Készült: 2020.11.29.02:18:33 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 28 2002.05.25. 8:25  1-93

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztem az, hogy a jóléti rendszerváltás gazdasági programjáról beszéljek. Tudnunk kell azonban, hogy a gazdaságot nem lehet csak úgy kivenni a spájzból, hogy az ebédlőasztalra tegyük. A gazdaságot nem tekinthetjük pusztán forrásnak. A gazdasággal törődni kell, fejleszteni kell, és hogy fejlődni tudjon, időnként békén kell hagyni.

Tisztelt Ház! A jólét cél is, feltétel is. Cél, mert még mindig sokan keresnek keveset, és feltétel, mert jóléti rendszerváltás nélkül nincs, nem lehet sikeres Magyarország. Ezért gazdaságpolitikai programunk a sikeres és versenyképes Magyarország programja. Alapelveink az átláthatóság, a stabilitás és a kiszámíthatóság.

Átláthatóságra törekszünk elsősorban a közpénzek nyomon követésében, elköltésében és ellenőrzésében. Átláthatóságra törekszünk akkor is, mikor az állami szerződéseket nem tekintjük titkosnak, és nyilvánosságra hozzuk őket. Átláthatóságra törekszünk akkor is, mikor az ÁPV Rt.-ben vagy a Magyar Fejlesztési Bankban megkötött szerződéseket, kötelezettségvállalásokat, az ott elköltött pénzeket a Magyar Köztársaság költségvetésének részévé tesszük.

Stabilitásra és kiszámíthatóságra törekszünk. Ennek jegyében együttműködünk a gazdasági kamarákkal, az érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel. Ennek érdekében tervezési pontosságra törekszünk.

Itt szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt években követett gyakorlattal szakítani kívánunk, s legalább az inflációt pontosan előre akarjuk jelezni, hiszen a most távozó kormány ezen a téren súlyos számítási hibákat vétett, ennek következtében a Magyar Nemzeti Banknak a maga eszközeivel egy irreális inflációs célkitűzést kellene megvalósítania.

A versenyképesség fokozása, javítása is célunk. Ennek egyik eszköze a munkahelyteremtés. Több százezer új munkahelyet kívánunk teremteni a következő négy évben. Ennek keretében ösztönözni kívánjuk a beruházásokat; ennek keretében fejleszteni kívánjuk az úthálózatot. Ez azt jelenti, hogy folytatni és gyorsítani kívánjuk az M0-s, az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópályák építkezését. Ennek keretében minél inkább el akarjuk érni, hogy a 4-es, a 6-os és a 8-as utak minél nagyobb hányada gyorsforgalmi út legyen.

Hölgyeim és Uraim! Nincs két Magyarország. Nincs nyugati vagy keleti Magyarország. Egy és egyféle Magyarország van. Ezért fontos célunk - és ezt a kormányprogram is tartalmazza - a jelenleg még kevésbé fejlett vagy lemaradó régiók felzárkóztatása.

A versenyképesség egyik fontos eleme az adócsökkentés. Célunk, hogy az állami újraelosztást évente átlagosan egy százalékkal mérsékeljük. A mai vitában már elhangzott egy kritikai észrevétel arra vonatkozóan, hogy miért kívánjuk az állami kiadások arányát csökkenteni, miért kívánjuk az államháztartás hiányát csökkenteni. Nos, itt egy filozófiabeli különbség van köztünk és az ellenzéki pártok között. Mi abból indulunk ki, hogy ha Magyarország polgárainak kényszerűségből meg kellett tanulniuk, hogy addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér, akkor a Magyar Köztársaság kormányának is ezt a gyakorlatot kell követnie. Az állam is addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér! Nem élhetjük fel következő nemzedékek jövőjét azzal, hogy eladósodásra törekszünk, azáltal, hogy a Magyar Köztársaság költekezését gyorsítva, az államháztartási hiányt évről évre növeljük. A hiány csökkentésére van szükség, és a programunk ezt taglalja, ezt célozza meg, erre van szükség a következő években.

Ami már közvetlenebbül is érinti az állampolgárokat, azok a konkrét adócsökkentési elképzeléseink. Ezek az adócsökkentési elképzelések egyaránt jók a munkavállalóknak, s egyaránt jók a vállalkozóknak is. Sőt, ezen belül elsősorban az alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak lesz kedvező, s a vállalkozások világában végre a kis- és közepes vállalkozások fogják ennek előnyeit legjobban élvezni.

Néhány szót konkrétan is! A személyi jövedelemadó-rendszeren belül csökkenteni kívánjuk a jelenleg hatályos kulcsokat is, és az e kulcsokhoz tartozó sávhatárokat is meg kívánjuk változtatni. El akarjuk érni azt, hogy a jelenleg 20 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot 18 százalékra, a jelenleg 30 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot 25 százalékra, a jelenleg 40 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot pedig 38 százalékra fogjuk mérsékelni. Ezen belül a minimálbért kereső alkalmazottak jövedelme gyakorlatilag adómentes lesz.

Ha ezeket az adóelképzeléseket, amelyeket választási programjaink s a kormányprogram tartalmaz, megvalósítjuk, akkor el tudjuk azt érni, hogy a következő négy év végére az adófizetők túlnyomó többsége számára megtapasztalható legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs legfeljebb 25 százalékos lesz. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy jelenleg már az átlagos keresetűek is a legmagasabb, 40 százalékos adókulccsal adózzák jövedelmük egy részét. Ez tehát komoly előrelépést jelent.

A tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnését is tervezzük a következő négy évben. Ez elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknak lesz előnyös.

De nemcsak adócsökkentést, hanem adóegyszerűsítést is szeretnénk végrehajtani. Ahogy ez már a mai vitában is elhangzott: be akarjuk vezetni az egyszerűsített vállalkozási adót. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások jelentős részének sokkal egyszerűbb lesz az élete, sokkal kevesebb számlát kell gyűjtenie, könyvelése, adminisztrációs terhei mérséklődnek. De nemcsak az adminisztrációs terheik mérséklődnek, hanem fizetendő adóik is mérséklődni fognak. Számításaink szerint az egyszerűsített vállalkozói adó több százezer vállalkozónak jelent lényegesen méltányosabb adót, mint ha a most hatályos törvények szerint kellene adóznia.

Tisztelt Ház! Kedves Hölgyeim és Uraim! Mi, magyarok azt mondjuk, hogy segíts magadon, és az Isten is megsegít. Isten segítsége természetesen mindig jól jön. De most rajtunk a sor. Hogy az emberek az országban minden házban segíteni tudjanak magukon, az első lépést itt, az Országházban kell megtennünk. A kormányprogram ezt célozza. Ehhez kérem az önök támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 167 2002.06.18. 1:58  164-171

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Értesülései helytállóak, bár hogy rögtön válaszoljak a kérdésre, reményeim szerint egy jogállamban egy politikai pártnak mindent azért nem szabad.

A Magyar Posta illetékes vezetőjétől kapott felvilágosítás szerint a Fidesz-Magyar Polgári Párt a választási kampánylevelek megrendelése és kézbesítése ügyében összesen négy darab számlát kapott. Ebből kettőt, amely a levelek gyártási költségeivel függ össze, a párt kiegyenlített. Ezzel szemben a küldemény kézbesítésével kapcsolatban kibocsátott két számlát - az összegeket képviselő úr pontosan mondta - a Fidesz határidőre nem egyenlítette ki. Ez a két számla egyébként 3 638 248 darab küldemény kézbesítésére vonatkozott.

A Magyar Posta három alkalommal kísérelte meg követeléseinek behajtását: május 9-én, május 16-án és május 23-án bocsátott ki fizetési felszólítást a Fidesz részére. A követelések kiegyenlítésére e felszólítások alapján sem került sor, ezért a Magyar Posta vezetése 2002. június 11-én Pokorni Zoltán pártelnök úrhoz ismételt felszólító levelet juttatott el. E szerint, amennyiben a posta követelése 2002. június 26-áig nem lesz kiegyenlítve, úgy a követelés behajtását jogi útra fogják terelni. Ez azt jelenti, hogy a követelés nem teljesítése esetén a Magyar Posta bíróság útján kísérli meg követelését behajtani, úgy, ahogy ezt egy jogállamban szokás, és egyébként sajnálatos módon egy olyan eset után, amely egy jogállamban, egy kulturált demokráciában egyébként nem szokás.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 171 2002.06.18. 0:24  164-171

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. A Magyar Posta - mint tudott - állami cég, ezért minden veszteség, amely a Magyar Postát éri, az állami veszteségeket éri, az adófizetők pénzét éri.

 

(13.00)

 

Ezért ha a Fidesz tartozik a Magyar Postának, ez azt jelenti, hogy az adófizetőknek tartozik, ezért a követelések behajtását jogi úton mindenképpen meg fogjuk kísérelni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 185 2002.06.18. 1:15  180-189

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném határozottan leszögezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank ma lényegesen függetlenebb, mint akkor, mikor ön ott dolgozott. Ez egy örvendetes fejlemény és örvendetes tény.

Szeretném továbbá tájékoztatni arról, hogy a hatályos jogszabályok szerint az árfolyam-politika alakítása a jegybank és a kormány közös intézkedése, a kormány egyetértésével történik. Így volt ez akkor is egyébként, amikor az önök kormánya idején a forint erősödéséhez vezető folyamat, a forintsáv szélesítésére vonatkozó intézkedés a kormány egyetértésével megtörtént.

Most ez a jogszabályi változtatás nem jelent mást, nem jelenti a függetlenség csorbítását, mindössze azt, hogy ennek az egyetértésnek és együttdolgozásnak a módjait pontosabban rögzíti, mint a jelenleg hatályos törvény. Ezzel a jegybank függetlenségét semmilyen veszély nem fenyegeti, egyszerűen arról van szó, hogy a jövőben ezek a játékszabályok a részleteiben is pontosabbak, mint azt a most hatályos törvény rendeli el.

Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(13.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 189 2002.06.18. 0:45  180-189

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Ha már szóba hozta a benzinár-emelkedést, legalább emlékezzen arra, hogy ez az önök kormánya döntésének következtében fog emelkedni. Az önök kormánya terjesztette azt a törvényjavaslatot a parlament elé, amelynek most ez a következménye, s az Országgyűlésben az önök akkori többsége eredményezte ezt a törvényt. Ezt nem a mostani kormánynak kell felhánytorgatni.

Egyébként pedig babrálásról szó sincs. Az árfolyam nagyon komoly dolog, képviselő úr, az árfolyam érinti Magyarország versenyképességét, érinti a forint erősségét, ez tehát egy annyira fontos kérdés, amely területen a szabályok egyszerűen nem lehetnek elég pontosak. Remélem, ezt ön is megérti.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 156 2002.06.19. 0:24  13-189

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Szeretném azonnal felhívni képviselőtársam figyelmét egy súlyos ténybeli tévedésre, amit most a hozzászólásában elkövetett. A parlament illetékes bizottsága a kinevezése előtt meghallgatta az ÁPV Rt. új elnökét, sőt a feladatát túlteljesítette: az ÁPV Rt. vezérigazgatóját is meghallgatta, noha erre törvény nem kötelezi.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 164 2002.06.19. 0:25  13-189

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Sajnálom, hogy nem olvasta tovább a kormányhatározatot, képviselő úr. Egyébként részben pontosan fogalmazott, kijelölte ez a kormányhatározat, nem kinevezte, és a kormányhatározat további részében pedig arról szól, hogy kezdeményezi a kinevezési gyakorlatnak megfelelő, szokásos eljárást, ahogy erre a bizottsági meghallgatásra annak rendje és módja szerint sor is került.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 180 2002.06.19. 1:56  13-189

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Szeretnék néhány félreértést eloszlatni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyetlen ponton sem sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, ezt nem csorbítja.

Ami az ezzel kapcsolatos megállapításait illeti, kezdjük az árfolyammal. Az árfolyamrendszerről a kormány eddig is a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben döntött, ez így volt az önök idejében is. Most annyi a pontosítás, hogy az árfolyamrendszert pontosítjuk, odaírjuk, hogy a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről van szó. Ez valóban egy pontosítás, de közgazdasági értelemben ezek a fogalmak eddig is az árfolyamrendszerhez tartoztak, tehát ilyen értelemben meglepetés nem érhette a képviselő urat.

Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos megjegyzését abszolút nem tudtam értelmezni. Először is: az Állami Számvevőszék a törvényjavaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságánál intézkedéseket kezdeményez. Ez egy jogosítványa lesz a jövőben az Állami Számvevőszéknek. Nem befolyásolja feltétlenül az igazgatóság tagjait a kezdeményezés, hiszen a döntésükben ők szuverén emberek.

Azonkívül a képviselő úr által említett szabály - ha jól idézte -, akkor a kormánytól való függetlenséget jelenti. Az Állami Számvevőszék nem kormányszerv, szeretném erre felhívni a figyelmét, hiszen az Országgyűlés választja vezetőjét, és ilyen értelemben a kormány utasításokat az Állami Számvevőszéknek nem adhat.

Ami pedig a felügyelőbizottság összetételére vonatkozó véleményét, kritikai észrevételeit illeti, nos, ilyen gyakorlatra nem készülünk; természetesen a parlamentáris írott és íratlan szabályokat be fogjuk tartani a felügyelőbizottság tagjainak kinevezésénél.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 188 2002.06.19. 0:49  13-189

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tekintettel arra, hogy a szavazás előtt lesz mód részletesen visszatérni a javaslatokra, ezt most nem teszem meg.

Mivel egy hosszú vita végén vagyunk, az ellenzéki és a kormánypárti képviselőknek egyaránt szeretném megköszönni a vitában való részvételt, hiszen egy olyan napon vagyunk túl, amely többségében szakmai vitát hozott, még akkor is, ha több ellenzéki képviselőtársam hozzászólása ténybeli tévedéseken alapult. Ezt a vitát ezzel együtt köszönöm, mert egy olyan napon vagyunk túl, amikor Magyarországon reményeim szerint elkezdődött a jóléti rendszerváltás. A törvényjavaslat ezt célozza, és köszönöm mindenkinek, hogy ebben a vitában ma részt vett.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 213 2002.06.25. 1:18  210-217

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! A javasolt változtatások egyáltalán nem fogják csökkenteni a Magyar Nemzeti Bank önállóságát. Szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy az Európai Unió több országában létezik olyan konstrukció, amely szerint a Magyar Nemzeti Bankhoz hasonlóan az ottani jegybankok gazdálkodását felügyelőbizottságok ellenőrzik.

Szeretném arról is tájékoztatni, hogy ez a felügyelőbizottsági jogosítvány nem terjed ki a jegybank pénzügypolitikájára, monetáris döntéseire, kizárólag a gazdálkodás törvényességére vonatkozik.

Szeretném arról is tájékoztatni a képviselő urat, hogy ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány gyámsága alá helyeznénk a Magyar Nemzeti Bankot, hiszen ezt a felügyelőbizottságot a törvényjavaslat szerint az Országgyűlés választja meg. Ezért ezek a változtatások, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, összhangban vannak az európai uniós gyakorlattal, és egyáltalán nem csorbítják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét.

Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 217 2002.06.25. 0:42  210-217

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a válaszát, képviselő úr, hiszen ez alkalmat ad egy félreértés eloszlatására. Az, hogy a Magyar Országgyűlés választ meg egy felügyelőbizottságot, nem feltétlenül jelenti azt az én felfogásom szerint, hogy ezt kizárólag az Országgyűlés többségének kell megválasztania. Az én felfogásomba az is belefér, hogy az Országgyűlés e személyeket konszenzussal választja meg. Remélem, ebben a képviselő úrral a felfogásunk megegyezik.

Egyébként pedig ezen a téren a kormány semmiképpen nem készül arra, hogy a saját embereit ültesse a felügyelőbizottságba. Be fogjuk tartani az Országgyűlés írott és íratlan szabályait.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 228 2002.06.25. 3:56  227-271

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az előző kormány, a fuvarozókkal 2000 őszén kötött megállapodás alapján, az üzemanyagokra a 2001-2002. évi 6 plusz 5 százalékos adóemelést elhalasztotta. Az elfogadott szabályozás a halasztott adóemelés belépését a hordónkénti nyersolajár 25 dollár alá csökkenéséhez kötötte, de a legkésőbbi hatálybalépésre 2002. július 1-jei időpontot rögzített.

A 2001. év őszén a nyersolaj átlagára, negyedéves időszakra számolva, 25 dollár alá csökkent. Adóemelésre ugyan nem került sor, de az előző Országgyűlés a hatálybalépést, az eredeti szabályozásban végső időpontként szereplő 2002. július 1-jét megjelölve, fix időpontúvá változtatta. Így a jelen pillanatban érvényben lévő törvény szerint 2002. július 1-jén a benzin jövedéki adója literenként 10,5 forinttal, a gázolajé 9 forinttal nőne, ami az áfavonzattal együtt 13,1 forintot, illetve 11,3 forintot jelentene, és ez fogyasztóiár-növekedést okozna. Amennyiben ez az adóemelés megvalósul, a gázolajnak Magyarországon magasabb lenne az ára, mint az összes környező országban, beleértve most már Ausztriát is. Ennek következtében az valószínűsíthető, hogy a Nyugatra irányuló és a Nyugatról jövő áruforgalmazásban és külföldön, főleg Ausztriában vásárolnának gázolajat, és az Ausztria melletti határ menti sávokban is visszaesne a belföldi gázolaj-forgalmazás. Ez mind a forgalmazókat, mind a költségvetést kedvezőtlenül érintené.

A kormány ezért szükségesnek tartotta a hatályos szabályozás felülvizsgálatát, melynek eredményeként javasolja az Országgyűlésnek, hogy az üzemanyagok közül a gázolajra csak mérsékeltebb adóemelés, a literenkénti 9 forint helyett 4,8 forintos emelés lépjen életbe 2002. július 1-jén. Az adóemelés elhagyása az üzemanyagok teljes körére, magyarán mind a benzinre, mind a gázolajra, 20 milliárd forintot meghaladó költségvetési kihatással járna, és ha csak a gázolaj 9 forintos adóemelése maradna el, úgy az is 10 milliárd forinttal csökkentené a bevételeket, így ilyen lépés felelősen nem vállalható fel, ugyanis az előző kormány e bevételeket nyilván bekalkulálta a költségvetésbe, így ezek elmaradása növelné a már megörökölt hiányt.

A kieső adóbevétel így 4,8 milliárd forint, amelynek ellentételére vonatkozóan a törvényjavaslat a dohánygyártmányok 2003. január 1-jére előirányzott adóemelésének előrehozását tartalmazza. A cigaretták 20 százalékos, a fogyasztási dohány 14 százalékos adószintváltozása a törvény kihirdetését követő 45. napon, gyakorlatilag augusztus 15-én lépne hatályba, de a dohánygyártmányok beszedésére alkalmazott adójegyes technika miatt a magasabb adót a dohánygyáraknak először csak ez év decemberében kell majd fizetniük.

Ez alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogassák! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

(15.20)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 343 2002.06.25. 3:37  342-344

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Röviden szeretnék reflektálni a vitában elhangzott fontosabb észrevételekre.

Elöljáróban engedjék meg, hogy megköszönjem valamennyi képviselőnek - kormánypárti és ellenzéki képviselőnek egyaránt -, hogy a Házszabálytól való eltéréssel lehetővé tette a törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalását: e tárgyalási metódus lehetővé teszi, hogy még ma este döntést hozzunk. Ezzel akkor is tartozom az igazságnak, ha egyébként el kell mondanom, hogy maga a vita időnként krimiszerű fordulatokat vett. Én eddig ugyanis főleg krimikben láttam olyan jelenséget, hogy egy filmben vagy egy regényben a tettes valamilyen fondorlatos módon megpróbálta ártatlanokra hárítani a vétket. Most is valami ilyesmi történt.

