Készült: 2019.12.16.12:02:06 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 235 2015.03.23. 5:04  232-235

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát képviselő úr számtalanszor szólalt fel ez ügyben az elmúlt öt évben, amit nagyon tisztelek benne természetesen, hogy kereste minden alkalommal a megoldást a devizahitelesek problémáira, de azért az mégiscsak jelent valamit, hogy most már a felszólalásával csak napirend után tudott a parlamentben megszólalni, és nem tudott megszólalni napirend előtt vagy más kérdésben. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Azért ez már jelent valamit, ez már számomra azt jelenti, hogy mégiscsak komolyat léptünk előre, és úgy gondolom, hogy mégiscsak megtalálta a Fidesz-kormány a megoldást arra ‑ ha több ideig is tartott, és nagyon nehéz és hosszas volt, hiszen évek kellettek hozzá ‑, amit az MSZP-kormány okozott az elmúlt nyolc évben. Hiszen a devizahitelesek kérdése, az, hogy Európában, az Európai Unióban a legmagasabb arányban a magyar lakosok adósodtak el devizában, azért annak a politikai felelőse mégiscsak az akkori kormány, aki még a válság idején is szinte ösztönözte az embereket arra, hogy vegyék föl a hiteleket és adósodjanak el. Voltak olyan családok, olyan emberek, akik sajnos több pénzintézettől, banktól vettek föl hitelt.

Ennek a megállítása, illetve a megoldás megkeresése már a Fidesz-KDNP-kormányra maradt, és úgy gondolom, hogy az elmúlt öt évben, ahogy említettem, ha nehezen is és hosszan tartóan is, azért sikerült megoldást találni. Sikerült megoldást találni akkor, amikor még a magyar gazdaság nem volt olyan erős, a Magyar Nemzeti Banknak nem voltak akkora tartalékai, hogy a megoldásban részt tudjon venni, akkor a végtörlesztés és az árfolyamgát intézményét fogadta el az Országgyűlés, illetve ajánlotta az érintetteknek. Ebben is több mint 300 ezren vettek részt, és menekültek meg az egyre nagyobb törlesztéstől.

Azt gondolom, hogy a megfelelő bírósági döntéseket követően az elmúlt évben az Országgyűlés négy törvénnyel biztosította a devizahitelesek ügyének a lezárását, azzal, hogy az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásával, illetve az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségével ‑ amit kimondott a Kúria egy jogegységi határozatában ‑ egy olyan törvény született, hogy az így okozott károkat meg kell téríteni minden érintett devizahitelesnek. Egy másik törvény mondta ki az elszámolást, tehát az ügyfeleknek járó visszatérítést és a jelzáloghitelek forintosítását, amely meg is történt 2015. február 1-jével, és a fair bankokról szóló törvény pedig a jövőbeni tisztességtelen banki magatartást akadályozta meg.

Amit képviselő úr a konkrét felszólalásában elmondott, természetesen, hogyha bárkinek vitája van az elszámolással, amit a napokban kap kézhez, illetve április 30-ig kell, hogy minden érintett kézhez kapjon, erre nyilván megvan a megfelelő jogorvoslati lehetőség. Először a saját bankjához kell fordulni, és tisztázni, hogy a jövőbeni törlesztőrészlet, azaz a törlesztés csökkentése ‑ mert minden esetben csökken 5-40 százalékig ‑ megfelelő mértékű-e, van-e abban a számításban hiba. Tehát hangsúlyozom, minden egyes devizahiteles esetében 5-40 százalékos mértékű törlesztőrészlet-csökkenés következik be az elszámolást követően. Még akkor is van lehetősége természetesen a devizahitelesnek, hogyha nem tud a bankjával megegyezni, hiszen további jogorvoslati lehetőségeket biztosít számára a törvény.

Úgy gondolom, hogy persze mindennel lehet elégedetlenkedni, mégis azt mondom, hogy társadalmi szempontból a kormány és az Országgyűlés megtalálta a megoldást a devizahitelesek problémájára, nem véletlenül kérnek segítséget, tanácsot tőlünk más európai országok ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 8 2015.03.30. 5:03  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a Lehet Más a Politika olyan ellenzéki párt, amely ugyan a demokrácia élharcosának mutatja magát a parlamentben és a közvélemény előtt, de ma már ott tart, hogy politikai ellenfelei vagyonának az elkobzását szeretné törvényi szinten, ott tart, hogy annak a miniszterelnöknek a vagyonát szeretné zároltatni, aki megelőzte, hogy a közpénzt valakik ellopják. Ugyanis Orbán Viktor nem az esküjét szegte meg, hanem az esküje szerint járt el. Az esküje szerint járt el, amikor megvédte a közpénzt, és azt az elvárást tolmácsolta a miniszterek felé, hogy ha van ilyen eset, egyrészt meg kell vizsgálni, hogy az szabályosan történt-e, másrészt azt, hogy kerüljenek biztonságos helyre, lehetőleg a Kincstárba ezek a pénzek. Tehát nem arról van szó, hogy a miniszterelnök az esküjével szemben intézkedett volna, hanem pontosan annak szellemében.

Ma már a második ellenzéki párt szólalt fel, és nagyon sajnálatosnak tartom, hogy mind a két felszólalásban nagyon keveset hallhattunk arról, valójában mi is történik az emberekkel, mi történik a károsultakkal. Könnyű persze azt kiabálni az éterbe, hogy mindenkinek mindent fizessünk ki. Ilyen elv alapján minden olyan esetben, amikor valahol kár történik, valakinek kára keletkezik, lehet szaladni a kormányhoz, az államhoz, hogy fizesse ki. Azonban figyelembe kell venni a meglévő törvényeket, az európai uniós irányelveket. A kormány ezen az úton jár. A kormány azon az úton jár, hogy kiderítse, ez hogyan történhetett meg, kik követték el, és azt is, hogy hová tűnt a pénz. Ezt nyilván a nyomozati szervek végzik, elsősorban a rendőrség és az ügyészség. Azt gondolom, senki nem mondhatja, hogy a nyomozati szervek az adott kérdésben nem végezték el a munkájukat, hiszen ma már mindhárom brókercég esetében előzetes letartóztatások vannak, és valójában megállapításra került az elkövetői kör.

Nagyon fontos az is, hogy a kormány abban is gondolkodik, hogy megelőzze az ilyen eseteket. Ezért fontos az, hogy egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása nemsokára a parlament elé fog kerülni, amely ki fogja zárni azt a szocialista gyakorlatot, hogy az ilyen cégeket ötévente kelljen ellenőrizni, vagy egyáltalán ne kelljen, mert ne feledjük el, hogy 2004 és 2009 között nem volt ilyen törvényi előírás sem. Azt gondolom, a kormány gondolkodik helyesen, amikor felderíti azt, hogy kik követték el, hogyan, mekkora értékű a kár, és azon gondolkodik, hogy az ilyen eseteket törvénymódosítással, szigorítással megállítsuk, rendet tegyünk, és ezt a pénzügyi botrányt, korrupciót, ami több mint tíz éve indult, egyszer s mindenkorra lezárjuk.

De az is nagyon fontos a kormány számára, hogy valóban megtörténjen a kártalanítás. Megtörténjen, mégpedig úgy, ahogy azt az OBA már meg is tette a négy becsődölt DRB bank esetében, ahol az emberek 90 százalékának a kártalanítása lényegében megtörtént.

Teljesen más az az eset, amikor az emberek brókercégeknél helyeznek el pénzeket, erre más törvény is vonatkozik. A kormánynak és a kormánypárti képviselőknek az a határozott álláspontja, hogy a Quaestor esetében is minél több embernek történjen meg a kártalanítása; a kisbefektetői kör pénze igenis meg kell hogy térüljön. Itt azonban a megtérülési összeg összesen 6 millió forint körüli.

Azt gondolom, rossz irány az ellenzék részéről a politikai vádaskodás, a politikai számonkérés, ehelyett inkább azt figyeljék, hogy mi történik kormányzati oldalon, és támogassák azokat a javaslatokat, amelyeket az országgyűlési képviselők, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója, valamint a kormány az Országgyűlés elé terjeszt. Ha támogatni fogják azt, hogy ezeket minél gyorsabban elfogadja a parlament, akkor legközelebb nem kell itt ilyenekről beszélnünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 22 2015.03.30. 5:05  19-22

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban nagyon elgondolkodtató az, ami a brókerbotrányügyben történt, de most egy kicsit más oldalról közelítem meg, hogy mi minden várt 2010 után a Fidesz-kormányra a nyolcéves szocialista kormányzás után. (Moraj, közbeszólások az MSZP soraiban.)

Ami rögtön kiderült és amiben rögtön intézkedni kellett, az a devizahitelesek problémája. A szocialisták ösztönözték, adták, belevitték az embereket, több millió embert, sok-sok családot; a Fideszre maradt ennek a rendezése. De ugyanúgy mondhatnám a pénzügyek terén a költségvetési hiány elszaladását. Kire maradt, hogy szembe kell ezzel nézni és rendezni kell? A Fidesz-kormányra maradt, és 2013-ban a túlzottdeficit-eljárásból a kormány kihozta az országot. De folytathatnám a magas munkanélküliséggel, az alacsony foglalkoztatottsággal, amin sikerült négy év alatt változtatni; vagy folytathatnám az államadósság elszaladásával, azt kellett megállítani, majd csökkenteni; és sajnos ugyanilyen rejtett bomba volt a Fidesz-kormányzás számára a brókerbotrány is, a brókerbotrány, amely 10-12, sőt 17 évvel ezelőtt kezdődött. (Zaj.)

Ezt az ügyet, ezt a botrányt, ezt a balhét meg lehetett volna előzni, hogyha a szocialista kormányok odafigyelnek. Nem figyeltek oda, mi több, inkább ösztönözték. Ösztönözték a brókereket arra, hogy ezeket a cselekményeket el lehet követni minden következmény nélkül. Nagyon jellemző a Szocialista Párt hozzáállása, hiszen most csak a Quaestor-ügyben követeli azt, hogy miért nem azonnal történt meg, mondjuk, az előállítás; a Buda-Cash-ügyben ugyanúgy 8-9 nap telt el, azt most nem követeli az MSZP, hogy az miért nem történt meg. Úgy gondolom, el kellett hogy következzen ezeknek az embereknek, akik ezt a bűncselekmény-sorozatot elkövették, el kellett hogy jöjjön az idő, hogy szembe kell nézni a saját tettükkel, és ez is a Fidesz kormányzása alatt történt meg.

Nyilvánvaló, hogy nem véletlenül történnek ezek a dolgok, hiszen hogyha a pénzügyi ellenőrzési szervezet rosszul végezné a dolgát, akkor ez ma sem derült volna ki, hanem ki tudja, meddig tudták volna folytatni üzelmeiket ezek az emberek.(Dr. Harangozó Tamás Attila: Hogyne derült volna ki! Elloptak 150 milliárd forintot!) Az első és legfontosabb döntés volt tehát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Magyar Nemzeti Bankkal való összevonása, és ennek az egyik szakmai következménye ez, hogy végre felszínre derültek ezek a csalások.

Azonban ez a botrány újabb munkát és feladatot, gondolkodást és felelősséget ad a kormánypárti képviselőknek, de az egész Országgyűlésnek is, hiszen olyan törvényeket kell alkotnunk, amelyben egyrészt megtörténik egy valóságos elszámolás, megtörténik, hogy azok az emberek, akik ezeket a törvénytelenségeket elkövették vagy részesei voltak, a saját vagyonukkal is feleljenek, és ne csak abban az esetben, hogyha már megtörténik a büntetőeljárás keretében a gyanúsításuk, hanem rögtön az eljárás kezdetekor. Úgy gondolom, hogy ezzel ‑ amennyiben a parlament elfogadja ‑, egy olyan büntetőjogi kategória kerül be a törvénybe, amely komoly figyelmeztetés lesz a jövőben azoknak a brókereknek, akik így gondolkodnak, mint azok, akik megtették ezeket a cselekményeket, és már előzetes letartóztatásban vannak. De nagyon fontos az elszámolás keretén belül a kártalanítás. A kártalanítás tekintetében a kormány úgy az önkormányzatok és a magánemberek tekintetében is a legjobb megoldást keresi, természetesen a törvények és az Európai Unió adta lehetőségeken belül.

Nagyon fontos, ami most, ezután következik, hogy az Országgyűlés el tudja-e fogadni kivételes eljárásban a benyújtott törvényjavaslat tárgyalását, hiszen hogyha ezt az Országgyűlés nagy többsége elfogadja, az üzenet a tekintetben, hogy a Magyar Országgyűlés egységesen kíván rendet teremteni, és nem hagyja a Fideszt, a Fidesz-kormányt magára ebben a kérdésben. (Kunhalmi Ágnes: Éles helyzetben csak magatokat mentettétek! Magukra hagytátok őket!) Kíváncsian várjuk az önök szavazatát, hogy segítik-e a rendtevést az országban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 38 2015.03.30. 4:05  35-41

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Lényegében ön nem a magyar kormánnyal vitatkozik, hanem az Európai Unióval, és akkor el kell dönteni önnek is meg a Jobbiknak is, hogy hogyan is áll az európai uniós tagságunkhoz. Mert ha ön úgy gondolja, hogy az Európai Unió elvárásait nem kell betartani, akkor azt ki kell mondani, ki kell lépni az EU-ból, és akkor lehet azt csinálni, amit a Fidesz talált ki 2010-ben, hogy legyen adómentes a bérfőzés, illetve engedjük meg otthon a házi főzést. Akkor is elmondtuk, hogy ennek van kockázata, mert az Európai Unió ezt valószínűleg ellenezni fogja.

De egy tény, képviselő úr: öt évig a magyar embereknek nem kellett bérfőzési szeszadót fizetniük. Most sajnos újra kell, mert kötelezettségszegési eljárás alá vonták volna hazánkat, ami beláthatatlan következményekkel jár.

Ez nem azt jelenti, hogy a Fidesz hazudott, éppen hogy igazat mondott. Éppen igazat mondott, hogy van kockázata, de be fogjuk vállalni és meg fogjuk csinálni, és egyáltalán nem jelenti azt, amit ön mond, hogy egyetlenegy szeszfőzdét is be kellene emiatt zárni, hiszen adó eddig is volt, és ezek a szeszfőzdék zömében az adófizetés idején jöttek létre, akkor alakították ki őket.

Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a házi főzés hogyan fog alakulni tovább, ezért is mindent megtesz a kormány, hogy olyan szabályozást alakítson ki, hogy erről ne kelljen az embereknek lemondani, és jogszerűen, törvényszerűen tudják otthon folytatni ezt a tevékenységet, akiknek van saját termésű gyümölcsük, és vállalják az otthoni főzést.

Ebben a kérdésben egy megoldást valóban nem fogadott el az Európai Unió, amit ajánlott a kormányzat, tehát hogy ezer forintot kelljen fizetni főzőnként, és ezt a helyi önkormányzat szedje be. Ezt nem fogadta el az Európai Bizottság, és február 27-én küldte a levelet, hogy más megoldásra számít. Ennek a határideje még nem járt le a válaszra, az április 27-e. Április 27-ig a kormány olyan javaslatot fog tenni az Európai Bizottságnak, hogy a magyar embereknek megmaradjon ez a lehetősége, az otthoni főzés lehetősége, de természetesen az Európai Unió, az Európai Bizottság álláspontját is figyelembe fogjuk venni az új rendszer kialakításakor, de semmiképpen nem azt a megoldást, amit ön az interpellációja címének adott, hogy 70-szeresére nő a pálinkafőzés adója, tehát viszonválaszában ezzel ne jöjjön, mert ez nem így lesz majd, tehát ez valótlanság.

(14.30)

Tisztelt képviselő úr, van, amiben egyetértünk, mégpedig abban, hogy valóban hungarikum a magyar gyümölcspálinka, és hogy a történelmi hagyományainkban ennek kulturális jelentősége van. A szokásokat fenn kell tartani, hogy az utókornak is megmaradjon, és ezért mindent meg kell tenni a kormánynak, a magyar kormánynak, még akkor is, ha az Európai Unióval vitánk van, és nem mindenben értünk egyet, de sok más olyan téma van, amiben az Európai Unióval vitánk van, és végül mégis a magyar álláspont tudott győzni.

Arra kérem önt és önöket, hogy önök is ezt támogassák és emellé álljanak. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 52 2015.03.30. 4:01  49-54

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A brókerügyek tanulságait, tapasztalatait feldolgozva a nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály úgy döntött, hogy egy jogszabálytervezetet készít, készíttet elő a minisztériumban a pénz-, tőke-, biztosítási piac átalakítása tárgyában. Ennek a jogszabálytervezetnek az előkészítése március 20-ával megvalósult, és megtörténtek a társadalmi egyeztetések.

A jogszabálytervezet lényege, hogy sűrűbb ellenőrzések lesznek a befektető vállalkozásoknál, a pénzügyi vállalkozásoknál és a hitelintézeteknél. A betétvédelmi alap kifizetései gyorsulnak és gördülékenyebbé válnak. Kezdeményezzük a BEVA-nál az önrész eltörlését, tehát hogy a kisbetéteseknek semmilyen áldozatot ne kelljen hozniuk az ilyen esetekben. A bírságolási szabályok szigorítását is szeretnénk, hogy azoknak visszatartó ereje legyen.

A törvényjavaslatban szabályozásra kerül a jó üzleti hírnév, amely egyértelműen megmondja azt, hogy kik és milyen feltételekkel végezhetnek pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ezt követően tárcaegyeztetés történik, a kormány fogja jóváhagyni a törvénytervezetet, és a következő hónapban, áprilisban az Országgyűlés elé fog kerülni.

Az ön kérdéséhez közvetlenül csatlakozva: a Buda-Cash-ügyben a nyomozó hatóság, a Fővárosi Főügyészség fokozott felügyelete mellett az eddigi eljárás eredményei alapján sikeres vagyonbiztosítási intézkedések történtek. Ennek során mintegy 68 milliárd forint értékű vagyon került biztosításra ingatlanok, üzletrészek, bankszámlák, ingóságok és készpénz formájában. Figyelemmel arra, hogy az eddig feltárt összesített kárérték mintegy 62 milliárd forint, így remény van arra, hogy az eljárás sikeres befejezésével a károsultak kielégítést nyerjenek.

A kormány természetesen támogatja az ön által is említett, a Fidesz-frakció által benyújtott törvényjavaslatot, amelynek a lényege az, hogy olyan magánszemélyek vagyonát is zárolni lehessen és be lehessen vonni a kártalanításba, akik a csalás elkövetéséről tudtak, azt jóváhagyták, támogatták. Ilyen személyek az adott cégek vezetői, tulajdonosai, a felügyelőbizottságok tagjai, és még a könyvvizsgáló is felmerülhet. A törvényjavaslat szerint azokat a szerződéseket is felül kell vizsgálni, amelyeket a csalássorozat kirobbanása és feltárása óta kötöttek, tehát nem lehet a konkrét ügyekben magánvagyonokat kimenteni, és nem lehet azzal meglépni, mert ha ezt a törvényjavaslatot ‑ amely remélhetőleg a holnapi napon törvénnyé válik ‑ az Országgyűlés elfogadja, ez a törvényjavaslat ezeket az eseteket meggátolja.

Úgy gondolom, a kormány és az Országgyűlés közös felelőssége, hogy megtalálja azt a megoldást, hogy egyrészt ezek az emberek számon legyenek kérve, és nyerjék el büntetésüket, ha ezeket a cselekményeket elkövették, és a magánvagyonukkal pedig feleljenek a károsultak felé. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 82 2015.03.30. 3:52  79-84

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, Magyarország kiváló makrogazdasági mutatókkal rendelkezik. (Dr. Vadai Ágnes: Kiváló!) A gazdasági növekedés az elmúlt évben 3,6 százalék volt, ami Európában a legjobb teljesítménynek számít, de ugyanezek a számok jönnek vissza a foglalkoztatás tekintetében is, hiszen több mint 4 millió 100 ezer ember dolgozik. Itt a mögöttem lévők nem örülnek, sem a Jobbik, sem az MSZP, nem tudom, miért (Dr. Vadai Ágnes: Nem MSZP, DK!), mert folyamatosan ordítoznak az interpelláció közben. De ez legyen az ő dolguk. Tovább csökkent az államadósság, most már 77 százalék alatti, és a költségvetés hiánya is tartósan 3 százalék alá került. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból. ‑ Az elnök csenget.) Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Az infláció mértéke is nulla százalék alatti. Nyilván ennek a következménye, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő a közelmúltban valóban felminősítette Magyarországot egy fokozattal, mégpedig BB pluszra emelte a magyar államadósság besorolását.

Természetesen erre már a piacok számítottak, és valahol be is árazták ezt a felminősítést. A meglepetés talán az, hogy a felminősítés valamelyest gyorsabban következett be, mint ahogy az általában jellemző, hiszen először pozitív kilátásba helyezik az országot, és csak azt követően jön a felminősítési kategória.

Nyilvánvalóan a hitelminősítő ezzel elismeri Magyarország teljesítményét, és jó esélyünk van arra, hogy az év második felében a két másik nagy hitelminősítő is hasonlóan fogja látni az ország teljesítményét, és ez azt fogja jelenteni, hogy még további felminősítések várhatók. Nyilvánvalóan a Standard and Poor’s figyelembe vett sok tényezőt a felsoroltakon túl is, például a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítását, ami a belső finanszírozás erősítésének kedvezett. A hitelminősítő üdvözölte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodásunkat is, hiszen ezáltal bővülhet a hitelezés, erősödhet a gazdaság teljesítménye. Ez a felminősítés Magyarországnak egy stabilitást ad, mindazon túl, hogy elismeri a 2010 óta folytatott gazdaságpolitikát, amit helyesnek és sikeresnek tart. Ennek az eredménye a felminősítés.

Azon túl, hogy az ország megítélése javul a befektetők, a beruházni kívánók szemében, biztonságot ad természetesen az országnak, hiszen ezáltal jelentősen fokozódhat a gazdasági növekedés, javulhat a teljesítmény. De a felminősítés a költségvetésnek is pozitívumot jelent, hiszen ez alacsonyabb hozamokat jelent, tehát csökkenni fog a költségvetés kamatterhe, ezáltal a felszabaduló forrásokat más célokra lehet fordítani.

(15.30)

Úgy gondolom, Magyarország jó gazdasági pályán van, és ha erről nem kell letérnünk ‑ márpedig miért kellene ‑, akkor további jó hírek érhetik Magyarországot a felminősítés kapcsán. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 12 2015.03.31. 5:05  9-12

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az MSZP itt nagy hangon és alaptalanul követelőzne és vádaskodna, azt javaslom, hogy előbb válaszoljanak néhány kérdésre, amiket itt szeretnék megismételni és feltenni. (Gőgös Zoltán: És hogyan válaszoljunk?) Miért szüntette meg a Magyar Szocialista Párt kormánya 2004-ben a pénzügyi intézmények és vállalkozások időszakonkénti kötelező ellenőrzését? Miért szüntette meg? Válaszoljanak rá! (Folyamatos moraj az MSZP soraiban.) A következő kérdés az, hogy miért csináltak a szocialista brókerháznál, a Buda-Cashnél 2010 májusában, a választások eredményének ismeretében álellenőrzést, és miért próbálták öt évig kimenteni a szocialista brókerek tevékenységét. Kérem válaszoljanak!

(9.30)

A következő kérdés: mondják meg nekem, hogy a szocialista Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András a befektetéseit miért vitte ki Magyarországról, és miért tette offshore-cégekbe ez idő alatt, amikor tudta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete lényegében nem ellenőrzi ezeket a pénzügyi befektetéseket! Talán félt? Talán a Magyar Nemzeti Bank elnöke is félt attól, hogy a pénze nincs jó helyen? Ezért?

Aztán válaszoljanak arra, hogy a Quaestornak miért adott közpénzből ‑ közpénzből! ‑ a Gyurcsány-kormány 17 milliárdot (Dr. Répássy Róbert: Most csönd van, ugye?), mindezt fedezet nélkül. (Gőgös Zoltán, dr. Tóth Bertalan és dr. Bárándy Gergely folyamatosan közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) És ezzel lényegében 17 milliárdos kárt okoztak az országnak.

De vannak itt más ügyek is. Szeretnénk arra is választ kapni, hogy amikor a Fidesszel és a jelenlegi kormánnyal szemben vádaskodik, akkor például a Postabank ügyében Princz Gábor a szocialisták ideje alatt követte el azokat a cselekményeket, amiket mindenki ismer, és az igazságszolgáltatás is az önök idejére esett: Princz Gábor egyetlen napot nem töltött előzetes letartóztatásban. Erre válaszoljanak, uraim! (Dr. Bárándy Gergely: A Fidesz alatt volt az eljárás, ne hülyéskedj már!) De mondhatnánk azt is, hogy a Kulcsár-ügy… (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.)… a Kulcsár-ügy a Magyar Szocialista Párt kormányzása idejére esett. Mondják meg azt, hogy miért nem volt tényleges feltárás! Miért nem volt tényleges igazságszolgáltatás? A mai napig nem nyerték el a tettesek a büntetésüket, és valójában azt sem tudjuk, hogy mi történt.

De van itt más ügy is, például a Hajdú-Bét ügye, ahol egy szocialista politikus, leendő miniszterelnök is érintett. Mondják meg, miért hagytak cserben önök több ezer károsultat! Miért nem volt valóságos nyomozás? Miért nem ült azért a bűncselekményért senki?

Ne kérjenek most számon senkit! (Derültség az MSZP soraiban.) Ugyanis a jelenlegi kormány, a jelenlegi rendszer fedezte föl, fedte föl az évtizedes pénzügyi botrányt. Páratlan gyorsasággal, két hét alatt mind a három brókerbotrány ügyében már előzetes letartóztatásban vannak emberek.(Dr. Bárándy Gergely: Páratlan gyorsasággal?) Páratlan gyorsasággal, még nemzetközi összehasonlításban is. Nemcsak hogy előzetes letartóztatásban vannak emberek, hanem már megtörténtek a vagyonelkobzások (Nagy zaj az MSZP soraiban. ‑ Az elnök csenget.), a vagyon zár alá tétele is megtörtént, ami az önök esetében egyáltalán szóba sem jöhetett. (Dr. Bárándy Gergely: Mi van Orgován Bélával?)

Ami pedig a kártalanítást illeti, nyugodjanak meg! Nyugodjanak meg, tisztelt MSZP-sek! A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kisbefektetők és mások is megkapják a pénzüket, amit mások elloptak tőlük. Erre már most is történtek intézkedések, és a jövőben is fognak.

Ami pedig a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni vádaskodást illeti az MSZP-s képviselő részéről, ha ön ennyire tisztában van azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bankban ilyen hézagos vagy alacsony színvonalú munka folyik, akkor, úgy gondolom, tegyen följelentést, vagy bárki más olyan emberrel szemben, aki bennfentes információval rendelkezik, és majd az igazságszolgáltatás ezt eldönti. De nem olyan igazságszolgáltatás, mint amilyen az önök idejében működött. Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence: Így van! ‑ Taps a kormánypárti padsorokban. - Mikro­fonon kívül, Gőgös Zoltán felé:) Most lőjél, Gőgös!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 195 2015.03.31. 4:04  194-205

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény előírásaival összhangban biztosítsa Magyarország Nemzetközi Beruházási Bankban viselt tagságának megújítását. Ennek érdekében a törvényjavaslat a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása tárgyában született 1990. évi Egyezményt és az Egyezményhez csatolt Alapszabályt, továbbá az ezek módosításáról szóló 2014. évi Jegyzőkönyv, valamint a Jegyzőkönyv részes államává válásához szükséges, magyar részről kiadott értesítések kihirdetéséről rendelkezik.

A kihirdetéssel egyidejűleg hatályát veszti a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása tárgyában 1970-ben aláírt Egyezmény és az Egyezményhez csatolt Alapszabály kihirdetéséről szóló 1971. évi 7. számú törvényerejű rendelet. A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy az 1990. évi módosított Egyezmény és az ahhoz csatolt Alapszabály rendelkezései addig az időpontig maradnak hatályban, amíg az ezek módosításáról szóló 2014. május 8-án kelt Jegyzőkönyv nemzetközi jogilag hatályba lép.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország az elmúlt két év során kidolgozott gyökeresen új kormányközi megállapodás kihirdetésével egy olyan nemzetközi pénzügyi intézményhez csatlakozik, amelynek irányítási rendszerét, döntési mechanizmusát immár teljes egészében a nemzetközi pénzügyi intézmények mai legjobb gyakorlatához igazították. A Nemzetközi Beruházási Bank nemzetközi jellegét, a modernizálása területén elért eredmények nemzetközi elismerését jól jelzi az is, hogy az elmúlt év során két nemzetközi hitelminősítő cég befektetésre ajánlott hitelminősítést adott a banknak.

A Nemzetközi Beruházási Bank a tagországok gazdasági-társadalmi fejlődéséhez történő hozzájárulást tekinti fő küldetésének, amelynek kapcsán a tagországok kis- és középvállalatainak támogatását állítja tevékenységének középpontjába, kapcsolódni kíván a tagországok nemzetgazdasági szintű fejlesztési programjainak finanszírozásához, közös, határokon átnyúló projektjeik megvalósításához, kereskedelmi kapcsolataik elősegítéséhez.

A Nemzetközi Beruházási Bankhoz fűződő kapcsolataink reményeink szerint éppen a tagországok közötti gazdasági, kereskedelmi együttműködés proaktív elősegítése területén egészítik majd ki a más nemzetközi pénzügyi intézményekhez fűződő jelenlegi kapcsolatainkat. Tagságunk lehetőséget nyújt a nemzetközi pénzpiacoknál kedvezőbb feltételek mellett megvalósuló forrásbevonásra, ezáltal elősegíti a hazai beruházások finanszírozását, és javítja az exportpiacra jutás feltételeit is. Magyarország Nemzetközi Beruházási Bankban viselt tagságának megújítása jól illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, lehetővé teszi a korábbi tagsági jogviszonyunk időszakában teljesített, jelenlegi értéken számítva 20 millió euró összegű alaptőke-befizetésünk 2015. és 2016. évben, két egyenlő részletben történő reaktiválását is.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján jól látható, hogy Magyarország Nemzetközi Beruházási Bankban viselt tagságának megújítása hatékonyan járul hozzá a magyar nemzetgazdaság fejlesztéséhez, nemzetközi pénzügyi kapcsolataink diverzifikálásához. Kérjük önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és támogatni. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 205 2015.03.31. 3:48  194-205

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban érdekes a vita, hiszen kormánypárti oldalról nem hangzott el támogató felszólalás, annál jobban bízom abban, hogy amikor a törvényjavaslatot meg kell szavazni, akkor itt lesznek a kormánypárti képviselők is és támogatni fogják, de az ellenzék minden pártja sem tartotta helyesnek vagy méltónak, hogy a törvényjavaslathoz szóljon, nem is beszélve a független képviselőkről.

Köszönöm szépen a véleményt. A Magyar Szocialista Párt véleménye egyértelmű. Ők legalább kimondták, hogy nyilván azért, mert a Fidesz kormányoz, nem támogatják abba a bankba való újra belépésünket, amit egyébként a jogelődeik 1970-ben még támogattak és jónak tartották. Most, 2015-ben már úgy látják, hogy ez nem helyes Magyarország részéről. Valahogy azok a gondolatok jutnak eszembe, amit Gyurcsány Ferenc mondott Putyin elnökről, hogy amikor Magyarországon volt és a lakásában fogadta, az még jó Putyin volt, de most, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, ez már nem jó, ez már rossz Putyin. Valahogy így áll hozzá az MSZP is most ehhez a kérdéshez.

Persze, én köszönöm a Jobbik véleményét is, bár az nem derült ki, hogy támogatják vagy nem az előterjesztést. Érdekes lesz majd a legközelebbi oroszországi útjuknál, amikor megkérdezik, hogy úgy egyébként mondják már meg, hogy miért nem támogatják Magyarország kormányának egy olyan előterjesztését, ami lényegében az oroszországi meghatározó tulajdonnal működő létező bank, amely nyitni akar Európában (Szilágyi György: Nem vagyunk elkötelezve semmilyen banknak!), miért nem tudták ezt teljesíteni. De ez legyen az önök dolga, mert hát végül is egyértelmű véleményt nem mondtak azért, hogy támogatják vagy nem támogatják. (Szilágyi György: Nem, mert választ várunk.) Meg kell hallgatni az expozét, el kell olvasni az általános indokolást, ami a törvényjavaslat mellett van, és minden kérdésre egyébként választ kaphatna a Jobbik is.

Egyértelmű, hogy Magyarország számára ez egy kedvező döntés, hiszen mindazon túl, hogy újabb hitellehetőségekhez, forrásbevonási lehetőségekhez jut az ország, így nyilván az Oroszországgal való kapcsolat révén az európai uniós tagsággal rendelkező és a bankban tulajdonosként részt vevő országokkal is erősödhet Magyarország kapcsolata.

A bank újjászervezését és újjáalakulását egyébként regionális bankok is támogatják. Én csak egyet emelek ki, az EBRD-t. Azt gondolom, hogy ez elegendő elismerése ennek a Nemzetközi Beruházási Banknak ahhoz, hogy erősebbé tudjon válni és betöltse a régióban, Európában vállalt és meghatározott, elhatározott szerepét.

Bízom benne, hogy az elhangzott felszólalásokat, véleményeket a Jobbik még meg fogja gondolni, és támogatni fogja a törvényjavaslatot a zárószavazáskor, a parlament többségében pedig bízunk a kormány nevében a szavazataiban. Köszönöm szépen. (Boldog István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 207 2015.03.31. 3:27  206-251

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az üzletek nyitva tartását jelenleg a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény és ennek végrehajtási rendelete, valamint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szabályozza. Ez utóbbi törvény elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította azon akaratát, hogy a kereskedelem mint a nemzetgazdaság meghatározó ága mindenkor ésszerű keretek között kell hogy működjön, valamint hogy a kereskedelemnek segíteni kell a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, és erre megfelelő pihenőidőt kell biztosítania.

Az Országgyűlés továbbá kinyilvánította azon akaratát is, hogy egyensúlyt kell teremteni a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadsága, valamint a vasárnapi, illetve munkaszüneti napokon dolgozók érdekei között. Így ha a kereskedelem szabadságának érdeke és a magyar társadalom legfontosabb építőkövének, a családnak a védelméhez fűződő érdeke összeütközésbe kerül, akkor a családi közösségek megtartóerejét kell erősíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen törvény esetében különösen indokolt volt a kivételek körének alapos meghatározása. A jogszabály ezt egyrészt úgy oldotta meg, hogy a törvény hatályát nem terjesztette ki egyes létesítményekre, tevékenységekre, például a gyógyszertárakra, vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységekre, vendéglátásra, továbbá egyes tevékenységek ‑ újságárus, virágárus, pék ‑, ezen tevékenységet végzők különös rendelkezéseket kaptak.

Másrészt megteremtette a lehetőségét annak is, hogy a kormány kivételeket állapítson meg egy erre külön meghatározott eljárásrendben. Ugyanakkor a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény elfogadása és hatálybalépése között eltelt időszakban a kormány folyamatosan figyelemmel kísérte és megfontolta a hozzá beérkezett észrevételeket, véleményeket és felvetéseket. A kormány elszánt abban, hogy megtalálja a vita, az egyetértés, a megegyezés és a cselekvés helyes arányát, így törekszik a még több egyeztetésre, konzultációra és ezek eredményeként a megegyezésre.

A fentiek alapján a kormány a tárgybeli törvényjavaslatban kezdeményezi a vasárnapi munkavégzés tilalmának világörökségi területekre történő kiterjesztését, valamint a törvényen szövegpontosításokat kíván átvezetni.

Tisztelt Ház! A beérkezett észrevételek alapján megállapítható volt tehát, hogy a törvény szövege elvi alapon nem indokolható különbséget tesz a vasárnapi munkavégzés tilalma szempontjából a világörökségi területen és a nem világörökségi területen található üzletek között.

A kormány áttanulmányozta a beérkezett észrevételeket, és álláspontja szerint egy és ugyanazon feltételeket kell biztosítani a kiskereskedelemben dolgozók számára úgy a világörökségi, mint a nem világörökségi területen dolgozók vonatkozásában. A törvény a továbbiakban tehát nyelvtani pontosítást, valamint felhatalmazó rendelkezések pontosítását tartalmazza.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem, a törvényt vitassuk meg és azt követően majd szavazzuk meg. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 251 2015.03.31. 9:19  206-251

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én két dologhoz biztosan hozzá szeretnék szólni, mind a kettő arról szól, hogy mi az, amiről nem folyt itt ma este a vita.

Először is nem folyt vita a törvényjavaslatról, tehát arról, ami ebben a törvényjavaslatban van, lényegében nem volt vita. Ha a képviselők hozzászólásából azt a részt most összeollóznánk, ami a törvényjavaslatról szól, akkor szerintem kilenc órakor már otthon lettünk volna, ami elég szomorú egyébként, mert ezek szerint a házszabály még mindig nem elég szigorú (Heringes Anita: Szigorítsatok rajta! ‑ Szilágyi György közbeszólása.), vagy esetleg más oka is van ennek.

(23.30)

Pedig egyszerűen csak arról szól a törvényjavaslat, hogy világörökségi területen lehessen-e kereskedelmi tevékenységet folytatni vagy ne lehessen. Erről szól ez a törvényjavaslat, és nem arról, amiről itt önök összevitatkoztak, hogy mondjuk, a főváros egyik kerületében az út egyik oldalán lehessen-e kereskedelmi tevékenységet végezni multinacionális cégeknek, a másik oldalán meg nem lehet.

Erre tessenek válaszolni, hogy erről mi a véleményük, hogy helyes-e ez vagy nem helyes. Vagy helyes-e az, hogy akár üdülőövezetben is az egyik településen lehet ezt a tevékenységet végezni vagy nem lehet. Való igaz, ez benne maradt a törvényben, így fogadtuk el, és most ezen szeretnénk módosítani, pontosan az egyeztetések következtében, mert mások, akiket ez úgy érintett, hogy nem nyithatják ki az üzletet, azt mondták, hogy ez igazságtalan, és hogy ilyen különbségtétel ne legyen, és egyébként nincs is, mert a kivételek, ami 14 pontban van a törvényben, illetve a törvényjavaslatban, azok nem földrajzi különbség vagy besorolások alapján, hanem tevékenység alapján tesznek különbséget.

Erről kellett volna vitázni. De hát erről nem lehet vitázni, mert ezt mindenki érti, hogy ezt nem lehet ellenezni, mert így lesz ez a törvény igazságos.

A másik nagyon érdekes dolog: ugyanazok az érvek hangzottak el, mint a törvény többszöri vitájában, semmi új érvet nem hallottunk, viszont az ellenzéki érvek közül ‑ és talán a ma estének ez az értelme ‑ egy dolog kimaradt. (Szilágyi György: A névelő!) Kimaradt az, hogy munkahelyek fognak megszűnni, mert én itt voltam a törvénynek az első általános vitáján, és akkor mindenki itt a hátam mögött arról beszélt (Gúr Nándor: Mert nem figyeltél!), hogy munkahelyek fognak majd megszűnni, embereknek nem lesz munkahelye, és hogy majd milyen rossz lesz. (Gúr Nándor: Ez a szelektív amnézia!)

