Készült: 2020.07.16.06:53:37 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 74 2005.12.01. 2:05  1-155

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Karakas Képviselőtársam! Már itt többször elmondtam, most még egyszer elmondom, hátha többen nézik a televíziót, hallgatják a rádiót, hogy értsék, hogy miről is beszélek. Akkor, amikor, mondjuk, egy hektár szőlészetre 17 ezer forint támogatás esik ma, és ugyanez a támogatás Olaszországban 1000-1200 euró körül van, akkor teljesen világos, hogy nem a magyar vagy az olasz gazda ügyességéről, hanem a támogatások versenyéről van már szó. Azt persze nem gondoltam én sem és senki sem szerintem, hogy máról holnapra Magyarországon, csak azzal, mert beléptünk az Unióba, rögtön ugyanazt a támogatási szintet érjük el, hogy egyébként azonos módon versenyezhessünk - erről én nem szóltam. Arról viszont igen, hogy nem tudok egyetérteni az olyan törvényjavaslatokkal, ami viszont csak rajtunk múlik, mint például a bizonyos bor jövedéki adóját felváltó bor-forgalombahozatali adó, ami megint csak a magyar parlament, illetve a kormányzat belátásán múlna, hogy ezzel a versenyhátránnyal mégsem sújtom azt az ágazatot, mert egyébként akkor az a helyzet nem állt volna elő, ami ma előáll.

A mai egyik napilapban, biztos már olvasta ön is, “Döntsd a tőkét!ö - ez most a jelszó a szőlészetekben a szőlősgazdák között. Döntsd a tőkét! Igen, a mi vidékünkön a 27 ezer hektárnak, amelyet a kunsági borvidék nyilvántart, már mintegy egynegyedét a gazdák kivágásra felajánlották. Sajnos még ezzel sem fognak élni, mert egyébként 5 ezer hektár lett végül is, ha jól tudom, az uniós engedélyünk vagy kvótánk, tehát igazából én erről beszéltem, hogy azokat a lépéseket sem tette meg, amely csak a kormányon múlik, és most, az utolsó, utolsó, utolsó pillanatban kezd kapkodni, kezd ebben valamit tenni a kormányzat - erről szólt egyébként a hozzászólásom. A többiben egyetértek Karakas képviselő úrral.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 96 2005.12.01. 6:55  1-155

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy másik területre kormányozzuk akkor most itt a vita hajóját! Idézem a “kortárs művészetek támogatásaö című részből a következőt: “A kormány célja tágabb lehetőséget biztosítani arra, hogy kitüntetetten a kortárs képző- és iparművészet élvezze a beruházók, befektetők támogatását, s ezáltal a jövőben az alkotóművészet társadalmi szerepe is hangsúlyosabbá válhat.ö

Alig egy éve, hogy az MDF felhívta a figyelmet a kortárs képzőművészetet érintő támogatási rendszer és jogszabályi háttér tarthatatlan állapotára, a kortárs képzőművészek méltatlan helyzetére. A szerzői jogi törvény módosításának parlamenti vitájában néhány hete megismételtük javaslatainkat, és a hangsúlyoztuk a kérdés fontosságát. A tárca vezetője akkori válaszában azt mondta, hogy a kormányzat minden lehetséges eszközzel támogatja a kortárs képzőművészetet, felvetéseinkkel - szerinte - nyitott kapukat döngetünk.

A napokban örömmel láttuk, hogy számos javaslatunk közül legalább az egyik megvalósulni látszik: bekerült a száz lépés közé. Úgy tűnik tehát, hogy a kormány is belátta: mégiscsak van tennivaló ezen a területen. A miniszterelnök úr bejelentette, hogy a kortárs képzőművészeti alkotások vásárlását ösztönző társaságiadó-kedvezmény bevezetésére tesz javaslatot a kormány. A miniszterelnök úr a jól ismert hármas jelszó jegyében úgy fogalmazott, idézem: “Magyarország az elmúlt időszakban bátortalan volt a jelen kultúrájának támogatásában.ö

 

(13.40)

Miniszterelnök úr egy másik javaslatunkat is érintette, amikor arra utalt, hogy a következő lépésben a művészek és a műgyűjtők közötti forgalmat, ahogy fogalmazott, a magánvilág mecenatúráját is segíteni kell. Ehhez pedig a jelenlegi áfaszabályok áttekintésére lenne szükség, amire 2006 közepén, még ősz előtt szeretne visszatérni. Túl azon, hogy ez ismét egy, a következő ciklusra vonatkozó ígéretvállalás, de önmagában ez még mindig csak egy bátortalan lépés a kortárs képzőművészet támogatása felé.

A Magyar Demokrata Fórum úgy véli, hogy egy országban a hatalom gyakorlásának, de a társadalmi és a demokratikus fejlettség szintjének is értékmérője, hogyan viszonyulnak a kultúrához, a kultúra teremtőihez. Az MDF úgynevezett Paletta-programja ezért az érintett szakmai szervezetekkel is egyeztetve öt pontban foglalta össze a fontosnak tartott teendőket, amelyeket most önöknek elsorolok.

Első pont: javasoljuk, hogy a tárca hozzon létre egy önálló, az államháztartási törvénnyel is összeegyeztethető alapot a kortárs képzőművészet támogatására. Amíg a kulturális tárca más művészeti ágakat, így a filmet és színházat támogatja, nem tőlük sajnáljuk a támogatást, addig a képzőművészetre külön intézményesített költségvetési támogatást nem biztosít. Ezért javasoljuk, hogy a költségvetés különítsen el a kortárs képzőművészek támogatására egy alapot, amely megközelítőleg akkora összeggel rendelkezhetne, mint amekkorát a kulturális tárca más kortárs művészeti műfajok, úgymint film és színház támogatására, fejlesztésére fordít. Ez az alap pályázatokkal és alanyi jogú támogatással lehetőséget biztosítana intézményeknek és művészeknek, hogy a magyar kortárs képzőművészet színvonala emelkedjen, presztízse növekedjen, hogy bemutatkozhassanak, nyilvánosságot kaphassanak nagyszerű kortárs művészeink. Legyen valós lehetőség arra, hogy a fiatal művészekre felfigyeljenek!

