Készült: 2020.01.27.03:55:51 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 92 2017.10.24. 1:50  91-94

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az osztrák kormány a választások előtti utolsó munkanapján egyértelmű jelzést adott arról, hogy Ausztria korábbi ígéretének megfelelően az Európai Bírósághoz fordul a tervezett paksi bővítés állami támogatása miatt.

Mielőtt még pártpolitikát kevernének a kérdésbe, fontos leszögezni, hogy Ausztria mindig megteszi ezt a lépést, amikor Európában állami támogatással akarnak atomerőművet építeni. Megtette a brit Hinkley Point C esetében és meg fogja tenni most is, függetlenül attól, hogy ki került kormányra. Az osztrák közélet egyik sajátossága a társadalom antinukleáris beállítódása, amihez az ottani politika is igazodik, pártállástól függetlenül. Vagyis aligha érdemes arra számítani, hogy az új néppárti vezetés majd visszavonja elődje döntését. A brit példa ugyanakkor sok szempontból tanulságos Magyarország számára. Az Európai Bíróság eljárásának hírére Nagy-Britanniában azonnal felfüggesztettek mindennemű pénzköltést és előkészületet Hinkley Point C kapcsán mindaddig, míg a bírósági döntés meg nem születik. Egy felelős, a közpénzekkel megfontoltan gazdálkodó kormány nem is tehet mást, hiszen a bíróság akár úgy is dönthet, hogy az atomerőmű az adott feltételekkel nem épülhet meg.

Ezért kérem, szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy a magyar kormány is hajlandó-e a paksi költések átmeneti leállítására, vagy pedig fontosabb önöknek a fideszes holdudvar pénzelése, a pártkifizetőhellyé tett bővítési beruházás révén, és tovább öntik a közpénzt abba a bödönbe, amelynek az alját egy esetleges elutasító bírósági döntés kiütheti. Válaszát előre is köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 136 2017.10.24. 0:03  135-136

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen, megvárom a miniszterelnök urat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 138 2017.10.24. 0:03  137-138

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönjük szépen, megvárjuk a miniszterelnök urat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 188 2017.10.24. 2:13  187-194

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök úgy jelentették be a nyugdíjkorrekciót és a nyugdíjprémiumot, illetve hogy decemberben 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány lesz, mintha hatalmas kegyet gyakorolnának a nyugdíjasok felé. Nyilván a kis pénzre szükségük van a nyugdíjasoknak, de ennél többet érdemelnének.

Nézzük meg, mi a baj! Először is önök januárban alultervezték a nyugdíjemelést. Először 0,9 százalékról beszéltek, majd januárban 1,6 százalékra emelték, nem tudni, hogy miért, mert a Magyar Nemzeti Bank ekkor 2,4 százalékos inflációt jelzett előre, vagyis önök a nyugdíjasok pénzét az elmúlt 10 hónapban kamat nélkül, ingyen használták. Ráadásul probléma még ehhez kapcsolódóan, hogy az egy nyugdíjasra eső átlagosan 10 ezer forintból a kisnyugdíjasoknak mindössze 5-6 ezer forint jut, ami nagyon kevés, főleg ha a nyugdíjas inflációs kosarat nézzük.

Nézzük a nyugdíjprémium kérdését! Mint ismert, ezt a Bajnai-kormány vezette be, de eddig egyetlenegyszer sem kaptak a nyugdíjasok nyugdíjprémiumot, holott a gazdasági növekedés hasznából az elmúlt években nekik is részesülniük kellett volna.

(14.20)

A kérdés az, hogy az elmúlt hét évben a kormánynak miért nem jutott eszébe, hogy a Bajnai-féle szabályokon változtasson, hogy ne csak 3,5 százalékos GDP-növekedés fölött kaphassanak a nyugdíjasok nyugdíjprémiumot.

S itt van a harmadik, az Erzsébet-utalvány. Tavaly már jeleztük, hogy nem utalvány formájában kellene ezt a 10 ezer forintot odaadni, hanem pénzben. Most itt lenne a lehetőség, hogy a nyugdíjkorrekcióval és a nyugdíjprémiummal együtt utalják. De gondoljuk, hogy nem a józan megfontolás számít, hanem az, hogy a sajátjaik jól járjanak. Ismertté vált, hogy az Erzsébet-utalványt forgalmazó zrt. több mint 2 milliárd extrabevételre számíthat a kormány karácsonyi ajándékának köszönhetően. Ráadásul önök hatalmas összeget költenek a postázásra. Tudjuk, hogy tavaly még Ausztráliába is küldtek utalványt.

A kérdés az, hogy rendben van-e ez így, államtitkár úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 192 2017.10.24. 1:04  187-194

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, azért én nagyon vitatkozom önnel azon, hogy a kormány megbecsüli a nyugdíjasokat. Most az vált ismertté, hogy ezek a lépések összességében körülbelül 90 milliárd forintba fognak kerülni a költségvetésnek. Önök ugyanakkor például a Puskás Stadionra 190 milliárd forintot költöttek el. Vagy elköltöttek több mint 100 milliárd forintot az idén a Paks II.-beruházásra. De sorolhatnám tovább. Hasonlítsuk már össze a kettőt!

Ön azt mondja, hogy az inflációkövetés megvalósult. Nem valósult meg, mert önök az átlagos inflációt nézték és nem a nyugdíjas inflációs kosarat. Tudja ön azt, hogy mit jelent a nyugdíjas inflációs kosár? Tudja, mit jelent az, hogy abban mekkora tételt tesz ki a gyógyszerköltség, a rezsiköltség és a többi?! Sokat. Önöknek egyszerűen meg kellene nézni, hogy milyen a nyugdíjasok helyzete, és hozzá kellene nyúlni átfogóan, és sokkal magasabb arányban kellene a nyugdíjasok helyzetén és nyugdíján emelni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 94 2017.10.30. 2:58  93-99

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap vaklicitet írt ki olyan hatóanyagokra, amelyek nem teljesen felcserélhetők egymással. A miértekre a mai napig nem születtek meg a megnyugtató válaszok, helyette ment a ködszurkálás és a homályos cáfolatok egész sora. Ideje tehát a kormányzat részéről tiszta vizet önteni a pohárba és nem köntörfalazni tovább, itt ugyanis a magyar emberek életéről van szó. Ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapnak igaza van, és a hazai körülmények között nem teljesítették a gyógyszerek az azoktól elvárható egészségügyi kimeneteleket, akkor ennek mi lehet az oka? Miért van az, hogy a külföldi alkalmazás során lemért eredményeket nem sikerült a magyar betegek esetében elérni?

Nemzetközi példákból is tudjuk, hogy bizonyos szintig elfogadható, ha eltéréseket tapasztalunk, de azt, hogy a gyógyszerek a máshol bizonyított hatásukat ne tudják még csak megközelíteni sem, nem tartjuk elfogadhatónak. Az okokat keresve muszáj beszélni arról, hogy Magyarországon ma összesen 16 onkológiai centrumban használják az úgynevezett CATO-rendszert, ami arra szolgál, hogy számítógép által ellenőrzött módon történjen a dózis kiválasztása, és minden milligramm gyógyszer felhasználása követhető legyen. Ma a legnagyobb kemoterápiás betegforgalmat a Szent László Kórház bonyolítja, de ott sincs CATO, ahol egyébként a legutóbbi felújítást is adományokból végezték el, pedig ahol nincs CATO, ott még a keverékeket előkészítő egészségügyi személyzet sincs biztonságban, hiszen nincsen olyan centralizált labor sem, ahol ezek a veszélyes anyagok biztonságosan kezelhetők. Márpedig ezek a szerek rendkívül veszélyesek, így sem az adagolásba, sem a keverék előállításába nem csúszhat hiba. Ezeknek a laboroknak és számítógépes rendszereknek a költsége elenyésző ahhoz képest, hogy milyen drágák a szóban forgó gyógyszerek, ráadásul értelmetlen lehet ezeknek a gyógyszereknek a megvásárlása és beadása, ha nincs meg hozzá a biztonságos háttér.

Hadházy Ákos képviselőtársam munkája nyomán ismertté vált az is, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ sorozatban folytat szabálytalan pályázatokat, amelyekkel olykor a tényleges ár kétszeresén próbálnak eszközöket beszerezni. Az így elfolyt pénzeken már régen rendbe rakhatták volna a hazai kemoterápiás ellátást. Márpedig, ha ezek a kemoterápiás ellátóhelyek rendben lennének, akkor aligha merülhetne fel az, hogy a más országban bizonyított hatású gyógyszer itthon valamiért mégsem működik.

Tehát a kérdésem megismétlem: a külföldi alkalmazás során lemért eredményeket miért nem sikerült a magyar betegek esetében elérni? Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 98 2017.10.30. 1:04  93-99

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem fogadom el az államtitkár úr válaszát. Államtitkár úr beszélt arról, hogy a kormány sokkal többet költ, mint korábban. Lehet, hogy többet költ, de valószínű, hogy nem eleget.

A hozzászólásában, illetve a válaszában államtitkár úr kitért arra, hogy kapnak gyógyszert a betegek; ha nem igazán jó, akkor majd kap helyette mást. Nem hiszem, hogy az nagyon szerencsés, hogy próbálkoznak a betegen, hogy ha az egyik gyógyszer nem eléggé hatékony, akkor majd megkapja a másikat. Amit még tulajdonképpen a kérdésemre nem kaptam választ; viszont azt tudjuk, hogy a szóban forgó gyógyszerek, amelyekkel kapcsolatosan kérdeztem, már engedélyezésükkor rendelkeztek kellő bizonyítékkal, ami a hatásukat illeti. És ha most ezek a gyógyszerek nem nyernek a liciten, akkor csak külön méltányossági kérelemmel lesznek csak alkalmazhatók. Azt viszont tudjuk, hogy ez egy külön eljárás. Legalább azt kellene a kormánynak megfontolni, hogy ezt a 30 napos elbírálási időt lecsökkentsék 8 napra.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 128 2017.10.30. 1:43  127-134

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ma Magyarországon 2 millió 600 ezer ember kap nyugdíjat vagy részesül nyugdíjszerű ellátásban, ebből 1,2 millióan 100 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak, 50 ezer forint alatt pedig körülbelül 70 ezren kapnak nyugdíjat, ami nagyon kevés. Ma Magyarországon a mi­ni­málnyugdíj 28 500 forint. Önök megígérték, hogy az inflációkövető nyugdíjat biztosítani fogják. Ez a minimálnyugdíjnál nem valósult meg. A mini­mál­nyugdíj ma is 28 500 forint.