Ma este már ugyanazok az érvek elhangzottak, de úgy látszik, önök is rájöttek, hogy ez most már nem igaz (Gúr Nándor: Valótlan az állítás!), pedig éppen két hete hatályos a törvény, és az üzletek már így működnek, de önök már nem érvelnek azzal, mert rájöttek, hogy nem igaz, hogy csökkennek a munkahelyek. (Kiss László: Ez nem így van! ‑ Gúr Nándor: Azt se tudod, hogy miről szólt a vita!) Úgyhogy ezt nagyon szépen köszönöm, nekem ez a ma estének a tanulsága, hogy az ellenzék rájött, hogy nem szűnnek meg munkahelyek. (Gúr Nándor: Azt se tudod, hogy miről beszélsz, nézd vissza a jegyzőkönyvet!)

De így lesz ez majd a többi érvvel is. Az MSZP érveit nem akarom hangsúlyozni, ők megnézik a közvélemény-kutatást, hát, ha több ember ezt nem támogatja, akkor emellé kell állni. De nemcsak ezt a közvélemény-kutatást kellene megnézni (Heringes Anita: Ja, hogy az emberek érdekeit képviseljük?), hanem a pártok támogatottságának a közvélemény-kutatását is, és akkor ahhoz kell majd mérni a véleményt is a parlamentben, nem pedig mint Gúr Nándor, aki minősítget, fenyeget a felszólalásaiban rendszeresen, majd a legvégén teljesen megdöbbentő módon lehülyéz, tehát engem is személy szerint. Köszönöm szépen. (Gúr Nándor: Nem mondod!)

A Jobbik érvelését nem igazán értem, hiszen a 2010-ben beadott törvényjavaslatukat lényegében ez a törvényjavaslat valósítja meg. (Közbeszólások a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Ugyanis önök nyilván beleírták a törvényjavaslatba, hogy majd csak magyar üzletek lehetnek nyitva, ez teljesen nyilvánvaló, hogy az Európai Unió ezt nem engedi. Most már nem akarnak kilépni az Európai Unióból, tehát hogy ez a törvény lényegében nem léphetett volna hatályba, vagy ha hatályba lép, akkor vissza kellett volna vonni.

Pontosan hogy ez a törvényjavaslat az, amely az önök elképzelését megvalósítja, de úgy, hogy ebbe az Európai Unió se tud belekötni, mert nekem ne mondja, hogy a kivételek közül a 200 négyzetméter alatti üzletekben majd külföldi állampolgárok, multitulajdonosok fognak állni. Az mind magyar ember, az mind magyar ember lesz! (Gúr Nándor: Annak nincs vasárnapja?) Vagy ne mondja nekem, hogy a piacon, illetve a vásárokon (Gúr Nándor: Annak nincs családja?) majd külföldi emberek fognak árusítani, ugyanúgy egyébként élelmiszert vagy bármi mást, mert a tevékenység van megtiltva.

Tehát a Jobbiknak nem ellenezni kellene ezt a törvényjavaslatot, hanem támogatni, hiszen az önök 2010-es elképzelése itt van ebben a törvényjavaslatban. Ezért egy kicsit megdöbbentő az, hogy a Jobbik így áll hozzá, de hát ők is cukik akarnak lenni, népszerűek akarnak lenni (Közbeszólások a Jobbik soraiban.), elolvassák a közvélemény-kutatást, az van írva, hogy az emberek kétharmada ezt nem támogatja, és hogyha jól értem, akkor most majd két párt nyer emiatt választást: meg fogja nyerni az MSZP is a választást, és meg fogja nyerni a Jobbik is a választást. (Zaj, közbeszólások.)

Mondom önöknek: úgy, ahogy most elfelejtették már azokat az érveket, hogy munkahelyek fognak megszűnni (Heringes Anita: Elmondtuk!), a választást sem fogják megnyerni, emiatt biztosan nem fogják megnyerni. Mi több, megjósolom önöknek, hogy 2018-ban a kampányban ez már téma se lesz, az önök kampánytémája se lesz, hogy vasárnap az üzleteket ki kell-e nyitni vagy nem. (Közbeszólások a Jobbik soraiban.) Ez valójában kizárólag az önök témája, politikai témája itt. (Heringes Anita: Meg az utca emberéé!) Azt gondolják, hogy ezzel a népszerűségüket tovább fogják tudni növelni. Tévednek. (Szilágyi György: Mi növeljük, államtitkár úr!) Most mondom: ezzel választást sem a Jobbik, sem az MSZP nem fog nyerni, mert most mind a ketten ebből akarnak. (Zaj, közbeszólások. ‑ Heringes Anita: Az emberek érdekeiért kell szólni!)

Sok-sok téves megállapítás volt, különösen Gúr Nándor nem igazán érti a törvényjavaslatot; fesztiválokról beszél, elmaradt vendéglátásról. El kell olvasni összességében a törvényjavaslatot, és akkor rájön, hogy ez nem így van.

Végezetül egy személyes megjegyzés: nem nagyon értettem, hogy Szilágyi képviselő úr miért mondta nekem, hogy én nevetek azon, amit Heringes Anita példaként elmondott. (Szilágyi György: Mert nevetett, azért!) A példa az volt, hogy most azért fogja az egyetemista az egyetemi tanulmányait abbahagyni, mert az édesanyja eladó, és csökken a jövedelme, és pont az a jövedelem hiányzott ahhoz, hogy befizessék az egyetemi… (Szilágyi György: Dehogy ezt mondtam!)… én így értettem. (Szilágyi György: Azt mondtam, hogy nem tud dolgozni, államtitkár úr!) Nem, két példát mondott az egyetemistáról, és a másik elmondta ezt a példát. (Szilágyi György: A diákmunkáról volt szó, nem figyelt!)

Én azt gondolom, hogy az édesanya nem fog kevesebbet keresni, mert (Gúr Nándor: Legalább lettél volna itt gondolatban!) a hétköznapi többletmunkavégzéssel, amit Kiss László itt alátámasztott, hogy többet dolgoznak hétköznap, na, azért a többletmunkáért azt a bért fogja megkapni, amit egyébként eddig vasárnap kapott meg. Cserébe ő egyébként otthon lesz. (Gúr Nándor: Igen, a nulla százalékos délutáni pótlékkal.) Az édesapja pedig, jól mondta, ugye, hogy közfoglalkoztatott? Jól mondta. A közfoglalkoztatás pedig már munka, és azt pedig a Fidesztől kapta. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Tehát pont fordítva van, hogy azért járhat most egyetemre az ő gyermekük, mert a férj közfoglalkoztatott és munkából él, és többet keres, és abból tudja ezt finanszírozni. (Heringes Anita: Nem, ezért kell dolgoznia, tudja?) Tehát Heringes Anita példája nem helyénvaló; azt nem mondom, hogy nem mondott igazat, de nem helyénvaló.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én is abba a hibába esek bele, amibe önök, hogy beszélnek sokat, de a lényegről nem. Térjünk vissza a lényeghez!

A lényeg az, hogy köszönöm, hogy az érveik közül kivették azt, hogy munkahelyek fognak megszűnni (Szilágyi György: Senki nem vette ki!), már egy érvük két hét alatt megbukott, és így fog a többi érvük is megbukni. (Gúr Nándor: Senki nem vette ki! Legalább lettél volna itt, amikor erről beszéltünk!) Köszönöm szépen a véleményüket és a hozzáállásukat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 117 2015.04.07. 2:09  114-121

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a Quaestor-brókertörténet csődjét, 30 ezer ember kárát, 30 ezer károsultat a Jobbik arra használ, immár többször hangsúlyozva, hogy a tapolcai választáson ő ezzel szeretne előnyöket szerezni és a választópolgárokat a maga javára fordítani. Ez nagyon sajnálatos dolog. (Derültség a Jobbik soraiban.)

Ami a konkrét felvetését illeti, nem tudom, tudja-e ön, mit jelent az, hogy koalíció. (Dr. Schiffer András, nevetve: Tudják!) Mert ha tudná, biztosan nem használná erre az esetre, az ETO Park Kft.-nek az ügyészek általi zár alá vételének esetére. Hiszen ha az eseményeket figyelte volna és megvizsgálta volna, látná, hogy ott pontosan az történt, hogy az MSZP-kormány alatt lényegében jelzálog bejegyzése nélkül került a hitel kiadásra, a felhasználása is abban az időszakban történt, annak a felhasználását valóban nem ellenőrizte senki; a Fidesz-kormány pedig 2010-től hosszas tárgyalás után kényszerítette rá lényegében ezt a gazdasági társaságot arra, hogy az állami jelzálogbejegyzés megtörténjen. Tehát a Fidesznek, a Fidesz-kormánynak emiatti számon kérése véleményem szerint teljesen alaptalan.

De ha már koalícióról beszél, azt gondolom, a Fidesz-kormány a károsultakkal, az igazságszolgáltatással és az Országgyűléssel kötött koalíciót. A károsultakkal azért, hogy minél többen és minél gyorsabban a törvény értelmében visszakapják az elveszett pénzüket; az igazságszolgáltatással pedig azért, hogy mielőbb utolérjük a felelősöket, és megtörténjen a felelősségre vonásuk. Ez a folyamat is megkezdődött és folyamatban van. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz-KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 121 2015.04.07. 1:13  114-121

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem arra törekszem, hogy ön valaha is elfogadja az én válaszomat; ön viszont folyamatosan arra törekszik, hogy bármilyen választ is kap, minősítgesse nyilvánvalóan a válaszadót. Ön most is ezt tette, semmi mással nem foglalkozott. Idekeverte a devizahiteleseket a Quaestor-károsultakhoz, de az is lehet, hogy már ezeket is keveri esetleg, amikor álmából fölébred.

Én folytatnám azt, hogy akkor kivel is kötött koalíciót a Fidesz-kormány. Elmondtam tehát, hogy a károsultakkal, az igazságszolgáltatással és az Országgyűléssel. Igen, az Országgyűléssel, és ennek első lépcsője már meg is történt, mert az Országgyűlés rendkívüli sürgősséggel elfogadta azt a törvényt, hogy az ilyen bűncselekményekben részt vevő magánszemélyeknek a magánvagyonát elvonhassa. És a napokban kerül az Országgyűlés elé, a kormány holnap fog tárgyalni egy pénzügyi törvénycsomagot, amely pedig meg fogja előzni az ilyen eseteket, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő Magyarországon. És ez a fontos, nem pedig az, hogy Tapolcának mi lesz a végeredménye.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 149 2015.04.07. 2:12  146-153

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tehát itt egy alapvető elvi, gondolkodásbeli különbség van a Fidesz-KDNP-kormány és önök, a Jobbik között, hiszen a szegénységpolitikát az adózási rendszer átalakításához, illetve az adózást a szegénységpolitikához igazítani véleményünk szerint nem helyes, és ez nem jó út, ez nem vezet sehová.

Csak példaként mondom, hogy ha az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentjük, az nemcsak az alacsonyabb jövedelműeknek jelent kedvezményt, hanem a magasabb jövedelműeknek is, ami alapvetően egy igazságtalan dolog, ha csak azt a célt nézzük (Szávay István: És mi van az adórendszerrel, az egykulcsos adóval?), hogy a szegényebbeket szeretnénk támogatni.

Ez nem azt jelenti persze, hogy a forgalmi és a fogyasztási áfákat nem kell csökkenteni. De igen, csökkenteni kell, ebben egyetértünk. Jelenleg azonban a kormány más döntéseket hozott, máshogy közelíti meg a kérdést, például bővítette a közfoglalkoztatást, ezáltal százezreket vont be a jövedelemszerzésbe és a munka világába is. Több pénz jutott ezeknek az embereknek. Vagy kibővítette a családi adókedvezményt, az egykulcsos adórendszerrel vagy azzal, hogy a járulékokból is le lehet vonni ezt az adókedvezményt.

Vagy például ön említette, hogy a kiadást kell csökkenteni az áfával. Amikor a rezsicsökkentéshez kapcsolódó döntéseket meghoztuk, évi 300 milliárd forintot hagytunk az emberek zsebében, tehát pontosan azt csináltuk, amit ön kér, csak nem azzal a módszerrel. Vagy például a devizahitelesek rendezése is azt jelenti, ebben alacsonyabb jövedelműek is vannak sokan, hogy több pénz maradt a zsebükben. Nem is beszélve a jövedelemnövekedésről, az elmúlt két évben reáljövedelem-növelés volt Magyarországon, vagy az inflációnak a kérdéséről, amikor nincs infláció az országban, csökken az infláció mértéke az alapvető élelmiszerek tekintetében.

Tehát igenis, más módszerekkel a kormány próbálja elérni azt a társadalompolitikai célt, amit ön is feszeget. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 153 2015.04.07. 1:09  146-153

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát nemcsak elvi álláspontbeli különbség van közöttünk, hanem felelősségbeli is. (Dr. Schiffer András: Az igen!) Ugyanis önök mint ellenzéki párt lényegében nem felelnek a költségvetés egyensúlyáért, nem felelnek azért, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárásba vissza ne menjen. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Nem felelnek azért, hogy Magyarországon az adósság csökkenjen, és ez folyamatos csökkenést jelentsen. Nem felelnek azért, hogy a gazdasági növekedés tartós és fenntartható legyen, mert jólét, jobb lét csak ekkor lesz Magyarországon.

De nem felelnek azért sem, hogy megtörténjen a rezsicsökkentés, és utána a rezsicsökkentéssel elért eredmény fennmaradjon. Nyilvánvaló, hogy önök egy dologért felelnek, hogy olyat mondjanak, ami az embereknek tetszik; tehát hogy önök cukik legyenek. (Derültség.)

De mondhatnak cukikat, mondhatnak szépeket, a felelősség a kormánypártokon marad, és a Fidesz-KDNP csökkenteni fogja az alapvető élelmiszerek áfáját, amikor annak minden gazdasági és egyéb feltételei fenn fognak állni. Ma még nem áll fenn. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 177 2015.04.07. 2:17  174-181

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérdésének a címe Rogán Antalra vonatkozik. Úgy gondolom, ez a támadás azért éri Rogán Antalt, mert felsorolta annak a 12 képviselőnek a nevét, akik nem szavazták meg az Országgyűlésben a brókerbotrány kapcsán azt a törvényjavaslatot, hogy a magánvagyonukkal is felelniük kell a büntetőeljárás elindulása előtt abban az esetben, ha 50 millió forintnál nagyobb a kár. Ez tehát nyilván egy visszavágás. Az MSZP-s képviselő ezzel az LMP-seket védi, akik nemmel szavaztak, valamint a független képviselőket.

A kormánynak nem kell magyarázkodnia az offshore-cégek vonatkozásában, hiszen amit az MSZP-kormányzás 2010-ig nem tett meg, azt a Fidesz-kormány megtette, nevezetesen, hogy bizonytalan, átláthatatlan hátterű cégek nem végezhetnek Magyarországon közbeszerzés által semmilyen szolgáltatást, áruszolgáltatást vagy építőipari munkát, és ez a törvény a mai napig igenis be van tartva.

Ami pedig azt a bizonyos állampolgárok részére az ÁKK által értékesített kötvényt illeti ‑ amit a Gazdasági bizottság és nem Rogán Antal jelöl ki, és az Országgyűlés fogadta el ezt a törvénymódosítást -: ezzel kapcsolatban az átláthatóság teljes egészében biztosított, hiszen a bizottság 4/2010-2014. számú határozatában az alkalmassági kritériumok teljes egészében felsorolásra kerültek. Az ügylet nemzetbiztonsági kockázatát pedig nem a Gazdasági bizottság és nem Rogán Antal, hanem a magyar hatóságok vizsgálják.

Azt gondolom, a Szocialista Pártnak inkább azon kellene elgondolkodnia, hogy az ő idejükben miért nem születtek olyan törvények, amelyek az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeket kizárják ebből a lehetőségből. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 181 2015.04.07. 1:14  174-181

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma semmilyen adókedvezmény nem jár az offshore-cégeknek, ezért önnek ez az állítása a törvények nem ismeretét vagy politikai csúsztatást jelent. Az adótörvények változása ősszel kerül az Országgyűlés elé, és nyilvánvalóan akkor fogunk ezzel a kérdéssel foglalkozni.

De ha már az offshore-cégeknél és offshore-pénzeknél tartunk: újra fel kell hozzam, és önnek kell hogy elmondjam, mert ön tette fel a kérdést, hogy ne felejtse el, a valódi offshore-botrány az önök által kinevezett Magyar Nemzeti Bank elnökét illette, hiszen a Magyar Nemzeti Bank elnökeként Simor András a saját vagyonát, a saját pénzét kivitte Magyarországról, és offshore-cégbe tette. Ez az igazi offshore-botrány, amit a Magyar Nemzeti Banknak az önök által megszavazott szocialista elnöke tett ebben az országban! Ő hiteltelenítette el ezzel a teljes magyar pénzügyi rendszert. Inkább ezen kellene elgondolkodni és ezzel kellene foglalkozni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 42 2015.04.13. 4:17  39-44

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Így igaz, az IMF áprilisban közzétett jelentése igen pozitívan nyilatkozik Magyarország gazdasági helyzetéről. A Nemzetközi Valutaalap elismeri az ország eredményeit, egyúttal javított a magyar gazdaság növekedési kilátásain is, ami igen nagy szó nemzetközi szinten is. Pedig, ha visszagondolunk az IMF magyarországi szerepvállalására, a Fidesz-kormány idején - emlé­kezzünk csak ‑, 2010 augusztusában a miniszterelnök úr, a kormány megköszönte az IMF további szolgáltatásait, és azt mondta, hogy saját maga fogja finanszírozni az országot. Ha visszagondolunk, akkor ez mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten hatalmas meglepetést okozott, és nagyon féltették az országot, hogy rossz döntést hozott. Ugyanez az IMF ma elismeri Magyarország gazdasági döntéseit, gazdasági lépéseit.

A 2010-ben hivatalba lépett kormány a gazdasági és pénzügyi helyzet stabilizálását döntötte el, és tartós növekedési fordulatot kívánt meghatározni célként, amit sikerült is az elmúlt években elérni. Az utóbbi hónap főbb makrogazdasági adatai ‑ amelyek lényegében mind-mind javultak ‑ a kormány erőfeszítéseit és eredményességeit mutatják. A magyar gazdaság teljesítménye ‑ ahogy azt képviselő úr is elmondta ‑ 2014-ben számottevő mértékben meghaladta az előzetes várakozásokat és az Európai Unió átlagát is. A 3,6 százalékos bővülés nagyon dinamikus, és valójában ilyen mérvű bővülés csak a válság előtti időszakban volt jellemző.

A kedvező növekedési adatoknak köszönhetően hazánk idén év elején sikeresen elérte a 2008-as válság előtti GDP szintjét. A kiugró mértékű növekedés ezen túlmenően a munkaerőpiacra is kedvezően hat, és a jövedelmek bővülésére is jó hatással van. A tartósan magas gazdasági növekedést nagymértékben a 2010-től hatályba lépett kormányzati intézkedések alapozták meg, amelynek köszönhetően 2010 óta a magyar gazdaság növekedési pályára lépett. Következésképp a kedvező magyar GDP-adatok egyben alátámasztják a kormány strukturális intézkedéseit is, amelyeket már területeken hozott. Mindezt a nemzetközi intézmények is sorra elismerik, hiszen az IMF mellett az OECD is, most már a hitelminősítők is, konszolidált európai politikusok is elismerik Európában Magyarország teljesítményét, lényegében Magyarországon is mindenki elismeri, kivéve néhány ellenzéki pártot és ellenzéki képviselőt.

Tisztelt Képviselőtársam! Különösen kedvező, hogy a magyar gazdaság úgy halad előre és mutat fel jelentős bővülést, hogy közben a belső és külső egyensúlyt is meg tudtuk őrizni, más szóval, a növekedésünket nem hitelfelvételből alapozzuk meg, és mindemellett még az ország sérülékenysége is jelentősen csökkent a devizahitelek kivezetésével, illetve a devizahitelek forintra történő átváltásával; itt az államadósságra gondolok elsősorban. Ma már az NGM 2,5 százalékos gazdasági növekedési várakozásait lényegében minden közgazdász, minden előrejelző intézet magasabbra teszi.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány ezután is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a gazdasági növekedésünk tartós pályán tudjon maradni, egyrészt a jövedelemkiáramlással a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók esetében, másrészt pedig az európai uniós források gazdaságfejlesztést szolgáló átadásával.

Összességében úgy gondolom, Magyarország jó pályán van, és a kormány intézkedéseinek köszönhetően jó pályán is fog maradni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 22 2015.04.14. 5:10  19-22

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr, Frakcióvezető Úr! Az évtizedes pénzügyi korrupció felszámolása nagyon komoly feladatokat ró több állami szervezetre, de az Országgyűlésre is.

(9.50)

Komoly munkát végeztek el eddig az igazságszolgáltatás szervei, a rendőrség és az ügyészség, hiszen minden híresztelés ellenére a gyanúsítottak, a valószínűsített elkövetők nem hagyták el az országot, nem tudták eltüntetni a bizonyítékokat, bár a napi híradás az, hogy megpróbálták, mégsem sikerült nekik, és nem tudták a vagyonukat sem offshore-cégekbe menteni és külföldre vinni, hogy a börtönbüntetés letöltése után nagyszerű anyagi körülmények között éljenek. Úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatás lépései gyorsak voltak, és ez az emberek igazságérzetével találkozik.

De elvégezte a munkáját ezen rövid idő alatt a Magyar Nemzeti Bank is, hiszen lényegében a teljes szektort leellenőrizte annak érdekében, hogy derüljön ki most, hogy van-e még más olyan pénzügyi szolgáltató, befektetési szolgáltató, mint a már említett brókercégek.

És végzi a munkáját, úgy gondolom, hogy nagyon felelősen az Országgyűlés kormánypárti frakciója, a Fidesz-KDNP is, hiszen most már a második törvényjavaslatot terjesztette az Országgyűlés elé annak kapcsán, hogy a kártalanítás megtörténjen, mindez igazságosan és gyorsan tudjon megvalósulni.

És végzi a dolgát természetesen a kormány is, hiszen a kormány megtárgyalta a pénzügyi ellenőrzési rendszer megerősítésére, fejlesztésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet rövidesen az Országgyűlés elé fog terjeszteni. És végzi a dolgát a kormány a kártalanítás tekintetében is. Engedjék meg, hogy itt is elmondjam, hogy a múlt szerdai kormánydöntés értelmében a DRB-bankcsoportnál vezetett önkormányzati számlák tekintetében megtörténik a teljes kártalanítás, a kormányhatározat rövidesen megjelenik. 84 önkormányzat részesül 1 milliárd 919 millió 641 ezer forintban. Ez lényegében az az összeg, amely a bank bedőlésekor, csődbemenetelekor abban a pillanatban, azon a napon az önkormányzatnak a banknál a számlán meglévő pénzforrását jelenti.

Tehát igenis, a kormány figyel az önkormányzatokra, hiszen közpénzről van szó, az önkormányzatok közszolgáltatást végeznek. Ők erről nem tehetnek, hogy ez a bankszolgáltatás bűncselekmények sorozata által, egyik napról a másikra megszűnt. Évtizedekig bíztak a bankokban, a pénzügyi szolgáltatókban, a takarékszövetkezetekben, és ezért úgy gondolom, jogos az állam beavatkozása, és ezáltal meg kell hogy történjen a teljes kártalanítás az önkormányzatok tekintetében, ami a banki szolgáltatásokat illeti.

Ugyanez igaz a magánszemélyek vonatkozásában. Az Országos Betétbiztosítási Alap befejezte a kártalanítást, hiszen nekik mindösszesen 20 munkanap van erre, több mint 73 ezer ember kapta meg lényegében a teljes összeget, amelyet a banknál elhelyezett.

És eljutunk ahhoz a törvényjavaslathoz, amelyet Rogán Antal frakcióvezető úr itt ismertetett, amelyet egyébként tegnap az Országgyűlés már megvitatott, és a mai napon szavazunk is róla. Ezzel kapcsolatban egy tévhitet szeretnék eloszlatni. Semmiféle előnyt nem jelent ez a törvény a Buda-Cashnél vagy a Hungária Zrt.-nél befektetett befektetők, magánszemélyek vonatkozásában. Ez a törvény pontosan azt teremti meg, hogy ugyanolyan jogállása legyen, ugyanolyan feltételekkel kapja meg a kártalanítást, mint a Buda-Cashnél elhelyezett összegek vagy a Hungária Zrt.-nél elhelyezett összegek tekintetében. Tehát nem jelent számukra előnyt.

Úgy gondolom, hogy azok, akik ezt a javaslatot kidolgozták, nagyon felelősen tették, hiszen azt is végiggondolták, hogy lényegében az állam részvétele szükséges a kárrendezéshez, de az állam, az adófizetők pénze semmiképpen nem kell hogy ezt szolgálja, és ez a törvényjavaslat maximálisan megfelel ennek az elvárásnak.

Nagyon bízom benne, hogy a mai nap során az Országgyűlés ezt elfogadja, és elindulhat a 32 ezer ember számára a kártalanítás. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 8 2015.04.20. 5:09  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban újabb különleges eset került a közvélemény elé a szerdai napon. A hír szerint egy utazásszervező, budapesti székhelyű, de Karcagon is telephellyel rendelkező gazdasági társaság jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végezve betét gyűjtött magánszemélyektől kisebb és nagyobb összegekben. Ezt a tevékenységét az információk szerint hosszú évek óta végzi.

Mihelyt tudomására jutott ez a jegybanknak, azonnal vizsgálatot indított el, és értesítette a rendőrséget, amelyben kijelentette, hogy pénzügyi szolgáltatói tevékenységre az MNB-nél az adott gazdasági társaságnak sem benyújtott engedélykérelme, sem elfogadott engedélye nincsen. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya sikkasztás bűntettének elkövetésének gyanúja miatt elrendelte a nyomozást; míg a Nemzetgazdasági Minisztérium Engedélyezési Hivatala pedig szintén vizsgálatot folytatott le, amelynek következtében bevonta az utazási szervezés végzésére vonatkozó tevékenységét ennek az adott gazdasági társaságnak.

Valóban egy különleges esetről van szó, hiszen olyan tevékenységet végeztek adott személyek, amelyekre semmilyen engedélyük nem volt, és az a tevékenység, amelyet végeztek, semmilyen értékpapír-kibocsátást nem jelentett, egyszerűen egy szerződés alapján átvették az emberektől a pénzeket, és magas hozamokat ígértek, még napjainkban is évi 20 százalékos hozammal csapták be az embereket.

Nagyon érdekes valóban az ügy politikai háttere, amit Lukács képviselő úr is kiemelt. Itt szeretném elmondani, hogy Karcag város két minisztere, Varga Mihálynak és Fazekas Sándornak semmilyen befektetése nem volt az adott cégről, az adott cég jogosulatlan pénzügyi tevékenységéről nem volt tudomásuk.

Nagyon érdekes ennek a cégnek, ennek a személynek a politikai kapcsolata, hiszen két parlamenti párttal is nyilvánvaló politikai kapcsolata állt fenn. Például a Magyar Szocialista Párt (Zaj az MSZP soraiban.) a gyűléseit rendszeresen Karcagon, az adott gazdasági társaság éttermében folytatta le. Tizenkét gyűlést tartottak abban az étteremben, amelynek a nevezett személy ezt a bűncselekményt ‑ vélhetően bűncselekményt ‑ elfogadta.

De ha megengedi, Lukács képviselő úr, akkor önhöz is fordulok, mert azokat az ügyvédi kérdéseket, amelyeket feltett, valószínűleg ön erre sokkal jobban tudja a választ. Azért tudja rá a választ, mert Karcagon az ön családjának ügyvédi irodája ugyanarra a címre van bejelentve, mint a Kun-Mediátor Kft. telephelye. (Zaj a Jobbik soraiban.) Önök ügyvédi irodának ön is tagja. Egy épületben végezték a tevékenységüket. Nem létezhet, hogy ön nem tudott vagy önök nem tudtak arról, hogy valójában a szomszéd épületben, irodában mi is történik. Csak felteszem a kérdést, hogy az ön kártalanítási aktivitása nem lelkiismeretének a megnyugtatására szól-e; hiszen csak kérdezem önt, hogy esetleg ön is tudott netán ügyfeleinek még tanácsolta is az adott személy betétgyűjtési tevékenységét. (Zaj a Jobbik soraiban.)

Tisztelt Lukács Úr! Először ön tisztázza magát, hogy volt-e köze ahhoz a bűncselekmény-sorozathoz, amit önnel együtt abban az épületben elkövettek. Elég hihetetlen, hogy ön ügyvédként jogi tanácsokat nyújtva nem tudott arról, hogy mi történt a szomszédos irodában. (Szilágyi György: Ha tud valamit, tegyen feljelentést! Forduljon a rendőrséghez!)

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy - ön ismerve a magyar jogszabályokat ‑ nyilvánvaló pénzügyi visszaélés történt a kérdésben. Azt javaslom, hogy a jogi felkészültségét adja át azoknak az embereknek, akikkel ott abban az épületben találkozott, és védje meg őket attól a kártól, amit ott, a Karcag, Táncsics körút 15. szám alatt önök elkövettek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Zaj a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 38 2015.05.04. 2:18  35-38

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kérdéséből megpróbáltam kivenni a pozitív elemeket, én kettőt találtam benne. Az egyik, hogy most már ön is ‑ mint független képviselő ‑ támogatja az online pénztárgépek bevezetését. Ennek nagyon örülünk, hiszen közel 200 online pénztárgép működik már. Jelentősen megnövekedett az áfabevétele a költségvetésnek a kiskereskedelemből, ezáltal jelentősen fehérítve ezt az ágazatot. A másik pozitív elem, hogy ahogy a kormány, ön is számít a játékkaszinók bevételére, és azt várja el, hogy egy szigorú adózás következtében a játékkaszinókból származó bevétel növelje az államháztartás bevételeit. Tehát két dologban már egyetértünk.

Abban viszont, hogy át kellene alakítani egy online pénztárgépszerű működésre a játékkaszinók bevételkövető rendszerét, már nem értünk egyet. Azért nem, mert a játékkaszinók előbb voltak, és már 2001-ben ki lett alakítva egy nagyon szigorú rendszer. Ez azt jelenti, hogy video-ellenőrzés van a játékteremben, és egyébként pedig az, aki belép, személyazonossági ellenőrzésen esik át és azonosítani is szükséges. Zárt bizonylatolási rendszerben kell biztosítani a tételek és a nyeremények nyilvánosságát, nyilvántartását. Ezt a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. Tehát ez megelőzte a korát, már 2001 óta ez a rendszer így működik.

Lényegében az, amit ön javasol és számon kér, nem szigorítása lenne a jelenlegi rendszernek, hanem könnyítése, lazítása, mert ha csak így működnének a játékkaszinó-rendszerek, az bizony könnyebb lenne nekik. Úgyhogy nem tartjuk szükségesnek a módosítást. Viszont az ön által is elvárt bevétel a jelenlegi rendszerben is felelősségteljesen biztosított az állami költségvetés számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 58 2015.05.04. 2:19  55-58

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindig is vita volt a kormánypártok és az MSZP között a vasárnapi boltbezárással kapcsolatosan. A vita abból állt, hogy ki ki mellé áll, hogy vasárnap szabadnapot biztosítunk-e azoknak az embereknek, akiknek ezen üzletek nyitva tartásával dolgozniuk kell. A kormánypártiak azt mondták, hogy biztosítsunk szabadnapot és pihenést, az MSZP azt mondta, hogy ne biztosítsunk. (Gúr Nándor: Soha nem mondta ezt!) Ez volt az első vitapont.

A második vitapontot éppen ön mondta ki, ugyanis ez a törvény a magyar vállalkozásokat védi a multikkal szemben, azt szeretné, ha a magyar emberek üzletében lenne forgalom, lenne haszon, nyereség, eredmény, és a magyar emberek dolgoznának. Önök azt mondják, hogy a multiknál dolgozzanak, mi azt mondjuk, a magyaroknál dolgozzanak.

Aztán a vita arról is szólt, hogy önök azt mondták, hogy majd ha ez megtörténik, a kiskereskedelmi forgalom csökkenni fog. Mint kiderült, nem csökkent, hanem például március 15-e után az online pénztárgépek adatai alapján 8 százalékkal növekedett.

Aztán a vita arról is szólt közöttünk, hogy önök azt mondták, hogy majd munkanélküliek tízezrei lesznek e miatt az intézkedés miatt; mint kiderült, nem lettek munkanélküliek, hanem más napokon dolgozza le ugyanez a munkaerő a munkaidejét.

Aztán önök azt is remélték persze, hogy az MSZP majd ezáltal, hogy ezen üggyel szembeszáll, népszerűbb lesz; ez sem lett igaz, mert önök ezzel nem lettek népszerűbbek. (Gúr Nándor: De ti népszerűtlenebbek lettetek!)

De a csúsztatás nem fejeződik be. Ön azt állítja, hogy az emberek a Balaton partján nem tudnak pihenni és szórakozni. Ez egyszerűen képtelenség, hiszen ön valószínűleg nem olvasta a törvényt: minden vendéglátó egység nyitva tart, minden szálláshely nyitva tart, a szálláshelyen kereskedelmi tevékenységet lehet végezni, a turisztikai szolgáltatási tevékenységet megkapják, és a fürdőszolgáltatásokat is, ha kiskereskedelemben árusítják számukra, ezt is megkapják ezek az emberek. A Balaton idegenforgalma egyébként a legújabb statisztika alapján éppen hogy az egyik legjobban nőtt Európában.

Amit ön állít, abból egy szó sem igaz. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 152 2015.05.04. 2:13  149-156

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban súlyos helyzettel szembesült a 2010-ben megalakult Fidesz-KDNP-kormány, hiszen több millió ember devizahitelét kellett magára vállalnia olyan értelemben, hogy valamilyen megoldást, kiutat kellett adni ezeknek az embereknek. Az első lépés az volt, hogy megállítottuk ezt a hitelezést, nem hagytuk, hogy további emberek ilyen bajba kerüljenek. A másik ígéretünk pedig az volt, hogy rendezni fogjuk, rendezni fogjuk úgy, hogy az megfelelő legyen jogilag, pénzügyileg, és az ország pénzügyi egyensúlyát se borítsa fel.

(14.10)

Ez történik most, napjainkban, hiszen az elszámolás még nem zárult le. A napokban fogják megkapni a bankoktól több százezren az elszámolást és a forintosításról szóló értesítést. Összesen mintegy 2 millió értesítést küldenek ki az érintett bankok, pénzintézetek az ügyfelek számára, és így mintegy ezermilliárd forintot fizetnek vissza a bankok ezen ügyfelek számára.

A törlesztés mértéke átlagosan 20-25 száza­lékkal csökkenni fog, például egy 5 millió 600 ezer forintos hitel esetén a 78 ezer forintos törlesztés 56 ezer forintra fog csökkenni.

Minden esetben tartalmazni kell az elszámolásnak az árfolyamkockázat megszüntetését, és az abból eredő károk meg kell hogy térüljenek az ügyfeleknek, illetve az egyoldalú kamatemelésből adódó többletkiadását az ügyfélnek, illetve vissza kell térni az eredeti kamatösszegekhez.

Természetesen a 2 millió érintett levél során találkozhatunk olyannal, amikor az ügyfél nem elégedett az elszámolással. Akkor a tanácsunk az, hogy a törvény szerint azonnal, 30 napon belül legkésőbb írjon a bankjának, és a bank egy újabb elszámolást fog neki küldeni 60 napon belül, és ezzel megindul a jogorvoslati eljárás számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 156 2015.05.04. 1:13  149-156

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Jobbikos Képviselő Úr! Senki nem ígért a kormányzat részéről és a kormánypárti padsorokból, a Fidesz-KDNP-ből sem Kánaánt a devizahitelesek ügyében. Ezt önök ígérték. Nem mondta senki azt, hogy nincs felelőssége a bankoknak. Van, hiszen az elszámolás során jelentős összeget fognak visszafizetni. Senki nem mondta azt, hogy nincs felelőssége a hitelfelvevőnek ebben a kérdésben. És senki nem mondta azt, hogy kvázi nincs felelőssége a kormányzatnak. Ennek szellemében hoztuk meg egyébként azokat a törvényeket, amelyek most lezárják a devizahitelesek ügyét.

Úgy gondolom, hogy lehet itt ígérgetni, lehet szépet, jót mondani, lehet a választópolgárokat félrevezetni ‑ ugyanezt tették egyébként a szocialisták, amikor belevitték az embereket a devizahitelesek ügyébe ‑, de felelősen eljárni és felelősen lezárni ezt az ügyet, azt úgy kell, ahogy a kormány és a kétharmados Fidesz-KDNP többségű parlament megtette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 182 2015.05.04. 2:12  177-186

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ahogyan ön is elmondta felszólalásában, a hazai foglalkoztatási adatok különlegesen jók. Amikor a növekedést vizsgáljuk, nagyon érdekes összehasonlítás az, hogy míg az Európai Unióban 2010 és 2014 között nem nőtt a foglalkoztatottak száma, ezzel szemben Magyarországon ugyanebben az időben, illetve 2015 első negyedévéig mintegy 12 százalékos növekedés, azaz foglalkoztatásbővülés következett be.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a mintegy 440 ezres foglalkoztatásbővülésből, növekedésből 255 ezer a hazai versenyszférában ment végbe. És valóban úgy van, hogy a munkanélküliek száma is jelentősen csökkent, mintegy 150 ezerrel, és a kormányváltáskori 11 százalék fölötti munkanélküliség ráta ma már 7 százalékra, pontosan 7,4 százalékra esett vissza, ami jobb mutató, mint ami a svédeknél, a belgáknál, a finneknél vagy éppen a franciáknál van. Meg persze, ez a szép eredmény az ország teljesítményének köszönhető, alapvetően a magyar gazdaság teljesítményének. Nyilvánvalóan azért a kormány ösztönző szerepe is benne van.

Úgy gondolom, a magyar foglalkoztatási modell működik, sikere alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy olyan foglalkoztatást elősegítő intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek a munkaerőpiac mindkét oldalán hatnak, azaz egyszerre élénkítik a munkaerő-keresletet is és a munkaerő-kínálatot is. Másrészt pedig a foglalkoztatáspolitika, a kormányzati intézkedéscsomag a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatását helyezte a középpontba.

Ennek köszönhető alapvetően ez a szép, európai szinten is elismert eredmény. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 186 2015.05.04. 1:06  177-186

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Viszonválaszomban szeretnék még egy-két kormányzati intézkedést elmondani, ami elősegítette azt, hogy Magyarországon 7,4 százalékra csökkent a munkanélküliség az elmúlt közel öt évben. Így annak idején, a válság idején a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetése, amely még ma is működik, hiszen 2015 februárjában mintegy 800 ezer munkavállaló után vettek igénybe kedvezményt a munkáltatók… ‑ vagy a fiatalok számára az „Első munkahely” garanciaprogram, a diákmunkaprogram vagy a lakhatási támogatás, hogy csak a legismertebbeket említsem.

Vagy éppen a parlament előtt van az a törvényjavaslat, ami a mezőgazdasági szektorban dolgozók járulékát csökkenti. Ez 6 milliárdos csomag, ami mintegy 30 ezer embert fog érinteni. Természetesen a kormány tovább gondolkodik azon, hogy hogyan tudja közvetett módon is elősegíteni a foglalkoztatás bővítését, hiszen ez mindannyiunk, az egész ország érdeke.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 20 2015.05.11. 5:10  17-20

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban érdemes egy kicsit higgadtabban megvizsgálni a devizahitelesek kérdését, ami az elmúlt öt év parlamenti munkájának is egyik fő témája volt. Nem csoda, hiszen a 2010-es kormányváltáskor a Fidesz-KDNP-kormánynak azzal kellett szembesülni, hogy eladósodott ország, eladósodott vállalkozások és eladósodott emberek. (Dr. Szél Bernadett: 2015-öt írunk!) Növekedett a költségvetési hiány folyamatosan, növekedett az államadósság, nem volt gazdasági növekedés az országban, és a munkanélküliek száma is csak nőtt-nőtt egyre jobban, a foglalkoztatás pedig alacsonyabb volt. Mindezt a társadalmi-gazdasági problémát, amit természetesen a lakosság is látott, hiszen azért lett olyan a választási eredmény akkor, megfejelte, betetőzte a devizahitelesek problémája.

