44. pontjaihoz szeretnék hozzászólni. A 40. pont alatt található az általam tegnap benyújtott módosító javaslat. A tegnapi általános vita során hangod adtam annak, elfogadhatatlan az, hogy a törvényjavaslat első mellékletében szerepel lakóhelyem rendelőintézete, a szentgotthárdi rendelőintézet is. S elmondtam azt is, hogy március 22-én, amikor megjelent a tervezet a NEFMI honlapján, akkor még 2013. január 1-jei dátummal szerepelt Szentgotthárd város önkormányzatának a rendelőintézete, aztán egy héttel később, amikor benyújtásra került a törvényjavaslat, akkor a rendelőintézet érthetetlen módon már a 2012. május 1-jével állami tulajdonba kerülő intézmények között kapott helyet önálló önkormányzati járóbeteg-ellátó intézményként. Mindez azért történhetett meg, mert az önök részéről nem volt érdemi egyeztetés ebben a kérdésben, elképesztő módon került ez tehát be a javaslatba. Hozzáteszem, hogy az egyeztetés hiánya sajnos nem egyedi eset.

A tegnapi nap folyamán tapasztalva kormánypárti képviselőtársaim viselkedését, illetve látva azt, hogy milyen módon zárták le az általános vitát, nem fűztem túlságosan pozitív reményeket ahhoz, hogy ezen a területen módosításokat fognak eszközölni, mint ahogy államtitkár úrtól sem kaptam érdemi választ az ezzel kapcsolatos felvetésemre, nevezetesen hogy kívánják-e orvosolni azt a problémát, amit jeleztem. Most mégis pozitív éllel kell hogy szóljak, hiszen mind az egészségügyi bizottság, mind az önkormányzati bizottság támogatta a módosító javaslatom, és az előterjesztő képviselője is egyetértett vele. Egyébként maga az egészségügyi bizottság is benyújtott egy módosító indítványt, ami a 44. pont alatt található. Ennek az indokolásában a következő mondatot olvashatjuk: "Tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslatnak nem tárgya az önálló járóbeteg-szakellátók állam általi átvétele, indokolatlan, hogy az átvételre kerülő intézmények között szerepeljen a szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft. és Szentgotthárd Város Önkormányzata Rendelőintézete." Ennek a véleményemnek adtam hangot tegnap, és örülök annak, hogy belátták a tévedésüket, felülbírálták az álláspontjukat ezzel kapcsolatban, és javították ezt a hibát. Bár hozzá kell tennem, hogy az illetékesekkel történő megfelelő egyeztetéssel ezt meg lehetett volna előzni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 166 2012.04.23. 1:59  165-172

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak határozott véleménye, hogy a magyar termőföld magyar kézben tartása az egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdés a jövőre nézve. A tavalyi év során elsőként Vas megyében, az Őrségben megtartott földvédelmi razziánknak, valamint annak köszönhetően, hogy Rába Kálmán megyei közgyűlési képviselőnk javaslatára elsőként a Vas Megyei Közgyűlésben állhatott fel egy földvédelmi bizottság, napról napra több megkeresés érkezett hozzánk, napról napra több információ került a birtokunkba, így konkrét adatok alapján állíthatom, hogy csak az Őrség területén több ezer hektár terület van külföldiek kezén zsebszerződések révén.

Csütörtökön Szombathelyen sajtótájékoztatót tartottunk, ahol cégkivonatokat, tulajdoni lapokat hoztunk nyilvánosságra. Ezeken a dokumentumokon a zsebszerződéseknek azon fajtájával találkozhatunk, ahol egy stróman vagy kft. közreműködik abban, hogy külföldiek - ezekben az eseteken osztrákok - jelzálogot alapítsanak a magyar termőföldön, azzal az egyértelmű céllal, hogy a földvásárlási moratórium lejártát követően, 2014 után ténylegesen is osztrák tulajdonba kerüljenek ezek a földterületek. Ilyen esetekkel találkoztunk Bajánsenye, Nagyrákos, Őriszentpéter és Szentgotthárd külterületén. Én három cég nevét említettem meg a sajtótájékoztatón. Az egervári illetőségű Kaschaex Alto Kft. nevét, a gutorföldei székhelyű Real LFC Kft. nevét, valamint a szentgotthárdi Szép Föld Kft. nevét.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a továbbiakban is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy lehetetlenné tegyük a külföldiek földszerzését, és azt üzenjük a strómanoknak, valamint a földszerzési szándékkal érkező külföldieknek, hogy akinek van félnivalója, az féljen is.

Államtitkár úrtól azt kérdezem, hogy milyen konkrét lépéseket kíván tenni a kormány ezek ellen a folyamatok ellen, hiszen komoly ígéretek hangzottak el az önök részéről erre vonatkozóan.

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 170 2012.04.23. 1:14  165-172

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban történtek bizonyos pozitív lépések, és üdvözlöm azt is, hogy a büntetőjog eszközeihez kötődően pozitív lépések várhatóak. Bízunk benne, hogy ez valóban így fog történni, és a magunk részéről természetesen mindent hozzá fogunk majd tenni ehhez a munkához, amit csak tudunk.

De hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy az általam említett konkrét esetekben bizony nagyon érdekes összefüggésekre lettünk figyelmesek, például rokoni szálakra. Tulajdoni hányaddal rendelkező személy közeli rokoni kapcsolatban állt egy olyan illetővel, aki a jelzálog alapításában közreműködő cégnek ügyvezető igazgatója. Ez egy egervári illetőségű történet.

Aztán a cégek kapcsolatait megvizsgálva is komoly következtetéseket vonhatunk le, mert az egyik stróman korábbi lakcíme megegyezik az egyik cég korábbi székhelyével, ez Szentgotthárd-Jakabházához kötődő történet, és nemcsak hogy ügyvédek, hanem jegyzők is érintettek bizonyos esetekben, és a családi hagyományok ápolására is találtunk példát Szentgotthárd, konkrétan Szentgotthárd-Zsidahegy vonatkozásában.

Átadom a rendelkezésemre álló dokumentumokat államtitkár úrnak. Magyar Zoltán frakciótársammal közösen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz és az ügyészséghez is fogunk fordulni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És kérem államtitkár urat, hogy tegye meg, tegyék meg a szükséges (Az elnök ismét csenget.) lépéseket, és indítsanak vagyonosodási vizsgálatot az érintett strómanok ellen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 66 2012.04.24. 6:35  49-85

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Főigazgató Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom bizonyos változtatásokat, amelyek az előttünk fekvő törvényjavaslatban megjelennek, örömmel vett, de összességében nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Igyekszem felszólalásomban kitérni azokra a pontokra, amelyeket üdvözölni tudunk, de természetesen hangsúlyosan meg fogom említeni azokat a részeket, amelyeket teljességgel elfogadhatatlannak gondolunk.

Kezdeném a 9. §-sal, hiszen Tóbiás József szocialista képviselőtársam is ehhez kapcsolódóan időzött az elmúlt percekben hosszasan. Szeretném aláhúzni azt, hogy azzal, hogy a Politikatörténeti Intézettől állami tulajdonba kerülnek az ebben a paragrafusban megjelölt iratok, mi a magunk részéről - a szocialistákkal ellentétben - teljes mértékben egyet tudunk érteni, ezt üdvözlendő lépésnek tartjuk, sőt Szávay István frakciótársamnak van egy módosító indítványa, amelyben azt kezdeményezi, hogy a Munkásőrség is kerüljön nevesítésre itt a 9. § alatt. Kérjük majd ennek a javaslatnak a támogatását.

Aztán az 1. §-sal kapcsolatban szintén van Szávay frakciótársamnak egy olyan indítványa, amellyel a rendvédelmi szerveket is beemelné ide, az iratkezelési szabályzatok kiadásával kapcsolatos egyetértési jog vonatkozásában, mégpedig azért, mert a vizsgálatok, kutatások teljessége szempontjából mindenképpen szükséges lépés lenne. Én láttam azt, hogy kormánypárti részről is van egy olyan módosító javaslat, amely hasonló módon lép ebben az ügyben. Ez mindenképpen pozitív, azt kérem, hogy ezt az indítványt is, melyet Szávay frakciótársam fogalmazott meg, támogassák majd a szavazás során. Kitérnék most arra a részre, amellyel viszont teljes mértékben nem tudunk egyetérteni, amelyet a legteljesebb mértékben elutasítunk és nemet mondunk rá: a központosításról van szó.

Mi azt gondoljuk, hogy a megyei levéltáraknak a magyar nemzeti levéltár alá rendelése mindenképpen elfogadhatatlan, és ezzel kapcsolatban a szakma egyértelmű tiltakozásával lehetett találkozni, ahogy azt ellenzéki képviselőtársam előző felszólalásában említette, ez volt az a rövid része az ő hozzászólásának, amellyel mi is egyet tudtunk érteni. Itt egyértelműen egy ésszerűtlen, szokásos fideszes centralizációval állunk szemben, egy olyan centralizációval, amely sajnos jó néhány másik területen is jelentkezett az elmúlt hónapokban vagy mondhatom azt, az elmúlt közel két év során.

Azt is láttam, hogy a Fidesz részéről is fogalmazódott meg olyan módosító javaslat, amely ezt a helyzetet egy kicsit jobb irányba mozdítaná el, hiszen a tagintézmények nevesítésre kerülnek egy módosító javaslatban, sőt nemcsak hogy nevesítésre kerül és kiemeli azt ez a módosító javaslat, amelynek eddigi benyújtója Gyimesi Endre képviselőtársam, hanem konkrétan ki is fejtik azt ebben a módosító indítványban, hogy miről is lenne szó a tagintézmények működésének tekintetében, illetve a finanszírozás tekintetében.

Itt mindenképpen elfogadhatóbb irány lenne az, ha ez beépülne ebbe a törvényjavaslatba, és a magunk részéről ezt üdvözölni tudnánk, de hozzáteszem, hogy mindenképpen mi is fogunk megfogalmazni még a mai napon ezzel kapcsolatban is módosító indítványt, hogy az intézményi önállóság teljes mértékben meg tudjon maradni. Mi azt gondoljuk, hogy ez lenne a leghelyesebb lépés ebben a tekintetben. Ezért is kértem azt, hogy az ülésnap végéig lehessen lehetőség módosító javaslatokat benyújtani, és köszönöm szépen, hogy erre lehetőséget is biztosított a házvezetés.

Joggal merül fel az a kérdés az előbb említettek vonatkozásában, hogy ha a levéltárak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium alá kerülnek, akkor vajon mi lesz ezek jövője, nem kell-e elvonásokkal szembenézniük, sőt joggal merül fel álláspontom szerint az a kérdés is, hogy vajon a megszűnés réme nem fenyegeti-e ezeket az intézményeket. Nekünk egyértelműek az aggodalmaink ezzel kapcsolatban, és bizony nem véletlen az, hogy még Gyimesi fideszes képviselőtársam is közel hasonlóan és ebben az irányban tett kijelenéseket a felszólalásában.

A szerkezeti felállás részleteivel kapcsolatban pedig szintén nem látjuk azt, hogy pontosan hogyan is fog ez majd történni. Erre sem ad választ egyértelműen ez a törvényjavaslat. Mi azt gondoljuk, és azért is tartjuk elfogadhatatlannak ezt a javaslatot - ezt még egyszer aláhúznám -, hogy az intézményi önállóság ilyen módon történő megszüntetése elfogadhatatlan. Mint említettem, mi be fogunk nyújtani egy módosító javaslatot, és valóban az a javaslat, ami már bent van kormánypárti részről, ezt némileg orvosolná, de azt gondolom, hogy az általunk megfogalmazásra kerülő javaslat az, ami teljes mértékben meg tudná teremteni annak a lehetőségét majd, hogy valóban megmaradjon az intézményi önállóság.

Aztán kitérnék még két olyan pontra, amit szintén támogatni és üdvözölni tudunk: az egyik az, hogy az eddig külsős kuratóriumi tagok helyett vagyis az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárán kívüli szervek delegáltjai helyett ezentúl az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója dönt majd a kutatási kérelmek engedélyezéséről. Mi a magunk részéről ezt mindenképpen támogatni tudjuk, mint ahogy üdvözöljük azt is, ami a 15. §-ban szerepel, az ÁSZTL-törvény 4. §-ának (3) bekezdését módosítja ez a rész; egészen konkrétan abban a vonatkozásban, hogy a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, valamint a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre vonatkozó adatok megismerése kapcsán történik majd itt egy változtatás, amelyet szintén üdvözölni és támogatni tudunk. Ez szintén azok közé az elemek közé tartozik a törvényjavaslatból, amiket pozitív felhanggal kell hogy említsek felszólalásomban.

(11.40)

Így aztán összességében azt kell mondanom, hogy valóban - mint azt láthatták - vannak olyan pozitív elemek ebben a javaslatban, amelyeket mi, jobbikosok a magunk részéről támogatni tudunk. Ugyanakkor az intézményi önállóság megszüntetése miatt, az ésszerűtlen centralizáció, központosítás elfogadhatatlansága miatt összességében nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 39 2012.05.18. 4:38  32-44

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném leszögezni és egyértelművé tenni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, ugyanakkor néhány kritikai észrevételt is meg fogok fogalmazni hozzászólásomban vele kapcsolatban.

Mint azt az előttem szólók is elmondták, arról van szó a törvényjavaslatban, hogy a CERN, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet informatikai adatközponti kapacitásának egy jelentős részét Magyarországra telepíti, elsőszintű adatközpont jön létre Budapesten, így aztán csúcstechnológiájú adatkapcsolat alakul ki a magyar főváros és a CERN között. Az MTA, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóintézetének pályázata egy nagyon erős mezőnyben, nagyon komoly versenytársakkal szemben tudott győzni. Ezt mi is mindenképpen sikerként értékeljük, és üdvözöljük azt, hogy ezt el tudják érni, és természetesen elismerésünket fejezzük ki mindenki számára, aki bármilyen formában részt vett ebben a folyamatban.

Ennek következtében és az általam eddig elmondottak alapján nem lehet kérdés, hogy egyetértünk azzal a kiegészítéssel, amit a törvényjavaslat eszközöl, és egyet tudunk érteni azzal, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból a Wigner-adatközpont is támogatásban részesülhet.

(10.50)

A magunk részéről reméljük azt, hogy a továbbiakban is az információtechnológiai szektorban komoly előrelépések tudnak majd történni hazánkban. Ebbe a sorba illeszkedik ez a fejlesztés is, így összességében mindenképpen üdvözölni tudjuk ezt.

Rátérnék, tisztelt képviselőtársaim, az elején már jelzett kritikai észrevételekre. Miről is van szó az eddig felvázoltakon túl konkrétan és a gyakorlatban itt a törvényjavaslatban? Arról, hogy lényegében egy számítástechnikai szolgáltatóház jön létre Budapesten, Csillebércen. Azt azért el kell mondani a teljesség kedvéért, hogy innovációs tevékenységet maga az adatközpont nem fog végezni, hiszen a technológiát, a számítógépparkot és a szoftvereket megkapjuk, lényegében itt csak felügyelet, kiszolgálás folyik majd, 4-5 emberrel váltva. Összességében azt lehet látni, hogy körülbelül 25 munkahely létesülhet ezáltal, ami persze mindenképpen üdvözlendő, de a kritikai észrevételeink elsősorban arra irányulnak, hogy a kormány ennél sokkal nagyobb sikertörténetként próbálta eladni ezt a történetet. Én azt gondolom, hogy azért ebben a tekintetben a kommunikáció terén a kormány oldaláról és a kormánypárti képviselőtársaim oldaláról a valóságtól egy kicsit elrugaszkodott vélemények is megfogalmazódtak, már csak azért is, mert a kép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy magas üzemeltetési költséggel kell majd itt szembenézni, a munkabérköltség pedig nyilvánvalóan a másik oldalról meglehetősen alacsony lesz.

Felszólalásom végéhez közeledve lenne még egy konkrét kérdésem is az államtitkár úrhoz vagy a fideszes képviselőtársaimhoz. Kérem, válaszolják meg azt, hogy a CERN-tagdíj tekintetében Magyarország vonatkozásában eredményez-e valamilyen változást az, hogy az adatközpont működtetésére itt, Budapesten kerül sor? Nyilvánvalóan ez egy pozitív fejlemény lenne, nincsenek erről információim, ezért szeretném, ha erre vonatkozóan konkrét választ tudnék kapni.

Összességében pedig, azt gondolom, eltekintve bizonyos kritikus pontoktól, amelyeket igyekeztem megvilágítani, végül mégis azt mondhatjuk, hogy ezt a 8,5 milliárd forintot mindenképpen a tudomány érdekében, ha nem is az innováció érdekében, közvetlenül fogjuk felhasználni, így ez mindenképpen egy előrevivő kezdeményezés, így azután összességében és mindent mérlegre téve, ahogyan az elején is jeleztem, támogatni tudjuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 156 2012.05.21. 1:58  155-162

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányzati ciklus félidejéhez érkezve egyértelműen kijelenthető, hogy a második Orbán-kormány rossz, elhibázott gazdaságpolitikájának következményeit az emberekkel kívánja megfizettetni. Az igazságtalan egykulcsos adó, amely ellen számtalan fórumon és formában tiltakoztunk, nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a kormány hozzá fűzött a gazdaságélénkítés vonatkozásában.

Látható, hogy a kormány újabb és újabb sarcokat vet ki az emberekre, lényegében egy csomagról beszélhetünk ebben a tekintetben, egy olyan csomagról, amely a legteljesebb mértékben megfelel az IMF és az Európai Unió elvárásainak. Ebbe a sorba szervesen illeszkedik a távközlési adó, más néven telefonadó is, hiszen itt is arról van szó, hogy a lakosságnak kell majd megfizetnie az ezzel kapcsolatos terheket.

Ezt a kijelentésemet alátámasztja a Telenor bejelentése, ők ugyanis nyilvánvalóvá tették azt, hogy az új, percalapú távközlési adót érvényesíteni fogják áraikban mindaddig, amíg a szektort sújtó két különadó közül az egyiket ki nem vezetik. Hozzáteszem, a többi telefoncég is nyilvánvalóan és természetesen hasonlóan fog cselekedni, ők is áthárítják majd ezeket az adókat.

Államtitkár úrtól arra szeretnék választ kapni, hogy milyen újabb megszorításokat tervez a kormány, milyen újabb adók kivetésén gondolkoznak, hány bőrt kívánnak még önök lehúzni az emberekről, ahelyett, hogy a gazdaság élénkítése, a munkahelyteremtés irányába tennének érdemi és hathatós lépéseket. Persze, ezt csak úgy lehetne megtenni, ha feladnák káros, egyoldalú euroatlanti függésünket, és a nyugat-európai gazdasági kapcsolatok megtartása mellett végre valóban a keleti nyitás, a keleti fordulat jegyében folytatnák politikájukat.

Várom érdemi válaszát felvetéseimre. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 160 2012.05.21. 1:03  155-162

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Elfogadhatatlan számomra az ön válasza, de meggyőződésem szerint nemcsak számomra elképesztő ez a válasz, hanem minden olyan ember számára, akiket az önök által véghezvitt megszorítások érintenek. Adószakértők egyértelművé tették, így például Vámosi-Nagy Szabolcs is olyan irányba nyilatkozott, hogy a telefonadó kapcsán nem is lehet kérdés, hogy ez végeredményben a lakosságnál fog kikötni. Ezt támasztja alá az a meghatározás is, hogy az adó összege nem lehet több, mint magánszemély előfizető esetén 700 forint/hó/hívószám, nem magánszemély előfizető és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig 2500/hó/hívószám.

A napnál is világosabb tehát, hogy a fogyasztókat fogja terhelni ez az új adó, a cégek pedig a behajtó szerepét fogják eljátszani ebben az esetben, hiszen nyilvánvaló, hogy a cég nem fogja átvállalni az ezzel kapcsolatos terheket. Így aztán kijelenthetjük, hogy egy újabb sarcról van szó a lakosságot érintően, egy újabb megszorítást vezettek be önök ezzel.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 216 2012.05.30. 6:53  211-375

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Frakciónk vezérszónokai, Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás már kifejtették általánosan a Jobbik képviselőcsoportjának álláspontját az új Btk.-tervezettel kapcsolatban, megfogalmazták kritikáinkat, illetve jobbító szándékú javaslatainkat, és természetesen a mai nap folyamán is ezt a sort kívánjuk bővíteni.

Én magam két vonatkozásban szeretnék hozzászólni az előttünk fekvő törvényjavaslathoz. Az első téma, amit érinteni szeretnék néhány percben, a pedofilok kémiai kasztrálásának kérdése. Azt gondolom, hogy lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy ez megjelenjen az új büntető törvénykönyvben, éppen ezért Mirkóczki Ádám frakciótársammal közösen be is nyújtunk ez irányban módosító indítványt.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést, hogy annak idején, még 2010-ben konkrét törvényjavaslatot fogalmaztunk meg frakciótársammal ebben a tekintetben, egy nagyon alaposan kidolgozott javaslatot nyújtottunk be akkor. Ezt bizottsági szinten ugyan elutasították annak idején, de mi szavazást kértünk róla itt a plenáris ülésen, és a tárgysorozatba-vételről történő szavazáskor bizony nagyon sokan támogatták ezt a javaslatot, kormánypárti oldalról is sokan az igen gombot nyomták meg. Ez jelezte azt, hogy van arra itt az Országgyűlésben is igény - és hozzáteszem, hogy nagyon komoly társadalmi igény van ebben a vonatkozásban -, hogy igenis megteremtődjön ez a lehetőség a Btk.-ban. Azt gondolom, hogy arról már persze lehet vitatkozni, hogy ez pontosan milyen formán történjen meg. Mi magunk benyújtjuk a konkrét módosító javaslatunkat, remélve azt, hogy ez elfogadásra lelhet, de természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy bizonyos módosításokkal kerüljön ez elfogadásra, a lényeg az, hogy valóban megteremtődjön ez a lehetőség.

