Készült: 2021.05.14.18:25:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2017.11.06.), 190. felszólalás
Felszólaló Bánki Erik (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:41


Felszólalások:  Előző  190  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy tisztán lássunk a devizahitelezés ügyében, érdemes feleleveníteni azokat az eseményeket, amelyek a devizahitelezési válság kialakulásához vezettek, és elmondani azt is, hogy mit tett a magyar kormány azoknak a problémáknak a kezelése érdekében, amelyeket az MSZP és az SZDSZ vezette kormányoktól örökölt.

A 2002-es kormányváltáskor a devizahitelek csak egy marginális részét jelentették az egész hitelezési piacnak, a teljes devizahitel-állomány alig haladta meg a 300 milliárd forintos szintet, amelynek túlnyomó részét a vállalati hitelek tették ki. A lakáshitelek állománya ebben az időszakban alig érte el a 60 milliárd forintos szintet. Azzal azonban, hogy a szocialista kormányok a lakáshitelhez nyújtott kamattámogatásokat 2003-tól folyamatosan leépítették, és ezzel párhuzamosan az akkori jegybank vezetése folyamatosan az alapkamat szintjének emelése mellett foglalt állást, és a monetáris tanács döntéseinek köszönhetően folyamatosan nőttek a jegybanki alapkamatok, és így nyilvánvalóan a piaci forintkamatok is, ezzel a forinthitelek egyre drágábbá váltak. Hogy konkrét számokat is mondjak önöknek, tisztelt képviselőtársaim: 2002 áprilisában, a választások időpontjában 8,5 százalék volt az irányadó jegybanki alapkamat szintje, 2008 októberében ugyanez már 11,5 százalékot mutatott. Azaz 35 százalékkal emelkedett meg ez alatt az idő alatt a jegybanki alapkamat szintje, és nyilvánvalóan ez magával hozta a forinthitelek kamatemelkedését is.

A forint kamata és az euró, a jen, de elsősorban a svájci frank kamatszintje között kialakuló jelentős különbség odavezetett ez idő alatt, hogy drágává váltak a forinthitelek, és e helyett a drága forinthitel-konstrukció helyett a bankok a lakosság számára devizahitel-konstrukciót kínáltak, amelynek a kamatszintje jóval alacsonyabb volt; helyenként volt, ahol a fele alatt is volt a forintkamatoknak.

(15.10)

Azzal az egy dologgal nem számoltak, hogy közgazdasági nonszensz a lakosságnak olyan devizahitelt kínálni, amellyel szemben a családoknak nincs devizabevételük. Hiszen egy olyan országban, ahol, mondjuk, a fizetőeszköz árfolyamát legalább az euróéhoz kötik, mint ami ebben az időszakban Bulgáriában is volt a levával, ott legalább van egy olyan fék a rendszerben, ami az árfolyamkülönbségek okozta veszteséget jól behatárolhatóvá teszi a lakosság számára; itt nálunk erről szó sem volt.

Ennek egyetlenegy oldalát világították meg a bankok, és gyakorlatilag a kormányzati propaganda is erről szólt, hogy az emberek bátran vegyenek fel devizahiteleket, egyetlenegy dolgot emeltek ki, az pedig a kamatkülönbség, ami nyilvánvalóan a lakosságot megtévesztette, és a lakosságnak a legkisebb töredéke az, aki egyáltalán az árfolyamkülönbségek, illetve az árfolyamkockázat kivédésének a mechanizmusát ismerte, és egyáltalán az árfolyamkockázatok lehetséges veszteségeivel tisztában volt. Ennek a kormányzati politikának, illetve a bankok által propagált devizahitel-konstrukciók közkedveltségének köszönhetően 2008-ra a lakossági devizahitelek értéke meghaladta a 6500 milliárd forintot, azaz több mint százszorosa lett a 2002-es szintnek.