Nem tudom, tudja-e miniszterelnök úr azt, hogy 28 500 forint mire elegendő. Szinte semmire. Nagyon sok nyugdíjas egyedül él, a gyermeke elment külföldre dolgozni, az unokája külföldön születik. Nagyon nagy bajban vannak! A 28 500 forint arra nem elegendő, hogy a rezsit kifizesse. Itt a téli időszak; tudjuk, hogy tavaly nagyon sok idős ember kihűlt, meghalt télen. A rezsi után a nyugdíjasoknak 10-20-30 ezer forintot kell fizetniük a gyógyszerköltségekre, és az egészséges étkezésre már nem marad pénz. Az idén tavasszal benyújtottam egy törvényjavaslatot, amelynek az volt a lényege, hogy a mini­málnyugdíjat 28 500 forintról 50 ezer forintra emeljük fel. Sajnos, a kormánypárti többség nem volt hajlandó megszavazni, s még csak a szemét sem sütötte le, hogy nem hajlandó a 28 500 forintból kimozdulni. Most ismételten beadtam ezt a törvényjavaslatot. Azt kérdezem miniszterelnök úrtól, hogy hajlandó-e megszavazni, hogy a 28 500 forintos mi­nimálnyugdíjat 50 ezer forintra emeljük fel. (Taps az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 132 2017.10.30. 0:38  127-134

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Miniszterelnök Úr! Tisztában vagyunk azzal, hogy ez számítási alap, de nem csak számítási alap, mert néhány tízezren 28 500 forintos nyugdíjat kapnak, ami nagyon kevés, amiből nem lehet megélni. Hamarosan, azt gondolom, hogy a kormánytöbbség színt vallhat, hamarosan újra ide fog kerülni az Országgyűlés elé, és lehet róla szavazni. Szégyen, hogy ma Magyarországon vannak olyanok, akik ‑ ha már ma euróról is szó volt ‑ 100 euró alatt, 30 ezer forint alatt kapnak nyugdíjat. Ebből nem lehet megélni, ezen változtatni kell. (Taps az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 200 2017.10.30. 2:57  199-207

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt hét folyamán a KDNP-s képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy meghosszabbítsák a kilakoltatási moratóriumot. Fel kell hívnom mind a KDNP-s képviselők, mind a kormány figyelmét arra, hogy az nem megoldás, hogy kitolják a moratóriumot március 1-jéről április 30-ára. Ez mindössze arról szól, hogy a kormány a választások utánra teszi ezt a kényes kérdést.

A LMP már a nyár folyamán benyújtott egy törvényjavaslatot, ami nagyon sok nehéz sorsú magyarországi hitelfelvevőt érint, aminek az elfogadása megítélésünk szerint már nem tűr halasztást. Szomorú, hogy a nyáron, amikor rendkívüli parlamenti ülés keretein belül kezdeményeztük az ügy megoldását, ahol ezt egységesen támogatta az ellenzék, önök nem vettek részt az ülésen, most pedig benyújtanak egy javaslatot, hogy meghosszabbítsák a moratóriumot. Ez a kérdés pártok feletti ügy, amiben kötelessége lenne a kormánynak, hogy valós segítséget nyújtson ahelyett, hogy kampánycélból kitolja a moratóriumot a választások utánra, majd utána ismét a szőnyeg alá söpri a problémát.

A javaslatunk nemcsak arra irányul, hogy a téli időszakra vonatkozóan függesszük fel a kilakoltatásokat, hanem hogy mindaddig állítsák le az ilyen irányú cselekményeket, amíg nem születik egy olyan devizahiteles törvény, amelyik figyelembe veszi azoknak a döntéshozatali eljárásoknak az eredményét, amelyek az Európai Unió Bíróságán születnek meg. Amikor az eredeti javaslatunkat benyújtottuk, akkor azt mondtuk, hogy ennek a törvénynek azután kell megszületnie, amikor a magyar ügyben folyó előzetes döntéshozatali eljárásban döntés születik, azonban ezt most kiegészítjük azzal, hogy szükségesnek látjuk figyelembe venni azokat a szempontokat, amelyek a román ügyben nemrég születettek meg ‑ C-186/16 ‑ és amelyekben a devizahiteles tájékoztatási kötelezettséget vizsgálták. A magyar ügy ‑ C-51/17 ‑ az árfolyamkockázatról szól, tehát a törvénynek erre is kell reagálnia. Amit még meg kell vizsgálnunk, hogyan viszonyulnak a magyar bíróságok az árfolyamkockázat viseléséhez. Bíróság eddig nem vizsgálta, hogy mennyire volt előnytelen a két félnek a pozíciója. Érthetetlen, hogy miért nem támogatja a kormány a javaslatot, amikor össz­ellenzéki együttműködés van az ügyben. Emellett van még bent az LMP-nek egy törvényjavaslata az Országgyűlésben, ami nagymértékben segítené a devizahiteles eljárást, amiben szintén várjuk a kormány támogatását.

Kérem képviselőtársaimat, hogy a javaslatunk tárgysorozatba-vételi kérelmét támogatni szíveskedjenek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 206 2017.10.30. 0:18  199-207

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Csak röviden annyiban, hogy sajnos tudjuk azt, hogy a devizahitelesek problémája nem megoldott, na­gyon súlyos helyzetben vannak. Én megköszönöm képviselőtársaimnak a hozzászólást, és köszönöm job­bikos képviselőtársamnak a támogató hozzászólását.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 75 2017.10.31. 3:31  62-95

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP a végső szöveg ismeretében fog majd dönteni arról, hogy támogatja-e a javaslatot, viszont szeretnék rámutatni arra, hogy egy, még a címében is hazug törvény módosításáról tárgyalunk, hiszen az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény átláthatóvá aztán az LMP erre irányuló módosító indítványainak kivétel nélküli elvetése után semmit nem tett.

Valójában a kampánytámogatási törvénnyel kapcsolatban áll tehát fenn a 2014-es választások óta már mindenki által jól láthatóan az az alapvető szabályozási hiba, hogy a pártlistához járó állami támogatás mintegy ajándékként a semmilyen választói támogatással nem rendelkező kamupártok számára is jár. Hogy ennek ellenére csak a választások előtt bő négy hónappal kerül az ügy önálló javaslatként az Országgyűlés elé, egy ideális világban akár betudható lenne annak is, hogy a kormánypártok eddig szélesebb körű konszenzusra törekedtek a választójogi kérdésekben az ellenzékkel. A párttörvényt megke­rülő plakátszabályozás egyszerű többséggel való el­fo­gadtatása azonban megmutatta, hogy a politikai ver­seny alapvető játékszabályai tekintetében sincs a kor­mánypártokban semmilyen igény a konszenzusra, még akkor sem, hogyha amúgy még maguk is ér­dekeltek lennének egyes problémák megoldásában.

De nemcsak ezért lehet keserű a szánk íze e megkésett javaslat kapcsán, hanem azért is, mert az ügyben nem egy szakmai hibán alapuló jogalkotói tévedésről van szó, hanem a kormánypártok 2013-ban hozott egyoldalú, hideg fejjel meghozott hatalmi döntései egyikéről. A 2014-es kamupárt-invázió nem mellékhatása volt a törvénynek, hanem az maga volt a szabályozás kívánt eredménye. A szabályozás valódi célja azonban, ahogy a választási rendszer arányosságát romboló választójogi módosítások vagy ebben a ciklusban a plakátpiacot átalakító törvények esetében, az volt, hogy a kormánypártok a saját választási esélyeiket minden eszközzel javítsák, és olyan előnyöket szerezzenek, amelyek nem választói támogatásokból fakadnak.

Ilyen előzmények után különösen álságos ennek a javaslatnak a benyújtása és megtárgyalása. Nem gondolom, hogy egy demokráciában egyébként abnormális lenne, hogy kormánypártok a választójogi álláspontjukat annak rendelik alá, hogy hogyan növelhetik meg a hatalmon maradásuk esélyét. Azt viszont gondolom, hogy ennek megvannak a demokratikus működés által adott határai, amelyeket a Fidesz már 2013-ban átlépett.

Ha csak a következő választás törvényes lebonyolításához feltétlenül szükséges módosításokat nézzük, akkor is legalább számos jóval nagyobb horderejű kérdésben kellett volna törvényt alkotnia ebben a ciklusban az Országgyűlésnek. Ezek közül a külföldről szavazók levélben történő szavazásának diszkriminációmentes biztosítására és a levélszavazók nyilvántartásának naprakésszé tételére az LMP többször javaslatot tett a ciklus során.

Még egyszer: az LMP a végső szöveg ismeretében fog dönteni, és köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 72 2017.11.02. 6:27  63-92

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tiba István fideszes képviselő indítványa, amellett, hogy meghökkentő, arcátlan és igazságtalan, több szempontból is hűen tükrözi a Fidesz-kormány prioritásait. Béremelés a focistáknak ‑ ez az Orbán-terv most pőrén megmutatkozik. A törvényjavaslat adócsökkentést adna az úgynevezett profi focistáknak és futballkluboknak, mintha ez lenne a legégetőbb feladat ma Magyarországon. Úgy gondolkozik, hogy ha Orbán Viktor hobbijára már eddig is elköltött a kormány több mint 1000 milliárd forintot stadionépítésekkel, a sporttaóval és más támogatásokkal, akkor még pár milliárd biztosan lesz rá. Ahol a vezető felelőtlenül szórja a pénzt, ott az alárendelt is próbálja a mintát követni.

Másrészt jellemző, ahogy a Fidesz működik. Egyéni lobbik szaggatják szét és ejtik foglyul az államot, valós teljesítmény nélküli járadékvadászok hordják haza adóforintjainkat. Elpazarolják erőforrásainkat, miközben nyilvánvalóan Balmazújvárosban sem az a legnagyobb probléma, hogy szegény focisták roskadoznak az adóterhek alatt.

