Készült: 2024.03.29.10:02:08 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 48 2010.06.15. 4:48  19-137

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nehéz helyzetben vannak a vezérszónokok, mert a vezérszónoklat előtt elhangzanak a szakbizottsági vélemények, és a szakbizottságok általában pontosan olyan kérdésekről értekeznek, amelyek adott előterjesztést a lehető legjobb mértékben, mélységben és minőségben megtárgyalják. Így van ez most is, és ennek szívből örülök. Engedjék meg, hogy mielőtt a Fidesz-frakció álláspontját ismertetném, néhány alapvetést hadd tegyek meg.

Ma egy hete, 15-én (Sic!) a nemzeti együttműködés kormányának miniszterelnöke itt a Házban a nemzeti együttműködés rendszeréről szólt, és a kormány első akciótervét hirdette meg. Annyiban volt ez az akcióterv új az előző rendszerek kormányintézkedéseihez viszonyítva, hogy a Fidesz választási programját beemelte a kormányprogramba, és megvalósította azokat az elképzeléseket, illetve szándékában áll megvalósítani, amelyeket mi a választási kampányban mondtunk, és ezt komolyan is gondoltuk.

Az első akcióterv két fő gondolat köré csoportosul. Az első egy új gazdasági rendszer kialakítása, a második a kölcsönös felelősségvállalás elvének kialakítása. Úgy gondoljuk, hogy mindkettő nagyon fontos terület. Az új gazdasági rendszer kialakítása különösen, amely szintén két részre bomlik: adócsökkentésre és a bürokrácia leépítésére. Most az általános vitát folytatjuk. Természetesen minden javaslatra szükség van. Erre készséget mutatunk, hogy az olyan javaslatokat, amelyek a benyújtott törvény szellemével megegyeznek, befogadjuk. Természetesen az általános vitában részletesebben fogunk ezekről a kérdésekről szólni.

A T/336. számú törvényjavaslatot tárgyaljuk; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény, amely 2010. április 1-jén lépett hatályba, olyan szabályokat tartalmaz, amelyek rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást a hatálya alá tartozó területeken, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban.

Nevezett számú törvényjavaslat Czomba Sándor és Font Sándor képviselők által jegyzett javaslat, amelynek célja az, hogy megőrizve a papír alapú adminisztrációról az elektronikus ügyintézés irányába történő előrelépés előnyeit, életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg. Másfelől a kapcsolódó kedvezményes közterhek szabályait is módosítsa. Ezt kétféleképpen teheti meg. A korábbi kedvezmények mértékéhez közelítsen, valamint egyszerűsítse - és itt van a hangsúly, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyszerűsítse -, ez szellemében az adócsökkentés és a bürokrácia leépítéséhez csatlakozik.

Mi, vidéken élő képviselők az elmúlt években nagyon sok olyan tapasztalattal rendelkezünk, ahol az érintett választópolgárok, emberek a saját bőrükön érzik azokat a törvényeket, amelyek az ő életviszonyaikat hátrányosan befolyásolják. Többek között erről szól az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is. A bizottsági elnökök és a kisebbségi hozzászólók is kiválóan, érthetően elmondták ennek a törvénynek az előnyeit. Szóltak arról is, hogy az említett törvény már nem lehet, illetve még hatályban lévő törvény nem alkalmazható, az idő pedig kevés volt ahhoz, hogy az őszi és a téli törvényalkotásba ezt be tudjuk vonni. Ebből az következik, hogy sürgősen lépnünk kellett.

Ez a törvény közelebb viszi az emberekhez ezt a jogforrást, jobb lehetőségeket teremt a vidéken élő embereknek, és azokat az elképzeléseket meg tudjuk valósítani, amelyeket ők is szeretnének. Úgy gondolom, hogy a közteherviselés magas voltából, illetve a bürokrácia elviselhetetlen voltából eredően ez a törvény alkalmas arra, hogy életszerűbbé tegye ezeket az életviszonyokat.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség általános vitára alkalmasnak tartja, és amint említettem, nyitottak vagyunk a módosító indítványok elfogadására is, természetesen a törvény szellemének megfelelően. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 70 2010.11.18. 0:44  1-287

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Az ezt megelőző felszólalást megelőzően Tóth József szocialista képviselőtársunk aggódott a közmunkaprogramok jövőbeni sikeréért. Látom, nincs a teremben, de kérem a tisztelt képviselőtársait, hogy tájékoztassák a tisztelt képviselő urat, hogy rendes felszólalásban erről fogunk szólni. Fogunk arról szólni, hogy milyen új rendszer jön az "Út a munkához" program helyett, a pazarló és drága rendszer helyébe egy sokkal hatékonyabb és több ember foglalkoztatását érintő, sokkal kevesebbe kerülő új rendszer lép.