Ez már csak azért is fontos lenne, mert Európában minden ötödik gyerek szexuális zaklatás áldozatává válik, és az elmúlt évek vonatkozásában akár európai szinten, akár csak magyarországi szinten egyértelműen növekedésről beszélhetünk a pedofil jellegű bűncselekmények tekintetében.

(16.20)

A kasztrálásra egyébként jó néhány európai országban van példa. Önkéntes alapon történő sebészi kasztrálásra például Csehországban és Németországban nyílik lehetőség, vegyi úton történő kasztrálásra pedig Oroszországban, Romániában, Franciaországban, Svédországban, Dániában vagy éppen Lengyelországban is van mód.

Nem véletlenül hagytam a végére Lengyelországot. Ezt most nem a lengyel-magyar barátság jegyében tettem elsősorban, hanem azért, mert az annak idején megfogalmazott törvényjavaslatunkat és a most benyújtásra kerülő módosító javaslatunkat is a lengyel mintára alapozva fogalmaztuk meg. Azt gondolom, hogy abban egyetérthetünk, legalábbis remélem, hogy többségében egyetértünk itt a tisztelt Házban, hogy mindenképpen szükséges lenne ezek ellen a társadalomra különösen nagy veszélyt jelentő bűnelkövetők ellen a jelenleginél szigorúbb és hatékonyabb fellépés. Ezért gondoljuk azt, hogy a szexuális bűnelkövető gyógykezelése mint új intézkedési nem megjelenítése fontos lenne az új Btk.-ban.

Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a legfőbb célunk természetesen a megelőzés. Azt gondoljuk, hogy a pedofil jellegű bűncselekmények jelentős mértékű visszaszorítása érdekében ez érdemi eredményt tudna hozni, és már csak azért is gondolom ezt, mert a pedofil bűnelkövetők között nagyon magas a visszaeső bűnelkövetők aránya, nagyon nagy számban fordulnak elő bűnismétlések ezen a területen, ezért remélem azt, hogy képviselőtársaim pártállásra, frakció-hovatartozásra való tekintet nélkül támogatni fogják majd ez irányú javaslatunkat.

A másik téma, amit érinteni szeretnék, a tervezet 349. §-ához kapcsolódik. Itt találhatjuk a termőföld jogellenes megszerzése vonatkozásában megfogalmazott újító javaslatokat a törvényjavaslatban. A Jobbik Magyarországért Mozgalom számtalanszor egyértelművé tette már, hogy a magyar föld magyar kézben tartását az egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdésnek tekinti. Nem véletlen, hogy jó néhány konkrét lépésünk volt ebben a vonatkozásban: földvédelmi razziát indítottunk, konkrét törvényjavaslatokat nyújtottunk be, és jómagam is több alkalommal álltam elő sajtótájékoztatók keretein belül konkrét adatokkal a zsebszerződések vonatkozásában először Bajánsenye, Nagyrákos, Őriszentpéter és Szentgotthárd külterületét érintően, legutóbb pedig Bögöte, Hosszúpereszteg és Vashosszúfalu vonatkozásában hoztam nyilvánosságra tulajdoni lapokat, cégkivonatokat. És nemcsak nyilvánosságra hoztam ezeket a dokumentumokat, hanem el is juttattam a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, az ügyészséghez, valamint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos úrnak, államtitkár úrnak, kérve őket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket ezekben az ügyekben.

Saját törvényjavaslatom is van egyébként ebben a kérdésben. Ennek részleteibe most nem kívánok belemenni, hiszen ez nem tartozik közvetlenül az általános vita témájához, de szeretném jelezni, hogy olyan irányú törvényjavaslatot nyújtottam be, amely lehetőséget teremtene a zsebszerződések büntethetőségére anélkül, hogy új bűncselekménytípust kellene létrehozni a Btk.-ban. Ez azért is lenne feltétlenül időszerű, mert nagyjából 1 millió hektárnyi terület van már az országban külföldiek kezén zsebszerződések révén, de itt a Btk.-javaslatnál maradva azt ezért szeretném kiemelni, hogy természetesen a magunk részéről üdvözöljük azt, hogy itt a 349. § alatt megjelennek ezek a változások a korábbiakhoz képest, hiszen azt gondoljuk, hogy valóban szükséges a zsebszerződés kötőinek, illetve a közreműködő ügyvédek, közjegyzők vonatkozásában megteremteni a büntetőjogi felelősséget, és természetesen ilyenformán ezt támogatni tudjuk, hiszen minden olyan javaslatot üdvözölni tudunk, amely a zsebszerződések vonatkozásában érdemi előrelépést eredményez. Bár hozzáteszem, hogy mi itt is szigorúbb szabályozást képzelnénk el, és ebben a tekintetben is be fogunk nyújtani frakciótársaimmal közösen több módosító javaslatot is.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezeket a javaslatokat is támogassák, ezek alátámasztását meg fogjuk még tenni itt az általános vitában is, illetve majd a részletes vitában is kellő megalapozottsággal fogunk érvelni ezek mellett a javaslatok mellett. Kérem tehát önöket még egyszer, hogy ezeket figyelembe véve döntsenek majd a szavazás során.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 277 2012.06.04. 2:04  276-279

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Zalaegerszeg-Rédics vasútvonalat 1880 októberében adták át a forgalomnak a Zalaszentiván-Zalaegerszeg-Lendva-Csáktornya vasútvonal részeként. A régi vasútvonalat sajnos kettészelte a trianoni határ, ennek következtében Rédics és Lendva között a vasutat felszedték; ez is része volt nemzeti tragédiánknak.

A muravidéki magyarok szempontjából rendkívüli fontossággal bíró Rédics és Lendva közötti vasúti összeköttetés újbóli megteremtésének lehetőségeiről az elmúlt évek során több tárgyalás is zajlott. A magyar-szlovén kisebbségi vegyes bizottság 2011. június 15-én tartott 12. ülésén is szóba került ez a kérdés. Még 2010 novemberében megállapodás született a vasútvonal szükségességét vizsgáló közös tanulmány elkészítéséről, ám azóta sajnos nem történt érdemi előrelépés az ügyben, így a gyakorlati megvalósítás nagyon távolinak tűnik. Rendkívül hosszú ideje, évtizedek óta húzódó kérdéssel állunk szemben, amely végre megoldásra vár.

A vasúti összeköttetés fejlesztésének gazdasági szempontból is kiemelt jelentősége lenne. A megvalósítás Magyarország számára komoly előrelépést jelentene az árufuvarozás növekvő szükségleteinek kielégítése tekintetében a koperi kikötő irányába. Szlovén oldalról érdemi intézkedések történtek a Belatinc és Lendva közötti vasút megépítése érdekében, így a labda a magyar térfélen pattog. Hozzáteszem, a magyar oldalon mindössze egy 2 kilométeres szakasz megépítésére lenne szükség. Úgy gondolom, hogy az 1920. június 4-én megköttetett szégyenteljes trianoni békediktátum 92. évfordulóján különös aktualitása van ennek a kérdésnek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mint a szlovéniai magyarok és a magyarországi szlovének sorsát is szívén viselő országgyűlési képviselő kérdezem, mi várható a Rédics-Lendva vasútvonal megépítésével kapcsolatban. Fontos-e a kormány számára, hogy végre ismét legyen vasúti összeköttetés a muravidéki magyarság központjának számító Lendva városa és Magyarország között?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 166 2012.06.06. 3:47  63-416

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fiatalkorúakról elég sok szó esett már itt a részletes vita során, elsősorban a büntethetőségi korhatár vonatkozásában, én egy másik megközelítésből szeretnék ehhez a témakörhöz hozzászólni, méghozzá az ajánlás 66. és 80. pontjaihoz kapcsolódóan. Ezek alatt a pontok alatt található a Mirkóczki Ádám frakciótársammal közösen benyújtott módosító indítványunk, amely a pedofilok kémiai kasztrálásáról szól.

Sajnálattal tapasztaltam, hogy javaslatunk egyik bizottságban sem kapta meg az egyharmados támogatást sem, és hozzáteszem, hogy valamilyen szinten értetlenül állok ez előtt, bár természetesen különösebben nem lepődtem meg. Miért mondom mégis azt, hogy értetlenül állok az előtt, hogy nem kapott komolyabb támogatást a bizottságokban ez a javaslat? Azért, mert amikor annak idején, 2010-ben benyújtottunk egy nagyon alaposan kidolgozott törvényjavaslatot Mirkóczki frakciótársammal, akkor ezt ugyan bizottsági szinten elutasították, de aztán kértünk szavazást a tárgysorozatba-vételéről, és ennek során a kormánypárti padsorokból is jó néhányan támogatták azt, hogy elkezdődhessen a vita erről a kérdésről. Sőt, a Fidesz soraiból a téma kapcsán támogató felszólalás is elhangzott, persze ott megjelent az az elem, hogy nem feltétlenül olyanformán támogatnák ezt a kormánypárti képviselők, ahogyan azt mi megfogalmaztuk. De én azt gondolom, hogy mindenképpen törekedtünk arra a javaslat kidolgozása során, hogy a lehető legalaposabban tegyük ezt meg.

Azt persze nem állítom, hogy a bölcsek köve nálunk lenne, tehát ezen valamilyen szintű módosításokat nyilván még lehet eszközölni. Én bízom benne, hogy a kormány, a kormánypártok oldaláról fognak majd történni ebben az irányban lépések. Már csak azért is, mert azt gondolom, hogy nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen Európában minden ötödik gyerek szexuális zaklatás áldozatává válik, és egyértelmű növekedésről beszélhetünk ebben a kérdésben, akár európai vonatkozásban, akár konkrétan csak magyarországi vonatkozásban vizsgáljuk ezt az ügyet.

Egyébként jó néhány európai országban van példa a kasztrálásra. Sebészi, önkéntes alapon történő kasztrálásra Csehországban és Németországban, a vegyi úton történő kasztrálásra pedig például Oroszországban, Romániában, Franciaországban, Svédországban, Dániában vagy éppen Lengyelországban is lehetőség nyílik. Nem véletlenül hagytam a végére Lengyelországot, hiszen mi is a lengyel mintára alapozva fogalmaztuk meg annak idején törvényjavaslatunkat, illetve most módosító javaslatunkat is ez alapján dolgoztuk ki.

Azt gondolom, hogy igenis szükséges lenne a társadalomra különösen nagy veszélyt jelentő pedofil bűnelkövetők elleni, jelenleginél szigorúbb és hatékonyabb fellépés, ezért tettünk mi arra javaslatot, hogy a szexuális bűnelkövető gyógykezelése új intézkedési nemként jelenjen meg az új Btk.-ban. A legfontosabb célunk a megelőzés volt, és azt gondolom, hogy ezzel a módszerrel igenis lehetne tenni az ilyen jellegű bűncselekmények jelentős mértékű visszaszorítása érdekében, hiszen azt tudni lehet, hogy a pedofil jellegű bűncselekmények tekintetében nagyon magas a visszaeső elkövetők aránya, nagyon sok bűnismétlés történik az ilyen jellegű bűncselekmények kapcsán. Ezért én a magam részéről és a képviselőcsoportunk részéről mindannyian bízni tudunk benne, hogy a kormány és a kormánypártok felülvizsgálják ezzel kapcsolatos álláspontjukat, és valamilyen formán, ha nem is konkrétan a mi módosító javaslatunk elfogadásával, de bekerül az új Btk.-ba a pedofilok kémiai kasztrálásának lehetősége.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 250 2012.06.06. 1:57  63-416

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is Ipkovich képviselőtársamra szeretnék reagálni, aki elmondta, hogy a termőföld nem zsebóra. Ezzel természetesen a magunk részéről egyetértünk, ugyanis nem zsebóra, hanem nemzeti kincs a magyar termőföld. Nem véletlen az, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom számtalan alkalommal adott hangot annak a meggyőződésének, hogy a magyar termőföld magyar kézben tartása az egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdés a jövőre nézve.

S nemcsak hangot adtunk ennek az álláspontunknak, hanem konkrét lépéseket is tettünk ebben a vonatkozásban, például nyilvánosságra hoztunk konkrét zsebszerződéseket több alkalommal is. Vas megyei vonatkozásokban én magam is megtettem ezt, és eljuttattam a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, az ügyészségnek és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos úrnak, államtitkár úrnak is ezeket a dokumentumokat, és folyamatosan napirenden tartjuk ezt a kérdést. A továbbiakban is minden tőlünk telhetőt megteszünk ebben a témakörben.

Konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg ebben a vonatkozásban, ahogy arra Magyar Zoltán frakciótársam is utalt. Magamnak is volt egy javaslatom, amely megteremtette volna a zsebszerződések büntethetőségének a lehetőségét anélkül, hogy a Btk.-ban kellene elhelyezni. Ezzel kapcsolatban egy új bűncselekménytípus, a termőfölddel kapcsolatos visszaélések megakadályozása érdekében szükséges közjegyzői okirati kényszer bevezetéséről szóló javaslatomról éppen a hétfői mezőgazdasági bizottsági ülésen volt döntés. Nem meglepő módon nem került sor ennek a tárgysorozatba-vételére.

Éppen ezért mi azt mondjuk, hogy a magunk részéről természetesen támogatni tudjuk azt, hogy itt a Btk.-ban megjelenik a termőföld jogellenes megszerzésének a büntethetősége, sőt, ahogy azt kifejtették frakciótársaim is, mi még szigorúbbak lennénk ebben a kérdésben is. Ezért azt gondoljuk, hogy igenis üdvözlendő az, hogy ez megjelenik itt az új Btk.-ban, sőt tovább kellene elmenni, hiszen nemzeti kincsünk megvédéséről van szó, a magyar jövőről van szó ebben a kérdésben.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 262 2012.06.06. 1:25  63-416

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tartom magam az elnök úr által elmondottakhoz, de Ipkovich képviselőtársam szavaira kénytelen vagyok reagálni a 256. ajánlási ponthoz kapcsolódóan, ahol az a módosító javaslat található, amit Magyar Zoltán frakciótársammal közösen nyújtottunk be.

Szeretném emlékeztetni Ipkovich képviselőtársamat arra, hogy éppen Szombathelyen hoztuk nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek konkrét zsebszerződésekről szóltak. Első körben Bajánsenye, Nagyrákos, Őriszentpéter és Szentgotthárd külterületének vonatkozásában, a legutóbbi alkalommal pedig Bögöte, Hosszúpereszteg és Vashosszúfalú külterületének vonatkozásában hoztunk, hoztam nyilvánosságra konkrét tulajdoni lapokat és cégkivonatokat, amelyek esetében egyértelműen látható volt a tulajdoni lapok alapján, hogy zálogjog alapítására került sor, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy a termőföld vásárlására vonatkozó moratórium 2014. április 30-ai lejártát követően valóban külföldi kézre kerülhessenek ezek a földterületek.

Én abban bízom, hogy képviselőtársam sem tud ezekkel az ügyletekkel a maga részéről egyetérteni, és a magyar termőföld külföldiek kezére ilyen formán történő átjátszását a saját részéről is elítéli. Sajnos a felszólalása alapján erről nem bizonyosodtam meg.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 112 2012.06.12. 1:55  65-149

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit több mint fél órája követem a kétperces csatározást, bizottsági ülésről érkeztem vissza, és külső szemlélőként nagy érdeklődéssel hallgattam az itt kialakult párbajt, még hogyha nem is volt minden felszólalásnak feltétlenül köze az előttünk fekvő törvényjavaslathoz. Éppen ezért én most arra tennék kísérletet, hogy röviden néhány felvetést megfogalmazzak, és ismertessem az álláspontunkat, és a magánnyugdíjrendszer vonatkozásában egy konkrét felvetéssel is éljek a Jobbik képviselőcsoportja részéről.

Támogatjuk ezt a javaslatot, hiszen az első része, amely az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról szól, az lényegében egy kötelezettséget jelent az uniós tisztviselők és más alkalmazottak vonatkozásában, így ehhez igazán sok mindent nem is fűzhetünk hozzá a magunk részéről. A második részével is egyet tudunk érteni, ahogy azt Sneider Tamás, az illetékes bizottság ülésén is kifejtette, hiszen az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló része ennek a javaslatnak több törvénynek a módosítását is tartalmazza, amelyek alapvetően üdvözlendőek.

Itt szeretnék a 25. §-ra utalni, összefüggésben a magánnyugdíjrendszerrel. A Jobbik már számtalan alkalommal egyértelművé tette azt, hogy az egyéni számla intézményének a bevezetésére lenne szükség Magyarországon, ugyanis ennek köszönhetően az emberek mindenképpen nyugdíjtudatosabbá válhatnának, és ilyenformán tisztában lennének évről évre a felhalmozott megtakarításaikkal, ez alapján pedig pontosan tudnának kalkulálni, és pontosan ki tudnák azt számolni, hogy mikor és mennyivel mehetnek nyugdíjba. Én azt kérem az államtitkár úrtól, hogy erre a konkrét felvetésünkre adjon választ.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 166 2012.06.18. 2:02  165-168

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A 86-os az ország egyik legzsúfoltabb főútja. Ezt a 2010-es önkormányzati választási kampány során Szombathelyre érkező Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megtapasztalhatta, hiszen annak "elviselhetetlen zsúfoltsága" miatt érkezett késve a vasi megyeszékhelyre. Újabb idézet következik: "Amit biztosan tudok mondani, az az, hogy a 8-as főutat négysávosítani kell, a 8-as főutat azonban megelőzi a 86-os, amelynek négysávosítása első helyen szerepel a dunántúli programok között, azonos fontosságú az Alföldön futó 4-es út négysávosításával" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök úr a Vas Népének néhány nappal az önkormányzati választások előtt.

A miniszterelnök Szombathelyen elmondta, hogy a 86-os számú főút képtelen állapotán mindenképpen javítani kell, ezért ennek az útnak a négysávosítása a kormány első számú fejlesztési célkitűzései között szerepel. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere a megválasztását követően leszögezte: a legfontosabbnak a 86-os út Szombathely és Győr közötti négysávosítását tartja, és ennek 2015 végére történő átadására ígéretet tett. Ebben csatlakozott hozzá Hende Csaba képviselőtársa is.

Korábbi, az út fejlesztése ügyében benyújtott írásbeli kérdésemre Fellegi Tamás részletesen válaszolt, ám a hírek azóta nem túl biztatóak. Az utóbbi időben a munkálatok lelassultak. Az előzetes kalkulációk szerint a Szeleste-Répcelak szakaszon már a régészeti munkálatoknak kellene indulniuk. Az engedélyezési tervekkel is vannak problémák, a terület kisajátításában pedig csak annyi történt, hogy a tulajdonosok kaptak egy levelet. Egyes vélemények szerint ha ősszel nem indulnak meg a régészeti munkák, nem tartható a 2015. december 31-ei időpont. Bízom benne, hogy az önök részéről - szocialista elődeikkel ellentétben - nem csak jól hangzó kampányígéret volt a 86-os út négysávossá tétele, ám a jelek sajnos mást mutatnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem önt, adjon konkrét választ arra, hogy mire számíthatnak a Vas megyeiek a 86-os főút fejlesztésével kapcsolatban. Mikorra készül el a kétszer kétsávos, Szombathelyt Győrrel összekötő gyorsforgalmi út?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 146 2012.06.19. 4:44  145-146

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Holnap nagyszabású, a Dunántúli Református Egyházkerület, az Őrségi Református Egyházmegye és a Körmendi Református Egyházközség által szervezett ünnepségnek ad otthont szülővárosom, Körmend. A Dunántúli Református Egyházkerület ugyanis ebben az esztendőben ünnepli fennállásának 400. évfordulóját egy hálaadó istentisztelet keretében, amelyre a körmendi sportcsarnokban kerül sor. Az istentisztelet 12 órakor emlékmenettel kezdődik a körmendi várkastélytól, ahonnan együtt vonulunk át a sportcsarnokba.

Dunántúl reformátussága nem mindennapi hálaadásra sereglik össze ezen a napon. Kivételes ünnep készül. Pontosan 400 évvel ezelőtt, 1612. június 19-20-án, a Batthyány Ferenc körmendi várkastélyában tartott zsinaton jött létre az egyházkerület. Ekkor választották meg egyhangúlag Pathai István rohonci prédikátort a Vas, Sopron, Zala, Veszprém, Dunán innen való Győr és Somogy megyei gyülekezetek püspökévé. A trianoni békeszerződés következtében az egyházkerület északi része Csehszlovákiához került, hamarosan önálló egyházkerületté alakult. 1939-ben, az első bécsi döntéssel ezek a részek ugyan ismét magyar területté váltak, és csatlakoztak az egyházkerülethez, de 1945 után visszaállt a korábbi állapot. A mai Dunántúli Református Egyházkerület hat egyházmegyéből áll: a mezőföldi, az őrségi, a pápai, a somogyi, a tatai és a veszprémi egyházmegyékből. A kerület székhelye Pápán van, nevezetes iskolái a pápai és a csurgói.