Harmadrészt jellemző, hogy a Fidesz nemhogy kivetné magából a korrupt elemeket, képviselőket, hanem még táplálja is őket. Farkas Flórián és Mengyi Roland mellett a törvényjavaslat szerzője, Tiba István is érintett abban a korrupciós ügyben, ahol pár hete elítélték két év felfüggesztett börtönre Balmazújváros fideszes polgármesterét. Tiba Istvánt csak tanúként hallgatták meg az ügyben, mert a 2014-es parlamentbe kerülése óta védi a mentelmi joga. Pedig bebizonyosodott, hogy Veres Margit, akkor még közjegyző 5 millió forint kenőpénzt vett át borítékban egy vállalkozótól, aki éppen Tiba István előterjesztése nyomán egy 180 millió forintos támogatást kapott a várostól. Ezt a pénzt pedig Tiba Istvánnak adta át személyesen, csak 400 ezer forintot tartott meg, azt is Tiba István engedélyével, aki azt nyilatkozta, hogy nem saját célra használta az összeget, hanem az átmeneti pénzzavarba kerülő Balmazújváros Sport Kft.-t segítette meg. Hogy mit keres egy feketén szerzett 5 millió forint az önkormányzat kft.-jében, és azt miért a polgármester szállítja oda zacskóban, arra nem adtak választ. Nyilván azért, mert nem tudtak, merthogy annak ott semmi keresnivalója nem volt. Legalább egy nokiás dobozba beletehették volna.

A javaslat további hátterét is érdemes felvillantani, hogy képet kapjunk a mai magyar Fidesz-valóságról. A nyár előtt nagy harcot vívott a két taopénzzel kitömött sportklub a másodosztályból való feljutásért, a Seszták Miklós érdekeltségébe tartozó Kisvárda és a Tiba István által fémjelzett Balmazújváros. Végül utóbbi jött ki győztesen. Így csatlakozhatott az I. osztályban Orbán Viktor Felcsútja és Tállai András Mezőkövesdje mellé. Az I. osztályba kerülés többletköltséggel jár, ezért képvi­selőtársunk javaslatot nyújtott be, hogy a pluszkiadást kompenzálja valahogy.

Ezért javaslatában a belépőjegy-, bérleteladásból, a reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétel után nem kell iparűzési adót fizetni. Magyarul: a köz fizesse a szórakozását adóforintokból. Pedig ezek a bevételek Balmazújváros esetében is évről évre egyre nagyobb összeget jelentettek. 2014-ben a klub saját bevétele 70 millió forint volt, ez 2016-ra már 210 millió forintra ugrott. Az állami hirdetésekkel és az állami támogatásokkal kitömött fideszes oligarchák hirdetései ezt a számot az idén még tovább emelik.

Amit ezenkívül ez a javaslat még tartalmaz, hogy úgy is lehetőség legyen a sportvállalkozásokat tao­pénzzel, azaz adókedvezménnyel támogatni, hogy közben a cég az esedékes adókötelezettségét sem fizette be. Tiba István javaslata szerint a kormánypártok azt fogják elfogadni, hogy az adófizetési kötelezettség nem is olyan fontos, első, hogy a taopénzek megérkezzenek a sportklubokhoz. Ez a felelőtlenség a közpénzek kezelésében eléggé elkeserítő.

A javaslat harmadik eleme pedig, ami elképesztő, hogy csak gondolati szinten is egyáltalán felmerül: adjunk béremelést a focistáknak, szegények úgy roskadoznak a terhek alatt. Hát, ez igazán megdöbbentő! Azzal nem foglalkozunk, hogy a kisnyugdíjasokkal meg a kispénzesekkel mi van, de a szegény focistáknak adjunk még. Konkrétan a javaslat a hivatásos sportolók bére után megszüntetné az ekho­fizetési kötelezettséget. Az ekho önmagában is kedvezményes adóforma, ami kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot is azon jövedelmek esetében, amelyek az ekho alatt adóztathatók, és a jövedelmet szerző személy ezt választja. Tehát egy egyébként is kivételezett rétegnek ad további előjogokat, felmentést a közteherviselés alól. Ez egyszerűen elfogadhatatlan!

Tisztelt Képviselőtársaim! Javasolnám, hogy inkább erről tartsanak egy nemzeti konzultációt. Például tegyenek fel egy ilyen kérdést: egyesek úgy gondolják, hogy teljesítményük elismeréseképpen jelentős adócsökkentést kell adni a hivatásos focistáknak, mások szerint pedig a közpénzek felelőtlen és bűnös elpazarlása történik ezzel ‑ ön mit gondol? Nagyon kíváncsiak lennénk az eredményre, de nyilván egy ilyen kérdésben nem fognak nemzeti konzultációt tartani.

Összefoglalva, a javaslat mind tartalmában, mind körülményeiben számunkra teljesen elfogadhatatlan. Az LMP semmiképpen sem fogja támogatni a javaslatot. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 102 2017.11.02. 4:41  93-106

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat az előző, a focistabér-emelést célzó javaslat párja, ugyanúgy egy lobbi­nyomulás törvénybe öntése. A különbség csak annyi, hogy itt nem egy korrupciós ügybe merült vidéki fideszes képviselő a beterjesztő, hanem a Fidesz alelnöke és frakcióvezetője, de a módszer ugyanaz, a cél ugyanaz: arra érdemtelen szűk csoportot kezdeményezni és adóforintjainkból gazdagítani minden látható társadalmi cél vagy előny nélkül.

A kiterjesztésre javasolt kata egy kedvezményes adó, amit a mikrovállalkozók megsegítésére találtak ki, akik a nagy adminisztrációs és adóterhek miatt nehéz helyzetben lennének, mert ki sem tudnak igazodni rajtuk, így nem tudnak a munkájukra koncentrálni. Az ügyvédek, az ügyvédi irodák pont nem ez a réteg, akiket félteni kellene attól, hogy nem tudnak kiigazodni a jogszabályokon. Ezt a beterjesztők, Gulyás Gergely és Répássy Róbert pontosan tudják, hiszen maguk is jogászok. Ez itt egyértelműen a foglyul ejtett állam, ahol az egyéni és csoportlobbi alapú zsákmányszerzés szétszedi a közvagyont. Most épp jó néhány milliárdot tömködnek arra abszolút rá nem szorulók zsebébe. Nem az ügyvédek azok, akik bármilyen támogatásra rászorulnak, hanem a létminimum alatt élők, a dolgozó, de a havonta pénzükből kijönni nem tudó emberek milliói, a rogyadozó egészségügy, a hanyatló oktatás.

Furcsa vonása a javaslatnak, hogy valószínű hatása az lesz ‑ persze ezt a beterjesztők nyilván tudják ‑, hogy a nagy ügyvédi irodák nem alkalmazottakat fognak alkalmazni ezután, hanem katás vállalkozókat megbízással, akik valójában nem is vállalkozók. Ezzel a Fidesz frakcióvezetője saját maga gerjeszti a törvénytelen gyakorlatot, a bújtatott foglalkoztatást. A katát egyébként sem kell kiterjeszteni. Az adminisztratív terheket kellene csökkenteni minden vállalkozás számára, és a munka terheit mindenki számára.

A javaslat egyenlőtlenebbé teszi a közteherviselést. Egy minimálbéres alkalmazott bérének majdnem a felét elviszi az állam, fizet eleve 33,5 százalékot a bruttó béréből, és még a munkáltatója is 20 százalékot. Eközben az ügyvédek 12 millió bevétel után éves szinten 600 ezer forintnyi teljes közterhet fognak befizetni adóként. Ez mindösszesen a bevétel 5 százaléka, ami döbbenetes és semmiképpen nem arányos. Ezenkívül még be kell fizetnie fixen 50 ezer forint helyi iparűzési adót, ami szintén a kata­vállal­kozásokhoz kapcsolódó kedvezmény, és így a javaslat elfogadásával az ügyvédek is élvezhetik azt. Így egy ügyvéd ötöd-tized annyi adót fog fizetni arányaiban, mint egy egyszerű dolgozó.

A kisadózó vállalkozások tételes adója önmagában is sok kérdést vet fel, és rengeteg embert erőltet bele a kényszervállalkozásba. Az esetek nagy részében az ilyen típusú vállalkozások helyzete megérthető, de az ügyvédi irodáknak ezt a típusú kedvezményes adózási formát biztosítani egyszerűen igazságtalan. A kata kapcsán inkább arra lenne szükség, hogy ha valaki katás egyéni vállalkozó, az adóhivatal méltányosan kezelje, és ne büntesse olyan helyzetekért, amikor iratpótlások, nyilatkozatok miatt, nemegyszer magának a NAV-nak a hibájából kizárják az adózási formából. Arra lenne szükség, hogy a NAV ne feleslegesen vegzálja azokat a kényszer-mikrovállalkozásokat, akik az életben maradásért küzdenek, és ne függesszenek fel adószámokat, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerfrissítése miatt elveszett a már beadott bevallás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel a valós problémákkal kellene foglalkozni, és nem azzal, hogy további adókedvezményt biztosítsanak a sportkluboknak, és nem az ügyvédi irodák lehetőségét kéne bővíteni a katás adózási kedvezménnyel. A bérkülönbségekre és az igazságtalan adórendszer problémáira kellene fektetni a hangsúlyt, és nem a haveri feudalizmust tovább építeni, mert az nagyon véges. Már így is recseg-ropog a gépezet, és ez az állapot teljesen fenntarthatatlan. Mindezek miatt az LMP nem támogatja a javaslatot.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 118 2017.11.02. 3:56  107-134

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalt törvényjavaslat egyrészt észszerű könnyítést tartalmaz, másrészt viszont nagyon féloldalas és hiányos, és csak az egyházaknak kedvez egyoldalúan.

A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlása fontos forrás mind az egyházak, mind a civil szervezetek számára. Az adótudatosságot is növeli mindenképpen. A rendszernek azonban számos más problémája van, és a nem rendelkezésből származó veszteség csak az egyik és nem is a legsúlyosabb, és muszáj utalni az ilyen egyik legsúlyosabb problémára, ami a mai napig nem oldódott meg, és amit mielőbb rendezni kellene, mert addig hiányos minden módosítás az 1 százalék rendszerén.