Köszönöm szépen, elnök úr, ennyire terjedt volna ki a hozzászólásom. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 104 2010.11.18. 6:49  1-287

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2011. évi költségvetés beterjesztésekor, 2010. november 15-én a miniszterelnök úr az expozéjában azt a talpra állítás költségvetésének nevezte. Hogy milyen igaza van, engedjenek meg egy rövid visszatekintést. Két alapvető korláttal kellett számolnunk a költségvetés előkészítésekor.

(12.20)

Az egyik legnagyobb gond az eladósodottság, a másik - legalább ilyen nagy - gond a magas államháztartási hiánynak a kérdése. Az eladósodottságra visszatérve: 2001-ben 53 százalékos volt a GDP-arányos adósságunk, 2010 nyarán a 80 százalékot is meghaladja - emlékeztetőül: 60 százalékos küszöbérték kell az euró bevezetéséhez -, plusz nem beszélve arról, hogy a kamatfizetés a GDP 4 százalékát teszi ki.

De nézzük a magas államháztartási hiányt: 2002-től számítva a két utolsó évet állandósult az 5-6 százalék feletti deficit. Mellár Tamás szavaival: ezt a magyar gazdaság békeidőszakban használta, amikor nem volt válság. Ezért 2004 óta, EU-ba lépésünk kezdetétől fogva túlzottdeficit-eljárás alá esik az ország. Ez negatív következmény természetesen. A válság kitörésekor nem használhattuk a költségvetési kiadásokat a válság enyhítésére, mint a többi ország, mert elhasználtuk lehetőségeinket békeidőben politikai célokra. Ez szégyen, tisztelt képviselőtársaim. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!)

Büntetésben vagyunk. Az elmúlt nyolc év bűneiért most kell vezekelnünk. Az Orbán-kormánynak most meg kell tanulni - szintén Mellár Tamás szavait idézve - gúzsba kötve táncolni, a végletekig korlátozott lehetőségek között kormányozni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Ilyen előzmények után nyújtotta be a kormány a 2011. évi költségvetésről szóló T/1498. számú törvényjavaslatát, a talpra állás költségvetését. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. Ezek a fő szempontok tükröződnek többek között a benyújtott törvényjavaslatban is.

A foglalkoztatás növelése mellett az ezt segítő nemzeti közfoglalkoztatási programról szólnék néhány szót szíves engedelmükkel. A közfoglalkoztatás eddig bonyolult és egyes elemeiben pazarló rendszerét - ismert nevén az "Út a munkához" programot - a megalapozottabb, az értékteremtő munkát elismerő, egyszerűbb, áttekinthető és finanszírozható nemzeti közfoglalkoztatási programmal váltjuk fel, amelynek négy fő formája és négy fő pillére van. Engedjék meg, hogy ezt röviden felvázoljam!

Az egyik fő pillér az önkormányzati időszakos közmunka, a települési önkormányzatok közfeladat-ellátását segítő támogatás, évente 180 ezer ember bevonásáról szól.

A másik pillére, a második pillér az önkormányzati teljes munkaidős közmunka, közérdekű célok programszerű támogatása. A támogatás mértéke 70, illetve 100 százalékos, 2-12 hónapra adható, plusz egyéb költségek is elszámolhatók; 15 ezer főt érint számításaink szerint.

A harmadik fő pillér - és ez egy új elem - a vállalkozások közhasznú támogatása, közmunka-támogatása. A kis- és közepes vállalkozások megalapozott igényéről van szó, bérpótló juttatásra szoruló - a régi rát - munkanélkülit foglalkoztathatnak. A támogatás 8 hónapon keresztül elérheti a munkabér és járulékok 70 százalékát. Az év hátralévő négy hónapjában kötelező a munkaadó részéről a továbbfoglalkoztatás. A vállalkozói igényeknek megfelelő létszám elérheti a 9-10 ezer főt.