Tisztelt Ház! Az idegen devizában való eladósodás kockázata gyakorlatilag teljes kiszolgáltatottságba sodorta a magyar társadalmat. A rejtett árfolyamkockázat aztán a 2008-as válság idején vált igazán nagy problémává, hiszen 2008 őszéig, a korábbi éveknek megfelelően, 150 forint körül volt a svájci frank forintárfolyama, 2009. február elején viszont már több mint 200 forintba került egy svájci frank, ami azt jelentette, hogy a devizahitelesek tör­lesz­tő­részleteit 20-30 százalékkal is megemelte egyik hónapról a másikra, mert ezt a kockázatot teljes egészében a bankok a hitelfelvevő családokra hárították.

A devizahitelesek helyzetét a forint leértékelődése mellett az is nehezítette, hogy a válság idején nagyon sokan veszítették el munkájukat, tehát egyszerre két negatív hatás érte a magyar családokat: egyik oldalon jelentősen, 20-30, majd aztán később 40-50 százalékkal emelkedtek a törlesztőrészletek, míg a másik oldalon a családból egy, sajnos sok helyen két kereset is kiesett.

2008 végére a devizahitelek tartozásállománya, ahogy említettem, 6500 milliárd forintra nőtt, tehát kezdett komoly nemzetgazdasági kockázatot is jelenteni az ilyen típusú devizaeladósodás. A baloldali kormányok elhibázott és felelőtlen gazdaságpolitikája miatt Magyarország sérülékenysége már 2008 előtt is jelentős volt, ezt a válság csak tovább súlyosbította. Nem véletlen, hogy Magyarországnak elsőként az európai uniós tagállamok közül hitelért kellett fordulnia a Nemzetközi Valutaalaphoz, illetve az Európai Bizottsághoz, amit a szocialisták annak idején sikerként propagáltak. Ma már tudjuk, hogy ezzel milyen kockázatot, milyen terheket és milyen következményeket vettek a nyakukba, amit teljesen természetes módon a magyar lakosságra kívántak áthárítani.

A baloldal tehát nemcsak a költségvetést, hanem a magyar családokat is adósságcsapdába csalta 2010-re, több százezer magyar család került kilátástalan helyzetbe, sokakat a kilakoltatás veszélye fenyegetett. A szocialista kormány egyáltalán nem foglalkozott ezekkel a problémákkal, amelyek 2008 és 2010 között már jól láthatóak voltak, semmiféle támogatásban nem részesítette a devizahiteleseket, és semmilyen intézkedést nem foganatosítottak annak érdekében, hogy valamilyen módon a bajba jutott családokon segítsenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz 2010-es választási sikerével, mint sok más egyéb területen, a devizahitelezés vonatkozásában is új korszak, új időszak kezdődött. Az új kormány gazdaságpolitikájában már a kezdetektől kiemelt szerep jutott a külső sérülékenység csökkentésének, és ennek egyik legfontosabb elemeként a lakossági devizahitelek miatt kialakult problémakör kezelésének. Egyértelmű volt, hogy az eddigi gyakorlatnak véget kell vetni, ezért első lépésben lényegében lehetetlenné tettük, hogy a bankok tovább folytassák a devizahitelezés tevékenységét a lakosság irányába, és ennek köszönhetően megállt a lakossági hitelállomány növekedése.

A következő lépés az volt, hogy számba vettük, mit lehet kezdeni a 2010-re már 7000 milliárdosra duzzadó hitelállománnyal, amely több mint egymillió szerződést jelentett a magyar családok, a magyar lakosság körében.

(Földi Lászlót a jegyzői székben
Móring József Attila váltja fel.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez azt jelenti, hogy a szocialisták ámokfutásának következtében több mint egymillió család otthona került veszélybe. A kormány 2011. szeptember és 2012. február között lehetővé tette, hogy a jelzáloghitellel rendelkező adósok hitelüket kedvezményes árfolyamon fizessék vissza. Közel 170 ezer adós élt a végtörlesztés lehetőségével, amely a magyar családok számára 370 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Ennek köszönhetően 2012 tavaszára több mint 1500 milliárd forinttal csökkent ettől, ennek az intézkedésnek a hatására a devizahitelek állománya.

