Készült: 2020.09.22.06:33:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

234. ülésnap (2012.11.06.), 251. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 10:51


Felszólalások:  Előző  251  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom őszintén, kicsit csalódottan állok itt önök előtt, hiszen a Belügyminisztérium annyi kritikát kapott itt most hirtelen, hogy valószínűleg rosszul értékeljük a saját munkánkat, hiszen azon túl, hogy a Belügyminisztériumnak vannak hagyományos feladatai - nyilván a rendőrség irányítása, a katasztrófavédelem megszervezése -, úgy gondoljuk, hogy jó teljesítményt nyújtunk ebben a tekintetben együtt a rendőrökkel, a tűzoltókkal vagy a büntetés-végrehajtással. Azon túl a kormányváltást követően kapott új feladatok ellátása is, azt gondoljuk, elfogadható, vagy lehet, hogy még magasabb színvonalon szervezzük meg például a közfoglalkoztatás rendszerét, ami a Belügyminisztériumnak időközben kapott feladata, vagy például a vízügyi ágazat irányítását is megkezdtük, és szerintem elég jó ütemben halad.

Ha megengedik, akkor utoljára mondom, hogy az önkormányzati rendszer teljes átalakítása, tiszta lappal való indulás, egy új rendszer, egy új lehetőség, közel 3200 önkormányzatnak, azt gondoljuk, ebben a kérdésben is tudunk komoly eredményeket felmutatni. Így elég csalódott vagyok, hogy önmagában az ellenzéknek az problémája, hogy a Belügyminisztérium nem lehet majd jó gazdája az örökségvédelemnek. Bevallom őszintén, olyan szemszögből próbáltam figyelni a felszólalásokat, hogy valóban milyen új rendszerszerű változást lehet abból elfogadni, vagy mi az, ami rendszerében ebben a törvényjavaslatban rossz, és valóban el kell fogadni a kritikát és el kell gondolkodni, hogy esetleg a törvényjavaslatban ezt módosítani kell; tehát azon túl persze, hogy a Belügyminisztérium rossz gazda.

A mi véleményünk szerint ez a törvényjavaslat azt fogja elérni, hogy egy sokkal rugalmasabb, egy sokkal gyorsabb, kevesebb adminisztrációval és bürokráciával járó rendszer jön létre, és alapvetően az kell hogy a célja legyen a törvényjavaslatnak, azzal persze, hogy új gazdája lesz ennek a kulturális örökségvédelmi területnek, hogy valóban azokat az arányokat megtalálja, amelyek az ország érdekét kell hogy képezzék és jellemezzék. Erről maga Hiller miniszter úr, képviselő úr is beszélt.

(21.10)

Bevallom őszintén, hogy egy darabig nagyon tetszett a felszólalása, hiszen igaz, hogy amikor kormányon voltak, nem nagyon éreztem az ön felelősségérzetét azon a területen, amit irányított, de most néhány mondatban mégis kiérződött, hogy valóban, itt érdekeket kell tudni összehangolni, és úgy kell tudni dönteni, hogy abból a nemzeti érdek kerekedjen ki a végén. Elég szomorú lettem, amikor ezen érdekek összehangolása és az arányok megtalálása kapcsán ön azt mondta, hogy végül is most ezzel a törvényjavaslattal fognak az arányok eltolódni, mégpedig a gazdasági érdekek irányába.

Azt kell önnek és az ellenzéki képviselőtársaimnak mondani, hogy ezek az arányok most fognak helyreállni. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik padsoraiban.) Úgy gondolom, úgy érzem, hogy különösen a jobbikos és az LMP-s képviselők felszólalásából teljesen hiányzik a gyakorlati élet tapasztalata. Teljesen hiányzik az a felelősségérzet, hogy nemcsak egyféle dolog létezik most ebben a tekintetben, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, tehát, hogy kulturális örökségvédelem, hanem valóban van más országérdek vagy ha úgy tetszik, nemzeti érdek is.