A negyedik elem az országos közmunkaprogram, ami működött az elmúlt időszakban is, de ezt még hatékonyabbá szeretnénk tenni. Az éves vagy több költségvetési éven át húzódó programokra tervezi a kormány. Itt valósíthatók meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogó országos közmunkaprogramok. Ezek: az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként vizsgálja a kormány a megújuló energiaforrásokhoz, az energetikatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkozás lehetőségét. Minisztériumi szinten biztosítja a forrásokat, ez a létszámfelmérések alapján 25 ezer főt jelent évente, 8-12 hónapos foglalkoztatással számolva. A nemzeti foglalkoztatási program keretében mintegy 220 ember lehet érintett a foglalkoztatásban, amelynek forrásigénye 86 milliárd forint. A közmunkatanács helyett létrejövő nemzeti közfoglalkoztatási testület keretei között a közfoglalkoztatásban érintett kormányszervek bevonásával tervezi a kormány véglegesíteni.

A Költségvetési Tanács véleménye alapján a foglalkoztatás csökkenése 2010 folyamán megfordul, a korábban vártnál hamarabb, 2011-re már 0,6 százalékos létszámbővülést várunk. Ez a foglalkoztatásbővülés a teljes előrejelzési horizonton fennmarad, illetve tovább erősödik, elérve az 1 százalék körüli éves növekedést többek között az szja-t érintő változásoknak, valamint a fokozatosan élénkülő munkaerő-keresletnek köszönhetően.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem, támogassák a kormány T/1498. számú törvényjavaslatát a 2011. évi költségvetésről.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 16 2010.11.26. 5:10  1-365

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! A 2011. évi költségvetés általános vitájánál már néhány nagyon fontos előzményre felhívtam a tisztelt Ház figyelmét. Engedjék meg, hogy most is néhány alapvetést megtegyek a részletes vitában is.

Közel egy évtizede két alapvető korláttal számol a költségvetés előkészítésekor minden kormány. Az egyik legfontosabb az eladósodottság, a második a magas államháztartási hiány. 2001-ben 53 százalékos a GDP-arányos adósság, ez 2010 nyarán már 80 százalék fölött van. A magyar gazdaság 2002-től - leszámítva a két utolsó évet - 5-6 százalék feletti deficitet produkált békeidőszakban, amikor még nem volt válság. Túlzottdeficit-eljárás miatt vagyunk büntetésben. Választanunk kell az összeomlás vagy a talpra állás között. A kormány a választópolgárok felhatalmazása alapján a nemzet talpra állítása mellett tört lándzsát.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll. Mindezek mellett törekedni kell a költségvetés stabilitásának megtartására is, emberpróbáló feladat ez így együtt. A 2011. évi költségvetés meghatározó eleme a családok támogatása. 2011-től a gyermeknevelés költségeinél meghatározott összeg után csökken az adóalap, a családok nettó jövedelme jelentősen nőni fog. Jelentős fejlemény, amelyre évek óta nem volt példa, hogy 2011-ben a versenyszférában várhatóan növekedik a foglalkoztatottak száma. 2011-re a GDP-növekedés elérheti a 3 százalékot. A háztartások fogyasztásában az előző évekbeli csökkenés után 2011-ben lényeges, 2,6 százalékos növekedés várható.

Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagjaként a közfoglalkoztatásról szóljak néhány szót. A közfoglalkoztatás eddig bonyolult és egyes elemeiben pazarló rendszerét meghatározottabb, megalapozottabb, az értékteremtő munkát elismerő, egyszerűbb, áttekinthető és finanszírozható nemzeti közfoglalkoztatási program váltja fel. A program lényege, hogy az állam egységes rendszerben azonos forrásokból azonos értékeken, prioritásokon alapuló szabályozás mentén nyújt pályázatos támogatást a közfoglalkoztatásban érintett többletmunkahelyek létrehozására.

A nemzeti közfoglalkoztatási program megvalósítására a Munkaerő-piaci Alapban rendelkezésre áll 2011-ben 64 milliárd forint, az önkormányzatoknál a bérpótló járandóságra mintegy 48 milliárd forint forrás jut. A Munkaerő-piaci Alap költségvetési irányszámait a Munkaerő-piaci Alap által ellátandó feladatokra, valamint a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő szabályozás sajátosságaira is tekintettel határozzák meg. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási és képzési támogatások központi keretéből 2011-ben elsősorban munkahelyteremtésre és munkahelymegőrzésre, távmunkahelyek létrehozására, támogatására, központi foglalkoztatási programok finanszírozására kerül sor.