Az a tény ugyanis, hogy a hatályban lévő törvény, amely július 1-jétől biztosítaná az egyébként nemkívánatos áremelkedést, és az a tény továbbá, hogy ezt a törvényt az Orbán-kormány javasolta az Országgyűlésnek elfogadásra, és az a tény, hogy ezt a törvényt az akkori fideszes többség fogadta el, azt jelenti, hogy a vitában elhangzott összes olyan ellenzéki hozzászólás, amely tartalmában a szemünkre hányta, hogy az áremelésért mi vagyunk a felelősek, az nem más, mint hogy most a tettes vádolja az ártatlant mások megrövidítésével.

Ez akkor is igaz, ha a módosító indítványokból, az ellenzék által benyújtott módosító indítványokból kitetszik, hogy maga a tettes e vétkét megbánta, és egy korrekcióra tett javaslatot a mostani törvényjavaslat vitája során. (Zaj.)

E módosító indítványokkal viszont van két baj. Az első baj, hogy akkor lehetett volna igazán támogatni az ilyen témájú módosító indítványokat, amikor az MSZP és az SZDSZ még ellenzékben nyújtott be hasonló indítványokat az akkori fideszes többség számára, és ezen indítványokat, akár önálló törvényjavaslat volt, akár módosító indítvány, az akkori kormánytöbbség rendre leszavazta. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így volt!)

A másik baj a módosító indítványokkal, hogy ellentétben a tavaly őszi folyamatokkal, most nyáron más a helyzet. Más a helyzet, mert nemcsak e gesztusokat örököltük a távozó kormánytól, hanem örököltünk a kormánytól egy 172,5 milliárdos hiánytöbbletet. Ez egy nem várt és általunk nem kért ajándék volt. E hiánytöbblet lehetetlenné teszi, hogy a kormány olyan javaslatokat, olyan módosító indítványokat tudjon támogatni az Országgyűlésben, ami akár egy fillérrel is, de növeli a hiányt.

Valamennyi ellenzéki módosító indítvány a hiány növelésére tesz javaslatot különböző módokon, ezért ezeket a módosító indítványokat nem tudjuk támogatni.

Támogatjuk viszont az eredeti indítványt: az eredeti indítvány a hatályos törvényt, amelyet még az előző Országgyűlés fogadott el, megváltoztatja, és adócsökkentés révén eléri, hogy a gázolajnak mint üzemanyagnak a jövedéki adója a felére mérséklődik.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a fenti érvek alapján az ellenzéki indítványokat ne támogassa, de a törvényjavaslatot eredeti formájában a zárószavazáson fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 20 2002.06.26. 3:41  17-20

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Több véleménykülönbség ellenére a felszólalásában több olyan elem is volt, amelyben egyetértünk. Egyetértünk először is abban, hogy adónyomozó tevékenységre szükség van. A mindenkori kormánynak biztosítania kell a közpénzek hatékony beszedését, és üldöznie kell azt a tevékenységet, ha bárki az országban e kötelezettség alól megpróbálna kibújni. Ez független a kormányoktól, ez egyszerűen államérdek, a közpénzek korrekt behajtásának az érdeke - ebben tehát egyetértünk.

Abban is egyetértünk, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatóságán egy szakmailag nagyon felkészült állomány foglalkozik ezzel a kérdéssel, és ebből következik, hogy bármilyen konstrukciót választunk is, ennek az állománynak a szakmai színvonala nem sérülhet - ezekben tehát egyetértünk.

A kormányprogram is leszögezi, hogy az adócsalásokat üldöző szervezetet tovább kell működtetni. Azt is leszögeztük, hogy mindezt szigorúan törvényes feltételek között kell megtenni, és ebbe azt is beleértjük, hogy eleget kell tennünk az Alkotmánybíróság döntésének is, amely, mint a képviselő hölgyek és urak jól tudják, a döntés módját is aggályosnak tartotta.

Igaz, és ez már véleménykülönbség, hogy a kormányprogram azt is leszögezi, hogy a fentiek miatt ezt a tevékenységet más szervezeti keretek között kell a jövőben tovább folytatni. A szervezeti változás során természetesen biztosítani kívánjuk, ahogy az előbb is említettem, hogy az a szakmaiság ne sérüljön, amellyel jelenleg ez az állomány rendelkezik.

A mi felfogásunk és megítélésünk szerint az a tiszta jogi helyzet, ha az adórendőrség kikerül az APEH szervezeti keretéből, és így megszűnik magának az adóhatóságnak a nyomozati jogköre. Ebből következik, hogy a legjobb helye valószínűleg más nyomozó hatóságnál van, már csak azért is, mert ha a bűnügyi igazgatóság, más formában, nyomozó hatóságként más nyomozó szervezetnél működik a továbbiakban, akkor a titkosinformáció-gyűjtési jogosítványok a jövőben is megmaradnának. Tudja a képviselő úr, az Alkotmánybíróság határozata december 31-éig ad lehetőséget arra, hogy a jelenlegi szervezeti keretek között a titkosinformáció-gyűjtés folytatódhassék. A titkosinformáció-gyűjtésre egyébként a jogi feltételek mellett természetesen az adócsalások felderítése érdekében is szükség van, olyan jogi és szervezeti kereteket kell tehát találnunk, amelyek úgy biztosítják ezt a jogkört, hogy a funkció megmarad, de a kormányprogramnak megfelelően szétválasztjuk az APEH adóhatósági tevékenységét az adónyomozói tevékenységtől.

Jelenleg a szakmai egyeztetések folynak. A Medgyessy-kormány is úgy gondolja, hogy erre a feladatra a jövőben szükség van, és az átszervezésre úgy kell sort keríteni, hogy egy optimális megoldás jöjjön létre. Jelenleg ennek az optimális megoldásnak a szakmai egyeztetése folyik.

Kérem a válaszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 160 2002.07.02. 1:37  157-162

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Ezt az eljárást én a magam részéről nem tartom megengedhetőnek. Az elmúlt négy évben a Fidesz részéről sokszor hallottuk azt az érvet, hogy meg fogja akadályozni a közpénzek elszivárgását. Tudjuk más jelekből, hogy ez a törekvése a Fidesznek nem sikerült, s ennek mintegy utolsó, végjátékszerű pontja volt az, amikor nemhogy nem akadályozta meg a közpénzek elszivárgását, ő maga tartozik egy állami cégnek. Ilyen értelemben a költségvetést rövidíti meg, hiszen a Magyar Posta egy állami tulajdonú vállalat. Minden veszteség, amely a Magyar Postát éri, állami veszteség, ha úgy tetszik, közvetve az adófizetőket ért veszteség.

A levél tartalmáról, annak etikátlanságáról és jogi aggályáról is megvan a véleményem, de a képviselő asszony elsősorban a pénzügyi részre kérdezett rá, ezért azt tudom mondani, hogy valóban, sajnos megfelel a tényeknek, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt négy számlát kapott a Magyar Posta Részvénytársaságtól. A négy számlából mindössze kettőt fizetett ki, egyenlített ki, és mind a mai napig tartozik további két számlával, melyek végösszege 109 millió 147 ezer 350 forint. A fennálló jogszabályok értelmében ennek a tartozásnak a behajtására jogi úton kerül sor.

Kérem válaszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 382 2002.07.02. 1:32  237-537

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Azért kértem soron kívül kétperces hozzászólásra szót, hogy eloszlassak néhány félreértést a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban.

Sem a nemzetközi szokásjogban, sem a jegybankok függetlenségével foglalkozó nemzetközi irányelvekben nem kritérium a felügyelőbizottság léte vagy nem léte. Az elvek alapján több, az Európai Unióhoz tartozó országban, amelyekre az egyezmény kötelező érvényű, van olyan megoldás, ami felügyelőbizottság nélkül működteti az ottani jegybankot, és van olyan megoldás, ami felügyelőbizottsággal működteti az ottani jegybankot. Tehát annak, hogy van-e felügyelőbizottság vagy nincs felügyelőbizottság, a jegybanki függetlenséghez az égvilágon semmi köze nincs. Ez az első ilyen észrevételem. Semmilyen nemzetközi szakmai közvéleményből ilyen jellegű kritikai észrevétel ennek megfelelően nem érkezett, nem is érkezhet.

A másik: a jegybank elnöke, Járai úr a gazdasági kabinet ülésén is és a kormány ezzel kapcsolatos ülésein is természetesen tanácskozási joggal vesz részt, valamennyi kérdésben véleményt nyilváníthat. Az én tudomásom szerint nyilvánítani is szokott, szó nincs arról, hogy ebben a kérdésben egyszerűen tudomásul vette volna. Ez egy kialakult kompromisszum eredménye volt a kormányülésen, és ezzel a kompromisszummal ott a jegybankelnök úr egyetértett.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 396 2002.07.02. 1:27  237-537

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ismételten szót kértem a Magyar Nemzeti Bankról folyó rövid vitában, ugyanis szeretném azt leszögezni, hogy az, hogy a tisztelt Ház, az Országgyűlés valamit feles többséggel alkot-e meg vagy sem, nem kritériuma önmagában annak, hogy az ily módon megalkotott törvények, az ily módon megválasztott személyek jól vagy rosszul működnek.

Szeretném a képviselő hölgyeket és urakat emlékeztetni, az alkotmány értelmében a parlament többségével harmadszori szavazásnál meg lehet választani a köztársasági elnököt. Ebből nem az következik, hogy az akkori többségnek megfelelő módon következik a köztársasági elnök, az ő működését nem aszerint kell megítélni, hogy a parlamentnek milyen többsége választotta meg.

És hogy a Nemzeti Bankhoz visszatérjek, csak emlékeztetném a képviselő urat, hogy a Nemzeti Bank függetlenségét önmagában, hogy önök néhány hónappal ezelőtt egy feles többséggel megváltoztatták a konstrukcióját a Magyar Nemzeti Banknak, akkor nem féltették a Nemzeti Bank függetlenségét attól, hogy önök ezt feles törvénnyel tették meg - most se féltsék tőle. Az, hogy a mostani parlament feles többséggel hoz meg valamit, nem jelenti azt, hogy ez a konstrukció rossz, és az, hogy a parlament feles többséggel választ meg valakit, sem jelenti azt, hogy az baloldali komisszár. Ezt kikérjük magunknak!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 438 2002.07.02. 0:54  237-537

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Tévedésben van. Az adójóváírás intézménye miatt egyetlen fillér veszteség sem éri az adófizetőket, így ezen belül azokat sem, akik gyermekkel rendelkeznek. Ez az alkalmazott indítványunk, amelyet rövidesen bevezetünk, valóban az alkalmazottak körében a minimálbért adómentessé fogja tenni. Ezzel valóban előáll egy olyan helyzet, amelyet a későbbiekben orvosolni kell, hogy egy úgynevezett negatív adó alkalmazásával ki kell terjeszteni a gyermekkedvezményt azokra is, akik ezt maradéktalanul nem tudják igénybe venni; de nem jelenti azt, hogy most a módosítással akár egyetlen forint veszteség érne bárkit is. Ezt szerettem volna elmondani a vitában.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 448 2002.07.02. 2:12  237-537

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Tállai Képviselő Úr! Érdeklődve figyeltem az ön aggódását. Örültem volna, ha ezt korábban is tapasztalom, hiszen amikor önök bevezették a gyermekkedvezmény konstrukcióját, és jeleztük, hogy bizony, az alacsony keresetű családok ezt részben vagy egészében nem tudják igénybe venni, akkor önök nem sok érzékenységet tanúsítottak a probléma megoldása iránt.

Mi most léptünk két vonatkozásban. Az egyik, hogy ígéretünknek megfelelően a minimálbért az alkalmazottak körében adójóváírással gyakorlatilag adómentessé tettük, pontosabban: tenni fogjuk a zárószavazással és a törvény hatálybalépésével. Mindig is vitattam azt a módszert, ami úgy számol ki különböző kedvezményeket, hogy kiemel az adó összes rendelkezése közül egyet vagy kettőt, és nem számol az összesített hatással. Most az az összesített hatás, hogy az adójóváírás intézményével olyanok is adókedvezményben részesülnek, olyan mértékben, akik korábban ebből kimaradtak, mert ilyen kedvezmény ilyen mértékben nem állt rendelkezésre.

Való igaz, hogy ha összerakjuk a többféle kedvezményt, a gyermekkedvezményt és az adójóváírás intézményét, akkor azoknak, akiknek eddig is adómentes volt a minimálbére, mondjuk, a gyermekkedvezmény miatt, most más címen lesz ugyanúgy adómentes a minimálbére, nem a gyermekkedvezmény miatt, hanem az adójóváírás miatt.

Az viszont nem igaz, hogy emiatt a családokat hátrány érte volna, mert emlékeztetem képviselőtársamat, hogy a törvényjavaslat tartalmazza a családi pótlék 20 százalékos megemelését is. Tehát az a két esztergályos, akik egymás mellett dolgoznak, az egyik gyermektelen volt, és most a minimálbér adómentessége miatt gyakorlatilag adómentes jövedelmet fog élvezni, és a mellette dolgozó, szintén esztergályos, akinek két gyermeke van, nem lesz egyensúlyba hozva, hiszen a mellette dolgozó kétgyermekes esztergályos a gyermekek után járó családi pótlék 20 százalékkal emelt összegét tudja majd igénybe venni, tehát a családokat igenis kedvezményesebb helyzetbe hoztuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 240 2002.07.16. 4:21  201-261

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én is a Magyar Nemzeti Bankról szóló módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert hallgatva a vitát, az a benyomásom támadt, hogy valójában a koherenciazavar az ellenzéki képviselők hozzászólásai között áll fenn.

Legalább három ellentmondás van a hozzászólásokban. Az egyik, hogy valójában miről vitatkozunk: a Nemzeti Bank függetlenségéről, az MTI ma megjelent híréről vagy pedig egy konkrét módosító indítványról? A másik ellentmondás a hozzászólásokban, hogy maga a javaslat megvalósítja vagy kiküszöböli a koherenciazavart - ezt majd szeretném tisztázni. A harmadik ellentmondás az ellenzéki képviselők hozzászólásaiban pedig az, hogy most szeretjük az Európai Központi Bank levelét, vagy pedig a benyújtott módosító indítványt szeretjük.

Most röviden a három kérdésről. A Házszabálynak van egy nagyon praktikus előírása, ami úgy szól, hogy a záróvitában a benyújtott módosító indítványokról lehet és kell vitatkozni. Ez nem öncélú szabály, azt szolgálja, hogy a képviselők megpróbálják a hozzászólásaikat mederben tartani, és ezzel el tudjuk kerülni a parttalan vitát. Szemmel látható, hogy e szabály alkalmazása nehezére esik néhány ellenzéki képviselőtársunknak, mégis azt javaslom Horváth János nyomán, hogy valósítsuk meg a koherenciát, azaz vitatkozzunk a benyújtott konkrét módosító javaslatról.

A második kérdés, hogy ellentmondást küszöböl-e ki ez a módosító indítvány. Amennyiben igen, akkor ezt a módosító indítványt természetesen támogatni kell, az én megítélésem szerint még ellenzéki oldalról is. Viszont ha ez a módosító indítvány, amely megerősíti a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb feladatát, az árstabilitás biztosítását, ha ez a módosító indítvány ezt nem segíti elő, akkor valójában eddig sem fenyegette nagy veszély a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Javaslom, hogy azért ezt gondolják végig.

A harmadik, hogy az Európai Központi Bank levelét szeretjük-e vagy ezt a módosító indítványt. Nos, az Európai Központi Bank levele több dologról is szól, egyetlenegy dologról konkrétan és egy konkrét kérése van. Ez a módosító indítvány szöveg szerint, betű szerint, pontosan megfelel annak a levélnek, annak a sornak, amelyet az Európai Központi Bank intézett a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez. Ugyanis az Európai Központi Bank jogászai - miért, miért sem, ezt én nem tudom innen megítélni - úgy vélték, hogy lehet ellentmondás a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb törekvése, az árstabilitás megőrzése és egy másik, már korábban elfogadott módosító indítvány között. Úgy ítélték meg a jogászaik, hogy ezzel a mondattal ezt az ellentmondást fel lehet oldani.

Tehát amikor ellenzéki képviselőtársaim egyszerre beszélnek az Európai Központi Bank levele mellett, pontosabban az intelmei mellett és a módosító indítvány ellen, akkor döntsék el, hogy ugyanazt a mondatot két különböző helyen, egy módosító indítványban, illetve a Központi Bank levelében végül is szeretik-e vagy pedig nem.

Egyébként meg kell jegyeznem, hogy a felügyelőbizottság felállításával kapcsolatban konkrét, súlyos kifogás nem érkezett, nem is érkezhetett, már csak azért sem, mert korábban, egy-két évvel korábban volt a Magyar Nemzeti Banknak felügyelőbizottsága, ez sem váltotta ki az Európai Unió rosszallását. Ezt korábban az akkori kormánypárti többség, fideszes többség megszüntette, jogában állt; a mostani kormánypártok pedig visszaállítják, ez is jogunkban áll. De a felügyelőbizottság léte vagy nemléte két évvel ezelőtt és most sem érinti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét.

A vitából, az elmondott érvekből én egyetlen következtetést tudok levonni, tisztelt Ház, nevezetesen azt, hogy egyben nem lehet közöttünk vita: hogy a benyújtott módosító indítvány szövege erősíti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Ebben nem lehet közöttünk vita. Ha pedig ez így van (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs így!), akkor kérem, hogy támogassák a módosító indítványt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 200 2002.09.10. 2:00  199-201

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két olyan beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés szerepel a tisztelt Ház napirendjén, amelyeket az Országgyűlés korábban határozatával már megerősített. A beruházásvédelmi megállapodások alapvető célja a külföldi befektetések elősegítése, a külföldi befektetők védelme.

Mindkét megállapodás olyan nemzetközi normába foglalt garanciákat tartalmaz a külföldi beruházások létesítésére és működésére vonatkozóan, amelyek kizárják az egyoldalú változtatás lehetőségét. Rendelkeznek továbbá a beruházási viták rendezéséről is. Ha a beruházó és a fogadó állam között a beruházással kapcsolatosan vita keletkezik, azt semleges, nemzetközi választottbíróság elé lehet terjeszteni. A megállapodások aláírásával az államok vállalják, hogy alávetik magukat ennek az eljárásnak.

A megállapodások tartalmukat tekintve megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak és az általunk eddig megkötött más, kétoldalú szerződésekben foglaltaknak. Mindkét szerződés tartalmazza mindazokat a normákat, amelyek alkalmazása megerősíti a partner országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkat, és megfelelő alapul szolgálnak újabb, kölcsönösen előnyös befektetések megvalósításához.

A nemzetközi megállapodások megkötésének szabályai szerint a megkötött beruházásvédelmi megállapodások már hatályba léptek. Ahhoz azonban, hogy a megállapodások a belső jog részévé váljanak, szükséges azok törvényben való kihirdetése.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem a beruházások védelméről szóló megállapodások kihirdetéséről szóló előterjesztések elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 202 2002.09.10. 1:25  201-203

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar-lengyel kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény módosítását az indokolta, hogy a két ország eltérő belső szabályozása következtében a Lengyelországban élő magyar nyugdíjasok hátrányos helyzetbe kerültek. Lengyelországban ugyanis - ellentétben a magyar gyakorlattal - a nyugdíj után is adót kell fizetni.

A jegyzőkönyv olyan szabályozást tartalmaz, hogy az a nyugdíj és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő állam kötelező nyugdíjrendszere alapján fizetnek a másik szerződő államban élőnek, csak a szerződő államban adóztatható, a folyósító szerződő államban, értelemszerűen. A módosítás következtében a Magyarországról Lengyelországba áttelepülteknek a kötelező nyugdíjrendszer alapján Magyarországról járó nyugdíjak után a jövőben nem kell Lengyelországban adót fizetniük.

Ebben az esetben is a nemzetközi megállapodások szabálya alapján a jegyzőkönyv már hatályba lépett. Itt is ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a belső jog részévé váljon, szükséges annak törvényben való kihirdetése, amiről az Országgyűlésnek kell rendelkeznie.

