Készült: 2021.08.05.16:11:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2003.10.07.), 271. felszólalás
Felszólaló Szalay Gábor (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:33


Felszólalások:  Előző  271  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1995-ben meghozott környezetvédelmi törvény teremtette meg tulajdonképpen a jogi alapját ennek a környezetterhelési díjnak, amiről ma vitatkozunk az elénk terjesztett törvényjavaslat alapján. Számos éles kritika fogalmazódott meg már az eddig eltelt egy óra során is az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán. Én magam, illetve frakcióm sem maradéktalanul elégedett a törvényjavaslattal. Azonban úgy gondoljuk, hogy az, hogy ennek a törvényjavaslatnak az eddigi hányatott sorsa most vezetett csak oda, hogy a parlament elé került egy törvényjavaslat, azt is mutatja, hogy nem egy egyszerű dologról van szó, és azok az éles kritikák, amik most megfogalmazódnak az ellenzék részéről, nyilvánvalóan megfogalmazódhattak volna az előző négy évben is, ha egyáltalán az előző kormány eljutott volna oda, hogy három-négyszeres hiábavaló próbálkozás után egyáltalán a parlament elé terjessze ezt a törvényjavaslatot. Ezt az előző kormánynak nem sikerült megtennie.

A jelenlegi kormány vette a mély lélegzetet, és a parlament elé terjesztette tehát a törvényjavaslatot, aminek természetesen van - mondom, mi is elismerjük - számos hibája és buktatója. A legnagyobb probléma nyilván az a szerencsétlen helyzet, hogy úgy hozta a sors, hogy most egyidejűleg kerül itt napirendre bizonyos áfarendezés, energiaadó és környezetterhelési díj. Ez elég soknak tűnik úgy egyszeri nekifutásra, de hogy ez így alakul, abban nem feltétlenül a jelenlegi kormány a ludas és a hibás. Hallottuk, hogy tulajdonképpen ez egy fejlődés eredménye, hiszen az eddig érvényben lévő bírságrendszerek helyébe lépnek az ökoadók, ökodíjak, vagyis piaci elemek kerülnek az eddigi bírságok helyébe.

Én szerényen, halkan azért arra hívnám fel a figyelmet, hogy az én közgazdasági vagy gazdasági értelmezésem szerint a díjak általában költségvetés-semlegesek, azaz viszontszolgáltatást vonnak magukkal vagy maguk után. Például amikor az erőforrások terhelését megadóztatjuk vagy díjjal terheljük, akkor a másik oldalon a munkaerőt terhelő költségeket vagy valami más elemet csökkenteni szokás. Így működik bevétel- vagy költségvetés-semlegesen egy díj. Itt nem erről van szó, ez némi alapvető problémát jelent, mint ahogy a mi értelmezésünkben az is, hogy kétségtelen, nem követhető nyomon, hogy a befolyó összegek közvetlenül a környezetvédelmet szolgálnák.

Ezért azután a frakcióm egy meglehetősen lényeges elvi módosítást javasol a beterjesztőnek, az előterjesztőnek, ez pedig azt szolgálná, hogy ne csak a talajterhelési díjból befolyó összeg kerüljön az önkormányzatokhoz, hanem az első kettő, a levegőterhelésből és a vízterhelésből befolyó összeg is az önkormányzatokhoz kerüljön.

 

 

(17.20)

 

De nemcsak arról van szó a mi javaslatunkban, hogy az APEH helyett az önkormányzatok megfelelő szerveihez folyjanak be a levegőterhelési, a vízterhelési és a talajterhelési díjak, hanem arról is, hogy ezek közvetlenül a környezet védelmének szolgálatára legyenek fordítva.

Van egy másik, jelentősebbnek mondható javaslatunk is, ez pedig azt szolgálná, hogy azok a levegőszennyezést okozó erőművek, itt alapvetően a szénbázisú erőművekről van szó, amelyek eddig környezetvédelmi bírságot fizettek, illetve fizetnek manapság is, abban az esetben, ha pont jelentős összeget vagy forrásokat felemésztő környezetvédelmi beruházásokat, retrofitprogramokat, más környezetvédelmi beruházásokat valósítanak meg és hajtanak végre, ebben az esetben a már meglévő környezetvédelmi bírságuk mellé, azt mintegy megduplázva, ne kelljen levegőterhelési díjat is fizetniük.

Egyébként az előttünk lévő törvényjavaslat 15. §-a maga is bizonyos félmegoldást tartalmaz, azért mondom, hogy félmegoldást, mert csak 50 százalékos díjkedvezményről beszél, és csak közüzemi csatornahálózat esetén; nyilvánvaló, hogy nemcsak a vízterhelés esetében, hanem levegőterhelés esetében is, ami itt egyébként elhangzott már az egyik felszólaló szájából, szükség van ugyanerre az értelmezésre. Zárójelben teszem hozzá, hogy ha ezt nem tudnánk elérni, akkor a hosszas buktatók után végre sikeres privatizációval zárult Vértesi Erőmű Részvénytársaság privatizációja, még mielőtt megvalósulna, meg is hiúsul. Úgy gondoljuk, hogy ez a kétfajta módosítás az előttünk lévő törvényjavaslathoz jelentős módosulás egyrészt, ugyanakkor ez tenné lehetővé, hogy magát a törvényjavaslatot támogatni tudjuk.

Van a törvényjavaslatnak természetesen kifejezett pozitívuma is. Én az előbbiekben elhangzott kritikákkal ellentétben úgy gondolom, hogy itt alapvetően “a szennyező fizetö elve lett megcélozva, és mind a három terhelésnél, a levegő-, a víz- és a talajterhelési díjnál is alapvetően erről van szó. Ezen is lehet finomítani, Pap János képviselőtársam szakértői felszólalásából több megjegyzés figyelemre méltó, és több megjegyzéssel ezt “a szennyező fizetö elvet lehetne javítani.

Az is jó ebben a törvényjavaslatban, és előnyére szolgál, hogy a bevezetés fokozatosan történik, mint ahogy a törvényjavaslat utolsó paragrafusa, a 27. § ezt részletesen bemutatja, tulajdonképpen a levegőterhelési és a vízterhelési díj 100 százalékig csak a 2008. évtől kerülne bevezetésre, a talajterhelési pedig a 2009. évtől, és addig egy évről évre növekvő, 40, 60, 90 százalékon keresztül a 100 százalékot elérő, tehát fokozatosan növekvő díjfizetési kötelezettség lenne megvalósítva. Ugyancsak jó az is, hogy a díjak kiszámíthatók, átláthatóak és kontrollálhatóak, a díjak kiszámítása a törvényjavaslat mellékleteiben nyomon követhető. Erre is ugyanazt mondanám; Pap János képviselőtársunk jelentős kritikát fogalmazott meg ezen mellékleteket, illetve a díjkiszámítás módszerét illetően, ebben is figyelembe lehetne venni nyilván pár elemet, pár, alapos okból megfogalmazott elemet, ez azonban azon nem változtat, hogy a meglévő, a törvényjavaslathoz csatolt mellékletek, díjszámítási módok lennének ily módon tökéletesíthetők. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)

Összefoglalóan tehát azt tudom mondani, hogy ez az előttünk lévő törvényjavaslat számos helyen szorul módosításra és javításra, de ahogy Kovács Tibor képviselőtársunktól hallottuk, nem kizárt, hogy akár elfogadásra is kerülhessen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  271  Következő    Ülésnap adatai