Készült: 2024.03.28.21:05:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

236. ülésnap (2012.11.12.), 191. felszólalás
Felszólaló Dr. Molnár Csaba (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Önálló indítvány indokolása
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  191  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR CSABA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem is olyan régen, talán már egy évvel ezelőtt is az Országgyűlés az új alaptörvény elfogadását követő kétharmados törvényalkotási lázban úgy döntött, hogy újraszabályozza egy több mint százéves korábbi hagyományt felrúgva a bírák szolgálati jogviszonyát, illetve a bírák kötelező nyugdíjba vonulásának életkori határát. Előtte ezt több mint száz éven keresztül 70 éves életkorban határozta meg a jogalkotó, ezt szállította le egy alkotmánymódosítás, illetve egy bírósági jogállási törvénymódosítás, a bírák jogállásáról szóló törvény módosítása 62 éves életkorra.

El is kezdődött ezeknek a bíráknak a felmentése. Sajátos módon Schmitt Pál akkori köztársasági elnök úr, illetve azt követően Áder János köztársasági elnök úr asszisztált ehhez a folyamathoz, amikor ahelyett, hogy normakontrollt kérte volna az Alkotmánybíróságtól, politikai vétót emeltek volna vagy egész egyszerűen megtagadták volna a bírói felmentési okiratok aláírását, körülbelül majdnem 300 bírót idő előtt nyugdíjba küldtek. A kormánypártok azt az érvelést használták, és egyébként használják mind a mai napig is, hogy azért szükséges a bírói átlagos korhatár leszállítása, mert így igazítják, ahogy Navracsics miniszter úr is fogalmazott, az általános közszolgálatban is működő magyarországi nyugdíjkorhatárhoz.

Nagyon pontosan fogalmaz Navracsics miniszter úr. Nem azt mondja, hogy a köztisztviselők általános nyugdíjkorhatárához, nem azt mondja, hogy a közalkalmazottak vagy akár a kormány-tisztségviselők általános nyugdíjkorhatárához, hanem mindenkihez, aki egyébként a közszolgálatban dolgozik. Az a probléma, hogy ez az érvelés nem állja meg a helyét. Gondoljunk csak bele! A nagykövetek esetében például fel sem merült a kormány részéről az, hogy 62 éves korukban nyugdíjba küldje őket. Például az országgyűlési képviselők esetében vagy akár a kormány tagjai esetében, akik szintén a köz szolgálatában dolgoznak, nem nyújtott be olyan javaslatot a kormánypárt, hogy számukra is általánosan 62 éves nyugdíjkorhatár kerüljön bevezetésre. De ugyanez igaz például az Alkotmánybíróság tagjaira, vagy ugyanez igaz például a polgármesterekre is.

Ha körülnézünk ebben a teremben, valamennyi frakcióban és a kormányban is egyébként 62 évet betöltött képviselőkkel, miniszterekkel és államtitkárokkal találkozunk. Vagyis nem igaz az érvelés, hogy egy általános, mindenkire, aki a közszolgálatban dolgozik, vonatkozó nyugdíjkorhatárt vezet be a kormány.

(17.10)

Ezért - nagyon helyesen - az Alkotmánybíróság nyáron az erre vonatkozó szabályokat alkotmánybírósági határozatában megsemmisítette. Azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes az a diszkrimináció, hogy mindenféle használható és alkotmányos érvelés, ok nélkül csökkentsék a bírák nyugdíjkorhatárát nagyon drasztikusan, átmeneti idő felhasználása nélkül, 70-ről 62 évre. A probléma az volt, és ezzel talán a kormány is szembesült, amikor benyújtott egy javaslatot, hogy már nagyon sok bírónak, majdnem 300 bírónak nyáron, mivel az Alkotmánybíróság a nyugdíjdöntés után hozta meg a határozatát, nyugdíjba kellett vonulnia, ezeknek a bíróknak pedig nem volt lehetőségük arra, hogy automatikusan visszaszerezzék bírói jogviszonyukat, hanem csak munkaügyi pereken keresztül tehették ezt meg.

Az Európai Bíróság nem is olyan régen, a múlt héten megerősítette a magyar Alkotmánybíróság döntését. Meglehetősen furcsa volt Orbán miniszterelnök úr érvelése, hogy egy döglött kutyába rúgott volna bele az Európai Bíróság, a luxemburgi Európai Bíróság. Túl azon, hogy egy miniszterelnök részéről igazi otrombaság és megengedhetetlen gorombaság így beszélni egy bírói testületről vagy egy bírósági döntésről, de olvassuk el, a miniszterelnök úr is olvassa el az Európai Bíróság döntését. Kifejezetten indokolta ugyanis az Európai Bíróság, hogy ő tudja, hogy ezt a magyar Alkotmánybíróság megsemmisítette, de ez is kevés, mert megengedhetetlen az, mondja az Európai Bíróság, hogy a bíróknak, a nyugdíjba kényszerített bíróknak ezért külön munkaügyi pert kelljen indítaniuk.

Ennek megfelelő tartalommal nyújtott be a Demokratikus Koalíció tíz országgyűlési képviselője egy törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. Ez a törvényjavaslat megegyezik azzal a tartalommal, amit az Alkotmánybíróság mondott, és amit az Európai Unió Bírósága mondott. Nagyon egyszerű a tartalma: a bírói jogviszonyt a törvény erejénél fogva az Országgyűlés állítsa helyre, ne kelljen munkaügyi pereket indítani. Még egy dolgot javasolunk ebben a törvényjavaslatban: a bírókat ne csak egyszerűen a bírói jogviszonyukba helyezzék vissza, hanem ezzel párhuzamosan a korábbi tisztségükbe is vissza kell őket helyezni. Az már egy későbbi döntés eredménye lehet, ha elfogadja a tárgysorozatba-vételt az Országgyűlés, akkor mi fogunk erről módosító javaslatot benyújtani, hogy milyen pénzbeli és egyéb nem vagyoni kártérítést kell megítélni az Országgyűlés részéről azoknak a bíróknak (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), akiket alkotmányellenesen nyugdíjba kényszerítettek.

Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek és az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  191  Következő    Ülésnap adatai