Tisztelt Ház! Ezek alapján kérem a jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztés elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 336 2002.09.17. 0:06  333-337

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. A kormány támogatja a képviselői önálló indítványt.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 340 2002.09.17. 1:38  339-340

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Való igaz, hogy a megváltozott helyzetben a sport finanszírozása is átalakulóban van. Az is tény, hogy több állami vállalat az ezzel járó kötelezettségeket közpénzekből vagy azok rovására a továbbiakban nem feltétlenül tudja ellátni. Így van ez a Magyar Posta esetében is, amely nincs könnyű gazdasági helyzetben.

Zárójelben megjegyzem, hogy egyébként a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak is van érvényes tartozása a Posta Rt. felé, örülnék, hogyha a képviselő úr segítene ezen követelés behajtásában, akkor talán a Magyar Posta helyzete is jobb lenne annál, mint amilyenben jelenleg van.

Az is tény azonban, hogy a Magyar Posta Rt. nem kíván teljesen kivonulni a sport támogatásából, olyan konstrukciókat keres, amelyek lehetővé teszik, hogy noha tulajdonosként nem egy esetben kénytelen megválni tulajdonrészétől, a jövőben különböző konstrukciók keretében változatlanul támogatni fogja a sportot. Ebbe az is beletartozik, hogy adott esetben egy adásvétel esetében magára vállalja azokat a köztartozásokat, amelyek az egyesületnél esetleg keletkezhettek.

Miután a képviselő úr konkrét egyesületeket nem nevezett meg, így én sem térnék ki a részletekre. Általánosságokban ezt tudtam válaszolni az ön felvetésére.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 16 2002.09.25. 3:18  13-16

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A kérdése, a felvetése, amelyet nem először mond el, valóban érdekes: több elvi és gyakorlati problémát vet fel. (Az ülésteremben folyamatosan szólalnak meg mobiltelefonok.)

Először is szeretném elmondani, hogy vis maior keret létezik Magyarországon is, de ez elsősorban a katasztrófahelyzetek következményeivel való szembenézésre szolgál, és nem általában a betervezett felújítási munkák okozta esetleges veszteségek kompenzálására.

Ez nem szokásos, személy szerint ebben a formájában nem is értek egyet vele, hiszen ha abból indulnánk ki, hogy bármilyen felújítás veszteséget okoz a környéken dolgozó kereskedőknek, üzletembereknek, vállalkozóknak, akkor ad absurdum akár még arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a felújításokat el kell odázni, vagy legalábbis csínján kell bánni velük. Hiszen útfelújítások is léteznek, autópálya-építések is léteznek, sőt házfelújítások is léteznek, és évtizedek alatt nemegyszer láttuk azokat a táblákat, hogy a ház felújítása közben az üzletmenet zavartalan.

Tehát ilyen problémák folyamatosan jelentkeznek, éppen azért, mert a fejlődés nem áll meg: folyamatosan újítják fel az önkormányzatok, maguk a tulajdonosok és a kormány is az utakat, az épületeket, ami a saját hatáskörükbe tartozik. Mellesleg természetes tény - és persze azzal egyetértek, hogy ez nem örvendetes -, hogy a vállalkozókat, kereskedőket ilyenkor kár éri abban a formában, hogy a forgalom esetleg visszaesik. Ugyanakkor egy felújítás következtében a környezet vonzóbb lehet üzleti szempontból is, mint korábban volt.

És az sem szokás, ezzel sem értenék egyet, hogy csak azért, mert egy kormányzati beruházás következtében egy terület megszépült, vonzóbb lesz az emberek számára, szívesebben járnak abba a kávéházba, akkor a vállalkozóktól extra adót kérjünk, mondván, hogy ennek a felújításnak a költségeit, amelynek következtében az ő üzleti forgalma megnőtt, nem ő viselte.

Tehát ez semmilyen irányban nem működik: amikor felújítás van, akkor ennek van egy olyan nem kívánt következménye, hogy a forgalom visszaeshet, mint ahogy van egy olyan örvendetes következménye is, hogy a felújítás befejezését követően az üzletmenet minden bizonnyal jobb lesz, mint a felújítást megelőzően volt.

Ha már megemlítette a Gellért Szállót, azt azért el kell mondanom, hogy a Fővárosi Önkormányzat részéről egy ígéret hangzott el, hogy a főváros ezzel kapcsolatban eljár; illetve egyéb vonatkozásokban is szó van arról, hogy az önkormányzat lép, így például a Gellért-terasz idei 6 milliós bérleti díját a főváros az ígéretek szerint nem kívánja beszedni. Ez természetesen nem a kormány, hanem a Fővárosi Önkormányzat hatásköre. Amennyiben ön úgy gondolja, hogy a Gellért Szállót ért kár, ami egyébként valóban meghaladja a 300 millió forintot, ilyen értelemben kompenzálást vagy helyiadó-kedvezményt igényel, akkor kérem, ezzel az illetékes önkormányzathoz forduljon.

Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 24 2002.09.25. 4:15  21-24

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Napirend előtti felszólalásában az imént arról beszélt, hogy a Széchenyi-terv megmozgatta több tízezer vállalkozó fantáziáját. Meglehet, hogy ez igaz, sőt valószínű. A baj az, hogy a Széchenyi-terv ugyanakkor nem mozgatta meg a gazdaságot magát, pedig az eredeti célok szerint ez lett volna a fő csapásirány; hogy mennyire nem, arra csak néhány adatot szeretnék idézni.

Önök sokszor hivatkoztak arra, hogy a Széchenyi-terv a gazdaság motorja. Mint tudjuk, a Széchenyi-terv igazából 2001-ben indult be, abban a 2001. esztendőben, amikor a gazdasági növekedés negyedévről negyedévre lassult. Én nem vagyok autószerelő, de azt hiszem, ha motort cserélnék, akkor örülnék annak, hogyha a motorcsere után az autóm gyorsulna, nem pedig lassulna. Ha valóban a Széchenyi-terv volt 2001-ben a gazdaság motorja, akkor ez egy olyan motor volt, amitől ez a bizonyos autó, a magyar gazdaság lassult, nem pedig gyorsult.

Ön azt mondta az imént, hogy 53 milliárd forintot szántak a Széchenyi-terv keretében a kis- és középvállalkozások támogatására. Ez valószínűleg igaz, hiszen ön csak tudja, hogy milyen szándékaik voltak. Az is tény azonban, hogy ha a Széchenyi-tervben elkülönítjük a vállalkozások konkrét támogatását, és lebontjuk belőle az autópálya-építkezésekre fordított pénzt, a lakásépítkezésekre fordított pénzt, akkor a kis- és középvállalkozásoknak 2001-ben a Széchenyi-tervpályázat keretében kiutalt pénz, sajnos azt kell mondanom, nem haladta meg az 5 milliárd forintot, az 5 milliárd forintot egy olyan esztendőben, amikor a magyar gazdaság majdnem 16 ezer milliárd forintot termelt meg, hiszen ekörül jár a bruttó hazai termék. Ha ehhez viszonyítjuk azt az 5 milliárd forintot, akkor már látszik, hogy ilyen mértékű támogatása a gazdaságnak nem elégséges ahhoz, hogy igazán lendületbe, mozgásba hozza.

Természetesen a Széchenyi-tervet folytatni kívánjuk. Átmeneti nehézséget okoz, hogy az erre az évre szánt pénzeket önök sajnálatos módon a kormányváltásig már elköltötték, és újabb pénzeket sajnos nekünk sem áll módunkban ebben az évben rendelkezésre bocsátani számottevő mértékben, de a jövő esztendőben ön is tapasztalni fogja, hogy a Széchenyi-terv folytatódik.

Ami egyébként a gazdasági növekedést, a gazdaság fejlesztését illeti, sokkal jobban hiszek abban, hogy a kis- és középvállalkozások támogatása akkor jó, ha ez elsősorban adócsökkentésben valósul meg. Ez az adócsökkentés, amelyet a Medgyessy-kormány tervez, és amelynek a változatait rövidesen a bizottságok elkezdik tárgyalni, sokkal több lehetőséget biztosít a jövő esztendőben a kis- és közepes vállalkozásoknak, mint a Széchenyi-terv eddig megvalósuló formája.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével éppen a kis- és közepes vállalkozásokon kívánunk segíteni. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy az egészségügyi hozzájárulás csökkentésével elsősorban a kisvállalkozások járnak jól, az egyéni vállalkozók lesznek az egyik haszonélvezői a személyi jövedelemadó-terhek mérséklésének, és ezek a mérséklések nagyságrenddel haladják meg azt, amit az önök kormánya 2001-ben Széchenyi-terv keretében a kisvállalkozóknak kifizetett, hiszen, ha valamennyi adóváltozást figyelembe veszem - valamennyit, nem egyik vagy másik elemét -, valamennyi hatását figyelembe veszem, akkor is azt tudom mondani, hogy 1 százalékponttal csökken jövőre az össz adóterhelés, és ez 180 milliárd forintot jelent. Ennyivel több pénz marad az emberek, a vállalkozások zsebében jövőre, mintha változatlanul maradna az önöktől örökölt mértékű adóterhelés.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 20-22 2002.10.01. 4:22  17-23

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Őszintén szólva frakcióvezető-helyettes úr hozzászólását hallgatva... (Dr. Kovács Zoltán: Frakcióvezető!) - elnézést! -, frakcióvezető úr hozzászólását hallgatva (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) nehezen tudtam eldönteni, hogy a saját, két forduló között terjesztett hazugságaik tévesztették-e meg, vagy egyszerűen kialvatlanságról van szó, beszéde ugyanis hemzseg a pontatlanságoktól. Akkor tegyük helyre a beszédet is a tények alapján!

Először is a kormány nem mondott le arról, hogy 2006-ig a tankönyveket ingyenessé teszi. Ha ön figyelmesen fogja követni munkánkat a következő négy évben, akkor ezt majd tapasztalni fogja. (Dr. Áder János közbeszólása. - Gyürk András: Számon kérjük!)

A következő: valószínűleg nem vette észre azt a változást, hogy az ígéretekhez képest az egyszerűsített vállalkozói adót nem 10 millió forint árbevétel alatti vállalkozók, hanem 15 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozók vehetik igénybe (Dr. Áder János: Hányan vették igénybe?), tehát nemhogy szűkítettük volna a lehetőségeket a választási ígéretekhez képest, hanem növeltük a lehetőségeiket. (Gyürk András: Hány vállalkozót érint? - Közbeszólás az MSZP soraiból: Csönd már! - Dr. Géczi József Alajos: De rosszak vagytok! - Az elnök csenget.) Megértem, képviselőtársaim, hogy időnként a tényeket nehezen tűrik, de azért mégis kérem, hallgassák végig. (Dr. Répássy Róbert: Hol az egymillió vállalkozó? - Általános zaj.)

 

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd hívjam fel figyelmüket, hogy egymást tisztelettel hallgassák végig, és legalább a minimális tiszteletet próbálják meg egymás irányában tanúsítani. Folytassa, államtitkár úr!

 

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Ha a frakcióvezető úr tanulmányozta volna a kormányprogramot arra nézve, hogy mi lesz a gáz árával, ott konkrét eligazítást kaphatott volna, a kormányprogram tételesen tartalmazza: a lakossági gázárak elviselhetetlen mértékben nem növekednek. (Derültség, közbeszólások az ellenzék soraiból. - Az elnök csenget.) Ezzel kapcsolatban sem idén, sem jövőre semmi olyat nem fog tapasztalni, ami ezzel ellentétes lenne.

Ahol aztán végképp elveszítette a fonalat a frakcióvezető úr, az az adótörvényekkel kapcsolatos néhány mondata volt. Valószínűleg nem olvasta elég figyelmesen azt a hatásmechanizmust, amit a kormány egyébként önnek elküldött. Ha ezt figyelmesen olvasta volna, akkor a következőket találta volna benne.

Ha megnézzük a nettó kereseteket a 2002. augusztusihoz képest, akkor 2003. január 1-jén, ha az Országgyűlés a kormány adótervét elfogadja, a minimálbért keresők 6 ezer forinttal keresnek többet, az átlagos keresettel rendelkezők pedig legalább 6 ezer forinttal fognak többet keresni. Egyes jövedelmi sávokban, például bruttó 120 ezer forint esetén a kereset növekedése az adóváltozások következtében pedig meghaladja augusztusról januárra a 9 ezer forintot.

 

 

(10.20)

 

Ez lehet, hogy önnek kevés, szeretnénk mi is többet adni, de ahhoz képest, hogy önök nem csökkentették, hanem növelték az adókat, azért mégiscsak valami, tisztelt frakcióvezető úr. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Így van! - Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ugyancsak nem felel meg a valóságnak az a tézise, hogy az átlagos keresettel rendelkezők jövőre bele fognak nőni a legmagasabb adókulcsot jelentő sávba, hiszen ha a sávhatárok változását figyelmesen olvasta, akkor azt tapasztalhatta, hogy a középső sávhatár 12,5 százalékkal növekedett, jelenlegi ismereteink alapján ezt nem fogják meghaladni az átlagos keresetnövekedések, de ha igen, akkor annak egyébként örülni fogunk.

Összegezve tehát, ellentétben azzal, amit a frakcióvezető úr mondott, az adóterheket, ellentétben az előző kormány gyakorlatával, a Medgyessy-kormány igenis érdemben fogja csökkenteni, és önnek, ha egyébként egyetért ezekkel a csökkentési javaslatokkal, mindezt néhány hét múlva módjában áll megszavazni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 79 2002.10.01. 3:13  76-82

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Először is szeretném megnyugtatni önt: Magyarország a jövőben nem lesz az adócsalók paradicsoma. Erről biztosíthatom. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Mert már most az!) A múlttal kapcsolatban, legalábbis az elmúlt négy évet, úgy gondolom, nem nekem kell önnek elmagyaráznom.

(11.30)

 

A kérdéseire a választ a következőben tudom megadni. Az interpellációban szereplő fiktívszámlaügy nyomozása jelenleg is nagy intenzitással folyik. A lefoglalt okiratok száma több tízezer, amelyek értékelése és feldolgozása folyamatosan történik. Nem felel meg azonban a valóságnak az ön állítása, hogy az APEH-nél az üggyel foglalkozó előadókat rendszeresen lecserélik. Az üggyel egy egész csoport foglalkozik. Ennek két tagja valóban változott, de az ön információjával ellentétben őket nem lecserélték, hanem előléptették. (Derültség az MSZP soraiból.)

Az ügy jelentőségére tekintettel az eljárás kezdeti szakaszától fokozott és szoros ügyészi felügyelet mellett folyt és folyik jelenleg is a nyomozás. Az ügyészi felügyelet körében a nyomozók heti rendszerességgel tesznek jelentést az ügyészség felé az elvégzett nyomozati tevékenységről, és egyeztetnek a tervezett intézkedésekről. A nyomozás minden lényeges kérdésében az ügyészség dönt. Ezért, ha a képviselő úrnak az ügyészség tevékenységét illetően kétségei támadnak, javaslom, kérdezze meg a legfőbb ügyész urat. (Derültség és taps az MSZP soraiból.) Az ügyben korábban nyolc főt tartóztattak le, az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakkal szemben a személyüket érintő nyomozati cselekményeket elvégezték.

Az ügyészség - tehát nem a kormány, hanem az ügyészség - az előzetes letartóztatások további fenntartását nem tartotta indokoltnak, ezért azt megszüntette.

Amit ön a szocialista számlagyárról mondott, ez egyszerűen szimpla hazugság. A kapcsolat a fiktívszámlaügyek és az MSZP között mindössze az, hogy az MSZP Pest megyei szervezeténél is elszámoltak az üggyel összefüggő két darab fiktív számlát, melyek értéke 24 ezer, illetve 6 ezer forint. (Derültség az MSZP soraiból.) A számlák elszámolásával az azokat benyújtó személy a gyanú szerint - hangsúlyozom, a gyanú szerint - csalás vétségét követte el, mellyel azonban nem az államnak, hanem az MSZP-nek okozott 30 ezer forintos kárt (Moraj az MSZP soraiban.), ezért az eljárásban az MSZP sértettként szerepel, képviselő úr. (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem szégyelled magad?!) Hogy ebben az ügyben a csalás gyanúja bebizonyosodik-e, azt nem tudni még (Zaj.) de ha már a képviselő úr vádaskodik, remélem, általában különbséget tud tenni csalók és sértettek között. A nyomozás jelenlegi állásáról éppen a nyomozás eredményessége érdekében nem adható ennél részletesebb tájékoztatás. A közvélemény részletes tájékoztatására az eljárás lezárásakor lesz lehetőség.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 111 2002.10.01. 2:17  108-111

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! A kérdésére könnyen megtalálhatja a választ, nem is kell feltétlenül a parlamentben feltennie, a kormány különböző dokumentumait figyelmesen olvasva a megfelelő választ megtalálhatja.

Örülök annak, hogy most már önök is elismerik, bebizonyosodott, hogy amivel riogatták a választókat, hogy a mi kormányra kerülésünk után azonnal jelentős gázáremelést hajtunk végre, nem igaz. Örülök, hogy ezt már önök is elismerik. A kormányprogram, továbbá a "Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához, 2002" címet viselő, nyilvánosságra hozott dokumentum pontos választ ad arra, milyen célokat követ, illetve milyen gyakorlatot folytat a kormány az energiapolitikában. Ezzel összhangban nyilatkoztak a kampány során a szocialista politikusok, ehhez tartja magát a kormány és a kormánytagok. Rövid távon a hatályos gáztörvény szabályozási feltételei között áremelési kényszer nincs. Lejárt, hatályát vesztette az a korábbi miniszteri rendelet, amely rögzített árképlet alapján részben az inflációs rátához kötve áremelési garanciákat adott a cégeknek. Megváltoztak a közgazdasági feltételek is, a földgáz importára csökkent. Mint ön is tudja, a hazai gázárak változása meghatározó mértékben az importárak alakulásától függ.

A közeljövőben az Országgyűlés elé kerül a gázellátásról szóló törvényjavaslat. Most idézem a kormányprogram energiapolitikai fejezetét: "A kormányzat alapvetően piaci eszközökkel befolyásolja az energetikában is a fogyasztói, termelői magatartást. Ugyanakkor a szférában az állami tulajdonú társaságok hatékony és biztonságos működésére is szükség van. A gazdaságilag szükséges, de a lakosság számára túlzott terhet jelentős hazai áremelkedések elkerülését az energiatermelők nem finanszírozzák, így csakis állami szerepvállalás lehetséges. A fogyasztói árváltozások esetében a szükséges kompenzációról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), egyéb források bevonásával, az állam gondoskodik." Megítélésem szerint ez megfelelő orientációt ad a képviselő úr számára is.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 20 2002.10.02. 19:38  19-293

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Különleges helyzetben érzem magam akkor, amikor a kormány 2003-as, illetve 2004-es évre vonatkozó adó- és járulékrendszerben tervezett módosításait kell előterjesztenem.

 

(9.40)

 

Mondom ezt azért, mert a Medgyessy-kormány megalakulása után azonnal munkához látott a kabinet, és a választási programjában ígérteket, majd a kormányprogramban rögzítettek egy részét már működése első száz, majd ezt folytatva a második száz napjában megvalósította. Erre az azonnali, gyors és határozott cselekvésre nemcsak azért volt égetően szükség, hogy a Medgyessy-kormány bebizonyítsa szavahihetőségét, hanem azért, mert az EU-csatlakozás fényében a gazdaság növekedésének lassulása, a szegényebb társadalmi rétegek leszakadása a tehetősebbektől, a közalkalmazotti bérek átlagosnál is nagyobb lemaradása az uniós átlagtól, a mezőgazdaság katasztrofális helyzete indokolta, hogy a kormány türelmi idő kérése helyett azonnali intézkedéseket dolgozzon ki a legfontosabb, legégetőbb problémák megoldásának első lépéseire.

Azonban bármennyire is szerette volna, illetve szeretné a Medgyessy-kormány, a gondokat nem lehet orvosolni négy hónap alatt, még ha az ellenzék az eltelt négy hónapon kéri is számon a kormány négy évre szóló programjának megvalósítását. Tehát különleges a helyzetem, mert a beterjesztett javaslat sokban épül már a Medgyessy-kormány első és második száznapos programjának már elfogadott, illetve megvalósított elemeire.

