Felszólalás adatai

A Balaton-törvény 2008. évi átfogó felülvizsgálata a korábbi szabályozás vívmányait továbbfejlesztette, és bebizonyította, hogy a szigorú követelményeknek van létjogosultságuk. A Balaton-törvény alapvetően helyes irányt szabott a táji örökségünket képező térség fejlődésének, elősegítette a Balaton turisztikai vonzerejének kiteljesedését.

(16.30)

Mivel 2008 óta nem ment végbe olyan mértékű változás a területi folyamatokban, amely a területrendezési terv felülvizsgálatát szükségessé tenné, a tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat nem irányul a Balaton-törvény átfogó módosítására. Ugyanakkor a felülvizsgálat óta eltelt öt évben fölmerült néhány olyan kérdés, amely az életszerűség, a törvény alkalmazásának megkönnyítése, a jogszabályok közötti ellentmondások feloldása érdekében időszerűvé teszi a kisebb mértékű módosítást. Olyan módosítás a jelenlegi, amely nem változtatja meg a Balaton-törvény koncepcióját és a rajzi munka részeit. Továbbra is szabályozott mederben tartja az egyes ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonosi szándékok realizálódását, továbbá kiemelt figyelmet fordít a jogszabályokban biztosított környezetvédelmi, természetvédelmi szint fenntartására.

A törvényjavaslat célja, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvényben foglalt, a települési önkormányzatokat terhelő kötelezettségek teljesítésének törvényi hátterét biztosítsa. További cél a Balaton-törvény 2008. évi átfogó módosítása óta eltelt idő alatt összegyűlt tapasztalatok, jogszabályi változások alapján a szabályozás tervezői koncepciót nem érintő rugalmasabbá, életszerűbbé tétele, a jogszabályokban foglalt ellentmondások feloldása.

A törvényjavaslat:

1. A Balaton-törvényben megszabott határidők meghosszabbításával igyekszik segíteni egyes üdülőkörzetbeli települések számára előírt kötelezettségek teljesítését. Ennek keretében a 2 ezernél kisebb lélekszámú településeken a Balaton vízminősége szempontjából meghatározó környezetvédelmi beruházások, nevezetesen, az egyedi szennyvíztisztítók megvalósítására, az üdülőkörzethez újonnan csatlakozott települések számára pedig a Balaton-törvénnyel összhangban lévő településrendezési eszközök elkészítésére állna rendelkezésre hosszabb idő. A határidők meghosszabbítása nem a feladatok elodázását fogja jelenteni, hanem a támogatási lehetőségek bővülését, hiszen a települések önerőből nem birkóznak meg a rájuk rótt, közérdeket szolgáló feladatokkal.

2. A törvényjavaslat az erdőgazdálkodási térségre és az erdőterületek kijelölésére vonatkozó szabályozás módosításával kívánja megszüntetni az egymásnak ellentmondó, ezért együttesen nem alkalmazható rendelkezéseket. A Balaton-törvény erdőgazdálkodási térségre vonatkozó szabályai ugyanis egyes települések rendezési terveiben olyan arányban kívánják meg az erdőterületek kijelölését, amely nem engedi meg a természetvédelmi értékek és más területhasználatok, például mezőgazdasági területek kijelölését. Hangsúlyozom, hogy a szabályozással olyan területek érintettek, ahol jelenleg nincs telepített erdő, mindamellett a javaslat továbbra is biztosítja az erdőtelepítés távlati lehetőségét.

3. A törvényjavaslat nagyobb mozgásteret biztosít a települési önkormányzatok számára a zöldterületek kijelölésében. A Balaton-törvény egyik legfontosabb célja, hogy az üdülőkörzet településein, de különösen a parti települések belterületén biztosítsa a mindenki számára megközelíthető és használható, növényzettel fedett, ezért egészséges és tetszetős közparkok, közkertek és parti sétányok kialakítását és megtartását. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy nem életszerű olyan szabályozást fenntartani, amely a zöldterületek elhelyezését abban az esetben is röghöz köti, ahol tényleges növényzet még nem alakult ki, és az állam vagy önkormányzat nem tudja biztosítani a közcélú használatot vagy a part megközelítését. Emiatt a zöldfelület arányának megtartására vonatkozó szigorú feltételek mellett a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy ezeknek a zöldterületeknek olyan helyszínt válasszon az önkormányzat, amely alkalmasabb a kialakításra.

Végül, de nem utolsósorban a törvényjavaslat megteremti az összhangot a településrendezési jogszabályok fogalomhasználatával, hiszen a törvény alkalmazása szempontjából elengedhetetlen, hogy a településrendezés tervezése során egységesen értelmezhető szabályozás álljon rendelkezésre.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Európában páratlan természeti és táji adottságok megőrzését és a tájhasználat fenntarthatóságát szem előtt tartva, a módosítás során az ésszerűséget is figyelembe véve, a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)