Másodszor: a vonatkozó adók csökkentését javasoljuk. Javasoljuk, hogy élő művész által alkotott műtárgy vásárlása esetén a jelenlegihez képest lényegesen nagyobb adókedvezményre legyen lehetőség, így a magánszemély 10 százalék, de legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthessen. Gazdasági társaságok esetében javasoljuk, hogy 50 ezer forint számlaérték azonnal, 300 ezer forint számlaérték három év alatt, míg 300 ezer és 1 millió forint közötti számlaérték nyolc év alatt lenne leírható műtárgyanként értendően.

A harmadik javaslatunk a vonatkozó áfakulcsok csökkentése. 25 százalékos áfakulcs terheli ma a műkereskedelmet. A költségvetés számára jelentéktelen a bevétel, ugyanakkor jelentős gátja a műkereskedelemnek, ezért javasoljuk, hogy a ma élő művészek alkotásai kerüljenek a kedvezményes kulcs alá. Az Európai Unió országaiban a mindenkori áfakulcs fele terheli a kortárs képzőművészeket, így például Ausztriában 20 százalék helyett 10 százalék, vagy Németországban 16 százalék helyett 7 százalékos kulcs van érvényben.

Negyedik javaslatunk: a számlázási rendszer reformját javasoljuk. Egységes számlázási módszert vezessenek be a galériák számára. A galériáknak szükségük lenne az önálló tevékenységi szám, közismert nevén a TEÁOR-szám bevezetésére, a jelenlegi használtcikk-, máshová nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem helyett.

Ötödik javaslatunk a nemzet képzőművésze cím életre hívása. Az MDF országgyűlési határozatban kezdeményezte, hogy a kormány a nemzeti és az egyetemes művészet ápolása, kimagasló és példamutató tevékenység, életmű elismerésére hozza létre a nemzet képzőművésze címet, a nemzet színésze és a nemzet sportolója cím mintájára.

Javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, de a kormány tisztelt jelen lévő képviselőinek is javaslatsorunk megfontolását és az abban foglaltak teljesítését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 112 2005.12.01. 1:44  1-155

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. A jó pap is holtig tanul, még talán a jó pedagógusra is igaz lehet ez a mondás, ezért most még egyszer megismétlem Tatai-Tóth András képviselőtársamnak, hogy az, amiről ő beszél, azokról a hihetetlenül nagy számokról, azok tételesen az 1990-94 közötti normatíváknak jó, ha a 70 százalékát elérik. Ez pontosan annyit jelent, hogy akkoriban - amit egyszer már itt a Parlament falai között is elmondtam az Antall-kormány idejében - ezt az önkormányzatok aranykorként élték meg, és igazán akkor volt Magyarországon az önkormányzatiság nemcsak nevében, hanem valóban lehetőségeiben is az, ami. Nos, ahhoz képest, Tatai képviselőtársam, ez a támogatás, amit most a kormányzat biztosít, jó, ha az iskolák működési költségének 50 százalékát fedezi.

Mindezzel együtt persze, örülünk annak, hogy a pedagógusok bére annyi most, amennyi, de azért arról se kellett volna elfeledkezni, hogy példának okáért a megemelt bérekre, mondjuk, nemcsak a kormányzat állta a támogatást, hanem bizony az önkormányzatok is mélyen-mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy ez kifizethető legyen.

Tehát ez nem a száz lépés érdeme, képviselőtársam, hanem azt kell mondanom, hogy éppen ellenkezőleg: ez az elmúlt évek önkormányzatokat sújtó megszorító politikájának az eredménye, hogy ma bizony az önkormányzatoknak körülbelül 50 százalékot kell hozzátenni ahhoz, hogy fűteni, világítani, a pedagógusoknak pedig bért fizetni tudjanak.

Kérem, hogy ezt mindig vegye számításba, ha a számok nagyságával példálózik. (Taps az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 138 2005.12.01. 1:38  1-155

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Gőgös Zoltán képviselőtársam fölszólalására szeretnék reagálni. Amit ő elmondott, azt hiszem, az egyik olyan téma, amiben teljes lehet akár az egyetértés kormánypárt és ellenzék között, és gondolom, ezt tükrözi az az elfogadott határozat is, amit ez ügyben mind a négy parlamenti párt igenlően elfogadott.

Rendkívül fontos területe ez egyébként a gazdaságnak, különösen a mezőgazdaságnak, hiszen nem kevesebbről van szó - és ezt ő itt jócskán érzékeltette -, hogy vajon milyen kitörési irányok lehetnek még a magyar mezőgazdaság számára. Nyilvánvaló, hogy ez is egy olyan irány, amelyben nagyon felelősen kell gondolkodnunk és végiggondolnunk. Azt gondolom, ebben abszolút nézetazonosságon vagyunk.

Amit ő nem hozott szóba, talán én sem hoztam szóba, és azért egy pillantást erre az ügyre is érdemes volna vetni, és talán ebben is érdemes volna akár négypárti gondolatokat is összevetni, a génmentes, génmanipulált, vagy minek nevezik, génmódosított termékek ügye lehet, hiszen ez is egy olyan érzékeny területe a környezetünknek, egyáltalán a közéletünknek lassanként, ami mellett szó nélkül nem lehet elmenni. Ma ez itt a Házban nem került terítékre és szóba, lehet, hogy még valaki talán ezt fölhozza, fölemlíti. Én csak azért emlékeztetek erre a területre ismét, hogy talán ebben is lehetne olyan módon gondolkodnunk, ahogy Gőgös Zoltán az előbb ezt itt fölvetette.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 134 2005.12.05. 2:01  133-140

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! A múlt hétfőn arra voltam kíváncsi egy interpelláció keretében, hogy látva a Magyar Honvédség elmúlt esztendőkbeli fogyását és a tábornoki létszám alakulását, fordított arányosságot véltem felfedezni, és azt mondtam, hogy körülbelül a 90 tábornok tán csak nem azért ennyi, mert a miniszter úr egy tábornoki század felállításán gondolkodik.