Tisztelt Ház! A kormány által az adó- és járulékrendszerben a 2003. és 2004. évre vonatkozóan javasolt módosítások alapvetően a gazdaság versenyképessége erősödését és az igazságos közteherviselés elvének érvényesülését szolgálják. Ennek elsődleges adópolitikai eszköze a közterhek érdemi csökkentése, valamint célzott, a megtakarításokat ösztönző kedvezmények kialakítása. A javaslatok között meghatározó a kormányprogramban megjelölt célok megvalósítása, és kiemelt szerepet játszanak az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő jogharmonizációs lépések is.

A 2003. évre javasolt adó- és járulékpolitikai intézkedések a kormány programjában szereplő célok megvalósításának második lépését jelentik. Ennek keretében megvalósul az adó- és járulékszabályok összehangolása, a nyugdíjreform következetes folytatása, a vállalkozások közterheinek mérséklése. A kormány javaslatai a GDP-hez viszonyított jövedelem-központosítás közel 1-1,5 százalékpontos csökkenése mellett valósulnak meg. A javasolt változtatások a személyi jövedelemadóztatás módosítása által alapvetően a lakosság számára eredményeznek tehercsökkenést. Az adóterhelés-mérséklés javítja a bérköltség-versenyképességet, és egyben elősegíti a munkanélküliség alacsony szintjének és a magasabb foglalkoztatási aránynak az elérését. A közterhek mérséklése lehetővé teszi, hogy a reálkeresetek alacsonyabb bérkiáramlás mellett is emelkedjenek. A javasolt módosítások a vállalkozások terheit is lényegesen csökkentik, például a tételes egészségügyi hozzájárulás összegének mérséklése, valamint az adómentes beruházási célú fejlesztési tartalékra vonatkozó új szabályozás kialakítása.

Tisztelt Ház! Nézzük a személyi jövedelemadó módosításait! Miután a Medgyessy-kormány az első száznapos programjában az adójóváírást 3000 forintról 9000 forintra emelte, és adómentessé tette a minimálbért már az idéntől, következő lépésként jelentősen kitolja a kulcsokhoz tartozó sávhatárokat. Az adótábla 2003. évi sávhatárai növekedésének mértéke meghaladja mind az infláció, mind a várható bruttó keresetnövekedés mértékét. Jövőre az adójóváírás teljes igénybevételének határa az évi 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 350 ezer, éves szinten 60 ezer forintról 108 ezer forintra emelkedik. Részleges igénybevételére pedig a 2002. évi eredeti 1 millió 400 ezer, valamint az év közben megemelt 1 millió 533 ezer forintos jövedelemhatár helyett jövőre 1 millió 950 ezer, vagyis felső határon havi bruttó 162 500 forint keresetig lesz lehetőség. Ezzel emelkedik az adójóváírást részben vagy egészben igénybe venni tudók száma is. Ebből következően az átlagos keresetnövekedésben részesülő munkavállaló adóterhelése csökken és nem nő amiatt, mert bérnövekedése már egy magasabb sávban adózik.

Nézzünk meg ezzel kapcsolatban, tisztelt Ház, néhány példát, már csak azért is, mert az elmúlt hetekben és napokban ezzel kapcsolatban élénk vita bontakozott ki. Nézzük meg, hogy egy átlagos keresetű dolgozó 100 forint béréből mennyi volt az adó a különböző években, és mennyi lesz 2003-ban! Egy átlagos keresetű dolgozó által fizetett adó minden megkeresett 100 forint bérből 1998-ban valamivel több mint 21 forint volt a kormányváltás évében. Egy átlagos keresetű dolgozó 100 forint béréből fizetendő adó 2001-ben már közel 26 forintra emelkedett. Ezt a közel 26 forintot fogjuk az adómérséklés révén egy átlagos keresetű dolgozó esetében 100 forint bérből fizetett adó esetében kevesebb mint 21 forintra változtatni a 2003. évben. Ennyit tehát arról, hogy hogyan adóznak az átlagos keresettel rendelkező dolgozók bérei.

A volt miniszterelnök nem egy nyilatkozatában büszkén mondta, hogy az előző kormány 2002 elejére 112 ezer forintra emelte az átlagbéreket. Nos, nézzük meg, tisztelt Ház! Egy 112 ezer forintos keresetű dolgozó fizetése a javasolt adóváltoztatások következtében több mint 9000 forinttal lesz magasabb, ha az Országgyűlés a javaslatokat elfogadja.

Áder frakcióvezető úr legfrissebb nyilatkozata szerint a jelenlegi átlagbér 120-130 ezer forint. Ebben a nyilatkozatban azért egy burkolt dicséret is benne van, hiszen az átlagbér emelkedése nyilvánvalóan már a Medgyessy-kormány száznapos programjának végrehajtása miatt következett be. (Zaj a Fidesz soraiban.) Mi köszönjük ezt a burkolt dicséretet, de nézzük meg a kritikai észrevételét is! Ő azt állítja, hogy egy 120-130 ezer forinttal rendelkező dolgozó fizetésének adóterhelése nőni fog. Nos, ha a bruttó havi átlagkereset 130 ezer forint, akkor ha az Országgyűlés és a tisztelt ellenzék javaslatainkat elfogadja, akkor ez a dolgozó január 1-jétől az augusztusi fizetéséhez képest 7600 forinttal fog többet hazavinni. Ennyit tehát az elmúlt hetekben, napokban megvalósított, illetve elmondott kritikákról és a tények viszonyáról.

Az adótábla és az adójóváírás módosítása közel 3 millió állampolgárt érint kedvezően. Az adótábla sávjai 2004-re tovább szélesednek, és mérséklődnek most már az adókulcsok is. Az alsó kulcs 18 százalékra, a középső kulcs 26 százalékra, a felső kulcs 38 százalékra csökken. Az átlagos jövedelemadó-terhelés 2004-re tovább csökken, várhatóan alig haladja meg a 18 százalékot. Összességében tehát 2004-re olyan mértékben változik a személyi jövedelemadó-rendszer szabályozásának három eleme - az adójóváírás jelentős megnövekedése mellett a sávhatárok kiszélesednek és az adókulcsok csökkennek -, ami a kormányprogramban rögzítetteknek megfelelően igen jelentős személyi jövedelemadó-csökkenést eredményez már a kormányzati ciklus felére.

Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadó mértékének általános csökkenésén túl számos egyéb adókedvezmény csökkenti a központi elvonás mértékét. Az öngondoskodás, a megtakarítások ösztönzése érdekében a biztosítási adókedvezményre vonatkozó szabályok módosítása alapján emelt, 30 százalékos mértékű kedvezményt lehet érvényesíteni a díjfizetés előző évet meghaladó összege után. Ezzel egyidejűleg az adókedvezmény éves összegének felső határa a jelenlegi 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik. Egy új kedvezmény alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a felnőttképzés adóévben megfizetett díjának 30 százaléka. Adókedvezményt érvényesíthet a pedagógus, az oktató, a hallgató, valamint azon magánszemély, akinek gyermeke nappali iskolai oktatásban vesz részt számítógép, számítástechnikai eszköz bérlete és lízingelése esetén. A két új adókedvezmény együttes összege elérheti az évi 60 ezer forintot.

 

 

(9.50)

 

A fogyatékos magánszemélyek esélyegyenlőségét javítja, hogy az általuk igénybe vehető személyi jövedelemadó-kedvezmény mértéke 30 százalékkal, 1500 forintról 2000 forint/hóra emelkedik.

A megtakarítások ösztönzése, a tőzsde fejlesztése, a tőzsdei forgalom élénkítése érdekében a tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereségből származó jövedelem után fizetendő adó nulla százalékra módosul. Az adóterhelés megszüntetése érdekében 2003. január 1-jétől kamatból származó jövedelemnek minősül, azaz nullaszázalékos adómérték alá esik a magánszemély által belföldön működő tőzsdén kötött ügylet keretében megszerzett jövedelem.

Az idősekről és a fogyatékos személyekről való gondoskodás érdekében célszerű lakás célú jövedelemfelhasználásként nevesíteni az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában történő férőhely megszerzését is. Az alternatív foglalkoztatási módszerek, például a távmunka terjedését is szolgálhatja, hogy a törvényjavaslat szerint a munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított otthoni számítógép-használat és internet-hozzáférés adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Az információs társadalom kiépítésének fontos eszköze, hogy az üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógépek ingyenes vagy kedvezményes átadása szintén adómentes.

Tisztelt Ház! A kormányprogramnak az agrárfejlesztést szolgáló lépéseivel összefüggésben már 2003-ban is szükséges néhány módosítás az adótörvényekben. Így a kormányprogramnak megfelelően a mezőgazdasági őstermelők e tevékenységéből származó bevétele adómentes értékhatárának 250 ezer forintról 350 ezer forintra történő emelését tartalmazza a törvényjavaslat. Indokolt, hogy a mezőgazdasági kistermelés értékhatára valamennyi mezőgazdasági őstermelő esetében 4 millió forintról - a családi gazdálkodókhoz hasonlóan - 6 millió forintra emelkedjék. A falusi vendégfogadásból származó adómentes bevételi értékhatár 400 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik.

A 2003. évtől kezdődően a törvényjavaslat szerint a magánszemély termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó alól, ha a bérbeadásra tízéves időtartamot elérő időszakra kötött szerződés alapján kerül sor.

A vállalkozások adminisztrációs és adóterheinek könnyítése és a beruházásösztönzés is kiemelt cél a törvényjavaslatban. Ennek érdekében a beruházások ösztönzése terén a törvényjavaslat tartalmazza az úgynevezett fejlesztési tartalék adómentes képzésére és felhasználására vonatkozó szabályokat. Az új előírások révén az adózó által az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összeg az adóévi adózás előtti nyereség 25 százalékáig, de legfeljebb adóévenként 500 millió forintig a társasági alap meghatározásakor csökkenti az adózása előtti eredményt. Az adómentesen lekötött tartalékot az adózó beruházásra köteles felhasználni a lekötés évét követő négy adóévben. E szabályozás különösen a kis- és középvállalkozások számára jelent majd nagy segítséget, lehetővé téve egy-egy nagyobb fejlesztéshez több év eredményének és adótartalmának a felhasználását. A törvényjavaslat szerint az adómentes fejlesztési tartalék már a 2002. évi adózás előtti nyereség 20 százalékáig, évi 500 millió forintig érvényesíthető annak érdekében, hogy a vállalkozások idei nyereségüket 2003-ban már kedvezményesen fordíthassák beruházásokra.

A mikro- és kisvállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében indokolt mind a személyi jövedelemadóban, mind pedig a társasági adóban meglévő kedvezményt kiterjeszteni. A kedvezmény vonatkozna a szellemi termékre, például szoftvertermékek beszerzésére, valamint az ingatlanfelújítás, -bővítés, -rendeltetésváltozás, -átalakítás adóévi költségére is.

Az általános forgalmi adó esetében a harmonizációs kötelezettségek teljesítésén túl a visszaigénylés rendszere is változtatásra szorul, miután sok kritika érte. A túlzott szigor leépítése fokozatosan történhet meg. Ennek első lépése az, hogy jövőre nem kell két, egymást követő negatív időszak ahhoz, hogy valaki visszaigényelhesse a neki visszajáró adót, és a megszűnő adóalanyok is visszakérhetik a nekik járó áfát.

A kormányprogramban meghatározott célkitűzés szerint az adóigazgatásra, ezen belül az APEH-re vonatkozó szabályozást úgy kell átalakítani, hogy a jövőben az adókötelezettségek számonkérése során kizárólag szakmai szempontok érvényesülhessenek, és a vállalkozásoknak ne kelljen rettegniük a politikának az APEH-ellenőrzéseken keresztül végrehajtott bosszújától sem. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései is ezt készítik elő.

Ugyancsak az adminisztráció csökkentése érdekében szerepel a számviteli törvény módosításai között az a javaslat, amely tartalmazza a nyilvántartásba vett, regisztrált mérlegképes könyvelők alkalmazási kötelezettsége tekintetében előírt 5 millió forintos éves nettó árbevételi értékhatár 10 millió forintra történő felemelését. Magyarán: ezen értékhatár alatt nem lesz kötelező 2003. január 1-jétől regisztrált mérlegképes könyvelő alkalmazása.

A foglalkoztatók tételes egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége 2003-ban jelentősen csökken, a jelenlegi 4500 forint/fő/hóról 3450 forint/fő/hó összegre. Már a 2003. évre vonatkozóan is az élőmunka terheinek csökkenése kedvező hatással lehet a foglalkoztatásra, a korszerűbb foglalkoztatási formák elterjedésére. E fizetési kötelezettség csökkentése, majd megszüntetése a következő három évben fog megtörténni. Úgy, ahogy ezt a kormányprogramban elhatároztuk, és a tisztelt Ház ezt a kormányprogramot megszavazta, 2006-ig teljesen megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A bérterheknek ez a fajta csökkentése elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások számára lesz hasznos. A 35 százalékos személyi jövedelemadó-terhet viselő osztalékalap után 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége a javaslat szerint szintén megszűnik.

Végül, de nem utolsósorban 2003-ban végre folytatódik az 1997-ben nagy társadalmi egyetértéssel kidolgozott és elfogadott nyugdíjreform, amelyet az előző kormány működése alatt leállított, veszélyeztetve a mai tagdíjfizető és jövőbeni nyugdíjasok várható járadékát. A nem magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége a jelenlegi 8 százalékról 8,5 százalékra nő, de e járulékemelést kompenzálja a munkavállalói járulék 1,5 százalékról 1 százalékra való mérséklése. A magán-nyugdíjpénztári tagok a jelenlegi 6 százalék helyett 8 százalékos tagdíj fizetésére lesznek kötelezettek, de a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a jelenlegi 2 százalékos nyugdíjjárulék mértéke helyett csak 0,5 százalékos mértékű járulékot fizetnek. A tagdíj emelésére az előző kormányzati ciklusban nem került sor. A jelenlegi emeléssel helyreállnak az eredeti feltételek, a pénztártagok felhalmozása után a nyugdíjazáskor megállapított ellátások mértéke már összhangban lesz az eredeti elképzelésekkel, és a javaslat értelmében nőni fog. A módosítás több mint 2 millió jelenlegi és jövőbeni pénztártag megtakarítását, majdani nyugellátását érinti kedvezően. Így a legfontosabb cél, visszaállás a nyugdíjreform eredeti feltételeihez, teljesülni fog.

Tisztelt Ház! A kormányprogram 2006-ig tetemes adócsökkentést irányoz elő. Ez természetesen több lépcsőben fog történni. Ennek megfelelően az adócsökkentés első éve a 2003-as esztendő lesz.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 112 2002.10.02. 2:06  19-293

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Azért jelentkeztem szólásra, mert több hozzászólás is foglalkozott a munkajövedelmekkel és a tőkejövedelmekkel, és úgy gondoltam, hogy nem árt, ha ezen a téren tiszta vizet öntünk némileg a pohárba.

Először kezdjük talán a munkajövedelmekkel! Én ellenzéki képviselőként is úgy láttam, hogy az adórendszer túl bonyolult volt az elmúlt négy évben ahhoz, hogy a kormánypárti képviselők és államtitkárok ezt megértsék. Úgy látom, az eltelt idő nem volt elég ahhoz, hogy észrevegyék, hogy az adójóváírás, a kulcsok, a sávhatárok és még három-négy változó hat a nettó keresetekre, és kár ebből egyet kivenni és azon lovagolni. De hogy ne terhelésekről beszéljek, hanem úgy mondjam, hogy Tállai képviselő úr is értse, akkor egyszerűbben fogalmazok: a nettó keresetek augusztustól januárra, tehát a Medgyessy-kormány adóintézkedéseinek köszönhetően a minimálbér esetében 6000 forinttal fog nőni; mondjuk, 110 ezer forintos bruttó kereset esetében több mint 9000 forinttal fognak nőni, 130 ezer forint bruttó fizetés esetében is több mint 7600 forinttal fognak nőni, és hogy még egyszerűbben mondjam: ennyivel több fog a zsebben maradni. Ha ez nem érdemi csökkentés, akkor nem tudom, hogy mi az.

Ami pedig a tőkejövedelmeket illeti, itt a részvényesekről van szó, és ne felejtsük el, hogy ez majdnem 1 millió ember Magyarországon! Azt se felejtsük el, hogy a munkajövedelmek területén az szja-csökkentés kedvezően érint majdnem 3 millió embert! Ha ehhez hozzávesszük azt a majdnem 1 millió embert, akkor szerintem az arányok rendben vannak. De még tovább megyek. Annak az 1 millió embernek jó része alkalmazott és bérből és fizetésből élő. Mellette van még valamennyi részvénye is. Nem látom be annak az okát, hogy miért ne lehetne rajtuk is segíteni, mert szerintem az egy örvendetes jelenség, hogy a bérből és fizetésből élő emberek egy részének már részvényeik is és ebből származó jövedelmeik is vannak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Istenem, ha lassan is, az ország polgárosodik, még ha önök ezt nem is mindig veszik észre.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 206 2002.10.02. 1:55  19-293

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Sokadszor hallottam a mai ülésen hozzászólását, amely tárgyi tévedéseken alapult. Úgy gondoltam, hogy miután sokadszorra mondta el, most már illene hozzászólnom, és helyére tennem néhány dolgot.

Örülök annak, hogy ön olvas újságot, ez tájékozottságra és pallérozott elmére vall. De engedje meg nekem azt a kifogást, ha már egyszer egy több mint egy héttel ezelőtt megjelent újságcikkre hivatkozik, vesse már össze a beterjesztett törvényjavaslattal. Annál is inkább, mert szeptember 24-én az újságok még azt a változatot pontosan, részleteiben nem ismerhették, amit önök tárgyaltak később.

Én is olvasok újságokat, és tudom jól, hogy az adótörvényekkel kapcsolatban, adott esetben még szakújságírók is, néhány részinformációból nagyon sok téves következtetést vontak le. Úgyhogy az a kérésem, inkább a törvényjavaslatból, semmint hetekkel ezelőtti újságcikkekből induljon ki.

Ami pedig a magánnyugdíjpénztárakat illeti, igen, azon is el kellene gondolkodni, vajon mi okozhatta azt, hogy a magánnyugdíjpénztárak lényegesen kedvezőtlenebb adatokat produkáltak az önök kormányzása idején, mint azt megelőzően. Ennek egy oka van, hogy önök durván beleavatkoztak abba a nyugdíjreformba, amit az előző Országgyűlés, a '94 és '98 közötti Országgyűlés hagyott jóvá. (Révész Máriusz közbeszól.) Ha ezt nem tették volna meg, akkor a magánnyugdíjpénztárak hozama és egyáltalán helyzete talán jobb lenne.

Nem egyszerűen a magánnyugdíjpénztárakról van szó, hanem az embereknek a magánnyugdíjpénztárak által kezelt járadékáról és majdani nyugdíjalapjáról van szó. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miért kötelező?) Pontosan ez az, felelősséggel tartozva a jövőnek, ami miatt mi visszaállítjuk a nyugdíjreform eredeti feltételeit. Vizsgálja meg egy vagy két év múlva, hogy vajon a magán-nyugdíjpénztári hozamok hogyan fognak alakulni! (Révész Máriusz: Nem avatkoztunk bele.)

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 222 2002.10.02. 2:16  19-293

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Megint foglalkozni kell néhány tévedéssel és téveszmével. Kezdjük először is a reálbérek alakulásával!

Egyetértek ugyan abban Révész Máriusz képviselőtársammal, hogy ragaszkodni kell a reálbér növekedéséhez, abban viszont nem, hogy a reálbér-növekedést bármi veszély fenyegetné. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy csak az adótörvények változása - persze feltéve, hogy a parlament és Révész Máriusz képviselőtársam ezt meg fogja szavazni - abban az esetben is garantálja a reálbérek növekedését, ha ad absurdum egyetlen forint fizetésemelést se kapnának a dolgozók, és ez így igaz egészen 140 ezer forint bruttó havi fizetésig. 140 ezer forint bruttó havi fizetésig mindenhol meghaladja a nettó kereset növekedése augusztushoz képest januárra a 7 százalékot, van, ahol a 16 százalékot is majdnem eléri a keresetek növekedése csak az adóváltozások miatt - ez az egyik tény -, és az afölötti sávban, ha van egy minimális béremelés, akkor már a reálkereseteket az afölötti sávokban is tudtuk biztosítani.