Ez a legsúlyosabb mulasztás az volt, hogy Fazekas Sándor minisztériuma lényegében eltüntetett 660 millió forintot, amit parlagfű elleni védekezésre kellett volna költeniük. A felajánlók ugyanis korábban választhatták kiemelt költségvetési előirányzatként a parlagfű-mentesítést is, ha nem kívánták egyik egyháznak sem adni. Ezt 177 ezren tették meg, 1,1 milliárd forint értékben. A minisztérium pedig egészen egyszerűen ebből 660 milliót átcsoportosított másra, holott ezt nem tehette volna meg. És az ezért felelős miniszter azóta is a helyén van, sőt 2017-ben megismétlődik a történet, hiszen a végül visszacsoportosított pénzt kiszórták civil szervezeteknek, és vélhetően ennek jelentős részét valójában nem parlagfű-mentesítésre használták.

Az adatokat azonban az 1 százalékot felajánlók pénzével kedvére játszó minisztérium nem hajlandó kiadni, pedig elvileg a civil szervezetek ténykedése nyilvános, különösen, ha közpénzt használnak fel. Ez egy egészen elképesztő történet, hogy képesek egy olyan forrást lenyúlni, amit egy, milliók életét megkeserítő probléma kezelésére lett félretéve. Amíg ez az ügy nem rendeződik, addig, mint ahogy említettem, hiányos minden módosítás az 1 százalék rendszerén.

A jelen törvényjavaslat másik nagy hiányossága, hogy csak az 1 százalék rendszerének egyházi oldalát érinti; ez meglehetősen érthetetlen. Ha egyszer bevezetik azt, hogy a rendelkezés visszavonásig érvényes, akkor miért nem terjesztik ezt ki a civil 1 százalékra is? Miért alacsonyabb rendű a kormány szemében egy embereket mentő vagy hátrányos helyzetűek oktatását segítő alapítvány, mint egy egyház? A diszkrimináció érthetetlen és erkölcsileg sem indokolható. Ezért javasoljuk, hogy a rendelkező nyilatkozatok a civil 1 százalék esetében is legyenek érvényesek a visszavonásig vagy újabb rendelkezésig.

A törvényjavaslat rendelkezik még arról is, hogy az egyházak megismerhetik a rendelkezők személyi adatait, ha azok ezt nem tiltják meg. Itt is felmerül, hogy miért csak az egyházak, a civil szervezetek miért nem. Másrészt igen erős a kontraszt, hogy itt lényegében minden adományozó nyilvános, míg például a nagyságrenddel nagyobb évi 100 milliárd forint mozgását jelentő taokedvezmények esetén a kormány körömszakadtáig titkolni akarja, hogy honnan hova folyik a közpénz. Pedig ott még csak személyiségi jogokról sincs szó, hiszen egy cégnek nincsenek személyiségi jogai.

Mindent összevetve ez egy tipikus fideszes javaslat. Elvben észszerű javaslatot akar bevezetni olyan féloldalasan, hogy csak egyes csoportoknak kedvezzen, nehogy véletlenül, általánosan mindenki számára hasznos legyen. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 126 2017.11.02. 1:43  107-134

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is arra szeretném kérni a kormánypárti képviselőket, hogy ne tegyenek különbséget, és a civil szervezetek 1 százalékát is ugyanolyan kalapba helyezzék, mint az egyházakét. Azt gondolom, hogy egy társadalom nem bánhat így a civil társadalommal, hogyha van lehetőség ilyenre, tehát nem helyes az, hogyha különbségeket tesznek.

Abban viszont nem tudok Szászfalvi képviselőtársammal egyetérteni, hogy sok civil szervezet van, és akkor az ember a következő évben meggondolja magát. Nyilván addig érvényes egy civil szervezetnek felajánlott 1 százalék, amíg az ember nem gondolja azt, hogy másnak. Tehát hogyha ez bekerül a rendszerbe, és hogyha én három évig ugyanazt a szervezetet akarom támogatni, akkor ne kelljen minden évben, ha negyedik évben egy más civil szervezetre gondolok, akkor nyilván másképpen fogok rendelkezni.

Tehát ez ilyen alapon nem érv, hogy sok civil szervezet van, és a civil szervezetek változnak. Tehát addig, amíg valaki arra a civil szervezetre gondol, addig bizony, legyen érvényes ez. Tehát én azt gondolom, nem helyes, hogyha van egy lehetőség, hogy különbözőképpen gondoljunk az egyik kedvezményezettre, mint a másikra, úgyhogy én is még egyszer kérem a kormánypárti többséget, hogy igen, a civil szervezetekre is legyen érvényes.

Egyébként felmerül bennem a gyanú, hogy talán azért nem akarják, mert így esetleg pénz bennragadhat a költségvetésben, tehát hogy az a pénz akkor nem megy ki. Nem helyes, szükség lenne arra, hogy a civil szférát erősítse a kormánytöbbség. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 100 2017.11.13. 2:44  99-105

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Pár hónappal ezelőtt óriási felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a kormány a munka törvénykönyve módosításával egy évről három évre akarta emelni a munkaidőkeret maximális időtartamát. Ezt az általunk rabszolgatörvénynek nevezett javaslatot aztán a tiltakozások hatására visszavonták, de ettől a lényeg még nem változott.

(15.50)

A kormány, kiszolgálva az autóipari multik igényeit, hajlandó lett volna elfogadni egy olyan embertelen szabályozást, aminek a hatására gyakorlatilag rabszolgaként dolgoztak volna az emberek a gyárban. A munkáltató éveken keresztül szabadon rendelkezhetett volna a munkaidejük fölött, akár egy hónapon keresztül megszakítás nélkül dolgoztatva őket, túlórapénzt nem fizetve. Ez mindennél jobban megmutatta, hogy mennyire átlátszó és hazug a kormány multiellenes és családbarát propagandája, és leleplezte azt is, hogy a kormány a multik, a tőke érdekeit minden esetben a magyar emberek érdekei elé helyezi.

Erről szólt a kizsákmányolás törvénykönyve, a szakszervezeti jogok leépítése, a sztrájkjog kiüresítése, az országos érdekegyeztetés rendszerének szétverése. Még a papíron megmaradt munkavállalói jogok betartása sem fontos. Munkaügyi ellenőrök százait eresztették szélnek, drasztikusan lecsökkentették az ellenőrzések számát, megszüntették a munkaügyi felügyeletet. Gyakori a kötelező hétvégi túlóra, a munkaidő és pihenőidő szabályainak semmibevétele, a több heti folyamatos robot.

A gazdasági húzóágazatnak tekintett gépipar területén a cégek fele már októberre túllépte a 400 túlórát, miközben 250 a megengedett. Az agyonhajszolt dolgozók körében egyre több a munkabaleset. Az év első felében 25 százalékkal nőtt a halálos munkabalesetek száma; 45 ember halt meg munka közben. Az ellenőrzött cégek háromnegyedénél találtak szabálytalanságot, az építőiparban szinte mindenhol. Az államtitkár minderre azt tudta mondani: a munkabalesetek többsége a dolgozók figyelmetlensége miatt történik. A kormány bér- és foglalkoztatáspolitikája miatt kialakult munkaerőhiány csak tovább súlyosbít a helyzeten.

Államtitkár Úr! Arra szeretnék választ kapni, hogy meddig nézi még tétlenül a kormány a munkavállalók sanyargatását, és meddig áll a magyar munkavállalókkal szemben a multik oldalára. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Jobbik, valamint a függetlenek padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 104 2017.11.13. 1:10  99-105

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Nem fogadom el a választ. Államtitkár Úr! Meg kell állapítani, hogy az önök kormányzása alatt, annak ellenére, amit ön felsorolt, csak romlott a helyzet. Csúcson a munkabalesetek száma. A munkáltatók háromnegyede nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, mindezt úgy, ahogy ön is említette, hogy idén januártól minden 20 fő feletti cégnél munkavédelmi megbízottat kell választani. És fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mit hozott az új munka törvénykönyve: több munkát, kevesebb bért. Csökkenő bérek, kifizetetlen túlmunka, hosszabb munkaidő, kiszámíthatatlan munkaidő-beosztás, a felmondási szabályok lazítása, a korábbinál kedvezőtlenebb végkielégítés és leépített szakszervezeti jogok.

Igen, szükség van arra, hogy egy új munka törvénykönyvet kell kidolgozni, mégpedig a szociális partnerekkel közösen. Szükség van arra, hogy eltöröljük a munkaidőkeretet; szigorítsuk a hétvégi munkát, emeljük az érte járó pótlékot (Dr. Rétvári Bence: Szabad vasárnap…); korlátozzuk az éjszakai munkát; állítsuk vissza a délutáni műszakpótlékot, és szigorítsuk a felmondási és végkielégítési szabályokat. (Dr. Rétvári Bence: Akkor nem szavaztad meg…) Ennek a munkatörvénykönyvnek a kidolgozásáról kell beszélni! (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 144-146 2017.11.13. 2:02  143-152

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Igen, elfogadom, köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon, képviselő asszony!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt héten ismét iratok tízezrei kerültek napvilágra ‑ ezek az úgynevezett Paradise Papers ‑ arról, hogy hogyan rejtik el a vagyonukat és a jövedelmüket a világ leggazdagabb emberei és cégei. Ehhez nagyon jól értenek, és így az adóbevételek jelentős részétől megfosztják az országokat. Egyes számítások szerint Magyarországról az államadósság két és félszeresét vitték ki az elmúlt harminc évben. A mostani botrányban is feltűnnek egyébként magyar szereplők, például Nagy István, országunk svájci nagykövete.

Miközben a minimálbér nettója Magyarországon még mindig nem éri el a létminimumot, az adóztatható nyereségek egy része offshore számlákon tűnik el, és ez ellen a kormány nem tesz semmit, sőt a tétlenségen túl aktívan is támogatja. Nem zárja ki az offshore cégeket a közbeszerzésből, a közpénzek közeléből, sőt bevonja őket a letelepedési kötvényüzletbe, és nem lép fel ellenük a gazdaságban sem. Az adóoptimalizációnak nevezett folyamatot pedig azzal támogatja, hogy csökkenti a nyereségadót, ezzel próbálva megnyerni a lefelé tartó adóversenyt, pedig annak a versengő országnak nem lehetnek nyertesei, csak a multik. Az offshore-ozást a kormány időről időre, mint ahogy megtapasztaltuk, adóamnesztiával is támogatja, a nemzetközi együttműködésben pedig nem vesz részt, vagy csak alibizik.