Erre ön a következőt válaszolta: “Még az a szerencse, hogy lehet válaszolni egy ilyen kérdésre itt a Házban, mert akkor mindjárt ki fog derülni, hogy a valósághoz nem sok köze van azoknak a feltételezéseknek, amelyek itt a képviselő úr szájából elhangzottak.ö És aztán számot is ad a tábornokok létszámáról: “A tábornokokat illetően pedig 55 tábornok van hazai beosztásban, közülük ketten töltik felmentési idejüket. Rendelkezési állományban 13 tábornokunk van, döntő többségük NATO-beosztásra készül fel közben.ö A miniszter úr az ígéretét betartotta - teljesen nyilvánvalóan -, hiszen 2005-ben 12 tábornok kezdte meg a felmentési idejét. Érdekes, az előző mondatban még csak kettő kezdte - már egy mondaton belül hatszor van eltérés -, nyugdíjba 12 tábornok készül, míg 6 tábornok kinevezésére került sor.

Nos, államtitkár úr ez a 6 kinevezett tábornok a valóságban 13-at jelent, ezt bárki elolvashatja a megfelelő közlönyben, hiszen a köztársasági elnök úr nevezi ki a tábornokokat. Akkor most mégis megkérdezem, hogy ez milyen számtan, amikor nyilvánvalóan 13 tábornokot neveznek ki egy esztendőben, és ön itt hatról tesz tanúbizonyságot. Akkor hogy is állunk a valósággal és az igazmondással ebben a parlamentben?

Köszönöm szépen, és várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 138 2005.12.05. 0:30  133-140

KARSAI PÉTER (MDF): Lehet, hogy a jövő héten is újból kérdeznem kell, mert most már a 6-ról eljutottunk 9-re, és a 13-ig még van négy tábornok, akit keresünk.

Én azt javaslom önnek, államtitkár úr, a legközelebbi állománygyűlésre hívjon oda engem is, és számoljuk meg együtt, higgyen mindenki a saját szemének! És aki tévedett, aztán megköveti a másikat, és elnézést kér, hogy félrevezettük a közvéleményt, illetve egymást. Én ezt javaslom önnek.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 112 2005.12.06. 1:12  13-491

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Még egyszer utoljára a művészeti iskolák dolgáról, mert Tatai képviselő úr ezt feszegette. Azt talán ideje volna már elismernie a kormánynak, a kormánypártoknak, hogy a hibát akkor vétették el, amikor egy valóban meglévő problémára - nevezetesen arra, hogy vannak olyan művészeti intézmények, ahol esetleg visszaélés történik, például alapítványoknál s a többi - nem úgy reagáltak, ahogy kellett volna, nem éltek a kormányzati felelősséggel. Persze nem két nap alatt alakult ki ez a helyzet, hanem évek alatt. Nem végezték el a megfelelő ellenőrzéseket, hanem “mindenki bűnösö alapon 40 százalékot csökkentünk a normatíván, és akkor kihullik a férgese is meg a nem férgese is...

Képviselőtársaim, ideje volna elismerni és beismerni, hogy ez rossz kormányzati döntés, rossz politika. Ezért meg kellene követni őket, és nem arról kellene beszélni, hogy most örüljenek annak, hogy visszakapták azt, amit egyébként elvettek tőlük. Még egyszer mondom, ez volt a bajok okozója, erről kellene beszélni, és ha erről szólna a vita, akkor talán hamarabb egyet tudnánk érteni ebben a kérdésben.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 404 2005.12.06. 1:41  13-491

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Endre Sándor felszólalását szeretném megerősíteni, no nem abból a szemszögből, amit ön itt aztán kifogásolt, hogy bizonyos pártszempontok érvényesülhetnek a Bács-Kiskun megyei úthálózatot illetően, én csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy azért az mégiscsak hallatlan, hogy ma az ország egyik legelhanyagoltabb úthálózata Bács-Kiskun megyében van, és ez független attól, még egyszer mondom, hogy most milyen pártszínt gondolunk emögé vagy ez ellenében.

(15.40)

Egyszer már kérdeztem önt itt a parlamentben, és akkor is kifejtettem, hogy persze, nagy öröm számunkra, hogy az M5-öst továbbépítik Szegedig. De ez nem vigasztalja meg azt a térséget, amelyben én lakom, ahol éppenséggel majdnem 19 százalékos a munkanélküliség, eredendően talán annak köszönhetően, hogy ha egy vállalkozó odatéved, akkor, miután végzett a karosszérialakatosnál és a futómű-beállítónál, úgy tűz el onnét tőlünk, hogy szinte a lába sem éri a földet. Mert hiszen olyan járhatatlan utak, zsáktelepülések, lerobbant úthálózat van a mi vidékünkön, a határ szélén, egészen a jugoszláv, szerb határ szélén, az már szinte egekbe kiáltóan igazságtalan. Azt szeretnénk, gondolom, képviselőtársam is azt szerette volna elérni módosító indítvánnyal, hogy ezen a helyzeten javítsunk, mert egyébként, ha ez a helyzet konzerválódik, akkor végleg leszakad az a térség, végleg elköszönhetünk az, úgymond, fejlettebb régióktól.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 406 2005.12.06. 4:51  13-491

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Kártyanyelven fogalmazva, ultisok szokták mondani, hogy új szín, új csalódás. Itt most az 500. számon jelzett módosító indítványom kapcsán szeretnék hozzászólni a XIII. fejezetben taglalt Honvédelmi Minisztérium alcímhez. Már önmagában sorsszerű, hogy pont a 13. sorszámot kapta ez a cím. Szerencsétlen, és bizony szerencsétlen ez a tárca, és nem az elnevezése, nem a sorszám miatt alapvetően, hanem az ebben a költségvetésben tetten érhető hihetetlen mértékű pénzelvonás miatt.