Ez az igazság. Ha a Fidesz kormánya egyetlenegyszer tudott volna produkálni egy olyan adócsökkentést, amely önmagában garantálta volna az emberek 80 százalékának a reálbéremelését - mert a kereseti adatok alapján jelenleg az emberek 80 százalékának a fizetése nem haladja meg a 140 ezer forintot -, akkor érteném a kritikai észrevételét.

Röviden még a magánnyugdíjpénztárakról; a befizetések elmaradása bizony csökkenti a hozamot, de persze ehhez még kellett más is, ehhez szintén önök járultak hozzá azokkal az intézkedésekkel, amelyek például a tőzsdeindexet a mélypontra vitték, és valamennyi befektetést (Révész Máriusz közbeszól.), köztük a magán-nyugdíjpénztári befektetéseket is részben elértéktelenítették. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Még egy megjegyzés, képviselőtársam: furcsának tartom, hogy éppen egy magát polgári pártnak valló frakció részéről érkezik olyan kifogás, amely egyébként a tőzsdei árfolyamnyereség adójának az eltörlését kifogásolja. Őszintén szólva ezt nem értem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 242 2002.10.02. 1:23  19-293

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy néhány ellenzéki képviselőtársunk gondolkodását két szokatlan dolog megzavarta.

Az egyik szokatlan, bár örvendetes dolog, hogy van egy kormány, ez történetesen a Medgyessy-kormány, amelyik néhány hónap leforgása alatt kétszer csökkent adót - egyszer szeptember 1-jén és egyszer január 1-jén -, és néhány ellenzéki képviselőtársamnak nehézséget okoz ennek összesített hatásainak a kiszámítása.

A másik szokatlan dolog, ami, úgy látom, megzavarta az ellenzéki képviselők egy részét, az pedig az, hogy szokatlan módon ez a törvényjavaslat egy tekintetben, a személyi jövedelemadó törvény tekintetében két évre tartalmaz törvényi előírásokat. Nem tervet, nem szándékokat: törvényi előírásokat, kedves Révész Máriusz képviselőtársam. Magyarán a 2003-as adótábla mellett - ha az Országgyűlés és önök is megszavazzák - már a 2004-es adótáblát is megszavazzuk. Nem terveket szavazunk meg, hanem törvényeket. Az Országgyűlés döntését követően 2004-ben 18 százalékosak, 26 százalékosak és 38 százalékosak lesznek az adókulcsok a mostani 20, 30 és 40 százalék helyett.

Képviselőtársamnak mondom: elhiszem, hogy szokatlan dolog adótörvényt vagy adótörvénynek egy részét két évre előre törvényben rögzíteni, de mi vettük magunknak ezt a bátorságot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 258 2002.10.02. 2:08  19-293

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Ezen a késői órán a vita kezd lassan szakmaivá válni, legalább részben, és ennek szívből örülök. S ha már itt az elosztásról beszélünk, picit szakmailag próbáljuk meg ezt a képet árnyalni!

A statisztika többféle számmal dolgozik. Mindegyik számnak megvan a maga jelentősége, és nem mindegy, hogy melyik számot milyen összefüggésben értelmezzük. Van egyszer jövedelemcentralizáció, ami az állam összes bevételeit nézi a GDP-hez képest. Ez az egyik szám, amit szoktak használni.

A másik az újraelosztás mértéke, ami az állam kiadásait nézi meg a GDP-hez képest. Mind a kettő nagyon jól használható bizonyos dolgokra, de ha az adókat nézzük, akkor pontosabb azt idézni, ha az állam adóbevételeit nézzük meg a GDP-hez képest. Ugyanis az összes bevételben, és így részben az ebből finanszírozott kiadásokban benne vannak olyan, nem adó jellegű állami bevételek is, például kamatbevételek, az állami vállalatok nyereségei, amelyek például, ha csökkennek, mondjuk, az állam kamatbevételei csökkennek, akkor az újraelosztás száma valóban csökkenést mutat. És ez akkor is bekövetkezhet, ha egyébként az adók aránya a GDP-hez képest megemelkedik, tisztelt képviselőtársaim.

Most, amikor az adótörvényekről beszélünk, érdemes ezeket a számokat, pontosabban azt a mutatót nézni, ami az összes adóbevétel - tehát nem kamatbevétel, nem állami vállalatok nyeresége - arányát mutatja a GDP-hez képest. Itt 2002-re nézve legfeljebb becsléseink lehetnek. Feltételezem, hogy ez sem fog túlságosan alakulni, de részben azért, mert a GDP bizony csökkent, pontosabban a növekedés folyamatosan lassult, részben azért, mert az adóelemek egy része folyamatos emelkedést mutatott, bizony az összes adóbevétel aránya a GDP-hez képest az önök kormányzása idején egyes években nőtt, és az elmúlt évben legfeljebb azt a szintet érte el, mint ahogy kezdték a kormányzást, de csökkenést semmiképpen nem mutatott.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 114 2002.10.03. 14:57  113-225

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ellentmondásos, de örömteli helyzetben érzem magam, ugyanis egy új adónem bevezetését rögzítő törvényjavaslatot kell előterjesztenem a Medgyessy-kormány nevében, és ez általában nem népszerű dolog. Mégis jó szívvel tehetem ezt, mert ezzel végre megoldásra talál egy nehéz helyzetben tevékenykedő vállalkozói kör problémája.

Az új adónem, az eva bevezetése azt célozza meg, hogy a feleslegesen nagy adminisztrációs kötelezettségekkel küszködő, a különböző szabályzórendszerekben elvesző kisvállalkozások mérsékelt, elviselhető és kiszámítható mértékű adót fizessenek. Sok év elmaradását pótolja a törvényjavaslat, aminek elfogadásával a tisztelt Ház megteremtheti azt a feltételrendszert és működési környezetet, amely biztonságot és nyugalmat teremt az esélyegyenlőséget csak hírből ismerő vállalkozói rétegnek.

Köztudott, hogy a magyar vállalkozók között igen nagy számban vannak kényszervállalkozók. Évekkel ezelőtt egyéni vállalkozások, kisvállalkozások egész sora csak azért jött létre, mert munkahelyek szűntek meg, mert sok munkaadó a magas adó- és közterhek miatt csak olyan feltétellel volt hajlandó alkalmazottait tovább foglalkoztatni, ha egyéni vagy kisvállalkozóként köthet velük szerződést.

Az induló kisvállalkozások egy része bizonyára sikeres lett, nagyobb részük azonban évek múltán is kicsi maradt, bevétele, létszáma alig vagy csak kismértékben nőtt. Tényleges támogatást az előző ciklus alatt, a látványos kampánnyal beharangozott Széchenyi-terv ellenére is csak elenyészően kevesen kaphattak. Lehetőségük a gazdasági felzárkózásra így csekély volt, esélyeik az EU-csatlakozással tovább romolhatnak.

A Medgyessy-kormány az első, amely kimondta és programjában célul tűzte ki, hogy kiáll a kisvállalkozók mellett, és első lépésként csökkenti adóterheiket, és mérsékli adminisztrációs kötelezettségeiket. A kormány ezért dolgozott ki külön törvényjavaslatot a legkisebb vállalkozást érintő új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó, más néven az eva 2003. évi bevezetésére.

Nemcsak a többféle adónemet kiváltó, az adminisztrációt is csökkentő új adónemre vonatkozó elképzelés teljesen új. Újdonság az is, hogy a kormány a törvényjavaslatot még munkaanyag formájában társadalmi vitára bocsátotta. Az utóbbi években nem volt arra példa, hogy adóra vonatkozó vagy más törvénytervezetet a kormány feltegyen a honlapjára, hogy megvitassa, egyeztesse a különböző érdekképviseletekkel, vállalkozók széles körével, hogy a részletes szabályok kidolgozásakor ilyen mértékben figyelembe is vegye az egyeztetések során felmerült valamennyi véleményt. Voltak persze észrevételek, kifogások, zömmel az ellenzék oldaláról, amelyeket a kormány nem vehetett figyelembe.

A jogosultsági kör további kibővítésével, az eva választási feltételrendszerének felpuhításával ugyan valóban még több vállalkozás választhatná ezt az adózási lehetőséget, de ebben az esetben az eredeti cél veszett volna el, nevezetesen, hogy a legkisebb vállalkozók terhein enyhítsen, az ő versenyképességükön javítson a törvényjavaslat.

A kormány világossá akarja tenni, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó törvényjavaslattal nem általában, differenciálás nélkül minden vállalkozásnak, hanem kiemelten azon legkisebb vállalkozóknak kíván segítő kezet nyújtani, amelyek nehezebben igazodnak el a jogszabályok rendszerében, megadva ezzel számukra az esélyt, hogy az EU-csatlakozásig hátralévő időben megerősödhessenek és felzárkózhassanak.

Az új adózási lehetőség, az eva több százezer vállalkozás számára nyújt - választható módon - kiszámítható feltételeket, a jövőbeni fejlődést előmozdító, méltányos adózási lehetőségeket. Az elmúlt időszakban az ellenzék többször érvelt azzal, hogy az eva választásának szigorú feltételrendszere miatt csak néhány ezer vállalkozó tudja, illetve fogja választani az evát. Éppen a széles körű társadalmi egyeztetés, az elmúlt hónapokban a legkülönbözőbb érdekképviseletekkel, vállalkozói körökkel történő megbeszélés ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Az persze lehetséges, hogy a szóba jöhető több százezer vállalkozás egy része óvatosságból jövőre még nem választja az evát. Ennek oka az lehet, hogy a magyar kisvállalkozók eddig azt szokták meg, hogy gyanakvással kell fogadniuk a kormány újabb és újabb adóelképzeléseit. Az első év tapasztalatai azonban bizonyára ezen vállalkozásokat is meggyőzik majd az új adózási lehetőség előnyeiről.

Nézzük tehát, hogy mit tartalmaz pontosan az előttünk fekvő törvényjavaslat! Az eva az adminisztráció egyszerűsítése és az adóterhek mérséklése érdekében egy sor, korábban fizetendő adónemet vált ki. Így kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót vagy a vállalkozói átalányadót, kiváltja a cégautóadót és az általános forgalmi adót. Társas vállalkozás esetében kiváltja a társasági adót, az osztalék utáni személyi jövedelemadót, a cégautóadót és az általános forgalmi adót.

Az eva választására jogosultak a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a szövetkezetek, az ügyvédi irodák, a szabadalmi ügyvivői irodák, a végrehajtó irodák és az erdőbirtokossági társulatok.

Szintén választhatják az eva szerinti adózást a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók, így például azok a magánszemélyek, akik tevékenységüket egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzik, ideértve például az orvosokat és az egyéb egészségügyi vállalkozókat is, továbbá az ügyvédeket, a közjegyzőket, és még sorolhatnám.

A törvényjavaslat részletesen meghatározza az eva választásának feltételeit. Ezek közül a fontosabbak:

A választás adóévében és az azt megelőző adóévben az adózó általános forgalmi adóval számított bevétele a 15 millió forintot nem haladhatja meg. Az adózó folyamatosan, változatlan szervezeti formában működik a választás naptári évében és az azt megelőző adóévben. A szoros tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozások egymás közötti ügyleteinek kezelése érdekében a törvényjavaslat követelményeket is támaszt.

 

 

(14.20)

 

Így például az egyéni vállalkozó csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik - az egyéni vállalkozó -, nem választja az evaalanyiságot.

A társas vállalkozások akkor választhatják az eva szerinti adózást, ha más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkeznek részesedéssel, kivéve az értékpapírt. Egyes, speciális nyilvántartások vezetését igénylő tevékenységek esetében az eva nem választható, például a jövedéki adóról, és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységek esetében.

A következő adóévre vonatkozóan az adóalanyiság választását december 1-jétől 20-áig kell bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentést minden évben meg kell ismételni, ha a következő adóévben az adóalany továbbra is az eva szerint kíván adózni. A 2003. adóévre vonatkozó bejelentést ennek megfelelően 2002. december 1-je és 20-a között lehet megtenni.

Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva néhány korrekciós tétellel. Az eva mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka. Az adóadminisztrációs terhek csökkentése érdekében az evaalanyok évente csak egyszer kötelesek adóbevallást benyújtani, és evát fizetni. A bevallás és megfizetés határideje a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő, más adóalanyok esetében az adóévet követő év február 15-e.

Az előzetes elképzeléseknek, így különösen az adminisztrációs terhek tervezett csökkentésének megfelelően, az eva választása az adózó számára a nyilvántartási rendszer egyszerűsítését eredményezi. Az egyéni vállalkozók ennek megfelelően bevételi nyilvántartást vezetnek, a közkereseti társaság, betéti társaság esetében választási lehetőség kínálkozik: vagy bevételi nyilvántartást, vagy a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelre vonatkozó előírásai szerinti nyilvántartást vezetnek. Más evaalanyok pedig a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelre vonatkozó előírásai szerint vezetik nyilvántartásaikat. Esetükben a nyilvántartási rendszer azzal egyszerűsödik, hogy négy adónem - társasági adó, személyi jövedelemadó, cégautóadó, általános fogalmi adó - helyett csak egyről, az eváról kell nyilvántartást vezetniük.

A felhalmozott eredménytartalékra vonatkozó szabályok a következőek. A bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság, betéti társaság a vagyonnövekmény likvid része után fizet 20 százalékos mértékű adót, tehát a tárgyi eszközök után nem. Az adót három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni, és az adóalapot százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Az adófizetés elkerülhető, ha a közkereseti társaság, a betéti társaság azt választja, hogy adóalanyként is a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezeti könyveit.

Jogi személy, például a korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet vagy például az ügyvédi irodák esetében az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalék, jóváhagyott osztalék alapján csak akkor kell adót fizetni, amikor ténylegesen kivonás történik. Ezt folyamatos, a számviteli szabályoknak megfelelő vagyonnyilvántartás teszi lehetővé.

Az eva szerint adózó vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése nem valósulhatna meg teljes mértékben a helyi iparűzési adó szabályainak módosítása nélkül. Az iparűzési adó alapjának általános szabályok szerinti kiszámításához ugyanis továbbra is szükség lenne a vonatkozó költségszámlák gyűjtésére. Ezért az iparűzési adó alapja az érintett körben az eva alapjának 50 százalékában is meghatározható, amennyiben az adózó élni kíván ezzel a lehetőséggel.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza a társadalombiztosítási járulékok, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás szabályainak az evával összefüggésben szükségessé vált módosításait is. Ennek megfelelően az evát választó főállású egyéni vállalkozók a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után kötelesek a járulékfizetésre. Az eva választásával egyidejűleg azonban a vállalkozó nyilatkozhat arról, hogy a minimálbérnél magasabb összegű járulékot fizet. A nyilatkozatban foglalt emelt összegű kötelezettség az adóévre szól.

A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az evaalap 10 százaléka után köteles a járulékfizetésre. A tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség ugyanolyan feltételekkel terheli az evát választó egyéni vállalkozókat, mint egyébként a személyi jövedelemadó rendszerében adózókat. Ennek összege azonban az idei 4500 forintról 2003-ban 3450 forintra csökken, ezzel is hozzájárulva a kisvállalkozásokat érintő terhek enyhítéséhez.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Medgyessy-kormány komolyan gondolja az érdekegyeztetést, nem legyőzni akarja vitapartnereit, hanem meggyőzni, és megegyezni törekszik velük. Ezért a most a parlament elé benyújtott javaslat bírja a leginkább érintettek, a vállalkozók egyetértését. Kölcsönös kompromisszumokkal kialakultak az egyszerűsített vállalkozói adó legfőbb paraméterei, ami 15 millió forint árbevételig több százezer vállalkozó számára kínál majd választási lehetőséget; nem kényszert, ismétlem: lehetőséget. Lehetőséget arra, hogy kiszámítható, átlátható, egyszerű adózási, könyvelési feltételek mellett folytassa tevékenységét; fejlődjön, gyarapodjon, és közülük minél többen, minél hamarabb nőjék ki a megerősödésükhöz számukra most biztosított lehetőséget. Ezért kérem, hogy igenlő szavazatukkal járuljanak hozzá a javaslat elfogadásához.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 224 2002.10.03. 3:28  113-225

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Markáns szemléletkülönbség volt a mai vitában kormánypárti és ellenzéki képviselők között, sőt némi markáns szemléletkülönbséget véltem felfedezni ellenzéki képviselőtársaim korábbi és mai megnyilatkozásai között, tekintettel arra, hogy valóban példátlan egyeztetési folyamat előzte meg a törvényjavaslat benyújtását, hiszen számos szakértői és ellenzéki vélemény is eljutott hozzánk még abban a fázisban, amikor ezek az egyeztetések folytak. Az akkor megfogalmazott ellenzéki észrevételek elsősorban a törvényjavaslat akkori állapotának megfelelő merevségét, szigorúságát kifogásolták, és amennyire lehetett, a szakmai észrevételeket figyelembe vettük, a törvényjavaslat benyújtása már ezeket a kompromisszumokat tükrözi.

Itt viszont egy egészen más nézetrendszerrel találkoztunk. A benyújtott törvényjavaslatból szinte kivétel nélkül ellenzéki képviselőtársaink - hibásan egyébként - azt olvasták ki, hogy ez a törvényjavaslat, ha elfogadja az Országgyűlés, nem lesz másra alkalmas, mint az adó elkerülésére. Nos, ezen a ponton valóban markáns szemléletkülönbség volt kormánypárti és ellenzéki hozzászólások között, és a kormány nevében is azt tudom mondani, nekünk az az álláspontunk, az a szemléletmódunk, hogy nem tekintjük a vállalkozókat potenciális adócsalónak. Mi ebből indulunk ki. Főleg nem tekintjük potenciális adócsalóknak azokat a kisvállalkozókat, akik eddig önerejükből nem tudtak ötről a hatra jutni. Ez a törvényjavaslat, ha az Országgyűlés elfogadja, az ő életüket teszi egyszerűbbé, könnyebbé az adózás szempontjából, sok esetben mértékében pedig kedvezőbbé.

A vitában elhangzott néhány olyan téves számadat, hogy kinek éri meg az egyszerűsített vállalkozói adót választani. Nagyon alacsony költséghányadot fogalmaztak meg, néhányan kritikus hozzászólást megengedve maguknak. Valójában, ha az eddigi, nyilvánosságra hozott szakértői véleményeket, adó-tanácsadói véleményeket figyelembe vesszük, akkor nem 20-30 százalék, hanem 60-70 százalék az a költséghányad, ameddig érdemes a számítások szerint az egyszerűsített vállalkozói adót választani.

Én viszont továbbmegyek, hiszen nemcsak az adó mértékéről, hanem az adminisztráció, a könyvelés egyszerűsödéséről is szó van. Én úgy gondolom, hogy akiknek papíron nem feltétlenül éri meg az egyszerűsített vállalkozói adót választani, azok közül is sok vállalkozónak vonzó lesz az az egyszerűsített nyilvántartás, amely a törvényjavaslat elfogadása esetén az ő esetükben is lehetővé válik.

Összegezve tehát, remélem, hogy a későbbiekben a szakmai észrevételeket tudjuk hasznosítani. Minden ellenzéki képviselőtársamat kérem, ha őszintén aggódik, hogy a törvényjavaslatban sok a kiskapu, tegyen olyan módosító indítványokat, amelyekkel ezek a kiskapuk, vélt kiskapuk bezárhatók, anélkül, hogy az eredeti cél, a kisvállalkozók támogatása sérülne. Amennyiben ilyen javaslat érkezik hozzánk, mi ezt érdemben mérlegelni, adott esetben támogatni is fogjuk. Mindenkit erre kérek, és még egyszer kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 134 2002.10.24. 1:48  129-138

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A Dunaferr cégcsoport jelenleg kritikus gazdálkodási és pénzügyi helyzetben van. Meg kell jegyeznem, hogy ezért a kritikus helyzetért nem a Medgyessy-kormányt terheli a felelősség. Nyilván senki nem gondolja, hogy néhány hónap alatt került ez a nagy cég ennyire kritikus gazdasági, pénzügyi helyzetbe. Ezért szükségessé vált egy stabilizációs és fejlesztési program kidolgozása. A társaság vezetése és az ÁPV Rt. részéről meghozható intézkedésen túlmenően kormányzati döntések meghozatalára is szükség van. Ez folyamatban van. A kormány még ebben az évben át kívánja tekinteni a társaság érdekében szükséges intézkedéseket.