A devizahitelesek problémája, nehézsége Európában is Magyarországon volt a legsúlyosabb, a legtragikusabb. Hiszen 2010-ben közel kétmillió ember volt eladósodva devizában, ez a lakosságnak közel 20 százaléka. Csak összehasonlításképpen: utánunk Lengyelország következik, itt ez 3 százalék volt mindösszesen. Az előző kormány semmit nem tett a lakosság érdekében, csak belehajtotta, belehajszolta az embereket a devizahitelekbe, hogy az emberekben jó érzést keltsenek, hogy milyen jól élünk. Valójában 2010-ig fölvették a hiteleket, és amikor jött a Fidesz-kormány, akkor kellett azzal szembesülni, hogy a hiteleket vissza kell fizetni, mindezt ráadásul úgy, hogy 2008-ban világgazdasági válság következett be, ami sajnos Magyarországot sem kerülte el.

Ezzel a problémával kellett a kormánynak szembesülnie. A kormány kimondta, hogy segít az embereken, segít megoldani a problémát, és ki fogja vezetni a devizahiteleket, és nem lesz az országnak ez problémája. De milyen megoldást kellett találni a kormánynak? Először is igazságos megoldást. (Dr. Szél Bernadett: Nem sikerült.) Az igazságos megoldás azt jelentette elsősorban, hogy azok, akik forintban vették fel a hitelüket, és akik egyébként többen voltak, mint akik devizában, ne járjanak rosszabbul. Az igazságosság másik feltétele az volt, hogy nem lehet az egyik adófizető pénzét a másiknak odaadni azért, mert ő úgy döntött, hogy devizában adósodik el.

Tehát az első elvárás a kormány döntéseivel szemben az volt, hogy igazságos legyen, a második elvárás pedig az, hogy olyan megoldást kell alkalmazni, ami pénzügyileg is egyensúlyt teremt az országban. Egyensúlyt teremt, hiszen nem lehet a költségvetés forrásaiból finanszírozni magánemberek problémáit, mert akkor a költségvetés is nagyobb hiánnyal tudott volna zárni, és nem tudtunk volna annak az európai uniós elvárásnak megfelelni, hogy a költségvetés hiányát a GDP-hez mérten 3 százalék alá kell vinni. A harmadik megoldási elvárás az volt, hogy jogilag is rendben legyen. Jogilag, hiszen miután több millió embert érint, az nem megoldás, hogy hozunk valamit, majd ezt követően százezres perek jönnek, emberek százezrei perlik be az államot vagy a bankot. (Dr. Szél Bernadett és dr. Schiffer András többször közbeszól.)

(A jegyzői székben Gúr Nándort
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Ezért aztán egy hosszú folyamat kezdődött el, ami az Alkotmánybíróság döntésével, sőt az Európai Bíróság döntésével zárult, és a végén 2014 júniusában mondta ki a Kúria azt, hogy valójában milyen tetteket követtek el a bankok, hogyan csapták be az embereket. Tehát akkor már volt egy jogegységi határozat. Ekkor következett a kormány, illetve az Országgyűlés döntése, három törvényt hozott az Országgyűlés.

(13.40)

A három törvény: először 2014 júniusában semmisnek mondta ki az árfolyamrést, majd 2014 szeptemberében az elszámolási törvény, amely szerint vissza kell fizetni az ebből eredő károkat az embereknek, és 2014 novemberében pedig a fair bankról szóló törvény, amely a forintosításról is szólt.

Így áll össze az a megoldás, amelynek most a végén járunk, a végén, mert remélhetőleg néhány hónapon belül kimondhatjuk, hogy ezt a problémát a kormány és az Országgyűlés közösen megoldotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 32 2015.05.11. 5:12  29-32

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Frakcióvezető Úr! Való igaz, a Fidesz-KDNP-kormány a 2010-es választások óta a hatodik költségvetését tervezi. Bár, ha a 2010-es költségvetés újratervezését is hozzászámolom, akkor végül is már a hetedik költségvetést készítjük el.

Úgy gondolom, hogy ilyen nyugodtan költségvetést az elmúlt időszakban nem készíthettünk. Bizony nyugodtabban és más makrogazdasági feltételek mellett tervezünk, és 2010 óta évről évre könnyebb lett a költségvetés tervezése és annak végrehajtása is. Könnyebb lett, hiszen Magyarország egy teljesen új gazdasági környezetben készítheti el a 2016-os költségvetését.

Csak néhány számadat, amit már mindenki ismer, de úgy gondolom, hogy érdemes ismételni és hangsúlyozni. A gazdasági növekedésünk az elmúlt évben az Európai Unióban a legmagasabb volt, 3,6 százalék. Sikerült a munkanélküliek arányát több mint 11 százalékról 7 százalék körülire levinni, 440 ezer embernek adtunk az elmúlt öt évben többletmunkát. Az államadósság mértéke, amit a szocialisták 30 százalékkal feltornáztak 83 százalékra, az most már 77 százalék alatt lesz, és tovább fog csökkenni. Az infláció mértéke negatív volt az elmúlt évben, és a költségvetés hiánya is ‑ 2013-ban ugye Magyarország kijött a túlzottdeficit-eljárásból. De mondhatnám a rezsicsökkentést, a devizahitelesek problémájának megoldását, vagy beszélhetnék bevételi számokról, hogy hogyan stabilizálódott a költségvetés bevétele, hogyan növekedett a fogyasztásból származó adóbevétel, és hogyan tudta a költségvetés elviselni az elmúlt években azt, hogy a személyi jövedelemadó mértéke jelentősen, 16 százalékra csökkent.

Való igaz, könnyebb költségvetést készíteni, és most már annak kell következnie, hogy a makro­számokból az emberek, a szegények, a gazdagabbak, mindenki érezzen valamit. A vállalkozások is, a közfoglalkoztatottak is, a közalkalmazottak is, a köztisztviselők is, az egészségügyben dolgozók is, a pedagógusok is, a rendvédelmi dolgozók is, mindenki, mindenkinek lépnie kell egyet előre.

Lépni kell egyet, de még ugrani nem tudunk. Még nem tart az ország ott, hogy a költségvetés, a gazdasági feltételek megengedjék azt, hogy egy nagyot ugorjunk. Csak lépünk, lépegetünk előre, de mindenki az országban előre tud lépni. Mindenki, aki jövedelemhez jut, hiszen csökkenni fog a személyi jövedelemadó mértéke egy százalékkal. Akinek gyermeke van, növekedni fog a családi adókedvezmény mértéke. (Folyamatos zaj az ellenzéki pártok soraiban.) Csökkenni fog egy alapvető élelmiszer, a sertéshús áfája, de már azt várom az ellenzéktől, hogy mikor jön meg az a felszólalás, hogy miért csökken a gazdagok sertésének az áfája, mert az mégiscsak igazságtalan. Úgy gondolom, hogy ez a felszólalás biztosan el fog jönni a költségvetési vita során.

(14.10)

De úgy gondolom, hogy az életpályamodellek előrehaladásával is a költségvetés biztosítja az embereknek a magasabb jövedelmet. A költségvetés két dolgot tud: csökkenteni az adót ‑ ez mindenkit érint, a versenyszférát is ‑, és az állami alkalmazottak jövedelmét pedig növelni. Úgy gondolom, ezen is jó úton haladunk (Dr. Schiffer András közbeszól.), hiszen 2016-ban tovább folytatódnak az életpályamodellek. Ennek a köztisztviselők lesznek a legnagyobb nyertesei, hiszen az ő életpályamodelljük indul el, míg a pedagógusoknak, a rendvédelmi dolgozóknak pedig folytatódni fog az életpályamodelljük. De a munkanélküliek is kevesebben lesznek, hiszen a közfoglalkoztatásra 2016-ban mintegy 70 milliárd forinttal többet fog a költségvetés fordítani. Ez azt fogja jelenteni, hogy további mintegy 40 ezer, jelenleg munkanélküli talál majd munkát, állást és jövedelmet a közfoglalkoztatáson belül.

Természetesen a vállalkozásoknak is tartalmaz a költségvetés többletet és pluszt, hiszen mintegy 1400 milliárd forint európai uniós támogatás kerül a gazdaságba azoknak a vállalkozásoknak, amelyek új munkahelyet tudnak létrehozni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A 2016-os költségvetés egy lépés lesz az egész ország számára előre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 46 2015.05.11. 4:07  43-49

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy az ön aggodalma a devizahitelesekért most, 2005-ben már hiteltelen. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: 2015!) 2015-ben. Nagyon hiteltelen. Engedje meg, hogy ehhez három bizonyítékot is szolgáltassak.

Az első bizonyíték az, hogy az önök kormánya alatt, 2002 és 2010 között alakult ki a devizahitelesek problémája, mivel önök nem tudták a társadalom részére biztosítani a jobb anyagi feltételeket, ezért lehetővé tették számukra, hogy korlát nélkül, nyakló nélkül vegyék föl a devizahiteleket, mi több, még ösztönözték is, hogy fogyasztásra, autólízingre és más egyéb javakra fordítsák a devizahiteleket. Ezzel alapvetően semmi probléma nincs, csak annak a felelősségüknek nem tettek eleget, hogy mint kormány és mint az akkori PSZÁF figyelmeztesse a bankokat, a bankokon keresztül az embereket, hogy micsoda kockázatot vállalnak. Az önök kormányzása alatt jött létre az az állapot, hogy közel 2 millió ember adósodott el Magyarországon devizahitelben; több ezer milliárd forinttal tartoztak a bankoknak.

A másik, ami alátámasztja az ön és az MSZP hiteltelenségét ebben a kérdésben, hogy az azt követő időszakban sem tudtak valóságos megoldási alternatívát mutatni. Erre mondok önnek egy példát, hiszen Szanyi Tibor 2013 decemberében, amikor már körvonalazódott a megoldás, még akkor is azt mondta, hogy az MSZP szerint törvényileg kellene lehetővé tenni, hogy minden devizahiteles újratárgyalhassa a maga szerződését, akár úgy, hogy egyik-másik pénzintézethez viszi át a hitelét. Ennyi volt 2013 decemberében az MSZP javaslata, ami nyilvánvalóan nem lett volna megoldás a több millió embernek. Nem volt még évekkel a probléma felszínre hozása után sem semmilyen megoldási javaslatuk! (Dr. Harangozó Tamás: Miért nem 180 forint volt? ‑ Közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

Engedjék meg, hogy azt is elmondjam, és az önök hiteltelenségét bizonyítsam, hogy 2014-ben önök elfogadták a Fidesz-kormány megoldási javaslatát, hiszen 2014 júliusában az első devizahitelesekről szóló törvényt, amely semmisnek mondta ki az árfolyamrést, önök megszavazták. Nem tudtak más alternatívát mondani és az Országgyűlés elé hozni, hanem a kormány javaslatát fogadták el. (Gőgös Zoltán: Miért hazudsz? Ez nem igaz! ‑ Heringes Anita: És a 180 forint?)

Majd 2014 szeptemberében, amikor az elszámolási törvényt nyújtottuk be az Országgyűlésnek, amely az egyoldalú szerződésmódosítások miatt és az árfolyamrések semmissége miatt a kártérítések kifizetését jelentette, önök ezt a törvényt is megszavazták, tehát önök elfogadták a kormány javaslatát, és nem volt egyszerűen más alternatívájuk és elképzelésük. (Harangozó Gábor István: Nem 180 forint? Az volt a javaslat! Ne hazudjál! ‑ Gőgös Zoltán: 180 forint!)

Tisztelt Képviselő Úr! Most, amikor a Fidesz lezárja ezt a társadalmi problémát (Heringes Anita: Ja, ez már le van zárva?!), teljesen nyilvánvaló, hogy 1 millió 900 ezer érintettből mindig lesz olyan, akinek nem felel meg az adott elszámolás, mindig lesznek nehéz esetek; ennek vannak jogi megoldásai: először a bankokhoz kell fordulni, és 60 napon belül a banknak válaszolni kell határozatban az ügyfél felvetésére.

Mindig találnak ilyeneket, de ennek a fölvetése, hogy itt önök tudják a megoldást, egyszerűen hiteltelen és elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 52 2015.05.11. 4:15  49-55

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha a házszabályt most szó szerint értelmeznénk és komolyan vennénk, akkor nekem nem kellene válaszolni, miután a benyújtott interpellációból egyetlen szót lényegében nem mondott el. De azt nem csodálom, hiszen ebben az interpellációban, amit ön benyújtott írásban ‑ a házszabály szerint egyébként ‑, hat kérdést is feltett, és ha megengedi, én ezekre szeretnék válaszolni.

Az első: „Az elszámolást úgy ajánlott értelmezni, hogy a néhol duplájára duzzadt adósság törlesztő­részlete havi 10-20 százalékkal csökken?” ‑ ezt kérdezi ön. Én úgy gondolom, hogy az elszámolás értelmezése nyilván az adott ügyfél és a bank feladata. Ha bárkinek az elszámolással gondja és problémája van ‑ mert valóban egy elég bonyolult számítás ‑, és a forintosítással, akkor elsősorban a bankjához kell fordulni. Ezt 30 napon belül az elszámolás megérkezésétől számítva meg kell tennie, és 60 napja van a banknak, hogy ezt lezárja.

Nem kizárt, hogy az elszámolás kapcsán a bank hibázhatott, hiszen olyan mérvű munkát kellett elvégezniük, amely nem biztos, hogy nem tartalmaz hibákat, tehát az 1 millió 900 ezer értesítőből igenis lehet olyan bank is vagy a bankon belül a program vagy az ügyintéző, aki hibázott ez ügyben. Egy biztos: átlagosan 15-25 százalékkal kell hogy csökkenjenek a törlesztőrészletek.

A második kérdése: „Mi lesz az indokolatlanul átterhelt milliókkal?” Itt az ön által érintett árfolyamkockázatról beszél. Itt szeretném fölhívni a figyelmét, hogy a Kúria egyértelműen kimondta, hogy az árfolyamkockázatot nem tudja az ügyféltől átvállalni sem a bank, sem pedig az állam, és senki más. Az ebből adódó hátrányt, tehát többletfizetést sajnos az ügyfélnek kell fizetnie, nem úgy, mint az árfolyamátváltással és az egyoldalú kamatemeléssel okozott károkat, mert azt a bankok az ügyfelek számára ebben az elszámolásban megtérítik.

Ön többször elmondja, hogy megállapodott a kormányzat a Bankszövetséggel. Erre egyszerűen azt kell mondjam, újra meg kell hogy cáfoljam, ez teljes képtelenség, ez a Jobbiknak egy politikai mondása. Én nem tudom, hogy lehet úgy valakivel megállapodni, hogy bevezetjük nekik a bankadót, hogy a tranzakciós illeték jelentős részét ők fizetik, amely százmilliárdos többletterhet jelent nekik évente, majd a végén, mikor a devizahitel-elszámolás van, akkor még ezermilliárdot egyébként megtérítenek. Én köszönöm szépen az ilyen paktumot, én biztos nem lennék vele elégedett, ha a Bankszövetség oldalán lennék. Úgy gondolom, hogy ez teljes képtelenség. Nem is értem, hogy miért hozza ezt ide.

A magáncsőd intézményét a kormány megtárgyalta első olvasatban, és az Igazságügyi Minisztérium nemsokára az Országgyűlés elé terjeszti. Nyilván akkor kap értelmet ennek a b) kérdése, hogy „Valóban igaz, hogy a kezdeményező beleszólna még abba is, hogy juthat-e a gyermek tandíjára?”; ne haragudjon, erre most még nem tudok válaszolni, majd a törvény fog.

A károsultak helyzetéről: az elszámolás megkapása után először a bankhoz, majd ha további viták állnak fenn, a Magyar Nemzeti Bank békéltető testületéhez kell fordulnia. Ha még így sem rendeződött, akkor még mindig nyitva áll a bírósági út. Azt tudom önnek mondani, hogy mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank azon van, hogy ha a bankok vagy bármelyik érintett intézmény rosszul számolt el az ügyféllel, az derüljön ki, az ügyfél a törvényből eredően nem károsul. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank továbbra is figyel az érintett ügyfelekre, és ha hiba történt, meg fogja őket védeni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 64 2015.05.11. 4:13  61-66

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy ön mondja, a magyar gazdasággal, a magyar modellel egyre többet foglalkoznak közgazdászok, elemzők, befektetők, akár belföldön, akár külföldön. Azt tapasztaljuk, hogy külföldről szinte több elismerést kapunk most már az ország teljesítménye miatt, mint jó néhány belföldi intézettől.

Valóban úgy van, ahogy ön is elmondta, hogy az ország teljesítményének eredményeként a konver­genciaprogramban 2015-re már egy jelentősebb növekedést vár a kormányzat, hiszen 2,5 százalékról 3,1 százalékra emeltük meg a GDP várható növekedését. Nyilvánvalóan több tényezőből alakult így, hogy ebben az évben is és a következő évben is az európai uniós átlagnál magasabb növekedést vár a kormányzat: elsősorban valóban a háztartások fogyasztása, de külső tényezők is, az alacsony olajárak és a javuló munkaerő-piaci trendek, a magasabb foglalkoztatottság és nem utolsósorban a devizahitelek rendezése, ami kihathat a gazdaság teljesítményére.

2015-ben a növekedést a beruházások bővülése is meg fogja alapozni. Az európai uniós források felgyorsítása és a kedvező kamatkörnyezet nagyon jót tett a magyar beruházások nagyságának, ezáltal mintegy tolják előre a gazdaság növekedését. Úgy gondolom, hogy erre a növekedési teljesítményre, ahogy ön is mondta és én is hangsúlyozom, fölfigyeltek már Európában és Európán kívül is. Az Európai Bizottság is elismeri Magyarország teljesítményét, pedig ha visszagondolunk, még néhány éve elég vészjósló adatok jöttek az Európai Bizottságtól. Ma már lényegében a kormányéval megegyező makrogazdasági mutatókat várnak.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De ugyanez a helyzet például az államháztartási hiánnyal is. Hiszen azzal, hogy Magyarország most már 4-5 éve tudja teljesíteni a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, nagyon komoly elismerést váltott ki. Az IMF, az az IMF, amelyik nem barátja országunknak üzleti okok miatt, éppen ma módosította az összes makrogazdasági mutatóját Magyarországról, és mindet pozitívan, tehát fölfelé. Az IMF képes erre azért, úgy gondolom, mert nekik érdekük, hogy objektívek és hitelesek legyenek. Ugyanis az IMF a piacról él, úgy tudja befektetéseit, pénzügyi forrásait kihelyezni.

Nem úgy, mint az ön által említett két intézet, különösen ez a bizonyos Költségvetési Felelősségi Intézet, amely elég jó nevű, de láthatjuk, hogy az előrejelzései alapján nem a felelősség jellemző rá, inkább a politikai megfelelés a megbízóinak. Ugyanis ez az intézet a Haza és Haladás Alapítványtól, a Bajnai Gordonhoz köthető baloldali alapítványtól kapja forrásait, így a piacon nem kell neki megfelelni. Számára nem fontos a hitelesség, nem fontos az objektivitás. Ő beszélhet felelőtlenül, írhat felelőtlenül. A média természetesen meg fogja írni, de mi tudjuk, hogy a valóság egészen más.

A valóság az, hogy a magyar gazdaság szépen halad előre. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 94 2015.05.11. 4:03  91-96

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az előttünk álló időszakban a kormány kifejezett célja a gazdaságfejlesztés. Ezen belül kiemelkedő szerepe lesz az építőiparnak. Az építőipar jelenlegi tendenciái közül a termelés növekedése, ahogy azt ön is említette, elsősorban továbbra is az ipari, az egészségügyi, illetve oktatási célú épületek építésének köszönhető. Köszönhető továbbá a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében végzett tevékenységnek is. A lakáspiacon a mélypont utáni látványos növekedés ‑ a devizahitelesek megsegítése és a jövedelmi viszonyok javulása mellett ‑ elsősorban a kedvező hitelkörnyezetnek és az alacsony kamatoknak is köszönhető, az egyre stabilabb lábakon álló gazdaság pedig vonzza az ingatlanpiaci befektetőket. 2014-ben, ahogy ön is mondta, véget ért a lakáspiacon a 2009 óta tartó zsugorodás. Az elmúlt évben ugyanis 15 százalékkal bővült a lakásépítések száma.

A 2014-es év egészében 8358 lakás épült az országban, és 9633 darab építési engedélyt adtunk ki. A KSH 2015 első negyedévre vonatkozó adatai pedig azt mutatják, hogy a tendencia folytatódik. Ahogy ön is kiemelte, 44 százalékkal több új lakásépítési engedélyt adtunk ki. Ez így összesen 2381 darab. Ezen belül csak Budapesten háromszor annyi lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban. Az összes lakás 45 százaléka értékesítésre, 54 százaléka pedig saját használatra épült.

A kiadott új építési engedélyek alapján 34 százalékkal több, összesen 1236 lakóépület építését tervezik.

A hitelezéshez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a lakásépítésre a befektetők, illetve vállalkozók most már úgy is igénybe vehetik a növekedési hitelprogramot, ha nem bérbeadásra, hanem továbbértékesítésre szánják a felépítendő ingatlant. Ez korábban nem így volt.

A számokból jól látható, hogy a fővároson kívül elsősorban a saját használatra épülnek az új lakások, amelyben nagy szerepe van a lakáscélú hitelek bővülő piacának, viszont a családi otthonteremtési kedvezmény már a használt lakások vásárlására is támogatást nyújt majd július 1-jétől. Ahhoz, hogy az építőipar növekedése tartós és egyben fenntartható legyen, szükség van a lakossági építőipari beruházások számának nagymértékű növekedésére. (Harangozó Gábor István: Meg kormányváltásra!) Kiindulópontként figyelembe vettük, hogy az ágazatban új lakásépítések mellett az ingatlanok energetikai korszerűsítésére lehet a jövőben tartós és fenntartható teljesítménynövekedést alapozni.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindemellett a kormány célja a jövőben az építésügyi eljárások egyszerűsítése is, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az építési közbeszerzések és a tervpályázatok rendszerének átalakítása is szükséges. Az uniós közbeszerzési irányelvek alapján elkészült új közbeszerzési törvényjavaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül, amely fel fogja gyorsítani a közbeszerzési eljárások rendszerét.

Az építőipari vállalkozók mindemellett az újlakás-építések fellendülésével és a kormány korszerűsítéseket ösztönző törekvéseivel egyre nagyobb, és stabilan rendelkezésre álló megrendelésállományhoz juttatják a következő évben az építőipari ágazatot, és ezáltal több ezer új munkahelyet is létrehozhatnak. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 124 2015.05.11. 2:10  121-128

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Egy biztos, hogy a Fidesz-kormány és a kormánypárti politikusok senkit nem vertek át. Inkább gondolkodjon azon, amit el fogok mondani, hogy ki az, aki átverte a magyar embereket! Mondja meg, hogyan létezik az, hogy az ön pártjának kormányzása alatt közel kétmillió ember adósodott el devizában! Hogyan létezik az, hogy Európában Magyarország az egyetlen ország, ahol ezt az emberek megtehették, ahol az emberekkel megtetették, azaz fölvetették velük a hitelt? Melyik másik ország az, ahol a kormány hagyta, hogy az emberek ilyen kockázatot vállaljanak? Ahol nem figyelmeztették őket arra, hogy a devizában fölvett hitelnek nemcsak kamata van, amit a bankok egyoldalúan módosítgattak, és valahol az apró betűs szövegrész ezt egyébként tartalmazta, hanem amit nem tartalmazott ez a szerződés, hogy árfolyamkockázata is van. És erről az árfolyamkockázatról elfelejtették tájékoztatni az embereket.

Na, az, aki ezt megtette, az az ön pártjának kormánya, ő csapta be az embereket. Ő csapott be közel kétmillió embert. A Fidesz-kormány 2010-ben, amikor létrejött, nem azt mondta, hogy az emberek helyett az állam vagy a kormány fog fizetni, hanem azt mondta, hogy ki fogja vezetni a problémából ezt a nagyon sok-sok magyar családot, és amit lehet, jogszerűen megtesz. A Kúria döntése értelmében az árfolyamkockázat az ügyfeleket terheli, a szerződő feleket, akik a hitelt felvették és elköltötték. Az árfolyamrés kockázata, illetve az egyoldalú kamatemelések pedig a bankokat terhelik.

Ezek alapján születtek meg a döntések, és ezek alapján érkezett meg a segítség is az emberek számára. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 128 2015.05.11. 1:11  121-128

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Hallhattuk, az MSZP-nek unalmas hallgatni azt, hogy mit tettek az országgal. (Dr. Bárándy Gergely: És másnak is.) Ha unalmas, képviselő asszony, ha nem unalmas, attól még valóság. Az MSZP rángatta bele az országot és közel kétmillió embert abba, hogy devizahitelt vegyen föl. (Heringes Anita: Becsapták az embereket, államtitkár úr. ‑ Az elnök csenget.) Hogy utazásra, autólízingre fedezet nélküli hiteleket vegyenek föl. (Dr. Bárándy Gergely: Hol a 25 százalékos csökkenés?)

(16.40)

A Fidesz-kormány ezen segített. A Fidesz-kormány azt ígérte, hogy segítünk, és kivezetjük ezeket a családokat a devizahitelből. (Heringes Anita: Ez már az?) Ezt az ígéretünket teljesítettük.

Önök ígérgetnek olyat, szoktak ígérgetni olyat, hogy majd jön az állam, és mindenki helyett fizet. Egy felelős kormány ezt nem teheti. A felelős kormánynak önöknek kellett volna lenni (Közbeszólások az MSZP soraiból.), amikor nem engedték, mint más országokban sem, például Lengyelországban vagy Horvátországban töredéke embert engedtek bele ilyen hitelfelvételbe. Önök vállalják a felelősséget, mert önök csapták be az embereket! (Dr. Bárándy Gergely: Hol a 25 százalék? ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 196 2015.05.11. 2:01  193-200

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ahogy a turizmus, úgy az egész magyar gazdaság teljesítménye növekszik, és ugye, a mai napon a parlamentben is már kiértékeltük, kielemeztük, hogy milyen nagyszerű makrogazdasági mutatói vannak az országnak. Ezen belül például az építőiparra is szenteltünk figyelmet, és bizony megérdemli a turizmus is, hiszen azt gondolom, hogy a növekedésünk egyik meghatározó ágazata.

Nagyon fontos az, hiszen a turizmusnak nemcsak az a fontos, hogy bevételt produkál, és hogy jók a számok, emelkednek a vendégéjszakák, a foglalások, a megrendelések, valahogy úgy érzem, hogy a magyar emberek is jobban érzik magukat akkor, ha sok vendéget láthatnak az országban. Legyen az az ország másik részéről érkezett vendég vagy külföldi vendég, valahogy jobb lesz a közérzetünk, egyszerűen azért, mert vendégszerető nép vagyunk, és nagyon kedveljük és szeretjük a vendégeket, és azt szeretjük, ha a vendég jól érzi magát nálunk; jól érzi magát Mezőkövesden vagy Bükkalján a borospincéknél, megkínáljuk az értékeinkkel, bemutatjuk nekik a kultúránkat.

Azt gondolom, hogy nemcsak a számok, a pénz számít a turizmus tekintetében, hanem az, hogy valahogy így leszünk mi egészek, így leszünk mi magyarok, ha azt látjuk, hogy szeretnek és elfogadnak bennünket is, és érdeklődnek országunk és kistelepüléseink iránt. Én valóban látom helyben is ezt az előrelépést, de a Központi Statisztikai Hivatal mutatói is teljes egészében alátámasztják, hogy Magyarország e tekintetben is jó úton jár. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 200 2015.05.11. 1:08  193-200

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Biztosíthatom képviselő urat, hogy ami a kormányon múlik a SZÉP-kártyát illetően, mindent meg fog annak érdekében tenni, hogy ez megmaradjon, és sok millió ember számára biztosítsa kulturált körülmények között belföldön, Magyarországon a pihenés és a szórakozás adta lehetőségeket.

Nagyon fontos az is, hogy figyeljünk az infrastruktúránkra, az épületeinkre, ezért úgy gondolom, hogy a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban fontos szerepe lesz az idegenforgalmat, turizmust támogató forrásoknak, pályázati lehetőségeknek. A kormányzat támogatja azt, hogy a meglévő épületeink, beruházásaink, szállodáink, vendéglátó épületeink, vendéglátóhelyeink ugyanolyan színvonalon álljanak rendelkezésre a belföldi vagy a külföldi turisták számára, mert ez a magyar gazdaság érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 8 2015.05.19. 5:07  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem először hagyja cserben az emlékezete a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőjét, most éppen Burány Sándort. Tehát nem a 2016-os költségvetés hagyja cserben az embereket, hanem az a költségvetés, amelyet önök 2008-2009-ben készítettek, illetve elnézést kérek, nem is önök készítették, hanem az IMF gyámsága alatt készült el a 2009-es költségvetés és az akkor benyújtott konvergenciaprogram is. Na, az a költségvetés, és abban az időszakban hagyták cserben az embereket. De hogy miként? Például úgy, hogy elvették a 13. havi nyugdíjukat, úgy, hogy a köztisztviselőktől és közalkalmazottaktól elvették a 13. havi fizetésüket. (Dr. Szakács László: Nem adjátok vissza?)

Ehelyett most mi történik? Az történik, hogy adócsökkentéssel, életpályamodellekkel évről évre bekerülnek állami alkalmazottak abba a körbe, akiknek hosszú távra rendeződik a bérük, a fizetésük. Így például a pedagógusok a 60 százalékos béremelés mellé ebben az évben is, a jövő évben is még további 10 százalékos béremelést kapnak, amíg el nem érik a 100 százalékos emelést; ez a Fidesz-kormány cserbenhagyása.

De más tekintetben sincs büszkeségük, nem lehetnek büszkék arra az időszakra, hiszen az infláció akkor 6,1 százalék volt; ez a szegények adója. Ha valaki, ha valamelyik kormány ártott Magyarországon a szegényeknek, az éppen az MSZP-kormány volt, azzal a gazdaságpolitikával, amit akkor tett. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Most az infláció mértéke nulla vagy mínusz százalék, tehát nincs infláció. De ugyanez a helyzet a munkanélküliséget illetően is, hiszen akkor alig 3 millió 700 ezren dolgoztak Magyarországon, most több mint 4 millió 100 ezren, akkor a munkanélküliség mértéke majdnem elérte a 12 százalékot, most 7 százalék körüli. Ez az MSZP szerint a Fidesz cserbenhagyása.

(11.20)

De ugyanez igaz az államadósság mértékére, hiszen önök 80 százalék fölé emelték a GDP-hez mérten; valójában a kormányváltás óta fokozatosan csökken az államadósság mértéke. De talán a legjelképesebben a GDP csökkenése mutatja az önök gazdaságpolitikáját, az önök cserbenhagyását, amikor Magyarországot cserbenhagyták, hiszen a GDP nem növekedett, hanem csökkent 6,4 százalékkal, ma pedig a magyar emberek teljesítményének köszönhetően 3 százalék fölöttivé vált a gazdasági növekedés mértéke.

És cserbenhagyás volt az a személyi jövedelemadó-politika is, amit akkor az MSZP végzett, hiszen azzal, hogy 0 százalékká tette az alacsonyjövedelműek adóját, nem engedte, hogy igénybe vegyék a családi adókedvezmény mértékét. Most az adótörvény hatása által évente növekszik a reáljövedelem, a családok reálbére, különösen a gyermekekkel rendelkező családoknál, hiszen itt a családi adókedvezmény mértéke jelentősen növekedett, és négy év alatt a kétgyermekeseké havi 20 ezer forintról 40 ezer forintra fog emelkedni.

És meg kell becsülni a személyi jövedelemadó 1 százalékos csökkenését is, mert végre nem arról beszélünk, hogy a közterheket hogyan kell, hogyan lehet növelni, milyen új adókat kell bevezetni, hanem kimondhatjuk, hogy végre az ez évben benyújtott költségvetést megalapozó adótörvény nem tartalmaz közteher-növekedést, nem tartalmaz új adókat. Éppen fordítva, az adócsökkenés költségvetése, az adócsökkenés adótörvénye került benyújtásra az Országgyűlés elé.

Azt gondolom, hogy amit önök követeltek, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, az is megtörténik a költségvetésben, hiszen a sertéshús áfáját 27 százalékról 5 százalékra fogja csökkenteni ez az adótörvény.

Egyértelmű, hogy az ország továbblépett előre. A gazdasági teljesítmények lehetővé teszik az adók csökkentését, ami minden magyar ember számára előnyös lesz, és úgy gondolom, érzékelhető. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 20 2015.05.19. 5:10  17-20

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban úgy van, ahogy ön felvezette, lényegében a költségvetési törvényjavaslat, illetve az adó-törvényjavaslat vitája a jövő héten fog megkezdődni a parlamentben, és le is zárul majd az általános vitája. A költségvetés, illetve az adótörvények elfogadása az év első felében nem teljesen újszerű a parlament életében, hiszen erre vonatkozó javaslat, legalábbis kétéves költségvetésre vonatkozó javaslat már volt a parlament előtt, azonban az, hogy ilyen korán legyen elfogadva mindkét törvény, ez valóban egy biztonságot, kiszámíthatóságot és stabilitást jelent a magyar gazdaság számára, a magyar emberek számára. Hiszen a júniusi elfogadással, júliusi kihirdetéssel fél évük van arra, hogy lássák, tudják, hogy mi történik a pénzügyekben, a gazdaságpolitikában, a költségvetésben, mire számíthatnak az elkövetkezendő évben.

Az ön által felsorolt javaslatokat, amelyek mind-mind a családok helyzetét jobbítják, valóban tartalmazza egy részüket a költségvetés, más része pedig az adótörvényekben lelhető fel. De valójában azon kell szerintem elgondolkodni, hogy hogyan jutott ide az ország öt év alatt 2010-től, hiszen a 2010-es állapotokra még emlékszünk, amikor egy pénzügyileg, gazdaságilag szétesett országról beszélhettünk, egy növekvő munkanélküliség, növekvő államadósság, a költségvetési hiány tarthatatlansága kapcsán abban az időben Görögországgal együtt emlegették még Magyarországot.

(11.50)

Ma már azt kell hogy mondjuk, öt évvel később a költségvetés készítésekor, hogy egy tartós, kiszámítható, stabil növekedési pályára állt az ország, amely az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. Magyarország most már minden szinten elismerést kap a gazdasági teljesítménye miatt. Ez a teljesítmény teszi lehetővé azt, hogy a magyar családoknak, a magyar vállalkozásoknak is tudjunk ezekből a központi bevételekből, adóbevételekből többet juttatni.

A kormány elsődleges szempontja mindig az volt, hogy a gyermeket nevelő családokat segítse. Nyilván a költségvetés és az adótörvények is ezt a szempontot érvényesítik azáltal, hogy csökkentik az adóterheket. De emellett még három adónemben található csökkentés. Egyrészt az alapvető élelmiszerek vonatkozásában az áfakulcs csökken, a sertéshús tekintetében, de meg kell említeni, hogy csökkenni fog a helyi adó esetében az iparűzési adó mértéke a háziorvosok számára. Ezt az önkormányzatok rendeletben kell hogy elfogadják, és jövő év január 1-jétől léphet hatályba, amelynek a lényege, hogy a háziorvosoknak nem szükséges iparűzési adót fizetni a helyi önkormányzatnak, amennyiben ezt az önkormányzat rendeletben kimondja. Ennek az érintetti köre több mint 6300 orvost jelenthet, a mértéke pedig orvosonként, vállalkozónként elérheti a 200 ezer forintot. Erre is lehet persze mondani, hogy jelképes, de úgy gondolom, mégiscsak egy tehercsökkenés, mégiscsak a háziorvosok számára egy bizonyos összeg ott fog maradni, amivel az orvosi rendelő esetleges rezsiköltségét tudják finanszírozni.

Fontos kiemelni azt is, hogy végre eljutottunk oda, amit az Európai Unió régóta vár tőlünk, hogy csökkenteni tudjuk a bankadó mértékét. Ennek egy célja van, hogy a kereskedelmi bankok a hitelezési aktivitásukat tudják növelni, és a magyar gazdaságot tudják finanszírozni. Nagyon fontos lépés, a kormány által megígért lépés. Azt gondolom, hogy ez is a stabilitást, a kiszámíthatóságot jelzi, mutatja a pénzügyi szektor számára, aminek előnyeit majd természetesen a magyar lakosság fogja élvezni.

Összességében minden területen egy kicsit lépünk előre a költségvetési, illetve adótörvényben. Nagyon fontos itt is elmondani, hogy az elmúlt tíz év legrövidebb adótörvényét nyújtottuk be a parlamentnek, a parlament asztalára, amely nem tartalmaz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) új közterhet, csak adócsökkentést tartalmaz az új adótörvénycsomag. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 32 2015.05.19. 2:13  29-32

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, hogy az LMP is eszmélt, és az áfacsökkentő, adócsökkentő versenybe ő is kezd beszállni. De mégis, hogy nézne ki, hogyha önök is az alapvető élelmiszerek áfáját mondanák, mint a másik két ellenzéki párt? Nyilván ki kellett találni valamit, hogy valami szépet és jót (Z. Kárpát Dániel: Alá tetszett írni…) tudjanak mondani az embereknek.

Mielőtt érdemben is természetesen válaszolnék a kérdésre, azért el kell hogy mondjam, hogy a tömegközlekedés tarifája 2002 és ’10 között 140 szá­zalékkal emelkedett. A 2010-es kormányváltást követően a 15 százalékos fogyasztásiárindex-növe­kedést a kormány nem érvényesítette ezekben a tömegközlekedési árakban, hanem más módszerekkel tette olcsóbbá, költségkímélővé a tömegközlekedést. És el kell hogy mondjam önnek, hogy most is a kafetériában kedvezményezés adóval lehet átvállalni a munkáltatóknak a dolgozóik helyi közlekedési bérletét. És ezen túl pedig mintegy 40 jogcímen 7 millió embert érint a különféle kedvezmény, amit a tömegközlekedési eszközökön a bérletekre a munkáltatók tudnak biztosítani.

A kormány adópolitikája egyértelmű: tehát alapvetően a jövedelemadók csökkentése a cél, ezen belül is a személyi jövedelemadó csökkentése, hogy a családoknál több maradjon, és ezáltal több mindenre tudjanak költeni, tudjanak megvásárolni, igényüket kielégíteni. De ugye, a mostani költségvetésben, illetve adótörvény-javaslatban benne van az alapvető élelmiszerek sertésáfájának a csökkentése is. Tehát ezen az úton indult el a kormány.

Azt tudom önnek mondani, hogy először a személyi jövedelemadó-csökkentés, másodszor az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése, és majd csak ezután jöhet az, amit ön kérdez, a tömegközlekedés áfájának a csökkentése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 52 2015.05.19. 2:06  49-52

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány valóban célul tűzte ki az új energiahatékony technológiák minél nagyobb arányú bevezetését. Az elektromos meghajtású járművek, illetve azok alkatrészeinek, részegységeinek gyártása, az akkumulátorokhoz kapcsolódó tevékenységek jelentős hozzáadott értékkel bírnak iparfejlesztési szempontból, köszönhetően az innovációs értéküknek.