A pályakezdő fiatalok Start-kártyával történő foglalkoztatásához járulékkedvezmények kötődnek, várhatóan havonta átlagosan 30 ezer fő foglalkoztatása valósul meg. A foglalkoztathatóság javítására szolgáló prioritásokra társfinanszírozással biztosít forrást a Munkaerő-piaci Alap az uniós forrás fogadásához, továbbá a TÁMOP, munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások és a foglalkoztatást ösztönöző normatív támogatások, intézkedések esetén a Munkaerő-piaci Alap előfinanszírozóként is közreműködik. Az álláskeresési támogatásokban és a támogatásokon belül álláskeresési járulékban havonta átlagosan 133 ezer fő, álláskeresési segélyben pedig havonta 60 ezer fő részesül. A szakképzési és felnőttképzési támogatásokból a törvényjavaslatunkban meghatározott szakképzési célú feladatok megvalósítására, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, támogatásokra kerül sor.

Tisztelt Ház! Összességében megállapítható, hogy a hatályban lévő új adótörvény-módosítások, valamint a vállalkozókat is érintő változások a válság hatásainak enyhítését, az abból való fokozott kilábalást, a gazdaság növekedésének beindítását, valamint a foglalkoztatás növelését hivatottak szolgálni, a költségvetés stabilitásának biztosítása mellett.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 86 2011.02.22. 1:26  17-111

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Nem kívántam ehhez a napirendhez szólni, de nevemen nevezett az egyik képviselő. Az ő megjegyzését visszautasítom a Ház előtt; ott majd az adott település, Gávavancsellő lakossága majd eldönti, hogy jó döntést hozott-e. Már most látják egyébként, hogy nem. Ez a megjegyzésem.

A tisztelt előttem felszólaló jobbikos képviselőnek pedig azt szeretném mondani, hogy helyesbítem, mert nem 242 ezret, hanem 252 ezret keres egy, nem Pécs, tisztelt Ház, egy 3900 lakosú nagyközség alpolgármestere, aki jobbikos, a helyi Jobbik elnöke. Az ő bizottsági elnöke 132 ezret, a bizottsági tagok 100 ezret. Hol van ilyen a világon? Mintatelepülés akar Gávavencsellő is lenni, mint Tiszavasvári?

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Kérem, itt közpénzekről beszéltünk! Itt vannak mértékek. Itt az elvekről kell beszélni! Önök ne tegyenek ilyen kritikát felénk, amikor önök egy ilyen kis faluban ilyen jövedelmet adnak a saját embereiknek! (A Jobbik soraiból érkező közbeszólásra:) A saját véleményét tartsa meg, tisztelt képviselő úr, majd az ottani lakosok el fogják dönteni. Nagyon sajnálom! (Egy hang a Jobbik soraiból: Már eldöntötték!) Igen, eldöntötték, persze rossz döntést hoztak. A lakosok sokkal bölcsebbek, majd ott helyben eldöntik; ön a saját területén keresse a saját igazát.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 96 2011.02.22. 0:58  17-111

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kétpercest nyomtam, ezek szerint valami technikai hiba történt. Nem kívánok tovább részt venni ebben a vitában, és kérem Apáti képviselő urat is, ne köszörülje a nyelvét a szülőfalumon. Ezt a fiatal, tapasztalatlan politikusi embernek tudom be. Sok mindent meg lehet majd a politikában tanulni (Dr. Apáti István közbeszól.), ön is meg fogja majd tanulni.