Az elmúlt napokban is az után érdeklődtem, hogy a honvédségünknél, amelyet lassan, ha így halad az átalakítás, akkor nemsokára már csak hagyományőrző egyesületként lehet majd titulálni, miközben olyan extra kiadásokra is futja, mint például az elhíresült 10 milliós fagyigép, vagy a szuper és extra kutyaólakat nem is akarom itt emlegetni; tehát miközben ilyen pazarló, pocsékoló kiadásokat látunk, amikor az ember fellapozza a költségvetés hivatkozott fejezetét, és a lakásépítésre betervezett összeget megtekinti, kiderül, hogy 122,8 millió forintot szánunk mindösszesen a honvédség újlakás-építésére.

Azt gondolom, bárki kiszámolhatja, hogy jó esetben ebből 6-7, esetleg 8 lakás felépülhet. Még egyszer mondom, ha abból indulunk ki, hogy lassan már nem lesz kinek lakást adni, akkor persze elég ez a 8 lakás, de azért szeretném azt hinni, hogy talán abban együtt gondolkodunk, hogy ennél lényegesen nagyobb kínálat kellene hogy legyen. Hiszen az az önkéntes haderő, amire ezekben az esztendőkben a Magyar Honvédség áttér, mégiscsak megérdemelné, éppen azért, hogy nagyobb legyen a vonzereje annak a hadseregnek, hogy legalább lakáskínálattal is álljunk azoknak az embereknek a rendelkezésére, akik a haza szolgálatára vállalkoznak.

Tehát ebből a szempontból tartom nagyon-nagyon kevésnek és nagyon károsnak is, azt kell mondanom, ennek a 122 millió forintnak az üzenetét, ezért javasoltam volna azt, hogy mintegy 1 milliárd forinttal tegyük komollyá ezt a jogcímet. Az talán már elegendő forrás lenne arra, hogy ütemesen, évenként egy ilyen nagyságrendű összeg beinvesztálása után valóban olyan lakáskörülmények is jöjjenek létre, amelyek vonzóvá tehetik, teszik a katonai pályára lépőket.

Szerettem volna, ha ezt támogatják, sajnos a bizottsági vitákban mindenhol elvérzett a javaslat. Ez már annál is inkább elszomorító számomra, mert amikor egy nyilvánvalóan ésszerű javaslat is ilyen támogatást nyerhet mind a kormány, mind a kormánypárti képviselők részéről, akkor az ember elgondolkodik, lehet, hogy adott esetben jobban tenné, ha vonatkereket pumpálna, mint hogy azzal töltené az idejét és energiáját, hogy valóban okszerű és jó javaslatokat gyártana. Hiszen még nem volt arra az elmúlt négy esztendőben példa, hogy akár csak egyetlen javaslatot is mind a kormány vagy a kormányzati oldal befogadott volna. Ez egy kicsit elkeserítő, de azt gondolom, nemcsak azért járunk ide, hogy sikeres, hanem néha bizony ilyen elkeserítő pillanatokat is átéljünk.

Ennek ellenére azt kérem valamennyiüktől, gondolják meg a végszavazásnál ennek a javaslatnak a sorsát, és ha valóban komolyan gondolják, hogy az önkéntes haderőre történő áttérésnek egyik kulcseleme az, hogy legalább lakást tudunk biztosítani megfelelő számban, akkor kérem, hogy támogassák az MDF által benyújtott, illetve személy szerinti módosító javaslatomat.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 450 2005.12.06. 1:16  13-491

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném Tatai képviselőtársamnak és Arató Gergely államtitkár úrnak is jelezni, 1990-ben és 1994-ig az akkori normatívák közel 100 százalékát fedezték az oktatási kiadásoknak. Ma ez az arány 50 százalék.

Nem az a baj, államtitkár úr, hogy a pedagógusok bérét megemelték, hanem az a baj, hogy a megemelést azzal fizettetik ki, akinél egyébként amúgy is nagy baj van, mert a többi feladatra sem jut pénze. Így akkor más tollával lehet most ékeskedni, miközben egyébként az önkormányzatoknak nincs ehhez forrása. Erről van itt szó, csak úgy tesznek, mintha ezt nem értenék, pedig szerintem pontosan értik azt, képviselőtársaim, hogy ha valami 50 százalékára elég egy feladatnak, a másikat bizony az önkormányzatoknak hozzá kell olykor-olykor a más feladatok elvonásával tenni, mert hiszen nem akarják az iskolájukat bezárni, azt működtetniük kell.

Erről van itt szó, hogy aki fizet, egyébként ilyenkor meg nem teljesít, hanem csak elmondja, hogy milyen jó, hogy ennyivel és annyival emelkedtek a bérek, miközben az önkormányzatokkal fizettetik meg.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 454 2005.12.06. 1:02  13-491

KARSAI PÉTER (MDF): Gondolom, Tatai képviselőtársam is pontosan tisztában van azzal, hogy az önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy eldöntheti, hogy az iskoláját fönntartja, vagy mivel drága, ezért megszabadul tőle. Ez kötelező feladata. Ezért nyilván az önkormányzat ebben nem mérlegelhet, neki fenn kell tartani az iskolát. Azonban hogy egy állam, amely egyébként megrendeli, hogy abban az iskolában mi folyjon és mi történjen, hogy ebben csak 50 százalékkal vesz részt, és a további felelősséget áthárítja, odalöki, odapasszolja az önkormányzatnak, ez az, amire azt mondtuk, és azt mondom most is, hogy ez nem elegendő. El kellene érni legalább azt, amit az elmúlt években, mondjuk, azt a 70-80 százalékot, hogy igen, ennyi, ilyen mértékben vállal az állam, ha úgy tetszik, akkor pénzügyi gondoskodást az iskolái felett is, mert a feladatot egyébként innen szabjuk meg, nem az önkormányzat szabja meg elsősorban az iskolák feladatát. Erről van itt szó, képviselőtársam!