A Jedlik Ányos-terv a környezetvédelem szempontjait alapul véve a hazai kutatás-fejlesztés támogatásának, az infrastrukturális háttér megteremtésének és a kapcsolódó befektetések ösztönzésének eszközeivel, valamint a jogi és adózási környezetben megvalósítható ösztönzők beépítésével kívánja támogatni az elektromobilitás elterjesztését.

A Jedlik-terv elfogadásával és a Jedlik cselekvési terv végrehajtásával hazánk az egyik első uniós tagállam lehet, amely rendelkezik a vonatkozó EU-s irányelv szerinti elektromobilitási stratégiával, amely jelentős nemzetközi sikerként értékelhető. Az elektromobilitás elterjedésének ösztönzése tehát kiemelt jelentőségű kormányzati feladat. A Jedlik cselekvési terv végrehajtása során tehát kiemelt figyelemmel kell lennünk a támogató szabályozási környezet kialakítására, így vizsgálnunk kell többek között a villamos energiáról szóló, az épített környezet változtatásával kapcsolatos jogszabályok változtatásának lehetőségét is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban jelenleg kidolgozás alatt állnak az olyan indirekt ösztönzőkkel kapcsolatos jogszabályok módosításai, mint az egyes forgalmi sávok használatára vonatkozó jogosultság, vagy a parkolási kedvezmények bevezetésének feltétele. Ezek az őszi ülésszak során kerülnek a tisztelt Országgyűlés elé. Bízom benne, hogy ezek is elő fogják segíteni a Jedlik-terv végrehajtását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 92 2015.05.19. 2:11  89-92

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Három dologról szeretnék beszélni: a rossz lelkiismeretről, a rossz emlékezőkészségről és a megvilágosodásról, ha megengedi ezt nekem. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mindig arról beszéltek.) Önnek biztos rossznak kellene lennie a lelkiismeretének, és egy kis megbánást kellene tanúsítania, hogy Magyarországon ezt az óriási társadalmi problémát előidézték, mert igenis az önök áldásos kormányának tevékenysége által került több millió ember ebbe a helyzetbe. (Bangóné Borbély Ildikó: Ki tartotta magasan a forint árfolyamát? ‑ Demeter Márta: Mikor történt mindez?) Nem figyelmeztették őket, hogy a devizahitelnek milyen hihetetlen kockázatai vannak, és bizony a Fidesz-kormánynak kellett szembesülnie azzal, hogy ezt a problémát meg kell oldani. (Harangozó Gábor István: Mennyit nyertetek ezzel?)

De a rossz emlékezőkészségére is figyelmeztetnem kell, mert az MSZP semmilyen megoldást nem adott az elmúlt években arra, hogy hogyan kellene ezt megoldani. Az első megoldást 2014. szeptember 14-én mondták, akkor mondták ki a forintosítást, igaz, Szanyi Tibor 2013 decemberében azt javasolta ‑ mint az MSZP elnökségi tagja ‑, hogy engedjük meg azt, hogy a devizahitelesek egyenként tárgyaljanak a bankokkal és majd akkor megoldást találnak.

És végül a megvilágosodásról szeretnék önnek beszélni. Hogy, hogy nem, miután előidézték a problémát, 4-5 évig lényegében hallgattak a megoldásról, most már tudják, hogy mit kell csinálni, most, hogy már megszületett a megoldás, a Fidesz-kormány és az Országgyűlés évekig egy következetes munkával a végére ér ennek a társadalmi problémának, most már tudják a megoldást, hogy mit kellett volna akkor csinálni. (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Magatoknak átalakítottátok a rendszert, az embereket meg cserbenhagytátok! ‑ Demeter Márta: Cserbenhagyjátok az embereket! A kormány cserbenhagyja az embereket!) Kérdezem én, hogy miért csak most (Az elnök csenget.), amikor már nem dönthetnek a kérdésről, most jön a megvilágosodás az MSZP-nek, hogy mit kell csinálni a devizahitelesek problémáival.

Egyébként pedig azt javaslom a devizahiteleseknek, akinek gondja, problémája van, forduljon a bankjához, ha a banktól nem kap megfelelő választ, akkor pedig a békéltető testülethez forduljon (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.), akinek ezáltal sérelme vagy bármi bántódása van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 96 2015.05.19. 2:18  93-96

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én is örömmel veszem azt, hogy ön is örül az új otthonteremtési támogatás lehetőségének megteremtése miatt. Valóban sok családon fog segíteni az új otthonteremtési támogatás, az úgynevezett CSOK, amely használt lakás vásárlásakor is lehetővé teszi a támogatás igénybevételét.

Azonban engedje meg, a szóban elhangzott kérdését ‑ amit írásban benyújtott előre ‑ itt több tárgyszerű tévedés illeti, hiszen az illetéktörvény 2013. január 1-jétől módosult, és lehetővé teszi a 35 életévet be nem töltött első lakásszerzőket megillető 50 százalékos illetékkedvezményt is, és a lakás értéke is változott, tehát nem 8 millióra, hanem 15 millió jár az a kedvezmény. Engedje meg, hogy azt is elmondjam, amit eredetileg szándékolt elmondani, hogy 2013-ban a 40 ezer forintos maximumkedvezmény is megszűnt, sőt az elsőlakás-vásárlók pótlékmentesen, 12 havi részletekben is megfizethetik ezt a bizonyos illetéket.

(13.20)

Ön is utalt az új építésű lakások vásárlásának illetékmentességére, de az illetékekkel kapcsolatosan felhívom a figyelmét arra is, hogy nem kell illetéket fizetni az építési telek szerzőjének sem, ha vállalja, hogy a telken négy éven belül lakóházat épít. Azon túl azt is el kell hogy mondjam, hogy magánszemélyeknek a lakások értékének különbözete után kell csak illetéket fizetni, tehát ha a vétel és az eladás egy éven belül megtörténik, akkor is csak a különbözet után kell illetéket fizetni.

Tehát látható, hogy az illetéktörvény széles körű kedvezményeket és mentességeket tartalmaz, és mi úgy gondoljuk, hogy ezek az illetékek és mentességek kellően ösztönzik a lakásvásárlási és lakásszerzési piacot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 32 2015.05.26. 4:15  29-35

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy nem az írásban benyújtott interpellációját mondta el. Ön is belátta, hogy az elmondhatatlan, mert abban az interpellációban még ön is elismerte, hogy a Fidesz olyan gazdaságpolitikát folytat, amelynek az eredménye az, hogy jelentős gazdasági növekedés lesz az országban, ugyanis leírja az interpellációjában, hogy ön már akkor látta, hogy akkora lesz a Fidesz gazdaságpolitikájának eredményeként a gazdasági növekedés, hogy ez az adósságképlet nem fog majd megfelelni, és vissza fogja fogni a gazdasági növekedést. Ezt ön írta.

Aztán abban az interpellációban, amit végül nem mondott el, azt is írja, hogy a 2016-os költségvetésben 1200 milliárd a kamatköltsége az államháztartásnak. Valószínűleg megnézte közben a költségvetést, és bizony rájött, hogy nem úgy van, hanem mindössze 900 milliárd forint, és 2011-hez képest 170 milliárd forinttal csökken a kamatkiadása az államnak. Örülök, hogy ezt belátta.

Azt is be kell önnek látnia, hogy akkor, amikor az Orbán-kormány először ezt a bizonyos adósságcsökkentő képletet egyrészt az Alaptörvényben, másrészt pedig azt követően a gazdasági stabilitásról szóló törvényben meghatározta és az Országgyűlés elfogadta, ez bizony akkor történelmi jelentőségű volt, hiszen Magyarországon először fogadott el olyat az Országgyűlés, hogy a mindenkori kormányt korlátozza abban, hogy ne növelje a költségvetési hiányt, hanem csökkentse, és ne növelje az állam adósságát, hanem csökkentse. Ez mindenképpen történelmi jelentőségű volt, még akkor is, ha egyébként az akkori gazdasági helyzetben, amikor egyébként a gazdasági növekedés és a teljesítmény jóval gyengébb volt, az infláció pedig jóval magasabb volt, az akkori képlet megfelelt az akkori gazdasági körülményeknek.

Úgy gondolom, hogy a gazdaság teljesítménye, az ország teljesítménye terén azzal, hogy az Európai Unióban az egyik legmagasabb százalékú gazdasági növekedést tudjuk produkálni, és az infláció pedig jelentősen csökken, lényegében nincs is, elérkezett az idő, hogy az új gazdasági helyzethez kelljen az új gazdasági képletet meghatározni, amely valóban nem fogja vissza a gazdasági növekedésnek a maximális lehetőségét. Ezért nyújtotta be a kormány a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban az új szabályt, amely csak 3 százalék fölötti gazdasági növekedés és 3 százalék alatti infláció esetében hagyja meg a jelenlegi szövegezését.

Azt pedig nem tudom elfogadni a Jobbiknak, a képviselő úrnak sem, hogy a kormány nem tett semmit az adósságcsökkentés érdekében, csak a megszorításokat hozta. Egyik sem igaz. Sem megszorítás nem volt, sem pedig az a megállapítás nem igaz, hogy nem csökkent az államadósság mértéke. Ha egyébként nem hisz a kormánynak a képviselő úr, akkor javaslom, hogy az Európai Bizottság jelentését olvassa el. Az Európai Bizottság is kimondja egyértelműen, hogy Magyarországon évről évre csökken az államadósság mértéke, és e tekintetben is Magyarország jó pályán van.

Úgy gondolom, hogy a kormány mindent megtett ennek érdekében. Az európai uniós átlaghoz viszonyítottan is jelentősen csökken az államadósság mértéke. Míg Magyarországon 2014-ben 76,9 százalék volt a GDP-hez mérten, addig az Európai Unió átlaga 10 százalékkal magasabb, meghaladja a 86 százalékot; és ez bizony 2010-ben még fordított volt, jelentősen az európai uniós átlag fölött volt Magyarország államadóssága. Úgy gondolom, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a Jobbiknak is el kell fogadnia, ha a kormány igenis jó gazdaságpolitikát folytat (Az elnök ismét csenget.), és annak az egyik eredménye éppen az államadósság csökkenése. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

(14.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 78 2015.05.26. 4:11  75-80

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, egy kicsit távolabbról indítok, hiszen azért most már 2010 óta, öt éve kormányzunk, talán látszik, hogy milyen adópolitikát folytat a kormány.

Az adópolitika lényege, amit még 2010-ben kimondtunk, az, hogy csökkenteni a megszerzett jövedelmek adóját, legyen az magánszemély, tehát a személyi jövedelemadót, vagy legyen az gazdasági társaság, illetve vállalkozás, ugyanakkor pedig a költségvetés bevételét a forgalmi adók irányába eltolni, tehát alacsonyabb jövedelemadó-bevétel a költségvetésben, mert az jó az embereknek, jó a vállalkozásoknak, mert több marad náluk, és így többet tudnak költeni. Ugyanakkor pedig fehéríteni a gazdaságot, szigorítani a forgalmi adók, az áfabefizetés rendszerét ‑ például lásd online pénztárgépek ‑, és ezzel növelni az forgalmiadó-bevételeket.

Úgy gondolom, hogy minden évben a kormány hozzá tudott tenni ehhez az adópolitikai filozófiához. A legnagyobb horderejű döntés éppen az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése volt, ami persze eléggé fájdalmakkal járt, hiszen az előző rendszer átalakítása bizony nehézségekkel járt, de azt az igazságtalan rendszert, amely nem tette lehetővé, mondjuk, egy alacsony jövedelmű családnak a családi adókedvezmény igénybevételét, azt mindenképpen meg kellett szüntetni.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó mindenképpen igazságos, eleve nem ösztönöz adómegkerülésre, hiszen mindenki számára egységes, ugyanaz a kulcs, és ugyanakkor pedig teljesítménynövelésre ösztönöz, hiszen ezáltal nem növekszik progresszíven az adóteher.

A személyi jövedelemadóban, amellett, hogy a jövedelemadó-kulcsok jelentősen csökkentek ‑ 16 százalékra, egykulcsosként ennyi lett bevezetve ‑, amellett pedig a gyermeket nevelő családok kerültek előtérbe. A három gyermeket nevelő családok ma már lényegében nem fizetnek személyi jövedelemadót, illetve, ha nincs annyi személyi jövedelemadójuk, akkor járulékot sem. Lényegében a bruttó jövedelmük megegyezik a nettó jövedelmükkel, ami mindenképpen óriási eredmény. Ez a cél a két gyermeket nevelő családoknál is, és ezért indul el a képviselő úr által indított családi adókedvezmény növelési rendszere is, amely 2019-re már két gyermek után havonta 40 ezer forintot fog jelenteni.

A kérdés persze az, hogy mennyit jelent ez a családoknak. 2016-ban csak az egykulcsos személyi jövedelemadó-csökkentés 120 milliárd forintot fog jelenteni, és további 25 milliárdot a családi adókedvezmény növelése. De az az érdekes, amikor a 2010-hez viszonyítjuk, hiszen hihetetlen szám jön ki. A személyi jövedelemadó-rendszer átalakításával több mint 2700 milliárd forint marad, ezt az évet is és a jövő évet is beleszámolva. Tehát lényegében hat év alatt 2700 milliárd forint marad a magyar családok zsebében a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításával. És ha még hozzáadjuk a következő években az adókedvezmény bővülését, így összesen ez 3600 milliárdot fog elérni.

Ne csodálkozzunk, amikor azt látjuk, hogy a fogyasztásunk nő, a kereskedelmi forgalom nő, hiszen a kormánynak a családi adópolitikája is hozzájárul ehhez, és ezt a kormány szeretné tovább folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 268 2015.05.26. 6:33  251-268

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Egy rendhagyó vitában veszek részt, hiszen az általános vitán nem én vettem részt, hanem Banai Péter államtitkár úr, szakállamtitkár úr, ő nyújtotta be a költségvetést, illetve a 2015-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslat módosítását, illetve ő védte az általános vitában, ő mondta el az expozét.

De nemcsak emiatt rendhagyó az eljárás, hiszen láthatóan az ellenzéki pártok sem igazán tudnak azzal mit kezdeni, hogy egy adott évi költségvetést módosítunk, és nem azért módosítjuk, mert negatív értelemben nem teljesül, mert nem jönnek be a bevételek, mert megszorítást kell alkalmazni, mert a kiadási tételeknél el kell vonni, kevesebbet kell adni a nyugdíjasoknak, mint tették a szocialisták, vagy a köztisztviselőknek, vagy bárhonnan is el kell vonni, hanem éppen fordítva: miután jól teljesít a gazdaság, jól teljesít az ország, ezért lehetőség van arra, hogy év közben költségvetést módosítsunk, és a kormány által meghatározott prioritások szerint a költségvetést pozitív értelemben módosítsuk.

Láthatóan nem tud vele mit kezdeni az ellenzék, pedig az általános vitát is nagyon egyedien és különleges módon háromszor is elmondhatta, mert volt egy rendes általános vita, most, ahogy hallottam, a bizottsági véleményben egy kis általános vita, és még utána külön elmondhatta a frakció, de úgy gondolom, hogy sok újat az általános vitában elhangzottakhoz képest nem mondtak. Sőt, azt tapasztaltam, hogy a módosító javaslatokról igen kevés szó esett, pedig a napirendnek az a címe, hogy a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitája. Ehelyett a szokásos költségvetéshez elhangzó ellenzéki érvek voltak, hogy ami benne van, az nem jó; az nem jó, az előkészítetlen, az így rossz. Ami benne van, az nem jó, de kevés rá a pénz, az ellenzék erre vagy arra többet szeretne. De olyat is hallottunk, hogy ami benne van, ahelyett egy egészen mást szeretne, meg egyébként is, ami nincsen benne, az miért nincsen benne. És ez így van rendjén, az ellenzéknek nem kell támogatni a költségvetést és nyilván a költségvetés módosítását sem. Egyszerűen az ellenzékteszi a dolgát, és megkritizálja azt, amit a kormány szeretne. Ezt én nagy tisztelettel most itt megköszönöm.

Ami a konkrét dolgokat illeti, Hegedűs Lorántnénak szeretném mondani, hogy a kormány teljesíti azt az ígéretét, hogy a nem konszolidált önkormányzatok számára fejlesztési támogatást ad, az egy kormányrendeletben meghatározott összeg, 2014-ben egy magasabb összeg lett kifizetve, mert ott nemcsak a 2 ezer lélekszám alatti települések kapták meg a juttatást, hanem a 2 ezer lélekszám fölöttiek közül is jó néhányan. Most, ebben az évben ahhoz, hogy 2014-ben és ’15-ben egyenesbe jussunk, és mindenki megkapja, aki nem konszolidált település, kevesebb 2 ezer lélekszám alattinak kell adni, mert egy részét előre kifizette a kormány 2014-ben, és ezért kevesebb ez az összeg, de természetesen az ígéret szerint jövőre is meg fog történni a kifizetés, benne is van a 2016-os költségvetésben, és az azt követő évben is. Hogy a második fele az összegnek emelkedik-e vagy nem, ezt nyilván el fogja dönteni a kormányzat, tehát a kormány betartja a szavát és az ígéretét.

Az MSZP-s Szakács Lászlónak köszönöm a felszólalását. Nagyon örülök neki, hogy megtudtam, hogy mi az, hogy barokkos túlzás; most már én is gazdagodtam ezzel. (Derültség a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Szakács László: Ez közkeletű kifejezés.) Ezt többször elmondta, hogy túlzó ez a költségvetési módosítás, de egy konkrét dolgot önnek is szeretnék mondani. Valóban a szociális dolgozók béremelése, ami július 1-jétől meg fog történni és 65 ezer embert fog érinteni, az arra szolgáló, tehát félévi 7,5 milliárd forint nem a költségvetés része, hanem a kormánydöntés értelmében az rendkívüli kormányzati intézkedési tartalékból lesz finanszírozva, azért nem része ennek a költségvetési törvényjavaslatnak.

Az LMP-hez is szeretnék egy mondatot szólni. Azt mondta, hogy előkészítetlen volt a 2015-ös költségvetés. Éppen hogy nem, pontosan az ellenkezője az igaz, mert ha előkészítetlen lett volna, akkor toldozni-foldozni kellene, itt pedig arról van szó, hogy egy többletforrást elosztunk. Igen, óvatosan volt tervezve, de tény az is, hogy a gazdaság is jobban teljesített, a gazdasági növekedés magasabb lett, a bevételi forrásokból így több mindenre jut, és ez a költségvetés azért készült, nem pedig azért, mint az előző években, hogy rosszul lett a költségvetés átgondolva és megtervezve.

Ami a módosító javaslatokat illeti, hat képviselői módosító indítványt nyújtottak be különböző frakciók, ezeket a kormány nem támogatta, viszont adtak be olyan módosító javaslatot is, a Költségvetési bizottság és a Törvényalkotási bizottság is kezdeményezett, például az adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztési támogatásait egészíti ki azzal, hogy a munkahelyteremtéssel összefüggő fejlesztésekre is föl lehet ezeket a forrásokat használni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm mindenkinek az aktivitását, a felszólalását, a módosító javaslatot. Kérem a kormánypártiakat ‑ gyanítom, hogy az ellenzéket hiába kérném ‑, hogy holnap szavazzák meg a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 292 2015.05.26. 4:23  269-292

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy kialakult egy vita a kormánypártok és az ellenzék között, hiszen így megkönnyítették a dolgomat, mert ezekre nekem nyilván nem kell reagálni, hanem rátérhetek a valóságos módosító javaslatokra, és azokat szeretném értékelni.

Először is úgy gondolom, üdvözlendő, hogy a bizottságok részéről a részletes vitát lezáró javaslatok megerősítették a törvénymódosításban foglaltakat, azaz hogy szükség van a változásokra. Azokat a módosító javaslatokat, amelyeket képviselőtársaim nyújtottak be, indokoltságukat figyelembe véve a kormány természetesen támogatta a bizottságokban, és a szavazáskor is támogatni fogja.

Engedjék meg, hogy a szakmai vitában felmerülő témakörök közül összefoglalás jelleggel néhányra kitérjek. A szakképzési törvény módosítása vonatkozásában örömmel tapasztalható, hogy egységes képviselőtársaim véleménye abban, hogy egynél több szakképesítés megszerzését támogassa az állam. Bár megjelentek kritikus felhangok is, de képviselőtársaim felismerték a jelentőségét annak, hogy a szakképzési centrumok létrehozása új minőségi szintet jelent a szakképzés intézményrendszerében; még az előbbi vita is egy kicsit erről szólt.

Jelentősnek tartom, hogy a vita eredményeképpen előrelépés történt a szakképzési Híd-programok tekintetében, és a jövőben ösztönző rendszer is támogatni fogja a leszakadó fiatalok visszavezetését a szakképzési rendszerbe vagy a munka világába.

Fontosnak értékelem, hogy nem volt köztünk véleménykülönbség a szakképzési sajátosságokat figyelembe vevő szakképzési pedagógus-életpálya­almodell alapköveinek letételében, továbbá a gyakorlati oktatásvezetői pozíció szakképző iskolákban történő visszaállításában sem.

A vitában elhangzott hozzászólások is arra utaltak, hogy lényegében egyetértés van a fejlesztés irányaiban, a szakképzés intézményrendszere hatékonyságának növelésében, a szakképzésben történő részvétel lehetőségeinek kiszélesítésében, még ha a megvalósítás módozatait, lehetséges útjait esetenként különbözően is látják a képviselők.

A szakképzési hozzájárulási rendszert érintően összességében elmondható, hogy a módosítás célkitűzései és szükségessége képviselőtársaim körében nem volt vitatott.

Egyetértettünk abban is, hogy a duális szakképzési formában részt vevő gazdálkodó szervezetek és a tanulók számának növeléséhez, a közép- és felsőfokú oktatásban működő duális képzési rendszer megerősítéséhez a gyakorlati képzés finanszírozási feltételeinek javítása, az ösztönző rendszer további szélesítése nélkülözhetetlen. A szakképzési hozzájárulási törvény módosításának főbb tartalmi elemei is ezen célkitűzés megvalósításának a szolgálatában álltak, így a módosítások vonatkozásában alapvetően egyetértést tapasztalunk az önök részéről.

A felnőttképzésről szóló törvény módosításával kapcsolatban sem merültek fel a vita során olyan kérdések, amelyek a javasolt változtatások indokoltságát, a módosító javaslatok szükségességét kétségbe vonták volna. A vitában elhangzott, a felnőttképzésben folytatott OKJ-s képzésekkel kapcsolatos ellenzéki megjegyzések is inkább arra világítottak rá, hogy az e területen javasolt szigorítások, amelyeket az OKJ-s képzések színvonalának emelése érdekében tettünk, nagyon is szükségesek. A törvényjavaslat felnőttképzési törvényt érintő részéhez egy tartalmi jellegű módosítás is érkezett, amit a kormány támogatott.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján összegzésként úgy gondolom, hogy a szakképzési és felnőttképzési rendszer egyes elemei módosításának a törvényjavaslatban meghatározott, az egyes módosítási indítványokban foglaltakkal pontosított irányát mindannyian elfogadták, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 304 2015.05.26. 3:41  293-304

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ha megengedi a tisztelt Országgyűlés, akkor az általános vitában már elhangzott és itt újra elmondott érvekre nem reagálnék. Egyrészt abban a vitában kaptak reakciót a képviselők, másrészt nem is ez a mostani napirendnél a feladatunk. Egy rövid előterjesztés, azért is szokatlan előterjesztés, mert kedvezményt biztosít egy jelentős munkavállalói körnek, 30-35 ezer embernek, mégis lám, milyen vitát vált ki.

Ami a konkrét módosító javaslatokat illeti, Sallai R. Benedek kérdezte ‑ nem tudom, itt van-e (Sallai R. Benedek: Igen, itt vagyok.), igen, itt van ‑, úgy gondolom, teljesen külön kategória az, hogy valaki vállalkozó vagy foglalkoztatott. Eleve jogilag is egészen más. Más törvények vonatkoznak rá. A vállalkozónak nincs munkaideje, a foglalkoztatottnak munkaideje van. Nyilvánvaló, hogy egy egyéni vállalkozó adózása, gondolkodása, feladata, felelőssége ‑ vagy egy őstermelőé ‑ egészen más, mint egy alkalmazottnak. Nyilvánvaló, hogy ő különféle támogatásokhoz juthat, földalapú támogatáshoz, eszköztámogatáshoz, tehát a vállalkozása van adóztatva, illetve támogatva, illetve a vállalkozása van adóztatva. Ez mindig is örök vita volt, én úgy emlékszem vissza a parlamentben, hogy amikor kedvezmény van, akkor az egyéni vállalkozót is soroljuk egyébként a foglalkoztatottak közé. Rendszerint ezt az ellenzék kezdeményezte mindig. Én helyesnek tartom azt, hogy ez két külön kategória maradjon, és hogy ez a támogatási forma igenis a foglalkoztatottnak járjon, ugyanúgy esetleg az egyéni vállalkozónak is, akinek foglalkoztatottja van. Nem beszélve arról, hogy ennek költségvetési kihatása is van, de úgy gondolom, hogy nem ez a fajsúlyosabb ellenérv ez ellen, ezzel szemben, hanem az, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozói kategória előnyeit és adózási formáit is kell hogy viselje. Éppen ezért a többi módosító javaslat, és itt elsősorban a költségvetési szempontok domináltak, hiszen egy kedvezmény nyújtásakor egy határt kell tudni vonni, ezért került elutasításra, hiszen a munkahelyvédelmi akcióterv akciókedvezményeit a kormány hosszú távon fenn kívánja tartani, és azért egy kiszámítható tervezés szükséges.

Az egyéb kérdésekről a képviselőtársaim elmondták a véleményt, a módosító javaslatról, amely támogatva lett, amelynek a célja az, hogy kimondottan a mezőgazdasági szektor kerüljön támogatásra, és az ipari gépeket javítókra és karbantartókra ez ne vonatkozzon.

Én is azt kérem, hogy a képviselőtársak holnap fogadják el a törvényjavaslatot, mert akkor július 1-jétől már jó néhány munkavállaló után a foglalkoztató igénybe tudja venni a kedvezményt, és ahogy mondtam, nem szűk kört érint, hiszen mintegy 30-35 ezer ember várható, hogy ennek a kedvezményezettje lesz.

Köszönöm szépen a vitában elhangzottakat. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 8 2015.05.27. 5:10  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, ellentétben az ön állításával, hogy a 2016. évre egy nyugodt, kiszámítható költségvetés készül. (Tukacs István: Ti nyugodtak vagyok, biztos!) Nyugodt a költségvetés azért, mert nem kell azon idegeskedni, mint az önök idejében, hogy teljesíthető-e a bevételi cél, illetve a költségvetés hiánya. Önöknek a nyolcéves kormányzás alatt egyetlenegy évben nem sikerült teljesíteni a GDP-hez mérten a 3 százalékos költségvetési hiányt.

Tehát megértem, hogy értetlenül állnak a Fidesz-kormány költségvetési politikája előtt, bár elismerést nem kapunk önöktől, de azért a tényeket önöknek is tudomásul kell venni: a Fidesz a 2010-es hatalomátvételt követően, a kormányalakítást követően már 2011-től tudta teljesíteni azt az elvárást, hogy a költségvetés hiánya a GDP 3 százaléka alatt legyen, és ennek köszönhető az, hogy 2013-tól Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból.

Kiszámítható a költségvetés ‑ és ezt az Állami Számvevőszék véleménye is alátámasztja ‑, hiszen reálisak a bevételek, és egyértelmű társadalmi célok vannak meghatározva, illetve annak a finanszírozása található meg a kiadási oldalon. Ezek közül is kiemelkedik az adócsökkentés, amit csak az az ország tehet meg, amelynek a gazdasága jól működik, ahol folyamatos a gazdasági növekedés, ahol az emberek közössége többletet termel, és van lehetőség többet visszaadni az embereknek.

(8.20)

A kormány célja egyértelmű: a családok támogatása, ezáltal csökken a személyi jövedelemadó, és nő a családi adókedvezmény rendszere. Tehát a 2016-os költségvetés az adócsökkentés költségvetése.

Ön fölvetett két kérdést, egyrészt az egészségügy kérdését. Azt gondolom, hogy itt sincs szégyenkeznivalója a 2016-os költségvetés tervezetének, hiszen a kórházak támogatása (Tukacs István: Kevesebb!) a 60 milliárd forintos adósságrendezési forrással együtt meghaladja a 2015. évi szintet, tehát a kórházak működése biztosított lesz 2016-ban is.

Jelentős kedvezményt kapnak a háziorvosok is; az ez évi 10 milliárd forintos többlet mellé 2016-tól adókedvezményben fognak részesülni. Nem fognak helyi iparűzési adót fizetni, amely mintegy 1,5 milliárdos többletet fog jelenteni a háziorvosi rendszernek; ez 6300 háziorvosnak jelent majd könnyebbséget. 15,3 milliárd forintos jövedelem­kiegészítés kerül az egészségügyi ágazatba 2016-ban; itt is kiemelten a fiatal pályakezdő háziorvosoknak a támogatottsága jelenik meg. Azt gondolom, hogy az egészségügy krízishelyezte éppen az önök kormányzása alatt volt jellemző. A Fidesz-kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az egészségügy helyzetén javítani tudjon.

Érthetetlen, amit mond az önkormányzati rendszer finanszírozásának bírálatával kapcsolatban, hiszen az önök idején a teljes magyar önkormányzati rendszer eladósodott, lényegében a működésképtelenség határáig jutott, ehhez képest a Fidesz-kormány (Tukacs István közbeszól.) konszolidálta az önkormányzatokat, több mint 1300 milliárd forint adósságot vett át, átalakította a finanszírozás rendszerét, feladatfinanszírozási rendszert alakított meg, amely a feladatokhoz szabja a finanszírozást. Az önkormányzatok működőképessége biztosított, ugyanúgy, mint az egész országé.

A 2016-os költségvetés, amelynek ma kezdődik a vitája, az ország számára egy kiszámítható, biztos biztonságot fog jelenteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 20 2015.05.27. 5:10  17-20

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban úgy van, ahogy Tuzson Bence képviselő úr elmondta, a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő, figyelemre méltó, most már nemcsak belföldi szemmel, hanem nemzetközileg is elismeréseket kap az ország teljesítménye.

Nagyon fontos kérdés azon túl, hogy a képviselő úr levezette, hogy 2010-től milyen kormányzati döntések vezettek ide, és hogy 2013-14. évre milyen eredményeket tudtunk felmutatni, hogy hogyan tovább. Fontos kérdés az, hogy például 2015-ben ez a teljesítmény folytatódik-e. Erről szeretnék néhány szót szólni, először az ipari termelés eredményéről, tehát kimondottan a 2015-ös eddigi eredményeket megvizsgálva. Például 2015 márciusában az ipari termelés 11,6 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát. Az előző hónaphoz mérten pedig 2,6 százalékos növekedés történt, ami szintén kiemelkedő. Hangsúlyozom, ez már ez évi teljesítmény. Összességében az első negyedévben 8 százalékkal bővült az ipari termelés.

(8.50)

Ezen belül a húzóágazat a járműgyártás kibocsátása, ami 19 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítottan; egyébként a feldolgozóipar 13 alága közül 11-ben van növekedés, egészen másfél százaléktól 25 százalékig. De kiemelkedőt nyújt a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása is, hiszen 11 százalékkal növekedett, míg az élelmiszer-ipari és dohánytermékek gyártása pedig 12-vel. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztás bővülése is igen jelentős e tekintetben is.

Nagyon fontos megvizsgálni az export teljesítményét, hiszen Magyarország gazdaságát az határozza meg, hogy képes-e exportálni, a világpiacon helyt tud-e állni; nyitott gazdaság a magyar gazdaság, és ebben is komoly eredményeink vannak. Például márciusban 14 százalékkal nőtt az ipari export, de az ipari termelés hazai értékesítése is 11 százalékkal, 10 százalékot meghaladóan nőtt. És a további bővülést tekintve derűlátóak lehetünk, hiszen a hazai és a német bizalmi indikátorok is azt jelzik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye tovább fog tudni növekedni.

Ugyanez a helyzet, ha megvizsgáljuk a külkereskedelem teljesítményét. Például a 2015. évi márciusi export euróban számított értéke 13 százalék, az importé pedig 9,8 százalékkal nőtt, tehát meghaladja az export értéke az import értékét. A külkereskedelmi többlet is kiemelkedő volt, márciusban például 929 millió euró. De nagyon fontos megvizsgálni, és képviselő úr is utalt rá, hogy a magyar gazdaság teljesítménye több lábon áll, azon túl, hogy jelentős az export, ezen belül az ipari termelés, a járműgyártás teljesítménye. Jelentős növekedési tényező a belső fogyasztás, a belső kereslet növekedése is, amely szintén több lábon áll, azon túl, hogy a rezsicsökkentés meghozta ilyen értelemben is az eredményeit, azon túl a reáljövedelmek növekedése az állami szférában és a versenyszférában; vagy az ön által is említett foglalkozásbővülés, hiszen több mint 440 ezer emberrel több dolgozik 2010-hez viszonyítottan, és ez is jelentősen növeli a belső keresletet, a fogyasztást.

Úgy gondolom, hogy a magyar gazdaság egészséges pályán halad előre, és annak minden eredményét fogjuk majd látni. A 2016-os költségvetés tárgyalásakor is a gazdasági növekedés hatásait fogjuk viszontlátni a költségvetés számaiban, bevételi számaiban is és ezáltal a kiadási prioritásokban is.

Úgy gondolom, hogy a magyar gazdaság egészséges pályán van, és ez a teljesítmény, amit fel tudtunk mutatni, mindannyiunk, az egész ország érdeke, hogy ezt tovább tudjuk vinni és tovább tudjuk fokozni az ország teljesítményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 22 2015.05.27. 4:13  21-53

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A reklámadó 2011. augusztus 15-étől része az adórendszernek. A kormánynak ezen adó bevezetésével, hasonlóan több más forgalmi fogyasztási adóhoz, az volt a célja, hogy az arányos közteherviselés érdekében a nagyobb teherbíró képességű vállalkozások fokozottan vegyék ki részüket a társadalom közös kiadásainak fedezéséből. Fontos szempont volt továbbá, hogy az adózással összefüggő adminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek.

A kormánynak a mai napig töretlen szándéka, hogy a jelentős reklámpiaci szereplők kiemelten vállaljanak szerepet a közteherviselés rendszerében. Ezért a reklámadó a jövőben is fennmarad. Az Európai Bizottság ugyanakkor az adó bevezetése óta vizsgálja a reklámadó egyes rendelkezéseinek és nem az egész adónak a közösségi joggal való összeegyeztethetőségét.

A kormány lehetőség szerint szeretné a vitát lezárni, mert nem áll érdekünkben, hogy hosszú éveken át bizonytalan legyen az adókötelezettséget befolyásoló egyes szabályok tartalma.

Ezért a kormány a Bizottság aggályainak elosztása érdekében indokoltnak látja a reklámadóról szóló törvény módosítását anélkül, hogy feltétlenül osztaná a Bizottság álláspontját. A módosítás azonban nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a reklámadó eredeti céljai sérülhetnek, azaz továbbra is érdemi bevételt várunk az adóból, pontosabban: a nagyobb reklámközzétevő vállalkozások befizetéséből. Az is hangsúlyos marad, hogy a kisebb vállalkozások adminisztrációs terheinek és az általuk fizetendő adónak is arányban kell állnia. Ezért továbbra is nullaszázalékos adómérték vonatkozik a 100 millió forintnál nem nagyobb adóalapra. Ehhez ragaszkodunk abban az esetben is, ha az Európai Bizottság úgy véli, nagyobb érdek fűződik a kisvállalkozások többletadminisztrációjához és a többlet-adófizeté­séhez, mint a racionális adóztatáshoz. A javaslat értelmében az adóalanyoknak az adómentes határnak számító 100 millió forint adóalaprész fölött egységesen 5,3 százalékos kulccsal kell fizetniük a reklámadót a jövőben.

Ez a rendelkezés az adóalany döntése alapján alkalmazható a törvény hatálybalépésére visszaható hatállyal. Mindezek mellett a törvénymódosítás hatálybalépésétől kezdődően a reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó, a megrendelés ellenértékére mint adóalapra vetülő adómérték a mostani 20 százalékról 5 százalékra csökken. Az egységes adómértéknek köszönhetően jelentősen csökken a reklámadó-kötelezettség különféle szerkezeti, szervezeti változtatásokkal történő megkerülhetőségének kockázata, ezért a javaslat értelmében a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítását előíró hatályos szabály a továbbiakban csak akkor lenne alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. Ez a rendelkezés is alkalmazható visszamenőleg.

Végül a javaslat tartalmazza a társaságiadó-törvény reklámadóztatással összefüggő rendelkezésének adózókra nézve kedvező, 2015-től hatályos módosítása időbeli hatályának a korábbi, 2014. évre történő kiterjesztését is. E változás révén a társasági adó alanyai 30 millió forint alatti reklámközzététellel kapcsolatos adóévi költségei minden egyéb feltételtől függetlenül visszamenőlegesen már 2014-ben is csökkentik a társasági adó alapját.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérjük önöket, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, és a szavazás során fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 50-52 2015.05.27. 6:05  21-53

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Érdekes vitán vagyunk túl (Moraj és derültség a Jobbik és az LMP soraiban. ‑ Sallai R. Benedek: Nem volt vita, csak mi beszéltünk!). Vita volt, mert a kormánypártok is elmondták a véleményüket, mi több, a kormány is elmondta a (Novák Előd: Pártok? A KDNP is?) véleményét.

A legfontosabb megállapítás az, hogy a parlamentnek mind az öt frakciója, pártja támogatja a reklámadót. (Novák Előd és dr. Schiffer András: A KDNP?) Mint kiderült, a Magyar Szocialista Párt kormányon is szerette volna bevezetni a reklámadót, csak a Magyar Szocialista Párt kormányon nem volt annyira bátor, mint ellenzékben. Ellenzékben nagyon bátor, kormányon viszont úgy tűnik, gyáva volt. Természetesen a jelenlegi törvényjavaslatot, illetve módosított törvényjavaslatot sem támogatja, de egy ellenzéki párttól ez már csak egy elfogadható álláspont (Dr. Schiffer András: A KDNP támogatja?), hogy egy adótörvényt nem támogat.

A Jobbik olyannyira támogatja a reklámadó bevezetését, hogy még törvényjavaslatot is nyújtott be a parlamentnek. (Dr. Schiffer András: És azt miért utasítottátok el?) Bár az a törvényjavaslat egy olyan törvényjavaslat volt, amely nem veszi figyelembe, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. A Jobbik mindig olyan törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek, mintha már egyébként Magyarország kilépett volna az Európai Unióból. Na, ez a törvényjavaslat is olyan volt. (Dr. Bárándy Gergely: Még egy közös van a Fidesszel!) Nagyon érdekes az is, hogy az LMP-s Schiffer András is elmondta, hogy nekik semmi bajuk nincs a reklámadóval (Dr. Schiffer András: Ez nem az!), igazából csak a kormánnyal van bajuk meg azzal, aki ezt bevezeti. (Moraj az LMP soraiból.) Nem nagyon látok ellenreakciókat, tehát összességében megállapíthatjuk, hogy a magyar parlamentben lévő pártok mindannyian megbarátkoztak a (Dr. Schiffer András: A KDNP mit mondott? Az MSZP mit mondott?) reklámadó gondolatával, tervével, és mindannyian támogatják azt. (Dr. Bárándy Gergely: Nem nagyon figyeltél a vitára!)