(10.50)

Egyébként az jut eszembe, hogy a stílus maga az ember. És kérem elnök urat, hogy ezt a témát zárjuk le. Tudom, hogy ezek az önök számára fájdalmas dolgok, de ha az álláshalmozásról beszélünk, még egy momentum: a tiszavasvári alpolgármester a megyei közgyűlés tagja is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, úgyhogy kérjük, hogy a Jobbik se halmozza az állásokat.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 110 2011.03.25. 5:36  1-139

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "Emeld nemzetedet, ez legyen törvényed!" Választókerületemben, lakóhelyemtől karnyújtásnyira, Tiszabercelen - régi nevén Bercelen - született a magyar felvilágosodás írója, költője és filozófusa, Bessenyei György, akinek a magyar nyelv ügyéért és a nemzet felemelkedéséért folytatott szellemi törekvése indított arra, hogy felszólalásomat az ő gondolatával kezdjem. Ez évben emlékezünk meg halálának kétszázadik évfordulójáról.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy nekünk, a nép akaratából megválasztott országgyűlési képviselőknek nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is, hogy megalkossuk Magyarország Alaptörvényét, alapvető jogforrását. Engedjenek meg egy személyes megjegyzést: hálát adok az Istennek, hogy a törvényhozás tagjaként ebben a nehéz és nagy felelősséggel járó munkában tevőlegesen, legjobb tudásom szerint részt vehetek. A Fidesz-KDNP-pártszövetség T/2627. számú, Magyarország Alaptörvénye címen benyújtott tervezetének "Az állam", ezen belül a kormány és az önálló szabályozó szervek fejezetéhez a 15. cikkel kezdődő részéről kívánok néhány gondolatot a rendelkezésemre álló időben megfogalmazni a tervezet általános vitájában. Mielőtt ezt megtenném, kérem, engedjenek meg nekem egy nagyon rövid alapvetést.

Az első egységes alaptörvény tervezete fekszik előttünk, hiszen tudjuk, hogy az 1949. évi XX. törvény szégyen volt a nemzetre. Sokszor elhangzott már e Ház falai között, jómagam nem kívánom megismételni, hogy hogyan, milyen legitimációval, milyen technikák, paktumok alapján toldozták-foldozták a jelenlegi hatályos alkotmányt. Elérkezett az idő, hogy nyílt törvénykezéssel a bevezetője szerint is átmeneti alkotmányt egy új és tartós alaptörvénnyel váltsuk fel. Alkossuk meg a jövő alkotmányát, amely összeköti a múltat a jelennel, és döntő mértékben a jövőről szól, mert a nemzetnek és az országnak azonosnak kell lennie önmagával, ebbe beletartozik a múlt, a jelen és a jövő. Mivel Magyarországot teljesen újjá kell építeni, mint minden építkezést, az alappal kell kezdeni, amelyre jön a felépítmény a sarkalatos törvények formájában. Nagyon fontos, hogy milyen erős és időtálló az alap, hogyan illeszkedik hozzá a felépítmény, és a lakók, a nemzetet alkotó emberek be tudják-e azt lakni. Valljuk be - természetesen képletesen -, hogy az épületet üzemeltető kormányé mindig a legnehezebb feladat.

Az előttünk fekvő javaslat alapelvei között rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. A végrehajtó hatalom letéteményese Magyarországon a kormány, amely az Országgyűlésnek felelős, feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A javaslat a kormányt a közigazgatás legfőbb szerveként is meghatározza, amely felel a hatékony és racionális államigazgatási szervezetrendszer működéséért, és szervezetátalakítási szabadsággal ruházza fel, ami teljesen helyénvaló. Nézeteim szerint az államnak egységesnek és - Pokol Béla professzor úr szavaival élve - ütőképesnek kell lennie. Párhuzamos hatalmi centrumok nem működhetnek, nem veszélyeztethetik az egységes és hatékony államot akkor, amikor az ország érdekében fel kell lépni mint a végrehajtó hatalom letéteményesének. Lényegesnek tartom továbbá, hogy a javaslat szerint a kormány stratégiai vezetője a miniszterelnök, és ezért indokolt kifejezetten rögzíteni, hogy a kormány általános politikáját ő határozza meg. Fontos, hogy az alaptörvény rendelkezik arról is, hogy a kormány a területi közigazgatási feladatainak ellátására kormányhivatalokat hoz létre, és így a központi és területi közigazgatásban egységes elvek alapján szülessenek döntések.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rendelkezésre álló időkeretben igyekeztem a jelenlévők és a bennünket figyelemmel kísérő, nagyra becsült hallgatóság figyelmét ráirányítani az új alaptörvény megalkotásának szükségességére, ezen belül a teljesség igénye nélkül a kormány mint a végrehajtó központi szerv kiemelkedően fontos szerepét taglaltam. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ezt az országot, ezt a nemzetet méltóan a tradíciókhoz csak együtt és összefogással tudjuk felemelni és újjáépíteni. Ebben minden magyar embernek határainkon belül és túl tevékeny szerepet kell vállalnia, hogy - a Nemzeti hitvallás gondolatát idézve - országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk. Hiszen immár Bessenyi György szavai alapján tudjuk: "Emeld nemzetedet, ez legyen törvényed!"