(15.50)

A holnapi nap fő eseménye a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent érkezése lesz. A szervezet az idei évi, kétnapos plenáris ülését Szombathelyen tartja.

Mi is a Generális Konvent? 2004 nyarától új együttműködési formaként működik a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent - röviden Generális Konvent -, a Kárpát-medencei magyar református egyházak, egyházkerületek és egyházmegyék mindenkori törvényesen megválasztott hivatalban lévő elnökségeinek a Magyar Református Egyház egységét munkáló tanácskozó és javaslattevő testülete.

A Magyarországi Református Egyház 2005. május 26-27-i zsinati ülésszakán történelmi döntést hozott. Az egyházi alkotmányban rögzített egyháztagságot a zsinat kiterjesztette a világ különböző részein élő magyar reformátusokra. Ezzel a Magyarországi Református Egyház zsinata a más országokban élő magyar reformátussággal már korábban kifejezésre juttatott lelki közösség deklarálásán túl jogi formában is megerősítette a magyar református hívek egységét, egymás elfogadását, szándéka szerint tovább csökkentve ezzel a magyar ajkú reformátusság Trianon miatt bekövetkezett hitéleti, egyházjogi széttagoltságát.

Ez a tény is alátámasztja, hogy a keresztyén történelmi egyházak, köztük a református egyház is, nagyon sokat tettek az elmúlt évszázadok során a magyar nemzeti tudat ápolása, hazánk kultúrájának gazdagítása, vagyis megmaradásunk érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Generális Konvent ülése kiemelkedő egyháztörténeti eseménye lesz a városnak, de a megyének is. A Rába-parti magyar ünnepről is ismert Körmenden ezúttal református magyar ünnepre kerül sor. A program keretében fogadják a 160 tagú Generális Konventet a Batthyány-kastélyban, kiállításokat nyitnak, majd 12 óra 15 perckor emlékmenet indul, élén a Batthyány Lovasbandériummal. Őket követik az egyházkerületi intézmények küldöttei, majd a püspökök, fővédnök, politikai meghívottak, főgondnokok, kétszáz palástos lelkész, gondnokok. A menet a 8-as főútról fordul a Kossuth utcába, ahol a református templom előtt rövid megemlékezés lesz, és emléktáblát lepleznek le. Ezután a városi sportcsarnokba vonul a menet, ahol már várni fogja az 1500 fős gyülekezet.

"A múltat csak meg kell szólaltatni eseményei, személyei által, és beszél, tanít. Ily módon igen hasznos nemzeti, vallási, szellemi és emberi értékek kerülnek napvilágra. A reformáció nagy lelki reneszánsz volt, feltartóztathatatlanul terjedt el Európa nagy részén. Hazánkba már az 1520-as évek elején eljutott. Nyomában hit fakadt, mely a fásultságból önmagához tért nemzeti lelket cselekvésre buzdította: menteni, építeni a romokon." - fogalmazott Szabadi István főszervező, a körmendi református gyülekezet lelkésze, városi képviselő.

Megtisztelő számomra, hogy mint református országgyűlési képviselő és a Szentgotthárdi Református Egyházkerület presbitere, én is részese lehetek ennek az emelkedett ünneplésnek.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 151 2012.06.27. 10:42  1-174

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam alapvetően a XIX. fejezettel kapcsolatban szeretném kifejteni a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportjának álláspontját az előttünk fekvő törvényjavaslat vonatkozásában, így az uniós fejlesztésekről, az európai uniós források felhasználásáról szólnék, illetve röviden érinteném a kutatás-fejlesztés témakörét is.

Az európai uniós források felhasználásának vonatkozásában jelentős kockázatot jelent az, hogy a 2013-as év a tervezési időszak utolsó kötelezettségvállalásra lehetőséget adó éve. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2013. december 31-ig meg kell történniük a szerződéskötéseknek, ellenkező esetben, ha ez nem kellő hatékonysággal, eredményességgel zajlik le, akkor akár jelentős, több ezer milliárd forintos forrásvesztéssel is szembesülhet hazánk.

Azt gondolom, hogy a költségvetés számainál mélyebbre kell ásnunk ahhoz, hogy egy igazán átfogó képet kaphassunk erről a területről, erre szeretnék kísérletet tenni az elkövetkezendő percekben. Kezdeném ott, hogy dacára minden fogadkozásnak, ígéretnek, amelyek az uniós források felhasználásának gyorsítására vonatkoztak a kormány oldaláról, dacára minden kormányrendeletnek, még mindig rosszul állnak a kifizetések. Ezek alapján pedig különösen aggályos és félő, hogy a kormány csak úgy tudja felgyorsítani ezeket, ha nem hatékony, felesleges dolgokra költjük el a pénzt.

Szintén problémát jelent ezen a területen, hogy hiányoznak a használható értékelések. Mi már korábban is hangot adtunk annak az álláspontunknak itt az Országgyűlésben, hogy szükséges lenne olyan mechanizmusok kidolgozása, amelyek alkalmasak a hatások értékelésére is, nemcsak a formai megfelelések értékelésére, és mivel ezek jelenleg sincsenek meg megfelelő módon, ezért azt láthatjuk, hogy nincs mire alapozni a következő hétéves ciklus, a 2014-2020 közötti költségvetési ciklus tervezését sem.

Ha a jelenlegi fejlesztési időszakot nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a 2007-2013 közötti időszak végéhez közeledve a 8267,4 milliárd forintos támogatásból 2673 milliárd forint van kifizetve. Ez a felhasználható összegnek csupán valamivel több mint 32 százalékát jelenti, és ez különösen aggasztó akkor, ha belegondolunk, hogy több mint öt év már eltelt, és már csak másfél év van hátra a fejlesztési időszakból.

Rátérnék az egyes operatív programok rövid értékelésére is. Azt gondolom, hogy mindenképpen érdemes megvizsgálnunk ezek sikerességét is. Összességében azt láthatjuk, hogy az összes OP esetében nagyjából 43 százalék lett kifizetve, ez az összes támogatás, összes kifizetés arányát jelenti. Van egy másik mutató is, amit mindenképpen használnunk kell, a kifizetések átlagos arányának a mutatója, ez valamivel 50 százalék felett van. Mindjárt rá fogok világítani arra, hogy miből adódik ez a viszonylag jelentősnek tekinthető különbség a két érték között.

Néhány operatív programot példaként szeretnék idehozni. A gazdaságfejlesztés operatív program lenne az egyik, hiszen ez a legnépszerűbb OP. Ezzel kapcsolatban el kell mondanunk azt, hogy több mint fele nincs még kifizetve a támogatásoknak a gazdaságfejlesztés operatív program vonatkozásában. A KÖZOP, a közlekedés operatív program esetében pedig az a helyzet, hogy itt a legnagyobb a megítélt támogatás, a kifizetések aránya mégis átlag alatti. Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék véleménye is nagyon komoly megállapításokat tartalmazott ebben a vonatkozásban.

A környezet és energia operatív programra érdemes még egy pillantást vetni, hiszen az egyik legnagyobb értékű OP-val állunk szemben ebben az esetben. A másik oldalról viszont sajnos azt kell látnunk, hogy messze átlag alatti a kifizetések aránya ebben az esetben, és elsősorban ebből adódik az a jelentősnek mondható különbség, amire az előbb utaltam, ami az összes támogatás, összes kifizetés 43 százalékos aránya és a kifizetések átlagos arányának 50 százalék feletti értéke között megfigyelhető.

Ha összességében értékeljük az operatív programokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a legtöbb OP kifizetési aránya 50 százalék felett van, de sajnos igazán kiugró értékkel egyik esetben sem szembesülhetünk. Többnyire 50-60 százalék körül mozognak ezek, vagyis megállapíthatjuk, hogy minden OP esetében jelentős kifizetési elmaradással találkozhatunk.

Egy másik megközelítésből is érdemes megvizsgálni véleményem szerint az uniós kifizetések kérdését. A Magyar Nemzetben jelent meg néhány héttel ezelőtt egy írás, amely tartalmazta azt a megállapítást, miszerint a szegényebb országok felzárkózását célzó EU-források legalább 30 százaléka fejlettebb tagállamokhoz vándorolt vissza, mindemellett pedig ki kell mondanunk, hogy rossz hatékonysággal és hosszú távon kevés eredményt hozó programokra költik el a felzárkózási pénzeket a szegényebbnek nevezhető országok, így sajnos hazánk, Magyarország esetében is ez a helyzet.

A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak éppen ezért meggyőződése az, hogy a kis- és középvállalkozások támogatását kellene középpontba helyezni, még hangsúlyosabban kellene ennek megjelennie. A támogatások célzottságát mindenképpen növelni kellene, ezáltal pedig a közvetett társadalmi és gazdasági hasznosság tekintetében is komoly előrelépést tudnánk elérni a támogatások vonatkozásában.

Persze, ezt nem egyszerű megtenni akkor, amikor azzal kell szembesülnünk, hogy a forrásoknak körülbelül 5-10 százaléka pályázatíró cégekhez jut, és akkor még nem is beszéltünk a megnyert összeg utáni esetleges jutalékról. Azt tapasztalhatjuk, hogy átláthatatlanság uralkodik a pénzelosztások területén. Nem véletlen, hogy a magyar emberek, az átlagpolgárok, a választópolgárok komoly ellenérzésekkel viseltetnek az uniós források felhasználásának vonatkozásában, sokan egyenesen a korrupció melegágyának nevezik ezt a területet, és valljuk be őszintén, hogy amikor olyan esetekkel kell szembesülnünk, hogy csak a legkirívóbb példát mondjam, a bodrogkeresztúri 40 centiméteres kilátó ügye, akkor nem mondhatjuk azt, hogy alaptalanok lennének ezek a megfogalmazások.

Mi a magunk részéről azt gondoljuk, hogy a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő beruházásokba kellene ezeket a forrásokat fektetni, a presztízsberuházásokkal szemben ezeket kellene előtérbe helyezni, így tudnánk csak igazán érdemben hozzájárulni a gazdaság élénkítéséhez. Az uniós források felhasználásának rendszerét pedig egyszerűbbé, kevésbé bürokratikussá kellene tenni. Az igazsághoz hozzátartozik - és ezt a korrektség kedvéért mindenképpen el kell mondanom itt az általános vitában -, hogy a második Orbán-kormány alatt történtek egyszerűsítések ezen a területen, itt-ott valóban javult a hatékonyság, de sajnos a valódi, igazi áttörés nem következett be ezen a területen.

Összességében a Jobbik Magyarországért Mozgalom úgy értékeli ezt a területet, az uniós fejlesztések területét, az európai uniós források felhasználásának kérdését, hogy az általam elmondottak csak megerősítik azt a meggyőződésünket, amelynek számtalan fórumon és számtalan formában hangot adtunk már, miszerint fel kellene adnunk káros, egyoldalú euroatlanti függésünket, és nyugat-európai gazdasági kapcsolataink megtartása mellett végre valóban a keleti nyitás, a keleti fordulat jegyében kellene végeznünk a tevékenységünket, Magyarország érdekei mentén és a magyar emberek boldogulása érdekében.

Mint az elején is jeleztem, tisztelt Országgyűlés, röviden még kitérnék néhány, a kutatás-fejlesztés területét érintő kérdésre is. Utaltam már arra, hogy a mi álláspontunk szerint a kis- és középvállalkozások támogatását kellene a középpontba helyezni. Ehhez azt tenném még hozzá, hogy ezen belül is ezeknek, vagyis a kkv-knak az innovációs tevékenységét kellene a jelenleginél erőteljesebben támogatnunk, hiszen a kutatás és az innováció nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

(18.10)

Statisztikai adatok is alátámasztják azt, hogy az innovatív vállalatok nagyobb arányban tudják bővíteni alkalmazotti létszámukat, és ez a megállapítás a kkv-k esetében hatványozottan és kiemelten megállja a helyét.

Örömteli az, hogy a tavalyi év vége felé ősszel felállításra került itt az Országgyűlésben az innovációs és fejlesztési eseti bizottság, és ennek tagjaként mondhatom azt, hogy sajnos továbbra is azzal kell szembesülnünk, hogy a különböző feladatokért felelős hatóságok közötti koordináció még mindig nem kellően hatékony, ezt támasztja alá az új kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia elkészítésének jelentős késedelme is.

A magyarországi K+F kiadások vonatkozásában azt láthatjuk, hogy ezek aránya jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a 2010-es érték 1,16 százalék ebben a tekintetben. Összességében úgy értékelhetjük, hogy kevés a K+F-et végző kkv, a vállalatok innovációs aktivitása pedig nemzetközi összehasonlításban gyengének nevezhető, különösen igaz ez a közepes méretű és kiemelten a kisvállalati körben. Ezen a területen kellene tehát előrelépéseket elérni. A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak határozott álláspontja, hogy átfogó strukturális reformra lenne szüksége hazánknak a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is, hiszen ezáltal tudnánk érdemben serkenteni a gazdasági növekedést.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 288 2012.07.06. 5:05  69-321

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam az ajánlás 127. és hozzákapcsolódó 277., 129. és a hozzákötődő 228., valamint a 130. és a vele összefüggésben álló 501. pontjaihoz kívánok hozzászólni. Ezek alatt a pontok alatt találhatóak módosító indítványaim, három módosító javaslatot nyújtottam be az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, a költségvetés-tervezethez. Ezek közül kettőt önállóan, egyet pedig Magyar Zoltán frakciótársammal közösen.

Sajnálattal tapasztaltam azt, hogy a bizottságokban nem nyertek támogatást ezek az indítványok. Most igyekszem kísérletet tenni arra, hogy röviden megvilágítsam, miért lenne fontos az, hogy ezek bekerüljenek a jövő évi költségvetésbe.

Kezdeném azzal a javaslatommal, melyben az M8-as számú főút körmendi elkerülő szakaszával kapcsolatos munkálatok megkezdésére irányoznék elő egymilliárd forintot. A körmendi elkerülő szakasz megépítése rendkívül hosszú ideje húzódó kérdés. A jelenlegi kormánypártok képviselői ellenzékben nagyon határozottan kiálltak az ügy mellett, elismerve fontosságát és sürgősségét, és meggyőződésem szerint a jelentős mértékű átmenő forgalom, illetve ezen belül az elviselhetetlennek nevezhető kamionforgalom miatt mindenképpen szükség lenne a munkálatok mielőbbi megkezdésére, ezért kérem, hogy támogassák ezt a javaslatomat.

Ehhez kapcsolódóan szeretném kifejezni azzal kapcsolatos örömömet, hogy bekerül a jövő évi költségvetés-tervezetbe a Felsőszölnök-Kétvölgy közötti út megépítése mint cél, illetve az ehhez szükséges összeg is rendelkezésre áll. Azért vettem ezt különösen örömmel, mert magam is nyújtottam be ez irányban költségvetési módosítót a tavalyi év során, emellett pedig írásbeli kérdés és szóbeli kérdések formájában is feszegettem ezt a témát, és egyéb fórumokon is felemeltem a szavamat ennek érdekében. Úgy gondolom, mindenképpen örvendetes az, hogy megtörténhet ennek az útnak az elkészítése, hiszen ez gazdasági, turisztikai és kulturális szempontból is komoly előrelépést jelent.

(16.40)

A másik javaslatomban a szentgotthárdi barokk templom belső restaurációjára különítenék el 100 millió forintot. Az ország harmadik legnagyobb barokk templomáról, Szentgotthárd város egyik jelképéről van szó. A templom belső restaurációja a 2010-ben elfogadott költségvetési módosító indítványomnak köszönhetően megkezdődött, de az érdemi felújításhoz mindenképpen további támogatásra lenne szükség.

Itt szeretném megjegyezni, hogy meglehetősen értetlenül álltam az előtt a tavalyi évben, hogy miért kellett a 100 milliós összeget 82 millió forintra csökkenteni, azt viszont mindenképpen üdvözölni tudtam, hogy végül ez kiegészülhetett további 23 millió forinttal az idei évi költségvetés vonatkozásában, így 105 millió forint áll rendelkezésre erre a célra. Ennek egy része már meg is érkezett, és - mint utaltam rá - a munkálatok megkezdődtek. De azt gondolom, mindenképpen üdvözlendő lenne, ha az 1664-es szentgotthárdi csata kerek, 350. évfordulójára megtörténhetne a templom teljes belső felújítása, ezért kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatomat, bírálják felül az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket.

Végezetül röviden szeretnék szólni arról az indítványról, amelyet Magyar Zoltánnal közösen nyújtottunk be azzal a céllal, hogy a Nemzeti Földalap termőföld-vásárlási keretét megnöveljük további 6 milliárd forinttal, így 10 milliárd forint állna rendelkezésre ezen a soron. Ugyanis azt gondoljuk, hogy mindenképpen örvendetes lenne, ha az állam hatékonyan és érdemben tudna élni elővásárlási jogával, már csak azért is, mert tisztában lehetünk a zsebszerződésekkel kapcsolatos visszásságokkal. Nem véletlen, hogy mi magunk is megtettük ebben a vonatkozásban a konkrét lépéseket, konkrét adatokat hoztunk nyilvánosságra, és el is juttattuk ezeket a megfelelő szervezetekhez és személyekhez. Mindemellett pedig mind a tavalyi, mind az idei év vonatkozásában lesújtó tapasztalatokról beszélhetünk, emiatt tartjuk azt indokoltnak, hogy az NFA termőföld-vásárlási keretét jelentősen bővítsük.

Hozzáteszem, hogy az idei évi költségvetésben 500 millió forint áll rendelkezésre ezen a soron, nem volt az véletlen, hogy a tavalyi vita során is benyújtottunk költségvetési módosító indítványt frakciótársammal, Magyar Zoltánnal. Ehhez képest mindenképpen előrelépésnek tekintjük azt, most 4 milliárd forint szerepel erre a célra, ezt mindenképpen örvendetesnek tartom, ugyanakkor a termőföld-vásárlási moratórium lejárta, 2014. április 30-a egyre közeledik, ezért azt gondolom, hogy további növelésre lenne szükség. Egy nagyjából 10 milliárd forint körüli összeg mindenképpen elegendő lenne ahhoz, hogy az állam érdemben tehessen a magyar termőföld magyar kézben tartásáért, mint az egyik legfontosabb nemzetstratégiai célért.

Azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy támogassák az általam benyújtott indítványokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 149 2012.07.12. 2:02  148-151

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A jelenlegi kormánypártok képviselői ellenzékben nagyon határozottan - hozzáteszem, nagyon helyesen - kiálltak mind a Gyurcsány-, mind a Bajnai-kormány vidékromboló intézkedései ellen, most mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a második Orbán-kormány funkcióváltásra, hatékonyságra hivatkozva olyan intézkedéseket foganatosít az egészségügyben, amelyek szervesen illeszkednek a szocialista-szabad demokrata elődeik által megkezdett sorba.

Bebes István képviselőtársam, Körmend polgármestere múlt hétfői szóbeli kérdésében biztonságos betegellátásról, a kis kórházak működtetésének megerősítéséről, államtitkár úr pedig a helyiek érdekeinek szem előtt tartásáról és a betegbiztonság fontosságáról beszélt.

(12.10)

Mi a helyzet ezzel szemben, csak néhány példát említve? Szülővárosomban, Körmenden a szülészeti és az aktív belgyógyászat, Celldömölkön pedig az aktív belgyógyászat és az aktív sebészet szűnt meg, nyilván a hatékonyság jegyében. A Jobbik mindkét városban tüntetést rendezett, a körmendi kórházért pedig aláírásgyűjtést is indítottunk. Ennek tapasztalatai alapján kijelenthető, a térségben élők szinte egyöntetűen álltak ki a körmendi kórházért, ezt bizonyítja, hogy előzetes várakozásainknál is többen, 5 ezren írták alá az íveket.

Nézzük a betegbiztonság kérdését! Mennyiben beszélhetünk biztonságos ellátásról akkor, amikor például a szlovén Rába-vidéken található Felsőszölnökről, amely már Körmendtől is meglehetősen messze, nagyjából 45 percnyi távolságra fekszik, több mint egy óra alatt ér el a mentőautó a szombathelyi Markusovszky Kórházba. Az Őrség egyes településeinek esetében hasonló a helyzet, akár Szombathely, akár Zalaegerszeg vonatkozásában. Komoly problémákkal szembesülhetünk Celldömölk és térsége kapcsán is, ahol mindenképpen szükség lenne egy esetkocsira. A változtatások, leépítések szűkebb hazámban, az aprófalvas településszerkezetű Vas megyében igen súlyos következményekkel járhatnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ennyit ér az emberek akarata a folyamatosan az emberek véleményének kikéréséről beszélő, a nemzeti konzultációk fontosságát hangsúlyozó kormány számára? Van-e remény arra, hogy a nép hangját meghallva felülbírálják döntéseiket?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 336 2012.10.02. 2:05  169-535

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a Csizi Péter képviselőtársunk által elmondottakra szeretnék reagálni, aki rákérdezett arra, hogy miért nem ejtünk szót arról a pozitív fejleményről, hogy eltörlésre kerül a kopogtatócédulák rendszere. Szeretném leszögezni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom számtalan alkalommal egyértelművé tette azt, hogy a kopogtatócédulák rendszerét ellenzi, hiszen a választópolgárok zaklatására adott ez lehetőséget nagyon sok esetben, és komoly visszaélésekre, nem egy, nem két esetben komoly törvénysértésekre került sor ezzel kapcsolatban.