Az, hogy kivételes eljárásban kerül sor a vitára, ez egy kicsit érdekes, mert látható, hogy a hosszas idővel, a 30 perces idővel a pártok nem igazán tudtak mit kezdeni. A szándék megvolt, hogy kibeszélik, de ahhoz egészen más témákat kellett idehozni, így például az MSZP sérelmét a Magyar Televízióval, a médiával kapcsolatosan (Dr. Bárándy Gergely: Az volt az előzménye! ‑ Dr. Schiffer András: Nem figyelsz!), a Jobbiknak az internetadóval kapcsolatos kérdései, vagy ami teljesen meggyőzött engem arról, hogy a reklámadót mindenki támogatja (Novák Előd: Ingyeninternet!), hogy Schiffer Andrással előfordult az, hogy a beszédét papírról olvasta, és így akarta elhitetni az Országgyűléssel és a közvéleménnyel, hogy nincs szükség a reklámadótörvény módosítására. (Novák Előd: Ez legyen a legnagyobb gond! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Te most miről olvasod?) Egyébként pedig nemzetközi szinten is ismerik a reklámadó kérdését.

Elnök úr, arra kérem, hogy tegyen rendet a teremben. Megpróbálja? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem bíráljuk az elnököt!)

ELNÖK: Szerintem még nincs az a hatalmas hangzavar, de azért mindenképp mondom a képviselőtársaimnak, hogy hallgassák végig a zárszót.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tehát nemzetközi gyakorlata is van a reklámadónak. Ezt bizonyára ismerik a képviselők. Talán a legismertebb éppen a szomszédos Ausztria, amely 2000 óta alkalmazza a reklámadót, ami az árbevétel 5 százalékát jelenti, szinte teljesen azonos a magyar reklámadóval. Annyi különbség azért van, hogy míg ez a reklámadó-törvényjavaslat 100 millió forint árbevétel határ fölött lép csak hatályba, ez Ausztriában nem így van, és egyébként az Európai Bizottság is ezt támadja.

(10.30)

Egyébként pedig Romániában szintén van árbevétel alapján, Görögországban egész magas, 20-21 százalékos, Svédországban és Európán túl is vannak. (Dr. Schiffer András: Erről beszéltünk.) Tehát nyilvánvaló, hogy a reklámadó gyakorlata nem egy Magyarországon kitalált adózási forma.

Az a vita pedig, hogy hogyan fog ez hatni a kisebb médiafelületekre, úgy gondolom, hogy a 100 milliós határ, amihez ragaszkodik a kormány, meg fogja védeni ezeket a médiaszolgáltatókat. Hiszen ezek a kis helyi televíziók, rádiók vagy a Schiffer úr által emlegetett helyi hirdetőújságoknak az árbevételi határa sajnos megállítja… ‑ a 100 millió forint; ezért az a félelem, hogy a helyi szolgáltatókat, a helyi gazdaságot gyengíti ez az új reklámadótörvény, úgy gondolom, nem állja meg a helyét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mind az öt párt egyetért a reklámadó gondolatával is. (Dr. Schiffer András: KDNP? ‑ Dr. Bárándy Gergely: Nem mondta! ‑ Derültség az ellenzéki padsorokban.) És ennek örülünk, mert ez megegyezik a kormány álláspontjával. A kormánynak is az az álláspontja, hogy a reklámadóra Magyarországon szükség van (Dr. Schiffer András dr. Bárándy Gergelyhez: Ezt hallottad? ‑ Dr. Schiffer András nevet.), és arra kéri az Országgyűlést, hogy a megfelelő vita lefolytatását követően, ami megtörtént a szavazásnál, a parlament többsége támogassa a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. És az ordítozásokat is köszönöm az ellenzéki pártoknak, különösen Schiffer Andrásnak. (Novák Előd: Senki nem ordítozott!) Úgy viselkedik egyébként, mintha óvodában lenne körülbelül. (Dr. Vas Imre tapsol. ‑ Novák Előd: Az Kövér László! ‑ Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Vastaps!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 121 2015.05.27. 14:12  54-122

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési vita első napjának vége felé engedjék meg nekem, hogy én is mondjak néhány gondolatot, elsősorban a mai napon elhangzott véleményekről, javaslatokról, kritikákról hadd mond­jak el néhány gondolatot.

Először is szeretném megköszönni a kormánypártok felszólalásait, akik jól láthatóan megismerték a költségvetés tervezetét, és egy-egy szakterületen mutatták be a költségvetés tartalmát, az adott célokra fordítandó összegek nagyságát, azok növekedését, társadalompolitikai célkitűzéseit, és hogy ez hogyan fog megvalósulni. Úgy gondolom, azáltal, hogy a kormánypártok a költségvetés támogatásáról biztosítottak, ez egyrészt megnyugtató, másrészt pedig jól látható, hogy megfelelő érvekkel és tudással, felkészültséggel rendelkeznek, hogy a hátralévő 24 órás vitában meg tudják védeni ezt a költségvetési törvényjavaslatot, ezt a tervezetet.

Amit az ellenzék mondott, azt próbáltam itt összegezni, hogy milyen módszereket választott az ellenzék ahhoz, hogy megismertesse a saját véleményét. Az egyik, amit felírtam magamnak, az az, hogy bizony sokszor nem a tényeket mondja az ellenzék, mintha nem ismerné a valóságot a gazdaságpolitikai eredményeket illetően. Azt is mondhatnánk, hogy egyszerűen nem mond igazat, vagy esetleg úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy nagyot szeretne mondani, hogy felismerhető legyen, hogy ő ellenzéki, és nehogy véletlenül abba a hibába essen az, aki hallgatja vagy nézi a felszólalását, hogy félreérti, hogy ő elismeri, mondjuk, Magyarország gazdasági teljesítményét, és ne adj’ isten a 2016-os adótörvényben vagy a költségvetésben még ez meg is jelenik.

Mondok néhány példát. Például elhangzott, hogy csökkennek a nyugdíjak, vagy hogy tönkretette a Fidesz a nyugdíjrendszert, vagy hogy a családtámogatások nem növekednek; elhangzott ez is, minden párt mondott egy-egy nagyot vagy többet is. Nem tudom, ez mire való, úgy gondolom, ez helytelen. Nem hiszem, hogy ezzel a politikai támogatottságban előrébb lennének, mindenesetre egy költségvetési vitában abszolút nem illik, hogy csak azért, hogy jól hallatszódjon, olyanokat mondunk, ami egyszerűen, tényszerűen nem igaz.

Amiben teljesen egyetértett a három ellenzéki párt, az az, hogy elvitatják a kormány, Magyarország gazdaságpolitikai eredményeit, nem ismerik el, másképp értelmezik; az eredmény nem is eredmény, ami növekedés, az nem is növekedés valójában. Minden mögött van valami olyan, hogy ez nem is igaz, ez nem lehet egyszerűen igaz, mintha egyébként az ellenzék nem hinné el azt, hogy Magyarország ilyenre képes, amit az elmúlt öt évben megcsinált. Más már mindenki elhiszi egyébként a világon is, tehát az IMF elismeri, az Európai Unió, az Európai Bizottság elismeri, a minősítő intézetek már elismerik, az európai országok vezetői is elismerik, mi több, már ott tartunk, hogy Lengyelországban a köztársaságielnök-jelölt azzal kampányol, hogy azt kell csinálni, amit Magyarországon csinálnak, amit Orbán Viktor csinál, majd meg is nyeri vele a választást.

De Magyarországon még mindig ott tartunk, hogy az ellenzéki pártok nem ismerik el a kormány makrogazdasági eredményeit, így kételkednek a GDP-növekményben, nem ismerik el a foglalkoztatottság eredményeit, hogy 440-450 ezer emberrel több dolgozik, mint a kormányváltáskor dolgozott. Próbálják ráhúzni mindenhogy, hogy jaj, ez a közfoglalkoztatás, és azok nem teremtenek értéket; de ha nem teremtenek értéket, akkor hogyan lett mégis 3,6 százalék a GDP-je Magyarországnak 2014-ben, az Európai Unióban a legmagasabb? Most a legutolsó felszólalásban a 20 százalék fölötti beruházási rátát ‑ a 2016. évben is remélhetőleg ilyen magas lesz ‑ sem ismeri el az ellenzék. Nem értem, ez hová vezet.

Ezzel az a baj, hogy ebből teljesen rossz következtetéseket von le az ellenzék, és rossz irányt szab meg véleményem szerint az országnak. Inkább el kellene ismerni az eredményeket, és azt mondani, hogy még ezt hogyan kell megfejelni, mert az ellenzéknek az alapvető feladata mégiscsak az, hogy alternatívát adjon, és amellett persze, hogy megkritizálja a kormánypártokat, azt is elmondja, hogy egyébként hogyan lehetne ezt jobban csinálni. Na, ebből nagyon keveset hallottunk itt a mai napon. A kritikából, abból, hogy ebben az országban semmi nem jó, már az sem jó, amit az egész világ elismer, hallottunk sokat; de egyébként, hogy mit kellene még ettől jobban csinálni, abból nem.

Ami pedig az államadósság megítélését illeti, az egyszerűen mosolyt keltő. Tehát az az MSZP, aki 8000 milliárd forinttal emelte, ötvenegynéhány százalékról 80 százalék fölé az államadósság mértékét a GDP-hez mérten, most miután csökken az államadósság a GDP-hez mérten, azt kéri számon, hogy nominálisan hogyan növekedett az államadósság. Ez egyszerűen közgazdaságilag értelmezhetetlen szám!

(19.00)

De miután a Jobbik is, és az MSZP a Jobbiktól vette át ezt a kemény kritikát, hogy most már az a baj, hogy nominálisan az összeg nagyobb, és évről évre növekszik az államadósság mértéke, amit sehol a világon nem lehet értelmezni, csak itt, Magyarországon az ellenzéki pártok most kitalálták ezt a fogalmat. Hát akkor nézzük meg!

2010-tól 2016-ig 8500 milliárd forinttal nőtt Magyarország összterméke, ez a bizonyos GDP. Ha ezzel szembeállítjuk azt, hogy mennyivel fog nominálisan nőni ‑ akkor beszéljünk így, most belemegyek ebbe a játékba ‑, az maximum 4000 milliárd. A 8500-hoz a 4000 növekmény nincs 50 százalék. Ha Magyarország adósságállománya a GDP-hez mérten 50 százalék alatt lenne, mint amennyit egyébként a Fidesz megcsinál hat év alatt, akkor, úgy gondolom, büszke lehetne rá az ország. Tehát ezt el nem ismerni, amit még az Európai Bizottság jelentése is kiemel, hogy Magyarország igenis jó pályán van az államadósság csökkentése tekintetében, ezt egyszerűen az ellenzék nem ismeri el. Mi több, olyanokat mond, hogy nem is csökken a kamatkiadás, miközben a jövő évi költségvetési tervezetben 900 milliárd van, és ugye ez 1100-1200 milliárd forint volt. Na most, ha ezt el is fogja hinni magának az ellenzék, akkor biztosan nem fog tudni megfelelő jövőképet felmutatni az országnak.

Aztán a következő óriási kijelentés és megállapítás, hogy elszegényedett az ország, nagyobb a szegénység. Javaslom mindenkinek, hogy olvassa el az OECD május 21-én megjelent tanulmányát. Az ellenzéknek is. És akkor talán rájön, hogy nem biztos, hogy igazat mond. ugyanis ez a jelentés a 2013-as viszonyok alapján készült, és míg az OECD-országokban is a legszegényebb és a leggazdagabb 10 százalék jövedelme közötti különbség átlagosan 9,6-szeres, addig Magyarországon mindössze 7,2-szeres. Tehát az OECD átlaga alatt van. Egyrészt. Másrészt pedig van egy úgynevezett relatív szegénységi ráta, ami Magyarországon 10,1 százalék, például Lengyelországban 10,4 százalék. Ez is az OECD-átlag alatt van. És ez a 2013. évi jövedelmek alapján készült, amikor 2014 kiemelkedő gazdasági év volt, tehát a következő évi jelentés valószínűleg még sokkal jobb ennél.

Arról nem is beszélve, hogy Magyarországot pozitív példaként emlegeti ez a tanulmány a gyermekellátási szolgáltatások szegénységcsökkentő hatása szempontjából. Igenis elismeri azokat a kormányzati lépéseket, amelyek arra törekszenek, hogy a gyermeket nevelő, alacsonyabb jövedelmű családoknál a gyermekek hozzájussanak különféle szolgáltatásokhoz, térítésmentes tankönyvhöz, térítésmentes étkezéshez és a többi. Tehát van, aki elismeri; ezt a tanulmányt ajánlom az ellenzék figyelmébe.

Ami pedig az alternatívát illeti, ami a legnagyobb és legfontosabb feladata lenne szerintem egy felelősen gondolkodó ellenzéki pártnak, na, ezzel gondok voltak. Az MSZP-nél nem igazán találtam ilyet. Tukacs István fejtegetett valamit, hogy az egészségügyben majd kellene valamit csinálni. Akkor sem tudta, amikor kormányon volt, most sem tudja. De azt tudja, hogy valamit kellene csinálni. Talán az MSZP-nél egyetlenegy alternatívát találtam, hogy csökkentsük le az alapvető élelmiszerek áfáját. Pont. És akkor ezzel Magyarországon minden megoldódik.

Az LMP letett egy jóléti csomagot, aminek a lényege az, hogy áfát kell csökkenteni, családi pótlékot kell növelni, és ami nagyon-nagyon jólesett, hogy a családi adókedvezmény körét viszont ki kell terjeszteni. Tehát ezzel lényegében elismerte a Fidesz családi adókedvezményre vonatkozó politikáját. Természetesen emelné a fizetéseket, csökkentené a járulékot. Hát, majd megpróbáljuk kiszámolni, hogy ez az LMP-s csomag mennyit is jelentene a következő évi büdzsében, de egészen bizonyosan több száz milliárd forintot. Az LMP-nek vannak ötletei, de azt nem tudja ő sem megmondani egyébként, hogy miből lesznek majd munkahelyek, hogy miből fog a GDP növekedni, hogy a költségvetés bevételei hogyan nőnek, de osztani azt már tud. Áfában, családi pótlékban, járulékban. Köszönjük szépen, erre eddig is volt ötlet.

A Jobbik vezérszónokától, Vona Gábortól megtudhattuk újra, hogy a Jobbik nem akar az Európai Unióból kilépni. Talán ez volt neki a legfőbb mondandója a költségvetési vitában. A Jobbik most már eljutott oda, hogy nem akar az Európai Unióból kilépni. Valószínűleg a következő évi költségvetési vitában már oda is eljutunk, hogy egyébként a Jobbik támogatja az európai uniós tagságunkat, és nem akar már népszavazást arról, hogy maradjunk-e az Európai Unió tagjai. A Jobbiknak valamiért megváltozott a gondolata, erről is, arról is. Az EU-tagságunkról már biztosan. Sőt, ha jól értettem, a tegnapi napon már az is megtörtént, hogy le is tagadta a Jobbik, hogy valaha mondott ilyet, hogy az Európai Unióból ki akar lépni. Hát, most már nem akar.

Vona Gábor figyelmét felhívom, hogy nem igaz, hogy a költségvetési tervezetben nincs benne a hároméves kitekintés. Igaz, hogy pénteken lett kiküldve, egyébként törvényes határidőben. A II. kötetben olvassa el a 313. oldaltól a 331. oldalig, és akkor látni fogja, hogy a hároméves kitekintés benne van. Üzenem a pártelnök úrnak.

Ami az alternatívákat illeti, azt még engedjék meg nekem, hogy elmondjam, milyen kijelentések hangzottak el. A Jobbik azt mondja, hogy ha munka van, minden van. Kérdezem én, hogy ez miben más, mint amit a Fidesz mondott eddig, és amit a Fidesz csinál. Pontosan az áll a politikánk középpontjában, hogy munkahelyeket kell teremteni, hogy ott, ahol a versenyszféra még nem tudja fölszívni a munkanélkülit, közfoglalkoztatás van, de az csak az első lépcső, és majd át fog menni a piacra. Tehát igazából az alternatívaként elmondott mondatok is lényegében megegyeznek azzal, amit most a Fidesz csinál.

Ugyanezt mondta egyébként az LMP. Azt mondta, hogy tisztességes munkából egyről a kettőre kell jutni. Ha ezt nem találja meg ebben a költségvetésben, a Fidesz eddigi politikájában a munkahelyvédelmi akcióterven keresztül, az életpályamodelleken, a rezsicsökkentésen át a személyi jövedelemadó-politikáig, akkor bizony nagy baj van.

Úgyhogy azt gondolom, hasznos és tanulságos volt ez az első hat órája a költségvetési törvényjavaslat vitájának, de azért ettől az ellenzéktől legalábbis, hogy is mondjam, egy reálisabb országismeretet, helyzetismeretet kívánunk, és felkészültebb alternatívát várunk el tőlük a következő 24 órában.

Köszönöm mindenkinek a mai napon a vitában való részvételt, és holnap folytatjuk. Köszönjük. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 48 2015.05.28. 0:48  1-237

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Rövid hozzászólásomban azt szeretném hangsúlyozni, hogy Schiffer András frakcióvezető úrról kiderült a felszólalása alapján, hogy nem ismeri a költségvetést, és így nem tudja a közvéleményt hitelesen tájékoztatni. Ezért, ha megengedi az elnök úr, akkor a költségvetés egy nyomtatott példányát szeretném átadni Schiffer András frakcióvezető úrnak (Derültség.), hogy tájékozódjon, és csak azután szólaljon föl a vita további részében. Köszönöm szépen. (Dr. Schiffer András: De akkor add ide! ‑ Átadja dr. Schiffer Andrásnak a költségvetést tartalmazó kis könyvet. ‑ Szórványos taps, derültség. ‑ Dr. Répássy Róbert: Én is kaphatok?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 54-56 2015.05.28. 1:44  1-237

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ha Schiffer frakcióvezető úr megszólított, akkor engedje meg, hogy egy percben elmondjam, hogy mi a különbség az LMP és a kormánypártok adópolitikája között. Az a különbség, hogy az LMP adót szeretne emelni.

A tegnapi vezérszónoklatban is elhangzott, hogy személyi jövedelemadót szeretne emelni (Dr. Schiffer András: És áfát csökkenteni!) mindenki számára az LMP. (Dr. Schiffer András: Nem mindenkinél, a gazdagoknál!) Korábban elhangzott, hogy zöldadót szeretne bevezetni. Tehát az LMP az adóemelés pártján áll (Dr. Schiffer András: Fizessenek a gazdagok!), míg a Fidesz-KDNP pedig az adócsökkentés pártján áll. Ez a költségvetés is tartalmazza, illetve a szombaton megtárgyalandó adócsomag is tartalmazza, amely szerint tovább csökken a személyi jövedelemadó mértéke egy százalékkal, négymillió embernek lesz több a jövedelme. Ez 120 milliárd forintot jelent az emberek számára, ennyivel tudnak többet költeni saját szükségleteikre.

Egyébként pedig a családi adókedvezmény mértéke is tovább fog növekedni, a kétgyermekeseknél négy év alatt a duplájára fog emelkedni. A Fidesz-KDNP-kormány mindig is hangsúlyozta, hogy a családok pártján áll (Dr. Schiffer András: Melyik családok? ‑ Szabó Timea közbeszól. ‑ Dr. Répássy Róbert: Sallai család!), és ezáltal a gyermeket nevelő családok… Elnök Úr! Ilyenkor nem jár a… (Dr. Kovács Zoltán: …védelem az államtitkárnak? ‑ Az elnök csenget.) De jár.

ELNÖK: Teljesen jogos államtitkár úr kérése. Kérem képviselőtársaimat, fogadják el, hogy most ő beszél.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát összességében maradjunk annyiban, hogy az LMP adót szeretne emelni, a Fidesz-KDNP pedig adót csökkent. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 58 2015.06.01. 2:05  55-58

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programot, rövidített nevén a GINOP-ot, 2015. február 13-án hivatalosan is elfogadta az Európai Unió Bizottsága, mint az már a sajtóban is megjelent, és az Európai Unió Bizottságának honlapján is kihelyezésre került. Ezt követően Magyarországon 2015. április 22-én a GINOP monitoringbizottsága megtartotta alakuló ülését, és ott eldöntötte, hogy a kiválasztáshoz milyen módszereket és kritériumokat fog alkalmazni az EU elvárásainak megfelelően, tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy ez az operatív program működjön, működni tudjon Magyarországon.

Ennek szellemében, ahogy ön is említette, 2015-ben már öt felhívás meg is jelent 60 milliárd forint keretösszeggel, és további 59 van kidolgozás alatt. Ez 780 milliárd forintot fog ebben az évben jelenteni a magyar kis- és középvállalkozói szektornak. A kormány március 24-én elfogadta a GINOP úgynevezett éves fejlesztési keretét, mert a jövőben ez is szükséges ahhoz, hogy az operatív programok működni tudjanak, és ennek megfelelően júniusban nyílik arra lehetőség, hogy újabb pályázatok kerüljenek kiírásra, illetve folyamatosan kerülnek az év hátralévő időszakában az említett előkészített pályázatok kiírásra. Így meg fog jelenni ez az említett GINOP 1.2.1. és a GINOP 1.2.2. kódszámú mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását szolgáló felhívás is.

Nagyon bízom benne, hogy ezzel élni tudnak a magyar kis- és középvállalkozások, és ezáltal sok munkahelyet tudnak megtartani és újat teremteni Magyarországon. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 192 2015.06.01. 4:45  191-192

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elég különleges módját választotta annak, hogy az Országgyűlés előtt lévő költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatai mellett érveljen, hiszen megnéztem a felszólalását, amit az általános vitában tett: abban egyetlen szót nem ejtett Győr-Moson-Sopron megyéről. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Az időt az ember maga osztja be. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, többek között: Nem! Ti osztjátok be! ‑ Az elnök csenget.) Azt szokták mondani, hogy az embernek arra van ideje, amire akarja (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), és ez a képviselő úrra is igaz, meg rám is, meg mindenki másra, de joga van hozzá, hogy napirend utáni felszólalásban érveljen. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, többek között: Köszönjük szépen! ‑ Elment egy perc!)

Ez roppant érdekes, hogy a felszólalásának a címe az, hogy a 2016-os költségvetés nagy vesztese Győr-Moson-Sopron megye, hiszen nagyon sokan szeretnének abban a megyében élni, különösen az ország keleti részéből, azért, mert ott termelik az egyik legmagasabb GDP-t az országban, ott a legalacsonyabb a munkanélküliség, ott vannak megfelelő munkalehetőségek, esetleg határon túl is. Nem gondolnám, hogy Győr-Moson-Sopron megye bármiben is vesztes lenne az országban, inkább talán nyertes, hiszen például ha csak az önkormányzati adóerő-képességet vizsgáljuk meg a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzatok tekintetében, az 20 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. De nemcsak Győr-Moson-Sopron megye nem vesztese ennek a költségvetésnek, hanem senki az országban. Végre olyan költségvetés készülhetett el Magyarországon, aminek senki nem vesztese, hiszen senkinek nem csökken a támogatása, az állami támogatás leginkább nő, a már a vitában is és egyéb helyeken is hangsúlyozott prioritást meghatározva a kormány által.

Ami az ön módosító javaslatát illeti ‑ azon túl, hogy kívánok önnek sok sikert, hogy a bizottságokban is azt meg tudja érvelni (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), és hogy a bizottságban megszerezze hozzá a kellő többséget, azt követően pedig az egyéni módosítóknál elnyerje a parlament többségét, ehhez természetesen jó munkát kívánok önnek ‑, azt szeretném elmondani önnek (Szilágyi György és Dúró Dóra közbeszólása.), hogy Győr-Moson-Sopron megye nem marad el a jövőbeni fejlesztések tekintetében a többi megyétől sem; például a területi operatív programból a két megyei jogú város és maga a megye, Győr-Moson-Sopron megye 56 milliárd forint fejlesztésben részesül. Ebből az 56 milliárd forintból egyébként jelentős út- és kerékpárút-fejlesztéseket meg lehet valósítani, mint amit itt ön is említett, nyilván a termálfürdő fejlesztésének kérdésével kapcsolatban pedig azt szeretném javasolni, hogy elsősorban a gazdasági operatív programból pályázzanak arra, és ott lesz esélyük arra, hogy esetleg ezt a fejlesztést meg tudják valósítani.

Tehát minden, ön által felvetett egyedi problémára egyébként az európai uniós fejlesztései források választ és lehetőséget adnak; ezekből a forrásokból el lehet nyerni a templomfelújításra és a kulturális célú múzeumfejlesztésre is forrásokat. Tehát minden egyedi problémát, amit ön itt felvetett, a 2016-os, jövő évi költségvetés forrásként tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy ezeket a forrásokat meg kell tudni szerezni az adott településnek vagy az adott vállalkozásnak.

Én köszönöm, hogy egy megyének ellenzéki képviselői szempontból fontosnak tartott problémát idehoz a parlament elé. Azt kívánom, hogy a 2016-os lehetőségekkel ön, az ön megyéje, azok a települések, amelyeket elmondott, tudjanak élni, és hogy ezeket a fejlesztéseket tudják megvalósítani, mert az az ország fejlődését is jelenti. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 198 2015.06.01. 4:20  193-198

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, hogy nem jeleztem, de ha már két, a 2016-os költségvetéssel kapcsolatos napirend utáni felszólalás van, gondoltuk, hogy reagálunk rá.

Lukács képviselő úr, ellenben az előző felszólalással, lényegében megismételte az általános vitában elmondottakat. Ott is jelezte már, hogy a Jobbik módosító javaslatokat szeretne benyújtani majd az egészségügyi ágazathoz, illetve egyéb fejlesztések tekintetében is. Talán itt egy kicsit részletesebben kifejtette. Nyilván ezek fontosságát, alaposságát szakmailag nem tudom itt most megítélni, azt viszont igen, hogy a benyújtott módosító javaslat forrásaként a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát jelölte meg, és ha ezeket a módosításokat elfogadná az Országgyűlés, akkor azonnal megszegné az államháztartási törvényt. Az a javaslat, amelyet önök benyújtottak, 75 milliárd forint összegű, és ezzel megszegnénk az Áht. 21. § (2) bekezdését, mely szerint a központi alrendszer kiadási főösszegének 0,5 százaléka kell hogy legyen az általános tartalék, az pedig 82 milliárd 756 millió forint lenne. De ha elfogadnánk az ön módosító javaslatát, akkor ez rögtön lemenne 25 milliárd forintra. Tehát kicsit könnyebb ellenzékből módosító javaslatokat benyújtani, mert nem kell figyelni más törvényi előírásokat.

Úgy gondolom, hogy az elmondott módosító javaslatok nyilván az egészségügy fejlesztését szolgálják, de szeretném elmondani, hogy a 2016-os költségvetés is tartalmaz az egészségügyben komoly előrelépést, fejlesztést. Továbblépnek a háziorvosok, hiszen újabb 10 milliárd forintos többletfinanszírozásban részesülnek. A dolgozók bértámogatására 15,3 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 12,8 milliárd az orvosok és szakdolgozók mozgóbérjutta­tásának növelésére, 2,5 milliárd forint pedig a fiatal szakorvosok támogatására. De ezen túl nevesítetten 11 milliárd forint többletben részesül a szakorvosképzési támogatási rendszer kiterjesztése és átalakítása, mentőgépkocsik beszerzése; a mentésirányítási rendszer üzemeltetésére 2,5 milliárdot és az új budapesti kórház előkészítésére pedig 1 milliárd forintot szánunk. A többletkapacitások befogadására további 5 milliárd forintot tartalmaz a 2016-os költségvetés. Tehát ezek többlettámogatások az egészségügyi rendszerben.

Hadd legyen még egy megjegyzésem, hiszen módosító javaslatot nyújtott be a karcagi rendőrkapitányság új épületének beruházásához. Jó hírem van, hiszen a rendőrség 2016. évi költségvetési javaslata tartalmazza a 300 millió forintos többlettámogatást, mi több, a 2017-re történő kitekintésben további 450 millió forintot szerepeltetünk ezen a jogcímen. Tehát ’16-17-re összesen 750 millió forint van betervezve, 2016-ra a törvényjavaslatban, ’17-re pedig a tervezett előirányzott költségvetésben szintén további 450 millió forint. Úgy gondolom, hogy két évre elosztva ez az összeg elegendő lesz arra, hogy Karcagon megépüljön az új rendőrkapitányság épülete.

A képviselő úrnak köszönöm a felszólalását, így a költségvetés általános vitáját napirend után is tudtuk folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 30 2015.06.08. 4:16  27-33

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Illő lenne felkészülni egy interpelláció előtt, mielőtt egy kormányt számon kér (Moraj az MSZP soraiban.) és elkezd bírálni, ugyanis engedje meg nekem, hogy a szocialista kormányok ilyen irányú tevékenységéből, gyakorlatából idézzek önnek. Például 2006-ban önök szabályt hoztak arra, hogy a cégekben fennálló tagi kölcsönök után kedvezményes adózást lehessen véghezvinni. Ezt meg is tették, 2006. június 9-én lépett hatályba a törvényjavaslat, amely éppen 10 százalékkal, kedvezően adóztatta azokat a negatív pénztárakat, amelyek adózatlanul kerültek be a cégek könyveibe. Tehát 2006-ban már volt az önök kormányzása alatt ilyen gyakorlat. Most akkor én is kérdezhetném: az is pénzmosás volt?

A következő ilyen gyakorlatot, törvényt 2008-ban fogadta el az Országgyűlés. A frakciótársai itt ülnek önök mellett, akik megszavazták, a LXXXI. törvény az, amely 2009. január 1-jétől eredetileg június 30-ig, július 1-jéig tette lehetővé azt, hogy a külföldről Magyarországra érkező pénzeket, ha hiszi, ha nem, éppen 10 százalékos kedvezménnyel legalizálni lehetett az országban. Úgy látszik, annyira jól vagy nem jól sikerült ez a törvény, hogy végül meghosszabbították a hatályát, és egészen 2012-ig cikluson átívelő törvényt fogadtak el. Tehát amikor ön pénzmosással vádolja a jelenlegi kormányt vagy a parlamentet, először ezt a kérdést saját magának, saját pártjának, a Magyar Szocialista Pártnak kellene feltenni, mert az önök kormányzása alatt ez gyakorlat volt.

Ami pedig a külföldre menekített vagy külföldre küldött dolgokat illeti, azt gondolom, hogy ebben is inkább az önök pártja jeleskedik, hiszen emlékszik még Gyurcsány Ferenc mondataira (Moraj az MSZP soraiban. ‑ Dr. Bárándy Gergely: És ti azt átveszitek, vagy mi van? ‑ Az elnök csenget.), ő külföldre küldte a magyar embert, el lehet menni ebből az országból, elküldte a magyar fiatalokat. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból.) De ha tovább folytatjuk a sort, akkor beszélhetünk Simor Andrásról is, aki kapcsán szintén most ön számon kéri, hogy ez a gyakorlat pénzmosásnak minősül. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is még nemzetibank-elnökként is külföldön tartotta a befektetéseit, és szintén egy törvényt kellett hozni annak érdekében, hogy haza tudja hozni a külföldön tartott befektetéseit.

Úgy gondolom, hogy a magyar kormánynak, a magyar parlamentnek, a jelenleginek nincs szégyenkeznivalója a magyar családok előtt, hiszen például a személyi jövedelemadó-kedvezményt, a gyermekek utáni adókedvezményt, amit lényegében önök eltöröltek, a jelenlegi kormány teljes egészében kiteljesítette, és a jövő évi adókedvezménnyel együtt 2010 óta már több mint 3600 milliárd forint kedvezményt tudnak a magyar családok igénybe venni. Úgy gondoljuk, hogy mi, amikor nem büntetlenül adózottan, azt mondjuk, hogy hozzák haza a külföldi jövedelmeket, akkor az országnak is jót teszünk, és az az ember is, úgy gondolom, beforgathatja a magyar állami költségvetés finanszírozásába.

Azt gondolom, ez egy nemzetközileg is elfogadott gyakorlat, és mint ahogy elmondtam, az önök kormánya is élt ezzel a lehetőséggel. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 42 2015.06.08. 4:01  39-45

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Akkor előbb tisztázzuk, mi az adócsalás fogalma, mert az arról szól, hogy valaki tudatosan eltitkol, elhallgat az adózás elől bizonyos megszerezett jövedelmeket, és ezáltal csökkenti az állam adóbevételét. Tehát erre a törvényi szabályozásra, amikor befizet lényegében az állam számlájára egy összeget, és azután ráadásul a pénzkezelő pénzintézet fizeti meg az adót, semmiképpen nem mondható az, hogy itt valamiféle adócsalás történik. Olyan forrásnak a bevonása történik az adózásba és az állami költségvetés finanszírozásába lényegében, amely eddig nem vett részt adózási tevékenységben, tehát nem adóztak utána. Ez semmiféle előnyt nem jelent. Ha erről a forrásról kiderült például, hogy törvény megsértéséből, bűncselekményből szerezték, ezután ugyanúgy meg kell fizetni az adót, a normál adót, és természetesen vállalni az egyéb következményeit is.

Az ön példája nagyon rossz, mert Simon Gábor hiába fizetne be ide, attól nem mentesülne az adózási és egyéb jogkövetkezményektől sem. Sőt, még az ön által említett külföldiek sem, mert abban az esetben, ha ahol a jövedelmet szerezte, abban az országban kiderül, hogy ez bűncselekményből vagy törvénytelenségből származik, akkor ugyanúgy le kell folytatni ezen összegre vonatkozóan is a feltárást, és a következményeket az adózónak, ha külföldi, akkor is vállalni kell. Sőt, a kezelő pénzintézet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján ügyfél-átvilágítási tevékenységet is folytat ebben a kérdésben, tehát semmiképpen nem egy pénzmosási tevékenységről van szó, hiszen szigorú szabályoknak kell megfelelni annak a személynek, aki ezt vállalja.

Szeretném elmondani azt, hogy nem magyarországi, egyedi példáról van szó, például Németországban is ugyanezt a törvényi szabályozást vezették be a 2004. év elején, egy évig volt ott is hatályban, és ott is a költségvetés elkönyvelhetett jó néhány milliárd euró bevételt. De ugyanezt a szabályozást alkalmazták lényegében Spanyolországban is 2012 áprilisában, 8-10 százalékos adókötelezettség, illetve bírság megfizetésével. De talán a legélőbb példa az olaszországi, ahol a legnagyobb bevételt, jó néhány tíz milliárd forint bevételt tudtak elkönyvelni. Olaszországban is kedvező ‑ talán itt a legkedvezőbb ‑, 5 százalékos adóval lehetett megtenni ezen jövedelmek befizetését, illetve az adózását.

Tehát azt tudom önnek mondani, hogy az aggodalmai nem reálisak és nem valósak, egyrészt a nemzetközi példák, másrészt pedig a magyarországi jogszabályok is védik, hogy olyan emberek, olyan személyek ne mentesüljenek ezáltal az esetlegesen elkövetett bűncselekmények alól, akik tetteinek következményei vannak. Itt egyszerűen egy forrásbevonásról van szó, amit láthatóan az európai gyakorlat, az Európai Unió gyakorlata, a nemzetközi példák is alátámasztanak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 102 2015.06.08. 4:11  99-105

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először térjünk rá a Baumag esetére, hiszen nem egy mostani történetről van szó. 2003 októbere óta nem működik ez a szövetkezet, és ennek az ügynek a befejezése, a jogi eljárása, a büntetőeljárása azóta is tart. Az adott ügyben már jogerős büntetőjogi bírósági határozatok, végzések születtek. Viszont való igaz, hogy a szövetkezet felszámolása mind a mai napig tart. Elég szövevényes és bonyolult ügyről van szó.

Azért, úgy gondolom, annak nincs realitása, hogy egy több mint tíz évvel ezelőtti történetet a jelenlegi kormányon kérjünk számon. Úgy gondolom, hogy az akkori politikai irányításnak, a hatalomnak, a szocialista kormánynak volt ideje, hogy megfelelő választ adjon erre a kérdésre, a Baumag Szövetkezetben károsultak kérésére. Meg is történt a megfelelő válasz: egy évvel később lényegében megszüntették a pénzügyi felügyeleti ellenőrzést. Úgy gondolom, hogy az akkori kormánynak, az akkori politikai hatalomnak van ebben a kérdésben jelentős felelőssége.

Valóban másként lett kezelve az ebben az évben kirobbant brókerbotrány. Ennek egy jelentős részét maguk a törvények egyébként szabályozták, hiszen az OBA-ról, a Beva-ról szóló hatályos törvény a nehézségeket nagyrészt megoldotta. Más volt a helyzet a Quaestor-ügyben, hiszen itt egy olyan különleges esetről volt szó, amikor a törvény szó szerinti szövegét értelmezve nem tért volna ki rá, nem jutott volna több mint 30 ezer embernek semmilyen kártalanítás. Úgy gondolta az Országgyűlés többsége, hogy ezt nem engedhetjük meg. Ezért született meg ez a törvényjavaslat, amely a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjáról szól.

Az azonban, amit az interpelláció címében mondott, hogy miért csak a Quaestor-károsultakat segíti meg az állam, önmagában nem igaz, hiszen a kérdés azt sugallja, hogy az állam pénzügyi segítséget nyújt ezeknek a károsultaknak, pedig nem erről van szó. Létrehozott egy szabályozást, amely valóban egyébként egyedi szabályozás, mert a károsultak nem önmaguk egyenként fogják a károkat érvényesíteni, hanem ez az alap rendezi számukra, hasonlóan a másik két törvényhez, az OBA- és a Beva-törvényhez. Ez a kárrendezési alap önállóan fog fellépni annak érdekében, hogy a károk ebben az alapban megtérüljenek. De azt nem lehet mondani, hogy az állam külön a Quaestor-károsultaknak pénzt fog biztosítani. Valóban egy lehetőséget, egy törvényalkotási lehetőséget teremtett számukra.

Ami pedig a jövőbeni szabályozást illeti, itt van a parlament előtt a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének elmozdítása érdekében benyújtott törvényjavaslat, amelyről éppen holnap fog szavazni az Országgyűlés. Ez nagyrészt rendezni fogja, hogy a jövőben még szigorúbb ellenőrzések legyenek, és valóban ne fordulhasson elő többet ilyen Magyarországon. Arra kérem az önök frakcióját, ha önök is egyetértenek ezzel, akkor a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítási javaslatot, amely kilenc pontból áll és kétharmados törvény, az önök frakciója is támogassa, hogy hatályba tudjon lépni.

Ami pedig az MNB felügyelőbizottságának létrehozását illeti, azt gondolom, ez a jövőben az Országgyűlés feladatkörébe tartozik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 249 2015.06.08. 0:15  244-254

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Azt szeretném elmondani, hogy a kormány az önálló indítványt támogatja, és természetesen a módosító javaslatokat is. Kérjük, hogy a parlament is támogassa ezt a holnapi szavazásnál. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 273 2015.06.08. 8:17  254-273

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához kapcsolódóan engedjék meg, hogy reagáljak a vitában elhangzottakra.

Ahogy az előterjesztői expozéban elhangzott, a most zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat célja, hogy megteremtse mindazokat a törvényi szintű változásokat, amelyek Magyarország 2016. évi központi költségvetési gazdálkodásának végrehajtásához szükségesek. Számos érdemi és technikai változtatásra kerül sor, amely a most elfogadásra kerülő költségvetési törvénnyel összhangban a jogrendszer kiszámíthatóságát, a családok védelmét és a gazdaság élénkítését szolgálja.