A folyamatosan emelkedő árfolyamok további kamatemelő hatásának csökkentése érdekében még 2011 őszén vezettük be az árfolyamgát intézményét. Ennek a megoldásnak az volt a célja, hogy az árfolyam-ingadozás hatását átmenetileg tompítsa úgy, hogy öt évre rögzítette a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztésének árfolyamait. Völner Pál államtitkár úr részletesen beszélt erről, hogy milyen árfolyamszinten lettek rögzítve ezek a devizahitelek. Hogy egy példát mondjak: a legnagyobb mennyisége a devizahiteleknek svájci frankban volt nominálva, itt 180 forinton lett rögzítve a svájci frank árfolyama akkor, amikor a piacon egyébként 262 forintba került egy svájci frank. Érdekes módon az árfolyamgát intézményét se a Jobbik, se az MSZP képviselői, leszámítva néhány képviselőt, nem támogatták.

A belépő adósok tartozáselengedésben is részesültek, az elhalasztott tartozások kamatrészét pedig fele-fele arányban a bankok és a magyar költségvetés vállalta át. A belépő ügyfelek száma meghaladta a 170 ezret, amely intézkedésnek köszönhetően a családok további 60 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.

Mindenképpen fontos még megemlíteni az intézkedések sorában a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását. A Nemzeti Eszközkezelő a legnehezebb helyzetbe került adósok számára nyújt segítséget 2012. január 1-je óta. Az eszközkezelő a hiteladósok ingatlanának megvásárlásával lehetőséget nyújt arra, hogy az adós és családja kedvezményes bérleti díj mellett bérlőként a saját ingatlanában maradhasson egészen addig, amíg a vagyoni helyzete, a munkalehetősége vagy a bevételei nem alakulnak úgy, hogy egyébként a hitel törlesztését újra folytassa vagy a bankkal megállapodjon a hitel visszafizetéséről. Eddig több mint 35 ezer családnak jelentett segítséget ez a megoldás. Érdekes módon az ellenzék padsoraiból például az LMP képviselői ezt az intézkedést sem támogatták.

Tisztelt Ház! A végső megoldást a kialakult helyzetre a bankok elszámoltatása, a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatti túlfizetések visszatérítése jelentette. Az elszámoltatás keretében a bankok által a hiteleseknek jóváírt összeg megközelítette a 750 milliárd forintot. Az elszámoltatásnak köszönhetően a még törlesztésre váró összegek jelentősen mérséklődtek, az adósoknak átlagosan 25-35 százalékkal kevesebbet kellett havonta fizetniük törlesztőrészletként. Eközben az elszabadult árfolyamok miatt akár 70 százalékkal is nőhettek volna a hitel törlesztőrészletei, tehát a 25-35 százalékos megtakarítás, illetve csökkentés mellett azt is figyelembe kell venni, hogy ha a piaci mechanizmusok tovább működtek volna, akkor nemhogy 25-35 százalékkal kevesebbet, hanem 70 százalékkal többet kellett volna törlesztőrészletként fizetniük.

A Kúria polgári jogegységi határozata volt az, amely az Európai Bíróság döntését figyelembe véve kijelölte azt a jogi keretet, amelyben a forintosítás végbemehetett. A Kúria döntése alapján az árfolyamkockázat fogyasztóra hárítása jogszerű volt, kizárólag két esetkörben volt lehetőség a tisztességtelenség megállapítására. A döntés értelmében a szerződés akkor minősült tisztességtelennek, ha a pénzügyi intézmény egyáltalán nem tájékoztatta a fogyasztót az árfolyamkockázatokról, vagy ha tájékoztatta ugyan, de kifejezetten nem hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a kockázat korlátlanul, felső határ nélkül terheli őt.