Tehát a mi véleményünk szerint a jelenlegi rendszer valójában egyetlen érdeket képviselt, és nem vette figyelembe azokat az érdekeket, amelyeket különösen egy válság idején, amikor sokkal kevesebb a befektető az országban, különösen egy olyan helyzetben, amikor nagyon meg kell becsülni a munkahelyeket, nagyon meg kell becsülni azt a befektetőt, aki munkahelyeket létesít vagy tart meg az országban, és fejleszt és beruház. Úgy gondoljuk, hogy ilyen esetben sokkal, de sokkal jobban kell figyelni azokra az érdekekre is, amelyek alapvetően ezt szolgálják. Mert azért az életünknek mégiscsak az alapvető lételeme az, hogy egzisztenciát tudjunk teremteni, hogy munkahelyünk legyen, és úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi rendszer egyetlenegy érdeket vett figyelembe, és azt aránytalanul vette figyelembe, és más érdeket - legyen az gazdasági érdek - nem. Sok esetben már annyira csúsztak a beruházások, mert egyébként a jogszabályok ezt lehetővé tették ezeknek a szervezeteknek, hogy veszélybe került európai uniós források igénybevétele. Tehát úgy gondoljuk, és az a véleményünk, hogy ezzel a törvényjavaslattal és a törvény elfogadásával fognak majd arányba kerülni valójában a gazdasági és a kulturális érdekek.

Ami egyetlen konkrét példa volt, a Déli Áramlat példája. Biztos vagyok abban, hogy ha a Déli Áramlat megvalósul, és Magyarországot ez érinteni fogja - ez alapvető gazdasági érdekünk természetesen -, senkinek nem érdeke az, hogy a Déli Áramlat elkerülje Magyarországot, mert olyan rendszer van érvényben, hatályban Magyarországon, amivel itt esetleg hosszú hónapokig vagy ne adj' isten, évekig is áll vagy lelassul ez a beruházás. De az sem lehet érdek - és nem is lesz az érdek -, hogyha olyan nemzeti kulturális érdek lesz a föld alatt a nyomvonalban, ami az ország érdekét abban az értelemben jelenti, hogy azt föl kell tárni, és azt meg kell óvni, hogy veszélybe kerüljön és sérüljön. Tehát köszönöm ezt a példát, én azt gondolom, hogy csak a végkövetkeztetés rossz, mert a mi véleményünk szerint is valóban az arányok megtalálásáról szól ez a törvényjavaslat.

Nagyon fontos és mindig visszatérő kérdés az, hogy az ellenzék nem tudja elfogadni azt a kérdést, ha egy törvényjavaslat valamit kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben szabályoz. Ez biztosan ellenzéki műfaj, tehát ha jobb a törvény, mondjuk a kétharmados törvény jobb egyébként, mint a kormányrendelet, hát én nem bánom, ebben partner lennék, hogy akkor csináljunk kétharmados törvényeket. Csak azt nem értjük, hogy egyszer a törvény azért rossz egyébként, mert nagyon részletekbe megy, és nem tudja betölteni azt a szerepét, amit egy törvénynek kell, a másik esetben, amit pedig a kormány magához rendel, az mindig és minden esetben elvetendő és rossz példa. Hozzáteszem, hogy legtöbbször ezek az érvek hangzottak itt el most az ellenzék részéről; az egyébként is eléggé terjedelmes törvényjavaslatot még tovább kormányrendeletbe való szabályozással terhelni, úgy gondolom, törvénykezési felelőtlenség lenne.

Mindig ugyanaz az álláspont derül ki. Ha a kormánypártiak változtatást és újat szeretnének akár az intézményrendszerben, akkor azt fogja mondani az ellenzék, és ma is azt mondta, hogy lényegében az, ami az intézményrendszerben eddig működött, az jó, miért kell azt megváltoztatni. Tehát ha változtatás van, akkor az ellenzék ugyanazt szeretné, hogy ne változzon a rendszer. Ha törvény van, akkor kormányrendeletet szeretne, amikor kormányrendelet van, akkor pedig törvényt szeretne. Én legalábbis ezt vettem ki, nem sok tartalmi és érdemi javaslat hangzott el egyébként, hogy ezt a rendszert hogyan is kellene csinálni.

Azt viszont elfogadjuk, hogy vannak olyan észrevételek és módosító javaslatok, amelyek valóban találkoznak - ez már most látszik -, kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők véleménye összetalálkozik. Úgy gondolom, ezeket a módosítókat - alapvetően minden módosító javaslatot - meg fogjuk fontolni, és ami arra érdemes, természetesen a kormány támogatni fogja. Egy cél vezérel bennünket: annak az aránynak a megtalálása, hogy ha azt a kérdést most én is fölteszem, hogy kinek az érdeke érvényesül ezzel a törvényjavaslattal, amikor ez a törvény hatályba lép és működni fog, akkor azt fogjuk tudni mondani, hogy az ország érdeke fog a törvényjavaslattal és az elfogadott törvénnyel majd érvényesülni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  251  Következő    Ülésnap adatai