Azonban mit kell látnunk? Valójában érdemben nem történik itt változtatás, hiszen a kopogtatócédulák rendszere helyett azt a szabályozást hozzák önök be az előttünk fekvő törvényjavaslatban, hogy 200 darab aláírást kell összegyűjtenie annak a személynek, aki az adott választókerületben el kíván indulni képviselőjelöltként. Ráadásul úgy, ahogy az előttem szólók is megvilágították, hogy egy személy több jelöltet is ajánlhat. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a kampányfinanszírozás kérdésében nagyon sok kérdőjel van, akkor bizony itt is elgondolkodhatunk, hogy esetleg egy ilyen irányú motiváció is szóba jöhet a jelöltként indulni szándékozó személyek részéről.

Nem véletlen tehát az, hogy míg tavaly év végén Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónokaként az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben arról beszélt, hogy igenis meg kell tartani, meg kell őrizni a kopogtatócédulák rendszerét, és fontos az, hogy ezekből komoly számút kelljen összegyűjteni, hiszen így lehetnek csak komolyan vehetők a választások, most egy merőben más javaslattal találkozhatunk itt, a választási eljárásról szól törvényjavaslatban. Ez azért van, mert önök felismerték azt, hogy a saját érdekeiknek még jobban megfelel az a szabályozás, amit elhelyeztek a javaslatban, hiszen az ellenzék szétaprózására ez nyújthat lehetőséget. Azt gondolom, hogy ez ugyanúgy a demokrácia csorbításának az eszköze, mint ahogy az előzetes regisztráció is az.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 368 2012.10.02. 2:03  169-535

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban a Csizi Péter és Vécsey László kormánypárti képviselőtársaink által elmondottakra szeretnék reagálni, ezek közül is elsőrendűen arra a cinikusnak nevezhető megjegyzésre, amit Csizi képviselőtársunk tett - sajnálom, hogy éppen nem tartózkodik itt, a teremben -, amikor arról beszélt, hogy valószínűleg az lehet a problémája az ellenzéknek ezzel a 200-as számmal, hogy nem találták el azt a megfelelő ajánlásszámot, ami az ellenzék számára elfogadható lenne.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Természetesen nem ez a problémánk, nem ez a gondunk ezzel kapcsolatban, hanem az, hogy a kopogtatócédulák rendszeréhez hasonlóan az ajánlóívek rendszere sem zárja ki a visszaélések lehetőségét, hiszen a választópolgárok adatai el fognak jutni ebben a formában is azokhoz a személyekhez vagy eljuthatnak és rögzíthetik azok a személyek ezeket az adatokat, akik az aláírásokat gyűjteni fogják ma.

(23.10)

Dúró Dóra frakciótársam szavaira ráerősítve, ismételten szeretnék emlékeztetni a tavaly év végén lezajlott vitára, amikor Kósa képviselőtársunk az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitája során éppen arról beszélt, hogy komolytalanok lehetnek a választások akkor, hogyha például lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy adott körzetben elindulhasson egy olyan személy, aki egy megfelelő támogatottsággal, beágyazottsággal rendelkező országgyűlési képviselővel azonos vagy hasonló névvel rendelkezik. Ehhez képest most mit látunk? Önök egy olyan szabályozást helyeznek el a törvényjavaslatba, ami éppen erre biztosít lehetőséget.

Ennek a pálfordulásnak, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, egyértelműen az az oka, az a háttere, hogy önök elvek és értékek helyett csak a saját hatalmuk bebetonozásának a mindenekfelettiségét tartották a szemük előtt akkor, amikor megfogalmazták és benyújtották ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 402 2012.10.02. 2:12  169-535

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kővári János képviselőtársunk utolsó előtti felszólalására szeretnék reagálni. Ő akkor arról beszélt, hogy az ellenzéki képviselőcsoportokból felszólalók csak kritizálni tudnak, és nem tudnak megfogalmazni érdemi alternatív javaslatot. Én most ezt tenném meg a jelöltállítás vonatkozásában. Egyben szeretném emlékeztetni képviselőtársamat, hogy már a vezérszónoki hozzászólások során ismertette a Jobbik azt az álláspontját ebben a tekintetben, hogy mi úgy gondoljuk, hogy az lenne egy helyes szabályozás - legalábbis egy ehhez közeli szabályozást kellene mindenképpen beemelni a törvényjavaslatba -, ha ezt a 200 darab ajánlást a jegyzőhöz, a választási iroda vezetőjéhez kellene eljuttatni, természetesen azzal a megkötéssel, ahogy azt már kifejtettük, hogy egy személy csak egy jelöltet ajánlhasson. Miért lenne ez jobb, mint az önök által beterjesztett szabályozás? Azért, mert a visszaéléseket jelentős mértékben visszaszorítaná, a választópolgárok adatai nem jutnának el azokhoz a személyekhez, akik az ajánlásokat vagy az aláírásokat gyűjtik, és így valóban a viszonylag komolynak tekinthető támogatottságú jelöltek tudnának elindulni.

Szeretném emlékeztetni Vécsey képviselőtársamat, hogy akkor, amikor ön azzal szemben beszél, hogy mi azt kritizáljuk a jelöltállítás kérdésében, hogy az önök által megváltoztatni szándékozott rendszer a választások komolyságát kérdőjelezi meg, akkor ön nemcsak velünk vitatkozik, hanem Kósa képviselőtársával is, hiszen én az előző felszólalásaimban megvilágítottam azt, hogy a Fidesz korábban merőben mást képviselt ebben a kérdésben, de önök bizonyíthatják azt, hogy valóban elvek vezetik önöket, és egy ehhez hasonló szabályozást beemelve valóban elhihetjük önöknek azt, hogy nem az ellenzék szétaprózásának a célja vezérli önöket, nem a "csak a Fidesz" mottó mindenekfelettiségének a szemük előtt tartása, hanem egy olyan szabályozást emelnek be végül módosításnak köszönhetően a javaslatba, ami saját korábbi elképzelésükhöz is közelebb áll.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 128 2012.10.09. 9:45  63-131

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam az uniós források kérdésével kapcsolatban szeretném ismertetni a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportjának álláspontját az előttünk fekvő zárszámadási törvényjavaslattal, valamint a vele összefüggő ellenőrző ÁSZ-jelentéssel összefüggésben. Szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy az Állami Számvevőszék nagyon komoly megállapításokat tett az uniós fejlesztések fejezete vonatkozásában, jelentős hiányosságokra hívta fel figyelmünket.

(A jegyzői székben Móring József Attilát
dr. Tiba István váltja fel.)

Nézzük ezt egy kicsit részletesebben! Az ÁSZ a pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség intézmény 2011. évi beszámolóját a feltárt hibák alapján korlátozott záradékkal látta el. Másrészt pedig az UF fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak 2011. évi felhasználásáról az NFÜ által készített 32 részbeszámolóból 9-ről elfogadó véleményt adott, 4-et figyelemfelhívó megjegyzéssel, további 4-et korlátozott, 15-öt pedig elutasító véleménnyel látott el, és összességében az ÁSZ az uniós fejlesztések fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak 2011. évi felhasználásáról készített összesített beszámolót elutasító véleménnyel látta el.

Nézzük ezt egy kicsit részletesebben! A tavalyi évi hazai költségvetésben megjelenő EU-források a tervezetthez képest 21,7 százalékkal alacsonyabban teljesültek. Kijelenthetjük, hogy a kötelezettségvállalások és a kifizetések eddigi teljesítése alapján több operatív program esetében magas a forrásvesztés kockázata. A szerződéskötés aránya 66 százalék volt a tavalyi év végig, ami elmarad az időarányostól, és ha a kifizetéseknél nézzük meg ugyanezt a mutatót, ott 28 százalék ez az arány, akkor még komolyabb elmaradással szembesülhetünk. Ez egyébként összegszerűen 2300 milliárd forintot jelentett 2011 végéig.

Ha az egyes operatív programokat külön-külön is megvizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a regionális programok vonatkozásában még viszonylag jól állunk, de például a környezet és energia operatív program, a társadalmi infrastruktúra operatív program vagy éppen a társadalmi megújulás operatív program esetében sokkal rosszabb helyzettel találkozhatunk. Egyébként jelentős szórás figyelhető meg az egyes OP-k között. Nem volt az véletlen, tisztelt képviselőtársaim, hogy az európai ügyek bizottságának ülésén az Állami Számvevőszék képviseletében megjelent dr. Horváth Margit felügyeleti vezető asszony egy nagyon komoly és éles kijelentést tett. Ezt idézném: "A folyamatok az uniós fejezeteknél évek óta nem mutatnak pozitív tendenciát, ezért úgy gondoltuk, hogy itt pontot kell tenni az ügyek végére."

Azt gondolom, hogy ennek a mondatnak, ezeknek a szavaknak a súlyát csak erősíti, ha belegondolunk abba, hogy az európai uniós források felhasználása tekintetében jelentős kockázatot jelent az, hogy a jövő év, azaz a 2013-as év a tervezési időszak utolsó, kötelezettségvállalásra lehetőséget biztosító éve. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2013. december 31-ig meg kell történniük a szerződéskötéseknek, ellenkező esetben, ha ez nem megfelelő hatékonysággal, nem kellő eredményességgel zárul, akkor akár jelentős, több ezer milliárd forintos forrásvesztéssel is szembesülhetünk. Sajnos ki kell jelentenünk, hogy minden komoly fogadkozás ellenére, minden kormányzati ígérettel szemben, amelyek az uniós források felhasználásának gyorsítására vonatkoztak, dacára minden kormányrendeletnek, még mindig rosszul állnak a kifizetések, és ez különösen aggályos és félő akkor, ha belegondolunk abba a lehetőségbe, hogy adott esetben már csak úgy tudja felgyorsítani a kormány ezeket a folyamatokat, ha nem hatékony, felesleges dolgokra költjük el a pénzt.

Mi is a helyzet jelen pillanatban? A jelenlegi fejlesztési időszak, vagyis a 2007-2013-as időszak végéhez közeledve a 8209 milliárd forintos támogatásból mindössze 2973 milliárd forint van kifizetve, ami a felhasználható összegnek csupán valamivel több mint 36 százalékát jelenti. Ez különösen aggasztó, ha belegondolunk abba, hogy már közel 6 év eltelt ebből a fejlesztési időszakból, ebből a többéves ciklusból, és már csak alig több mint 1 év van hátra. Utaltam rá, hogy minden operatív program esetében jelentős kifizetési elmaradással találkozhatunk. Még egyszer idehoznám azért a KEOP példáját, a környezet és energia operatív program példáját, hiszen ebben az esetben az egyik legnagyobb értékű OP-val állunk szemben, mégis messze átlag alatti a kifizetések aránya a KEOP vonatkozásában.

Azt gondolom, ez mindenképpen elgondolkodtató, és az általam eddig elmondottak alapján bizony nem túlságosan pozitív jövőkép rajzolódik ki előttünk az ország gazdasági fellendülésének vonatkozásában. Ha pedig mindehhez még hozzátesszük azt, hogy a Matolcsy György miniszter úr által múlt pénteken bejelentett megszorító csomag egyik része az, hogy az uniós társfinanszírozás mértékét 15-ről 5 százalékra kívánja csökkenteni a kormány, akkor bizony a lehívások vonatkozásában ez sem kecsegtethet bennünket pozitív fejleményekkel. A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak az az álláspontja, hogy a hazai önrész csökkentésének következtében az adatok még rosszabbak lesznek, és összhangban az Állami Számvevőszék jelentésével, bizony kijelenthető, hogy ez az intézkedés visszafoghatja a beruházásokat.

Mit lehetne tenni? Mivel lehetne javítani a rendszert? Egyrészt a pályázati rendszert mindenképpen egyszerűbbé, kevésbé bürokratikussá kellene tenni. Ezzel kapcsolatban komoly ígéretek hangzottak el kormányzati oldalról, és a korrektség kedvéért meg kell jegyeznem azt, az igazsághoz hozzátartozik, hogy valóban történtek egyszerűsítések ezen a területen, itt-ott javuló hatékonyságról beszélhetünk, ám a valódi érdemi áttörés nem következett be. A hátralévő egy év kapcsán az lenne a legfontosabb álláspontom szerint, hogy a lehető legproduktívabban, legeredményesebben használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrásokat.

Hiszen, ha visszatekintünk az uniós csatlakozásunk óta eltelt időszakra, bizony kijelenthetjük, hogy nagyon sok esetben átgondolatlanul lettek elköltve ezek a pénzek, elsősorban presztízsberuházásokra költöttünk ahelyett, hogy a kis- és középvállalkozások, a hazai vállalkozások helyzetbe hozását állítottuk volna a középpontba. Meggyőződésem szerint a munkahelyteremtő, foglalkoztatást növelő beruházásokat kellene a fókuszba állítani, hiszen ezek járulhatnának hozzá érdemben a gazdaság élénkítéséhez.

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét
dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)

Vagy hogy még egy területet említsek, az elektronikus közigazgatás területén szembesülhettünk bizonyos előrelépésekkel, de azt gondolom, hogy itt is további komoly fejlesztésekre van még szükség.

Még egy területet szeretnék érinteni, a kutatás-fejlesztés témakörét, mert azt gondolom, hogy ez jelentős mértékben hozzájárulhatna hazánk versenyképességének növeléséhez. És ez különösen fontos akkor, ha belegondolunk abba, hogy a következő többéves pénzügyi ciklusban, vagyis a 2014-2020-as tervezési időszakban emelkedni fognak uniós szinten a kutatás-fejlesztési és innovációs források.

(14.00)

Mindenképpen meg kell ragadnunk ezt a lehetőséget, ki kell használnunk ezt az alkalmat, és érdemi lépéseket kell tennünk a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének serkentése irányába, mert ez járulhat hozzá igazán érdemben a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

A jelenlegi adatok bizony nagyon elszomorítóak, hiszen hogyha a magyarországi K+F kiadásokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy messze elmaradunk az uniós átlagtól, a 2010-es idevonatkozó érték 1,16 százalék.

A vállalatok innovációs aktivitása nagyon gyengének nevezhető nemzetközi összehasonlításban. Ez különösen igaz a közepes méretű és kiemelten a kisvállalati körben. Ezen a területen lenne szükség érdemi előrelépésekre. Egy átfogó strukturális reform az, ami várat magára a kutatás-fejlesztés terén.

Engedjék meg, hogy végezetül még egy szempontot idehozzak a források felhasználásának kérdéskörében, méghozzá azt, hogy mindannyian értesülhettünk róla, tudhatjuk, hogy a következő többéves pénzügyi keret vonatkozásában bizony nagyon komoly visszanyesésekre számíthatunk a kohéziós támogatások terén. Ez hazánkat különösen hátrányosan érintheti. Én azt gondolom, hogy ez a tény emeli, növeli a kormány felelősségét ebben a tekintetben. Bízom abban, hogy a kormány mindent el fog követni a rendelkezésére álló valamivel több mint egy évben, hogy a lehető legeredményesebben, legproduktívabban, leghatékonyabban használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrásokat, hiszen véleményem szerint ennek komoly jelentősége lehet a következő többéves pénzügyi keret tekintetében is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 188 2012.10.29. 2:06  187-190

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonának tervezett államosítása jelentősen veszélyezteti nemcsak az intézmény jövőjét, hanem az ott dolgozók és ott lakók sorsát is. Az intézmény nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb, szakmailag elismerten kimagasló szinten működő, pszichiátriai betegeket gondozó, bentlakásos otthona. Az intézmény költségvetése az elmúlt években folyamatosan romlott, a jövő évtől előreláthatólag közel a felére fog visszaesni, és semmi nem pótolja a kieső fővárosi támogatást.

Félő, hogy mindezek következtében tömeges létszámleépítésre lesz szükség, ráadásul olyan arányban, ami már veszélyezteti az ellátottak életminőségét, amely jelenleg viszonylag magas színvonalat ér el az otthonban. A lakók tartanak attól, hogy a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben kezelt betegek sorsára jutnak, azaz utcára kerülhetnek, hajléktalanná válhatnak, elveszíthetik a létbiztonságukat. A lakók között akadnak, akik a megfelelő ellátás hiányában közvetlen veszélyt jelenthetnek önmagukra és a társadalomra is. A családi háttér nélkül maradt gondozottak esetében komoly problémát jelenthet, hogy nem tudnak visszailleszkedni a civil életbe. Az otthonban sok esetben több évtizede dolgozó, hivatástudatot érző munkatársaknak eddig biztos munkahelyet jelentett az intézmény. Számukra Szentgotthárd közelében nem található a végzettségüknek megfelelő egyéb munkalehetőség.

Az intézményben közel egy éve a teljes pszichiátriai szakma és közvélemény, valamint az alapvető jogok biztosa által is elismert, nagy volumenű és koncepciózus szakmai megújulás kezdődött. Ennek lényege, hogy betegeiket, pontosabban betegeik egy megfelelő csoportját igyekeznek szocio-, pszicho- és művészetterápiás módszerekkel visszajuttatni a társadalomba a hasznos foglalkoztatáson keresztül. Az elindult folyamat a fenntartó változásával, az államosítással könnyedén zátonyra futhat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem, hogy mi lesz a Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonának sorsa. Van-e remény arra, hogy az ott dolgozók és ott lakók érdekében felülbírálják elképzeléseiket?

Várom érdemi válaszát. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 459 2012.10.29. 5:46  390-532

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Frakciótársaim arra sarkallnak, hogy röviden és tömören foglaljam össze az előttünk fekvő törvényjavaslatban fogalmazottakat a Fidesz szempontjából. Ez röviden annyi lenne csak, hogy éljen a párt, de ennél egy kicsit hosszabban szeretném azért kifejteni a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontját egy kérdésben, pontosan a 37. ajánlási pont alatt található módosító indítvánnyal kapcsolatban.

Itt található az a módosító javaslat, amit frakciótársaimmal közösen nyújtottunk be azzal a céllal, hogy törlésre kerüljön az a rész ebből a javaslatból, miszerint egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Azt gondolom, hogy ha ez nem történik meg, és a szabályozásban ezzel kapcsolatban nem kerül sor változtatásra, akkor ez ugyanúgy a demokrácia csorbítása eszközének tekinthető, mint ahogy az előzetes regisztráció intézményével kapcsolatban is erről van szó.

A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak határozott álláspontja, hogy mindenképpen fontos megőrizni az országgyűlési választások komolyságát, ehhez pedig elengedhetetlen az, hogy csakis a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező jelöltek, pártok, szervezetek állhassanak rajthoz a választások alkalmával.

Mi a magunk részéről annak idején örömmel hallottuk azokat a híreket, melyek arról szóltak, hogy eltörlésre kerül a kopogtatócédulák rendszere, hiszen mindannyian tudhatjuk azt, hogy nagyon sok esetben zaklatásra adott lehetőséget ez a rendszer, az ajánlószelvények gyűjtése. Nem egy esetben, nem két esetben komoly visszaélésekre, törvénysértésekre került sor ezzel kapcsolatban. Azonban az előttünk fekvő javaslatban azt láthatjuk, hogy nem történik ezen a területen érdemi változtatás, hiszen az ajánlóívek rendszere a listák készítésének a lehetőségén nem változtat, ráadásul a szabályozás azt tartalmazza, hogy egy adott választókörzetben való elinduláshoz elegendő legyen mindössze 200 aláírás összegyűjtése, olyanformán ráadásul, hogy egy személy több jelöltet is ajánlhasson.

Ha pedig mindehhez hozzávesszük azt, hogy a kampányfinanszírozás bizonyos kérdései is tisztázatlanok, és a jelöltek támogatása kapcsán itt bizony még nagyon sok kérdőjel található, akkor egyáltalán nem zárható ki az, hogy egy ilyen irányú motiváció is megjelenhet, ami a választások tisztaságát nagyon negatívan befolyásolhatná.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést, hogy a tavalyi év végén az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitájában még merőben más álláspontot képviseltek a kormánypárti képviselők, hiszen akkor Kósa Lajos még arról beszélt, hogy meg kell őrizni a kopogtatócédulák rendszerét, és fontos az, hogy ezekből komoly számút kelljen összegyűjteni.

Aztán a mögöttünk hagyott hónapok során önök nyilvánvalóan rájöttek arra, hogy a saját érdekeiknek még jobban megfelelő szabályozás is kialakítható ebben a tekintetben, és az ellenzék szétaprózására lehetőséget nyújtó szabályozást emeltek be az előttünk fekvő eljárási törvényjavaslatba.

A mi javaslatunk ezzel szemben az lenne, hogy jól van, legyen elegendő ez a 200 ajánlás egy adott választókerületben, de ez olyanformán történjen akkor, hogy ezt a jegyzőhöz, a választási iroda vezetőjéhez kelljen eljuttatni, olyanformán természetesen, mint azt már említettem, hogy egy választópolgár mindenképpen csak egy személyt ajánlhasson. Ezzel ugyanis a visszaélések lehetőségét minimálisra lehetne szorítani, hiszen így nem jutnának el a választópolgárok adatai azokhoz a személyekhez, akik gyűjtik az ajánlásokat, az aláírásokat, és ilyenformán valóban a viszonylag erős támogatottsággal, megfelelő beágyazottsággal rendelkező személyek indulhatnának el egy adott választókerületben képviselőjelöltként.