Módosításaink szakmailag megalapozottak és célszerűek. Célunk a munkahelyteremtés támogatásával a teljes foglalkoztatottság megalapozása, adórendszerünk egyszerűsítésével és adócsökkentéssel a magyar családok és a magyar vállalkozások felkarolása, a nagyobb rend, de kevesebb szabály feltételrendszerének megteremtésével olyan gazdasági és társadalmi rendszer kialakítása, amely a magyarság számára a hosszú távú gyarapodást lehetővé teszi.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat vitája során először azokra az ellenzéki kritikákra, bírálatokra szeretnék reagálni, amelyek egyébként módosító javaslatokban is megjelennek, amelyek elhangzottak. Először is szeretném leszögezni, hogy a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat nem a költségvetési törvény, hanem a költségvetés végrehajtásának jogrendszeri megalapozását szolgálja. A megalapozó törvényjavaslat tehát azt hivatott biztosítani, hogy a jogrendszer megfeleljen a központi költségvetés által megfogalmazott változásoknak, vagyis megteremtse azokat a jogi kereteket, amelyek a költségvetés által megfogalmazott gazdasági célok megvalósításához szükségesek.

A törvényjavaslat tárgyalása során többször is megfogalmazódott az a kritika, hogy az adósságképlet eltörlésével a kormány elismerte a 2011-ben elfogadott adósságszabály hiányosságát. Ezzel szemben azonban kiemelten fontos hangsúlyoznunk, hogy a törvényjavaslat nem az adósságszabály eltörlésére irányul, hanem a jelenleg is hatályos adósságképlet fenntartása mellett egy további adósságszabályt állapít meg, amelyet a meghatározott gazdasági feltételek mellett kellett alkalmazni. Tehát kizárólag az adósságszabály alkalmazásának feltételei kerülnek módosításra oly módon, hogy azok összhangba kerüljenek a gazdasági racionalitással.

Az adósságképlet a megalkotásakor megfelelt az akkori várakozásnak. A mai gazdasági viszonyok között azonban szükséges annak cizelláltabb, különböző gazdasági helyzetekben is alkalmazható meghatározása.

Itt szeretném elmondani, hogy meglepő a Magyar Szocialista Párt álláspontja, hiszen mindamellett, hogy ők is elismerik, hogy Magyarország adósságállománya csökken, az ő kormányzásukkal ellentétben (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mennyivel csökkent az államadósság?), hiszen míg mind nominális értékben, mind pedig a GDP-hez viszonyított értékben jelentősen nőtt a kormányzásuk alatt az adósság, addig most a Fidesz-kormánnyal szemben sokkal kritikusabbak, nagyobb az elvárásuk. Akkor, amikor nem felelnek azért, hogy az országban milyen gazdálkodás történik, akkor megnő a számonkérés tehetsége. Ebben a kérdésben önöknek felelősségről beszélni, úgy gondolom, teljesen felesleges.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan már a törvényjavaslat előterjesztői expozéjában is kifejtettük, a magyar gazdaságban a gazdasági növekedés és a korábban nem várt nagyon alacsony infláció időszaka köszöntött be. A jelenlegi adósságszabályból következő hiány pedig olyan egyenlegjavítást kívánna, amely a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná, és számos egyéb negatív következményekkel járna.

A változás tehát összhangban áll a gazdasági realitással, a fejlődő magyar gazdaság elvárásaival és az eddig elért eredményeinkkel is. Az új képlet a vitában elhangzottakkal ellentétben megfelel az Alaptörvénynek, módszertana egyszerű, egyértelmű és átlátható. Szakmai megalapozottságát pedig tükrözi, hogy a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is támogatja a kormány adósság elleni küzdelmét.

A másik kérdés: az úgynevezett Stabilitás megtakarítási számlához kötődő adófizetési kötelezettséggel kapcsolatosan felmerült ellenzéki reakció kapcsán felhívom a figyelmüket arra a módosító javaslatra, amely a szabályozás időtávját egy évben határozza meg. Eszerint ez a kedvezmény egy évig lesz érvényes, tehát kizárólag a 2015. július 1-jétől 2016. július 1-je között nyitott számlákra fog vonatkozni. A mai nap folyamán szintén az MSZP-vel vitába keveredtünk, mert ugyan ezt a szabályt, amikor kormányon voltak, ők is elfogadták 2008. év végén, most viszont erősen kritizálják a kormányt, hogy ezzel a lehetőséggel nem élhet az ország finanszírozását tekintve.

(19.50)

Az átláthatóság kapcsán elhangzott ellenzéki kritikákra reagálva ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány nem titkolódzik, hanem az ország központi pénzügyi érdekeit kívánja védeni. Ezért szükséges az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos adatok nyilvánosságának egyértelmű meghatározása. Jelen módosítás szűkebb körben, mint például a kincstári egységes számla egyenlege, korlátozza az olyan adatok megismerését, amelyek nyilvánosságra hozatala az állam pénzügyi érdekeinek sérelmével járna. Azonban ki kell emelni, hogy továbbra is biztosított a nyilvánosság tájékoztatása az államadósság alakulásáról, finanszírozási tervéről és stratégiájáról.

A reklámtörvény módosításával kapcsolatban megfogalmazott állításokra reagálva szükségesnek tartom kiemelni, hogy nem megalapozottak azok az ellenzéki állítások sem, hogy a módosítás a kis- és középvállalkozások ellehetetlenítésével járna. Ezzel szemben az új rendszer alapvetően a reklámközvetítői tevékenység átláthatóbbá tételét célozza, továbbá jelentősen csökkenti a magyar vállalkozások reklámcélú kiadásait is azzal, hogy eltörölné a szakmában alkalmazott úgynevezett bónuszrendszert, emellett egy fix, az ágazat versenyképességét és fejlődését garantáló díjmértéket ír elő.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat a 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslattal szoros egységet alkot. A javaslat legfontosabb célja a központi költségvetés és a törvények összhangjának megteremtése, a költségvetés zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása, így a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás támogatása.

Tisztelettel megköszönöm a parlamenti vitában részt vevő pártok aktivitását, a benyújtott módosító javaslatokat, az Állami Számvevőszék itt elmondott véleményét, amelyet természetesen külön fogunk majd elemezni, értékelni. Arra kérem az Országgyűlést, hogy a holnapi nap folyamán a támogatott módosító javaslatot és magát a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 289 2015.06.08. 5:03  274-289

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A tőkepiaci szabályozás egy fontos kérdéskör. Különösen sajnálatos aktualitást adtak a szabályozás továbbfejlesztésére és megerősítésére az elmúlt hónapok eseményei, botrányai. A benyújtott törvényjavaslatnak nagyon fontos fogyasztóvédelmi tartalma van, így örömmel vettük az általános és részletes vitánál is tapasztalt képviselői aktivitást, hiszen a pénzügyi stabilitás, a pénzügyi szektorba vetett bizalom megerősítése a gazdaság, a fejlődés és a társadalom érdeke is. A törvényjavaslat fő vonalát a tőkepiac szabályozásának további modernizálása, valamint a pénzügyi intézmények felügyeletének megerősítése adja, de vannak a hitelintézeti szektort érintő javaslatok is.

Egyes új szabályok indoka az uniós szabályok módosulása, ami szükségessé tette a hatályos magyar szabályozás felülvizsgálatát. A benyújtott módosító javaslatok számos területet érintenek. A módosító javaslatok túlnyomó többsége azonban technikai, pontosító jellegű, amelyek célja a jogalkalmazás egységesítése és az egyértelmű jogértelmezés biztosítása. Egyes módosító javaslatok átmeneti rendelkezésekkel egészítik ki a szabályozást annak érdekében, hogy a folyamatban lévő eljárások esetén alkalmazandó szabályok egyértelműek legyenek. A módosító indítványok közül kiemelendő az ügyfelek által az értékpapírjaik állományára vonatkozó lekérdezési lehetőség teljessé tételére vonatkozó javaslat. Emlékeztetni szeretnék rá, hogy a lekérdezési lehetőség az MNB honlapján lesz elérhető minden értékpapír-számlavezetési szolgáltatást igénybe vevő ügyfél számára, biztosítva ezáltal annak a lehetőségét, hogy havi gyakorisággal ily módon is ellenőrizhesse értékpapírszámlájának aktuális helyzetét.

A kormány által is támogatott módosító indítványok elfogadása esetén a befektetési szolgáltatók ügyfél-tájékoztatási szabályai is tovább finomodnak, és az engedélyköteles tisztségviselőkre vonatkozó egyes ágazati szabályokban szereplő rendelkezések is egységesebbé válnak.

A törvényjavaslathoz benyújtott, a társasági adózást szabályozó törvény módosításához kapcsolódó javaslat nem változtat abban a tekintetben, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezési alapja részére az alap záró beszámolójának elfogadásáig előleget befizető adózó által megelőlegezett, de meg nem térült követelés összegét az adózó egy meghatározott sorrendiséget követve érvényesítheti meghatározott adónemekben a fizetendő adója csökkentéseként.

(20.30)

Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézeti szektort érintő módosítások közül ügyfélvédelmi szempontból is kiemelt jelentősége van annak, hogy a betétállományok, hitelállományok átruházása zökkenőmentesen, ugyanakkor a szerződő felek érdekének maximális figyelembevételével történjen. Mindezek érdekében a betétállományok átruházása esetén már a konkrét átruházás megtörténte előtt legalább 60 nappal értesíteni kell a betéteseket az átruházás szándékáról, valamint az értékesítésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás napjáig jogosult a szerződését díjmentesen felmondani. A hitelállományok átruházása esetén pedig garanciális szempontból is rögzítésre került, hogy a szerződési feltételek átruházásával összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, a díj, a költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.

Az elmúlt időszak történései is megmutatták, hogy mekkora jelentőséggel bír a szabályozott intézmények informatikai rendszerének zártsága, megakadályozandó a rendszerekhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint az észrevétlen módosítást. Mindezek érdekében a benyújtott módosító indítványok az egyes ágazati törvények módosításával rögzítenék, hogy a szabályozott intézményeknek, hitelintézeteknek, befektetési vállalkozásoknak, biztosítóknak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítaniuk kell az általános információbiztonsági, zártsági követelmények teljesülését, amit rendszeresen, megfelelő időközönként arra alkalmas külső szakértővel is felül kell vizsgálni.

Tisztelt Országgyűlés! Az új szabályok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer intézményének biztonságos működését, felügyeletének erősítését szolgálják, ezáltal növelik az ügyfelek, a befektetők védelmét. Köszönjük együttműködésüket, a kormány által támogatott módosító javaslatokat, és természetesen az egész törvényjavaslat megszavazását kérjük a parlamenttől. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 4 2015.06.15. 5:03  1-4

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azzal kezdem, hogy mutatok önnek egy április 19-ei hírt (Felmutat egy papírt.), az a címe a hirado.hu tudósításának, hogy „Szigorítaná a pénzügyi szektor szabályozását az LMP”, tehát április 19-én még önöknek az volt a véleményük sajtótájékoztatón, hogy a pénzügyi felügyeletről szóló szabályozást szigorítani kell. Azonban, amikor eljött a szavazás ideje, akkor önök mást mondtak és máshogy szavaztak; mást beszéltek és mást tettek. Azt beszélték, hogy szigorítás szükséges, de amikor meg kellett volna nyomni a gombot és elfogadni a törvényt, hogy mielőbb hatályba lépjen a szigorúbb ellenőrzési rendszer, akkor önök ez ellen szavaztak. Ezt nem lehet szépíteni. Ezt úgy nevezik a sportban, a fociban, hogy öngól. (Derültség az LMP soraiban.) Tehát az LMP öngólt rúgott, és most mint egy rossz edző magyarázkodik, hogy ez nem is úgy van, nem is így van, ezt nem is így gondolták, meg egyébként a felügyelőbizottság, meg egyébként a s a többi, s a többi ‑ mellébeszélés az egész. (Dr. Schiffer András: Van felügyelőbizottság vagy nincs felügyelőbizottság?)

Az a nevük, hogy Lehet Más a Politika. Mint kiderült, nem lehet más a politika, mert az ellenzéknek minden pártja így cselekedett, egységesen. Az LMP politikája nem lehet más, hanem ez a politika; az a politika, amit Sallai R. Benedek képvisel önök között, hogy miközben a parlamentben föláll és kritizálja a földpályázati rendszert, addig egyébként éppen ő ennek a legnagyobb nyertese. (Dr. Schiffer András: De mekkora…?) Mint kiderült, több mint 200 hektárt nyert. (Dr. Schiffer András: Nulla hektárt!) Most már nem is olyan sok az a 200 hektár, miután az LMP-s képviselő nyerte. Ez az önök politikájának a lényege, ez jól mutatja.

Két héten belül kétszer bújt ki a szög a zsákból, egyszer Sallai R. Benedek úr földpályázati rendszerével, aki egyébként nem is ennyit akart elnyerni, hanem mint kiderült, ennek a tízszeresét (Dr. Schiffer András közbeszól.), tehát az LMP-s oligarchaságra való vágyás már Sallai R. Benedekben megvan. Ugyanígy jártak ezzel a törvénnyel is, ugyanis, ha kimondják, ha nem, az történt, hogy minden akaratuk ellenére nem támogatták az előterjesztést, és bizony így a brókerek pártjára kerültek (Derültség az LMP soraiban.), ha tetszik, ha nem tetszik. Azzal, hogy nem támogatták a szigorítást és az átalakítást, és ezáltal a törvényjavaslat nincs elfogadva, az LMP erre az oldalra állt.

Úgy gondolom, hogy a kormány e tekintetben mindent megtett annak érdekében, hogy először is a brókerbotrány ügye a hatóságok által a lehető leghamarabb felderítésre kerüljön, és hogy a felelősöket mihamarabb utolérjék, és méltó büntetésüket elnyerjék, hiszen példátlan gyorsasággal indult el a nyomozás, a számonkérés, illetve több elkövető is már előzetes letartóztatásban van.

(11.10)

De ugyanolyan példás volt a szabályozás is, hiszen a botrány kirobbanását követő néhány héten belül már a parlament előtt volt a szigorításról szóló szabályozás, amiről éppen beszélünk, az elmúlt héten lett volna a zárószavazása, ha ezt önök nem akadályozzák meg. Igenis, a szabályozás terén is lépett a kormány gyorsan, és úgy gondolom, hogy elvégezte azt a munkát, amit egy felelős kormánynak ilyen helyzetben tennie kell. De ugyanolyan felelősséggel járt el a kártalanítás terén is, hiszen felmérve a helyzetet az Országgyűlés ‑ képviselői javaslatra ‑ meghozta azokat a törvényeket, amelyek által a kártalanítás igazságos lesz az emberek számára.

Azt gondolom, hogy a kormánynak (Közbeszólások az LMP soraiból.) és az Országgyűlés kormánypárti többségének lelkiismeret-furdalása ebben a kérdésben nem lehet, lelkiismeret-furdalása csak az ellenzéknek lehet, és jelen esetben a Lehet Más a Politika frakciója öt tagjának, akik nem támogatták azt, hogy Magyarországon szigorúbb felügyeleti és ellenőrzési rendszer alakuljon ki, nem támogatták azt, hogy többet ilyen botrány, ilyen brókerbotrányok sorozata Magyarországon ne jöjjön létre.

Úgy gondolom, hogy a Lehet Más a Politikának előbb-utóbb el kell számolni az emberek irányában amiatt, hogy ezt a törvényjavaslatot nem támogatták. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 16 2015.06.15. 5:08  13-16

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal kezdem, hogy ha önnek bármilyen tudomása van arról, hogy bárki is bűncselekményt követett el, vagy annak gyanúja önben fölmerül, hogy bennfentes információval rendelkezett és azzal visszaélt a brókerbotrány kapcsán, legyen az politikus, aki ezt elkövette vagy nem politikus, legyen az fideszes vagy nem fideszes, fáradjon be, legyen szíves, a hatóságokhoz, és tegyen följelentést. Egyébként erre az országgyűlési képviselői esküje is kötelezi, ne pedig sejtessen itt dolgokat, ne pedig handabandázzon itt, ne pedig mutogasson a kormánypárti politikusokra, miközben egyébként semmit nem tud. De ön úgy gondolja, hogy mint ellenzéki politikus ezt megteheti.

Egyébként ön és az önök pártja a második a mai napon itt a parlamentben, aki mosakszik. (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.) Mosakszik, mert elkövettek egy súlyos hibát, az elmúlt héten nem szavazták meg a pénzügyi felügyeleti ellenőrző rendszer szigorítását. Elkövették ezt a hibát, mind a három ellenzéki párt, és most nyilván magyarázkodni kell a nyilvánosság előtt, hogy ezt miért nem tették meg. (Dúró Dóra: Nekünk nem kell magyarázkodni.) Egészen mást beszél ön, frakcióvezető-helyettes úr és a Jobbik, és teljesen mást cselekszik. Amikor ki kell állni a nyilvánosság elé, ugyanazt csinálják, mint az LMP, mondják, hogy ilyen szigorítás, olyan szigorítás szükséges, ön 2010-ben be is nyújtotta ezt, de 2015-ben, amikor itt volt a parlament előtt, akkor pedig nem szavazta meg, sem ön, sem pedig a frakciója.

Tehát úgy gondolom, hogy önök mást kommunikálnak, és teljesen mást döntenek. De nem ebben a kérdésben vannak így egyedül. Néhányat fel tudnék sorolni. Ezek közül egyet kiemelek, jó? Az európai uniós tagságunk kérdését.

(11.40)

Nem ez az első jobbikos eset, hogy 2010-ben máshogy gondolják, 2015-ben meg megint máshogy gondolják. Az Európai Unióról is azt gondolták, Vona Gábor pártelnök úr sok tízezer ember előtt kijelentette, hogy bizony az Európai Unióból ki kell lépni. Ma már ő tagadja a parlamentben, magyarázkodik, hogy ő ilyet nem is mondott, nem is így gondolja. (Szilágyi György: Ez hazugság!) De ugyanez a helyzet, mondjuk, a Magyar Gárdával kapcsolatos álláspontjukkal, a Betyárseregről kialakított álláspontjukkal. Ma már minél távolabb legyenek ezek (Boldog István: Álláshalmozás!), holott, úgy tudom, a Jobbik éppen az ő alapjukon, csírájukon jött létre, és végzi ma is tevékenységét.

Vagy egy apróság, hogy a pártelnök úr azt mondja, felgyulladt egy zászló, nem pedig az igazat mondja, hogy felgyújtotta egy jobbikos az Európai Unió zászlaját. Ilyen apróságok (Zaj a Jobbik padsoraiból. ‑ Dr. Schiffer András: És hol van az uniós zászló?), amelyek egyébként a Jobbik politikájára rávilágítanak (Dr. Schiffer András: Hova lett az uniós zászló?), rávilágítanak arra, hogy bizony másként beszéltek és gondolkodtak korábban (Dr. Schiffer András: Hova lett az uniós zászló?), mint 2015-ben. És ehhez persze segítséget kapnak Schiffer András LMP-s frakcióvezető úrtól. (Derültség a Jobbik és az LMP padsoraiból. ‑ Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Zöldfasiszták!) Szerintem a frakcióvezető úr át is ülhetne a Jobbik frakciójába is, ott folytathatná az ordibálását a felszólalásom közben. (Dr. Schiffer András: Hol az uniós zászló?)

Tehát amikor ön a Fideszt kéri számon, akkor azt javaslom, hogy előbb ön számoljon el a felvetett kérdésben. Például abban, hogy Lukács László frakciótársuk ügyvédi irodája Karcagon (Dr. Schiffer András: Egy feljelentés nem elég?) a Kun-Mediátor közvetlen szomszédságában van. (Nagy zaj, közbeszólások a Jobbik padsoraiból. ‑ Farkas Gergely: Feljelentés volt!) A mai napig nem tisztázták (Burány Sándor: Hihetetlen!), hogy ez az ügyvédi iroda részt vett-e a Kun-Mediátor tevékenységében, adott-e jogi segítséget, segített-e az ügyfelek felhajtásában. A mai napig nem adtak rá egyébként választ (Dr. Schiffer András: Egy feljelentés nem elég?), hanem engem fenyegettek meg, mert el mertem ezt mondani a parlamentben, és majd bíróságra kell ezért mennem. (Dr. Schiffer András: Hamis vád!)

Válaszoljon először a Jobbik arra, hogy mi történt a 2010-es álláspontjukhoz képest! 2010-ben még a pénzügyi felügyeleti rendszer szigorításának pártján álltak, most pedig az ellen vannak, mert az ellen szavaztak. Erre kell önöknek most választ adni, és nem a Fidesznek, önöknek! Válaszoljanak arra is, hogy miért álltak a brókerek pártjára! Mert azzal, hogy leszavazták ezt a törvényt, és nem hagyták, hogy minél előbb hatályba lépjen, leszavazták, és a brókerek pártjára álltak, nem pedig a betétesek pártjára. Korábban még a betétesek pártján voltak, legalábbis a kommunikációjukban. De van még lehetősége a Jobbiknak javítani, ugyanis a törvényjavaslatot vissza fogjuk hozni az Országgyűlés elé, és arra kérjük a Jobbikot is, hogy változtasson az álláspontján (Szilágyi György: Nyilvánosságra hoztátok, hogy hova lett a pénz a Quaestorból?), álljon az ország érdeke mellé, álljon a sok-sok betétes ember mellé (Szilágyi György: Nyilvánosságra kell hozni!), és szavazza meg a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 32 2015.06.15. 5:28  21-50

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által az elmúlt években megvalósított fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság immár fenntartható növekedési pályára állt. A legfrissebb makrogazdasági adatok is arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdaság 2013-ban beindult növekedése tovább erősödött, és tartóssá vált, így kialakult egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet. A kormány célja, hogy ezt a fejlődést és a gazdasági folyamatok kiszámíthatóságát 2016-ban is fenntartsa.

A 2016. évi költségvetés korai elkészítése és a parlament általi elfogadása a biztonságot és a kiszámíthatóságot hordozza magában azzal, hogy Magyarország már az év közepén rendelkezik a jövő évi költségvetés részletes számaival, a tervezett hiány és adósság mértékével.

(12.30)

A 2016. évi költségvetési törvényjavaslat ugyanúgy tudatos, előre megtervezett folyamat alapján készült el, mint a kormány által benyújtott korábbi költségvetések. A kormány költségvetés-politi­kájának középpontjában a kezdetektől a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés egymástól elválaszthatatlan céljai állnak. Ezért a 2016-os költségvetés legfontosabb jellemzője, az emberek mindennapi életét megkönnyítő költségvetés tervezésének egyik fő szempontja a családok terheinek csökkentése. Jövőre több pénz marad a magyar családoknál, többet fordítunk a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatására, a nyugdíjak értékének megőrzésére, illetve munkahelyteremtésre.

A 2016. évi költségvetés az adócsökkentés költségvetése is. Ennek megfelelően 2016-ban a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra történő csökkentése 4 millió dolgozó magyar embernek jelent jövedelemnövekedést, az intézkedés 120 milliárd forintot hagy a magyar családoknál. A két gyermeket nevelő családok által érvényesíthető családi adókedvezmény négy év alatt fokozatosan a kétszeresére emelkedik, 2016-ban a jelenlegi havi 10 ezer forintról 12 500 forintra. A sertéstőkehús áfakulcsának 5 százalékra történő csökkentésével a kormány egy újabb intézkedéssel javít a családok helyzetén.

Az állami közszolgáltatások díjának, illetékének a csökkentése, az állami rezsicsökkentés 10 milliárd forint megtakarítást jelent a cégeknek, a családoknak. A kormány az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztésével is támogatja a rászoruló családokat: 2016-tól a teljes alsó tagozaton ingyenessé válik a tankönyvellátás, a felsőbb évfolyamokon pedig a rászorultság figyelembevételével kerül biztosításra ez a szolgáltatás.

A családok támogatását és ezen belül a gyermekétkeztetési feladatok finanszírozását a kormány mindig is kiemelt feladatként kezelte. Az ingyenes bölcsődei és óvoda gyermekétkeztetés kiterjesztése keretében már 2015 őszétől a jelenleginél akár 230 ezerrel több gyermek étkezhet térítésmentesen. E kiemelt célkitűzés megvalósítása 2016-ban is folytatódik.

A 2015 júliusától átlagosan 30 százalékos emeléssel elinduló fegyveres és rendvédelmi életpálya­modell keretében 2016-tól további 5 százalékkal nőnek a bérek. 2016 júliusától megkez­dődik a kormány-tisztviselői életpályamodell beve­zetése, amelyhez a céltartalékban áll rendelkezésre a megfelelő fedezet.

Folytatódik a pedagógusok béremelése az életpályamodellben foglaltak szerint. 2017-ig minden évben növekszik az ágazatban dolgozók bére, emellett 2016-ban a pedagógusok minősítésének előreha­ladása is hozzájárul a bérek emelkedéséhez.

Az egészségügyi ágazat területén az egészségügyi szakdolgozók, orvosok tekintetében elsősorban a mozgóbérek területén, míg a fiatal szakorvosok vonatkozásában jövedelmi helyzetük javításában történik előrelépés. Mindezek mellett a szociális ágazati bérpótlék a következő évben is fennmarad. A már tavaly elindult és idén felfutó új pályázati ciklusnak köszönhetően jövőre mintegy 1000 milliárd forint uniós forrás juthat a kedvezményezettekhez. Ezt egészítik ki 100 milliárd forintos nagyságrendben a megyék és megyei jogú városok gazdaságfejlesztési programjaira jutó források.

Összességében tehát a 2016. évi költségvetés Magyarország hosszú távú gazdasági esélyeinek javulását, nemzetközi versenyképességünk növeke­dését és az emberek jólétének emelkedését egyaránt biztosítja.

Ennyit gondoltam a vita kezdetére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 50 2015.06.15. 4:39  21-50

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolatot szeretnék mondani az ellenzék által benyújtott módosító javaslatokról. A Jobbik képviselőcsoportjának módosító indítványai összesen 776,4 milliárd forintos hiánynövekedést okoztak volna a 2016-os központi költségvetés számára, például teljesen megszűnt volna a rendkívüli kormányzati intézkedés, de több más előirányzat is lenullázásra került volna, az adóbevételeket pedig 187,5 milliárd forinttal csökkentenék. Így, ahogy számolom, 2 százalékkal nagyobb hiányt terveztek volna. A többi ellenzéki javaslatoknál ez az arány még nagyobb. Ebből is látszik, hogy igazából ők sem gondolták át felelősen a módosító javaslatokat, mert ha átgondolták volna, akkor illeszkedett volna legalább ahhoz, hogy a költségvetési hiány ne növekedjen, az adósság ne növekedjen. Viszont egyik ellenzéki párt sem tudta követni ezt a kormányzati logikát.

Például az LMP 1479 milliárd forintos hiánynövekedést generált volna, ha minden módosító javaslatukat elfogadjuk. Ez adósságnövekedést jelentene, adóemelést jelentene az emberek számára; nem tudta támogatni a kormány. Az MSZP 1545,9 milliárd forinttal rontotta volna az államháztartás egyenlegét, ha minden módosító javaslatukat elfogadjuk. Ő több előirányzatot kitörölt volna a költségvetésből, és több mint 1000 milliárd forinttal növelte volna az adóbevételeket, szintén adóemelés és adósságnövekedés jellemzi a módosító javaslatait. Nem tudta elfogadni a kormánypárt gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, adósságcsökkentésre, családok támogatására vonatkozó logikáját, prioritását, ezért nyilván a kormány nem tudta támogatni. Ha elfogadjuk az MSZP módosító javaslatait, akkor a költségvetést több mint 5 százalékos hiánnyal tudtuk volna elfogadni, ami az Európai Unióban teljesen elfogadhatatlan. Az ellenzéki képviselők összesen több mint 4000 milliárd forinttal rontották volna le a központi költségvetés egyenlegét, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan a kormány számára.

Támogatja viszont a kormány a Költségvetési bizottság összegző módosító javaslatát, amelyből kiemelnénk a hitelezési aktivitás növelésére vonatkozó bankadó-visszatérítést, illetve 12 milliárd forint többlettámogatást a nemzetgazdasági támogatásokra. Ezen előirányzatokból kapacitásbővítő, kapacitástermelő beruházásokra fog több támogatás jutni, ezáltal növelve a termelékenységet és a munkahelyek számát.

Több szervezetet támogat az összegző módosító indítvány, például a 100 Tagú Cigányzenekart, a Batthyány Lajos Alapítványt, de 500 millióval több fog jutni a hadigondozásról szóló törvény alapján egy közalapítvány számára is a hadiárvák juttatásainak növelésére. Több állami intézmény felújítását is támogatja a kormányzat, a Budai Vigadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus felújítását vagy a lakiteleki Népfőiskola rekonstrukcióját.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a költségvetés a módosító javaslatok elfogadása után is az eredeti célt biztosítani fogja, a GDP 2 százalékos hiányát nem fogja meghaladni az elért hiány, a költségvetés teljesül.

Végezetül szeretném megköszönni minden képviselőcsoportnak, országgyűlési képviselőnek a vitában való részvételét, a benyújtott módosító javaslatát. A kormány jó szívvel ajánlja az Országgyűlés számára, hogy a holnapi nap folyamán a módosító javaslatokat szavazza meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 224 2015.06.15. 2:09  217-228

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ön előtt Schiffer András frakcióvezető úr kétszer nem fogadta el a minisztert válaszadónak, mert azt mondta, hogy nem tartozik az NGM, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe az, amit kérdezni szeretne. Ha Schiffer Andrásra ez igaz volt, akkor önre még jobban igaz: nem gondolja komolyan, hogy a nemzetgazdasági minisztertől kell megkérdezni a Magyar Nemzeti Bank vezetői jövedelmére vonatkozó szabályozást, illetve összegszerűséget, azt meg aztán ‑ hogy is mondjam? ‑ méltatlannak tartom, hogy a legfőbb ügyész feleségét idehozza és azt kérdezi tőlem, a legfőbb ügyész aszerint hozza-e meg a döntését, hogy feleségének a Magyar Nemzeti Banknál mennyi a fizetése. (Tukacs István: Pofátlanul magas. ‑ Dr. Józsa István: Vissza a 98 százalékkal!) Megmondom őszintén, hogy ez méltatlan kérdés az LMP-től, nem beszélve az ön személyéről.

Annyit szeretnék hozzátenni és elmondani, nyilván ön is tudja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a tevékenységét a kormánytól függetlenül végzi (Zaj az MSZP soraiban.) ‑ ezt a 2013. évi CXXXIX. törvény írja elő ‑, és kérem, hogy ezt tartsuk tiszteletben, ön is és azok az ellenzéki képviselők is, akik mögöttem nevetgélnek, illetve beszólogatnak.

Ami a jövedelmet illeti: a jegybank igazgatóinak jövedelme a hazai bankszektor átlagos vezetői bérszintjéhez igazodik. Persze, ezt lehet önnek vagy másnak kritizálni. (Schmuck Erzsébet: Ez közpénz!) Az mindig hálás ellenzéki téma, hogy úgy gondoljuk, másnak a fizetése magas. Erről önnek meglehet a véleménye, ez a valóság. (Zaj az MSZP soraiban.)

Az MNB elnökének és alelnökeinek, valamint a monetáris tanács tagjainak a fizetése pedig a bankszektor hasonló szereplői fizetésének a negyede-ötöde. Ítélje meg ön, hogy ez sok vagy kevés ‑ jó? Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 228 2015.06.15. 1:19  217-228

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. (Zaj az MSZP soraiban.) Sajnálom, hogy nem reagált arra, amit elmondtam az előbb, hogy az MNB elnökének, alelnökének és a monetáris tanács tagjainak a bankszektorhoz mérten mennyi a fizetése: negyede-ötöde. Miért nem reagált arra, hogy ezt sokallja vagy nem sokallja?

Egyébként pedig a Magyar Nemzeti Bank örülhet az ön felszólalásának, hiszen ha jól értettem, sorozatban dicsérte meg a tevékenységét, hogy nyereséget termel (Derültség az LMP soraiban.), hogy a vagyonát gyarapította. (Zaj az MSZP soraiban.) Azt elfelejtette mondani, hogy részt vett a magyar gazdaság növekedésének elindításában, kitalálta a növekedési hitelt, és több száz milliárd forintot pumpált a gazdaságba a kereskedelmi bankok helyett, és ezzel hozzájárult az ország gazdaságának az elindulásához.

Ami pedig a többit illeti: meg kell nézni, hogy más országokban ‑ Angliában, Németországban, Olaszországban, Ausztriában ‑ a jegybankok ugyanezt a tevékenységet végzik. (Zaj.) Köszönöm Schiffer úrnak az újabb ordítozását felszólalásom közben. Most már kezdek hozzászokni, hogy ez az új LMP-stílus és Schiffer-stílus. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 8 2015.06.16. 5:08  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A fordulat, amiről beszél, az 2010-ben megtörtént. Olyan fordulat történt az adózásban Magyarországon, amely igazságos, és egyértelműen a dolgozó, a jövedelmet szerző emberek érdekét szolgálja. Fordulat történt, hiszen 2010-ben még háromkulcsos adórendszer jellemezte a személyi jövedelemadó-rendszert a szocialisták idején. Ne feledjük, hogy akkor még a legmagasabb adókulcs 40 százalék volt, ezt próbálták csökkentgetni kisebb-nagyobb sikerrel.

A Fidesz-KDNP-kormány azt a célt tűzte ki, hogy a megszerzett jövedelmek adóját csökkenteni kell, úgy a magánemberek, mint a társaságok esetében.

(9.30)

Csökkenteni, ugyanakkor pedig az adózás súlyát a forgalmi és fogyasztási adók irányába kell eltolni. Ennek szellemében született meg az egykulcsos adórendszer. Az egykulcsos adórendszer lényegesen igazságosabb és teljesítményre ösztönzőbb, mint a többkulcsos. Hiszen a többkulcsos adórendszernek az a jellemzője, hogy minél magasabb jövedelmet szerzel, annál több az elvonás. A jelenlegi rendszer pedig arra ösztönöz, hogy minél több jövedelemhez jutsz, az egy kulcs miatt az adóterhelés arányosan kevesebb.

A szocialisták akkori rendszere, amely szerint a minimálbér adója 0 százalék volt, egy rossz rendszert alakított ki, hiszen a vállalkozók zömében, mintegy 600 ezer embert minimálbéren tartottak, mondván, hogy itt még nem kell adót fizetni. Lényegében ez egy elvárt jövedelem volt az idő tájt, és bizony arra ösztönözte a vállalkozásokat, hogy sokszor adózatlanul egészítsék ki ezen emberek jövedelmét. Ez a rendszer az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszerrel lényegében megszűnt, igazságossá vált, és így az akkori 1,8 millió ember helyett, hiszen az MSZP idején összesen 1,8 millióan fizettek Magyarországon személyi jövedelemadót, most 4,1 millió ember fizet személyi jövedelemadót.

De máshogy gondolkodott az MSZP a családi adókedvezmény rendszeréről is, hiszen 2010-ben mindössze 12 milliárd forintot fordítottak erre, és 106 ezer embert érintett a családi adókedvezmény rendszere. (Gőgös Zoltán: Minimálbéren nem volt adója, ember, nem baj?) Most, 2015-ben ez 240 milliárd forint volt, és több mint 1 millió 100 ezer embert érintett. Ráadásul a minimálbér akkori rendszere igazságtalan volt, hiszen éppen a családi adókedvezményt nem tudták igénybe venni az emberek. (Gőgös Zoltán: De miért? Nem volt adója, ember!) Akkor egymás mellett dolgozott két esztergályos, az egyiknek volt adója, a másiknak nem volt adója, az egyiknek volt két gyermeke, az nem tudta igénybe venni az adókedvezményt. Tehát igazságtalan volt. A jelenlegi rendszer lényegesen igazságosabb.

A Fidesz-KDNP-kormány kialakította azt a rendszert, hogy ahol két vagy több gyermek van a családban, lényegében a bruttó bér egyezzen meg a nettó bérrel, hiszen lehetővé tette, hogy az adókedvezményt a járulékokból is igénybe tudják venni. Ma már a családi adókedvezmény meghatározó része a személyi jövedelemadó-rendszernek.

De más politikát folytat a Fidesz a rezsicsökkentés terén is, hiszen önök emelték a gáz, a villamos energia díját (Közbeszólások az MSZP soraiból.), a Fidesz pedig csökkentette. Ez is a kiskeresetűeknek jelent jövedelmi előnyt. Ennek meg is jöttek az eredményei, hiszen egyrészt növekedett a fogyasztás az elmúlt években Magyarországon, a kiskereskedelmi forgalom, az emberek jövedelmének vásárlóértéke 2010-től közel 11 százalékkal nőtt.

A cél tovább csökkenteni a magánszemélyek és a társaságok jövedelmének adóterhét. Ez egyértelmű cél, és ebben megegyezik az MSZP-vel az elképzelésünk, hiszen 5 és 10 százalékos személyi jövedelemadóról beszél az MSZP. A Fidesz is azt mondja, hogy a jelenleg 16, majd jövőre 15 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot 10 százalék alá kell vinni. Ezért dolgozunk, és ezt a célt el fogjuk érni, hogy egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer legyen Magyarországon. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 36 2015.06.16. 8:53  23-37

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvényjavaslat és az adótörvény-javaslat vitájának végéhez érünk, és néhány perc múlva remélhetőleg szavazunk is e két törvényjavaslatról. Nagyon érdekes tapasztalatokat lehet leszűrni a vitából, különösen most az adózással összefüggő egyes törvényekről szóló vitából.

Először is azt kell elmondanom, hogy ez a törvényjavaslat az elmúlt 15 év legrövidebb törvényjavaslata, adótörvénycsomagja, ez azért kifejez valamit; kifejezi azt, hogy úgy gondolom, kiszámíthatóvá vált a kormányzat adópolitikája, és a szükséges változásokat most már nem nagy terjedelemben kell az Országgyűlés elé terjeszteni, hiszen nem egy rendszerszerű átalakításról van szó, hanem igazából csak maguknak az egyes adóknak a mértékbeli módosításáról, esetleg a kedvezmények bővítéséről. A második érdekessége ennek a törvényjavaslatnak, hogy lényegében nem tartalmaz többletterhelést, adónövekményt. Maga az előterjesztés csak az adócsökkentésről, a közterhek csökkentéséről szól.

Engedjék meg, hogy a felszólalásom elején egy-egy mondatban reagáljak az ellenzéki képviselők felszólalására, illetve javaslatára; a módosító javaslataira majd később.

Üdvözöljük az MSZP hihetetlen pálfordulását, ami a személyi jövedelemadó törvény átalakítását illeti, mert ha jól értettem, akkor most már olyan személyeknek is adnának családi adókedvezményt az MSZP-sek, akiknek az adója ezt nem finanszírozza. Bizony, eddig nem ez volt a jellemző, éppen ellenkezőleg, amikor ők voltak többségben a parlamentben és kormányoztak, akkor ennek pontosan az ellenkezőjét tették. Magyarul: a családi adózás terén is rájött az MSZP arra, hogy amit a Fidesz csinál, az jó, és azt most ő mint ellenzéki párt szeretné megfejelni, még többet adni. Köszönjük szépen. Tessék figyelni, hogy mit csinál a Fidesz a családi adókedvezmény terén, és azt támogatni kell az MSZP-nek, és higgyék el, hogy még lehet, hogy az önök támogatottsága is nőni fog ezáltal.

