Készült: 2024.03.28.21:31:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2013.03.19.), 248. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:37


Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy meghatódással veszem tudomásul, hogy több óra után végre eljutottam oda, hogy elmondhatom normál felszólalásomat. Igyekszem nem megismételni a már egyszer közölt témaköröket, ezzel is spórolva mindenki idejével, aki figyelmével adózik a Jobbik Magyarországért Mozgalom azon gondolatainak, amelyek célja egyértelműen az, hogy kiszélesítsék a rezsicsökkentés rendszerét, teljes körűvé tegyék azt, hiszen látni kell, itt jelen pillanatban egy olyan társadalmi, szociális kataklizma van kibontakozóban, ami alsó hangon 1 plusz 1 millió embert érint. Ideérthetjük a rezsi- és közműcégek károsultjainak körét, a másik körbe pedig a devizahitel-károsultakét. Nagyon nehéz elválasztani a két kategóriát egymástól, hiszen számtalan magyar családnál az okoz problémát, hogy döntést kell hozni: gyógyszert, élelmet vásárol, vagy rezsiköltségeket fizet, vagy pedig a hitelét törleszti. Tehát egymástól elválaszthatatlan fogalmakról van szó.

Nagyon röviden érdemes visszatekintenünk oda, hogy hol kezdődött ez az egész. '95-96-ban, mint említettük, a szocialista Horn-kormány határozott az áram- és gázszolgáltatók jó részének külföldi kézbe történő átjátszásáról. Akkori áron 485 milliárd forint jelentkezett a bevételi oldalon. A bruttó hazai össztermék akkori mindösszesen 9 százalékáról, egy megalázóan alacsony összegről van szó. Tehát egy elszámoltatásért kiáltó kiárusítás zajlott, egy olyan kijátszás, aminek következménye kell hogy legyen.

Látható az is, hogy a befektetőknek 8 százalékos eszközarányos, garantált nyereség éves, többéves és évtizedes visszaélésekre adott lehetőséget, és sajnálatos módon 2000 környékén sem szüntették meg azonnal ezt a garantált nyereséghányadot, hanem bizony helyben hagyták azt, bár az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy csökkentett mértékkel. De akkor is mindenféle tisztességes vállalkozási formának ellentmond az, hogy a "vállalkozás" szóban benne rejlő kockázat megjelenítése helyett garantálnak bizonyos szintű nyereséget, megtérülést akármilyen üzleti körnek.

Adódik tehát a kérdés, hogy hol van a pénz, hol vannak a kiszivattyúzott százmilliárdok, ki számol el, ki számoltat el, és nem lehet ezt elintézni egy vitanappal, ahogy ezt múlt évben megkísérelték. Legalább ilyen fontos kérdéskörként merül fel a korábbiakban említett szolgáltatói visszaélések köre. Tarthatatlan állapot, hogy egy egyszerű mérőórahiba esetén a lakosság van rákényszerítve arra, hogy dokumentáljon minden egyest lépést, még ha kijön valaki ellenőrizni, azt is, hiszen a bizonyítási teher megfordulásával ő lehet az, akit vádolnak a későbbiekben. Eközben pedig teljes utcákba, sorokba ki sem mernek menni a szolgáltató emberei, ahol bizony lopások fordulnak elő és olyan minősített, egységes visszaélések, amelyek egy tisztességes, normális társadalomban tarthatatlanok lennének.

Hogy hogyan jutottunk ide, azt már többször említettük. Az azonban továbbra is felháborodásra ad okot, hogy nincs egy elérhető privatizációs lista, amelyből kiderülne aktuálisan, napra pontosan, hogy ki milyen értéket, mennyiért, hogyan, milyen körülmények között játszott át.

(14.00)

Enélkül nem lehet tisztességes elszámoltatást lefolytatni, ezért a Jobbik többször felszólította a kormányzatot arra nézve, hogy tegyen valamit ezen a területen. Nagyon hasznos lett volna, ha a kormányzat rezsistopígérete és intézkedési kísérlete nem maradt volna ígéret, hanem az érintett időszakban tényleg megállhattak volna a rezsiköltségek. Ezzel szemben az történt, hogy az áfa 25 százalékról 27 százalékra történő emelésével azonnal, tehát az áfakulcs emelésével azonnal növekedtek a terhek, mindeközben pedig már 2011-ben a fűtési, világítási kiadások, amelyek a teljes háztartási kiadások mintegy 11 százalékát teszik ki, majdnem 6 százalékkal növekedtek.