Az LMP elszánt a tekintetben, hogy az offshore-ozást kisöpri a közpénzek közeléből és a gazdaságban is fellép ellene, ezért javasoltuk, hogy mindenféle offshore számlára történő utalást terheljen legalább 9 százalékos, a nyereségadóval megegyező nagyságú adó.

Azt kérdezem, hogy hajlandó‑e a kormány végre tenni valamit az ezermilliárdok kiszivattyúzása ellen, és az így megnyert összeget a bérek emelésére fordítani. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 150 2017.11.13. 0:58  143-152

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Miniszter Úr! Sejtettem, hogy ön az Alaptörvényre fog majd hivatkozni, de szeretném akkor idézni, hogy az Alaptörvény csak a nem tisztázott hátterű cégeket zárja ki, az ismert tulajdonosú, de adócsaló és az államkasszát megrövidítő cégeket nem. Tehát itt azért még lenne mit tenni.

Viszont a kérdésemnek van egy másik fele is. Ugye, általában azt a választ kapjuk, hogy azért nem lehet egy általános béremelés Magyarországon, csak a minimálbérnél vagy egyes helyeken, mert nincs rá forrás, a gazdaság azért annyit nem teljesít. Viszont azt látjuk, hogy Magyarországról nagyon komoly pénzeket visznek ki, utalnak ki offshore cégeknek. Éppen ezért éltünk azzal a javaslattal, hogy mindazokat a számlákat, amelyekről offshore cégekhez utalnak ki pénzeket, ezek nyilván követhetők, ugyanaz a 9 százalékos nyereségadó terhelje, mint általában a többieket.

Ez bizony jelentős forrást biztosíthatna arra, hogy a béreket jobban meg lehessen emelni Magyarországon.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 254 2017.11.13. 5:05  253-265

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kormányról mindent elárul, hogy hogyan viszonyul a társadalom elesett, hátrányos helyzetben lévő csoportjaihoz, különösen az idősekhez, akik 20-30-40 éven keresztül tisztességesen dolgoztak, hogy a fiatalabb korosztálynak jobb legyen, hogy több jusson, tanulhassanak, hogy jobban élhessenek, mint a szüleik. Az a társadalom, amely nem becsüli meg az időseket, meggyőződésem, hogy kudarcra van ítélve, mert a minták öröklődnek.

Ma Magyarországon 2,6 millió ember részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Közülük 1,2 milliónak az ellátása százezer forint alatt van. Nagyon sok idős ember él egyedül, amiből nem lehet fedezni a sokszor több tízezer forintra rúgó gyógyszerkiadásokat, az élelmiszerrezsit. Azt látjuk, hogy a kormány nem foglalkozik a nyugdíjasok százezreinek a mindennapi anyagi problémáival, az egyre növekvő időskori szegénységgel.

Egy idősügyi nemzeti minimumprogram kidolgozása és bevezetése helyett a kormány erőltetetten ontja a pénzt a stadionokba, a fociba, a luxusberuházásokba és saját oligarchái zsebébe. A minap is olyan törvényjavaslatot hozott be az egyik képviselőtársam ide az Országgyűlésbe, hogy engedjük el a focistáknak az eho befizetését, illetve bizonyos tételek után, mint például a jegybevétel, az iparűzési adót. Ez egyszerűen felháborító! Nem nekik és a magas jövedelműeknek lenne szükségük kedvezményekre, hanem a létminimum alatt élőknek és a nyugdíjasok jelentős csoportjának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kilencedik éve nem hajlandó emelni a nyugdíjminimumot, és egyszeri Erzsébet-utalványokkal próbálja kiszúrni a nyugdíjasok szemét. Inflációkövető nyugdíjemelésről beszélnek, amit inkább alulterveznek, és ez, tudjuk, idén is így történt, 1,6 százalékos emelést adott a kormány, miközben már januárban a Magyar Nemzeti Bank 2,4 százalékos inflációemelést vetített előre. Az a kormánynak eszébe sem jut, hogy a nyugdíjasoknak is kellene részesülniük a gazdasági növekedés hasznából.

Eközben a közszférában dolgozó nyugdíjasokat a kormány arra kényszeríti, hogy válasszanak a nyugdíj vagy a fizetés között. Nem hajlandó felülvizsgálni a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Képes arra, hogy a rokkantnyugdíjasokat is becsapja, ugyanis a rokkantnyugdíjas évek alatt a járulékfizetéssel végzett munkát nem ismerik el szolgálati időként a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Ez egyszerűen elfogadhatatlan! Azt látjuk, hogy a kormány csak addig foglalkozik a nyugdíjasokkal, amíg szükségük van a nyugdíjasok szavazataira. Kampányszerű osztogatással, telefonos kampányokkal próbálja meg helyettesíteni az olyan lépéseket, amelyek tartós javulást hoznának a nyugdíjasok számára.

Az LMP kidolgozott egy öt pontból álló javaslatot, amit egy minimumprogramnak tekintünk, olyan minimumnak, amit meg kell tenni azért, hogy a nyugdíjas évek ne mélyszegénységet és létbizonytalanságot hozzanak az emberek számára. Először is elengedhetetlennek tartjuk, hogy az Alaptörvény rögzítse a nyugdíjnak mint tulajdonjognak az alkotmányos védelmét. Kulcskérdés a méltányos nyugdíjemelés.

A nyugdíjas-infláció alapján kellene emelni a nyugdíjakat, mert a nyugdíjasok fogyasztásában nagyobb arányt tesznek ki a gyógyszerek, az alapélelmiszerek és a háztartási energia. Emellett az alacsonyabb nyugdíjakat nagyobb arányban kellene emelni. Szégyen, hogy az öregségi minimálnyugdíj kilencedik éve változatlan. Az öregségi minimumnyugdíj összegét 28 500 forintról 50 ezer forintra javasoljuk felemelni. Ugyancsak a korkedvezmény korábbi rendszerét, amit a kormány megszüntetett, felül kell vizsgálni azokban a munkakörökben, amelyek az átlagost meghaladó, állandó fizikai vagy pszichikai megterheléssel járnak. Ezt a kormány megígérte, semmi nem történt.

Azt is tudjuk, hogy nagy a munkaerőhiány Magyarországon. Emiatt is a közszférában el kell törölni a kényszernyugdíjazást, a kettős juttatás tilalmát és a megváltozott munkaképességű embereket sújtó korlátozó szabályokat. Végül, de nem utolsósorban a rokkantnyugdíjas évek alatti járulékfizetés mellett végzett munkát el kell ismerni szolgálati időként a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Elfogadhatatlan, hogy a kormány éveken keresztül hagyja, hogy ilyen méltánytalanság érje az amúgy is nehéz körülmények között élő rokkantnyugdíjasokat.

Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az LMP törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét, hogy a nyugdíjasoknak, időseknek jobb legyen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 262-264 2017.11.13. 2:20  253-265

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Igen, köszönöm szépen, szeretnék válaszolni. Természetesen megköszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, akik támogatásukról biztosították a csomagot, és azért szeretnék néhány ellenérvet felvetni a fideszes képviselőtársaimnak, egy picikét sorban.

Önök azt mondták, hogy a Fidesz azt vállalta, hogy a nyugdíjaknak a vásárlóértékét megőrzik. Már ott bukik, hogy a 28 500 forintot egyetlenegy évben nem emelték az inflációval, és valóban nem igaz, hogy ez csak számítási alap, mert 50 ezer forint alatt 71 ezer embernek van az ellátása. A 71 ezer embert nem lehet csak számítási alapnak tekinteni. Ez egyszerűen elfogadhatatlan.

Azt gondolom, hogy ez a Fidesz-kormánynak szégyene, hogy ma Magyarországon a mini­mál­nyug­díj 28 500 forint. Nem tudom, hogyan néznek az emberek szemébe, akiknek ekkora az ellátása, hogy ebből éljenek meg. Egyszer megpróbálhatnák már önök is, legalább három hónapon keresztül, hogy ennyiből éljenek meg, biztos, hogy nem tudnának megélni.

Nagyon kíváncsi vagyok, holnap a nyugdíjas országos parlament összehívta az összes pártot, hogy az idősügyi nemzeti minimumprogramról tárgyaljon. Nagyon kíváncsi leszek, hogy az önök képviselője ott lesz‑e holnap ezen a megbeszélésen, hogy hogyan viszonyulnak a nyugdíjas érdekképviseleti szervezetek javaslatához. Borítékolom előre, hogy nem lesznek ott.

Ha ott lesznek, itt a parlamentben fogom nyilvánosan elismerni, hogy bocsánat, tévedtem, mert önök mégiscsak egy picikét gondolkodnak a nyugdíjasok helyzetének a javításán.

A másik, amire önök most nagyon büszkék, és ezzel dicsekednek, propagandát folytatnak, hogy most a nyugdíjasoknak inflációkövetéssel kiegészítik a nyugdíját. Nem most kellett volna, januárban, mert januárban is lehetett tudni, hogy az infláció ebben az évben nem 1,6 százalék lesz, hanem 2,4 százalék, és ne beszéljen ön a visszamenőlegesről, mert ingyen használták a nyugdíjasok pénzét az elmúlt hónapokban! Nekik a néhány száz forint vagy a néhány ezer forint (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) is sokat számított volna.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Úgyhogy én tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a javaslatcsomagot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 40 2017.11.27. 2:59  39-45

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány egyik legrosszabb, legkárosabb ötletéről, a paksi bővítésről csak egy dolog tudható biztosan: hogy a legalább 4000 milliárd forintos számla visszafizetése minden magyar családra egymillió forintos terhet ró.