A devizahitelek kivezetését szolgáló, 2015. február 1-jén hatályba lépő törvény teremtette meg mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelek forintosításának alapját. A Kúria döntése szerint az átváltást a piaci árfolyamnak megfelelően kellett volna megvalósítani, ugyanakkor a forintosítás így is jelentős többlettehertől óvta meg a hiteleseket, hiszen a svájci frank árfolyama ezt követően lényegesen magasabbra emelkedett. Volt olyan időpont 2015-ben, tisztelt hölgyeim és uraim, amikor 378 forintba került egyetlen svájci frank, de tartósan 320 forint fölött volt az árfolyama.

A jelzáloghiteleknél 2014 novemberében alkalmazott és a 2015. augusztusi árfolyam közötti különbség okozta terhet a bankok és az állam átvállalta az ügyfelektől. Ez az intézkedés mintegy 10-11 százalékos csökkentést jelentett, az adósok megszabadultak az árfolyam-ingadozástól és a kiszámíthatatlan havi törlesztőrészletektől. A forintosítás eredményeként a háztartások ezen az ágon eddig közel 200 milliárd forint törlesztőrészletet takaríthattak meg.

Az eddig bemutatott intézkedéseknek köszönhetően 2015 végére 100 milliárd forint alá csökkent a devizahitelek állománya, vagyis a teljes lakossági hitelállomány mindössze 1 százalékát tették ki.

(15.20)

Az intézkedések következtében közel egymillió családot segített meg a magyar kormány, nagyjából 1200 milliárd forint értékben. Azt gondolom, hogy ez nagyon komoly eredmény, amire minden kormánypárti képviselő, illetve minden képviselő, aki támogatta ezeket az intézkedéseket, büszke lehet.

A devizahitek forintosítása után megoldást kellett találni a megmaradt fogyasztási hitelek forintosítására is, ezért fogadta el az Országgyűlés 2015 szeptemberében a devizaalapú autó- és fogyasztási hitelek kivezetését szolgáló törvényjavaslatot, amely mintegy 200 ezer szerződést érintett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A több lépésben végrehajtott, átfogó intézkedéssorozatnak köszönhetően a szocialisták által meghonosított lakossági devizahitelek kivezetésre kerültek a magyar pénzintézeti rendszerekből. Amit a baloldal elrontott, azt mi helyrehoztuk.

A legjobb természetesen az lett volna, ha ez meg sem történik; a devizahitelek meg sem jelennek a lakossági piacon, és a kormány, illetve a bankok nem sodorják bele ebbe a lehetetlen helyzetbe a magyar állampolgárok százezreit. A Fidesz 2010 után mindent megtett a devizahiteles családok helyzetének javítása érdekében. Azt gondolom, olyan intézkedéscsomagot fogadtunk el, olyan döntéseket hoztunk itt, a magyar parlamentben is, amelyekre méltán lehetünk büszkék, arról nem beszélve, hogy egyébként az intézkedéseinknek több elemét a közép-európai régió egyébként devizahitelezésben érintett országai is átvették.

Az általunk megtett intézkedések hatására nemcsak a devizahitelt felvett családok helyzete javult, hanem a magyar gazdaság sérülékenysége is érdemben csökkent. A hosszú évekig tartó munkát pedig nemcsak a piac, az elemzők és ma már a nemzetközi szervezetek is elismerik, hanem ahogy mondtam, jó például szolgált több más európai uniós tagállamnak is.

Azt gondolom tehát, tisztelt képviselőtársaim, azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány tett ezen a téren, illetve azok a döntések, amelyeket a magyar parlament fideszes és KDNP-s képviselői hoztak a Ház elé vagy támogattak, azok egyetlenegy célt hivatottak vagy voltak hivatottak megvalósítani: azt, hogy a magyar családok helyzetét javítsák, hogy az a lehetetlen helyzet, amelybe a szocialisták sodorták a magyar családok százezreit, több mint egymillió magyar családot, az alól a lehető legtöbb családot mentesíteni is tudjuk.

Azt gondolom, hogy a program sikeresen zárult. Nyilvánvalóan bár maradhatnak még hátra feladatok, de a munka dandárját becsülettel elvégeztük, és büszkék lehetünk azokra az eredményekre, amelyeket elértünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  190  Következő    Ülésnap adatai