Éppen ezért a Jobbik már a korábbi vitanap során is megosztotta hat pontját a közműcégek ügyfelei érdekében a szélesebb közvéleménnyel. Teljesen egyértelműnek látjuk, hogy a megoldás felé csak az vezethet, ha a közműszolgáltatókban mint stratégiai fontosságú vállalatokban többségi állami tulajdont szerzünk meg és tartunk fenn. Nyilvánvaló, hogy vita normális körülmények között abban lehetne köztünk, hogy hogyan lehet kivitelezni ezt a folyamatot, mennyiből, milyen erőforrások bevonása által és milyen idősíkon.

Második pontként a közműszolgáltatók ténylegesen nonprofit cégekké való átalakítása lehet egy olyan követelés, amelynek irányába történtek kísérleti lépések, de a megvalósulása sajnos várat magára. A stratégiai fontosságú vállalatok, ágazatok esetében egész egyszerűen nincsen helye indokolatlanul felhalmozott profitnak. Nyilvánvalóan ez nem megy egyik hónapról a másikra, de hogy ne legyen egy cselekvési stratégia ennek kapcsán, az elfogadhatatlan.

Végig kellene és lehetne gondolni a közszolgáltatásokhoz való jog alapján a minden magyar állampolgárra kiterjedő ellátásbiztonság szavatolását, hangsúlyozom, hogy minden tisztességes polgár számára, tehát áramtolvajok, bűnözők és a szociális védőhálóval visszaélők számára nem.

Az ellátásbiztonság alapfeltétele az, hogy csökkentsük a külföldnek való kiszolgáltatottságunkat. Lehet és kell is stratégiai cégeket, társaságokat, érdekeltségeket visszaszerezni, ugyanakkor hosszú távon el kell gondolkodni azon alternatív források erősítésén, bevonásán, amelyek nélkül nem lehet a külföldnek való kitettséget csökkenteni.

Nagyon fontos lépésként értékelnénk azt, ha törvénybe foglalnánk, hogy recessziós időszak esetében automatikusan rezsistop lép életbe, hiszen ha amúgy is kevesebb a forgótőke egy gazdaságban, és ennek nagyobb részét még további törlesztési tételekre költi a lakosság, akkor szinte lehetetlen a kilábalás a válságörvényekből, így adná magát, hogy legalább ezen nehéz években levegőt biztosítsanak a lakosság számára.

Végezetül nagyon fontos lenne, hogy az ágazatra kivetett, de végső soron a fogyasztást terhelő adófajták - egyébként a közműadó is ide sorolható részint - valóban a multicégekre és valóban a jellemzően külföldi állami hátterű cégekre legyenek kivetve, velük legyenek megfizettetve. Itt egy átfogó monitoringrendszer kiépítése halaszthatatlan feladat lenne, de ez az egész tételes elszámoltatás nélkül nem megy és nagyon keveset ér.

Csomagban úgy érne nagyon sokat, ha a tüzelőanyagok, tűzifa esetében is megvalósulna a terhek könnyítése, ha az üzemanyagok esetében is végiggondolná a kormány, hogy mit tud tenni, hiszen nem nehéz belátni, hogy még a rezsiköltségekre is rárakódnak üzemanyag-alapú költségek, de a mindennapi élethez nagyon fontos, hogy ezen tényező árát egy tisztességes szintre szorítsák vissza.

Végül pedig a devizahitel-károsultak helyzetének rendezése az, ami nem kíván semmiféle különösebb kommentárt, ennek megoldási formái ismeretesek, inkább az vet fel kérdéseket, hogy miért maradt el ez eddig is és a korábbiakban is.

Látható tehát, hogy a közműcégek esetében elszámoltatásra van szükség. Van tartalék a rendszerben egy legalább 30 százalékos rezsicsökkentésre is, hiszen ha csak az áram árát vizsgáljuk meg, látható, hogy az energiahordozó ára ezen belül alig és néhol haladja csak meg az 50 százalékot, a különböző hálózatfenntartási és karbantartási díjak mellett olyan tételekkel is találkozunk, amelyek csak a profitszivattyút segítik, és semmi szükség nincsen rájuk. Tehát ezen 30 százalékos csökkentésnek van alapja.

A Jobbik álláspontja szerint hosszú távú megoldást csak és kizárólag az hozhat el, ha a legszélesebb körű, legkeményebb állami ellenőrzés és felügyelet valósul meg a stratégiai fontosságú állami és jelen pillanatban még nem állami vállalatok felett. Enélkül érzésünk szerint nem lehet eredményt elérni, ezért biztatjuk a kormányzatot arra, hogy fogadja meg a jobbikos receptet, és valósítsa meg azt a radikális ellenőrzést, ami nélkül nem lehet ezt a piaci szegmenst rendbe rakni, és nem lehet a magyar polgárok biztonságát szavatolni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Dr. Stágel Bencét a jegyzői székben
Móring József Attila váltja fel.)




Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai