Készült: 2024.03.29.09:24:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

175. ülésnap (2004.10.18.), 199. felszólalás
Felszólaló Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 9:22


Felszólalások:  Előző  199  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Már az új közbeszerzési törvény hatálybalépése előtt jogértelmezési problémaként jelezték az önkormányzatok, hogy a törvényben egyértelművé kell tenni, hogy a jogszabályban meghatározott állami vagy helyi önkormányzati feladatok ellátására alapított, az EU-normák szerint közjogi intézménynek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapítók között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá.

Ezért idén áprilisban, az új közbeszerzési törvény hatálybalépése előtt T/9770. számon benyújtottam egy képviselői önálló indítványt Gy. Németh Erzsébet képviselőtársammal együtt. Az abban foglaltakkal kapcsolatban, az előzetes szakmai egyeztetések során kialakult álláspontokat is hasznosítva alakult ki a most tárgyalásra kerülő törvénymódosítás. Ezzel álláspontunk szerint egyértelművé lehet tenni, hogy a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátására alapított, az EU-normák szerint közjogi intézménynek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapítók között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá.

Az Európai Unió Bizottságának 2004 áprilisában kiadott Fehér könyvében foglaltakból következően a közszolgáltatás a közösségi jog szempontjából nem egyszerűen szolgáltatás, hanem általános érdekű szolgáltatás, és mint ilyen, nem tartozik a közösségi jog hatálya alá. Fontos kiemelni, hogy a közszolgáltatás fogalma nem azonos a közbeszerzési irányelvek és az új Kbt. által is használt “szolgáltatásö kifejezéssel. Ez utóbbi ugyanis az uniós terminológia szerint az általános érdekű gazdasági szolgáltatást jelenti, ami a versenyszabályok és így a közbeszerzési szabályok hatálya alá esik.

Az Európai Unión belül napjainkban az általános érdekű szolgáltatások körébe tartozó közszolgáltatások listája körülhatárolhatatlan. Pillanatnyilag az a Közösség álláspontja, hogy a közszolgáltatások körének meghatározása a tagállamok feladata, ebbe az Unió nem szól bele. A közösségi jog szerint a helyi önkormányzatok és saját tulajdonú gazdasági társaságai közötti közszolgáltatások, azaz általános érdekű szolgáltatások nyújtását célzó jogviszony tekintetében kizárt a közbeszerzési irányelv, ebből kifolyólag ezt átültető új közbeszerzési törvény alkalmazása… (Az MSZP sorai felé:) Bocsánat, képviselőtársak, nem hallom a saját hangomat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Pedig mi figyelünk!)

Ilyenkor ugyanis az önkormányzat nem egy, az új közbeszerzési törvény szerinti szolgáltatást rendel meg a maga számára, hanem közszolgáltatást nyújt a saját tulajdonú gazdasági társaságán keresztül az állampolgároknak. Ezért véleményem szerint a közszolgáltatási feladatok ellátása körében, akár építési beruházásra, akár árubeszerzésre kerül is sor, az nem tartozik az új Kbt. hatálya alá, amíg abban az önkormányzati saját tulajdonú gazdasági társasága vesz részt. Ugyanígy az a vagyonkezelési tevékenység sem tartozhat az új közbeszerzési törvény alá, ami a közfeladatok ellátását szolgáló önkormányzati vagyon kezelésére vonatkozik.

Szemben a korábbi közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti szabályozással, az új Kbt. szerint a törvény kiterjed a közfeladatot, közszolgáltatást ellátó szervezet és alapítója, állam-önkormányzat közötti jogviszonyra, hiszen a hatályos Kbt. csak a szolgáltatás általános fogalmát ismeri, ami a fent említettek szerint azonos az uniós terminológiában az általános érdekű gazdasági szolgáltatással, amitől szintén az említettek alapján meg kell különböztetnünk az általános érdekű szolgáltatásokat, a közszolgáltatásokat.

 

(18.20)

 

Az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, tehát a közszolgáltatásokat elsősorban a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, továbbá a Fővárosi Önkormányzat vonatkozásában a 63/A. § határozza meg több ágazati jogszabály mellett.

Ezen közfeladataikat az önkormányzatok jellemzően intézményi vagy gazdasági társasági formában látják el a korábbi tanácsi struktúrákból megörökölt és azóta már gazdasági társaságokká átalakított állami vállalatokkal. Ilyen feladatokat például mint szennyvízkezelés, köztisztaság, a zöld felületek karbantartása, az egészségügyi ellátórendszer működtetése vagy az utak fenntartása. Jelen helyzetben a Kbt. hatályos rendelkezései nem mondják ki kétséget kizáróan, hogy a törvény előírásait ezekre a beszerzésekre nem kell alkalmazni, azaz nincs olyan pontosan meghatározott esetkör, amelyet a jogalkotó kivett volna a törvény hatálya alól.

Természetesen ezen gazdálkodó szervezetek eddig is, ezután is közbeszerzési eljárások során ajánlatkérőként járnak el a közszolgáltatási, illetve a közérdekű szükségletek kielégítését szolgáló, a Kbt. hatálya alá tartozó szerződések során.

Az Ötv. 9. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Emellett az Ötv. határozza meg az önkormányzati feladatok ellátásának hatásköri szabályait, a hatáskörök átruházásának lehetőségét és korlátait.

Az önkormányzatok által ellátandó közszolgáltatások tekintetében az Ötv. 9. § (4) bekezdése kiemeli, hogy a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet - a továbbiakban együtt: intézményt - alapíthat, kinevezi a vezetőiket. 1993. december 31. napját követően vállalat már nem létesíthető, gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok széles körű autonómiával rendelkeznek a tekintetben, hogy feladataikat milyen szervezeti keretek között látják el, indokolt beszerzéseik során is ezt az önállóságot egyértelmű rendelkezéssel biztosítani részükre.

Mivel a jelenleg hatályos szabályozás e tekintetben nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést, ez a jogalkalmazás során jogbizonytalanságot okozhat, illetve már okozott is, eddig csak nem kötelező erejű jogértelmezések láttak napvilágot. Ez pedig nem felel meg a jogbiztonság alapvető követelményének, tekintettel arra, hogy kötelező erő hiányában csupán az eseti jogalkalmazótól függ, figyelembe veszi-e az adott értelmezést.

A törvénymódosítás célja, hogy tiszta és egyértelmű helyzetet teremtsen. Lehetőséget kívánunk nyújtani az önkormányzatoknak arra, hogy maguk döntsék el, milyen formában, intézményi keretek között kívánják az uniós terminológia szerint általános érdekű szolgáltatásaikat - a hazai terminológia szerint közszolgáltatásaikat - ellátni vagy elláttatni. Annak természetesen nincs akadálya, hogy állami szerv és helyi önkormányzat úgy döntsön, hogy az új közbeszerzési törvény hatályát magára nézve adott esetben kötelezőnek ismeri el, de ehhez az állami szerv, illetve az önkormányzat kifejezetten ilyen tartalmú döntése szükséges.

Tisztelettel felhívnám az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a beadott törvénymódosítással mind a fővárosi jegyzők egyesülete, mind a Fővárosi Közgyűlés egyetértett. Ez utóbbi - élve felterjesztési jogával - a törvénymódosítónkkal megegyező tartalmú módosítást javasolt a tisztelt törvényhozók figyelmébe.

Ezúton is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy törvénymódosító javaslatunkat támogassa. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  199  Következő    Ülésnap adatai