A válságkezelés szociális és regionális oldalról kiegyensúlyozott végrehajtása megítélésünk szerint reálisan elérhető cél. Egy ilyen programmal elérhető, hogy munkahelyteremtést is megvalósíthatunk amellett, hogy természetesen a Dunaferr gazdálkodását racionalizálni kell. Ennek a programnak természetesen feltételei vannak, többek közt az egyik feltétel egy nemzetközi színvonalú foglalkoztatási társaság beindítása, amelynek működése állami, esetleg EU-s forrást is igényel. De egy ilyen program segítségével a kormányzati célon túlmenően a régióban mintegy 2500 új munkahely megteremtését is elő tudjuk segíteni, és mindez aktívan hozzájárulhat a Dunaferr stabilizációs programja kapcsán felszabaduló munkaerő felszívásához, illetve a térség hosszú távú gazdasági perspektívájának fellendítéséhez.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 138 2002.10.24. 0:38  129-138

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látom, olyan nagy vita nincs közöttünk. Egy piacgazdaságban természetes, hogy cégek nehéz helyzetbe kerülnek, adott esetben megszűnnek, vagy leépítésekre kerül sor, és az is természetes, hogy aktív foglalkoztatáspolitikával ennek hátrányait ellensúlyozni lehet. Ebben az esetben pontosan ez a célunk, és remélem, hogy amikor a kormányprogram ezzel kapcsolatban nyilvánossá válik, ön is megismerheti a részleteket, akkor úgy ítéli meg ön is, hogy a körülményekhez képest megnyugtató módon fogjuk elősegíteni ennek a térségnek a megfelelő foglalkoztatottsági színvonalát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 150 2002.10.24. 2:18  147-152

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! A kérdéseire a következő válaszokat adom, de mielőtt ezt megtenném, engedje meg, hogy egy-két szót szóljak a Magyar Posta helyzetéről, annál is inkább, mert a Magyar Posta valóban nincs könnyű helyzetben, az üzemi veszteség már 2001-ben is tetemes, 4,5 milliárd forintos volt. A 2002-es veszteség várhatóan, amennyire ezt az első féléves mérlegek alapján meg tudjuk ítélni, mintegy 6,5 milliárd forintra fog rúgni.

Ezek után engedje meg, hogy megpróbáljak röviden válaszolni a feltett kérdéseire. Milyen módon kívánjuk megállítani az állami pénzek szórását? Akármilyen meglepő is, legelőször azzal, hogy egy komoly tervező gyakorlatot kívánunk bevezetni a Magyar Postában, akármilyen meglepő is, 2001-ben és 2002-ben a Magyar Posta elfogadott üzleti tervvel csak júniustól, az év felétől rendelkezett, és ez szerintem példátlan. Az új vezetés elsődleges céljának tekintette, hogy a 2003. évi üzleti tervet 2004. évi kitekintéssel már 2002 októberében az igazgatóság elé terjessze. Hatástanulmányok és belső szakmai egyeztetések eredményeképpen azok a már elindított megrendelések leállításra kerültek, amelyeknek felhasználóival a társaság nem rendelkezett szerződésekkel, mert erre is bőven van példa.

Felszámolja-e a Posta a felesleges üzletágakat? Mivel elmondtam, hogy az ez évi várható veszteség mekkora lesz, ebből sajnos következik, hogy erre szükség lesz.

 

 

(12.40)

 

Ennek következtében a Magyar Posta Rt. a sporttevékenységek szponzorálásától is el kell hogy álljon, valamint a veszteséges leányvállalatok tőkepótlását, finanszírozási igényeit tovább kell viselnie. Ezért megindult a leányvállalatok közül a Tetra, a Hírép és a Logért végelszámolása, a múlt héten pedig nyilvános pályázat keretében elkezdődött az utazási iroda értékesítése is. Ezekre a lépésekre sajnos szükség van.

Végezetül sajnos röviden tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy a Fidesz kifizette-e a tartozásait: mind a mai napig nem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 181 2002.10.24. 8:49  180-182

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A 2001. év költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadása előtt már csak nagyon röviden reagálnék a vitában érintett néhány kérdésre. Kitérnék egy-két gazdaságpolitikai vetületre, szólnék néhány szót a vita során is hangsúllyal kezelt 2001. és 2002. évi költségvetési törvény 2002-re vonatkozó egyes előirányzatainak módosításairól, és ismertetném a kormány által is támogatásra javasolt módosító indítványokat.

Az általános vitában felszólalók több esetben érintették a gazdasági folyamatok alakulását. A legnagyobb vita az előző kormány gazdaságpolitikájának értékelésében, de főként a következő évekre kivetített hatásának megítélésében volt. Engedjék meg, hogy magam is néhány gondolat erejéig visszatérjek ide, mert e folyamatok értékelése alapvető fontosságú, elsősorban a további évekre alkalmazható gazdaságpolitika alakításában.

Mint korábban is kiemeltem, egyes gazdasági folyamatok előzetes feltételezettől való eltérése külső, de sajnálatos módon igen hangsúlyosan belső okokra is visszavezethető. Ilyen volt többek között a sávszélesítés utáni forintfelértékelődés is, ami pontosan olyan időszakban következett be, amikor fő kereskedelmi partnereink importkereslete egyébként is gyengülő volt. Ez akkor is így van, ha az árfolyamrendszer megváltoztatása önmagában helyes lépésnek tekinthető.

További fontos és elgondolkodtató tény, hogy a beruházások szerény növekedésén belül az igazi vállalkozói beruházások visszaestek. Sajnos, nem valósult meg tehát az az elképzelés, hogy az állami finanszírozás növelése majd a magántőke jelentősebb bevonását fogja eredményezni.

Pontosan a beruházások ilyen alakulása miatt fontos annak egyértelmű tisztázása is, hogyan alakult valójában az államháztartás egyensúlya. Ugyanis egy várhatóan megkezdődő fellendüléshez a magyar gazdaság csak úgy tud csatlakozni, ha a vállalkozói beruházások növekvő hiteligényei jórészt belföldről biztosíthatók. A megtakarítási hajlandóság tapasztalt csökkenése mellett ez csak akkor következhet be, ha az állam nem növeli, hanem csökkenti saját finanszírozási szükségletét. Ezért jelentené önmagunk becsapását, ha a folyamatok elemzésekor nem vennénk figyelembe azokat az elemeket, amelyeket most kifejtettem, az államháztartás helyzetét illetően pedig azt hangoztatnánk - mint tette azt több ellenzéki képviselő is -, hogy 2001-ben az államháztartás hiánya a GDP-hez mérten csökkent, sőt a csökkenés még a tervezettnél is nagyobb volt.

A valóság ennek pont az ellenkezője. Tudjuk, hogy valójában az EU-ban alkalmazott metodika szerint a hiány már 2001-ben is növekvő volt. Továbbá figyelembe kell venni, hogy az előző kormány 2001 végén jelentős összegű költségvetési előirányzatot osztott fel, amelynek elköltésére 2002-ben került sor, vagyis az ez évi törvényi előirányzaton felüli kiadásokat növeli. Azaz ha a hiány számításánál figyelembe vesszük a 2000 végén letéti számlára kihelyezett 94,5 milliárd forintot, továbbá az előző kormány év végi kötelezettségvállalásaként hátrahagyott mintegy 160 milliárd forintnyi összeget, a GDP-arányos államháztartási hiány a bemutatott 3,1 százalék helyett 1,7 százalékponttal növekedve 4,8 százalékra teljesült volna. Itt meg kell jegyeznem, hogy ideje áttérnünk a korrekt számolási módszerekre.

 

(14.30)

 

Nemcsak azért, mert az EU-ban ez így szokásos, hanem amikor a magyar költségvetés hiányáról beszélünk, akkor valamennyi állami kiadást közvetve vagy közvetlenül figyelembe kell venni. Ezzel számolva a helyes módszertan alapján az államháztartás hiánya valójában a GDP 5,6 százaléka.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mint ismert önök előtt, a zárszámadási törvénytervezetben módosításra került a 2001. és a 2002. évi költségvetési törvény 2002. évi előirányzatainak egy része is. A törvényjavaslatnak a kétéves költségvetési törvényt módosító részei közül a legjelentősebb és a legtöbb kritikát ért paragrafusai az agrárgazdaságra vonatkoznak. Ellentétben számos ellenzéki képviselő véleményével, a módosítás az uniós felkészülésünket szolgálja, ugyanis a jövedelmi, jövedelmezőségi hátrányokat hivatott mérsékelni. Az adósságrendezési program nem tulajdoni formák szerint szelektál, hanem a tartozásállomány megléte, nagysága, vagy az egyéb vállalások szerint, tehát minden agrártermelő részt vehet benne.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni még egyszer az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrző munkáját. Nagyon fontosnak tartom, hogy megállapításaikat tárgyszerűen, szakszerűen úgy fogalmazták meg, hogy rávilágítottak mindazon fontos tennivalóra is, amelyek nagyban hozzájárulnak a pénzügyi munka hitelességének, átláthatóságának javításához, a közpénzek hatékonyabb felhasználásához, az elszámolási fegyelem szigorításához. Kiemelt figyelmet érdemel a zárszámadások már évek óta feltárt azon hiányossága, hogy még mindig nem teljes az államháztartásnak, az állami vagyonnak a mérlege. Ez vitathatatlanul probléma.

Hölgyeim és Uraim! A 2001. évi zárszámadási törvényjavaslat módosító indítványainak szavazásra bocsátása előtt végezetül engedjék meg, hogy a törvényjavaslat szerkezetét követve kiemeljek néhány fontosabb módosító indítványt. A támogatásra javasolt indítványok egyik köre az Állami Számvevőszék vizsgálata során megállapított elszámolási adatokat illeszti be a törvényjavaslatba, illetve jogtechnikai és elszámolási pontosításokat tartalmaz. Támogatjuk ennek megfelelően azt a képviselői indítványt, mely a közfeladatokat ellátó egyházak kiegészítő hozzájárulásainak pontos összegét tartalmazza. A számvevőszéki ellenőrzés eredményeként támogatjuk továbbá a számvevőszéki bizottság módosító indítványát, mely a helyi önkormányzatok elszámolásaival kapcsolatos visszafizetési kötelezettségeket és pótlólagos támogatási igényeket határozza meg.

Az elfogadásra javasolt másik kör a 2002. évi költségvetési törvény módosítását kezdeményezi az Országgyűlés hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosításokkal. Ennek megfelelően elfogadásra javasoljuk azt a képviselői módosító indítványt, amely a megnövekedett méltányossági nyugdíjigények kielégítéséhez szükséges forrást biztosítja.

Végezetül támogatjuk a költségvetési és pénzügyi bizottság azon kapcsolódó módosító javaslatát, mely a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jétől megvalósult 50 százalékos mértékű alapilletmény-növelését kiterjeszti a hitoktatást végzők körére is.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy ezek alapján a kormány részéről támogatni javasolt módosításokkal együtt a 2001. évi zárszámadási törvényt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 183 2002.10.24. 1:20  182-186

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kuvaittal 1994. január 17-én írtuk alá a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Az egyezmény módosítását a Kuvaitban kialakult, a magyar cégek számára hátrányos adóztatási gyakorlat indokolja. A kuvaiti adóhatóság ugyanis - a nemzetközi gyakorlattól eltérő módon - megadóztatta a náluk telephellyel rendelkező magyar vállalatoknak azt a nyereségét is, amely a Kuvaitba történő áruszállításból származik.

Tekintve, hogy Kuvaitban több magyar vállalkozásnak is van befektetése, kezdeményeztük az egyezmény módosítását az említett vitatott kérdés megoldása érdekében. A jegyzőkönyv az aláírást követően megerősítést ír elő, hatálybalépéséhez - tekintettel arra, hogy kizárólagos törvényhozási tárgyat érint - az Országgyűlésnek kell határozatot hoznia.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv megerősítéséről szóló előterjesztés elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 240 2002.10.24. 2:13  223-379

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Font Sándor Képviselőtársam! Két kérdést feszegetett, kezdjük először is a minimálbérrel. Nem tudhatjuk a jelen pillanatban, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban erre vonatkozóan milyen megállapodás születik.

Addig is azért szeretném jelezni, hogy a minimálbér adóterheit 6 ezer forinttal mérsékeltük, ez azt jelenti, hogy ennyivel emelkedett a minimálbéren foglalkoztatottak havi fizetése, és tekintettel arra, hogy a korábban hatályos adórendszerben ez alig valamivel több mint 37 ezer nettó forintot jelentett, az emelkedés több mint 15 százalékos, tehát egy nagyon jelentős fizetésemelést hajtottunk végre, pusztán az adóterhek mérséklésével.

Elsőként felemlegetett kérdésére pedig azt tudom mondani, hogy ha már megnézzük, hogyan alakultak az átlagkeresetek, és hogyan is néz ki ez a legfelső kulcs tekintetében, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy az átlagkereset nem jövőre fog átcsúszni a legmagasabb adókulccsal adózó jövedelmi sávba, ez jelenleg is ott van most. Noha ezért az átlagkeresetért, bár, mondjuk, a száznapos program keretében némi keresetnövelő hatást azért mi is produkáltunk, de az idén hatályos adótábláért nem a Medgyessy-kormány felelős, hanem az Orbán-kormány, amelynek ön kormánypárti képviselője volt.

Tehát, ha ezt problémaként veti fel, hogy az átlagkereset a legmagasabb adókulccsal adózik - legalábbis egy része -, akkor azt el kellett volna mondani tavaly, amikor az idei adótáblát előterjesztették, hogy vigyázzunk, mert ebben az évben az átlagkeresetek egy része bele fog csúszni ebbe a sávba.

Mit tettünk mi? Való igaz, hogy még nem tudtuk egy csapásra megszüntetni ezt a negatív fejezetet, de elkezdtük mérsékelni ezeknek az embereknek az adóterhelését is. Ez egy átlagos keresetű ember esetében eléri a 9 ezer forintot havonta. Belátom, hogy nem annyira sok, mint amennyit szeretnénk, de mégiscsak több annál, mint amennyit önök tettek ebben a kérdésben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 262 2002.10.24. 2:01  223-379

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Örülök, hogy a részletes vitában újra és újra előkerülnek az átlagkeresetek, az az adótábla, amely ehhez a viszonyhoz próbál segítőleg vagy ártólag, valamilyen módon hozzányúlni.

Örülök, hogy szóba került egy régi indítvány, amit többek között jómagam is jegyzek, és nagyon sajnálom, hogy miközben a mostani ellenzék e módosító indítvány megvalósítását követeli, és ezt kéri számon rajtunk, annak idején ezt a módosítványt Tállai képviselőtársam sem fogadta el, ahogy az akkori kormánypárti képviselők, jelenlegi ellenzéki képviselők sem fogadták el. Ha akkor ezt megtették volna, akkor ma közelebb kerültünk volna az áhított célhoz. Ezen a téren korábban önök semmit nem tettek. A helyzet egy szempontból változott: elkezdtünk javítani ezen a helyzeten, hiszen akárhogy csűrjük-csavarjuk a szót, a jövő évi adótábla elkezdi mérsékelni a legmagasabb, most már a legfelső adókulcsban lévő átlagkeresetek adóterhelését is. Eddig ez nem történt meg.

Én azon csodálkozom, hogy ha egyszer mi ezt az első lépést megtettük, akkor miért nem méltányolják, és miért próbálják az összes ígéretünket, ami a kormányprogramban szerepel, a következő évi adótörvényeken számon kérni. Azért 2006-ig van még egy kis idő. A kormányprogram megvalósítását 2006-ig ígértük, az első lépéseket már a jövő évben megtesszük ebben az irányban, így mérsékelni fogjuk az átlagos keresetű emberek adóterhelését is; ez, ha a mostani átlagkeresetekből indulunk ki, több mint 9 ezer forint lesz havonta.

Még egyszer jelzem: lehet, hogy a kívánt célt egy lépcsőben, jövőre nem tudjuk még elérni, de ez mégiscsak egy olyan jelentős adómérséklés, amelyre az önök kormányzása idején az átlagkeresetek szintjén egyszerűen nem volt példa.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 276 2002.10.24. 2:05  223-379

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Tállai Képviselő Úr! Nem én változtam, sőt még a véleményem sem változott, egy kicsit a helyzet változott, és erről elég komoly mértékben tehetnek önök. (Tállai András: Így van!)

Ha összeadja a javaslatainkat anno, hadd hívjam fel a figyelmét, hogy sorozatos javaslatokat tettünk képviselőtársaimmal együtt egyrészt az adók csökkentésére, másrészt a költségvetési kiadások néhány tételének szerintünk kívánatos növelésére. Ha az adócsökkentés mértékét, valamint hogy hányszor tettünk indokolt területeken - egészségügytől kezdve a családi pótlék emeléséig sok javaslatot mondhatnék - javaslatokat, ha hatásában vizsgálva összeadná a számot, elég tetemes összeg jönne ki. Ne felejtse el, hogy önök viszont egyenként elvetették minden egyes javaslatunkat.

Valamennyi javaslatunknál volt egy olyan forrás, amelyet önök rendszeresen nem terveztek be, viszont felette rendelkeztek, ez pedig az infláció alultervezéséből származó többletbevétel volt. Az adócsökkentési javaslatainkat is erre a várható többletbevételre építettük. Nem tehetünk róla, hogy önök ezt a többletbevételt úgy költötték el, hogy a javaslatunkat nem fogadták el közben, és ezért nagyon sajnáljuk, de többször ugyanazt a pénzt kormányon mi sem tudjuk elkölteni. Magyarán az a helyzet, hogy idén a kormányváltáskor nemhogy az idei többletbevételekkel számolhattunk volna, Varga Mihály expénzügyminiszter úr úgy adta át a kasszakulcsot László Csaba miniszter úrnak, hogy jelezte írásban, 170 milliárd forinttal nagyobb lesz a hiány annál, amit önök terveztek a költségvetési törvényjavaslatban.

 

 

(17.20)

 

Ez változott meg, tisztelt képviselőtársam, nem pedig a mi véleményünk. Azt, hogy ebben következetesek vagyunk, pontosan jelzi a jövő évi és az azt követő adótábla, amikor abba az irányba módosítjuk az adóterheket, amelyet mindig is képviseltünk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 312 2002.10.24. 4:33  223-379

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, hogy néhány szót szóljak az áfaváltoztatások természetéről. Ezt több módosító indítvány is érintette, ezért átfogóan szeretnék egy-két gondolatot erről elmondani.

 

(18.20)

 

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy emelje az adókat, hiszen a törvényjavaslat egészéből talán kiviláglott, hogy ennek pont az ellenkezője az igaz. Arról van szó, hogy 2004. január 1-jével reményeink szerint csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz, ezért Magyarországon is az Európai Unióban szokásos áfarendszert kell alkalmazni. Márpedig a problémát az okozza, elnök úr és tisztelt képviselőtársaim, hogy a Magyarországon hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény több ponton, elsősorban a kedvezmények számában és mértékében különbözik attól a direktívától, amelyet kötelezően alkalmaznunk kell 2004. január 1-jétől kezdve.

Egy elméleti esetben ettől eltérhetnénk, ha a tárgyalások során a kormány, a korábbi kormányok, a tárgyalást folytató kormányok átmeneti mentességet kértek volna e direktívák hatálya alól, ilyen viszont nem következett be. Ebbe nem is akarok belemenni, soha nem fog most már kiderülni, hogy erre a mentességre, mármint annak megadására lett volna-e esélyünk.

Tényként kell elfogadnunk, hogy miután ilyen mentességet nem kértünk, és miután ezek a direktívák a tagországok számára kötelezőek, ezért a csatlakozás időpontjával egyidejűleg ezeket a kötelező előírásokat át kell vennünk. Ezek az előírások pedig a következőképpen néznek ki: összesen három, pontosabban az általános forgalmiadó-kulcs mellett még két kedvezményes kulcs alkalmazását teszi lehetővé az Európai Unió szabályrendszere. Ezek közül a kisebbik viszont nem lehet kevesebb 5 százalékosnál. Ez azt jelenti, hogy az európai uniós normák átvétele miatt a csatlakozás időpontjában meg fog szűnni a Magyarországon jelenleg nulla százalékos adókulcs - hogy mennyi lesz, majd az Országgyűlés annak idején erről tárgyalni fog, és el fogja dönteni, de azt már tudjuk, hogy ez 5 százaléknál kevesebb nem lehet. Ez az érem egyik oldala.

A kormány egyébként úgy döntött, hogy a törvényjavaslatban a most nulla százalékkulcsos termékek EU-jogharmonizációjára nem tesz javaslatot - ezek közül két érzékeny terület például a tankönyvek és a gyógyszerek -, megvárjuk az európai uniós csatlakozást, és majd akkor, a csatlakozás időpontjában vesszük át ezt a minden bizonnyal kellemetlen szabályozási elemet.

Viszont az érem másik oldala az, hogy az európai uniós szabályrendszer tételesen felsorolja, hogy az általános forgalmi kulcstól eltérően mely termékek sorolhatók a kedvezményes mértékű adókulcsokba, és mely termékek, szolgáltatások sorolhatók abba a kategóriába, amelyek tárgyi áfamentességet élveznek. Amelyik termék vagy szolgáltatás ebben a felsorolásban - ami egy tételes felsorolás - nem szerepel, az Európai Unió szabályai szerint általános forgalmi kulccsal kell hogy adózzon, ez pedig Magyarországon 25 százalékos. Ez tehát a helyzet, kedves képviselőtársaim.

Mindezt azért mondtam el, mert a kormány eredeti javaslata, amelyhez számos módosító indítvány érkezett, ezeknek a direktíváknak, vagy pontosabban egy részüknek az átvételét jelenti már 2003. január 1-jétől. Ennek épp az a lényege, hogy az összes átsorolásból fakadó kényelmetlenséget ne kelljen egy lépcsőben, 2004. január 1-jén elszenvednünk, hanem egy részét 2004. január 1-jére halasztjuk - ilyenek a gyógyszerek és a tankönyvek, mint ahogy az előbb ezt jeleztem -, egy részét pedig javasoltuk már most, 2003. január 1-jével bevezetni.

Természetesen az Országgyűlés dönthet másképp is, sok vita van, ezt mi érzékeljük, és ezen a téren a kormány minden bizonnyal rugalmas lesz. Egyet viszont, kérem, képviselőtársaim ne felejtsenek el: mindaz, amiről vitatkozunk, a legtöbb módosító indítvány tekintetében arról szól, hogy még egy évig maradhatnak-e ezek a termékek és szolgáltatások a kedvezőbb kulcsban, további ilyen kedvezményekre az EU-belépést követően már nem lesz lehetőség.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 316 2002.10.24. 2:01  223-379

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy éppen egy volt államtitkárt kell kiábrándítanom, rosszul tudja, hogy a kormány, még az önök kormánya miben állapodott meg az Európai Unióval. Szó nincs arról, hogy egyetlen termékről folyt volna a vita, a teljes magyarországi áfarendszert fogja érinteni a 2004. január 1-jei európai uniós csatlakozás. Ugyanezt az előbb egy hosszabb hozzászólásban kifejtettem, sajnálom, ha ez alkalommal nem figyelt, és nem figyelt arra, amit mondtam, hogy csak azoknál a termékeknél - és ez nem egy vagy két termék, elég sok termék - alkalmazhatunk az általánoshoz képest kedvezőbb kulcsot, és csak azoknál a termékeknél és szolgáltatásoknál alkalmazhatjuk a tárgyi áfamentességet, amelyeket az Európai Unió központi előírásai tételesen, termékenként, szolgáltatásonként felsorolnak.

Ez nem egy termék, nagyon sok termék, ez egy több oldalas, nagyon hosszú felsorolás, de amely termékek, szolgáltatások ebben a felsorolásban nem szerepelnek, azoknál az EU-csatlakozást követően a kedvezményeket meg kell szüntetni.

Nagyon sok európai ország alkalmaz az általános áfakulcs mellett még két kedvezményes kulcsot, önnek ebben igaza van, de nem mindenki, tehát ez nem előírás, hogy hármat kell alkalmazni. Vannak országok, például Dánia, ahol csak általános forgalmi adó van, történetesen egyébként ott is 25 százalék, és egyetlen termék és szolgáltatás sem élvez ez alól mentességet, vagy nincs átsorolva egy kedvezményes kulcsba. Ez nem feltétlenül követendő példa, félreértés ne essék, csak azt mondtam, hogy amikor az európai uniós szabályrendszerről beszélünk, akkor azért az eredeti szabályokról beszéljünk, mert abban a mozgásterünk kicsi; abban természetesen lehet, hogy a legfelsőbb áfakulcsot, pontosabban az általános forgalmiadó-kulcsot valamikor a jövőben mérsékeljük-e vagy sem. De ez egy külön döntés kérdése.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 322 2002.10.24. 1:42  223-379

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Akkor kezdjük a legvégén. Szó nincs arról, hogy az evát kiröhögték volna az Európai Unióban, már csak azért sem, mert az Európai Unió országaiban, az ott alkalmazott adórendszerekben is vannak olyan kedvezmények, még átalánytípusú adók is, amelyek a mikrovállalkozásokat és a kisvállalkozásokat hozzák kedvezőbb helyzetbe. Az egyetlen, amit az evával kapcsolatban az Európai Unióval meg kellett beszélnünk, az éppen ennek az áfaösszefüggései voltak, de arra is áldásukat adták.

Az első kérdésére, sajnálom, én azért nem az előző kétpercesemben mondtam el a választ, mert feltételeztem, hogy ön figyelt az előző hozzászólásomra. Ha ezt nem tette meg, akkor most megismétlem: nincs olyan kötelezettség - és ezt elmondtam -, hogy 2003. január 1-jétől kell bevezetni. Azt mondtam, olyan kötelezettség van, hogy a csatlakozás pillanatától, mostani reményeink szerint 2004. január 1-jétől kell bevezetnünk, és azt is mondtam, hogy a kormány mostani javaslatának éppen az volt a lényege, hogy ne valamennyi emelés egyszerre lépjen hatályba, hanem lépcsőzetesen. Ez a mi megítélésünk szerint kedvezőbb volt, de ha az Országgyűlés másképp dönt, akkor mi ezt akceptálni fogjuk.

Annál is inkább, mert ennek nincs nagyon komoly, nagyságrendileg komoly költségvetési kihatása. Persze, minden milliárd forint sok pénz, és minden milliárd forintra szükség van a költségvetésben, de az összes áfaátsorolás hatása néhány milliárd forint, szemben a személyi jövedelemadó-kedvezményeknek a hatásával, ami 200 milliárd forintra rúg. Tehát szó nincs arról, hogy amit az egyik kezünkkel adtunk volna, a másikkal visszavennénk. Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 188 2002.10.29. 0:07  187-189

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Köszönöm a szót. A kormány nevében a javaslatot támogatom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 14 2002.11.05. 2:13  9-14

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Több jó hírem is van Kósa úrnak, Debrecen polgármesterének. (Zaj az ellenzéki pártok soraiban. - Közbekiáltás a Fidesz soraiból: És nekem?) Az első jó hírem, hogy Debrecen városa az egyik nyertese a következő évi költségvetési törvényjavaslatnak (Közbekiáltások: És a többiek?), hiszen a Debrecenben épült sportcsarnok állami garanciavállalását a kormány beváltja, és ez ebben az évben több mint 4 milliárd forinttal fogja növelni a költségvetés hiányát. (Zaj. - Szita Károly: Hol az 50 milliárd?) Ezzel Debrecen bizonnyal jól jár, ehhez a beruházáshoz ezúton is gratulálok; más kérdés, hogy ezt a hiányt természetesen mások fizetik meg, többek között az ön által annyira kedvelt Nyíregyháza (Szita Károly: Hol az 50 milliárd?) polgárai is hozzájárulnak ehhez a tételhez. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A további jó hírem pedig a következő. Ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a személyi jövedelemadó helyben maradó hányada folyamatosan csökkent, mi most, beteljesítve azt, amit a kormányprogramban ígértünk, 5-ről 10 százalékra fogjuk növelni a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadát. (Folyamatos zaj az ellenzéki padsorokban.) Ha összeszámoljuk az önkormányzati támogatások értékét, akkor azt tapasztaljuk, hogy ha az Országgyűlés ezt a javaslatot jóváhagyja, akkor 2003-ban több mint 30 százalékkal növeli az önkormányzatok támogatását az idei évhez képest. (Közbeszólás: Budapesten!)

Én belátom, képviselő úr, hogy sosincs annyi pénz, amennyit a képviselők és a kormány szeretne. Annyi megértést kérek, hogy bár ez a 30 százalékos növekedés kevesebb annál, mint amennyit ön most hozzászólásában igényelt, de messze több annál, amennyit az Orbán-kormány az elmúlt négy évben egyik évről a másik évre tudott emelni az önkormányzati támogatáson. (Taps a kormánypártok soraiban.) Miután az ön frakciója és személy szerint ön is az elmúlt négy évben ezt a kormánypolitikát támogatta, kérem, most válaszomat is fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 24 2002.11.05. 1:43  21-27

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt emlékeztetni szeretném Őry Csaba urat arra, hogy nem a mi kormányunk teremtett olyan helyzetet a Magyar Postánál, amelynek következtében az eddig minden évben, ha szerény mértékben is, de nyereséges társaságnál ebben az évben 6 milliárd forintos veszteség alakult ki. Nem a mi kormányunk erőltetett olyan stratégiát a Magyar Posta előző, nagyon is készséges menedzsmentjére, amelynek eredményeként olyan beruházások, üzletfejlesztések kezdődtek el, és olyan befektetések történtek, amelyek esetében a megtérülés nem volt fontos szempont. Ezek az intézkedések rontották a Magyar Posta jövedelemtermelő képességét. Sőt, ezek az intézkedések az ez évi helyzeten túlmutatva is kritikussá teszik a társaság adóssághelyzetét.

Nem a mi kormányunk tartotta folyamatosan infláció alatt a Posta hatósági árainak emelését, ezzel is beszűkítve a gazdálkodás mozgásterét, ellehetetlenítve a postás dolgozók megérdemelt béremelésének lehetőségét is. Sőt továbbmegyek: nem az MSZP és nem az SZDSZ volt az a párt, amely több száz millió forinttal tartozik a Magyar Postának. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

Képviselő úr, a Magyar Postának üzletileg konszolidált helyzetet kell teremtenie, fel kell számolnia a kialakult veszteséget eredményező helyzetet, és ezek az intézkedések alapozhatják meg a postás dolgozók folyamatos, a nemzetgazdasági átlaghoz közelítő bérnövekedését. Kérem válaszom tudomásulvételét.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 87 2002.11.05. 1:04  84-87

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Tájékoztatom arról, hogy az ÁPV Rt. egy, a szabadpiacon tevékenykedő marketingcéggel készíttetett tanulmányt arra vonatkozóan, hogy hirdetményei mely médiumokon keresztül juthatnak el a célközönségekhez a leghatékonyabban. Ezt követően a vagyonkezelő szervezet a többségi állami tulajdonú cégeknek mintaként ajánlotta a kutatási anyagot a költséghatékony és célirányos hirdetési tevékenység megalapozása érdekében.

Egyetlen sajtóorgánumot, így sem 30 ezer példányszámú, sem 100 ezer példányszámban megjelenő újságot nem ajánlottak állami cégeknek. Felhívták azonban az állami cégek figyelmét arra, hogy reklámköltségeiket ésszerűen, a hasznosulási szempontokat figyelembe véve tervezzék, a költséghatékonyság, a felelős gazdálkodás jegyében. Az előzőeket figyelembe véve kérdéseire nemmel tudok válaszolni, miután a sajtó szabadsága nem sérült.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 178 2002.11.05. 1:02  177-179

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy a kettős adóztatás elkerülésének fontosságát külön hangsúlyoznom kellene, ezért engedjék meg, hogy csak rövid kiegészítést tegyek az előttünk lévő két egyezményhez.

Mindenekelőtt kérem, engedjenek meg egy pontosítást. A napirenden szereplő, H/1128. számon benyújtott, magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményről van szó. Az előterjesztésben szereplő címet helyesbíteni szeretném, az aláírt egyezmény pontos címe ugyanis: egyezmény a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén - ez tehát a pontos cím.

Mindkét egyezmény a tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és az általunk eddig megkötött más kétoldalú szerződésben foglaltaknak. Kérem tehát, hogy az egyezményben foglaltakat a tisztelt Ház támogatni szíveskedjék.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 180 2002.11.05. 2:04  179-183

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló T/946. számú törvényjavaslathoz mintegy negyven képviselői, illetve bizottsági módosító ajánlás érkezett. Az ajánlások többsége pontosító jellegű, a törvény alkalmazhatóságának javítását célozza, egyes ajánlások pedig az adóelkerülést zárják ki.

A kormány által támogatott módosító ajánlások közül kiemelendő egyrészt a nyilvántartott, végrehajtható köztartozás kötelező bejelentése a törvényjavaslat szerinti bejelentéssel egyidejűleg. Másodszor: az eva választásának kizárása, ha a választás naptári évében vagy az azt megelőző adóévben a társas vállalkozás átalakult, vagy a társas vállalkozásban új tag 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerzett. Harmadszor: az evás egyéni vállalkozó halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén tevékenységének folytatója, amennyiben megfelel a feltételeknek, továbbra is az eva szerint adózhat.

A kormány ugyanakkor nem támogatta azt a módosító ajánlást, amely az évi 500 ezer forint nettó árbevétel alatti, úgynevezett alvó vállalkozások kizárására irányult. Az ezzel párhuzamos, támogatott módosító ajánlás viszont nem köti értékhatárhoz a tényleges gazdasági tevékenység bizonyítását, feltételként csupán annyit ír elő, hogy a választás naptári évében és az azt megelőző adóévben egyaránt árbevételt, azaz vállalkozói bevételt számolt el az evába belépő adózó.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mindezek és a lefolytatott vita alapján kérem, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokat és a zárószavazásnál az egész törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 184 2002.11.05. 11:00  183-185

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezúttal egy picit hosszabb leszek. Ennek oka az, hogy az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező törvényjavaslathoz közel háromszáz módosító indítvány érkezett. Természetesen nem fogok mindegyikre kitérni, de a fontosabbakra kötelességem.

A törvényjavaslat előkészítését széles körű egyeztetés előzte meg; a szakmai érdekképviseletek vezetőivel a tanácskozás a törvényjavaslat benyújtása után is folytatódott. Ennek megfelelően a kormány támogatni fogja azokat a módosító indítványokat is, amelyek az érdekképviseletek megalapozott elvárásainak, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatainak megfelelő szabályozás kialakítását szolgálják.

Az egyes adónemekre vonatkozó módosító indítványok közül a részletes vitában elhangzottak alapján a következők kiemelését tartom indokoltnak. Nézzük először a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezéseket! A kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elhangzott felvetések, javaslatok alapján a következő módosító indítványokat támogatja:

A munkáltató által adómentesen, természetben adható étkezési hozzájárulás összege havi 2200 forintról 4000 forintra, a fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító utalvány adómentes értékhatára pedig 1400 forintról 2000 forintra emelkedik.

Az üdülési csekk értékéből adott adómentes engedmény százalékos mértéke 50 százalékról 100 százalékra, összeghatára 20 ezer forintról a mindenkori minimálbér havi összegére emelkedik, ez jelenleg 50 ezer forint.

A munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből adómentesen adható összeghatár 10 ezer forintról 15 ezer forintra emelkedik.

Az adómentes iskolakezdési támogatás nemcsak a tanév első napját megelőző két hónapon belül, hanem az azt követő harminc napon belül is adható, és a támogatás formája kibővül az utalvány lehetőségével is. Jelentősen bővíti a kedvezmény érvényesíthetőségét, hogy ugyanazon gyermek után mindkét szülő jogosulttá válik az adómentes juttatás igénybevételére.

A kedvezményeket érintő módosító indítványok közül a kormány a következőket támogatja:

Az információs társadalom erősödését szolgáló, a számítástechnikai eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény kiterjesztése a bérlet és a lízing mellett a vásárlásra; a kedvezménnyel megcélzott személyi kör pedig kibővül a felnőttképzésben részt vevőre, valamint arra a magánszemélyre, akinek gyermeke felsőoktatási intézményben első alapképzésben vesz részt.

A mikro- és kisvállalkozások fejlődését szolgálja, hogy a kisvállalkozói kedvezmény egyéni vállalkozók esetében is kiterjed minden szellemi termékre.

A munkavállalói tulajdonlást ösztönzi és a nemzetközi tapasztalatok alapján is támogatható, hogy az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében kedvezményesen juttatható összeghatár 300 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik.

A kormány természetesen támogatja azt a bizottsági módosító indítványt is, amely visszamenőleges hatállyal rendezi a Nobel-díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom adómentességét.

Térjünk át a társasági adóra és az osztalékadóra! A bizottságok többségében támogatták a társasági adóval kapcsolatos módosítási javaslatokat. A támogatott indítványok közül a következők kiemelése indokolt:

A versenyképesség javítását, a beruházások ösztönzését szolgálja, hogy a vállalkozások a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett, előállított, új tárgyi eszközeik többségére, valamint az említett időszakban megszerzett, előállított szellemi termékekre gyorsított, 50 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesíthetnek, a jelenlegi 14,5, illetve 33 százalék helyett.

Az információs társadalom fejlődéséhez alapvető a széles sávú internethálózat elterjedése, és ehhez indokolt alacsonyabb összegben meghatározni a beruházási értéket, így a széles sávú internetszolgáltatást biztosító beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény már 100 millió forintos beruházás esetén is igénybevehető lenne.

A vidékfejlesztés, az esélyegyenlőtlenségek mérséklése szintén kiemelt feladat, ezért a kormány támogatja azt a módosító indítványt is, amely szerint a mezőgazdasági termelők adósságrendezési programja keretében kapott támogatás mind a társasági adóban, mind a személyi jövedelemadóban adómentességet élvezzen.

 

 

(14.40)

 

 

Tisztelt Ház! Nézzük át az általános forgalmi adóval és a fogyasztási adóval kapcsolatos módosító indítványokat!

Az általános forgalmi adóról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványok közül a kormány elsősorban a jogalkalmazást segítő, a benyújtott törvényjavaslat rendelkezéseit pontosító javaslatokat támogatta. Az uniós jogharmonizáció miatti átsorolások kapcsán egyes esetekben a hatálybalépés 2004-re történő halasztása mellett döntött.

A támogatott indítványok között kiemelt fontossággal bír az alábbi néhány.

A személyi jövedelemadóról szóló törvénnyel összhangban az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetében az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintra emelkedik, ezzel a jövőben a családi gazdálkodóval azonos jogállást élvez.

Továbbra is tárgyi adómentes marad az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés, valamint az akkreditált és a jogszabályban meghatározottak szerint tervezett képzés, továbbképzés és a nyelvi akkreditációs testület által akkreditált idegen nyelvi képzés.

A hazai filmgyártás, -forgalmazás helyzetének javítása az európai uniós csatlakozásunk előtt nem elhanyagolható célként jelentkezik, ugyanakkor a vonatkozó EU-irányelv szerint ezek a szolgáltatások nem tartozhatnak a kedvezményes adómérték alá. A támogatandó indítványok között szerepel az is, amely alapján a film- és videogyártás, -terjesztés kedvezményes adókulcsa fennmarad.

