Felszólalás adatai

DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy nem 70 ezer köztisztviselő retteg most, ezekben az órákban, hanem 59 szocialista képviselő (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban. - Gőgös Zoltán: Ne bosszants!), hogy azok az emberek, akik nem szakmai alapon kerültek oda, esetleg kikerülhetnek a közigazgatásból. Egyúttal örülök, hogy ma már azt is elmondhatta Lamperth Mónika képviselő asszony, hogy fölmehetnek a Somogy megyei közgyűlésben a közigazgatási hivatal épületébe, szobáiba, szintjére, hiszen éppen a múlt héten elfogadott, a Fidesz-KDNP által beterjesztett törvénymódosító javaslat tette lehetővé, hogy visszaálljanak a közigazgatási hivatalok megyei szinten. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Ezért tud minden megyei közgyűlési elnök átsétálni a közigazgatási hivatalba, és ott megkérdezni a köztisztviselők véleményét.

Szeretném eloszlatni azt a sok problémát, gondot, amit szocialista képviselőtársaink az imént felvetettek. (Gőgös Zoltán: Elolvastad, mit írtak a szakszervezetek?) Gúr Nándor képviselő úr azt hiányolta, hogy ezek a köztisztviselők kormánytisztviselők lesznek, és nem a közjó tisztviselői.

(18.00)

Hát, az első mondat ebben a törvényben arról szól, hogy a közjót legmegfelelőbben szolgáló központi közigazgatásra van szükség, tehát az az emelkedettség, amit hiányolt, igenis megtalálható e törvény első mondatában. Ők nem a kormányt, hanem a közjót fogják szolgálni, pártsemlegesen, demokratikusan, hatékonyan és költségtakarékosan, valamint nagyon fontos, hogy hazaszeretően, a Magyar Köztársaság érdekeit mindenekelőtt szem előtt tartva. (Taps a KDNP soraiból.)

Amennyiben a továbbiakban bárki is úgy érzékeli, hogy valamilyen diszkrimináció érte őt a felmondásával kapcsolatban, és ilyesfajta okok miatt akar pert indítani, továbbra is lehetősége van arra, hogy a diszkrimináció tényét megállapíttathassa a munkaügyi per folyamán egy munkaügyi bíróságon, úgyhogy ilyesfajta lehetőség továbbra is megáll.

Szeretném eloszlatni azt a feltételezést, ami a munka törvénykönyve 90. §-ában lévő védettségi helyzetekkel kapcsolatos. Ez a kormánytisztviselőkről szóló jogszabály négy helyen utal a munka törvénykönyvének erre a védelmi felsorolására. Ez a 35., a 9., a 33. és a 37. §. Ezekben azt a célt kívántuk elérni, hogy ha valaki, mondjuk, betegállományban van, vagy másfajta módon akadályozva van abban, hogy munkát végezzen, akkor ettől függetlenül vele közölhető legyen az a munkajogi intézkedés, amely következtében átszervezés vagy más okból az ő munkaviszonya megszűnik.

Ez azért fontos, hiszen ha valaki megneszeli, hogy fel akarnak neki mondani, hirtelen betegállományba megy, és megvárja, míg adott esetben mégiscsak elfelejtik ezt a szándékot, nem volt lehetőség arra, hogy vele ezt közöljék. Természetesen az ő munkaviszonya, szolgálati viszonya, az ehhez járuló különböző társadalombiztosítási juttatások mindaddig megilletik őt, amíg beteg, hozzátartozóját ápolja vagy pedig a gyermekét neveli. Természetesen, mert ez így emberséges, ezen mi sem szeretnénk változtatni nyilvánvalóan, és a két hónapos idő, amely az utolsó munkaviszonyban töltött két hónap, illetve a felmondási idő természetesen csak attól a naptól kezdődik majd, amikor ide visszatér.

Mi nem is gondoltuk volna, hogy ezeket a szakaszokat így is lehet értelmezni, ahogy önök értelmezték, úgyhogy ezért fogunk is egy még inkább egyértelműsítő módosító indítványt benyújtani, de kérem, hogy az eredeti szándékot tekintsék, azt, hogy valakivel közölhető legyen a munkáltatói intézkedés ebben az időszakban is, de ez nem érinti az ő védettségi helyzetét. Természetesen a kismamák, a kispapák, a kisnagymamák, mindenki más, aki különböző gyermeknevelési, gyermekgondozási ellátásban részesül, ugyanúgy védett lesz, de azok is védettek lesznek, akik különböző reprodukciós eljárásokban vesznek részt, bár ezeknek az ideje sajnos a felére csökkent, hiszen önök elvették az ehhez tartozó támogatásnak is a jó részét az elmúlt években.