A másik nagyon érdekes dolog, hogy rájött az MSZP, hogy van egyszázalékos személyi jövedelemadó-kulcs (Burány Sándor: Egyszázalékos? Egyszámjegyű, államtitkár úr! Picit koncentrálni tessék!), amiről mi beszélünk, hogy oda szeretnénk majd eljutni. Most 15 százalék lesz, és később ez tovább fog csökkeni (Burány Sándor: Picit koncentrálni tessék!), és egyszámjegyű személyi jövedelemadó-kulcsot szeretnénk kialakítani. De nem úgy, mint önök, hogy rétegenként, hogy ennek ilyet, annak olyat, hanem mindenkinek ugyanazt a mértéket, 10 százalék alatti mértéket. Tehát ez is üdvözlendő, hogy a Magyar Szocialista Párt igazából a Fidesz elgondolását támogatja, hogy végre csökkenti a személyi jövedelemadó-kulcsokat, és azt szeretné 10 százalék alá vinni. Ne felejtsük el, hogy az önök kormányzása idején a személyi jövedelemadó kulcsa még 40 százalék is volt, meg 38 százalék, és a többi.

Az LMP felszólalását is szeretném megköszönni. Abból nem tudtam követni azt, hogy valójában az LMP milyen adórendszerbeli változásokat szeretne (Dr. Vas Imre közbeszól.), viszont azt megtudtam, hogy létezik Magyarországon Garancsi István meg Mészáros Lőrinc, de lényegében minden egyes felszólalásukból körülbelül ezt tudjuk meg, és azt, hogy a kormány mindig mindent rosszul csinál. Jó lenne megismerni az önök elképzelését egyébként az adórendszerről, hogy a családi adókedvezmény rendszerét önök támogatják vagy nem támogatják, hogy a személyi jövedelemadó rendszerében valóban adóemelést szeretnének-e végrehajtani. Tehát meg kell nyilvánulni ebben a kérdésben, és arról lehet véleményt mondani.

A Jobbiknak is köszönjük a felszólalásait és a termelést támogató adórendszert. Igazából ők is átfogalmazták azt, amit a Fidesz csinál valójában, hiszen azzal, hogy a társasági adót csökkentjük, azzal, hogy az európai uniós támogatásokat olyan beruházásokhoz, fejlesztésekhez fogjuk tudni nyújtani, amelyek munkahelyet teremtenek és értéket hoznak létre, és növelik hazánk GDP-jét, értéket hoznak létre, többletjövedelmet, ezzel lényegében az az adórendszer valósul meg, csak éppen önök adtak neki egy más nevet. Tehát lényegében önök is támogatják a kormányzat jelenleg bevezetett adórendszerét.

Nem gondolnám, hogy a törvényjavaslat tartalmát újra ismertetni kellene. Minden területen csökkentés és előrelépés a jellemző. Inkább csak azokat emelném ki, amelyek a vita során kerültek be, tehát módosító javaslattal kerülnek be az eredeti előterjesztéshez képest. Így a társasági adóban további kedvezményt vezet be a törvényjavaslat a növekedési adóhitelt érintően; bár ezt maga az eredeti javaslat is tartalmazta, viszont a hitelezés aktivitására vonatkozó bankadóra vonatkozó adókedvezményt abban az esetben, ha a vállalkozói hitelállományt növelni tudja egy-egy pénzintézet, hitelintézet, akkor a fizetendő adóját csökkenti, ennek maximális mértéke 10 milliárd forint.

Módosító javaslatként kerül be a törvényjavaslatba a közművezetékek adójának a kiterjesztése, hiszen lesz olyan közművezeték, amely már 2015-től is adókedvezményben fog részesülni, ez pedig az internet-hozzáférést biztosító hírközlési vezetékhálózat fejlesztése, bizonyos nagyságrend esetén ‑ amely 100 megabit/szekundum ‑ már 2015-től igénybe lehet venni ezt a kedvezményt. Ez is módosító javaslat, Kara Ákos képviselő úr módosító javaslatával kerül be az előterjesztésbe. Végül a települési önkormányzatok által adható iparűzésiadó-ked­vez­mény ‑ amely a háziorvosokra vonatkozik alapvetően ‑ mértéke az eredeti javaslathoz képest 10 millióról 20 millió forintra növekedhet.

(10.50)

Az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatokat nem tudta támogatni a kormányzat. Ennek egyszerű oka van, mert rendkívül nagy mértékű negatív egyenleget generáltak volna a költségvetésben. A Jobbik módosítói 187 milliárd, az MSZP-é 1000 milliárd, az LMP-é pedig 1500 milliárd forint mínuszt jelentettek volna. Ezek valójában nem adóbeli változások, hanem inkább adóosztogatásoknak minősülnek, és a költségvetés egyensúlyát pedig egyáltalán nem vették figyelembe a benyújtó képviselők. Azt veszélyeztették ezzel ‑ ha ezt elfogadná a parlament ‑, hogy hazánk valószínűleg visszakerülne a túlzottdeficit-eljárás alá, ami senkinek nem lehet érdeke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem önöket, hogy az ezután következő szavazáson a kormány által támogatott módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek. Mindenkinek köszönöm a vitában való részvételt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 41 2015.06.16. 3:01  38-89

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztő Képviselő Úr! E törvényjavaslat értelmében a Nemzeti Akkreditáló Testület 2016. január 1-jével megszűnik, feladatait az állam veszi át. Hatályát veszti a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVII. törvény. A beterjesztett törvényjavaslat rendelkezik a 2015. év folyamán a feladatkör átvétele kapcsán elvégzendő teendőkről. A törvény hatálybalépését követően nem nyújtható be új akkreditálási kérelem, a Nemzeti Akkreditáló Testület nem indíthat új eljárást, a folyamatban lévő eljárásokat 2015. december 31-ig le kell zárni, a jelenleg hatályos eljárásrendnek megfelelő módon.

A jelenleg köztestületi formában működő szervezet vagyona az állam tulajdonába kerül. A vagyon átadás-átvétele során az államot az iparügyekért felelős miniszter képviseli, és az átadás-átvételről 2015. december 31-ig jegyzőkönyv készül. A nemzeti akkreditálás folyamatos működtetése alapvető érdeke az érintett piaci szereplőknek. A törvényjavaslatban foglaltak szerint a köztestületként működő Nemzeti Akkreditáló Testület feladatát 2016. január 1-jétől egy költségvetési szerv veszi át. A jelenlegi szervezeti forma helyett egy hatékonyabb és a vállalkozások érdekeit jobban szolgáló szervezet jöhet így létre. Tekintve, hogy a nemzetközi előírások is elsősorban hatósági tevékenységként értelmezik az akkreditációt, a törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelően valóban indokolt, hogy egy ehhez a tevékenységhez rendelt hatóság lássa el a feladatokat.

Az újonnan létrejövő szervezeti keretek között az akkreditációs eljárások időtartamának csökkentésével és az eljárási díjak mérséklésével lehet a magyar vállalkozók számára hatékonyabbá tenni az akkreditálást. A magyar vállalkozások versenyképességének alapja, ha a rájuk nehezedő adminisztratív terheket, költségeket csökkenteni tudjuk.

A kormány a törvénymódosítás céljával egyetért. Hangsúlyozni szeretném, hogy a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakítása során különös figyelmet kell fordítani az akkreditálás folyamatosságának és szakszerűségének fenntartására annak érdekében, hogy az érintett vállalkozói kör valóban profitáljon a módosítással létrejövő jelentős változásokból.

Tisztelettel kérjük önöket, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg a parlament és fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 70 2015.06.22. 2:10  67-74

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Véleményem szerint, mielőtt egy szocialista politikus feltesz egy kérdést, azért mindig tekintsen egy kicsit hátra. (Dr. Józsa István: Tudjuk, PSZÁF!) Azért tekintsen hátra, mert a nyolcéves kormányzásuk alatt bizony egy-két dologról döntöttek, és azt, hogy milyen vehemenciával és mit kérdez, azért érdemes megfontolni a hitelesség szempontjából.

Ugyanis Burány képviselő úr elfelejtette elmondani, hogy annak a Magyar Nemzeti Bank-elnöknek, akit ők választottak meg itt a magyar parlamentben, Simor Andrásnak mennyi is volt a bruttó havi fizetése. (Gőgös Zoltán: Vissza is vettétek!) Ezt ön elfelejtette elmondani, ezért én elmondom: 8 011 800 forint/hó. (Derültség, moraj a Fidesz soraiban. ‑ Balla György: Ezek után még van képed beszélni? ‑ Dr. Józsa István közbeszól. ‑ Gőgös Zoltán: A többiek?) Ennek pontosan a negyedét keresi Matolcsy György, mint Simor András.

Kiabálnak a hátam mögött, hogy a többiek. Igen, az alelnökök fizetése sem volt másként. Az egyik alelnöknek 6 millió 409 ezer forint volt (Balla György: Bravó! Jó kérdés volt!), míg a másiké 5 millió 608 ezer forint. A jelenlegi alelnöki fizetések 1 millió 700 és 1 millió 800 ezer forintra tehetők. Azzal a plusszal, amit a képviselő úr emlegetett, azzal sem éri el az önök idejében lévő MNB-alelnökök fizetésének egyharmadát a jelenlegi alelnökök fizetése. (Gőgös Zoltán: Akkor miért van egymilliárdos bér?)

Azt gondolom, hogy a kormány igenis a törvényi szabályozással betartja a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek a fizetését, és megfelelő mértékben, nemzetközi összehasonlításban is alacsony a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek a fizetése.

Tehát a kérdésfeltevése egyrészt hiteltelen, másrészt valótlan. Köszönöm szépen. (Lázár János: Arcátlan! ‑ Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 74 2015.06.22. 1:05  67-74

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a képviselő úr elismerését és a dicséretét a Fidesz parlamenti többsége számára (Dr. Bárándy Gergely: Valamit félreértettél!), hiszen elismerte, hogy igenis a Fidesz vette le a negyedére a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fizetését. (Dr. Józsa István: A Polt felesége...!) Képviselő Úr! Lehet ezt a parlamentben folytatni, hogy mások fizetését idehozzuk név szerint. Hát, most ne haragudjon, az ön módszerével én a következőt mondom. Tudja, hogy önnek mennyi a fizetése? 997 ezer forint, ez több mint kilencszerese a minimálbérnek. (Gőgös Zoltán: A tied mennyi?) Négyszer akkora jövedelmet szerez itt, miközben egyébként mások fizetését (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) sokallja vagy kevesli ön, négyszer akkora jövedelmet szerez, mint Magyarországon az átlagfizetés.

Mondja, képviselő úr (Gőgös Zoltán: Szánalmas vagy!), van ennek értelme, hiteltelenül kérdezgetni itt a parlamentben mások jövedelmét? Mert véleményünk szerint nincs. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 163 2015.06.22. 2:16  160-163

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! ‑ aki most már újabban Sallai R. Benedeket is helyettesíti a parlamentben. Azt szeretném önnek mondani, hogy a mostani kormány az első a rendszerváltás óta, amely foglalkozik a migráció problémájával. A „Gyere haza, fiatal!” program kettő hónapja indult. Erre pontosan 100 millió forinttal költ többet a kormány, mint eddig bármely más kormány erre a célra. Eddig közel 1400 fő regisztrálta magát, százan megtalálták a potenciális munkahelyüket, a legelsők már munkába is álltak.

A programba együttműködő partnerként bevont több mint ötven vállalkozás mintegy 800 állást kínál az érdeklődőknek, elkötelezetten támogatva a magyar kormány egyik legfontosabb célját, hogy minden magyar állampolgár a lehetőségeihez, képességeihez igazodó megfelelő munkát találja meg itthon, és megszerzett tudásával, tapasztalatával a nemzetgazdaság fejlődését szolgálja.

Ami a kérdés második részét illeti, ugye, nem gondolja komolyan, képviselő úr, hogy a kormány szándékosan akadályozza, lassítja a külföldön született magyar gyermekek hazatérését azzal, hogy lassítja az ügyintézés folyamatát? A közigazgatás átszervezése éppen azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok hivatali ügyei rövidebb idő alatt, hatékonyabb módon kerüljenek elintézésre, és a korábbi működés során felhalmozott ügyhátralékokat minél gyorsabban meg lehessen szüntetni.

Szeretném tájékoztatni önt, hogy a Fővárosi Kormányhivatal még a szervezeti átalakítás előtt, tehát 2015. április 1-jét megelőzően elkezdett foglalkozni a különböző ügyhátralékok feldolgozásának lehetséges módjával. Ezen belül kiemelt figyelmet kapott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól átvett, az egyszerűsített honosítási eljárásokhoz kapcsolódó anyakönyvezés. Ez alapján szeretném megnyugtatni képviselő urat, kihasználva a kormányhivatali rendszerben rejlő lehetőségeket, az ügyhátralékok feldolgozása belátható időn belül meg fog történni, és a gyermekek hazajöhetnek Magyarországra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hiszen mindenkinek ez az érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 191 2015.06.22. 2:28  188-198

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány közel féléves szakmai előkészítést követően, 2015. május 19-én nyújtotta be a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kifejezett célja az Európai Unió új számviteli irányelvének az átültetése a hazai számviteli szabályozásba. A számvitel szabályai eddig is megfeleltek az uniós követelményeknek, és a törvényjavaslat elfogadásával ez a megfelelés továbbra is biztosított lesz.

A módosítások érintik a számviteli beszámolás minden lényeges elemét, a mérlegtől az eredmény­kimutatáson keresztül a szöveges kiegészítő adatokig. Ugyanakkor a módosítások jól illeszkednek a számvitel általános rendszerébe, ezért alkalmazásuk nem okoz nehézséget a vállalkozásoknak. Emellett a törvényjavaslat megfelelő időt is biztosít a módosításokra történő felkészülésre, hiszen az új, illetve a módosított előírásokat csak 2016. január 1-jétől kell majd először alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitája során egyetértés alakult ki annak szükségességéről. A szabályozás alapelveivel, így a törvényjavaslatban foglaltakkal a tisztelt képviselők egyetértenek. Ennek legfőbb oka az, hogy a törvényjavaslat egy olyan uniós irányelv által meghatározott szabályrendszer átvételéről rendelkezik, ahol az uniós irányelv adta tagállami mozgástér jelentősen behatárolt.

A törvényjavaslathoz csak néhány jogtechnikai, nyelvhelyességi és kodifikációs módosító javaslat érkezett, amelyeket a kormány is támogat. A javasolt változások talán legfontosabb eleme ‑ összhangban az új uniós számviteli irányelvvel ‑ a kisvállalkozásokra vonatkozó számviteli előírások további egyszerűsítése. Ezzel a céllal, azt hiszem, mindannyian egyetértünk.

A törvényjavaslatban szereplő módosítások elfogadása egyszerre szolgálja a magyar vállalkozások versenyképességét, és a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, valamint a hazai számviteli szabályozás teljes mértékben meg fog felelni az uniós követelményeknek.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 80 2015.06.23. 2:52  77-114

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt előterjesztő Képviselő Úr! A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása, ahogy képviselő úr is elmondta, bevezetheti az online kaszinójáték fogalmát, és meghatározza az online kaszinójáték-szervezés részletes törvényi szintű szabályait.

A bevezetni tervezett módosítás a hatályos szabályok szerint a távszerencsejáték egyik játéktípusaként ismert online kaszinójátékot a távszerencsejáték körén kívül önálló játékfajtaként szabályozza. A törvényjavaslat alapján a távszerencsejáték fogalmába kizárólag az online sportfogadás tartozna, míg az online kaszinójáték körébe az online kaszinójáték mellett az online kártyajáték-játékosok egymás elleni és játékos szoftver elleni verziója is bekerülne. A módosítás az online kaszinójáték koncessziós jogát a hagyományos játékkaszinó koncessziós joggal rendelkező szervezők részére a törvény erejénél fogva biztosítja, egyúttal kimondja, hogy a tevékenység tényleges végzéséhez az állami adóhatóság engedélye is szükséges.

A módosítás alapján az online kaszinójáték a távszerencsejátékhoz hasonlóan a pénzmosásellenes rendelkezések hatálya alá tartozna. Így a szervezőknek ellenőrizni kell a játékosoknak a játékra való regisztráció során megadott adatai valódiságát, elsősorban a személyiadat- és a lakcímnyilvántartó hatóság, a KEKKH adatbázisából való elektronikus adatlekérdezés útján. A szervező a hagyományos játékkaszinó és az online kaszinójáték játékosainak azonosításához szükséges adatokat a javaslat alapján egységes adatbázisban kezelheti. A javaslat tárgya az online szerencsejáték-szervezés, amely a 98/38/EK műszaki notifikációs irányelv alkalmazásában az információs társadalom szolgáltatásai körébe tartozik. Ennek következtében a javaslattal kapcsolatban a műszaki notifikációs kötelezettség vizsgálata folyamatban van. Ha a javaslatot az Európai Bizottsághoz műszaki notifikációs eljárás keretében be kell jelenteni, akkor a javaslat elfogadására és a zárószavazására csak a legalább három hónapos várakozási időszak leteltét követően kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a törvényjavaslat tárgyalásával egyetért, azt a parlamentnek megfontolásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 170 2015.06.30. 3:11  165-182

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisz­tériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hazai vállalkozások verseny­képességének növelése elsődleges nemzetgaz­dasági érdek. Ezt elsősorban megfelelő, minél világosabb, a vállalkozások életébe csak a legszük­ségesebb mérték­ben beavatkozó szabályozással tudja a jogalkotás segíteni. Ezt szolgálják a kormány bürokráciacsökkentő lépései.

A nemzeti akkreditálás jelenlegi formájában nem segíti elő a vállalkozások működését, sőt sokszor akadályozza azt. Több olyan nemzetközi és magyar vállalkozásról tudunk, amely 2013 óta nem tudja megszerezni bizonyos területeken az akkreditációt, holott nemzetközileg is jelentős és nagy múltú, megfelelőségi értékelésű vállalkozásról van szó.

A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló indítvány és a hozzá benyújtott módosító javaslatok hatásos garanciákat tartalmaznak arra nézve, hogy az akkreditálási eljárás olcsóbb és rövidebb legyen. Az eljárási határidők több hónappal rövidülnek csak a törvény erejénél fogva. Az akkreditálási eljárás két hónappal, a felügyeleti vizsgálati eljárás közel egy hónappal rövidül.

(16.50)

A jogorvoslati rendszer átalakításával további hónapokkal fog rövidülni az az időtartam, amelyet követően a vállalkozás elkezdheti az akkreditált tevékenységét. A kormány a végrehajtási rendeletek megalkotása során tovább fogja csökkenteni a jelenlegi adminisztrációs terheket. A módosító javaslatok megfelelően biztosítják azt, hogy az eljárások a Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnésével és az új akkreditáló szerv megalakulásával folytatódjanak, és a kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy az új akkreditáló szerv nemzetközi elismerése gyors és zökkenőmentes legyen.

A törvényjavaslat nemcsak az eljárások rövidüléséhez, de a hozzákapcsolódó költségek jelentős csökkentéséhez, egyes esetekben eltörléséhez járul hozzá. A törvényjavaslat szerint nem kell a jövőben a gazdálkodó szervezet adataiban bekövetkezett változásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ahogy nem kell az évente kötelező felügyeleti vizsgálatért sem fizetni. Ez százezres nagyságrendű megtakarítást eredményez önmagában. Meg fog szűnni például az a tarthatatlan helyzet, hogy az egy területen akkreditált kkv tulajdonosváltás esetén, önmagában e tény bejelentése miatt akár 150 ezer forintot kell hogy fizessen. Ez nem jelent költséget a jövőben a vállalkozásnak.

Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Akkreditáló Testület több mint hatszáz vállalkozást vagy hitelesítési tevékenységgel foglalkozó magánszemélyt akkreditál. Ezzel a törvénnyel, a közeljövőben elfogadandó végrehajtási rendeletekkel és díjrendelettel az ő sikerességük és nemzetközi versenyképességük növelésének irányába teszünk jelentős lépést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 8 2015.07.03. 5:08  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Végre van egy ügy, amiben az MSZP következetesen ugyanazt az álláspontot képviseli, és ez az ügy nem más, mint 150-200 ezer kereskedelmi dolgozó pihenésének az ügye. Az MSZP következetesen tudja most már vállalni néhány hónapja, hogy szembemegy ezekkel az emberekkel. Bár az MSZP a baloldal, a dolgozók, a munkavállalók pártja, ez a 200 ezer ember nem számít (Gőgös Zoltán: Fordítsd meg a lemezt!), Gőgös Zoltánnak se számít, következetesen szembemegy (Gőgös Zoltán: Térj a tárgyra!), ezeknek az embereknek dolgozniuk kell vasárnap, ezt mondja ki az MSZP. (Gőgös Zoltán: Elnézted!)

De nem minden ügyben ilyen egyértelmű az MSZP álláspontja, például a napokban abban a társadalmi, nemzeti ügyben, ami az olimpia rendezését illeti Budapesten és Magyarországon, lám, az MSZP álláspontja már szembefordult, ugyanolyan közvélemény-kutatások kimutatják, hogy a társadalom nagy többsége támogatja az olimpia rendezését, az MSZP mégis szembefordul ezzel az üggyel kapcsolatban.

Még érdekesebb az az ügy, bár ott is, ha mögé nézünk, következetes álláspontot tud képviselni az MSZP, például ez az illegális bevándorlás ügye (Gőgös Zoltán: Mi lenne, ha a vasárnapi zárva tartásról beszélnél?), hiszen emlékezzünk csak vissza, hogy 2004-ben mit is mondott az állampolgársági népszavazásról az MSZP. (Gőgös Zoltán: Tárgyra! ‑ Az elnök csenget.) Azt mondta az MSZP akkor, hogy nem szabad megadni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárságot, mert ide fognak jönni Magyarországra dolgozni a magyar emberek, és elveszik a másik magyar embertől a munkáját. Akkor, magyarul, a magyar emberekkel szembehelyezkedett a Magyar Szocialista Párt. És lám, most mi történik? Most ugyanez történik. Most viszont az illegálisan bevándorlók és törvénytelenül az országba lépők pártjára lép az MSZP. Szintén kivel helyezkedik szembe? A magyar emberekkel, a Magyarországon élő emberekkel szemben. Azt gondolom, hogy az MSZP álláspontja helytelen.

Ami pedig a vasárnapi munkavállalói pihenést illeti, ennek a 200 ezer embernek, ellenben önökkel mi nem azt mondjuk, hogy ezeknek az embereknek dolgozni kell, hanem azt mondjuk, hogy őket is megilleti a pihenés, a szabadidő eltöltése és a vasárnapnak nem a munkával való eltöltése.

(9.20)

Azt gondolom, hogy minden olyan álláspont, amit önök ezzel szemben elmondtak, megdőlt március 15. óta. Az ellátás biztosított, hiszen a 200 négyzetméter alatti kereskedelmi üzletek működnek, az egyötöd tulajdonnal rendelkező tulajdonosok dolgoznak, és azok családtagjai is dolgozhatnak ezekben az üzletekben. Én magam is meggyőződtem erről a saját városomban, Mezőkövesden, ahol több ilyen kis üzletet is fel tudtam keresni, mert éppen tejfölt akartam vásárolni, és lám, sikerült is a vasárnapi ebédhez beszereznem.

De ugyanígy a társadalmi fogadtatása is teljesen elfogadott, hiszen az MSZP-n kívül egyetlenegy szakszervezet, szövetség, érdekvédelmi szervezet sem lépett fel ez ellen (Gőgös Zoltán: De András!), hiszen elfogadták azt, és Gőgös Zoltán munkaerőhelyzetre vonatkozó jóslatai és ordítozásai nem váltak valóra. Nem váltak valóra, mert nem dolgoznak kevesebben a kereskedelemben, mi több, ugyanolyan munkanélküliségi helyzet van a kiskereskedelemben, és dolgozókat keresnek mind a mai napig, mint ahogy a vasárnapi boltbezárások előtt is ez a helyzet állt fenn.

És az sem lett igaz, amit önök nagy hévvel jósoltak, hogy majd csökkenni fog a forgalom, kevesebbet fognak az emberek vásárolni. Ez sem lett igaz. Az online pénztárkassza eredményei, számai kimutatják, hogy a kiskereskedelmi forgalom március 15-étől az azt megelőző időszakhoz viszonyítva összességében 11 százalékkal növekedett, a legfrissebb KSH-adatok szerint pedig a májusi kiskereskedelmi forgalom 5,2 százalékkal nőtt. Összességében tehát az önök érvei sem társadalmi, sem gazdasági szempontból nem valósak. Az ország igenis elfogadja ezt a döntést és alkalmazkodik hozzá.

És végül Lukács Zoltán, önnek mondom: volt egy nagy MSZP-s politikus, Kovács László, aki azt mondta, hogy nem közvélemény-kutatásokat kell nyerni. Ezt tudom önnek mondani a vasárnapi zárva tartásra is. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Lukács Zoltán: Ezért kell a népszavazás!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 98 2015.07.06. 4:11  95-101

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Úgy gondolom, és úgy gondolta a kormány is, amikor 2010-ben elkezdte a munkát ezen a téren is, hogy a legfontosabb feladat a válságban nem az, hogy állami lakásokat építsünk, állami bérlakásokat, hanem az, hogy a válságban bajba jutott embereken segítsünk; első lépésként azokon, akik jelzálog-devizahitelt vettek fel, azon a több százezer emberen, akiknek az volt a tét, hogy elvesztik a lakásukat, és ezzel elvesztenek mindent.

Az első feladat tehát, úgy gondolom, a kormány számára az volt, hogy segítsünk a devizahitellel bajba jutott embereken. A segítség módja ismert. Ma már nem létezik devizahitel, ma már ezen devizahitelek forintosításra kerültek, és ezáltal sok-sok család menekült meg attól, hogy föl kelljen áldoznia e miatt a döntése miatt az egész családja megélhetési biztonságát. Mindemellett sok-sok lépést tett a kormány, többek között a kilakoltatás szigorítását, de sok más egyéb lépést is, amelyek a munkáltatók számára voltak lehetőségek, hogy a munkavállalóik számára biztosítsanak kamatmentes hitelt a törlesztésre.

Nagyon fontos dolog, hogy meg tudja tartani egy család a lakását, és szintén fontos kérdés az, hogy fenn tudja-e tartani a lakását, meg tudja-e fizetni a rezsiköltségeket. Ugye, ismert, hogy a szocialisták ideje alatt Európában az egyik legmagasabb energiadíjat kellett fizetni a családoknak. A kormány ezen is próbált segíteni a rezsicsökkentés eszközével, így több száz milliárd forintot sikerült a családoknak évente megtakarítani.

Ezen túl energetikai korszerűsítési programok indultak, nyílászáró- és ablakcsere, hogy kevesebb legyen az energetikai költségük a családoknak. Mindezen túl elindította a Nemzeti Eszközkezelő rendszerét, a teljesen bajba jutott családok számára 25 ezer lakást vásárolt fel az állam, ez 110 ezer személy lakhatását biztosította ezáltal. Ez a program tovább fog folytatódni 2016-2017-ben további 10 ezer lakás megvásárlásával. De a kedvező gazdaságpolitika, amely a jövedelmi helyzetén is javított a családoknak, érezteti már a hatását, hiszen 2014-ben 100 ezer fölé emelkedett a lakásértékesítések száma. Ez 2015-ben várhatóan a 140-150 ezret is el fogja érni.

A kormány bevezette az új családi otthonteremtési programot, éppen július 1-től indult ez a program, ami most már lehetővé teszi a használt lakások vásárlását, illetve használt lakás bővítése esetén is igénybe lehet venni. Talán itt csatlakozik a kormány döntése az önök bérlakás-építési programjához, amikor azt mondják, hogy az üresen álló lakásokat is figyelembe kell venni és esetleg be kell vonni az állami lakáshasznosítási programba. Ez, azt gondolom, elgondolkodtató felvetés.

Úgy gondoljuk, hogy a válság okozta nehézségek után lehet hosszú távon azon gondolkodni, hogy az állam szerepvállalása milyen lehet a lakásépítési programban. Azt azért elmondom, hogy Magyarországon ennek nincs gyakorlata. Magyarországon általában a családok, az emberek saját maguk tulajdonába veszik a lakásokat. Ezért a kormány közvetlen és közvetett eszközökkel mindent megtesz annak érdekében, hogy a családok lakhatási problémái megoldódjanak. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 135 2015.07.06. 2:09  132-139

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!

Azt gondolom, hogy abban, hogy Magyarország a 2010-es évekre Európában a legnagyobb társadalmi problémával, nehézséggel kellett hogy megbirkózzon (Gőgös Zoltán: Mennyi volt a frank árfolyama? Arról beszélj!), vagyis hogy a devizahitelesek szereződéseinek száma meghaladta a 2 milliót, az érintett családok száma pedig az 1 milliót, abban a Fidesznek, a Fidesz-kormánynak semmilyen felelőssége nincsen.

Ha valakinek van felelőssége, az éppen az önök kormánya; ha tetszik önnek, ha nem, ha részt vett ön benne, ha nem, akkor is az MSZP-kormány idején vették föl az emberek ezeket a hiteleket (Zaj az MSZP padsoraiban.). Nemhogy fölvették (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.), hanem ösztönözték őket, hogy menjenek bele. Nem figyelmeztették arra, hogy micsoda árfolyamkockázata van, nem figyelmeztették önök az embereket arra, hogy ennek micsoda kamatkockázata van, mert a bankok folyamatosan átverték, becsapták az embereket, és aztán bajban hagyták. Bajban hagyták, de hála istennek, ekkorra jött a kormányváltás, és a Fidesz-kormány és a kétharmados parlamenti többség felismerte, hogy ez nem mehet így tovább, lényegében megszüntette Magyarországon a jelzálog-devizahitelezést, és az embereknek segített lépésről lépésre.

Olyan megoldást kellett találni, ami egyrészt jogilag megállja a helyét, nem perek százezrei következnek; olyan lépésnek kellett következni, amely igazságos, és nem jár rosszabbul az, aki forintban vette föl még ebben az időben is a hitelt; olyan lépésnek kellett következnie, amely közgazdaságilag és pénzügyileg is megállja a helyét: mondjuk, az állami költségvetést nem viszi csődbe, és nem közpénzeket költünk magáncélokra az önök hibájából.

Úgy gondolom, hogy a Fidesz, a Fidesz-kormány és a parlamenti többség olyan megoldást talált, amely minden társadalmi elvárásnak megfelel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 139 2015.07.06. 1:10  132-139

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Senki nem beszél csoda megmentő csomagról, de azt viszont hadd mondjam el, ha nem haragszik, hogy a környező országokban a svájci frank árfolyamának januári elszabadulása után elismeréssel szóltak a megoldásról, ugye, Ausztriában is, Horvátországban is és Lengyelországban is. (Zaj az MSZP padsoraiban.) Tehát igen, Ausztriában is és más európai országban is.

Egyébként pedig lehet példákat mondani. 2 millió érintett ügyfél volt, akiknek a bankok az elszámolást kipostázták. 82 százalékuknál jelentősen csökkent a fizetendő törlesztőrészlet, 12 százalékuknál közepesen, és 1-2 százalék az a szám, akiknél emelkedett a törlesztendő részlet valamilyen szerződéses ok folytán. Egyébként ilyen példákat lehet mondani, mert a 2 milliós számot tekintve 1 százalék 20 ezer. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A 20 ezerből mindig el fog tudni mondani mindennap egyet.

Azt gondolom, hogy ismerje el ebben az ügyben a kormány tevékenységét. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 185 2015.07.06. 2:14  182-189

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ha valamelyik pártnak elszámolnivalója van a közvéleménnyel a brókerbotrány kérdésében, az biztosan nem a Fidesz, hanem éppen a Jobbik. Sajnos ide kell hogy hozzam a pénzügyi szolgáltató rendszer ellenőrzésének szigorításáról szóló törvény júniusi szavazását, amelynek voltak kétharmados részei, amely a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési jogosítványait erősítette volna meg, és azt az önök pártja leszavazta. (Dr. Staudt Gábor: Nem erről szólt a kérdés!) A Jobbik leszavazta, a szocialistákkal koalícióban.

Mi történt 2010 ‑ amikor ön benyújtotta a szigorú módosító javaslatokat ‑ és 2015 között? Mi történt önökkel? Most már esetleg nem a szigorítás mellett vannak? Most már amellett vannak, hogy legyen a szabály olyan, mint amilyen eddig volt? Netán a brókerek megkörnyékezték a Jobbikot? Vagy más válasz van erre? Mi több, amikor kivettük a törvényből a kétharmados szabályokat és újra idehoztuk a Ház elé, önök érthetetlen módon azt sem tudták támogatni. Úgy gondolom tehát, először önöknek kell a közvélemény előtt elmondani, hogy mi történt ebben a kérdésben a pártjukban. Egyébként sok más kérdésben is megváltozott az álláspontjuk, de ezt most hagyjuk.

Ami pedig a Fidesz érintettségét illeti: önök ezt már harmadjára vagy negyedjére mondják el itt a parlamentben. Azt tudom önnek mondani, hogy ha bármilyen információja van, fáradjon be az igazságszolgáltatás hatóságaihoz, az ügyészséghez, a rendőrséghez, mondja el azt és tegyen feljelentést. De önnek joga van a Magyar Nemzeti Bankot is kérdezni. Kérdezze meg tőlük, hogy van-e ilyen jellegű érintettség. De a sunyiskodást fejezzék be! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 189 2015.07.06. 1:13  182-189

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azért is nem tudok, mert a nemzetgazdasági miniszternek a személyek befektetése, pénzkivétele nem felelőssége. Akkor miért a nemzetgazdasági minisztertől kérdezi meg ezt? Miért nem a Magyar Nemzeti Banktól, írásban vagy azonnali kérdés formájában? Mondja meg, hogy miért nem, ha ennyire érdekli! Senki nem bújik banktitok mögé egyébként. Egy törvény elfogadása jövőbeni hatálybalépést jelent, ön pedig, ha jól értem, a múltban matat, kotorászik.

De egyébként egyetlenegy pártnak van érintettsége a brókerbotrány kapcsán. Itt ül önök között Lukács György képviselő úr. (Felzúdulás a Jobbik soraiban.) A mai napig nem magyarázta meg, hogy Karcagon a Kun-Mediátorral fönntartott, egy épületben lévő ügyvédi irodájuk kapcsolatban állt-e bizonyos Bróker Marcsival, adott-e neki jogi szolgáltatást, vagy az ügyfelek felhajtásában részt vett-e. Képviselő úr, a Jobbik először erre válaszoljon! Aztán jöhet a többi. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 40 2015.09.03. 4:08  35-45

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom őszintén, hogy csodálkozva nézem és hallgatom önt, hiszen ön gondolkodás nélkül vádol meg fideszes kormánypárti politikusokat korrupcióval, lopással; vádaskodik fennhangon. Azonban felhívom a figyelmét egy dologra, ami az ön közéleti tevékenysége során megtörtént. Biztosan hallotta már, ugye, hogy Pécsen 2009-ben eladták az ön alpolgármesterségének idején a buszokat 2,4 milliárd forintért, közgyűlési határozat nélkül egy kézzel írott számlán. Az ügy szereplői azt állítják, hogy ön erről tudott és alpolgármesterként nem akadályozta meg Pécsen, hogy többmilliárdos kárt okozzanak a városnak. (Nagy zaj a kormánypárti padsorokból.) Mielőtt vádaskodik ilyen bátran, gondolkodás nélkül és a tényeket nélkülözve, akkor előbb számoljon el a saját közéleti tevékenységével is. Így is százmilliós kárt hagytak hátra, Pécs fideszes önkormányzatának kellett ezt rendezni. (Folyamatos zaj. - Lukács Zoltán: Alig tudtak ellopni valamit! - Közbekiáltások az MSZP padsoraiból, köztük: Széchenyi Bank? - Válaszolj a kérdésre! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

A másik dolog, ami eszembe jutott, hogy ezek szerint a hírek igazak, ön mégiscsak beszállt az MSZP miniszterelnök-jelölti castingjába. (Folyamatos zaj. - Szávay István: Ez senkit nem érdekel! - Közbekiáltások az MSZP padsoraiból, köztük: Széchenyi Bank! - Válaszolj!) Valószínűleg annak, hogy ön ebben részt vegyen, az a feltétele, hogy minél nagyobbat mondjon (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), minél több valótlanságot állítson. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, köztük: Válaszolj már!)

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt mondom, hogy ön ebben jó. Valótlanság állításában, a hazugság állításában jó, lehet, hogy az MSZP-ben elég lesz a miniszterelnök-jelöltséghez, de az országban biztosan nem. (Nagy zaj.) Mielőtt vádaskodik, azt gondolom, a tényekre alapozza ezt.

Közel két percig vádaskodott kormánypárti politikusokkal szemben, de ami az egy perc alatt elmondott konkrét kérdést illeti a Széchenyi Bankra vonatkozóan, azt tudom elmondani, hogy ellentétben önökkel, az önök kormányzásával a jelenlegi kormánynak az a célja, hogy a hazai bankrendszert megerősítse, és a stabilitását fenntartsa. E stratégia szellemében vásárolt a Széchenyi Bankban kisebbségi tulajdont az állam, és így kívánta a Széchenyi Bankot megerősíteni. A kisebbségi tulajdonszerzést követően kerültek olyan információk napvilágra, ami a kormányt, az államot arra késztette, hogy figyelmeztesse a többségi tulajdonost, hogy rendezze a bank tőkehelyzetét. Ezt többször megtette. Felhívta a figyelmet a szabálytalanságra, arra, hogy a bank stabilitását állítsa helyre és hozza rendbe. Miután ez a többszöri kisebbségi tulajdonos felhívása ellenére nem történt meg, a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a bank működését. A magyar állam pedig a tulajdonosi arányoknak megfelelően 49 százalékban, mint jó és felelős tulajdonos helytállt a kártalanítás tekintetében, és az OBA által kártalanított százezer eurós összeg felett a magyar állam kifizette a károsultakat.

A bank jelenleg felszámolás alatt áll, a felszámolást követően derül ki, hogy a magyar államot érte-e, éri-e kár e tekintetben. Természetesen a magyar állam mindent meg fog tenni azért, hogy ez a károkozás kevés legyen, vagy egyáltalán ne történjen meg. Ha pedig jogszabálysértések vagy törvénytelenségek történtek, nyilvánvalóan a felszámolás során ki fognak derülni, és a hatóságok meg fogják tenni a megfelelő intézkedést. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 60 2015.09.03. 4:03  57-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy ön is elmondta itt a parlamentben, az egyik legnagyobb társadalmi problémát sikerült felszámolni az elmúlt néhány év alatt a kormánynak és az Országgyűlésnek közösen. Akkor még úgy tűnt persze, hogy a legnagyobb nehézségünk a devizahitelesek tömege az országban. Ma már nem ez a legnagyobb gond, s nemcsak azért, mert fölszámoltuk a devizahiteles problémát, hanem azért, mert időközben más nagy probléma jelentkezett az országgal szemben.

Olyan megoldásokat sikerült évek alatt találni, amiket egyrészt nemzetközileg is elismernek más országokban, sőt át is vették a törvényeinket, és több országban egyes elemeit próbálják hasznosítani. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy igazságos megoldásnak kellett születnie, hiszen nem járhattak jobban a devizahitelesek, mint azok, akik ugyanebben az időben forintban vették föl a hiteleiket, fix árfolyamon természetesen, és magasabb kamattal. De jogilag is meg kellett találni a megoldást, és erre kellett több évet várni, hogy végül a Kúria jogegységi határozatában 2014 júniusában kimondta a megoldást, amely alapján meg lehetett alkotni az Országgyűlésnek a törvényeket. És persze pénzügyileg is az ország teherbíró képességét és a bankok működőképességét is figyelembe vevő megoldást kellett az Országgyűlés elé hozni. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek az elvárásoknak sikerült megfelelni.