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 181 2005.12.12. 2:23  180-183

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdaságban feltétlenül szükséges 100-150 lépés helyett a kormány meghirdetett hetet. A negyedik lépésben ezt olvashattuk: “Hatékonyabbá tesszük a piacra kerülő hazai és importélelmiszerek minőségi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzését. Termelőnek és fogyasztónak egyaránt érdeke a minőségi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzés további erősítése. Ehhez szükség van a hatósági ellenőrzést végző szervek feladatainak pontos körülhatárolására és elkülönítésére.ö

Egyetértünk, fontosnak tartjuk. Úgy tűnik, az uniós beléptetési rendszer és az uniós belső szabályok betartása az uniós partnerországoknál sem működik zökkenőmentesen. Élelmiszerbotrányok jelzik, hogy a probléma élő, hogy úgy mondjam: a helyzet fokozódik - és önök erre úgy reagálnak, hogy leépítik a tárca felügyelete alá tartozó laborhálózatot.

Már szóvá tettem a laborhálózat leépítésével kapcsolatos kételyeimet, és utaltam arra a disszonanciára, amely a jogszabályi háttér módosítása és a valós lehetőségek között feszül. Most az a kérdésem, hogy az analitikai laborokon túl miért építették le drasztikusan a tárca radiológiai laborhálózatát is. Atomerőművek árnyékában és egy Csernobillal a hátunk mögött lehetnek olyan anyagi érdekek, amelyek miatt le kell mondanunk az ellenőrzés nyújtotta csekély védelemről is? Elképzelhető, hogy egy havária során szükséges nagy mennyiségű minta feldolgozására Magyarországon nem lesz elegendő laboratóriumi háttér? Elküldjük az élelmiszer-vizsgálatra szakosodott kitűnő szakemberek nagyobb részét? Hát így tesszük hatékonyabbá a piacra kerülő hazai és importélelmiszerek minőségi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzését? Hol a határa a bejelentett ígéretek és a tényleges tettek közötti ellentmondásnak?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 224 2005.12.12. 7:45  211-225

KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum részéről fontosnak tartjuk, hogy a lakásmaffia elleni fellépés egy újabb jogszabályi elemmel bővülhessen. Az előterjesztésre vonatkozó törvények módosításával elsősorban az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók ügyletkötésekkel kapcsolatos eljárásában teremti meg annak lehetőségét, hogy a személyazonosság igazolása és ellenőrzése a jelenlegi lehetőségeknél jóval hatékonyabban történhessen meg, közvetlen hozzáférést biztosítva az egyes online adatbázisokhoz.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy azok a tipikus bűncselekmények, melyeket ellopott vagy hamis személyi okmányok jogellenes célra történő felhasználásával követnek el, a jövőben könnyebben megelőzhetőek és felderíthetőek legyenek. Az ingatlanokkal és bérlakásokkal összefüggő bűncselekmények esetében számos esetben fordul elő, hogy a fiktív eladó vagy vevő ilyen okmányok felhasználásával leplezi valós személyazonosságát. A módosításnak köszönhetően az érintettek még a szerződéskötést megelőzően megbizonyosodhatnak arról, hogy a másik fél által felhasznált személyazonosító iratok érvényesek, az ügyletkötők személyazonossága valós. Az online hozzáférés a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának nyilvántartásaihoz biztosítja, hogy elektronikus úton csatlakozva az eljáró ügyvéd vagy közjegyző összevesse a fél személyazonosítására szolgáló adatait a hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatokkal, ezáltal elkerülhetővé válik az elveszett, ellopott, megsemmisült, láthatóan hamisított, illetve a nyilvántartásban nem szereplő igazolványok adatigazolásra történő felhasználása.

Az adatigényléssel megelőzhetővé válik az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések tipikus elkövetési magatartása, az okirat-hamisítás, amellyel az elkövető a lakás tulajdonosa nevében hamis vagy hamisított okmányok felhasználásával olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely az ingatlan-nyilvántartásban a valóságnak nem megfelelő jogok bejegyzését, illetve tények feljegyzését eredményezi. Jól ismerjük azokat az eseteket, amikor ezen adatok bejegyzését követően a jóhiszemű ügyfél a megvásárolt lakást nem tudta birtokba venni, vagy a korábbi tulajdonos lakásának elhagyására és reménytelen, évekig tartó pereskedésre kényszerült.

A törvényjavaslat az okmánynyilvántartás bizonyos fokú nyilvánossá tételével hozzájárulhat mind az ügyletkötések biztonságának növekedéséhez, mind az ügyletkötések során tapasztalt szabálytalanságok, visszaélések csökkentéséhez. Támogatható az előterjesztő azon szándéka, mellyel a jelen törvénymódosítás a végrehajtási eljárás, ezen belül is az ingatlanra vonatkozó árverés szabályainak szigorítása, pontosítása útján nyújt védelmet az ingatlanuktól törvénytelen eszközökkel megfosztott állampolgárok számára. A javaslat módosítja a végrehajtási és néhány egyéb, a végrehajtók eljárását érintő törvényt is. E módosítások célja, hogy egyrészt segítséget nyújtsanak az adósoknak lakhatási feltételeik védelmében, másrészt hatékonyabbá, átláthatóbbá tegyék az ingatlanok végrehajtási értékesítését, és elősegítsék azt, hogy a települési önkormányzatok eredményesebben vehessenek részt a lakóingatlanok végrehajtási értékesítésében.

(19.50)

A javaslat célként tűzi ki, hogy a települési önkormányzatok időben értesüljenek a területükön található lakóingatlanok végrehajtási árverés útján történő értékesítéséről, és az értékesítésben történő részvételre megfelelően fel tudjanak készülni. A javaslat szakmailag megalapozott választ és megoldást ad egy korábbi képviselői indítványban felvetett kérdésre, amely a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával az ingatlan fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat számára biztosított elővásárlási jogot, ezzel pedig lehetőséget adna arra, hogy a tulajdonos az önkormányzat ilyen irányú pozitív döntése esetén ne veszítse el végrehajtási intézkedés, árverés alá került ingatlantulajdonát.