Én arra kérem önöket, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy fontolják meg az általam elmondottakat, hiszen ilyenformán bizonyíthatnák önök azt, hogy valóban következetesek, és a korábban önök által képviselt állásponthoz legalább nagyjából tartani tudják magukat.

Emlékeztetném önöket arra is, hogy Kósa Lajos képviselőtársunk éppen arról beszélt a már említett tavalyi év végi vitán, hogy fontos az, hogy ne nyíljon arra lehetőség, hogy egy adott választókerületben kellő támogatottsággal rendelkező személlyel szemben, mondjuk, országgyűlési képviselővel szemben elindulhasson egy vele azonos vagy hasonló nevű egyén, hiszen ez nevetségessé tehetné a választásokat. Az a szabályozás, ami az előttünk fekvő javaslatban található, éppen erre nyújt lehetőséget, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim.

Én abban bízom, hogy önök ebben a tekintetben változtatni fognak, bár igazán komoly illúzióim természetesen nincsenek ezzel kapcsolatban, de ezzel az alkalommal bizonyíthatnák önök azt, hogy valóban elvek és értékek vezérlik önöket, és nem csak a Fidesz-mottó mindenekfelettiségét, nem kizárólag saját hatalmuk bebetonozásának az elsődlegességét tartják a szemük előtt. Így aztán én nagyon remélem azt, hogy a benyújtani szándékozott bizottsági módosító ezt a kérdést is rendezni fogja, és remélem, hogy Papcsák képviselő úrban ezek a gondolatok is kellő súllyal fognak tudni érlelődni a holnapi napig. Mint már említettem, igazán komoly illúzióim nincsenek, de remélem, hogy ezzel kapcsolatban nem lesz igazam.

Ha viszont úgy fog történni, hogy érdemi változtatás nem történik ebben a tekintetben, akkor sajnos továbbra is csak azt mondhatjuk, hogy önöket valóban csak a Fidesz-mottó, az "éljen a párt" jelszó mindenekfelettisége vezérli.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 467 2012.10.29. 2:04  390-532

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Szakács Imre képviselőtársunk által elmondottakra szeretnék reagálni, és rá kívánok mutatni azokra az ellentmondásokra, amelyek megjelentek az ön felszólalásában.

Ön arról beszélt, hogy egyáltalán nem feltételezhető az, hogy valaki jóval a választások előtt már biztos legyen abban, hogy melyik pártot fogja majd választani; nem gondolhatjuk, hogy sokkal előbb ezt már el fogják tudni dönteni. Hozzáteszem, és már utaltam rá a hosszabb felszólalásom során, hogy a tavalyi év végén önök még teljesen más álláspontot képviseltek, önök akkor még valóban arról beszéltek, hogy igenis fontos megőrizni a választások komolyságát, komoly számú ajánlószelvény összegyűjtésére van szükség. Tehát már ezzel is ellentmondásban vannak azok a szavak, amelyeket ön elmondott, de ehhez képest még nagyobb ellentmondás figyelhető meg abban a tekintetben, ahogy ön ezzel érvelt: ugyanakkor az előzetes regisztráció intézményének a bevezetését pedig a Fidesz nagyon fontosnak tartja, ami lehetetlenné teszi azt, hogy valaki a választások előtt néhány héttel dönthesse el azt, hogy milyen formán is kívánja kifejezni a véleményét, vagyis hogy részt kíván-e venni a választásokon, amire egyébként frakciótársaim, többek között Dúró Dóra frakciótársam már nagyon jó példákat hozott a 2006-os időszakból, hiszen ott nagyon sokan voltak, akik éppen az utolsó pillanatokban döntötték el, hogy elmennek szavazni, és önökre, a Fideszre adják a voksukat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Hozzáteszem, hogy az előzetes regisztráció intézménye kapcsán és az utolsó pillanatban való döntés kapcsán azért azt még mindenképpen el kell mondani, hogy az előzetes regisztráció bevezetése egyáltalán nem növeli a választói tudatosság arányát, tehát nem tudatosabb választók fognak ezáltal részt venni az országgyűlési választásokon, hanem úgymond pártosabb választók fognak ilyenformán nagyobb arányban megjelenni az urnáknál. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 318 2012.10.30. 8:09  77-353

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban a mezőgazdasági bizottságban helyet foglaló frakciótársaim a vezérszónoki hozzászólások során, illetve a mai, a törvényjavaslat súlyának megfelelően hosszúra nyúlt vita alkalmával kifejtették szakmai szempontból a legfontosabb aggályainkat az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban, s felhívták a figyelmet annak kidolgozatlanságára.

Jómagam az elkövetkezendő percek során a magyar termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban szeretném megosztani önökkel a véleményemet a földtörvény tervezete kapcsán, utalva arra, ahogy azt az előttem szólók közül jó néhányan már kifejtették, hogy nagyon komoly különbség fedezhető fel a kormány és a kormánypárti képviselők többségének kommunikációja, valamint a javaslatban ténylegesen foglalt paragrafusok, pontok között. Ez igaz akár a külföldiek földvásárlásának kérdésében, akár a családi gazdaságok megerősítésének vonatkozásában.

(18.30)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom számtalan alkalommal egyértelművé tette azt, hogy a magyar termőföld magyar kézben tartását az egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdésnek tartja, ezért is szerettük volna elérni azt annak idején, hogy alkotmányos védelemben részesülhessen a termőföld, és kértünk név szerinti szavazást arról a módosító indítványunkról, amely az alaptörvénybe helyezte volna azt a tételt, miszerint termőföldünk és ivóvízkincsünk kizárólag magyar állami, helyi önkormányzati vagy magyar természetes személy tulajdonában lehessen. Akkor a kormánypárti képviselők elsöprő többsége elutasította ezt a javaslatot, és önök arra hivatkoztak, hogy majd a földtörvény rendezni fogja ezt a helyzetet.

Mit láthatunk ezzel szemben? Azt, hogy valójában érdemi elmozdulás ebben a vonatkozásban nem történik. Nekünk természetesen megvoltak a javaslataink az alaptörvényben való elhelyezésen kívül is, például a külföldiek zálogjog-alapításának tilalma vonatkozásában vagy éppen a közjegyzői okirati kényszer bevezetésének tekintetében. Azért szerettük volna, ha előrelépéseket tudunk elérni, mert például szűkebb hazámban, Vas megyében is nagyon áldatlan állapotok uralkodnak a zsebszerződések vonatkozásában. Különösen kiábrándító helyzetről beszélhetünk.

Ezért is indítottuk el földvédelmi razziánkat, amelynek első állomása éppen az Őrségben volt, és kezdeményeztük a megyei közgyűlésekben, hogy kerüljenek felállításra földvédelmi bizottságok, amelyeknek elsődleges feladata az kell hogy legyen, hogy megvizsgálják a zsebszerződéses ügyleteket. A Vas megyei közgyűlésben ez a bizottság Rába Kálmán megyei közgyűlési képviselőnk javaslatára a működését be is fejezte, és nagyon komoly visszásságokra lettek figyelmesek a hónapok során, amelyek során a munkájukat végezték.

Ugyanis mi a helyzet? Csak az Őrség területén több ezer hektár terület külföldiek kezében van, és amikor mi földvédelmi razziánk során begyűjtöttük az információkat, akkor a korábbi elképzeléseinkkel és információinkkal szemben vagy azokhoz képest is rosszabb helyzettel kellett hogy szembesüljünk, ezért is mentünk utána ezeknek a dolgoknak, és vettük azt örömmel, hogy a razzia megkezdését követően egyre többen fordultak hozzánk bizalommal, és így hozhattunk nyilvánosságra cégkivonatokat és tulajdoni lapokat zsebszerződéses ügyletekben. Olyan ügyletekről van szó ezekben az esetekben, ahol zálogjog alapítására került sor, nyilvánvalóan és egyértelműen azzal a céllal, hogy a termőföld vásárlására vonatkozó moratórium 2014. április 30-i lejártát követően ténylegesen is külföldi kézre kerülhessenek az érintett földterületek.

Első körben Bajánsenye, Nagyrákos, Őriszentpéter és Szentgotthárd másodszor pedig néhány héttel később Bögöte, Hosszúpereszteg, Vashosszúfalu és Szentgotthárd vonatkozásában hoztunk nyilvánosságra adatokat. És nemcsak nyilvánosságra hoztuk ezeket, hanem Magyar Zoltán frakciótársammal közösen eljuttattuk ezeket az illetékesekhez, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz és az ügyészséghez is, kérve őket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket ezekkel az ügyletekkel kapcsolatban.

Azt azért emellett el kell hogy ismerjük, hogy bizonyos vonatkozásokban valóban történtek előrelépések az elmúlt hónapok során. Elég itt utalnom az Őrségi Nemzeti Park területére vagy arra, hogy a magunk részéről természetesen mi is üdvözölni tudtuk azt, hogy az új Btk.-ban, büntető törvénykönyvben önálló büntetőjogi tényállásként jelentek meg a zsebszerződéses ügyletek, és az előttünk fekvő javaslatban is találkozhatunk bizonyos szigorításokkal, például az engedélyezési eljárás vonatkozásában. Azt kell látnunk azonban, hogy ezek mindenképpen csak félmegoldásnak tekinthetőek, és nagyon komoly kiskaput hagynak ezek továbbra is a spekulációs céllal földet szerezni szándékozók számára. Vagyis kimondható, hogy érdemi védelmet nem biztosít a magyar termőföldnek az új földtörvény tervezete.

Szavakban tehát a kormány oldaláról valóban azt láthatjuk, hogy nagyon harcosan védik a termőföldet, ám a javaslat szövege ezzel szemben merőben mást mutat, ezért is mondjuk azt, hogy elfogadhatatlan az önök által benyújtott javaslat.

Kitérnék az előttünk fekvő javaslatnak az erdőgazdasági földek forgalmáról szóló részére is nagyon röviden, ugyanis ahogy azt szintén Magyar frakciótársam már megvilágította a vezérszónoki hozzászólása során, a törvényjavaslatnak ez a része még gyengébb lábakon áll a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló részénél is, és például olyan kérdésekre egyáltalán nem ad választ, hogy hogyan lehetne ebben a vonatkozásban rendezni például az osztatlan közös erdők helyzetét. Ehhez persze a megfelelő szándékra szükség lenne, és mindenképpen kellő forrásokat kellene ehhez biztosítani.

A magunk részéről természetesen benyújtjuk módosító indítványainkat, javaslatunkat az előttünk fekvő javaslathoz, ám összességében azt kell kérnünk, hogy mivel az új földtörvény tervezete szakmailag nem áll megfelelő lábakon és mindemellett nem mondhatjuk azt, hogy megfelelő védelmet, kellő védelmet biztosít a magyar termőföldnek, vissza kellene vonni ezt a javaslatot, ugyanis a Hörcsik Richárd képviselőtársunk által elmondottakkal szemben az a helyzet, hogy ő azzal kapcsolatban valóban helytállóan beszélt felszólalásában és helytállóan nyilatkozott, hogy az uniós elvárásoknak megfelel ez a javaslat, ugyanakkor egyáltalán nem zárja ki a spekulációs céllal földet szerezni szándékozók lehetőségeit, és nem zárja be ezzel kapcsolatban a kiskapukat.

Ezért is gondolja azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyébként, hogy a helyes út és a megfelelő út az lenne, hogyha kezdeményeznénk a csatlakozási szerződés módosítását. Ez irányban be is nyújtottuk határozati javaslatunkat, hiszen teljességgel elképesztő módon annak idején a tőke szabad áramlásának fejezetében került tárgyalásra és lezárásra a magyar termőföld kérdése.

Mi azt szeretnénk, ha a kormány ebben a vonatkozásban megtenné a szükséges lépéseket, és bízunk abban, hogy ilyen formában lehet eredményt elérni. Ha azonban ez nem következik be, ha azonban így nem tudunk előbbre jutni, bizony azt kell mondanunk, hogy nem marad más hátra, mint a Közösség elhagyása az Európai Unióból való kilépés. És ez, hozzáteszem, mindent mérlegre téve egyáltalán nem jelentené azt, hogy mi fel kívánnánk adni nyugat-európai gazdasági kapcsolatainkat, ezeket mindenképpen meg szeretnénk tartani, de végre valóban a keleti nyitás, a keleti fordulat jegyében kellene folytatni külpolitikánkat, és fel kellene hagyni azzal a káros, egyoldalú euroatlanti függéssel, ami az elmúlt húsz-egynéhány évben jellemezte a magyar politikát. Ugyanis azt gondoljuk, hogy ez tudná előbbre vinni az országot, és ez tudná jobb helyzetbe hozni a magyar vidéket, és a magyar mezőgazdaságot is ilyenformán tudnánk előbbre vinni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 226 2012.11.07. 5:31  151-229

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Frakciótársaim kifejtették, hogy melyek azok a legfőbb indokok, amelyek miatt elutasítjuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, felhívták a figyelmet annak legfontosabb negatív pontjaira.

Jómagam arra teszek kísérletet a következő percekben, hogy egy konkrét példán keresztül megvilágítsam, miért tartja a Jobbik Magyarországért Mozgalom elfogadhatatlannak a tervezett változtatásokat.

Konkrét példám a Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthona lenne. Ennek államosítása kapcsán szeretném kifejteni álláspontomat, mivel úgy vélem, hogy ez az intézkedés egyértelműen veszélyezteti az intézmény jövőjét, valamint az ott dolgozók és az ott lakók sorsát is.

Ebben az esetben nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb szakmailag elismerten kimagasló szinten működő pszichiátriai betegeket gondozó bentlakásos otthonáról van szó, amellyel kapcsolatban nagyon fontos elmondani azt, hogy komoly eredményeket tudott felmutatni az elmúlt időszakban, ezek kerülhetnek veszélybe a tervezett intézkedések következtében.

Az otthon költségvetése az elmúlt években folyamatosan romlott, a jövő évtől is jelentősen vissza fog majd esni a változtatások következtében, és semmi nem pótolja a kieső fővárosi támogatást. Ennek alapján félő, hogy tömeges létszámleépítésre fog sor kerülni az intézményben, ráadásul olyan arányban, ami már veszélyezteti az ellátottak életminőségét, ami jelenleg viszonylag magas színvonalat ér el az otthonban.

A lakók tartanak attól, hogy a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben kezelt betegek sorsára jutnak, azaz utcára kerülhetnek, hajléktalanná válhatnak, elveszíthetik a létbiztonságukat. Akadnak köztük olyanok, akik a megfelelő ellátás hiányában közvetlen veszélyt jelenthetnek önmagukra és a társadalomra is. A családi háttér nélkül maradt gondozottak esetében pedig komoly problémát jelenthet, hogy nem tudnak visszailleszkedni a civil életbe.

A másik oldalról fontos aláhúzni azt, hogy az otthonban sok esetben több évtizede dolgozó, hivatástudatot érző személyeknek eddig biztos munkahelyet jelentett az intézmény. Számukra Szentgotthárd közelében nem található a végzettségüknek megfelelő egyéb munkalehetőség.

Mint már utaltam rá, az intézményben közel egy éve a teljes pszichiátriai szakma és közvélemény, valamint az alapvető jogok biztosa által is elismert nagy volumenű és koncepciózus szakmai megújulás kezdődött. Ennek lényege, hogy betegeiket, pontosabban betegeik egy megfelelő csoportját igyekeznek szociopszicho- és művészetterápiás módszerekkel visszajuttatni a társadalomba a hasznos foglalkoztatáson keresztül. Az elindult folyamat a fenntartó változásával, az államosítással meggyőződésem szerint könnyen zátonyra futhat.

A múlt héten szóbeli kérdést intéztem az illetékes miniszterhez, amelyre Halász János államtitkár úr válaszolt, és azt kell mondjam, hogy egyáltalán nem voltak megnyugtatóak számomra államtitkár úr szavai. Miért mondom ezt? Ebben az esetben a Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthonának esetében egy gazdaságilag és szakmailag jól működő intézményről beszélhetünk, és pont az ilyen jellegű intézmények kerülhetnek különösen hátrányos helyzetbe az önök által tervezett intézkedések következtében.

Rávilágítottam már, hogy milyen következményei lehetnek ezeknek a lépéseknek a dolgozók vonatkozásában, másik oldalról pedig az ellátottak vonatkozásában is. Nagyon hátrányosan érinthetik ezek őket. S azt látom összességében, hogy nincsenek ott a megfelelő indokok a törvényjavaslat mögött. Nem látható az, hogy komoly szakmai érvek alapján dolgozták volna ki önök ezt a törvényjavaslatot, és egyáltalán nem világlik ki egy szociális koncepció sem a kormány részéről, ami például a főváros esetében megvan, rendelkezésre áll.

Nem láthatjuk a hatástanulmányokat sem, amelyek biztosítanák azt, hogy az intézmények megfelelő módon tudjanak működni a továbbiakban is, és komoly fejlesztéseket tudjanak véghez vinni az elkövetkezendő évek során is. Ezzel szemben egyértelműen azt vetíthetjük előre, hogy visszalépés fog bekövetkezni ezen a területen, ami különösen fájó a szentgotthárdi otthon esetében, hiszen nagyon komoly szakmai fejlődést, eredményeket tudott felmutatni. Maga Halász államtitkár úr is úgy fogalmazott, hogy kiemelkedő munkát végez a szentgotthárdi intézmény, ami a többi intézmény számára irányadó.

(17.50)

Ezzel szemben a mostani változtatások következtében elbocsátásokkal szembesülhetünk majd az otthon vonatkozásában, s maga az intézmény alacsonyabb szakmai szintre eshet vissza.

Én azt kérem önöktől, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy fontolják meg azokat a komoly szakmai érveket, melyek egyértelműen és határozottan tiltakoznak a benyújtott törvényjavaslat ellen. Fontolják meg és gondolják át azokat a módosító indítványokat, melyeket frakciótársaimmal közösen benyújtunk, de összességében a legjobb megoldás véleményem szerint az lenne, ha átgondolnák a kérdést, és visszavonnák ezt a javaslatot, ugyanis a konkrét példán túl azt láthatjuk, hogy ennek elfogadása beláthatatlan szociális válsághelyzet előidézője lehet.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 309 2012.11.12. 2:31  292-333

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam az ajánlás 74. pontjához szeretnék hozzászólni. Itt található az a módosító indítvány, amelyet a Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthona államosításának mellőzése érdekében fogalmaztam meg, mivel úgy gondolom, hogy ez mindenképpen negatívan érintheti az ott dolgozók és ott lakók sorsát, és veszélybe kerülhetnek azok a komoly eredmények, amelyeket az otthon fel tudott mutatni az elmúlt évek során. Az intézmény költségvetése a jövő évtől jelentősen visszaesik, semmi nem pótolja a kieső fővárosi támogatást. Ennek alapján pedig annak a réme rajzolódik ki előttünk, hogy tömeges létszámleépítésre kerülhet sor. Ráadásul olyan arányban, ami veszélyezteti az ellátottak életminőségét, ami jelenleg viszonylag magas színvonalat ér el az otthonban.

Az intézményben nagy volumenű és koncepciózus szakmai megújulás indult el. Ennek folyamata a fenntartó változásával könnyen zátonyra futhat. Maga Halász János államtitkár úr mondta el két héttel ezelőtt a szóbeli kérdésemre adott válaszában, hogy a szentgotthárdi otthon kiemelkedő munkát végez, ami a többi intézmény számára irányadó. Bízom benne, hogy ezt a szempontot is mindenképpen szemük előtt fogják tartani. Ugyanis, ha ezek a változtatások megtörténnek, akkor nagy a valószínűsége annak, mint említettem, hogy nagy létszámú elbocsátásokkal szembesülhetünk, maga az intézmény pedig alacsonyabb szakmai szintre eshet vissza.

Szeretném kiemelni azt, hogy ezt a javaslatomat konkrétan a szentgotthárdi intézmény érdekében nyújtottam be, hiszen ezzel kapcsolatban rendelkeztem kellő mennyiségű információval, de összességében azt gondolom, az ilyen jellegű, hasonló intézmények esetében, amelyek gazdaságilag és szakmailag jól, megfelelő módon működtek, különösen hátrányos következményei lehetnek az önök által tervezett lépéseknek. Ezeknek az intézményeknek az esetében mindenképpen indokolatlannak tartom az állami átvételt. Nem látom a megfelelő szakmai érveket a tervezett intézkedések mögött, és visszalépést fognak eredményezni meggyőződésem szerint ezeknek az intézményeknek a vonatkozásában ezek az intézkedések.

Ezért arra kérem önöket, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy gondolják át ezt a kérdést, és arra kérem államtitkár urat is, hogy bírálják felül ezzel kapcsolatos elképzeléseiket.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 188 2012.12.11. 5:16  187-188

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! December 13-án, csütörtökön lesz az ötéves évfordulója a lisszaboni szerződés aláírásának, amely mérföldkőnek számít a Jobbik által nemzeti önrendelkezésünk szempontjából mindig is károsnak tartott európai egyesült államok kialakulásának irányába tett lépések sorában. Szinte még meg sem száradt a tinta a papíron, 2007. december 17-én a Magyar Országgyűlés a tagállami parlamentek közül elsőként ratifikálta a szerződést az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben jellemző nagykoalíciós összeborulás keretein belül. Elenyésző volt azoknak a képviselőknek a száma, akik nem járultak hozzá ennek olvasatlan megerősítéséhez.