S valóban, az utolsó lépcső a devizahitelesek kérdése, problémája. Ez több mint 200 ezer szerződést érint, és több mint 300 ezer embert. Ezeknek az embe­reknek a jó része egyébként jelzálog-deviza­hitelt is vett fel, több mint 30 ezren vannak ilyenek, tehát az ő problémájuk sem lebecsülendő. Erre vonatkozóan a kormány megtárgyalt egy előterjesztést, amelyet el is fogadott, és ez alapján augusztus 19-én a Bankszövetséggel megállapodást írt alá a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben megállapodtak ezen hitelek rendezéséről. Az augusztus 19-i árfolyam volt a mérvadó és meghatározó.

Ez azonban kedvezőbb lesz az autó-deviza­hitelesek számára, hiszen az augusztus 19-i árfolyam és a 2014. novemberi árfolyam - amellyel a jelzálog-devizahiteleket átváltottuk forintra - közötti különbséget a bankok és az állam közösen magára vállalja. Ez az akkori számítás szerint 31 milliárd forintot jelent, amelynek a felét a kormány fogja állni, a másik felét pedig a bankok. Tehát az autóhitelesek törlesztőrészlete 10-15 százalékkal mindenképpen csökkenni fog a jelenlegihez képest. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, a kormány az Országgyűlés segítségét fogja kérni, és abban bízunk, hogy a törvény szövegezését megismerve azt az Országgyűlés szeptember 30-ig elfogadja, és a megfelelő határidők betartásával december 1-jén megkezdődhet a forinttá való átalakítás is, és az alacsonyabb törlesztőrészlet ezáltal fog beteljesedni.

Ezzel remélhetőleg le tudjuk zárni Magyarországon véglegesen a sok millió embert érintő devizahitelesek ügyét megfelelő és elfogadható megoldással. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 177 2015.09.03. 2:14  174-177

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a makromutatók és -számok alapján Magyar­ország valóban jól teljesít az elmúlt néhány évben, 2013-tól, beérnek a kormánynak azok a döntései, amelyek a gazdasági növekedés erősítését, növelését, illetve a munkahelyek számának növelését célozzák.

Sok makromutatót meg lehet vitatni, hogy az miért ennyi, miért annyi, jó vagy nem jó az országnak, így lehet érteni, úgy lehet érteni, ezt egyébként a parlamentben is több képviselőcsoport meg is teszi. De azt, hogy a kiskereskedelmi forgalom fokozatosan nő, és Európában a legnagyobb mértékben, mintegy 6-7 százalékkal, azt gondolom, ez az a mutató, amit nem lehet elvitatni. Nem lehet elvitatni, mert ez azt jelenti, hogy az emberek többet költenek, többen több pénzből tudnak költeni, és ez azt jelenti, hogy az életüket nyilván a vásárlásokkal próbálják jobbá tenni.

Hogy hogyan áll össze ez a többletforrás: egyrészt a gazdasági növekedés többletjövedelmet termel, így az embereknek több a fizetésük a versenyszférában. Ugyanez a helyzet az állami szférában, amit az állam indított el életpályamodellekkel a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók és a köztisztviselők esetében. Sokat segített a lakosságnak a rezsicsökkentés, amely több mint 300 milliárd forintot hagyott a zsebükben, és a devizahiteleknek a rendezése is, hiszen nem kell annyit törleszteni most már devizahitelekre, és azt fogyasztásra lehet elkölteni. De azt is figyelembe kell venni, hogy, ahogy mondtam, többen költünk, hiszen 400 ezerrel több munkahely van már a 2010-es adatokhoz képest; nyilván ezek az emberek több jövedelemhez jutnak, és jövedelemhez jutnak, nem pedig segélyhez.

Ezt a tendenciát szeretné a kormány folytatni, hogy az emberek még többet tudjanak költeni, még többen, még nagyobb jövedelemből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 199 2015.09.03. 3:31  196-209

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönjük szépen, hogy ilyen terjedelmesen elmondta a törvényjavaslatot, sőt azon túl is a családi adókedvezmény jelentőségét kiemelte, amely a társadalmunkban egyre működőképesebb, és egyre több családot érint, különösen az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének a következtében, illetve az ön által is elmondott kedvezmények kiterjesztése vonatkozásában. Ez a törvényjavaslat nem erről szól, ez egy adminisztrációcsökkentést jelent vélhetően több százezer magyar családnak, ugyanis úgy gondolom, hogy az elmúlt év során értelmetlenül került be a szabályozásba az az elvárás, hogy családi adókedvezményt 2016. január 1-je után csak akkor lehet igénybe venni, hogyha az adott gyermek után az adóazonosító jelet is biztosítják a dokumentumon az adóhatóság számára. Ugyanis most kettős rendszer van, egyrészt az adóazonosító jel használatával, másrészt pedig anélkül is lehet családi adókedvezményt igénybe venni. Az elmúlt évi szabályozás azt vezette volna be, hogy 2016. január 1-je után csak az adóazonosító jel használatával lehet ezen adókedvezményt érvényesíteni.

Ez jelenleg 800 ezer 18 év alatti adóalanyt érint, és attól függően, hogy a 800 ezer gyermek után mennyi szülő veszi igénybe vagy kívánja igénybe venni az adókedvezményt, annyinak kellett volna külön az adóhatóságtól megkérni ezt az adóazonosító jelet. Ez egy értelmetlen bürokrácia, többletadminisztráció, -idő, -energia. Ezt időben észrevette a Fidesz-frakció néhány tagja, és ezért nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot.

Ez a törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy azért a rendszer 2017. január 1-je után egységes legyen, de a szülőknek, a felnőtteknek mégse kelljen több adminisztrációt elvégezni, hiszen az adózás rendjéről szóló törvény az adóhatóságot kötelezi arra, hogy 2016. november 30-ig minden 25 év alatti személy számára megképezze az adóazonosító jelét, számát, és azt kiküldje az érintett személy részére. Tehát így többletadminisztrációt nem fog jelenteni az érintettek számára, ugyanakkor pedig 2017-től érvényesül az egységes adóigazgatási nyilvántartás, érvényesül az, hogy csak az adóazonosító jel birtokában lehet igénybe venni ezen adókedvezményt.

Azt gondolom, hogy ez egy rövid, de annál hasznosabb és jobb törvényjavaslat. A Törvényalkotási bizottság ülésén a bizottság tagjai egyhangúlag támogatták a törvényjavaslat elfogadását. Nagyon bízom benne, hogy az Országgyűlés is ezt fogja tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 16 2015.09.04. 5:05  13-16

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a brókerbotrányok kérdésében nem hiszem, hogy ön a tényekkel tisztában van. Itt leginkább azokat sorolta föl, amit a Jobbik szeretne, hogy ez legyen a kormánypártokkal kapcsolatos tény. De nem ezek a tények. Nézzük sorban! (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Rogán mondta! Hazudik Rogán?)

Az ellenőrzés hatékonyságáról: az már kiderült, hogy 2004-ben a szocialista kormányzás alatt szüntették meg a brókercégeknek az ellenőrzését, egyszerűen nem volt ellenőrzés, és ezt a Fidesz-kormány alatt állítottuk vissza. Olyannyira, hogy 2013-ban megtörtént a Magyar Nemzeti Banknak és a PSZÁF-nak az összevonása, és egy új, hatékony ellenőrzési eszköz, módszer, rendszer került kialakításra.

(9.40)

Nem véletlen, hogy az első ilyen ellenőrzés alkalmából rögtön megbuktak ezek a brókercégek. Az első ütemterv szerinti ellenőrzés, ugye, erre az évre volt esedékes, és már be is bukott mind az összes olyan brókercég, amelynek bűncselekményei voltak.

Az sem valós, hogy a nyomozó hatóság nem végezte el a munkáját, és hogy akik elkövették a bűncselekményeket - vagyis annak gyanúja áll most még fönn -, azok irányában nem történt eljárás, hiszen mind a három brókerbotrány esetében hárman-hárman ülnek előzetes letartóztatásban, akik valószínűleg azzal gyanúsíthatók, hogy irányítói, vezetői voltak ezeknek a bűncselekmény-sorozatoknak. Tehát míg régebben, a Postabank esetében vagy más, ismert pénzügyi botrány esetében megúszták a tettesek, jelen esetben ez nem igaz, hiszen mind a három esetben hárman ülnek előzetes letartóztatásban.

Az sem igaz, hogy a kormány tétlenül figyelte volna az eseményeket, hiszen a lehető leghamarabb és a leggyorsabban az Országgyűlés elé hozott jó néhány törvényt, egyrészt a pénzügyi közvetítőrendszer átalakításáról, amely egy szigorítást jelentett, egy gyakoribb ellenőrzést, nagyobb szankcióval, amelyben kétharmados törvényeket, például a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is módosítani szerettük volna. Kérdezem önt, ha önök ennyire szigorításpártiak, akkor miért nem szavazták meg ezt a törvényt, miért nem szavazták meg a kétharmados törvényt, és így az Országgyűlés nem is tudta elfogadni a törvényjavaslatnak ezt a részét. Tehát önök kommunikálnak egy dolgot, és valójában, amikor ide kell jönni az Országgyűlésbe és dönteni kell, akkor annak éppen az ellenkezőjét teszik. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Salátatörvény!)

És az sem igaz, hogy a kisemberek kártalanítása nem történt meg, hiszen a hatályos törvények alapján mind a BEVA, mind pedig az OBA a törvényi előírásoknak megfelelően mindhárom esetben a kártalanítást elvégezte. A Quaestor-károsultak esetében például 32 ezer embernek 20 ezer eurót fizettek már ki, mintegy 88 milliárd forint összegben. Ezenfelül pedig a DRB-bankcsoport által az önkormányzatokat ért kárt is a kormány egyedi döntéssel kártalanította. Tehát nem igaz az, hogy a kisembereket, a károsultakat cserbenhagyja az állam, a kormány, mert a hatályos törvények alapján igenis megtörtént a kártalanításuk.

Azt gondolom, sajnálatos, hogy a rendszerváltozás után ilyen események, pénzügyi bűncselekmények Magyarországon megtörténnek, a törvények nem korlátozzák a bűnözőket. Aki bűnöző, azt valószínűleg nem érdekli, hogy a törvényt ő megszegi, és hogy annak milyen következményei vannak. Az államnak, a kormánynak az kell hogy a célja és a feladata legyen, hogy azok, akik megszegik a törvényeket és bűncselekményeket követnek el, megkapják a megfelelő büntetésüket. És azt gondolom, hogy ezen brókerbotrányok esetében minden esetben a nyomozó hatóság elvégezte a munkáját, és ezt követően pedig az igazságszolgáltatásé lesz a fő szerep.

Tehát az ön állításai lényegében valótlanok, inkább egy ellenzéki párt óhaja, sóhaja, a kormánypártok iránti kritikája nyilvánul meg és nem a valóság. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 166 2015.09.21. 2:08  163-170

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem a kormány változott, hiszen a kormány öt éve kormányoz. Azt mondani, hogy most kormányon másképpen gondolkodunk? Pontosan a gazdasági helyzet változott meg az elmúlt öt évben. Az változott meg, hogy ez az ország már nincs csődben, az változott meg, hogy nem gazdaságinövekedés-mínusz van, csökkenés van, hanem tartós gazdasági növekedés van az országban. 2014-ben például 3,6 százalék volt, ami az Európai Unióban a legmagasabb volt.

Ezt az eredményt el kellett érni. Ezt az eredményt maga az ország érte el, és ebben benne vannak az állami cégek. Benne van az állami cégek teljesítménye, benne van az állami cégek vezetőinek teljesítménye. Úgy gondoljuk, hogy öt év alatt a magyar állami cégek vezetői, akik jól működtek, kellő áldozatot hoztak azért, hogy a visegrádi országokkal és a versenypiaccal is legalább azonos vagy valamivel kevesebb bért tudjanak kapni. Azt gondoljuk, hogy ők a megfelelő áldozatot meghozták ezért, hogy most már a jövedelmük magasabb legyen.

Mert ha összehasonlítjuk csak a visegrádi országokéval, akkor Csehországban ugyanezen vezetők ma is havi 4,2 és 14,7 millió forint között keresnek. Vagy Lengyelországban 1,6 millió és 6,8 millió forint között, vagy Szlovákiában 1,2 millió és 5,6 millió forint között keresnek. És ezek a cégvezetők ugyanúgy a piacon, ugyanolyan eredményességgel és hatékonysággal kell hogy dolgozzanak. Nem is beszélve az üzleti szféráról. Egy állami cégvezető miért maradjon a pályán akkor, ha egyébként az üzleti szférában 3-4-szeresét tudja keresni?

Igenis az állami cégnél is ugyanolyan teljesítményt kell nyújtani, eredményt kell produkálni, és prémiumot kell hogy kapjanak a vezetők. Ezt most már Magyarországon, öt évvel a kormányzásunk kezdete után ki kell és ki lehet mondani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 170 2015.09.21. 1:09  163-170

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Hát, ha most ki tudjuk kapcsolni az irigységi faktort, akkor úgy gondolom, más szemszögből ön és az ön pártja is igazat fog nekünk adni. Igazat ad akkor, amikor arról beszél az egyik mondatában a képviselőtársa, hogy Magyarországon magas a kivándorlás, a jó szakemberek elhagyják az országot. Többek között ez is az oka annak, az állami cégek relatíve alacsony fizetése, hogy elhagyják az országot.

A másik kérdés pedig a szakemberek kérdése. Önök több felszólalásukban elmondják, hogy Magyarországon nincs elegendő szakember, nincs képzett szakember. Hát hogy lenne így, ha az állami szférában ezt nem fizetjük meg? És még hadd mondjak egy dolgot önnek: a fizetés megítélése nagyon relatív. Mert akikről ön most beszél, a szegényekről, az ő megítélésük szerint az ön fizetése is magas például.

Tehát ezt így tessék a jövőben megközelíteni! Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 208 2015.09.21. 4:02  205-211

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom őszintén, kicsit sajnálom önt, mert azt látom, hogy minden ülésen föl kell önnek szólalnia, minden ülésen valami rosszat el kell mondania a kormányról, és ön általában gazdasági vagy költségvetési kérdésekhez szeret hozzászólni, és addig kell bogarászni, míg nem talál valami témát. Javaslom, hogy azért ettől valóságosabb témát találjon, mert úgy látom, hogy ön nem jól olvassa a költségvetést, nem jól értelmezi, tévesen értelmezi a számokat, és abból még tévesebb következtetéseket von le és mondja el itt az Országgyűlésben.

Ennek bizonyítékaként el tudom mondani, hogy a költségvetésben a pénzügyi-költségvetési tevékenységek és szolgáltatások soron kimutatott számokat ön tévesen értelmezi, úgy értelmezi, hogy az az államapparátusra fordított kiadás. Valójában az államapparátus kiadásainak csak egy része jelenik ott meg, és egy másik része pedig teljesen más soron, mégpedig a törvényhozói és végrehajtói szervek sorában jelenik meg. Ön tévesen nem adta ezt össze és nem hasonlította össze.

A valóság az ön állításával szemben éppen ellentétes, hiszen a kormány nagy figyelmet fordít arra, hogy a működési kiadásait csökkentse. A pénzügyi-költségvetési tevékenységek és szolgáltatások növekménye mögött nem az igazgatási kiadások növekménye áll. Ön például nem veszi számításba azt, hogy ezen a soron vannak beruházási kiadások, többek között például a Paks II. beruházás, vagyoni kiadások, mint például a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlásai vagy önkormányzati beruházások, vagy 2004-gyel hasonlítja össze rejtélyes módon, amikor még nem voltak uniós befizetések, ami szintén jelentős része a költségvetésnek.

De talán a legszembetűnőbb szakmai hibája a felvetéseinek az, hogy 2004-ben az államadósság mindössze 12 296 ezer volt, a GDP 58,8 százaléka, hiszen a Fidesz-kormány ezt 52 százalékon adta át a szocialistáknak, most pedig ez 76,9 százalék. Így nyilvánvalóan az adósságszolgálatra törlesztett összeg lényegesen nagyobb a szocialista kormányok áldásos adósságnövelő tevékenysége folytán, 2004-ben például csak 3280 milliárd forint volt, 2014-ben pedig sajnos megközelíti a 8000 milliárdot. Vagy azt sem veszi figyelembe, hogy a kamatkiadások hogyan alakultak: míg 2004-ben az államadósság kamat­kiadása mindössze 875 milliárd volt, most 1345 milliárd a hasonlított évben, 530 milliárddal több. Nyilvánvalóan, ha ezek az összegek ott lehetnének az egészségügyben, az oktatásban vagy más szolgáltatói szférában, akkor az ország sokkal jobban állna.

(17.50)

Éppen hogy a Fidesz-kormány 2010-ben hozta ki az országot a nagy bajból, és állította talpra az országot. Azóta csökken az államadósság, azóta kerültünk ki a túlzottdeficit-eljárásból.

Azt gondolom, abba a versenybe pedig én nem mennék bele, hogy melyik ágazatból mennyi összeg hiányzik, hiszen ez egy ellenzéki kategória. Az ellenzék mindig tud egy nagyobb számot mondani; azért, mert az ellenzéknek sem döntési felelőssége nincsen, sem gazdálkodási felelőssége nincsen, hanem a rossz számokból rossz következtetést kell levonnia, aminek az a következménye, hogy bírálja a kormányt. Ez pedig most az ön esetében nem igaz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 336 2015.09.21. 10:02  335-350

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A devizaalapú hitelek egyaránt jelentős kockázatot jelentenek a gazdaság, a lakosság és a pénzügyi szektor szereplői számára. Amint az Európai Rendszerkockázati Testület devizahitelezésről szóló ajánlása is rögzítette, elsősorban azokban az országokban nagy a devizahitelezés pénzügyi stabilitást övező kockázata, ahol jelentős a természetes fedezettel, azaz az adott devizával nem rendelkező kölcsönfelvevőknek, különösen a háztartásoknak nyújtott devizahitelek állománya, miután az érintettek a jövedelmüket általában helyi fizetőeszközben kapják. Mindez a közelmúltig Magyar­országra különösen érvényes volt.

A 2014 novemberében elfogadott forintosítást szabályozó törvény biztosította mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelek forintosítását. A banki elszámolás a devizában fennmaradt nem jelzáloghiteleket is érintette, aminek következtében a devizában kimutatott hiteltartozás összege és törlesztőrészlete is csökkent. A kimutatható hatás ugyanakkor a nem jelzáloghiteleknél kisebb volt, egyrészt a magasabb kamatszint és a rövidebb futamidő miatt kevésbé csökkent a törlesztőrészlet, másrészt az érintett hitelek mintegy fele eredetileg is referenciakamathoz volt kötve. A svájci jegybank 2015. januári döntése miatt azonban a svájci frank árfolyama jelentősen erősödött, ami a törlesztési terhek oldaláról ténylegesen kioltotta az elszámolás pozitív hatását.

A nem fizető gépjárműhitelek állománya 2014 végére már 26 százalékra emelkedett. Mintegy 30 ezer olyan deviza-gépjárműhiteles adós van, aki jelzáloghitellel is rendelkezik, azaz a gépjárműhitelek emelkedő törlesztési kötelezettsége egyben azok számát is növelheti, akik nem tudják fizetni a jelzáloghiteleiket. E hitelek kezelése ezért elkerülhetetlenné vált, amelynek kereteiről az EBRD-vel kötött megállapodásnak megfelelően a kormány és a Magyar Bankszövetség hosszas egyeztetést követően 2015. augusztus 19-én megállapodásra jutott.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a gyakorlatban ezt a megállapodást ülteti át jogszabályba, amelynek főbb elemei a következők. A törvényjavaslat hatálya fő szabályként minden olyan fogyasztóval kötött devizahitelre, valamint devizaalapú pénzügyi lízingre kiterjed, amely nem volt érintve a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításában. A fő szabály alól kivételt jelentenek a deviza-értékpapír vagy devizabetét mellett nyújtott lombardhitelek, ahol az ügyfelek oldaláról ténylegesen nincs védendő forint árfolyamkockázat, hiszen az ügyfél ellensúlyozta a kockázatát maga. A hitelkártyákhoz vagy fizetési számlákhoz kapcsolódó devizaalapú kölcsönszerződések sem részei a jelenlegi forintosítási szabályozásnak, annak jellegéből fakadóan.

A kormányzat szándéka ennek a problémának a végleges kezelése. Így bízunk az ügyfelek józan belátásában, és reméljük, hogy a forintosítást elfogadják, a családi költségvetések segítését célzó intézkedésünket pozitívan szemlélik, és nagyon kevesen maradnak csak a devizahiteleknél, mondjuk, akinek a fizetése svájci frankban vagy euróban van.

Tisztelt Országgyűlés! Eddig a még élő szerződésekről beszéltem, de szót kell ejteni a nem teljesítés miatt felmondott szerződésekről is, mivel ezek számossága jelentős mértéket öltött napjainkra. A nem teljesítés miatt felmondásra került kölcsönszerződésekből eredő és még devizában kimutatott követelések tekintetében a pénzügyi intézményeknek szintén kötelező lenne a forintra átváltást felajánlani. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a követelések már nem élő szerződésekből erednek, a kérdés külön szabályozást is igényel.

A törvényjavaslat ugyanakkor az ügyfelek részére kedvezményt is biztosít, a kölcsönszerződések kapcsolódó módosítása esetén ugyanis a pénzügyi intézmények elengednék a még nem esedékes követelésük azon részét, amennyivel a 2015. augusztus 19-i devizaárfolyam magasabb volt, mint a jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyam. A különbségből adódó terhek ugyanakkor fele-fele arányban megoszlásra kerülnének az állam és a bankok között. Ez tehát azt jelenti, hogy a svájcifrank-szerződés esetén az ügyféllel szembeni követelés 287 forint 22 filléres árfolyamon forintosításra kerül, majd egy jóváírás eredményeként az ügyfél úgy érzi, hogy minden egyes svájci franknyi tartozása csak 256 forint 47 filléres árfolyamon van vele szemben december 1-jét követően nyilvántartva.

Tisztelt Országgyűlés! A még élő szerződések esetén a pénzügyi intézmények legkésőbb 2015. december 15-ig lennének kötelesek a kölcsönszerződések forintra átváltáshoz kapcsolódó módosított szövegét elkészíteni, valamint a módosuló rendelkezések szövegét a fő adósoknak megküldeni, azaz az ügyfelek leveleiket 2015. december 15-ig kapják meg.

A kamatok számításának módja szükségszerűen változik, ha az alapul szolgáló referenciakamat devizaalapú. A törvényjavaslat azonban kimondja, hogy ha az alkalmazott deviza referencia-kamatlábnak tartalmilag megfelelő forint referencia-kamatláb magasabb, a különbözetet a pénzügyi intézménynek a kamatfelár terhére kell érvényesítenie. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél nem tapasztalhat kamatemelkedést, a módosítás ugyanis az ügyleti kamatdíj költségmértéke tekintetében az érintett fogyasztóra nem lehet hátrányosabb, így a módosítást követő kezdeti ügyleti kamat sem lehet magasabb, mint a módosítás napját megelőző kamat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján a pénzügyi intézmények a szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatokat minden esetben egyenlő összegű törlesztőrészletű kölcsönszerződésként kötelesek megtenni. Ennek oka, hogy az érintett kölcsönszerződésekhez kapcsolódó tehervállalások az ügyfelek oldaláról kiszámíthatók legyenek, különösen az autóhitelek esetében, ugyanis előfordultak olyan konstrukciók, ahol az árfolyamváltozásból adódó terhekkel az ügyfelek ténylegesen csak a futamidő végén találkoznak, ami szükségszerűen felveti a futamidők folyamatos meghosszabbítását.

Külön kezelést igényelnek a már felmondott kölcsönszerződésekből eredő, devizában nyilvántartott követelések, a felmondott szerződéseknél ugyanis a szerződésmódosítás nem értelmezhető, a pénzügyi intézmények legfeljebb egy új részletfizetésre vonatkozó ajánlatot tehetnek. A törvényjavaslat ezekre a követelésekre is kimondja a forintkövetelésre történő átváltást azzal, hogy ha az ügyfél az átváltást nem kifogásolja, szintén érvényesülhet a követelések egy részének az elengedése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kell még térni arra is, hogy december 1-jéig még két hónapnyi időtartamban viselik az ügyfelek az árfolyam mozgásának a terhét. Amikor a gépjármű- és személyi hitelek tömeges forintosítását felvállaltuk az ügyfeleknek nagyon kedvező feltételek mellett, azt is láttuk, hogy a jogszabály kihirdetése és annak alkalmazási kezdő időpontja között két hónap telik el. Ezen időszak alatt a pénzügyi intézmények fejlesztenek, átvezetnek, kiszámolnak és postára adnak, az ügyfelek pedig továbbra is elszenvedik az árfolyammozgás adta helyzetet.

(21.40)

Mivel a családi költségvetések véleményünk szerint a továbbiakban nem tehetők ki ennek a helyenként hektikus mozgásnak, így október-november során az ügyfelek ugyan még az aktuális árfolyamon fizetik a törlesztőrészletüket, azonban utólagosan elszámolja a pénzügyi intézmény részükre a túlfizetést. Ez 2-3 forintos árfolyamgyengülés esetén az ügyfélnek csak pár száz forintos törlesztőrészlet-különbség, de véleményem szerint a kormány döntése által a javaslat már ezt az ingadozást sem szeretné a családok terheként látni.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja a devizaalapú hitelek végleges rendezése, a háztartások árfolyamkockázat alóli mentesítése, a családi költségvetések kiszámíthatóbb terhekkel való szembesítése. Jelentős terheket veszünk le a családok válláról, és hiszem, hogy a probléma rendezése megnyugtató keretek között véglegesen és mindenki számára a lehető legnagyobb pozitív szemlélettel zárul.

Hosszú utat jártunk be, de a probléma 2016-ra véglegesen elfelejtésre kerülhet, és a hiteleikkel kisebb vagy nagyobb mértékben küzdő családok is pozitív fordulattal nézhetnek szembe. Kérem ezért önöket, hogy támogassák a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 350 2015.09.21. 4:10  335-350

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a legfontosabb szavazás a mai napon már megtörtént, mégpedig az, hogy a holnapi napon az Országgyűlés el tudja fogadni ezt a törvényjavaslatot és törvénnyé válik, azaz a kivételes eljárás szavazása. Ezt szeretném megköszönni két frakciónak. Az egyik frakció a Magyar Szocialista Párt. Köszönjük nekik. Valószínűleg lelkiismereti szavazás volt.

Megszólalt a lelkiismeretük, mert ezeket az embereket alapvetően mégiscsak ők vitték bele ebbe a devizahitelbe. Ez az ő idejükben történt, most rendeződik. Ennyit köszönünk. Azt nem vártuk el, hogy a parlamenti vitában támogatni fogják, ez meg is történt. Nem tudom értékelni, hogy milyen kritikákat kapott a kormány a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert kevés konkrétum hangzott el, mi több, talán semmi.

Szeretném megköszönni az LMP-nek is, bár már nincs a teremben (Sallai R. Benedek: Hát én ki vagyok?), ők ki is mondták, hogy támogatják a forintosítást, és kemény kritikát kapott a Magyar Nemzeti Bank a kérdésben, holott ha valaki jó szándékkal állt ehhez a megoldáshoz és kezdeményező volt, az pontosan a Magyar Nemzeti Bank, de az LMP-től pontosan a Magyar Nemzeti Bank kapta meg a kritikát.

Nagyon érdekes a viselkedése a Jobbik-frakciónak. A Jobbik frakciója alapvetően nem támogatta, csak egyetlenegy képviselőjük, Novák Előd. Neki köszönjük, hogy lehetővé tette a holnapi szavazást, az elfogadást és a gyors hatálybalépést. Így aztán nem is csoda, hogy a Jobbik képviselője, Z. Kárpát Dániel kínos magyarázkodásba kezdett, hogy egyébként 300 ezer embernek jót tevő, 205 ezer szerződést érintő kérdésben miért is nem támogatja ezt a Jobbik, miért nem támogatja, amikor maga elismeri, hogy törlesztőrészlet-csökkenés lesz ebből, miért nem támogatja, amikor azt mondja, hogy a piaci ár… ‑ illetve bocsánat, attól kedvezőbben fogja ezt az Országgyűlés, illetve a kormány rendezni, úgyhogy egy városi legendának tűnik az, hogy a Jobbik minden olyan megoldást támogat a parlamentben, ami az embereknek jó. Semmi más, mint egy városi legenda, tehát nem igaz.

Az sem igaz egyébként, hogy az EBRD-vel a kormány milyen megállapodást kötött. Figyelni kell a sajtót, ha már nem olvassa el a megállapodást, egyébként az is nyilvános, nem arról szól a dolog, hogy a bankokra nem lehet terhet hárítani tovább, terhet rakni, hiszen ha ez igaz lenne, akkor ez a törvényjavaslat sem került volna a parlament elé, hiszen ebben a terhek felét, a 31 milliárd forint felét a bankok vállalják közvetlenül. Azt is a figyelmébe ajánlom, aki kedvezőbb árfolyamkockázatot szeretne, hogy a Kúria döntéséhez kell igazítani nemcsak a jelzálog-, devizahitelek végső megoldását, hanem a fogyasztási és az autóhitelekét.

Összességében köszönöm a felszólalásokat. Azt látom, azt érzem, hogy holnap nem lesz akadálya annak, hogy a parlament elfogadja ezt a jó szándékú, segítőkész és valóban végleges megoldást jelentő törvényjavaslatot, ami lezárja a devizahitelek korának rémálomkorszakát Magyarországon. Bízom benne, hogy holnap az Országgyűlés nagy többséggel fogja ezt a törvényjavaslatot elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 34 2015.09.22. 2:01  33-44

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2015 júliusában egyezményt kötöttünk a Liechtensteini Hercegséggel a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről. Az egyezményt a miniszterelnöki határozatban kapott felhatalmazás alapján lefolytatott egyeztetések és a kormány döntését követően írtuk alá Vaduzban. Az egyezmény alkalmazása kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, meghatározva, hogy az egyes jövedelemfajták, illetve vagyontípusok tekintetében melyik szerződő államnak milyen körben van adóztatási joga.

Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára lehetőséget ad a megfelelő információcserére, továbbá arra is, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárást kezdeményezzen az egyezményben foglaltaknak megfelelően, a végrehajtás érdekében. A magyar-liechtensteini egyezmény tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak. Emellett összhangban van az általunk eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekkel, jól szolgálja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a befektetők érdekeit.

Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a napirenden lévő nemzetközi szerződés a belső jog részévé váljon, szükséges kötelező hatályának elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az egyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor. Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 44 2015.09.22. 2:52  33-44

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem jellemző, hogy ilyen törvényjavaslat kapcsán a parlamentben nagy vita alakul ki; most sincs így, hiszen az elmondottak alapján lényegében minden parlamenti frakció támogatja a törvényjavaslatot. Azonban mégis reagálnom kell az egyik felszólalásra, mégpedig Demeter Márta szocialista képviselő felszólalására, ugyanis ő szerintem elméretezte ezt a felszólalást, tehát nem a törvényjavaslatról beszélt, hanem a brókerbotrány felelősének a Fideszt nevezte meg - azt gondolom, hogy ezt teljes mértékben vissza kell utasítanom.

Miközben egyébként ő egyedül üdvözölte ezt a törvényjavaslatot, nem mulasztotta el még meg is fenyegetni a közvéleményt és a kormányt, hogy majd jönnek a szocialisták, és el fog jönni az idő, amikor a pénzügyi ellenőrzés terén milyen átláthatóság fog bekövetkezni. (Dr. Józsa István és Demeter Márta közbeszólása.) Ezért szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy 2004-ben az önök kormánya szüntette meg a pénzügyi intézmények és a brókercégek tekintetében a kötelező ellenőrzést, az időszakonkénti ellenőrzést. Bár ön még akkor nem volt a közéletben, de azért ezt illik tudnia, hogy a Fidesz-kormány hozta vissza ezt az ellenőrzési gyakorlatot. És az önök idejében az sem volt jellemző, hogy ha pénzügyi visszaélések történtek, akkor megtörtént volna a számonkérés, vagy ne adj’ isten, az igazságszolgáltatás és a büntetés.

Azt gondolom, hogy a szocialistáknak ilyen tekintetben nincs alapjuk arra, hogy a jelenlegi kormányt számon kérjék, hiszen amit az önök tevékenysége megalapozott 2004-et követően, hogy nincs ellenőrzés, ez volt a korrupció melegágya, és pontosan a Fidesz-kormány ideje alatt derült ez ki, és a Fidesz-kormány ellenőrzési rendszere tárta ezt fel, és jött el az igazság órája (Demeter Márta és Gúr Nándor közbeszólása.), hiszen mindhárom brókerbotrány ügyében előzetes letartóztatások történtek, és a bűncselekményt elkövetők várják megérdemelt büntetésüket.

Tehát nincs alapja a képviselő úrhölgynek arra, hogy fenyegetőzzön a parlamentben a jelenlegi kormány tevékenységét illetően ebben a kérdésben.

A támogatásokat természetesen köszönjük, és bízom benne, hogy a frakciók a szavazáskor is így fognak tenni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 34 2015.09.28. 2:02  31-34

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának - rövidítve VKF - tagjai 2014. december 29-én megállapodást kötöttek a 2015. évi minimálbérről, a garantált bérminimumról, valamint a keresetnövelési ajánlásról. A megállapodás keretében az aláírók vállalták továbbá, hogy 2015 februárjában tárgyalásokat kezdenek három kiemelt témában, a munka törvénykönyvéről, a sztrájktörvényről, valamint a különösen nagy mértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról, figyelembe véve a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetését is.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a képviselő asszony állításával szemben a szakszervezetek képviselői nem kötötték a minimálbér-megállapodás aláírását a kedvezmény visszaállításához. Az aláírók közös szándéka valóban az volt, hogy megállapodásuk esetén az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé kerülhessenek a módosítások. A VKF keretein belül alakult háromoldalú munkabizottságban a szakmai javaslatok elkészültek, a kormányzat, valamint a munkaadók és munkavállalók képviselői tehát megkezdték a konstruktív munkát.

Tisztelt Képviselő Asszony! Félretájékoztatták az érdemi egyeztetések elmaradásáról, hiszen a fokozott egészségkárosodási kockázatok kezelését vizsgáló munkabizottság szakmai munkája eredményeként egy összefoglaló jelentés is elkészült. A kormány természetesen nyitott a felvetésekre, fontosnak tartjuk azonban, hogy a felülvizsgálat keretében csak olyan javaslatok valósuljanak meg, amelyeket a munkavállalók és a munkáltatók képviselői egyaránt támogatni tudnak. Bízunk benne, hogy ilyen megállapodás születni fog. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 38 2015.09.28. 2:11  35-38

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta felszólalásában, kérdésében, az európai uniós források 2014 és 2020 közötti felhasználásának alapvető célja a gazdaság erősítése, a gazdaság fejlesztése, új piacok megtalálása, munkahelyek megőrzése, megvédése, új munkahelyek teremtése. Ezért a források 60 százaléka a gazdaság igényeit, elképzeléseit, céljait kell hogy szolgálja, így erősítve a versenyképességet.

Valóban, a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programnak lesz a legnagyobb szerepe e célkitűzés megvalósításában, hiszen itt 2700 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre, ezen belül kutatás-fejlesztésre és pénzügyi eszközökre is. Nagyon fontos, hogy új elemként jelenik meg ezen operatív program részeként a kkv-k részére egy új támogatási forma, mégpedig a pénzügyi eszközök nyújtása. Pénzügyi eszközöket szeretne ezen operatív program adni a kis- és középvállalkozói szektornak, amelyek forráshiányosak, hogy elképzeléseiket, fejlesztéseiket meg tudják valósítani. Ebben az évben például ebben a témában négy felhívás megjelentetését tervezzük most. Egyébként pedig a program valóban elindult, ahogy ön is hangsúlyozta. Összesen eddig 242 milliárd forint igény érkezett be több mint 4 ezer pályázattal.

A programot a különféle prioritások kapcsán tovább folytatjuk, bízva abban, hogy a kis- és középvállalkozói szektor élni tud ezzel a lehetőséggel, és erősödni fog ez a szektor. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

(12.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 42 2015.09.28. 2:14  39-42

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bár kérdésében valóban egy pénzügyi kérdést fogalmaz meg, azonban a feltett kérdésében leginkább a Magyar Televízió mint közmédia bírálatát, kritizálását fogalmazta meg, ezért nehéz így válaszolni az ön kérdésére. De azért engedje azt meg nekem, hogy úgy gondoljam, hogy téves gondolkodás egy közmédia tevékenységét összehasonlítani egy kereskedelmi televízióéval gazdaságossági szempontból, ez mindenképpen téves gondolkodás és elvárás.

A másik pedig, hogy lehet, hogy önnek nem tetszik az, hogy ez a köztelevízió bemutatja azt, ami az országban történik (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), ami az országban épül, amikor az emberek beruházásnak tudnak örülni, azonban higgye el, hogy ez is az ország része, az ország eredménye, és ezt is be kell mutatni.

Ami pedig a konkrét kérdést illeti - bár arról keveset beszélt -, a 47,2 milliárd forint hitelátvállalás. Ennek a hitelnek a felvételét az indokolta, hogy 2012-ben az előnytelen bérleti konstrukcióban megkötött, ma már a televízió, a magyar állam tulajdonában lévő, a televízió által bérelt épületet egy hitelkonstrukcióval kiváltották és kivásárolták, illetve forgóeszközhitel felvétele volt szükséges a televízió műsorainak, illetve a televízió rendszerének az átalakításához. Ezt vállalja most át a kormányzat. Ez semmiféle többlethitelt az állam számára nem jelent.

Tehát a lényeg az, hogy egy régi rossz bérleti konstrukciót és az addig felhalmozott adósságot váltja ki a jelenlegi hitel, amely nem okoz több adósságot az államháztartás számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 72 2015.09.28. 2:17  69-72

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány célja a hazai bankrendszer megerősítése és stabilitásának fenntartása. A közelmúltban lezajlott pénzügyi válság megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős mértékben vontak ki pénzügyi forrásokat az országból. A jelentős forráskivonás egyrészről erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, másrészről a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt, ami megnehezítette a válságból való kilábalást, vagyis a növekedés beindulását.

E folyamatokat felismerve és megértve a kormány új stratégiát dolgozott ki. A magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy a bankszektorban a hazai tulajdonú hitelintézetek legyenek többségben. Ugyanakkor a hazai és külföldi tulajdonú bankok jól kiegészítik egymást, jelenlétük megfelelő aránya csökkenti a bankrendszer egészének kockázatát, ami kedvez a hazai gazdasági folyamatoknak. A kormány a hazai tulajdonú bankrendszer fejlesztése érdekében vásárolta meg a Széchenyi Bank 49 százalékos kisebbségi részesedését. A kisebbségi tulajdonszerzést követően több olyan információra derült fény a bankról, amely a korábban ismertnél gyengébb tőkehelyzetre utalt. Az állam felelős kisebbségi tulajdonosként számos szabálytalanságra hívta fel a többségi tulajdonos figyelmét, és sürgette a problémák rendezését.

Az állam minden rendelkezésre álló eszközt kihasznált, hogy a többségi tulajdonost a pénzintézet szabályos és hatékony működésének helyreállítására késztesse, és ezáltal a bank pénzügyi helyzete stabil maradjon.

Miután a többségi tulajdonos tőkeemelési kísérlete több menetben is meghiúsult, a bank helyzete a jogszabályok alapján tarthatatlanná vált, ezért a Magyar Nemzeti Bank 2014. december 5-én visszavonta banki tevékenységi engedélyét. A bank felszámolása augusztus 14-én kezdődött el, amelynek során az állam az esetleges kárigényét jogi úton kívánja érvényesíteni. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)