Felszólalás adatai

SÁGI JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a többségi vélemény ismertetője már az előbb jelezte, az oktatási bizottságban ellenvélemény, sőt ellenvélemények fogalmazódtak meg a benyújtott javaslattal kapcsolatban. Ezek az érvek két csoportra voltak oszthatók. Egy: egyrészt úgy láttuk, hogy a javaslat általánosságban nem jó, nem kell. A második csoport: úgy gondoltuk, hogy az alapvetően sem jó szövegben vannak pontatlanságok, és ezek miatt a pontatlanságok miatt nem jogbiztonság, hanem éppenséggel jogbizonytalanság következhet majd be; törvényi félreértelmezésre adhatnak okot egyes szövegrészletek, tehát részleteiben sem jó a javaslat.

A bizottsági ülésen szóvá tettük, hogy az előttünk fekvő indítvány a legjobb szándékú magyarázkodás ellenére sem oldja meg a felsőoktatás problémáit, ahogy fogalmaztunk: ez az egész törvényjavaslat most, ebben a pillanatban nem kell, felesleges.

Emlékszünk mindannyian, hogy egy évvel ezelőtt milyen nagy vitát váltott ki a költségvetési törvénynek az a csöppet sem költségvetési jellegű módosítása, amely lehetővé tette, hogy a Bologna-folyamat szerves részeként legalább ott elindulhasson a képzés, ahol erre megteremtődtek a feltételek, és az oktatási gárda erre késztetést is érzett, megvolt a lehetőség rá. Mi akkor, egy évvel ezelőtt vitattuk ezt a lehetőséget, ezt a változtatási igényt, és azt mondtuk, hogy végre ideje lenne előállni egy új, konkrét, keret jellegű törvénnyel. És most is azt valljuk, hogy a tárcának ezt az utat kellett volna járnia. De nem 2005-ben, hanem jóval korábban, mondjuk, 2003-ban.

A kormányzati munka késlekedése és az idő szorítása eredményezte tehát ezt a megengedő lehetőséget, amit most látunk. Mert mit is látunk valójában? Azt látjuk, hogy a benyújtott javaslat 2006 januárjától és szeptemberétől kezdve kötelezővé teszi a Bologna-folyamat indítását minden felsőoktatási intézményben, akkor, amikor az Alkotmánybíróság még nem tárgyalta meg ezt a bizonyos indítványt a köztársasági elnök úr által beadott kifogásokkal együtt. Tehát - ahogy ezt a bizottsági elnök úr is elmondta - de jure még mindig az előző felsőoktatási törvény van hatályban, ami ezt az indítást egyébként lehetővé tenné. Az így kialakult helyzet azt eredményezheti, hogy az érintett intézmények jelentős része jogi, költségvetési és pozicionális hátrányba kerülhet. Ez pedig szerintünk nem törvényes.

(18.30)

Azt csak zárójelben jegyzem meg - de megteszem, mert jellemző epizódot látok benne -, hogy a bizottsági ülésen, ahol egyébként egyik előterjesztő sem volt jelen, az alábbi mondat hangzott el kormánypárti képviselő szájából: “Ha az Alkotmánybíróság időben meg tudja tárgyalni ezt az indítványt, és utána a törvényt megfelelően átgyúrja a tárca, akkor ezt a javaslatot vissza fogják vonni az előterjesztők.ö Tehát, tisztelt képviselőtársaim, itt fekszik előttünk egy javaslat, amit lehet, hogy holnap, holnapután, két hét múlva vagy két hónap múlva visszavonnak az előterjesztők. Mi úgy látjuk, hogy az itt folyó vita, bár lehet, hogy nem terméketlen, de mindenképpen felesleges.

A bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy törekedni kell a konszenzus betartására, de az intézmények érdekeinek elsődleges figyelembevételével. Rendben, ezt mi is el tudjuk fogadni, ám az ezzel járó kötelezőérvényűséget máris úgy fogjuk fel, mint a konszenzuselv fölrúgásának kezdetét.

A bizottsági ülésen szóvá tettük, hogy a várható átmeneti nehézségek, akkreditációs problémák kezelésére humánusabb, diplomatikusabb megoldást várnánk el, mint amit a beterjesztők javasoltak. Azt is elmondtuk, nemcsak most, hanem a felsőoktatási törvény tavaszi nagy vitájakor itt a Házban is, hogy a mesterképzés nagyon sok tekintetben nincs kidolgozva. Bizony, ez a mostani javaslat sem tartalmaz semmiféle elmozdulást a helyes megoldás felé. És manapság, amikor a kormányzat szavakban mindenhol megtakarításról beszél, furcsa, hogy becsúsztatnak a rendszerbe plusz egy évet, az engedélyezési eljárással még egy évet, ami nyilvánvalóan bürokráciával, adminisztrációs költségekkel fog járni.

Furcsálljuk, hogy az előterjesztők, illetve akik érdemben megalkották a jogszabálytervezetet, vagyis az előterjesztők háta mögött álló minisztérium, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy jogszabályban kell rögzíteni azt az egy-két tudományterületet vagy szakmai területet, amit osztatlan képzésben lehet folytatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után természetes, hogy nem támogatjuk, nem szavaztuk meg ezt az indítványt a bizottságban.

Köszönöm a figyelmet.