Nézzük, milyen irányban indult el az EU az elmúlt évek során! Múlt hétfőn maga Orbán Viktor miniszterelnök úr is elismerte, hogy nem ilyen Európai Unióra mondtak igent a magyarok a 2003. április 12-én megtartott, csatlakozásról szóló népszavazás alkalmával. Az Unió vezetői ma már nyíltan és egyértelműen a politikai unió megteremtésének szükségességéről beszélnek, miközben a kormány szavakban ugyan vívja a szabadságharcát, de a legfontosabb kérdésekben nem hajlandó felvállalni a Brüsszellel való konfrontációt. A Jobbik számtalan alkalommal egyértelművé tette, hogy csakis a nemzetek Európájának útját tartja elfogadhatónak, a további központosítási törekvéseket határozottan elutasítjuk.

Előnye lehetne uniós tagságunknak a rendelkezésre álló források megfelelő és hatékony módon történő felhasználása, de ezzel kapcsolatban is aggasztó helyzettel szembesülhetünk. A 2007-2013-as időszak végéhez közeledve a rendelkezésre álló 8209 milliárd forintból mindössze 3200 milliárd forint van kifizetve, ami a felhasználható összegnek csupán 39 százalékát jelenti. Félő, hogy akár több ezermilliárd forintos forrásvesztést is elszenvedhetünk a jelenlegi költségvetési ciklus vonatkozásában. A következő, a 2014-2020-as tervezési időszakban pedig közel 30 százalékkal csökkenhetnek a hazánknak szánt kohéziós források. Ezek csak a számok, amelyek sokatmondóak, de ha ehhez hozzátesszük azt is, hogy nagyon sok esetben átgondolatlanul, elsősorban presztízsberuházásokra lettek elköltve ezek a pénzek ahelyett, hogy a kis- és középvállalkozások, a hazai vállalkozások helyzetbe hozását, a munkahelyteremtő, foglalkoztatást növelő beruházásokat állítottuk volna a középpontba, akkor még inkább elgondolkodtató az összkép.

Ennél is fájóbb pont azonban a magyar termőföld magyar kézben tartásának kérdésében tapasztalható kormányzati magatartás. A szavak szintjén itt is szép és nemes gondolatokkal találkozhatunk, de a tettek mást mutatnak. A kormánypárti többség annak idején név szerinti szavazás során utasította el azt a jobbikos javaslatot, amely alaptörvényi szinten rögzítette volna, hogy termőföldünk és ivóvízkincsünk kizárólag magyar állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, valamint magyar természetes személy tulajdonában lehessen. Akkor önök azt ígérték, hogy az új földtörvény megfelelő módon biztosítja majd a magyar termőföld megvédésének lehetőségét. Az elfogadásra váró javaslatot áttanulmányozva meggyőződhetünk róla, hogy ez nem történik meg. Az óra pedig ketyeg, hiszen zsebszerződések révén már most is nagyjából egymillió hektárnyi terület külföldiek kezén van, a termőföld vásárlására vonatkozó moratórium 2014. április 30-i lejártát követően pedig ténylegesen is külföldi tulajdonba juthatnak az érintett területek.

Mi jelenthetné a megoldást? Mi azt gondoljuk, hogy csakis a Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásáról szóló szerződésnek a megfelelő pontokon történő módosítása. Teljességgel elképesztő módon ugyanis a termőföld ügye a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetben került tárgyalásra és lezárásra, ebből kifolyólag ezt a részt kellene megváltoztatnunk, ez ügyben kellene a kormánynak tárgyalásokat kezdenie a megfelelő uniós intézményekkel. Láthatjuk azonban, hogy erre nincs meg a hajlandóság kormánypárti oldalról, hiszen előbb bizottsági szinten utasították el az e céllal megfogalmazott határozati javaslatunkat, majd múlt héten az Országgyűlés plenáris ülésén is elvetették ennek tárgysorozatba-vételét.

Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik Magyarországért Mozgalom megalakulása óta hangsúlyozza, hogy támogatja az európai országok közötti gazdasági együttműködést, de határozottan elutasítja a politikai unió, a szuperállami berendezkedés irányába tett lépéseket. Nemzeti szuverenitásunk megtartása mellett az említett szerződés módosítása nélkül nemzeti kincsünk, a magyar föld védelmére sem nyílik lehetőség az EU keretein belül, ilyen helyzetben pedig valóban a közösség elhagyása, a kilépés jelentheti a megfelelő döntést. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy fel kívánnánk adni nyugat-európai gazdasági kapcsolatainkat, ilyet soha nem állítottunk. Azt viszont igenis ki kell mondanunk, hogy meg kell szüntetnünk káros, egyoldalú euroatlanti függésünket, ami az elmúlt 22 évben jellemezte a magyar politikát, és végre valóban a keleti nyitás jegyében kell folytatnunk külpolitikánkat. Keleten ugyanis több olyan ország is található, amely egyfelől komoly felvevőpiacot jelenthetne hazánk számára, másfelől pedig jelentős gazdasági partnerünkké válhatna. A keleti fordulat következtében lehetőség nyílna mezőgazdaságunk, valamint az arra épülő feldolgozóipar talpra állítására, ami nagyban hozzájárulhatna a gazdaság élénkítéséhez, munkahelyek teremtéséhez, a magyar vidék fellendüléséhez, önrendelkezésünk erősödéséhez. Ez jelenthetné a kiutat hazánk számára. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 504 2013.03.19. 7:09  473-509

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felszólalásom elején én is hangot adjak annak a véleményemnek, hogy sajnálatosnak tartom, hogy ilyen viszonylag késői időpontban kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a vitájára, és ilyen gyér részvétel mellett zajlik ez a vita, hiszen azt gondolom, hogy a nemzetközi szerződés és az annak kihirdetéséről szóló javaslat súlya ennél mindenképpen nagyobb figyelmet érdemelne.

Balczó Zoltán frakciótársam már kifejtette azt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleménye szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat teljes mértékben ellentétes hazánk érdekeivel, ellentétes, hiszen nemzeti önrendelkezésünk súlyos feladását jelenti, és a szuperállam megteremtésének irányában tett újabb lépéseket tartalmaz, mindamellett pedig az Országgyűlés döntési jogkörét is jelentős mértékben csorbítja.

Én is szeretnék emlékeztetni arra, vagy szeretném emlékeztetni arra az itt ülő képviselőtársaimat, hogy annak idején a költségvetési paktum vonatkozásában 2011. december 12-én Orbán Viktor miniszterelnök úr még komoly fenntartásainak adott hangot, s akkor úgy fogalmazott, hogy megfontolandó lenne a brit álláspont támogatása. Azóta tudjuk azt, hogy Csehország nemcsak megfontolta a brit álláspontot, hanem maga is úgy döntött, hogy kimarad ebből a paktumból. Mi a magunk részéről tavaly a Magyarország általi aláírásról szóló határozati javaslat vitájában már hangot adtunk annak az álláspontunknak, hogy ebben az esetben még a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb utólagos pecsétrátételről beszélhetünk, hiszen már annak idején a miniszterelnök úr azt mondta, hogy a magyar álláspont kialakítását a parlamenti vitától és a parlamenti döntéstől teszi függővé.

Ez mégsem így történt. Másfél hónappal azután, hogy elmondta a már említett beszédét itt a parlamentben, 2012. január 30-án rábólintott arra, hogy Magyarország elfogadja ezt a paktumot, akkor már nem hangoztatta a fenntartásait. Az persze igaz, hogy az aláírásra valóban csak a határozati javaslat elfogadását követően került sor, de előtte a kormány és a miniszterelnök úr már teljesen egyértelművé tette azt, hogy mi is az álláspontja ebben a témakörben, ami azért meglehetősen elgondolkodtató és meglepő volt annak tükrében, hogy azt megelőzően teljesen más irányban fogalmazta meg Orbán Viktor ezzel kapcsolatban a véleményét.

Olvashatjuk persze itt az általános indokolásban, és hallhatjuk kormánypárti oldalról, hogy a szerződés ratifikációja azért szükséges, hogy a szerződésből eredő jogosultságok, vagyis az eurózóna állam- és kormányfői szintű találkozóin való részvétel és az euróövezeti csúcstalálkozókról való tájékoztatás megillessék Magyarországot, s elmondhatják azt önök a kormánypárti oldalról, hogy a rendelkezések zömét majd csak akkor kell magunkra nézve alkalmaznunk, hogyha bevezetésre kerül nálunk a fizetőeszköz, és addig csak a 12. cikk (3) és (6) bekezdését kell alkalmaznunk.

De azért hadd tegyem fel azt a kérdést tisztelt kormánypárti képviselőtársaimnak, a miniszter úrnak vagy éppen Pősze Lajos képviselőtársunknak, aki már nincs itt a teremben, mert racionális felszólalásait követően úgy döntött, hogy itt hagyja az ülést, és nem követi a továbbiakban ezt a vitát, hogy vajon a találkozókon való részvétel... - és azért itt mindenképpen meg szeretném említeni azt, hogy vajon Magyarországnak mint nem euróövezeti tagnak, mekkora beleszólása lehet ezeken a találkozókon, illetve emellett a tájékoztatás ér-e annyit, hogy rábólintsunk egy olyan nemzetközi szerződésre, és megtegyük ennek a törvényjavaslatnak a kihirdetését, amely gazdasági önállóságunk jelentős mértékű feladását jelenti. Hiszen azt mindannyian tudjuk, hogy a csatlakozási szerződésben annak idején egyértelműen vállaltuk azt, hogy majd bevezetjük az eurót, és ebből egyenesen következik az, hogy vállaljuk a további rendelkezéseket is, amelyek megjelennek ebben a javaslatban. Való igaz, ezek egyelőre nem vonatkoznak ránk. Ettől függetlenül az ország mozgástere mindenképpen csökkenni fog, és a további rendelkezések is kötelezőek lesznek majd hazánkra nézve, így azok a szankciók is kötelezőek lesznek Magyarország vonatkozásában, amelyek megjelennek a nemzetközi szerződésben, így azután egyértelműen kijelenthető, hogy szuverenitásunk újabb szeletének feladásával állunk szemben. De ez, azt gondolom, azok után egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió vezetői, valamint a vezető uniós tagállamok első emberei, például Angela Merkel német kancellár már teljesen egyértelműen és kendőzetlenül beszélnek arról, hogy szükséges a politikai unió megteremtése. Egyértelmű, hogy az Európai Egyesült Államok megteremtésének az irányát vette fel egyre nagyobb mértékben az elmúlt évek során az Európai Unió.

Ezért mondja azt a Jobbik, hogy nem csak az Országgyűlésnek kellene vitáznia erről a javaslatról és erről a témakörről, hiszen egy olyan súlyú üggyel állunk szemben, és olyan mértékű központosításokat hajtanak végre, amelyek kapcsán feltétlenül szükséges lenne az emberek véleményének a meghallgatása, mivel annak idején, amikor a csatlakozásról döntöttek a magyar választópolgárok, akkor nem erről az Európai Unióról nyilvánítottak véleményt, nem ehhez a közösséghez csatlakozott Magyarország, és nem ennek az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a vonatkozásában mondták el akkor a véleményüket. Azóta teljesen egyértelműen látszik az, amint az előbb már utaltam rá, hogy az uniós vezetők már kendőzetlenül és nyíltan beszélnek arról, hogy valóban az európai egyesült államok megteremtése a legfőbb cél.

(22.20)

Mi, jobbikosok persze már annak idején is hangoztattuk ezzel kapcsolatban komoly aggályainkat, mi már akkor is elmondtuk azt, hogy számunkra csakis a nemzetek Európája lehet elfogadható, és ha a folyamatok ilyen irányba haladnak, akkor ahhoz mi semmiképpen nem tudjuk adni a nevünket. Ezért szeretnénk azt, hogyha valóban meghallgatnánk az emberek véleményét, hiszen maga a miniszterelnök úr is kijelentette több alkalommal már itt az Országgyűlésben azt, amit mindannyian tudunk, hogy nem így állt még akkor a Közösség helyzete, akkor még azért nem volt egyértelmű az, hogy ilyen irányt fog felvenni az Európai Unió.

Ezért mondjuk azt tehát, hogy meg kell hallgatni az embereket, és ezért mondjuk azt, hogy elfogadhatatlan számunkra ennek a nemzetközi szerződésnek a kihirdetése, vagyis a magunk részéről határozottan ellenezzük ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 148 2013.04.15. 2:01  147-154

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Századvég friss, hó eleji felmérése alapján egyre nő a bizalmatlanság az EU-val szemben. Először fordult elő, hogy többen vannak azok a válaszadók között, akik szerint inkább hátrányos az uniós tagság Magyarországra nézve. 42 százaléknyian foglaltak állást ilyen irányban, szemben a másik oldalon található 41 százalékkal. Ez mindenképpen jelentős elmozdulásnak tekinthető tavaly januárhoz képest, amikor 38:49 volt ugyanez az arány.

Szintén komoly mértékben nőtt azok aránya, akik azt mondják, nem kellene tovább erősíteni az Európai Unióval való együttműködést. 58-ról 67 százalékra nőtt az ilyen irányban nyilatkozók aránya, ami a válaszadók kétharmadát jelenti. Másik oldalról pedig 34-ről 25 százalékra apadt azoknak a válaszolóknak az aránya, akik az Európai Unió további mélyítését elfogadhatónak tartják. Hasonló válaszok születtek az Unió Magyarországgal kapcsolatos eljárása vagy éppen a kettős mérce vonatkozásában. Ezek alapján tehát egyértelműen kijelenthető, hogy a közösség elutasítottsága folyamatosan növekszik.

Nemcsak nálunk van ez így egyébként, tisztelt Országgyűlés, hanem egész Európában tapasztalható ez a folyamat, egyre nagyobb ellenállás figyelhető meg a föderatív állam létrehozásával szemben. Itt elég felhozni a költségvetési paktum példáját, annak britek és csehek általi elvetését, vagy éppen a népszavazás vonatkozásában Nagy-Britannia és legújabban Hollandia esetét, ahol összegyűlt a megfelelő számú aláírás ahhoz, hogy kötelező legyen a parlament számára az ország uniós tagságával kapcsolatos népszavazás kiírásáról szóló vita megtartása és az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala.

Ez alapján kérdezem a miniszter úrtól, tervezi-e a kormány, hogy megkérdezik az embereket erről a hazánk jövőjét döntő mértékben meghatározó kérdésről. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 152 2013.04.15. 1:11  147-154

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Miniszter Úr! Bár ön az Unió feltétlen elkötelezettjének nevezte magát, bizonyos szempontból azért hangot adott fenntartásainak, ezért azt gondolom, ez alapján is szükség lenne arra, hogy eleget tegyünk annak a társadalmi igénynek, hogy ebben a tárgykörben kinyilváníthassák véleményüket a választópolgárok. Ezért lenne időszerű egyfelől a Jobbik által javasolt eseti bizottság felállítása, amelynek elsődleges feladata az uniós csatlakozásunk átfogó, közvetett hatásokat is feltáró mérlegének a meghúzása lenne, másrészt pedig szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök úr is több alkalommal egyértelművé tette, hogy nem ehhez az Európai Unióhoz csatlakoztunk 2004. május 1-jén. Mi már akkor is hangot adtunk aggályainknak, s azóta bebizonyosodott, hogy igazunk volt, hiszen az Unió vezetői és a vezető uniós tagállamok első emberei nyíltan és egyértelműen beszélnek a szuperállam megteremtésének szükségességéről. Ezért lenne szükséges egy népszavazást tartani, amelyen a magyarok véleményt mondhatnának arról, hogy a teljes politikai unió, az európai egyesült államok égisze alatt, vagy pedig a nemzetállamok önrendelkezését biztosító, nemzetek Európája koncepció keretein belül, keretei között képzelik el hazánk jövőjét.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 208 2013.04.22. 2:11  207-210

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatban különböző fórumokon, így itt az Országgyűlésben is többször felemeltem a szavam, kérve önöket, hogy kellő súllyal vegyék figyelembe a helyi viszonyokat és az emberek véleményét. Sajnos ez nem így történt, a második Orbán-kormány funkcióváltásra, hatékonyságra hivatkozva a tiltakozó aláírások és megmozdulások ellenére egyetlen tollvonással szüntette meg szülővárosomban, Körmenden a szülészet-nőgyógyászatot és az aktív belgyógyászatot, Celldömölkön pedig az aktív belgyógyászatot és az aktív sebészetet. A problémák továbbgyűrűznek, a járóbeteg-szakellátás területén is egyre több a kérdőjel, az anyagi lehetőségek szűkössége miatt több város, például Csepreg vonatkozásában is folyamatosan romló helyzetről beszélhetünk.

A fekvőbeteg-ellátásra visszatérve kitérnék arra, hogy több mentőállomás, például Körmend esetében is fejlesztésre szorul a géppark, de szinte az összes Vas megyei járás hasonló cipőben jár. A leépítések következtében Celldömölk térsége a korábbinál is hátrányosabb helyzetbe került, így az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján létfontosságú lenne, hogy a városban esetkocsi teljesítsen szolgálatot. A hosszú ideje húzódó ügy megoldása érdekében több irányból is történtek lépések, aláírásgyűjtésre is sor került, de a térségben élők ellátási színvonalát javító intézkedésre mind ez idáig nem került sor.

Korábbi, a témát is érintő szóbeli kérdésemre Halász János államtitkár úr azt válaszolta, hogy ahol kimutatható növekedés észlelhető a betegszállításoknál, ott szándékukban áll fejleszteni. Bízom benne, hogy ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy végre valóban megkaphatja az esetkocsit a celldömölki mentőállomás.

A januárban benyújtott írásbeli kérdésemre a valóságot a kórházban végbement változások vonatkozásában erősen megszépítő, általánosságokat tartalmazó választ kaptam Halász János államtitkár úrtól. Remélem, hogy ezúttal a mellébeszélés helyett végre konkrétumokat fogok hallani az ügyről, hiszen a Kemenesalján élők megérdemlik, hogy őszintén és egyenesen beszéljünk az őket érintő problémákról.

Tisztelt Miniszter Úr! Mindezek alapján kérdezem, hogy meghallják-e az emberek hangját, figyelembe veszik-e a helyi érdekeket a fent említett ügyekben.

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 166 2013.05.06. 2:03  165-168

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány és a Fidesz által hihetetlen arroganciával és hatalmi gőggel kezelt trafikmutyiból szűkebb hazám, Vas megye sem maradt ki. Az országos tendenciának megfelelően számtalan vasi településen olyanok nyertek, akik korábban nem foglalkoztak dohánytermékek árusításával. Rengeteg eset bizonyítja, hogy a fideszes hátszél, a narancsos kapcsolatrendszer hozzájárulhatott a pályázatok eredményességéhez.

Nézzük, milyen eredmények is születtek! Akadt, akire nemcsak Körmenden és Szombathelyen, de Sopronban, Budaörsön és a XI. kerületben is rámosolygott a szerencse. Ez jelentené a helyi vállalkozók támogatását? Több helyről hallani olyan, bizonyára rosszindulatú pletykákat, hogy a nyertes annyira biztos volt a dolgában, hogy már hónapokkal korábban ingatlant vásárolt egy adott településen.

Lássunk néhány további példát! A megyeszékhelyen, Szombathelyen negyven helyből harmincegyet hét embernek osztottak ki, miközben mindössze két helyi nyert. A közeli Toronyban a polgármester lánya lett a győztes, aki nem foglalkozik ilyen termékek árusításával. Kőszegen egyetlen helyi sem győzött, a nyertesek között van szegedi és székesfehérvári lakos is. Az egyik személy Kőszegen kívül Bozsokon, Bükön és Sárváron is jogot nyert az árusításra. Celldömölkön hat helyből hármat az egyik fideszes önkormányzati képviselő testvére, kettőt pedig egy volt fideszes városi képviselő nyert el. Jánosházán a polgármester mellett a Vas megyei közgyűlés fideszes alelnökének lánytestvére vette sikerrel az akadályt.

Ezek után valóban elgondolkodtató, hogyan is születtek a döntések. Különösen igaz ez Hadházy Ákos szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő szavainak tükrében, aki arról beszélt, hogy a kormánypárti képviselők politikai egyeztetése előzte meg a pályázatok elbírálását. Jogos tehát az emberek felháborodása, amit önök cinikus nyilatkozataikkal csak tetéznek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, hogy válaszában ne a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására mint általunk is támogatott célra hivatkozzon, hanem azt fejtse ki, hogy ezek után hogyan tudnak az emberek szemébe nézni.

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 34 2013.06.04. 11:32  19-35

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnám Staudt Gábor frakciótársam gondolatmenetét, szeretnék kitérni arra, amire Firtl bizottsági alelnök úr már utalt, miszerint az európai ügyek bizottságának ülésén jeleztük, hogy vezérszónoki felszólalásunkban fejtjük majd ki frakciónk véleményét a kisebbségi álláspontunkat illetően, hiszen az európai ügyek bizottságában mi magunk is támogattuk az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, viszont az ezzel összefüggő politikai nyilatkozattervezet vonatkozásában tartózkodó álláspontra helyezkedtünk. A következő percekben igyekszem majd megvilágítani, hogy miért is tettünk így.