Úgy gondolom, hogy őszinte volt az MSZP vezérszónoka akkor, amikor az elmúlt nyolc évet nem állította be úgy, mint a közszféra sikertörténetét. Nem emlegetett nagy előrelépéseket a közszolgálati jogviszonyok fejlesztésében, a közszféra hatékonyságában az elmúlt nyolc évből. Azt hiszem, ez a hallgatás egy őszinte hallgatás volt az elmúlt percekben, hiszen nem nemtevésben szeretne bajnok lenni a most következő kormány, hanem igenis merész és átható átalakításokra vállalkozott. Ha ezt nem tenné meg, akkor a választóit csapná be, hiszen nem kiigazításra kerül sor itt, hanem egy új rendszer megalapozására; erről már volt szó.

Szintén szeretném eloszlatni a pályáztatással kapcsolatos aggodalmaikat, hiszen éppen a mai napon a Magyar Közlönyben kerül kihirdetésre a múlt héten elfogadott törvénymódosító javaslat, amely a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény hátsóbb rendelkezései között szerepelt, amely pontosan szűkítette annak a lehetőségét, hogy mikor lehet pályáztatás nélkül vezetői posztot betölteni. Úgyhogy én bízom benne, hogy sikerült a szocialista képviselőtársaimnak megnyugtató választ adnom, és nem fognak aggódni azokban a kérdésekben, amiket eddig mondtak.

Mint az már ma itt elhangzott, az alkotmány jogosítja fel az Országgyűlést arra, hogy ilyesfajta jogállási törvényt, új jogállási törvényt hozzon létre a kormánytisztviselőkről. Szeretném elmondani, hogy 306 igen, 16 nem szavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el ezt a parlament. Igaz, ehhez a részhez egyetlenegy MSZP-s sem adta a szavazatát, de a sürgős kihirdetéshez már igen, az 306 igen és 16 tartózkodás mellett lett elfogadva a Házon belül; itt az LMP nem szavazott a sürgősség mellett egyetlenegy szavazattal sem. Tehát valamilyen módon vagy a sürgősséget, vagy magát a törvénymódosító javaslatot minden parlamenti pártból támogatta képviselő, így tehát úgy gondolom, ez egy elég széles konszenzus, messze túlmutat a kormánypártok kétharmados parlamenti jelenlétén.

Ahogy ez ma már itt elhangzott, alkotmánybírósági határozatok sora van a kormányzat szervezetalakítási szabadságának jogáról és lehetőségéről, ezzel élt csak a mostani kormányzat. Ahogy átalakította a kormányzat legfelsőbb szintjét, megfelezte az állami politikai vezetők számát, ugyanúgy halad ezekkel a változtatásokkal lejjebb, hiszen minden szinten szükség van a közszféra átalakítására, azért is, hogy tekintélye legyen, azért is, hogy hatékonyan tudjon működni. Azt hiszem, ma már volt egy vita, amelyben nagyon egyetértettünk Lamperth Mónika képviselőtársunkkal, hogy mennyire fontos a hatékonyság a közszférán belül.

Ezek a kinevezések nem határozott időre fognak szólni, mint ahogy önök tették ezt, és hat évre betonoztak be alkalmasabb és kevésbé alkalmas szereplőket a közigazgatás vezető pozícióiban, ezek újra határozatlan időre fognak szólni, és természetesen teljes munkaidőre.

Továbbra is végigvisszük azt a célunkat, amely a közigazgatás és a politikai állami vezetés szétválasztása. Ennek volt része akár a helyettes államtitkárok, akár a közigazgatási államtitkárok újbóli bevezetése; illetőleg az a lehetőség, amit ön rémként vetített elő, hogy ezentúl a közigazgatási vezetők kinevezésébe elsősorban közigazgatási vezetőknek, a közigazgatási államtitkárnak lesz beleszólási joga. Ez egy teljesen koherens és normális működési mód, hogy nem a politikusok, hanem a közigazgatási vezetők, a minőségpolitikáért felelős tárca közigazgatási államtitkára és a személyi ügyekért felelős tárca közigazgatási államtitkára - e kettő ugyanaz, ugye, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium -, ő gyakorolja ezt a felügyeletet, ő ügyel arra, hogy szakmai kinevezések történjenek, hiszen neki kell majd koordinálnia a kormányzaton belüli ilyen működést. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez igazából mind-mind-mind elválasztja a közigazgatást és a politikát, a két döntéshozatalt, ezáltal teremti meg a minőségi közigazgatási munka alapjait.

Szintén fontos előny, hogy a belépéshez a pályakezdőknél a nyelvtudás már előírt kötelezettség, anélkül senki sem jöhet kormánytisztviselőnek a következő évben a közigazgatásba.