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 162 2011.05.03. 2:09  49-179

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nagyon nagy érdeklődéssel hallgatom ezt a vitát, különösen a szocialista képviselők hozzászólását, és sok mindenről van itt szó, valóságról és egyéb dologról. Egy Mark Twain-mondatot szeretnék különösen Varga képviselő úr figyelmébe ajánlani (Dr. Varga László: Megtisztel!): "Először ismerd meg a tényeket. Elferdíteni őket ráérsz később is." (Dr. Varga László: Nagyon bravúros!)

Tehát sok mindenről lehetne itt beszélni, és ezt a kormányt, amely a nemzet akaratából került kétharmaddal Magyarország élére, olyan határozott kívánság és elvárás feszíti, amelynek meg kell felelnie. Előttünk van egy törvény, amelyet az Alkotmánybíróság visszadobott, most fogalmazzunk így, a parlament elé. Abban is különbözünk, tisztelt képviselőtársaim, önöktől, hogy én emlékszem rá, annak idején az Alkotmánybíróság által visszaküldött törvényeket változatlanul beterjesztettek újra a parlament elé - ezt mi nem tesszük. Mi szeretnénk annak az elvárásnak megfelelni, amelyet a választópolgárok, amikor köztük vagyunk, felénk megfogalmaznak - az az irány. Nagyon egyszerű ez a történet, nem kell ezt bonyolítani. Történt egy választás, önök a politikai hatalmat, ha úgy tetszik, elveszítették, most rögtön szakmai kérdésekbe bonyolódnak, én pedig azt mondom, hogy mi mind a kettőt együtt kívánjuk vinni. A kormánynak az volt a célja ezzel a módosítással, hogy attól a köztisztviselői rétegtől - és innen is üzenem, senki nem boszorkányüldözésből gondol részünkről rájuk -, amely nem hajlandó abban együttműködni, szakmai vagy más okok miatt, hogy azt a kormányprogramot, amely a nemzet felhatalmazásából előttünk áll, végrehajthassuk, tőlük természetesen nem jó szívvel, de meg lehessen válni. Nem kell itt ezt bonyolítani, én megértem önöket természetesen, de most ennek a kormánynak van igen erős felhatalmazása. Segítsék ezt a munkát!

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 168 2011.05.03. 1:06  49-179

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Varga Úr! Én nem kívánok ebben a vitában így tevőlegesen részt venni, mert úgy gondolom, hogy nem értik, miről beszélünk. Akkor én elmondom, hogy kitől kaptunk felhatalmazást: Magyarországtól kaptunk felhatalmazást. (Dr. Varga László: Mire? Mire kaptatok?) A kormány kapott felhatalmazást. Most a hatalmi ágakat kezdjem el sorolni, hogy hogyan állnak fel Magyarországon a hatalmi ágak, hogy mi van a hatalmi ágak csúcsán, a központi közigazgatásban, ezt mondjam el?

Tulajdonképpen mi neveztük ki a kormányt, választottuk meg a kormányt, és a kormány irányítja az államigazgatást - ilyen egyszerű. A választópolgárok azt várják tőlünk, hogy azt az irányt, amelyet önök vittek, ne folytassuk, mert nem jó. Tíz hónap után messzemenő következtetéseket ne vonjunk már le ennek a kormánynak a munkájáról!

Tisztelt Képviselőtársaim! Akárhova nyúlunk, mindenütt csak a legnagyobb problémát látjuk a nemzetgazdaság területén - és akkor hirtelen előállnak ilyen hatalmas igényekkel. Meg fog ez a kormány ennek felelni, ehhez kérünk felhatalmazást a parlament részéről.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 32 2011.10.18. 3:43  25-117

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt megjelent Elnök Asszony! Elnök Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2011. október 17-ei ülésén tárgyalta meg a kormány J/4456. számú beszámolóját a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről, amelyet 17 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartott.