Az LMP-nek van egy sokkal okosabb ötlete, úgy is mondhatnánk: találtunk 4000 milliárd forintot a hazai lakásállomány modernizálására. A magyar emberek többsége magas energiaszámlájú, korszerűsítésre szoruló otthonban él, a családi költségvetésbe pedig még a legindokoltabb beruházások is nehezen férnek bele. Az LMP szakértői kiszámolták: ha a teljesen felesleges, orosz érdekű és korrupcióval átitatott paksi bővítésről a magyar állam lemond, akkor minden magyar háztartás számára biztosíthatunk egymillió forintnyi vissza nem térítendő támogatást az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére, hőszigetelésre, a nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszer felújítására. Ha megvalósul, ez lehet Magyarország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programja.

Szeretnénk, hogy minden magyar ember, minden magyar család kényelmes és korszerű otthonban élhessen, de ez a program többet ígér. Hazai modellkísérletek bizonyítják, hogy egy komplex energiahatékonysági korszerűsítés után egy átlagos lakás energiafogyasztása 40-50 százalékkal is csökkenhet. Ez tartósan 40-50 százalékkal alacsonyabb energiaszámlát jelent és hatalmas energiamegtakarítást. Azt a 4000 milliárd forintot, amit az Orbán-kormány az oroszoknak akar adni, mi inkább odaadnánk az embereknek, hogy a saját otthonuk korszerűsítésére fordíthassák. Így a szakértőink számításai szerint a lakossági energiaszektorban annyi energiát takarítunk meg, ami kiválthatja Paks II. felépítését. Mindenki jól jár. A magyar családok komfortosabb és értékesebb ingatlanban élhetik az életüket, alacsonyabb rezsivel, a magyar állam pedig megszabadul az atomenergia kockázatától, az atomhulladék kezelésének kiadásaitól és az egyoldalú orosz függéstől. Bónuszként pedig mindenütt munkát kapnak a helyi vállalkozások, élénkül a helyi gazdaság, azokon a településeken is, ahol eddig nem tudtak róla, hogy van helyi gazdaság, ahelyett, hogy a magyar adófizetők pénzéből az orosz gazdaságot élénkítenénk. Ez egy minden elemében végiggondolt, a jövőnek szóló ajánlat, amely új pályára állíthatja az országot.

Államtitkár úr, arra szeretnék választ kapni, hogy az Orbán-kormány hajlandó‑e felülvizsgálni a Paks II.-vel kapcsolatos álláspontját, és helyette azt kitűzni, hogy minden magyar háztartás egymilliós támogatásban részesüljön az energiafogyasztás csökkentésére. Így nem tennének minden háztartásra egymilliós terhet a felesleges orosz atomerőmű felépítése érdekében. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 44 2017.11.27. 1:02  39-45

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): A választ nem fogadom el. Államtitkár úr, biztos, hogy még nagyon sokáig fogunk Paks II.-ről vitatkozni, egészen addig, amíg önök nem fognak elállni ettől a beruházástól. Ebben ne legyen önnek kétsége! Egyébként ön nagyon jól tudja, hogy energiaforradalom zajlik a világban, és sokkal inkább azokra a területekre fordítják a fejlesztéseket, mint a megújuló energiaipar. Magyarországnak is erre kellene koncentrálni.

Gondolom, előbb-utóbb önök is be fogják látni, hogy Paks II. az évszázad egyik legrosszabb beruházása. 4000 milliárdról beszélünk, de tudjuk azt, hogy a nagyberuházásoknál, amit előzetesen letesznek az asztalra és kiszámítanak, annak általában a többszöröse valósul meg. Az pedig hihetetlen, mint amit Csepreghy államtitkár úr említett, hogy az orosz fél kötelezettséget vállalt arra, hogy ha ez a beruházás nem 4000 milliárd lesz, hanem több, akkor a többletet ők fogják vállalni. Na, azért én ezt az orosz félről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem tételezem fel. (Taps az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 80 2017.11.27. 2:49  79-85

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Sokadszorra fordulok Seszták miniszter úrhoz azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a nemzeti éghajlatváltozási stratégia Országgyűlés általi megvitatásával. Idén tavasszal másodszor terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek a NÉS-t, mégsem tűztük napirendre. Ön mit gondol ennek az okairól? Az ország egyik környezetbiztonságot érintő stratégiai dokumentuma miért nem került még mindig a tisztelt Ház elé? Az ügy aktualitását pedig indokolni sem kell. Ferenc pápának a globális válság, benne az éghajlatváltozás átfogó okairól és megoldási lehetőségeiről szóló enciklikájának üzenetével e Ház falai között ismerkedhettük meg, többek között a köztársasági elnök úr közreműködésével.

A világ több mint 15 ezer vezető tudósa a napokban szembesítette a Föld országainak vezetőit azokkal a környezeti problémákkal, amelyek rövid időn belül a minket éltető természetes ökoszisztémák és vele együtt népek, kultúrák vesztét, de legalábbis sorsuk visszafordíthatatlanul kedvezőtlen változását okozzák.

(15.20)

Az elmúlt 25 év adatait látva a baj még nagyobb, mint volt. És ez a diagnózis Magyarországra is igaz. A tudomány, a szakmai és civil szervezetek folyamatos figyelmeztetése hallatszik, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti életkilátásainkat. Ennek ellenére a kormány megszüntette a környezet- és természetvédelem kormányzati képviseletét, elszabotálja az éghajlatváltozási stratégia napirendre tűzését, és meg sem hallja az LMP megoldási javaslatait. Ezzel a magyar emberek jövőjét sodorja veszélybe.

Államtitkár Úr! 2017 novemberében az ENSZ bonni klímacsúcs-konferenciáján 200 ország tárgyalt a párizsi megállapodás megvalósításának szabályairól. Jó lenne tudni, hogy Magyarország milyen mandátummal ment a tárgyalásokra, mit vállalunk az üvegházhatású gázok kibocsátása és az alkalmazkodás terén. Készítenek‑e értékelést annak tudatában, hogy a klímacsúcson közzétett elemzések szerint Magyarországot az alacsony klímavédelmi teljesítményű országok közé sorolták? Erre vajon választ ad‑e majd a NÉS? Nem gondolja, hogy az elmúlt évek egyes, a fenntarthatósággal és a klímaalkalmazkodással szembemenő, a Fidesz-KDNP-többség által áterőltetett törvénymódosításai ‑ például erdőtörvény, vízgazdálkodási törvény ‑ már most aláássák a NÉS céljait?

A kormány ne feledje a felelősségét: az éghajlatváltozás várható hatásai tekintetében Magyarország a legsérülékenyebb országok közé tartozik. Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 84 2017.11.27. 0:52  79-85

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): A választ nem fogadom el, elnök úr. Rendre nem kapok választ, hogy mikor fogjuk itt az Országgyűlésben meg­tár­gyal­ni a nemzeti éghajlatváltozási stratégia átdol­go­zott változatát. Akárhányszor megkérdezem, önök mellébeszélnek. Több mint két éve a párizsi meg­álla­po­dás, a párizsi klímacsúcs előtt itt volt az első válto­zat az asztalon, önök visszavonták. Most benyúj­tották májusban, de itt fekszik valahol az asztalon. Miért nem kerül ide? Jó lenne tudni.

Nagyon kevés az, hogy önök azt mondják, hogy Magyarország elsőként csatlakozott a ratifikáló or­szá­gok közé. Nem elég csak nemzetközi szinten, itt­hon kell tenni! Arra lenne nagyon nagy szükség, hogy az éghajlatváltozási stratégia rögzítse az alkal­maz­kodási és csökkentési feladatokat, de nem tu­dom, hogy még meddig kell erre várni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 42 2017.12.04. 1:54  41-44

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem itt a parlamentben szövetségeseinket, az Új Kezdet delegációját, köztük a párt elnökét, Gémesi Györgyöt. Ezúton is köszönjük barátainknak, hogy tapasztalataikkal és tudásukkal segítették a mai tematikus önkormányzati napunk előkészítését.

Idei utolsó ülését tartotta szerdán az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, ahol napirendre került az önkormányzati köztisztviselők béremelése is. Megegyezés most sem született. A kormány egy felhatalmazás nélküli tárgyalót küldött az ülésre, akinek az volt a szerepe, hogy azt a látszatot keltse: a kormány asztalhoz ült az érdekképviseletekkel. Pedig erről szó sincs. A kormány mára teljesen kiüresítette az OKÉT-ot. Az állam mint munkáltató nem folytat érdemi párbeszédet saját munkavállalóival, semmibe veszi őket, nem vonja be őket az őket érintő, róluk szóló döntésekbe.

(12.20)

Bérekről évek óta nincs érdemi egyeztetés, a minimálbérek emeléséről is csak a versenyszféra képviselőivel ül asztalhoz a kormány.

A közszolgálatban dolgozók egyik, ha nem a legrosszabb helyzetben levő csoportját az önkormányzati köztisztviselők alkotják. A mintegy 22 ezer dolgozó többsége nettó 100-120 ezer forintot keres. A diplomás köztisztviselők tömegével hagyják el a pá­lyát, mert a megalázó bérekből nem tudnak megélni. A kormánynak erre az a válasza, hogy az önkormányzatokhoz az államnak semmi köze.

A kormány az önkormányzati hivatalok elsorvasztásával kimondja a halálos ítéletet a vidéki kistelepülések felett. Meddig akarják még sanyargatni az önkormányzatokat, mikor emelik meg az ott dolgozók bérét? Válaszát előre is köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 62 2017.12.04. 1:59  61-64

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-kor­mány alapelve a minél nagyobb központosítás, ennek a következménye pedig a helyi érdekek, a polgárok és közösségeink elnyomása, érdekeik és szándékaik semmibevétele. Megszenvedték és megszenvedik az önkormányzatok azt is, amikor káros központi beruházásokkal ütköznek.

A saját holdudvarnak kedvező, sokszor me­ga­lo­mán projektek tipikus példája a Városliget. Itt egy egész 100 hektáros területet vettek ki törvényileg a jogos tulajdonosai, a főváros és a kerületek kezéből. Így hiába ellenzi a fővárosiak túlnyomó többsége a Liget elpusztítását, beépítését, mégis keresztül akarják verni, hiszen ezen a projekten keresztül lehet a Fideszhez közel állóknak osztogatni majd a jó helyen fekvő épületeket és éttermeket. Eközben elpusztítják a polgárok számára fontos pihenő- és felüdülőhelyet.

