Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FUZIK JÁNOS, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi nemzetiségek bizottságának és a nemzetiségi szószólónak a parlamentben olyan kérdésekben van kompetenciája, amelyek a Magyarországon élő nemzetiségek jogait és érdekeit érintik. Természetesen a nemzetiségek jogairól szóló törvény, jogszabály egy ilyen kérdéskör.

(17.30)

Ezért nyújtott be ehhez a törvényhez önálló bizottsági indítványként törvénymódosító javaslatot a Magyarországi nemzetiségek bizottsága T/18296. számon. Mint a törvénymódosító javaslat általános vitájában is felhívtam már rá a figyelmet, jövőre lesz 25 éve annak, hogy az újkori Magyarország, a rendszerváltozás utáni Magyarország elfogadta első nemzetiségi törvényét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt. Ezután 12 esztendőt kellett várni, 2005-ig, amíg ennek a törvénynek az első módosítására sor került. Majd újabb 6 év telt el, amikor 2011-ben új néven született, mondhatni, új nemzetiségi törvény, a nemzetiségek jogairól szóló CLXXIX. törvény.

Amikor 2014-ben a nemzetiségi szószólók helyet foglaltak az Alaptörvény szerint az Országgyűlésben, és megkezdték munkájukat, részvételüket az Országgyűlés munkájában, akkor mindjárt egy törvénymódosító javaslattal éltek, amely csak választójogi kérdéseket módosított. Tehát tulajdonképpen ismét 3 év telt el azóta, hogy a törvény az Országgyűlés elé került módosítás céljával. Pedig a világ, az élet változott. Hiszen közben lezajlott a köznevelés reformja, az intézményfenntartók sorában megjelentek az országos nemzetiségi önkormányzatok mellett a helyi nemzetiségi önkormányzatok, állami fenntartásba kerültek a köznevelési intézmények, tehát az átadás-átvétel is gyökeresen megváltozott.

Mindenképpen szükségét éreztük annak tehát, hogy ez a törvény kövesse az életet, és valóban, mint egy szerves organizmus, szolgálja a hazai nemzetiségek érdekeit, jogait, életét. Ez egy nagyon kiterjedt, közel 300 paragrafusból álló nemzetiségi kódex; a módosítása, amely most az önálló bizottsági indítványunk szerint csupán 30 paragrafust érint, mégiscsak rendkívül változatos. Hiszen az említett köznevelési, oktatási terület mellett kulturális kérdésekkel, önkormányzati működési kérdésekkel, választójogi kérdésekkel, vagyonjogi kérdésekkel foglalkozik.

Ennek megfelelően az előkészítő munkálatok is nagyon kiterjedtek, sokrétűek és időigényesek voltak. Két esztendeig dolgozott a bizottságunk azon, hogy ez a törvénymódosítás, törvénymódosító indítvány megszülessen. Hat szaktárcával működtünk együtt, elsősorban a nemzetiségi területet felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumával, az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatok államtitkárságával. A hat szaktárca mellett különböző hivatalokkal, a Nemzeti Választási Irodával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával; sok szakmai segítséget kaptunk az Országgyűlés Hivatalától értelemszerűen. Így születhetett meg az a törvénymódosító javaslat, amelyet november 30-án általános vitában tárgyalt az Országgyűlés.

Nagy elégtételt jelentett számunkra egyrészt a vitában részt vevő országgyűlési frakciók képviselőinek elismerése az elvégzett munkát illetően, illetve az a biztatás, hogy a törvényjavaslat elfogadása során támogatásukra számíthatunk.

A kijelölt Igazságügyi bizottság, mint el is hangzott már a Törvényalkotási bizottság beszámolójában, egyetlen jogtechnikai kodifikációs módosító javaslatot nyújtott be. Ez egyébként egy fontos módosító javaslat, mert ugyan jogtechnikai, de pontosító javaslat, és egy olyan átmeneti rendelkezést pontosít, amely intézményfenntartási szempontból a közeljövőben, ha a törvény érvénybe lép, nagy jelentőséggel fog bírni.

Köszönettel vettük a Törvényalkotási bizottság egyhangú támogatását, és bízunk abban, hogy holnap, a zárószavazás, a döntéshozatal során az Országgyűlésben, mivel sarkalatos törvényről van szó, ugyanilyen támogatást kapunk, és törvénymódosító törekvésünk eredményes lesz. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)