A bizottság tagjai megismerték a 2009. február és 2011. február közötti időszakra vonatkozó beszámolót, valamint meghallgattuk az ülésünkön megjelenő Szászfalvi László államtitkár úr szóbeli kiegészítését. A beszámoló utal rá, hogy a kormányzat meg kívánja újítani a nemzet, illetve annak képviselete, az Országgyűlés és a kormány, valamint a nemzetiségiek, illetve képviseleteik, elsősorban az országos kisebbségi önkormányzatok közötti partneri viszonyt. Az együttműködés új kereteinek kialakításával el kell érni a korábbi bizalmi viszony helyreállítását.

Társadalmi párbeszéd kezdődött a kisebbségek kultúrájának, anyanyelvének ápolását biztosító jogszabályi keretek továbbfejlesztése érdekében. A nemzetiségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység központjává a kormányváltást követően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vált. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében létrejött az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, valamint a Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság. A jelen beszámoló átfogó képet nyújt mindarról, ami a hazai kisebbségpolitika területén az elmúlt két év során történt. Összegzi a kormányzati kezdeményezések sorát, a kisebbségi közösségek aktivitásainak irányait. Emellett természetesen kitér hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek végrehajtására, a kisebbségpolitikai együttműködés nemzetközi eseményeire is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk többségének véleménye szerint erénye a beszámolónak, hogy összeállítása során széles körben kért előterjesztő részanyagokat, így minden minisztériumtól, a kormányhivataloktól, a megyei közgyűlésektől, az országos kisebbségi önkormányzatoktól, valamint további szervezetektől, intézményektől. Ezen területekről érkezett ismertetők feldolgozását követően készült el a J/4456. számú jelentés, a beszámoló, amely reményeink szerint hű képet ad az elmúlt két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, a nemzetiségi oktatásban, a kultúrában és a médiában történtekről, valamint a kisebbségi önkormányzati szférában zajló folyamatokról, részletes információkat és adatokat közvetít az Országgyűlés és a terület iránt érdeklődők számára egyaránt.

A beszámolót az ülésen elhangzott szóbeli kiegészítéssel együtt a már említett arányban általános vitára javasoljuk, illetve alkalmasnak tartjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 286 2011.10.25. 1:45  215-417

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Miniszter Úr! Csodálkozom azon, és időnként megértem azt, hogy a politikusokról miért vélekednek így a választópolgárok. Engedjék meg, nem tisztem egyébként, hogy Lipők Sándort megvédjem, de azért amit dr. Nemény András mondott, az számomra érhetetlen, hogy beszélget egy képviselő az emberekkel. Képviselő úr, képzelje el, hogy beszélget velük, tudniillik ő megnyerte az egyéni körzetét, és ott van; önnek ez nem sikerült és sok mindenki másnak. (Taps a kormánypártok soraiban.) A képviselő úr beszélget az emberekkel, és amiket ő elmond, azok úgy is vannak, és ez önnek is szól, tisztelt képviselő úr.

Higgyék el azt, hogy nem könnyű helyzetben van a kormány: kaptunk egy erős felhatalmazást a választópolgároktól, és az egész rendszert, ami Magyarországon jelenleg van, át kell alakítanunk. Nekünk nincs semmi bajunk se a rendőrökkel, se a tűzoltókkal és a társadalom más részeibe tartozó dolgozókkal, abszolút nincs velük problémánk. Nekünk az a gondunk, hogy ebben a struktúrában, ebben az ellátórendszerben ezt az országot nem lehet finanszírozni, és amíg ez történt az elmúlt években, működésképtelen lett az ország. Az előbb az adótörvényekről beszéltünk, és ott arról szóltak az ellenzéki képviselők, hogy igen, milyen adókat szedünk be. Igen, adókat szedünk be, hogy működjön ebben a struktúrában is az ország, de azzal még nem oldottuk meg azokat a jövőbeni megtakarításokat, amelyek alapján csökkenthető majd akár az államadósság, akár a költségvetés fedezete. Tehát ha nem alakítjuk át a nagy ellátórendszereket, tisztelt képviselőtársaim (Göndör István: Miért tetszettek megakadályozni az előző négy évben?), akkor ez az ország tönkre fog menni. Köszönöm szépen.