Államtitkár úr, a központi elnyomás egyik fő eszköze a kiemelt beruházási törvény. A Gyurcsány Ferenc által a sukorói beruházás keresztülverése miatt hozott törvényt a Fidesz továbbfejlesztette. Az értékhatárt extrém módon levitték, és kiterjesztették nemcsak közösségi, hanem magánberuházásokra is. Így lett Gyurcsány Ferenc törvénye a fideszes kiváltságos, járadékos osztály eszköze arra, hogy a közérdekeket sértő beruházásaikat ne tudják a jogosan felháborodott polgárok és önkormányzatok megakadályozni vagy abba egyáltalán beleszólni. Számtalan példa van erre a kisvárdai stadiontól a kaposvári gumiégetőig, a Városligettől a Kopaszi-gát felhőkarcolójáig.

Mindezek miatt kérdezem: miért és meddig nyomja el a kormány az önkormányzatokat a központi beruházásokkal is? A válaszát előre is köszönöm. (Demeter Márta tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 224 2017.12.04. 15:06  203-284

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bevezetésképpen szeretném megemlíteni, hogy ez a vitanap az LMP kezdeményezésére jött létre. Az LMP nyújtott be ugyanis többször is határozati javaslatot, azt megcélozva, hogy a kormány rendszeresen számoljon be és számoljon el az európai uniós pénzek felhasználásával.

Amit én itt most hiányolok ezeken a vitanapokon, mert most már ez nem az első, hogy nagyon szerencsés, hasznos és jó lenne, ha előtte kapnánk egy írásbeli tájékoztatást az adatokról, számokról, és nem csak itt hallanánk a miniszter úr expozéjából. Nyilván, ha csak halljuk, azért ezt nehezebb megítélni. Mindenképpen a vitanap hatékonyságát elősegítené, ha írásban előtte kapnánk a kormánytól egy értékelést.

És most szeretném azzal kezdeni, egy picikét helyére tenni a kormány néhány csúsztatását, pontosabban nem teljesen igazmondását az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban. Elég gyakran halljuk az utóbbi időben, hogy a strukturális támogatások a mi pénzünk. Holott ha megnézzük a részleteket, akkor az nem vitatható el, hogy tulajdonképpen német, holland, dán vagy angol adófizetők támogatásáról van szó, és arról, hogy Magyarország pénzügyi értelemben nagyon erős nettó haszonélvezője az európai uniós tagságnak. Ez még akkor is így van, ha a támogatások egy része az elvégzett munkák, a megbízatások ellenértékeként, a vállalkozásokon keresztül visszajut, mondjuk, nyugat-európai országokba.

(16.10)

Viszont azért azt látjuk, hogy ha jól használjuk fel a pénzeket, akkor ennek az eredménye itt marad az országban. Azt látjuk vagy értjük, hogy ezt nehéz a fideszes oldalról megérteni, de azért ha jól használjuk föl a pénzeket, akkor vannak olyan gazdasági kapcsolatok, amelyek mindkét félnek jók.

És itt azt kell hogy mondjam, hogy nemcsak az Európai Uniónak jól felfogott gazdasági érdeke, hogy legyenek ezek az európai uniós támogatások, hanem erkölcsi kötelessége is az Uniónak segíteni a legelmaradottabb régiókat, így köztünk hazánkat. Így lesz az EU egy gazdaságilag és társadalmilag is összetartó szövetség, így nyilvánulhat meg a szolidaritás a legkonkrétabban az egyes tagállamok és az állampolgárok között.

Éppen ezért sokszor visszatetsző a kormány brüsszelezése, az Európai Unió démonizálása, mert tulajdonképpen ezt a kapcsolatot akarja szétszaggatni, és úgy feltüntetni, mint ha az Orbán-kormány adná a pénzt az egyes projektekre. Jó példa erre, amikor Németh Szilárd sajtótájékoztatón azt állította, hogy Csillagtelep szociális célú rehabilitációjára az 1,7 milliárdot a kormánytól kapják a csepeliek, holott tudjuk azt, hogy ennek az egyik fele részben európai uniós támogatásból finanszírozott VEKOP-projekt volt.

És ha a kormányzat túlhangsúlyozza, hogy ez a mi pénzünk, jogos jussunk, annak van más értelme is. Ugyanis kiolvasható ebből az is, hogy nem akarja vállalni a kormány a felhasználással járó kötelezettségeket, konkrétan, hogy elvileg nem nyúlhatná le és juttathatná magánzsebekbe ezeket a forrásokat, hanem ezt mindig kizárólag, 100 százalékban a köz javára kellene fordítani. Erről majd egy picikét később bővebben is szólok, konkrét példákkal bemutatva.

A másik valótlanság, amihez eléggé ragaszkodnak, és ezt a miniszterelnök úr is hirdeti, ugyanis önök szerint van olyan színvonaltalan, de elterjedt nézet, hogy a magyar gazdaság csak azért fejlődik, mert az európai uniós támogatások rendelkezésre állnak. A miniszterelnök idén szeptemberi beszéde alapján azért tartja színvonaltalannak ezeket az érveket, mert a magyar költségvetés 18 000 milliárd forint, miközben az uniós támogatások évente csak 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki nettóban.

Az természetesen előfordul, hogy valaki nem ért a gazdasághoz, de az már azért gond, ha egy központosított, lényegében egyetlen ember döntésére épülő rendszerben, mint a mai Fidesz-világ, a fő döntéshozót ilyen tévedések mozgatják. Ez viszont katasztrofális hatású is lehet.

Orbán Viktor állítását a kormány által megrendelt, a KPMG és a GKI által készített tanulmányok is cáfolják. Ezek szerint a magyar gazdaság 2006-2015 között az uniós pénzek nélkül a 4,6 százalékos növekedés helyett 1,8 százalékkal csökkent volna. Tehát ez mutatja azt, hogy az európai uniós támogatások igenis nagyon jelentős mértékben a gazdasági növekedés forrásai.

2004 óta, megjegyzem, GDP-arányosan két Marshall-segélynyi forrást kaptunk európai uniós támogatások formájában, és talán ezt nem kellene bagatellizálni. Igen, a magyar gazdaság sajnos igen kritikus mértékben függ az európai uniós pénzektől, pláne, hogy 2017-ben nem 1000-1500 milliárd, hanem 2200-2700 milliárd forint kiszórását tervezik; és így eljutottunk a legnagyobb torzításhoz, a nemzetgazdaságot rontó tevékenységhez.

Az európai uniós pénzek gyors lehívása, gyors elköltése az LMP szerint nemhogy siker volna, amit mutogatni kellene, hanem eléggé nagy katasztrófa a gazdaság számára. Egyébként a gyors lehívásnak és az erőltetett kiszórásnak egyetlen indokát látjuk, ugyanis a Fidesz ezzel akarja mesterségesen felpörgetni a gazdaságot a 2018-as választásokra, hogy azt mondhassa, hogy a gazdaság szárnyal, és magyar csoda van, és reméli így megnyerni a választásokat.

Az önző politikai hasznon túl, amit a kormány magának remél, a negatív hatások igen szerteágazóak és mélyrehatóak. Az erőltetett kiszórást igen nehézzé teszi, hogy az elköltött pénz mennyiségén túli mutatókra figyeljenek. Magyarul, fogalmuk sincs a pénzek kihelyezőinek, hogy a projektek hasznosak-e, megfelelnek‑e a célnak. Utólagos ellenőrzésre pedig pláne nincsen energia. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy a kitűzött célt az óriási pénzköltések ellenére sem fogjuk elérni, hiába mennek milliárdok képzésre, a képzettségi mutatók nem javulnak, hiába mennek milliárdok energiahatékonyságra, a hatékonysági mutatók sem igen javulnak. És hiába mennek százmilliárdok a vidéki térségek felzárkóztatására, a vidék leszakadása folytatódik.

Szaknyelven szólva az output indikátorokat nemhogy nem nézik, de már nem is mérik. Egész egyszerűen vakrepülést folytatnak. Ezért is lehet, hogy a két Marshall-segélynyi pénz elszórása után még mindig alig látszanak az eredmények. Ráadásul az erőltetett kiszórás rángatja a gazdaságot. A piacgazdaság egyébként is ciklikus, ami az egyes cégekre terhet ró, hiszen túl kell élni a soványabb időszakot is. Erre a kormány rátesz nem egy lapáttal, hanem sok zsákkal. 2016 első negyedévében a GDP 0,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Az ipari növekedés megállt, a beruházások 9,6 százalékkal estek, az építőipar bezuhant, 28 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi szintet. Mindez azért történt, mert 2015 végén lezárultak az előző EU-s ciklus kifizetései.

Hát, ennyit szerettem volna itt elmondani a miniszterelnök úrnak arról az elképzeléséről, hogy az európai uniós források nem igazán fontosak a magyar társadalomban a GDP-növekedés szempontjából. A kereslet és a megbízások ilyen durva ingadozása hullámvasútra ülteti a gazdaságot és a vállalkozásokat, és jelentős diszfunkciókat okoz. 2017-18-ban az erőltetett kiszórással ezt a hullámvasutat indítják be újra. A hirtelen felívelő szakaszban jelentős kapacitáshiány és szakemberhiány lép fel, a zuhanó szakasz pedig maga alá temeti a vállalkozások számottevő részét.

Tudjuk azt, hogy a kapacitás- és szakemberhiány most minden korábbinál égetőbb, lényegében a legnagyobb gondja a magyar gazdaságnak. Több tízezer karbantartó, illetve víz-, gáz- és villanyszerelő hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és legalább ennyi építőipari szakmunkásra is szükség lenne. Ennek persze egyik oka a silány szakképzés, a másik pedig a külföldre vándorlás.

De a kormány jelentős részét maga okozza a problémának az állami beruházások kiszorító hatásával. A probléma már ott tart, hogy az önkormányzatok kerülnek bajba, mert az elnyert projekteket nem tudják megvalósítani. Egyszerűen nincs szakember és vállalkozás, aki megcsinálná, és közben a korábban kalkulált árak is durván elszálltak. És akkor nem beszéltünk az egyszerű emberekről, akik javítási vagy szolgáltatási munkához már nem találnak embert.