A javaslat ugyan nem az elővásárlási jog intézményét választja, de ezzel együtt is biztosítja az önkormányzatok részvételét az egyes végrehajtási eljárásokban, továbbá bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzat megvehesse a végrehajtás alá vont lakóingatlant, ami elősegítheti az önkormányzati tulajdon gyarapítását, az önkormányzati és ezáltal szociális célra hasznosítható ingatlanok bővülésének lehetőségét. A napokban megvitatott, hasonló tárgyban készült képviselői indítvánnyal kapcsolatban a kormány éppen ebben az elővásárlási kérdésben fogalmazott meg kifogásokat, egyúttal utalt arra, hogy szakmai kifogásait az ugyanebben a tárgykörben készülő közös igazságügyi minisztériumi-belügyminisztériumi törvényjavaslat fogja feloldani.

Az alapgondolat tehát jó és támogatandó. Ezzel együtt azonban legalább megfontolásra érdemesnek tartottuk volna, hogy az önkormányzat elővásárlási joga egyfajta biztosítékként szakmailag megalapozottan megjelenjen a javaslatban, legalább a lakás céljára szolgáló ingatlanok vonatkozásában. A Magyar Demokrata Fórum a szabályozás szándékával egyetért, ugyanakkor fontosnak tartanánk, hogy megtörténjen a két törvényjavaslat összehangolása, mivel azok eltérő jogi megoldást választanak. Így az egyidejű elfogadásuk kapcsán fellépő kollíziót valamilyen módon kezelni kell a bírósági végrehajtásról szóló törvényben is.

Ezzel együtt is a Magyar Demokrata Fórum az előttünk lévő törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 238 2005.12.12. 5:18  225-249

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tárgybeli törvényjavaslat egy jogrendszerünkben meglevő, a jogbiztonság kérdésével szorosan összefüggő hiányosság pótlására irányul. Jól ismert a közvéleménynek az az elmarasztaló álláspontja is, ami az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban a leggyakrabban megfogalmazódik az évekig húzódó perek, a hosszú, nemritkán okafogyottá váló eljárások miatt.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény hazánk nemzetközi kötelezettségeként fogalmazza meg “az ésszerű időn belül való tárgyalás és ítélethozatal elvétö. Emellett hazánk mindig is fontosnak tartotta az Emberi Jogok Európai Bíróságának működését, annak döntései megjelentek a magyar gyakorlatban, a jogalkotás folyamatosan követte a megjelenő ítéleteket, a Magyarországot érintő döntések pedig olvashatók az interneten is. 2000-ben a Lengyelország ellen kezdeményezett úgynevezett Kudla-ügy fordulópontot és komoly jogalkotási kihívást jelentett az európai országok többségének, amikor a bíróság korábbi esetjogát felülvizsgálva előírta, hogy a részes országoknak ezentúl gondoskodniuk kell a nemzeti hatóságaik előtti hatékony jogorvoslatról, amikor azt állítják, hogy indokolatlan késések történtek a nemzeti eljárás során.

(20.30)

Az egyezmény részes országainak biztosítaniuk kell, hogy beillesztik nemzeti jogukba a hatékony jogorvoslat lehetőségét az eljárások indokolatlan elhúzódásával szemben. Korlátozott lehetőségek korábban például az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előtt már léteztek, fontos azonban, hogy a peres felek számára egységes jogorvoslati lehetőséget teremtsünk ebben a kérdésben.

Az Igazságügyi Minisztérium már 2001-ben javaslatot tett az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az egy éven túli folyamatban lévő ügyek felülvizsgálatára. Ennek alapján a tanács végső soron a két éven túli folyamatban lévő ügyek felülvizsgálatát rendelte el, amit négyhavonta ismételten megtett.

Tisztelt Országgyűlés! Az előző ciklusban az ítélkezés feltételeinek javítása és a peres eljárások gyorsítása érdekében számos intézkedés és jogszabály-módosítás történt azért, hogy az egyes bíróságok munkaterhei valóban arányosabbá váljanak, ezáltal az ítélkezés ténylegesen gyorsuljon és szakszerűbb legyen, valamint a helyi bíróságok aránytalanul nagy munkaterhe csökkenjen.

Ennek ellenére is tapasztalható, hogy Magyarországgal szemben is leginkább az eljárások elhúzódásával összefüggésben kezdeményeznek ügyeket. A strasbourgi szervekhez benyújtott magyar panaszok tapasztalatai szerint a magyar ügyek jelentős részét a polgári perek elhúzódása miatti panaszok teszik ki, ugyanakkor büntetőeljárás elhúzódása miatt is marasztalta már el a bíróság a magyar államot. A bíróság emellett több esetben megállapította, hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének jelenlegi szabályai nem teremtenek hatékony jogorvoslatot az ilyen elhúzódó eljárások miatt. Erre tekintettel is szükséges, hogy belső jogunk rendelkezzen olyan jogintézménnyel, amely az eljárások során biztosíthatja azok folytatását, ésszerű időn belüli lezárását.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum részéről támogathatónak tartjuk a tervezett módosítást, tekintettel arra is, hogy a tervezett magyar szabályozás kidolgozásánál a komoly tapasztalatokra visszatekintő osztrák megoldást vették alapul, és azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal együttműködve dolgozták ki. Kritikai észrevételként azonban meg kell jegyezni, hogy a kormány sajnos nem siette el a jogintézmény bevezetését, arra már évekkel ezelőtt szükség lett volna; ha úgy tetszik, témánál maradva: nomen est omen. Ez az eljárás is indokolatlanul, sőt érthetetlenül hosszú ideig húzódott.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 156 2005.12.19. 3:07  155-161

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Titokban folyik a pénz a gazdákhoz? - ilyen címmel jelent meg egy írás a Népszabadság 2005. november 28-ai számában. Az írás azt feszegeti, vajh’ miért osztogatnak szét minden évben sok tíz milliárd forintot Magyarországon, hála az Unió sokak szerint túlzottan bőkezű mezőgazdasági politikájának. Ez a szépírói remek arra is példa, hogyan lehet rengeteg hamisságot és csúsztatást belegyömöszölni egyetlen kérdő mondatba. A cikk egyetlen sora sem utal ugyanis arra a magyar gazdára, aki a hozzá vagy elérkező vagy csak ígéretnek megmaradó uniós 25 százalékos bőkezűség birtokában versenyez az életben maradásáért. De azt azért megtudhatjuk az írásból, hogy ha valamely gazdálkodó, természetes személy vagy szervezet az adófizetők pénzét pályázat útján vagy bármely más támogatás formájában elnyeri, a nyertes nevét nyilvánosságra kell hozni.