Annak mindenképpen örülök, hogy ezt a javaslatot a súlyának megfelelő időpontban tárgyaljuk itt a parlamentben, hiszen a költségvetési paktum kihirdetésekor például nem ez volt a helyzet, akkor hangot is adtunk azzal kapcsolatos véleményünknek, hogy egy ilyen súlyú javaslat kihirdetését mindenképpen megfelelő körülmények között kellett volna megtárgyalnunk itt, a tisztelt Házban, hiszen nagyon mélyen érintette szuverenitásunk kérdését.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom természetesen - ahogy arra Staudt Gábor már utalt - követendőnek tartja az ír példát, ilyenformán üdvözöljük az írek melletti kiállást, és támogatjuk a jegyzőkönyv megerősítését. Azonban itt rögtön hozzá is kell tennünk azt, hogy sajnálatos módon mi nem éltünk hasonló lehetőségekkel, holott több esetben is meg kellett volna ezt tennünk, több alkalom is mutatkozott az irányban, hogy határozott különvéleményt fogalmazzunk meg nemzeti önrendelkezésünket jelentős mértékben érintő kérdések vonatkozásában, hiszen például maga a Lisszaboni Szerződés az egyik fő állomása volt a szuperállam megteremtésének irányába tett folyamatnak. Éppen ezért én nagyon érdekesnek értékelem azt, hogy itt Németh Zsolt államtitkár úr részéről elhangozhatott az, hogy soha nem lesz az EU európai egyesült államok, Csóti György a Fidesz vezérszónokaként pedig a nemzetek Európájának koncepciója mellett állt ki. Különösen elgondolkodtató ez akkor, tisztelt képviselőtársaim, amikor az Unió vezetői és vezető uniós tagországok első emberei ma már nyíltan és egyértelműen tesznek hitet a politikai unió megteremtésének szükségessége mellett, elég itt Barroso bizottsági elnökre utalni, vagy éppen Angela Merkel német kancellárra.

Szintén Csóti képviselőtársunk mondta el felszólalásában, hogy a Fidesz örömmel vette a 2009-es pozitív népszavazást Írországban. Mi a magunk részéről természetesen másképp látjuk ezt a kérdést, mi éppen a 2008-as elutasító népszavazást tudtuk üdvözölni, és ilyenformán annak kapcsán tudjuk leginkább kifejezni elismerésünket az ír nép irányában. Itt rögtön hozzátenném, hogy mi több alkalommal is megfogalmaztuk itt az Országgyűlésben és egyéb fórumokon is azt a határozott véleményünket, hogy az Unió gyorsuló mélyítésére való tekintettel, valamint az emögött mutatkozó társadalmi támogatottság miatt szükséges lenne egy népszavazást kiírni, amelynek kapcsán a magyarok kinyilváníthatnák véleményüket azzal kapcsolatban, hogy ezen az úton kívánnak-e továbbmenni, az európai egyesült államok irányában képzelik el hazánk jövőjét uniós keretek között, vagy pedig a nemzetek önrendelkezését biztosító nemzetek Európája koncepció keretein belül.

Mint jeleztem, magát a nyilatkozattervezetet ilyenformán nem tudjuk támogatni.

(11.10)

Mi ugyanis azt gondoljuk, hogy e helyett a nyilatkozat helyett konkrét politikai lépésekre lenne szükség, de ha már született egy ilyen tervezet, akkor természetesen ezzel kapcsolatban is kifejtjük a véleményünket, hiszen az irányával egyetérthetünk, megjelenik ebben az emberi élet védelme, a család védelme, amelyek olyan értékek, amelyeket a Jobbik is üdvözölni tud, és nagyon fontos alapértékeknek tart.

Mi azonban benyújtottunk egy módosító javaslatot is ehhez a nyilatkozattervezethez, hogy valamilyen sajátos magyar hozzáadott értékkel is bírhasson ez a tervezet. Azt hiszem, hogy a trianoni évforduló kapcsán, a békediktátum aláírásának 93. évfordulójának napján különös jelentősége van a magyar termőföld ügyének, hiszen láthatjuk azt, hogy ebben a vonatkozásban egy második Trianon zajlik hazánkban, és itt e tekintetben egyértelműen látszik az, hogy nem jelentkezik az a bizonyos tagállamok közötti egyenlőség, amely elvre olyan sok alkalommal hivatkoznak uniós szinten. Itt a csatlakozási szerződésünk kapcsán egyértelműen egy hátrányos, egyenlőtlen helyzetbe kerültünk, ezért aztán korábban már nyújtottunk is be határozati javaslatot, amely ennek a csatlakozási szerződésnek a módosítását irányozta elő. Akkor az sajnos elvérzett az európai ügyek bizottságában.

Most ismételten úgy gondoltuk, hogy ennek itt lenne a helye, és üdvözölni tudnánk, ha ebbe a tervezetbe bekerülne ez is, hiszen láthatjuk azt, hogy milyen folyamatok zajlanak hazánkban a zsebszerződések vonatkozásában, és azt is tudhatjuk, hogy a végszavazás előtt álló földtörvény nem jelent, nem is jelenthet védelmet magyar termőföldünk tekintetében a jövő év április 30-án lejáró termőföld-vásárlási moratórium kapcsán. Mi ezért azt szeretnénk elérni, és ilyenformán nyomást kívánunk gyakorolni a második Orbán-kormányra, hogy valóban érdemi lépéseket tegyenek a csatlakozási szerződés módosításáért.

Az alapjogi charta kérdésére én is szeretnék kitérni több vonatkozásban is. Elsőként a brit és lengyel mentesség kapcsán az erről szóló jegyzőkönyv tekintetében szeretném néhány percig kérni a figyelmüket. Itt hoznék is egy példát. Amikor mi, jobbikosok arról beszélünk, hogy érdemes lenne legalább vitát folytatni a halálbüntetés bevezetésének a lehetőségéről, természetesen ezt mindenképpen csak nagyon minősített esetekben tartanánk bevezetendőnek, például amikor gyermekkorúak sérelmére követ el valaki nagyon súlyos bűncselekményt, és hozzátesszük mindekkor azt, hogy nagyon komoly társadalmi igény is mutatkozik ebben az irányban, akkor önök azzal utasítják el az ezzel kapcsolatos vita lehetőségét, hogy erre azért nincsen mód, mert különböző nemzetközi szerződések kötnek bennünket, és az egyik hivatkozási alapot éppen az alapjogi charta jelenti ebben a tekintetben.

Itt jegyezném meg, hogy az Európai Unió alapjogi chartájának Lengyelországra és az Egyesült Királyságra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv lefekteti azt, hogy ennek a két országnak jóval nagyobb mozgástere van ebben a tekintetben. Nekünk is lépéseket kellett volna tennünk annak idején e tekintetben, és idézném is itt az 1. és a 2. cikket, néhány mondatot: "A charta nem terjeszti ki az Európai Unió Bíróságának, Lengyelország vagy az Egyesült Királyság bármely bíróságának vagy törvényszékének hatáskörét az annak megállapítására való lehetőségre, hogy Lengyelország vagy az Egyesült Királyság törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, gyakorlatai vagy intézkedései nincsenek összhangban azokkal az alapvető jogokkal, szabadságokkal és elvekkel, amelyeket a charta újólag megerősít. Így különösen és minden kétely eloszlatására a charta 4. címében semmi nem keletkeztet Lengyelországra vagy az Egyesült Királyságra alkalmazható jogilag érvényesíthető jogokat, kivéve, ha Lengyelország vagy az Egyesült Királyság ilyen jogokról nemzeti jogában rendelkezik."

A 2. cikkben pedig ezt a mondatot olvashatjuk: "Amennyiben a charta valamely rendelkezése nemzeti jogszabályokra vagy gyakorlatokra hivatkozik, Lengyelországban vagy az Egyesült Királyságban kizárólag annyiban kell alkalmazni, amennyiben a benne foglalt jogokat és elveket Lengyelország vagy az Egyesült Királyság jogszabályaiban és gyakorlatában elismeri." Mi a magunk részéről azt gondoljuk, hogy nekünk is lépéseket kellett volna tennünk annak idején, és egyébként nemcsak az általam felhozott példa tekintetében, hanem egyéb okok miatt is.

A másik kérdés, amire szintén a charta kapcsán szeretnék kitérni, a már a frakciótársam által is érintett cseh ultimátum ügye. Emlékezhetünk arra, hogy Václav Klaus cseh államfő egy egyértelmű ultimátumot fogalmazott meg, és nyíltan hitet tett a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezhetetlensége mellett. Ez ugyan külön jegyzőkönyvben nem jelent meg, de azóta is folyamatosan hivatkozási alapot jelent uniós szinten. Ez az európai joggal teljes mértékben összeegyeztethetetlen jogszabály a Beneš-dekrétumok vonatkozásában, ami - és itt ismét külön súlyt ad ennek a mai évforduló - Csehország és Szlovákia esetén is egyértelműen kimondja a kollektív bűnösség elvét mind a magyarok, mind a németek vonatkozásában. Mi azt szeretnénk, ha a második Orbán-kormány részéről ebben a tekintetben is erőteljesebb lépéseket láthatnánk diplomáciai szinten.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát természetesen a kihirdetésről szóló törvényjavaslatot támogatni tudjuk, a nyilatkozattervezetet azonban - mint már utaltam rá - nem. Módosító javaslatunk befogadása esetén természetesen ezt az álláspontunkat át tudnánk értékelni, hiszen ilyenformán valóban egy sajátos magyar érdek is megjelenhetne ebben a bizonyos nyilatkozatban. Természetesen azt is szeretném sokszorosan aláhúzni, hogy mi is elismeréssel és megbecsüléssel viseltetünk az ír nép iránt. Nem ez tehát a gátja annak, hogy elfogadjuk ezt a tervezetet, hanem az, hogy a magunk részéről azt gondoljuk, hogy nem politikai nyilatkozatok megfogalmazására lenne szükség, hanem végre valóban érdemi lépéseket kellene tennünk, akár egyik legfőbb nemzeti kincsünk, termőföldünk magyar kézben tartása érdekében, amely az egyik legfőbb nemzetstratégiai kérdést jelenti a jövőre nézve, vagy összességében nemzeti önrendelkezésünk megőrzéséért, hiszen láthatjuk azt, hogy egyre gyorsuló ütemben zajlik a szuperállam kialakítása uniós szinten. E tekintetben várnánk el tehát a kormánytól érdemi kiállást, és erre fogjuk önöket a továbbiakban is minden lehetséges eszközzel ösztönözni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 351 2013.06.10. 2:24  348-352

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolattal kiegészíteném a Staudt Gábor frakciótársam által elmondottakat. Az általános vita során hangot adtunk annak a véleményünknek, hogy nem látjuk értelmét annak, hogy a jegyzőkönyv kihirdetése mellett megszülessen egy ilyen politikai nyilatkozat is. A Jobbik ugyanis úgy gondolja, hogy az ilyen jellegű nyilatkozatok helyett konkrét politikai lépésekre lenne szükség a kormány részéről.

De ha már megszületett ez a tervezet, akkor úgy láttuk jónak, hogy megfogalmazzunk ehhez egy módosító javaslatot is - melyet Balczó Zoltán és Staudt Gábor frakciótársammal közösen nyújtottunk be -, azzal a céllal, hogy az ír nép általunk is fontosnak és jogosnak tartott aggályain túl egy sajátos magyar hozzáadott érték is megjelenjen ebben a nyilatkozatban, méghozzá a termőföld megvédésének vonatkozásában, hiszen uniós csatlakozásunk ebben a tekintetben a tagállami egyenlőséget sértő helyzetet teremtett. Ezt lehetne orvosolni a földkérdésben, ami egy különösen fontos nemzetstratégiai kérdés a jövőre nézve. Hiszen jövő év április 30-án lejár a földvásárlásra vonatkozó moratórium, és csak ilyenformán, a csatlakozási szerződés módosításával lehetne azt elérni, hogy valóban magyar kézben maradhasson nemzeti kincsünk. Mi éppen ezért igyekszünk itt az Országgyűlésben és egyéb fórumokon is nyomást gyakorolni a kormányra annak érdekében, hogy érdemi lépéseket tegyen ez ügyben. Hiszen a végszavazás előtt álló földtörvény nem jelent, nem is jelenthet megoldást ebben a tekintetben.

(23.20)

Ezért kérem én önöket arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy támogassák indítványunkat. Bár különösebb illúzióim ezzel kapcsolatban nincsenek, hiszen sem az európai ügyek bizottságában, sem a külügyi bizottságban nem kapta meg az egyharmados támogatottságot sem a javaslatunk. Ettől függetlenül mi a továbbiakban is határozottan fogjuk képviselni nemzeti érdekeinket, és a jövőben is arra fogjuk ösztönözni a kormányt, hogy álljon a sarkára a nemzeti önrendelkezésünket érintő kérdésekben.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 200 2013.09.09. 2:11  199-202

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A textil- és ruhagyártás évszázados hagyományokkal rendelkező tevékenysége az emberiségnek. Sajnálatos módon hazánkban ez az iparág a rendszerváltozás mostohagyermekeként folyamatosan visszaszorult, elveszítette bel- és külföldi piacait. A textilkereskedelemben a tisztességtelen gyakorlatok megfékezésére az ágazat folyamatos sürgetése ellenére egyik kormányzati időszakban sem történt hatékony fellépés. A krízishelyzetet tovább fokozta, hogy az Európai Unió 2007-ben a tagállamok kérése ellenére lebontotta a kínai textilimportra vonatkozó kvótarendszert, helyette csupán egy monitoringrendszert vezetett be. Ennek megszűnése után Magyarországot elöntötték a silány minőségű, de az elszegényedő magyar társadalom pénztárcájához rugalmasan alkalmazkodó textíliák. A ruhaipari piac látványos beszűkülésének egyik magyarországi áldozata az 1951-ben Kőszegi Ruhaipari Kisipari Termelőszövetkezet néven alapított kisüzem. A Kőszegi Ruhaipari Szövetkezet először a helyi rendházban tevékenykedett, majd 1966-ban szerződést kötött a német alapítású, fehérneműgyártással foglalkozó Triumphfal. Sajnos, a német cég nemrégiben felbontotta megrendelői szerződését, ennek következtében a Kőszegi Ruhaipari Zrt. 199 dolgozójának adta kezébe felmondólevelét, a Győr-Moson-Sopron megyei Egyházasfaluban működő leányvállalatuknál pedig 72 embert bocsátanak el. Így a 12 ezer lakosú Kőszegnek és a térségben elterülő kis falvak lakosságának a munkavégzés szempontjából mindössze egyetlen nagyobb üzeme marad.

Egyelőre nem jósolható meg pontosan, hogy a gyár bezárása mekkora válságot okoz a kőszegi munkaerőpiacon, de az már most megállapítható, hogy egy, a textil- és ruhaipar gyártási folyamatainak sajátosságaiból adódóan atipikus foglalkoztatási lehetőséggel szegényebb lesz a térség. A Kőszegi Ruhaipari Zrt. kapuinak bezárása leginkább a kisgyermekes vagy gyermekeiket egyedül nevelő családanyák számára lehet tragikus kimenetelű.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen lépéseket tett a kormány a magyar ruhaipari ágazat és konkrétan a kőszegi gyár megmentése érdekében? Milyen további intézkedéseket tervez a kabinet az alacsony foglalkoztatási mutatók javításáért, például a kisgyermekes családanyákért?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
305 184 2013.09.24. 14:45  145-299

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam az uniós források felhasználásával kapcsolatban kívánom ismertetni a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportjának véleményét a zárszámadási törvényjavaslattal, valamint az ezzel összefüggő állami számvevőszéki véleménnyel kapcsolatban.

Mindenekelőtt le szeretném szögezni azt, hogy valóban igaz, hogy a tavalyi évhez képest kevesebb hiányossággal találkozhatunk, hiszen emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést, hogy a tavalyi zárszámadás során az Állami Számvevőszék az uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatoknál elutasító véleményt fogalmazott meg. Most nem ez a helyzet, ettől függetlenül azért nagyon sok problémáról beszélhetünk, elég utalni a kifizetések közelmúltbeli leállítására.

Szeretném kiemelni, hogy a tavalyi költségvetésben megjelenő európai uniós források ismételten alacsonyabban teljesültek a tervezetthez képest. Ez összességében azt jelenti, hogy az 1817 milliárd forint helyett 1367 milliárd forint került kifizetésre, és az ennek az összegnek a legnagyobb részét kitevő nemzeti stratégiai referenciakeret vonatkozásában pedig 1426 milliárd forinthoz képest 1071 milliárd forint ez a szám, vagyis nagyjából 25 százalékos alulteljesülésről beszélhetünk. Sok kifizetés áthúzódott tehát 2013-ra.

Maga a jelentés ennek hátteréül a kiemelt projektek csúszására, a kivitelezések, a közbeszerzési eljárások elhúzódására, továbbá a kedvezményezetti oldalról elmaradó számlabenyújtásra hivatkozik mint legfőbb háttérre. Így aztán, azt gondolom, mindenképpen szükségesek további lépések ezen a területen. Történtek intézkedések egyébként, de ezek nem elegendőek, hiszen láthatjuk azt, hogy több operatív program esetében jelentős kifizetési elmaradásokkal szembesülhetünk, magas a forrásvesztés kockázata jó néhány OP vonatkozásában.

Ha az egyes operatív programokat külön megvizsgáljuk, akkor mindenképpen jelentős szórásról beszélhetünk, hiszen például a gazdaságfejlesztés operatív program, vagy éppen a regionális operatív programok, a regionális fejlesztési operatív programok vonatkozásában viszonylag jó helyzetről beszélhetünk, bár hozzáteszem, hogy a ROP-ok esetében nem mindegyik kapcsán igaz ez. De ha megnézzük például a közlekedési operatív programot, a környezet és energia operatív programot, a társadalmi megújulás operatív programot vagy éppen a társadalmi infrastruktúra operatív programot, akkor ezeknél már sokkal rosszabb helyzettel szembesülhetünk.

Nézzük meg a konkrét adatokat! Az államreform operatív program és elektronikus közigazgatás operatív program kapcsán 34-36 százalékos arányról beszélhetünk a kifizetések kapcsán. Itt azért mindenképpen megjegyezném, hogy ezek a kisebb összegű OP-ok közé tartoznak. Az igazán nagy problémát az jelenti, hogy a már említettek, tehát a KEOP, a KÖZOP, a TÁMOP és a TIOP vonatkozásában is hasonlóan rossz helyzettel találkozhatunk. A KEOP esetében, amely a második legnagyobb összegű OP, 1485 milliárd forint állna itt rendelkezésre, 20,5 százalék ez a bizonyos mutató.

(15.30)

De nem sokkal jobb a KÖZOP helyzete sem, 40,6 százalék az az arány, ami az 1877 milliárd forintból kifizetésre került tavaly év végéig. Ez a legnagyobb összegű operatív program egyébként. A harmadik legnagyobb összegű, a TÁMOP esetében is alig valamivel alacsonyabb ennél, vagyis valamivel alacsonyabb ennél még ez a mutató, 39,4 százalék. A TIOP-nál pedig, amelynél 587 milliárd forint áll rendelkezésre, itt 38,7 százalékos aránnyal találkozhatunk 2012. december 31-éig.

Mindez különösen aggályos akkor, ha hozzátesszük azt, hogy az idei év a tervezési időszak utolsó kötelezettségvállalásra lehetőséget biztosító esztendeje, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy december 31-éig meg kell történniük a szerződéskötéseknek. Amennyiben nem kellő hatékonysággal, nem megfelelő eredményességgel fog ez zajlani, akkor jelentős forrásvesztéssel szembesülhetünk ebben a vonatkozásban.

Bizony alá kell azt húzni, hogy minden komoly fogadkozás, minden jelentős kormányzati ígéret ellenére továbbra is problémákról beszélhetünk az uniós források felhasználásával, valamint azok gyorsításával kapcsolatban. El kell ismerni azt, hogy történt előrelépés ezen a területen, de dacára minden intézkedésnek, minden kormányrendeletnek, továbbra sem állnak jól a kifizetések.

És itt azért azt is érdemes hozzátenni a kép teljessége céljából, hogy az sem jelenthet megoldást, ha kizárólag a gyorsítást tartjuk szemünk előtt mint célt, mert adott esetben ez azzal párosulhat, hogy nem gazdaságélénkítő célokra, hanem felesleges beruházásokra költjük el a pénzeket. Sajnos, ilyen példákkal is számtalan esetben találkozhatunk.

Nézzük meg, hogy összességében milyen állapotokkal szembesülhetünk. Tavaly év végéig, tehát 2012. december 31-éig a rendelkezésre álló 8209 milliárd forintból 3342 milliárd forint került kifizetésre. Ez 40,71 százalékos arányt jelent. A szerződéssel lekötött összegnél ez a mutató 77,4 százalék. Mindez jelentősen elmarad az időarányostól. Ha nézzük a mai napot, akkor az mondható el, hogy a már említett 8209 milliárd forintos támogatásból 4321 milliárd forint van kifizetve, ami 52,64 százalékot jelent.