A keresleti hullámvasút egyáltalán nemcsak az építőipar problémája, hanem minden területé, amit érintenek az európai uniós pénzek. Ugyanígy káros, sőt értelmetlen elindítani tömeges képzéseket, átképzéseket, kidolgozni tananyagokat, majd egy-két év után az egészet abbahagyni, mert elfogy a pénz, és ez számos szektorban ugyanígy van.

Persze mit kellene tenni? Számunkra egyértelmű, hogy sokkal hosszabb kifutású, kiszámítható pályázatokat kellene nyitni, amikre az adott szektor szereplői építhetnek, és nem kapkodva és kamuzva kell összeállítani a dokumentumokat. Ez megteremtené az egyes szektorokban a háttéripart is. Csak egy példa. Ha egy 10-15 éven keresztül folyó, kiszámítható energetikai lakásfelújítási programot hirdetnének, aminek az európai uniós pénzek a részei, akkor annak a hatására néhány év alatt felívelhetne a hazai szigetelőanyag-gyártás, szakemberképzés, hiszen kiszámítható keresletet teremtene.

Az évente minimális összegben kilökött, kiszámíthatatlan támogatásoknak nincs ilyen hatásuk, de mint említettem, a kormánynak nincsenek ilyen hosszú távú tervei, hogy kiszámítható, kedvező feltételeket teremtsen a gazdaságban, különösen a kisvállalkozások számára.

(16.20)

Ezért is kell a kormányváltás, és ezért kell a maradék forrást egész más elvek alapján, az országnak valóban hasznos módon felhasználni.

Engedjék meg, hogy az EU-s pénzek kapcsán kicsit szóljak a burjánzó korrupcióról is, illetve arról, hogyan jutnak baráti zsebekbe az európai uniós források, hogyan juttatja ezt a kormány oda, pedig tulajdonképpen évszázadonként egyszer adódik ilyen óriási fejlesztési lehetőség. A források lenyúlásának két típusa van. Az egyik, hogy a saját oligarchákat, csókosokat tömik pályázati pénzekkel, valós vagy kitalált erőltetett projektekre, előnyben részesítik kedvenc nagyvállalkozóikat, oligarcháikat, politikai vazallusaikat és strómanjaikat, vagy éppen multinacionális nagyvállalatok hazai leánycégeit. Olyan célokra fordítják a támogatásokat, amiknek nincs társadalmi hasznossága, nem fűződik hozzá semmiféle társadalmi érdek. A másik típus a sima köztörvényes korrupció, túlárazások, kijelölt ügyvédi iroda és pályázatíró, akiknek meghatározott magas tarifájuk van, és gyakran teljesen kamuprojektek.

Engedjék meg, hogy néhány példát is felsoroljak. Például az első típusban az ESMA Reklám Zrt.-t említem, intelligens reklámtáblák vezérlésére alkalmas rádiókommunikációs szenzorhálózat kutatás-fejlesztésre 244 milliót kaptak, Garancsi István érdekeltsége. Vagy a DataMagic Kft., ez pedig egy innovatív szenzortechnológiára épülő sportszakmai rendszerkutatás, -fejlesztés, 404 millió, Garancsi István érdekeltsége. Ezeket lehetne tovább sorolni. Ezt egyébként az LMP jellemzően hetente megteszi, Hadházy Ákos társelnök korrupcióinfós tájékoztatóin. Arra is hoznék néhány példát, hogy a retorika ellenére a kormány kiemelten támogatja a multikat olyan tevékenységekben is, amihez semmiféle közérdek nem fűződik. Ebből is kiemelnék talán egyet. Például a Magyar Suzuki Zrt. beszállítóiból és kutatóhelyekből álló innovatív hálózat kialakítása és működtetése, versenyképes, biztonságos és környezetbarát tesztelt személygépkocsi prototípus, s a többi, s a többi, című projektre 2 és fél milliárd forint. Sajnos előfordulnak konkrét bűncselekménygyanús esetek is. Ezt most nem sorolom, ezt elég gyakran elmondjuk.

Összefoglalva a végén eléggé látható, hogy tulajdonképpen az európai uniós források döntő-döntő részét nem arra használják, hogy Magyarországot fenntartható gazdasági pályára állítsák, ami az alapja lehet egy fenntartható magyar társadalomnak. Remélem, hogy legközelebb több információt kapunk előtte. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 230 2017.12.04. 2:11  203-284

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Néhány kérdésre röviden szeretnék reagálni, amire Csepreghy államtitkár úr válaszolt nekem, illetve miniszterhelyettes úr, bocsánat!

Az anyagokkal kapcsolatban. A legutóbbi előtt én láttam egy anyagot, de azért az sokkal inkább ilyen propagandaízű volt, ami inkább az embereknek készül (Csepreghy Nándor: Önök is emberek!), és nem egy ilyen megfelelő elemzés az Országgyűlés parlamenti vitanapjára. Meg fogom nézni a mostanit, utána fogok nézni, és ha ez nem ugyanaz, akkor én elnézést kérek. De ellenőrizni fogom.

A „túl gyorsan használják föl”. Mi arra gondolunk, hogy az európai uniós pénzek normálisan 2020-ig szólnak, önök ezt a pénzt, a 2020-ig szóló pénzt 2018 elejéig ki akarják szórni, nyilván azért, hogy felpörgessék a gazdaságot, választások jönnek, hogy el lehessen mondani, hogy ebben az évben a GDP 3,84 százalék legyen.

Itt hadd utaljak arra, hogy igenis nagyon jelentős összefüggés van a GDP-növekedés és az EU-s pénzek között. Nemrégen Varga Mihály miniszter úr a Gazdasági bizottság ülésén a beszédében elmondta, hogy most jelent meg a GKI-nak az a jelentése, amiben azt állítják, hogy a 3,84 százalékos GDP-nél, hogyha nem lenne EU-s támogatás, az 2-2,5 százalék lenne. Végül is Varga Mihály elismerte, hogy körülbelül ez a 2,5 százalék szerinte is így van. Ez már rögtön mutatja azt, hogy milyen sokat számít az európai uniós pénzeknek a felhasználása.

Kinek a pénze? Hát, lehet ezen vitatkozni, hogy uniós pénz vagy a miénk. Számomra végül is majdhogynem mindegy. Ha a mi pénzünk és a magyar adófizetők pénze, akkor sokkal felelősségteljesebben kellene felhasználni, sokkal komolyabban kellene úgy használni, hogy valóban az ország fejlődését használja, segítse elő.

És akkor végül még egy gondolat: ön mondta, hogy csak a beszállítóknak adtak pénzt, és nem a Suzukinak. Ez végül is közvetett támogatás, mert ha a beszállítók nem kapnak, akkor a Suzukinak kellett volna a beszállítóknak esetleg többet fizetni, vagy másképpen. Tehát így is lehet nézni a kérdést. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 44 2017.12.11. 2:27  43-49

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha az Orbán-kormány már az előkészítés időszakában igazolni akarná a paksi bővítési beruházás ellenzőinek összes aggodalmát, akkor sem csinálhatnák tökéletesebben. Süli miniszter úr elődje, Lázár János a magyar állam legátláthatóbb beruházásának nevezte a tervezett bővítést ‑ ekkora arcátlansághoz még a sokat látott magyar adófizetők sincsenek hozzászokva.

Az az igazság, hogy önök a projekt minden lényeges adatát titkosították, és a legalapvetőbb pénzügyi információkhoz is csak perek árán lehet hozzájutni. Ha viszont valaki átrágja magát az önök által felállított mesterséges akadályokon, rendre ugyanazoknak a Fidesz-közeli oligarcháknak a nevébe botlik Paks II. körül, akik más állami beruházásokon keresztül is rutinszerűen dézsmálják a közvagyont. Nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány politikai kifizetőhelyként kezeli a még csak pénzügyi értelemben megkezdett paksi bővítést.

Az egy év alatt állami megrendelések útján 100 milliárd forintos magánvagyon-gyarapodást elérő Mészáros Lőrinc cége a napokban nyert megbízást az egyik atomhulladék-tároló bővítésére egy olyan cégcsoport részeként, amely Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is kapcsolódik. Sokat nyertek az Orbán-hű Széles Gábor médiaérdekeltségei is, összesen mintegy 100 millió forint értékben. Hasonló összeg jutott Rogán Antal propagandaminiszter szomszédja, Csetényi Csaba cégeinek is. Egy másik Mészáros-vállalkozás, a Mediaworks több tíz milliós megrendeléshez jutott, ugyanakkorához, mint a demokratás Bencsik András érdekeltségei.

Így szokás üzletelni az Orbán-rendszerben: a közpénzből magánhaszon, a közérdekből néhány Orbán-haver és családtag magánérdeke lesz, az egyre borsosabb számlát pedig a magyar adófizetők állják, akiktől önök családonként egymillió forintot szednek be a paksi lázálom megvalósítása érdekében.

Kérem, szíveskedjék a konkrétumok szintjén tájékoztatni arról, milyen intézkedésekkel kívánják a jövőben megakadályozni, hogy az életképtelen, veszteséges paksi bővítési projekt a Fideszhez kötődő szerencselovagok aranybányája és az évszázad legsötétebb korrupciós ügye legyen. Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 48 2017.12.11. 1:05  43-49

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Nem fogadom el a választ. Az államtitkár úr azt mondta, hogy ez az évszázad legnagyobb üzlete ‑ ebben nem vitatkozunk önnel. Valóban az évszázad legnagyobb üzlete, de Magyarország számára az évszázad legrosszabb üzlete, és Oroszország számára a legjobb üzlet.

Újra és újra feltesszük azt a kérdést, hogy vajon önök miért írták alá az évszázad legrosszabb üzletét Oroszországgal. Két okot gyanítunk, illetve két ok látszik emiatt. Az egyik: Putyin valamiért sakkban tartja Magyarországot, mert különben nem írtunk volna alá egy olyan hitelszerződést, amelynek a kamata nagyon magas piaci kamat.

A másik ok pedig, hogy miért írták alá: nyilván összefügg azzal is, hogy tudják, hogy 2020 után nem lesznek ilyen magas európai uniós támogatások. És kellenek nagy projektek, hogy a Fidesz hátterét valamiből pénzelni lehessen, hogy közpénzek magánzsebbe vándoroljanak.

A paksi üzlet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a magyar adófizetők legrosszabb üzlete.