Az állami támogatások szétosztását a 217/1998. számú kormányrendelet szabályozza. A hivatkozott kormányrendelet tehát tartalmazza azt is, hogy a nemzeti támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást nyilvánosságra kell hozni. Ha hevenyészve összeszámlálom, a Magyar Demokrata Fórum ebben a ciklusban 11 alkalommal kérte az agrártámogatásokkal kapcsolatban az adatok nyilvánosságra hozatalát. Kértük, hogy legalább szektoronkénti bontásban vagy megyénként áttekinthető formában tegyék közzé az adatokat, legfőképpen a különféle konszolidációs támogatások és kedvezményes hitelek adatait. Hogy ilyen bontásban léteznek adatok, azt az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés alapján állíthatjuk. Akkoriban - először és utoljára - megemlítették az anyagban, hogy a 2002-es gazdasági évben az agrártámogatások szektoronkénti megoszlása körülbelül 30-70 százalékos volt, idézőjelben mondom: “természetesenö a gazdálkodó személyek hátrányára. A nyilvánosságot továbbá azért is be kell vonni, mert a támogatások körüli tisztátalanságok politikai életünk sajnálatosan és rendszeresen visszatérő témái.

Tisztelt Miniszter Úr! Hogyan lehet korrekt képet kapni az ágazat valódi teljesítőképességéről, ha nem ismertek széles körben a valódi inputadatok? Hogyan lehet a valódi életképességet meghatározni, ha nem ismertek a támogatásokat leghatékonyabban toleráló szervezetek adatai? Hogyan lehet a korrupció állandóan lebegő vádját elhárítani, ha a tisztázásra alkalmas adatokat a kormányrendelet előírásai ellenére sem teszik közzé?

Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 160 2005.12.19. 0:31  155-161

KARSAI PÉTER (MDF): Tisztelt Miniszter Úr! Örülök annak, hogy ön is úgy látja, hogy ez a probléma valós és élő, és ebben a megoldást bizony minél hamarabb meg kell találni. De tekintettel arra, hogy önök vannak kormányon, ezt a törvényi kezdeményezést elsősorban is önöknek kell kezdeményezni. Amikor itt lesz az asztalunkon, akkor az ön válaszát szívesen el fogom fogadni. Megvárom, amíg a törvény ideérkezik, és akkor az igen gombbal fogok szavazni, addig pedig kérem, lássa be, hogy nem fogadhatom el ezt a válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 96 2006.02.06. 2:25  95-102

KARSAI PÉTER (MDF): Tisztelt Államtitkár Úr! Egy éven belül hat olyan tragikus vadászbaleset történt az országban, amelyek közül az egyikben éppen Urbán Árpád képviselőtársunk volt az áldozat, amely mindnyájunkat sokkolt, megdöbbentett.

Annyit máris tudni lehet a balesetek okairól, hogy valakik súlyosan megszegték a vadászat írott és íratlan szabályait. Így tehát minden olyan intézkedést, amely kiszűrné a szabálytalankodókat, vadásztársaimmal együtt fontosnak tartunk. Most mégis az az érzésünk, mintha a szükséges és feltétlenül elvárható hatósági igyekezeten túl immár a több tízezres szabályosan és felelősséggel vadászó társaim ellen irányulnának a hatósági akciók.

Sok példát tudnék hozni állításom alátámasztására, de hogy közérthető legyek mindenki számára, csak egyetlen példát mondhatnék. Mondjuk, rendelkezem két fegyverrel. A fegyvereknek van úgynevezett műszaki bizonyítványa, és ezek általában 5, illetve 10 évre szólnak, tehát könnyen előfordulhat, hogy a tulajdonos megfeledkezik arról, hogy lejárt valamelyik műszaki papírja. Na már most, a rendőrség is pontosan nyomon követi a fegyverek műszaki érvényességének lejártát, így ha elfelejtettem volna megújítani a műszaki vizsgát, akkor a rendőrség egy bizonyos idő múlva rajtamüt, és bevonja a lejárt műszakival rendelkező fegyvert, függetlenül attól, hogy azt vadászaton használtam, vagy éppen a fegyverszekrényben tároltam. És ha már ekkora bűnt követtem el, akkor természetesen bevonja a fegyvertartási engedélyemet is, amely a másik fegyveremre is vonatkozik, és így automatikusan két évre eltilt a vadászattól. Egy hasonlattal ez olyan, mintha valakinek lenne két autója; az egyik, amely a garázsban áll, mert nincs műszakija, mégis a rendőrség erről tudomást szerez, de mindkét autót bevonja, természetesen a jogosítvánnyal együtt.

Kétségtelen, hogy ez egy eredményes módszer a vadászbalesetek elkerülésére, mert akinek nincs puskája és nem mehet a területre, az nem fog balesetet sem okozni, sem szenvedni. Persze, ugyanez érvényes lenne a közlekedési balesetekre is: ha minden jogosítványt és autót bevonnánk, akkor nem lenne 20-25 ezer halálos baleset sem évente az utakon. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelettel kérdezem tehát az államtitkár urat: nincs más ötlete a tárcának a vadászbalesetek csökkentésére, mint a vadászok lefegyverzése? Ki találta ki ezeket a vegzáló, abnormális intézkedéseket?