A két hónapos felmondási idővel kapcsolatban már elhangzott: ez csak egy szimmetria beiktatása. Gondoljunk csak bele, Magyarország az EU soros elnöke lesz pár hónap múlva. Ha egy fontos tisztet betöltő kormánytisztviselő egyszer csak azt mondja, hogy kilép a közszférából, és nem foglalkozik többé azzal a feladatkörrel, amit ellátott, adott esetben ha tényleg fontos feladatot látott el, ez az EU-elnökségnek vagy a magyar államigazgatás működésének az ő területén egy fennakadását jelentheti. Ez nyilvánvalóan az ő részéről megvan, hogy ezt indoklás nélkül megtegye, ő kvázi otthagyhatja az államigazgatást, otthagyhatja ezt a feladatát, a köz szolgálatát. Ugyanez a szimmetria érvényesül majd most a munkáltató részéről is; illetőleg felhívnám mindenkinek a figyelmét a 67/2009. alkotmánybírósági határozatra, amely a szerzett jogokkal kapcsolatos. Ennek egyik alapja az volt, hogy pontosan önök voltak, akik elvették a 13. havi fizetéseket, bizonyára a szakszervezetekkel történt egyeztetés és közös vastaps után, de ezen ügycsoport kapcsán az Alkotmánybíróság kifejtette azt az álláspontját, hogy a kinevezési okiratban lévő jogok a szerzett jogok, és a háttérjogszabályok változtatására a kormányzatnak igenis lehetősége van.

Szintén felhívnám a figyelmüket a törvényjavaslat kapcsán arra, hogy a különböző tanácsadói munkakörökhöz immáron szakvizsgát, jogi szakvizsgát és öt év gyakorlatot vár el a törvény, sőt itt a főtanácsadóknál tízéves gyakorlatra van szükség. Ez jóval több, mint az önök által bevezetett versenyvizsga, amit egy több tízezer forintos felkészítő után végezhettek el a jelenlegi köztisztviselők, de ez a mai nappal szintén megszűnt. Maga a versenyvizsga nem, hiszen ez az intézmény hosszú távon igenis hasznos lehet a Magyar Köztársaság közigazgatása számára, de az a forma, ahogyan az most történt azzal az általánosítással és azzal az alacsony színvonallal, nem jó. Az ötlet valóban jó volt, azt a későbbiekben alkalmazni kell, de a jelenlegi megvalósítás sajnos nem váltotta be a minőségi követelményeket.

Új elem szintén az igazgatási szünet, amely a kiszámíthatóságot jelenti a kormányzatban dolgozók számára, illetőleg azok számára is, akik valamilyen jogi aktust várnak a kormányzati szervezetektől. Ez nem egy magyar találmány, ez az Európai Unióban bevett módszer: kiszámíthatóvá teszi, hogy melyik az az időtartam, amikor a köztisztviselők nagy része a szabadságának legfeljebb 60 százalékát kiveszi. Bízom benne, hogy a munkaszervezésben ez szintén előnyt jelenthet.

A minőségpolitika szempontjából fontos rendelkezés a kormány-tisztviselői törvényben a cél- és témavizsgálatok lehetősége. Ezekkel sajnos nem elég hatékonyan éltek az előző kormányzatok; itt nyilvánvalóan gondolhatunk több kormányzatra is. Bízom benne, hogy ez szintén a minőséget fogja javítani.

(18.10)

Az érdekegyeztetés kapcsán le kell szögezni, hogy a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsot nevesíti a jogszabálytervezet, tehát a munkavállalók és a munkáltatók közötti párbeszéd intézményesített formája továbbra is létezni fog, ez megmarad. Az élet- és munkakörülményekkel, a foglalkoztatási feltételekkel, valamint a személyes juttatásokkal kapcsolatos elvi, gazdasági kérdésekkel is, és még minden mással is, amelyek valóban az itt foglalkoztatottak számára fontosak, ez az érdekegyeztető tanács fog foglalkozni, hiszen számunkra is fontos, hogy mindenben meghallgassuk az ő véleményüket. Ők ismerik legjobban ezeknek a szervezeteknek a működését, és az ő vezetőik tudják pontosan és a legjobban, hogy mivel lehet motiválni a köztisztviselőket a minőségibb munkavégzésre.

Mint ahogy az az indokolás utolsó mondataiban is olvasható, ennek a fajta átalakításnak lesz folytatása, hiszen itt nyilvánvalóan gyorsan kellett cselekednünk. A kormányváltás után egyetlenegy perc pihenőideje sem volt az új parlamenti többségnek, ezért terjesztettük be ezt az önálló törvényjavaslatot. De természetesen arra, amit ön is fölvetett vagy önök is fölvetettek - a köztisztviselői életpálya, a minőségi munkavégzés -, ezekre mind-mind-mind további átfogó jogszabályok fognak születni, akkor már, ha a kért tárcaközi egyeztetések és minden más rendelkezésünkre áll, hiszen a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt.

Én köszönöm, hogy meghallgattak, és bízom benne, hogy látni fogják ennek a törvényjavaslatnak a pozitív hatásait. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)