Szeretnék kitérni az Állami Számvevőszék egyik megállapítására, amely elég komoly sajtóvisszhangot kapott az elmúlt időszakban. Mire gondolok? A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső kontrollrendszere nem biztosította azt, hogy csak átlátható szervezet részesüljön támogatásban. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ tett is egy javaslatot az NFÜ elnöke számára, miszerint biztosítania kell az államháztartási törvény szerinti átláthatóságot, és meg kell alkotni ehhez kapcsolódóan a megfelelő kontrollrendszert is.

Összességében elmondható az, hogy a rendszer mindenképpen további javításra szorul. Mire gondolok? Egyrészt egyszerűbbé, kevésbé bürokratikussá kell tenni a pályázati rendszert. Mindez különösen igaz akkor, amikor így 2013 vége felé közeledve a következő tervezési ciklus előtt állunk. S tudom azt, hogy kormányzati oldalról, valamint kormánypárti oldalról ezzel kapcsolatban már hangzottak el elképzelések, ami üdvözlendő, hiszen fontos lenne az, hogy a 2014-2020-as ciklusban minél produktívabban, minél eredményesebben tudjuk felhasználni a rendelkezésünkre álló uniós támogatásokat.

A Jobbik azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy a költségvetés végrehajtása során a számszerűségen túl azt is szükséges lenne elemezni, hogy az uniós pénzek kezelése során az illetékes hatóság milyen felfogásban könnyíti vagy adott esetben nehezíti meg a források hatékony felhasználását. Az itt fennálló súlyos hiányosságokra utal ugyanis a feladat irányítását átvett államtitkár, Lázár János bírálata is, amely nyár végén hangzott el, aki fontosnak tartotta megjegyezni az, hogy mindenképpen szemléletváltásra van szükség, vagyis nem Brüsszel érdekeit kellene Magyarországon képviselni, hanem Magyarország érdekeit kellene a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni Brüsszelben.

A Jobbik ezzel a felfogással természetesen egyetért, mindemellett nagyon sajnálatosnak tartjuk azt, hogy az eddigiek során az a káros szemlélet volt jellemző, amelyre Lázár államtitkár úr is utalt. Nem véletlen, hiszen, ha belegondolunk abba, hogy 2004. május 1-je óta, uniós csatlakozásunk óta nagyon sok esetben átgondolatlanul lettek elköltve a pénzek, akkor egyáltalán nem húzhatunk egy pozitív mérleget a mögöttünk hagyott közel egy évtized kapcsán. Hiszen rengeteg alkalommal presztízsberuházásokra mentek el ezek a támogatások, ahelyett, hogy a kis- és középvállalkozások, a hazai vállalkozások helyzetbe hozását állítottuk volna a középpontba.

A 2014-2020-as időszak kapcsán éppen ezért különös jelentősége van annak, hogy a gazdaságfejlesztést állítsuk a fókuszba, és ezzel kapcsolatban is hangzottak el a kormány részéről, valamint a Fidesz részéről ígéretek, konkrét számot is megjelölve, miszerint a pénzek 60 százaléka ilyen célokra fog majd elköltésre kerülni. Mi bízunk benne, hogy ez valóban így lesz, hiszen a Jobbiknak az az álláspontja, hogy a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő beruházásokat kell előtérbe helyezni, mivel ezek járulhatnak hozzá érdemben a magyar gazdaság élénkítéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy területre még kitérjek néhány gondolat, néhány perc erejéig. A kutatás-fejlesztés témakörére gondolok. Itt is előhoznám az ÁSZ-nak az egyik bírálatát, miszerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem számolt el határidőre a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap alapkezelői díjával. A hozzám eljutott információk alapján azóta ez megtörtént, és pont került ennek az ügynek a végére, de mégis egy olyan komoly hiányosságról beszélhetünk, amelyet, úgy gondolom, hogy mindenképpen meg kellett itt említenem.

Miért is gondolom azt, hogy megérdemel néhány percet a kutatás-fejlesztés témaköre? Azért, mert meggyőződésem - és a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak határozott véleménye -, hogy hazánk versenyképességének növelését csak akkor tudjuk elérni, ha ezen a területen komoly fejlesztéseket hajtunk végre. Már csak azért is lenne ez kiemelt fontosságú, mert a következő, többéves pénzügyi ciklusban emelkedni fognak a kutatás-fejlesztési és innovációs források. Meg kell tehát ragadnunk ezt a lehetőséget, és mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét serkentsük, hiszen ezek járulhatnak hozzá újabb munkahelyek teremtéséhez.

Ha megnézzük ugyanis, akkor ezen a területen messze elmaradunk az európai átlagtól, így aztán elmondható, hogy komoly előrelépésre, átfogó strukturális reformra lenne szükség ezen a területen. A vállalatok innovációs aktivitása ugyanis nemzetközi összehasonlításban nagyon gyengének nevezhető, és ez különösen igaz a közepes méretű s kiemelten a kisvállalati körben. Van tehát teendő ebben a vonatkozásban is.

Ahogy arra már utaltam, most, 2013 végén, amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor már mindenképpen szemünk előtt kell tartanunk a következő tervezési időszakot, amelynek kapcsán azért azt érdemes megemlíteni, hogy itt kormányzati oldalról egy nagyon komoly propaganda zajlott az elmúlt időszakban azzal kapcsolatban, hogy milyen nagy sikereket tudtunk felmutatni Brüsszelben. Azért mi jóval árnyaltabban látjuk ezt a kérdést, hiszen ha megnézzük a kohéziós forrás mennyiségét, akkor elmondható, hogy az mintegy 20 százalékkal csökken az eddigiekhez képest, 25,7 milliárd euró helyett 20,4 milliárd euró fog rendelkezésre állni ilyenformán. Persze a valósághoz hozzátartozik, hogy az eredeti javaslatnál valóban jobb eredményt tudtunk elérni, de azért egy 20 százalékos csökkenés kapcsán, azt gondolom, hogy kellő túlzás nagy sikerről beszélni.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom összességében úgy értékeli, hogy Magyarország uniós tagsága ráfizetéses. Nem állítjuk azt, hogy nettó befizetők lennénk, azt viszont igenis mondjuk, hogy nettó ráfizetői vagyunk az Európai Uniónak. Ezért is jöttünk elő már több alkalommal azzal a javaslattal, hogy átfogóan, a közvetett hatásokat is vizsgálva vonjunk egy EU-mérleget. Sajnos, ez nem került támogatásra kormánypárti oldalról. Mi a magunk részéről természetesen vizsgálódásokat folytattunk ezen a területen, és úgy vélem, hogy ha visszatekintünk a mögöttünk hagyott lassan tíz évre, akkor valóban elmondható az, hogy egyáltalán nem következett be az a pozitív előrelépés, amelyet az európai uniós csatlakozás előtt mind a Fidesz, mind az MSZP ígért a magyarok számára.

Összességében pedig, zárásként azt is szeretném aláhúzni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint nemzeti ellenzéki párt, úgy véli, hogy mindenféleképpen át kellene értékelni az Unióval való viszonyunkat. Hiszen a választópolgárok nem erre az Unióra mondtak igent a 2003-as népszavazás során.

(15.40)

Nem arra az Unióra mondtak igent, amely egyre egyértelműbben és egyre nyíltabban veszi fel a szuperállami berendezkedés irányát, ezért a magunk részéről azt gondoljuk, hogy igenis népszavazás során kellene megkérdezni a magyarokat arról, hogyan képzelik el hazánk jövőjét az Európai Unió keretein belül: egy központosított, az európai egyesült államok irányába ható és ebbe az irányba egyre nagyobb, egyre erőteljesebb léptekkel haladó Unió keretein belül képzelik el Magyarország jövőjét, vagy a nemzetállamok önrendelkezését kellő mértékben biztosító, nemzetek Európája koncepció keretein belül. Azt gondoljuk, ez azért is lenne különösen fontos, mert ebben az irányban egyre komolyabb társadalmi igénnyel találkozhatunk, itt elég megnézni a közelmúltbeli közvélemény-kutatásokat, így azután jó lenne, ha biztosítanánk a lehetőséget a magyarok számára, hogy ilyenformán kinyilvánítsák ebben a témakörben a véleményüket.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
305 226 2013.09.24. 1:51  145-299

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az Ékes József és Hörcsik Richárd képviselőtársaim által elmondottakra szeretnék reagálni. Azt mindenképpen el kell ismerni természetesen, hogy történtek előrelépések és pozitív fejlemények. De ha megnézzük azt, hogy hogyan is állunk, és tudjuk azt, hogy ez év végéig meg kell történniük a szerződéskötéseknek, akkor bizony ki kell emelnünk, hogy jelentősen elmaradt az időarányostól tavaly év végéig akár a szerződéskötések aránya is, 77,4 százalék volt ez akkor. Én kiemeltem azt, hogy összességében a kifizetések aránya pedig a mai napig 52,66 százalék egészen pontosan, tehát 4323 milliárd forint került kifizetésre a 8209 milliárd forintból, amely rendelkezésre áll.

Tehát a helyzet azért egyáltalán nem nevezhető annyira pozitívnak, mint kormánypárti képviselőtársaim ezt vázolták. Már csak azért sem, mert normál felszólalásomban külön kitértem arra, hogy éppen a legnagyobb összegű operatív programokkal kapcsolatban adódnak jelentős problémák. Ez az európai ügyek bizottságának ülésén is felmerült az előterjesztők részéről, és kérdésként természetesen részünkről is. Így azt kell látnunk sajnos, hogy továbbra is jelentős forrásvesztés réme fenyeget bennünket. És még egyszer szeretném azt aláhúzni, hogy természetesen pozitív az, ha sikerül gyorsítani a kifizetéseket, ha sikerül előrelépni a folyamatban ebben a tekintetben, de azért azt semmiképpen nem nevezhetjük átütő és egyértelmű sikernek, ha olyan célokra tudjuk csak ilyenformán elkölteni a pénzeket, amelyek a gazdaság felpörgetéséhez, serkentéséhez nem tudnak érdemi módon hozzájárulni. És bizony információink szerint sok esetben ez ilyenformán zajlik a mostani időszakban is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 30 2013.10.25. 8:03  1-222

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam a költségvetési törvényjavaslat XIX. fejezetével kapcsolatban szeretném ismertetni a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportjának álláspontját, vagyis az uniós fejlesztésekről, az európai uniós források felhasználásáról szeretnék beszélni a következő percekben.

Tudjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy a 2013. év a tervezési időszak utolsó, kötelezettségvállalásra lehetőséget adó éve, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy december 31-éig meg kell történniük a szerződéskötéseknek.

Nézzük, mi a helyzet e téren! A források felhasználásának gyorsítása kapcsán elmondható az, hogy valóban történtek előrelépések, de dacára minden intézkedésnek, minden kormányrendeletnek, az igazi áttörés nem következett be. Egyrészt egyes operatív programok esetében magas forrásvesztéssel találkozhatunk, másrészt pedig nagyon sok esetben csak olyanformán sikerült gyorsítani a folyamatot, hogy nem gazdaságélénkítő célokra, hanem feleslegesnek tekinthető beruházásokra tudjuk elkölteni a rendelkezésre álló pénzek jelentős részét.

Ha számszerűleg megvizsgáljuk, hogy mi is a helyzet a jelenlegi fejlesztési időszakot tekintve, akkor azt láthatjuk, hogy a rendelkezésre álló 8209 milliárd forintból a tegnapi napig 4515 milliárd forint lett kifizetve, ami 55 százalékos arányt jelent.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom úgy értékeli, hogy az az adat, ami megjelenik a jövő évi költségvetésben az uniós források vonatkozásában, túlzottan ambiciózusnak tekinthető, hiszen a nemzeti stratégiai referenciakeret programjaira 1787,9 milliárd forintot tervez a kormány, ami az előző évinél 32 százalékkal magasabb összeg; akkor 1354,4 milliárd forint szerepelt így.

Miért gondoljuk azt, hogy ez túlzottan ambiciózus adat? Azért, mert ha megnézzük a tavalyi évet, 2012-t, akkor azt láthatjuk, hogy a kifizetések jóval alacsonyabban teljesültek a tervezetthez képest. Az előirányzat és a teljesítés között komoly, 36 százalékos különbséget figyelhettünk meg, persze azt el kell ismerni hogy az idei év, 2013 pozitívabb volt ebben a tekintetben. Ettől függetlenül nem gondoljuk azt, hogy reális lenne ez a közel 1800 milliárd forint, ami megjelenik itt az NSRK programjaira.

Amennyiben megnézzük, hogy hogyan is állnak az egyes operatív programok, úgy értékelhetjük, hogy jelentős szórásról beszélhetünk ebben a vonatkozásban, hiszen például a gazdaságfejlesztési operatív program vagy a regionális fejlesztési operatív programok vonatkozásában viszonylag jó helyzetről beszélhetünk, bár hozzáteszem, hogy nem mindegyik ROP esetében igaz ez, de ha megvizsgáljuk például az államreform operatív programot vagy éppen ezt elektronikus közigazgatás operatív programot, akkor már egyáltalán nem ilyen pozitív a helyzet. Igaz, hogy ezek kisebb összegű OP-k, de a nagyobb forrást biztosító operatív programok között is hasonlóan rossz helyzetről beszélhetünk, ha megnézzük például a közlekedés operatív programot, a környezet és energia operatív programot, a társadalmi megújulás operatív programot vagy éppen a társadalmi infrastruktúra operatív programot. A KEOP esetében például a kifizetések aránya nagyjából mindössze 30 százalék körül mozog, és ebben az esetben a második legnagyobb összegű OP-ról beszélünk, de akár a KÖZOP mint a legnagyobb összegű vagy a TÁMOP mint a harmadik legnagyobb összegű OP esetében is hasonlóan negatív képpel találkozhatunk.

Némi javulás egyébként valóban történt az idei évben, de összességében továbbra is megállja a helyét az az állítás, miszerint rossz hatékonysággal és hosszú távon kevés eredményt hozó programokra költjük el az uniós források jelentős részét.

Ha előretekintünk a következő tervezési időszakra, 2014-2020-ra, az mindenképpen üdvözlendő, hogy kormányzati oldalról elhangzott egy olyan vállalás, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítani. Feltétlenül fontos az, hogy ebbe az irányba menjünk el, hiszen ha visszatekintünk a mögöttünk hagyott közel tíz évre, ami 2004 május 1-je óta, uniós csatlakozásunk óta eltelt, akkor úgy értékelhetjük, hogy nagyon sok esetben átgondolatlanul költöttük el a rendelkezésre álló pénzeket, egyáltalán nem beszélhetünk pozitív mérlegről ebben a vonatkozásban.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom éppen ezért minden lehetséges fórumon hangot adott annak a véleményének - és ezt a továbbiakban is megtesszük -, hogy a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő beruházásokat kell középpontba állítani a presztízsberuházásokkal szemben, és emellett a hazai vállalkozások helyzetbe hozására, a kis- és középvállalkozások támogatására kell összpontosítanunk, hiszen ez járulhat hozzá érdemben a gazdaság élénkítéséhez.

A következő ciklussal, '14-20-szal kapcsolatban amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy kormányzati oldalról hatalmas propaganda zajlott az elmúlt hónapokban. Rendkívül nagy sikerként értékelte a második Orbán-kormány azt az eredményt, amelyet a tárgyalások során fel tudott mutatni. A magunk részéről jóval árnyaltabban látjuk ezt a kérdést, hiszen ha megvizsgáljuk, hogy 2007-2013-hoz képest mi lesz a helyzet az előttünk álló hét évben, akkor azt láthatjuk, hogy a kohéziós források mennyisége mintegy 20 százalékkal csökken: 25,7 milliárd euró helyett 20,4 milliárd euró áll majd rendelkezésre ilyenformán. Persze az valóban igaz, hogy az eredeti javaslatnál jobb eredményt sikerült elérni, de egy ilyen mértékű csökkenést nagy sikerként értékelni mindenképpen jelentős túlzásnak nevezhető.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy még egy területre kitérjek néhány gondolat erejéig: a kutatás-fejlesztés kérdéskörére gondolok. Azért tartja ezt fontosnak a Jobbik, mert hazánk versenyképességének növelése szempontjából elengedhetetlen lenne az, hogy érdemi előrelépéseket érjünk el ezen a területen is. Már csak azért is lenne ez fontos, mert '14-20 között emelkedni fognak a kutatás-fejlesztési és innovációs források, élnünk kell tehát a kínálkozó lehetőséggel, és mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy támogassuk a kkv-k innovációs tevékenységét és serkentsük a kutatást és az innovációt, hiszen ez járulhat hozzá érdemben a gazdasági növekedéshez és teremthet munkahelyeket.

(9.00)

Ha ugyanis megvizsgáljuk, hogy hogyan is néz ki jelenleg a helyzet Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy a vállalatok innovációs aktivitása nemzetközi összehasonlításban nagyon gyengének nevezhető, és ez különösen igaz a közepes méretű és kiemelten a kisvállalati körben. Statisztikai adatok pedig egyértelműen alátámasztják azt, hogy az innovatív vállalatok nagyobb arányban tudják bővíteni az alkalmazotti létszámukat, a kkv-k esetében pedig ez kiemelten igaz. És egy meglehetősen riasztó adat az, hogy Magyarországon annyira kevés a K+F-et végző kis- és középvállalkozás, hogy mindössze 13 százalékuk esetében mondható el az, hogy önálló innovációs tevékenységet folytatnak, szemben azzal az uniós átlaggal, ami nagyjából 30 százalék körül mozog. Ezért mondja azt a Jobbik, hogy e téren is átfogó strukturális reformra lenne szükség. És összességében ezen a területen is és az uniós források felhasználása kapcsán is azt tudjuk mondani, hogy a következő 2014-20-as tervezési időszak vonatkozásában az a leglényegesebb, hogy az eddigieknél hatékonyabban, minél produktívabban és hosszú távon valóban eredményes programokra tudjuk felhasználni a pénzeket.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
323 203 2013.11.12. 3:40  25-325

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam két, általam benyújtott módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretném kifejteni a véleményemet, amelyek az ajánlás 473., 506., 1088. és 1095. pontjai alatt találhatóak.

Az első javaslatban a szentgotthárdi barokk katolikus templom belső felújításának folytatására irányoznék elő támogatást. Szeretném kiemelni, hogy a 2010 végén elfogadott költségvetési módosító indítványomnak köszönhetően ebben a vonatkozásban komoly előrelépések történtek, így december végén egy hálaadó misére is sor kerülhet majd. Az adhatja annak aktualitását, hogy ezek a munkálatok tovább folytatódjanak, hogy jövőre lesz a szentgotthárdi csata 350. évfordulója, mindemellett pedig szeretném kiemelni azt, hogy a konkrét elképzelések és tervek is rendelkezésre állnak a munkálatok folytatása tekintetében, ezért bízom benne, hogy az ország harmadik legnagyobb barokk templomának a belső felújítása folytatódhat, és ilyenformán teljes mértékben megszépülhet majd Szentgotthárd város egyik jelképe.

A másik javaslat, amellyel kapcsolatban szeretnék szólni, a Vágó Sebestyén frakciótársammal közösen megfogalmazott indítványunk, amelyben a kőszegi Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény belső felújítására irányoznánk elő 60 millió forintos támogatást. A magam részéről különösen a szívemen viselem ennek az intézménynek a sorsát, hiszen már több alkalommal felemeltem érte a szavamat itt az Országgyűlésben és egyéb fórumokon is. Amikor legutóbb ott jártunk frakciótársammal, akkor személyesen tapasztaltuk a vizesblokkok elavultságát, valamint a mennyezet beázásának tényét, így aztán az intézmény vezetőjével, valamint az ott dolgozókkal beszélgetve egyértelművé vált számunkra, hogy a leány és fiú fürdőhelyiségek felújítása nem tűrhet halasztást.

Bízom benne, hogy ebben a tekintetben is várhatók lépések kormányzati oldalról, ezért kérem kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy bírálják felül elképzeléseiket, és támogassák ezeket a javaslatokat. Bár igaz, hogy bizottsági szinten egyik indítványunk sem kapta meg az egyharmados támogatást, én mégis reménykedem abban, hogy ha nem is konkrétan ezek elfogadásával, de valamilyen formában támogatni tudják ezeket a célokat, és megvalósulhatnak ezek a fejlesztések, előrelépések, akár olyan módon, ahogy ez történt a Felsőszölnököt két völggyel összekötő út megépítése kapcsán.

Ennek az ügynek a kapcsán szintén többször felemeltem a szavamat itt a parlamentben szóbeli kérdések formájában, írásbeli kérdéseket is megfogalmaztam, igyekeztem folyamatosan nyomást gyakorolni a kormányra, és szerencsére az idei évi költségvetésben valóban megjelent az út megépítéséhez szükséges összeg. Ennek következtében - a helyiek megelégedésére -, azt lehet mondani, hogy lényegében szinte teljesen befejeződtek a két települést összekötő úttal kapcsolatos munkálatok, ami azért különösen üdvözlendő, mert 2007-ben került sor az alapkőletételre, és ehhez képest egy nagyon komoly adósság volt az, hogy a 2010-es kormányváltást követően is hosszú éveket kellett várni arra, hogy végre elindulhassanak a munkálatok, de ez megtörtént. Bízom benne, hogy az általam most említett két ügy vonatkozásában is hasonló lesz majd a hozzáállásuk, és a magam részéről ezért mindent el fogok majd követni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)