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 100 2006.02.06. 0:35  95-102

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Szeretném kérni öntől - miután idő híján voltam, nem tudtam minden kirívó példát elsorolni -, kérem, olvassa el az elmúlt hetekben megjelent vadászati szaklapokban leírt példákat, akkor pontosan megérti azt, hogy pontosan miről szóltam. Ilyen értelemben örülök annak, hogy az európai joghoz próbáljuk illeszteni a magyar fegyverviselés, fegyvertartás szabályait; ha úgy lesz, akkor én nem fogok legközelebb felállni, mert akkor ez a probléma elmúlik.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 40 2006.02.13. 1:33  39-47

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004-2005. évre vonatkozólag a földművelők az uniós területalapú támogatáshoz nemzeti kiegészítő támogatás címén a 87/2004. (V. 15.) FVM rendelet értelmében 11 ezer forint/hektár összeg felvételére voltak jogosultak, miután az elszámolásból kitűnően nem lépték túl a rendeletben megállapított 3 520 790 hektár területet. Értesüléseim és a rendelkezésemre álló dokumentum szerint ebből az összegből a jogosult gazdálkodók eddig csak 9000 forint/hektár összeget kaptak meg. A határozat mellékleteként kezelt elszámolás arról tájékoztatta a gazdálkodókat, hogy 2005. május 31-ig kerül kifizetésre a visszamaradt 2000 forint/hektár összeg. Ez a kifizetés elmaradt.

Kérdésem a miniszter úrhoz, hogy a gazdálkodók miért nem kapták meg az adott határidőre a nekik még járó 2000 forint/hektár összeget, mikor fogják ezt megkapni, és harmadszor, amennyiben nem kapják meg, milyen jogalapra hivatkozva tartja azt vissza a kormányzat.

Várom megtisztelő válaszát.

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 44-46 2006.02.13. 1:11  39-47

KARSAI PÉTER (MDF): Azt most már megszokhattuk, hogy a számok értelmezésében, ha a kormányoldal vagy az ellenzék kutakodik, akkor nem mindig ugyanarra az eredményre jut. Miniszter úr, a kezemben van egy olyan elszámolás, egy gazdának kiküldött úgynevezett pénzügyi boríték, amelyben teljesen világosan az van leírva, hogy az őáltala benyújtott hektárra kért támogatásokra 9 ezer forint/hektár pénzösszeget kapott, miközben a lap alján, ennek a kimutatásnak az alján az szerepel, hogy: "A szántóföldi növények kiegészítő nemzeti támogatás fennmaradó összegének kifizetésére, 2 ezer forint/hektár, a jelen határozat alapján 2005. május 31-éig kerül sor."

Ebből következően szerintem teljesen egyértelmű az, hogy a 11 ezer forint kifizetésre nem került, erre a 2 ezer forintra véleményem szerint még valószínűleg a bíróságon is jogorvoslatot lehet keresni - ahogy tudom, ezt meg is fogják tenni... (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a miniszter úr válaszát.

KARSAI PÉTER (MDF): A válaszát nem tudom elfogadni, miniszter úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 148 2006.02.13. 2:07  147-154

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ígérem, hogy egy pompás utolsó kérdést fogok önöknek feltenni.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal az oktatási és gazdasági tárca közös felügyelete alatt működik, a hazai vállalatok által befizetett innovációs járulékból és a költségvetési támogatásból, tehát az adóbevételekből. Ezeket a forrásokat helyezi ki pályázati úton kutatás-fejlesztési tevékenységre különböző programokon keresztül.

A Magyar Nemzet és a Heti Válasz tényfeltáró cikksorozatai után néhány hete már a Népszabadság is címoldalon számolt be a hivatal erősen megkérdőjelezhető támogatási gyakorlatáról: "Ismeretlen döntnökök, titkos döntések" címmel.

A hazai nagyvállalatok, a gazdasági élet szereplői, a kutatók körében osztatlan a felháborodás azzal a támogatási gyakorlattal szemben, amit a hivatal és annak vezetője folytat. A hazai pályázóknak sokszor méltatlan bírálati körülményekkel kell szembesülniük, és nemegyszer azzal is, hogy olyan pályázatokat részesítenek előnyben, amelyek céljukat, irányultságukat tekintve nem felelnek meg a kiírásnak.

A Magyar Innovációs Szövetség mint szakmai szervezet vezetője nyilatkozta a következőket: "Éveken át harcoltunk, hogy a vállalatok elfogadják az innovációs járulékot, azt hangoztatva, hogy az az ő versenyképességüket is szolgálja. A jelenlegi pályázati gyakorlat ennek fényében nehezen védhető." A Kutatás és Technológiai Innovációs Tanács elnöke szerint pedig: "A legnagyobb probléma, hogy a pályázati bírálatok és döntések áttekinthetetlenek és önkényesek."

Joggal fogalmazódik meg tehát a kérdés: mi folyik a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál? És miért nem tesz semmit a két SZDSZ-es tárcavezető a törvényesség és a méltányosság helyreállítására?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MDF soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 152 2006.02.13. 0:54  147-154

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Akkor egy konkrét példát is, így mindenki meg tudja ítélni, hogy amit mondtam, az mennyire felel meg annak az igénynek, amit ön rajtam számon kért.

A Jedlik Ányos-program a kutatás-fejlesztés területén jelentős tudományos és gazdasági áttörést ígérő, hosszú távú stratégiai kutatások támogatását célozza. A tavalyi támogatottak között olyan projekteket találunk, mint - idézem - "A tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács György és Heidegger munkásságában", vagy olyan pályázatok, amelyek a középkor zenetörténetére vagy a vallásfilozófiák társadalmi jelenlétére vonatkoznak, mindez a gazdasági áttörést ígérő Jedlik Ányos-program keretében.

Miniszter úr, erről beszéltem. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MDF soraiban.)