Tisztelt Ház! A felmerült, az átsorolásokat halogatni kívánó javaslatok egy részét a kormány nem támogatta, nem támogathatta. Ennek azonban nem elsődlegesen költségvetési bevételi okai vannak. Harmonizációs kötelezettségünkből fakadnak az előterjesztett átsorolások, s ezek kifejezik az EU iránti elkötelezettségünket is. Mindent 2004-es bevezetésig odázni azért sem hálás, mert a 2004-es fogyasztói árszintet már így is terhelni fogja az egyik legfájdalmasabb harmonizációs kötelezettség, a nulla kulcs megszüntetése.

Kedves Képviselőtársaim! A helyi adókra vonatkozóan benyújtott javaslat kisebb terjedelmű változtatásokat irányzott elő. Ennek megfelelően viszonylag kevés módosító javaslat érkezett. A módosító indítványok közül kiemelendő, hogy a kormány támogatta az önkormányzatok határozott idejű helyiadó-kedvezmény- és mentességnyújtási rendeletalkotási lehetőségének három hónappal történő, 2003. március 31-éig terjedő meghosszabbítását. Ezzel hosszabb idő áll rendelkezésre az önkormányzatok számára, hogy olyan helyiadó-politikát alakítsanak ki, amely a településre vonzza a befektetőket, a meglévőket maradásra, további fejlesztésre bírja.

Az illetékek tárgykörében támogatjuk azt a módosító javaslatot is, amely a lakás elidegenítéséről szóló szerződés érvénytelensége iránti perre illetékfeljegyzési jogot engedélyez.

Tisztelt Ház! Az adózás rendjéről szóló törvény terjedelmes módosításához elenyésző számú módosító indítvány érkezett, és ezek sem a javaslatban szabályozni kívánt jogintézményeket, azok alapvető rendezőelveit támadták vagy kérdőjelezték meg, hanem pontosításokat, kisebb hangsúlyeltolódásokat fogalmaztak meg. Ehhez mérten nem kísérte heves vita e törvény módosítását. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormányzati és az ellenzéki oldalról is támogatást nyert az adóigazgatás politikamentesítésének kormány által elérni kívánt célja, a hatékony és szigorúan szakmai alapon működő, az adófizetésre kötelezetteket partnernek tekintő adóztatás.

Ezek nyertek megfogalmazást az uniós jogharmonizációs kötelezettségekből fakadó, illetőleg a gyakorlat által megfogalmazott egyéb szabályozási igények mellett az adóeljárási törvény megújuló ellenőrzési fejezetében a szigorúan szakmai szempontokra épülő ellenőrzési kiválasztási rendszer meghatározásával, az ellenőrzési típusok és az ellenőrzési határidők előírásával, a jogok, kötelezettségek s a felügyeleti viszonyok egyértelmű szabályozásával.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Hosszú vita után értünk a mai szavazáshoz. Kérem, hogy a vita és az előbb ismertetett kormányálláspont alapján a kormány által támogatott módosító indítványokat és az egész törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 149 2002.11.12. 1:25  146-151

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Nyitott kapukat dönget ezzel a kérdésével, szándékaink találkoznak. Való igaz, ahogy ön is említette, jelenleg egy kormányhatározat biztosítja, hogy a tömegközlekedési eszközök - pontosabban a MÁV Rt. és a GYSEV Rt. - megkapják azokat a kiegészítéseket és támogatásokat, ami lehetővé teszi, hogy a Parlamentben a Szent Koronát ingyen látogathassák.

Az ön előtt fekvő költségvetési törvény erre megteremti a lehetőséget. Hadd segítsek és hívjam fel a figyelmét arra, hogy a törvényjavaslatban az erre vonatkozó utalást a 102. § (1/b) bekezdésében találja meg. Ez ad lehetőséget arra, hogy a kormány 2003-ban rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatását, pontosan úgy, ahogy azt a tavaly december 27-ei kormányhatározat is tartalmazta. A költségvetési törvény erre a szükséges forrásokat biztosítja. Jelenleg folyik ennek a határozatnak az egyeztetése az érintettekkel.

Úgyhogy azt kérem öntől, tekintettel arra, hogy ennek a kormányhatározatnak az anyagi fedezetét a költségvetési törvény teremti majd meg, egyetértve az ön törekvésével, ön is értsen egyet szándékainkkal, és szavazza majd meg a költségvetési törvényt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 155 2002.11.12. 1:15  152-157

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Asszony! Köszönöm a kérdését. A Budapesti Közlekedési Vállalat Részvénytársaság valóban igen súlyos helyzetben van, hiszen az elmúlt négy évben számtalan olyan intézkedés született, illetve maradt el, ami a társaság helyzetét rontotta. Gondolok például a tarifaemelés erőszakos megakadályozására és azokra a kormányintézkedésekre, pontosabban azok elmulasztására, amelyek általában a főváros és ezen belül a budapesti tömegközlekedés helyzetét rontották.

Természetesen egyetlen hónap vagy év leforgása alatt négyéves mulasztásokat nehéz jóvá tenni, de a tárgyalások ez ügyben megindultak.

 

 

(12.40)

 

 

Tájékoztatom a frakcióvezető-helyettes asszonyt, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium szakértők bevonásával elkezdte a BKV helyzetének vizsgálatát annak érdekében, hogy megnézzük, milyen állami intézkedésekkel lehet a gazdasági társaság helyzetén javítani. Én magam is nemrég tárgyaltam budapesti szocialista képviselőkkel szintén e tárgykörben; remélem, hogy a költségvetési törvény parlamenti tárgyalása során megtaláljuk azt a megoldást, amely a BKV helyzetét meg fogja könnyíteni.

Kérem a válaszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 16 2002.11.13. 3:53  13-16

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hozzászólását hallgatva az a benyomásom támadt, hogy Magyarországon a felvilágosodás korszaka után, úgy tűnik, eljött a megvilágosodás kora is, legalábbis ami a Fidesz álláspontját illeti. Négy év, majdnem azt mondanám, alvás után, a Fidesz felébredt és megvilágosodott, és rájött, hogy a kormány jóvoltából a főváros az elmúlt négy évben sokkal rosszabb helyzetbe került, mint amilyenben volt bármikor korábban. Jobb később, mint soha, mondhatnánk erre. (Dr. Áder János: A beszéd az ellenkezőjéről szólt!) Jobb később, mint soha, mondhatnám erre, tisztelt Áder úr, nyilván ön is szót fog kapni, ha kér, de akkor hagyjuk ezeket a szlogeneket, és nézzük meg a tényeket, főleg a 2003. év költségvetésének a fényében, illetve azoknak a kormányzati szándékoknak a fényében, amelyek már ismertek egyébként a sajtóból is.

Először is, a képviselő úr kedvezőtlen hátszélről beszélt, ami az elmúlt négy évet illetően természetesen igaz. Nézzük meg, hogy a 2003. évi költségvetésben melyek azok az apró elemek, amelyek a főváros korábban gúzsba kötött kezét kiszabadítják, és legalábbis a politikai rossz hátszélt kedvező irányba próbálják fordítani.

 

(9.40)

 

Először is: míg az Orbán-kormány és az őt támogató képviselők - köztük Deutsch Tamás - megkötötte a Fővárosi Önkormányzat kezét a forrásmegosztásban, ilyen korlátot a következő évi költségvetési törvénytervezet nem tartalmaz, erről a főváros a kerületekkel szabadon dönthet. (Dr. Áder János: Nincs róla törvény! - Dr. Deutsch Tamás: Törvény sincs!) Ugyancsak eltörlésre kerül ez a szabály, ha támogatni fogják a költségvetési törvényjavaslatot (Dr. Deutsch Tamás: Nincs is benne!), akkor ez a korlátozás meg fog szűnni - a korábbiban ugyanis benne volt, ha nem emlékezne rá.

Ugyancsak eltörlésre kerül az a szabály, amely több milliárd forint átcsoportosításáról rendelkezett. Mi most úgy gondoljuk, hogy ilyen szabályt a költségvetési törvényben nem állítunk, a Fővárosi Önkormányzat döntsön a kerületekkel közösen, saját hatáskörben, hogy milyen összegeket szán a kerületi, illetve a közös fővárosi fejlesztésekre.

Ami a további kedvező kormányintézkedéseket illeti, hadd tájékoztassam a tisztelt Házat arról, hogy az infrastrukturális beruházásaihoz, mint ez ismert, a Fővárosi Önkormányzat hitelt vesz fel. Ehhez korábban is kért kormánygaranciát, mert így a hitelt kedvezőbb kondícióval vehetné fel. Az Orbán-kormány ezt a garanciavállalást megtagadta, míg a jelenlegi kormány garanciavállalása viszont folyamatban van.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a címzett támogatások között 2003-ban jelentős fővárosi beruházások is indulnak, a legjelentősebb ezek között a Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciója, amelynek 6,6 milliárd forintos beruházási összköltségéből 5 milliárd forint az állami támogatás.

Mindannyian tudjuk, hogy a budapesti tömegközlekedés rossz helyzetben van. Ennek érdekében a kormány a következő években - ellentétben az Orbán-kormánnyal - igenis támogatni fogja a 4-es metróvonal kiépítését, és a költségvetési vita során minden bizonnyal tapasztalni fogja azt a szándékot is, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat nehéz helyzetén módosító indítványokkal segíthessünk. Ezek a tárgyalások megindultak. Örömmel hallottam a képviselő úrtól, hogy önök is hasonló témában gondolkoznak, ezért kérem, hogy ha ezek a módosító indítványok a tisztelt Ház asztalára kerülnek, akkor ezeket támogassa, és miután ez a költségvetés a korábbihoz képest kedvezőbb helyzetbe hozza Budapestet, mint az önök négy éve alatt, fővárosi képviselőként is hadd kérjem, hogy ezt a költségvetési törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 14 2002.11.19. 3:07  11-19

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Elöljáróban engedje meg, hogy örömömet fejezzem ki afölött, hogy beadott írásbeli interpellációjához képest, ami több pontatlanságot és tárgyi tévedést is tartalmazott, a szóbeli változatban ezek egy részét korrigálta.

Ezzel együtt kijelenthetem, és kérem, hogy ezt fogadja el tőlem, hogy az ÁPV Rt. a Balatoni Halászati Részvénytársaság állami tulajdonban lévő részvényeit nem kívánja privatizálni. Ez az első tény.

A társaság további működésével kapcsolatos kidolgozott stratégiai koncepció tételesen tartalmazza az önök által felvetett valamennyi feladat állami tulajdonú, a Balaton vízfelületén működő közhasznú társaság keretei között történő megvalósítását. A koncepció alapján az önök által csak tervezett, de létre nem hozott közhasznú társaság feladatai konkrétan az alábbiak: állományszabályozó halászat a Balaton területén, például a busa esetében is; az állományszabályozó halászat keretében kiemelt halmennyiség hasznosítása, kezelése; horgásztatás; a balatoni nemes halállomány utánpótlása a horgászati fogáseredmények biztosítása érdekében; végül, de nem utolsósorban a betelepített halállomány őrzése.

A társasággal kapcsolatos szakmai elképzelések tartalmazzák továbbá a társaság átszervezését, a nem közhasznú funkciók leválasztását is annak érdekében, hogy a társaság jövőbeni közhasznú társasági formában történő működése átlátható és normatív úton a költségvetésből finanszírozható legyen. Megítélésem szerint ez biztosíthatja a Balaton mellett élő emberek számára a tó közfunkcióinak biztonságos, kiszámítható működtetését és a közhasznú társaság tevékenységének stabilitását.

Egyébként a vállalkozás helyzetéről csak annyit kívánok megjegyezni, mint azt nyilván a képviselő úr is tudja, hogy a Balatoni Halászati Rt. az elmúlt négy évben mintegy 430 millió forint veszteséget halmozott fel, melyet ebben az évben még további 200 millió forint veszteséggel told meg. A társaság működőképességét csak az ÁPV Rt. által biztosított folyamatos juttatások tartják fenn, mivel az önök által most követelt intézkedések az önök kormányzása idején, sajnálatos módon, de elmaradtak.

Ami pedig a Balaton Fejlesztési Tanács nevében - ha jól vettem ki a szavait - felajánlott 300 millió forinttal kapcsolatos, ez jól hangzik. Sajnálom, hogy a korábbi években mindössze 18 millió forinttal tudtak hozzájárulni a Balatonon a Halászati Rt. által végzett tevékenység finanszírozásához.

A konkrét kérdéseire a konkrét válaszaim ezek után a következők: 1. a társaság részvényeivel kapcsolatban nincsenek privatizációs elképzelések; 2. ebből következően érdekemberek sem tehetik rá semmire a kezüket.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 244 2002.11.19. 1:03  149-481

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy óriási tévedésben van: amit a képviselőház jelen pillanatban tárgyal, az a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése, és nem a Magyar Köztársaság 2003-tól 2006-ig terjedő költségvetése. Az önök több évre szóló és teljesen használhatatlannak bizonyult költségvetési tervezési gyakorlatát ugyanis elvetettük, mert a múltban erről számtalan rossz tapasztalatot szerezhetett az ország is és az Országgyűlés is, hiszen ahogy a miniszter úr expozéjában is elhangzott, ennek az ominózus kétéves költségvetésnek gyakorlatilag egyetlen tétele sem igaz mára, annyira rosszul tervezték be a különböző előirányzatokat.

Ezért lényegében, amiről mi most vitatkozunk, az egy 18 hónapos költségvetés, de nem 2006-ig szóló költségvetés, ezért tisztelettel kérem önt is és minden más képviselőt, hogy a Magyar Szocialista Párt 2006-ig szóló ígéreteit ne a jövő évi költségvetésen kérje számon.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 254 2002.11.19. 0:52  149-481

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Oszlassunk el egy félreértést: már nem először hallom a vitában és azért tértem ki rá, hogy hol marad a 13. havi nyugdíj. Teljesen világosan fogalmaztunk: a 13. havi nyugdíjat fokozatosan fogjuk bevezetni. (Dr. Répássy Róbert: Ez nem így volt!) Erre többféle technika is létezik... Ez így volt, a 13. havi nyugdíjat fokozatosan kívánjuk bevezetni - ezt így mondtuk. Ez pontosan így volt. A fokozatosságra többféle módszer is található, kitalálható, mi ebből az egyiket alkalmaztuk: hetente fogjuk bevezetni. Az első évben egy hetit, de aztán ezt fokozatosan növelni fogjuk. Nem kell senkit megijeszteni azzal, hogy a 13. havi nyugdíj ígéretétől elálltunk. Egyszerűen tartjuk a szavunkat, és fokozatosan, 2006-ig be fogjuk vezetni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 296 2002.11.19. 1:07  149-481

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Végül is mégis csak a költségvetésről vitatkozunk. Itt sok indulat feszül egymásnak. Úgy érzem, hogy néhány képviselőtársamat megzavarják az érzelmei a tisztánlátásban.

Olyan kifejezések is elhangzottak, amelyek a szocialista-szabad demokrata kormányt is különböző minősítésekkel illették. Erről a helyről is hadd utasítsam vissza ezeket a megjegyzéseket. Annál is inkább, tisztelt képviselőtársaim, mert ha a költségvetési törvényjavaslatot megnézik, akkor abban azt találják, hogy az egyházi támogatások összege ehhez az évhez képest - a költségvetési törvényjavaslat szerint, amennyiben elfogadják - 30 százalékkal fog nőni a jövő esztendőben.

Úgy gondolom, hogy ez meghatározó fejlődés; egy olyan támogatásnövekmény, ami elég kevés területen tapasztalható egyébként a takarékos költségvetésben. Kérem, hogy ehhez képest a minősítő megjegyzéseiket hagyják el.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 480 2002.11.19. 10:06  149-481

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki a mai, több mint tízórás vitában hozzászólt, és azoknak különösen, akik e több mint tízórás vita végén is még jelen vannak az ülésteremben.

Engedjék meg, hogy néhány dologra reagáljak így a mai vita végén. Először is: nem lehet elégszer hangsúlyozni azt a tényt, hogy legfontosabb folyamatait tekintve valójában egy 18 hónapos költségvetés részesei vagyunk. Hiszen azok a folyamatok, amelyeknek kedvező kihatásait a következő esztendőben sem lehet letagadni, már ebben az évben elindultak, illetve elindulnak. Elég itt emlékeztetni az 50 százalékos közalkalmazotti béremelésre, elég itt emlékeztetni a családi pótlék 20 százalékos emelésére, vagy elég itt emlékeztetni az egyszeri nyugdíj-kiegészítésre, az érdemi lépésekre a következő évben a 13. havi nyugdíj bevezetése terén, az érdemi lépésekre a következő év költségvetésében, a közoktatásban az ingyenes tankönyv felé, vagy a szociálpolitikai támogatás megemelt összegére.

 

 

(22.30)

 

 

Hallgatva a vitát, nem egy esetben érdekes benyomásom támadt, hiszen többször előkerült az az érv, hogy a választási ígéretek igazából milyen időhorizontra szóltak. Még az a meglepő vélemény is elhangzott itt, a tisztelt Ház falai között, lehet, hogy mi - mármint az MSZP - úgy gondoltuk, hogy az ígéretek 2006-ig szólnak, de mindenki úgy értette, hogy azonnal meg fogjuk valósítani azokat, mihelyt kormányra kerülünk. Meglehetősen furcsállom ezt az érvrendszert, mert ez nem kevesebbet jelent, mint hogy 1990, a szabad választások óta valamennyi választáson induló valamennyi párt valamennyi ígérete közül mindenki esetében természetes volt, hogy az ígéretek négy évre szólnak, egyedül 2002-ben és csak a Magyar Szocialista Párt esetében vélték úgy néhányan, hogy az ígéreteket a kormányváltást követően néhány hónap alatt kell megvalósítani.

Legyünk reálisak, valamennyi párt valamennyi választási programja általában négy évre szól, nem emlékszem olyanra, hogy valaki ennél rövidebb időre készítette volna el, kivéve amikor a választások előtt néhány héttel az MSZP megjelölte azt, hogy melyek azok az ígéretek, amelyeket már az első száz napban teljesíteni kíván.

Másodszor, hadd szóljak a keretekről, egyrészt a költségvetés hiányáról, másrészt azokról az adóbevételekről, amelyek a mozgásteret meghatározzák. Nem játék a számokkal a 4,5 százalék. A vitában több képviselőtől is elhangzott, hogy érdemes lenne ezen enyhíteni. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy olyan folyamatok indulnak el, amelyek a jövőt veszélyeztetik. Én azon az állásponton vagyok, hogy a lehető legveszélyesebb dolog - ami igazán veszélyeztetné a jövőt - az lenne, ha a 4,5 százaléknál magasabb hiányt állapítanánk meg. Ez később valóban indokolttá tehetne egy ennél markánsabb keresletszűkítést is, amit mindenképpen szeretnénk elkerülni, és most nem is akarok kitérni az európai uniós csatlakozásunkkal összefüggő kötelezettségvállalásokra.

Néhány héttel ezelőtt kezdődött az adótörvények vitája, és csak néhány nappal vagyunk túl az adótörvények zárószavazásán. Abban a vitában a legtöbb kritikai észrevétel elsősorban az adócsökkentéseket kérte számon, noha érdemi adócsökkentések történtek. De erre a vitára nem akarok kitérni, elég csak a személyi jövedelemadóban bekövetkezett csökkentésekre utalni. Akkor kevés olyan módosító indítvánnyal találkoztam, amely az adóbevételeket nem csökkenteni, hanem növelni igyekezett volna. Tekintettel arra, hogy a hiányban is el akarunk mozdulni, és kevesebb mértéket szeretnénk jövőre produkálni, mint ami az idén várható, és tekintettel arra, hogy az adó csökkentése is bekövetkezik a következő esztendőben, ez behatárolja azt a mozgásteret, amelyben a módosító indítványok költségvetési kihatásait egyáltalán kezelni és elbírálni lehet.

Furcsa mellékkörülménye volt a vitának, hogy sok esetben úgy éreztem, a szerepek felcserélődtek. Személy szerint is kaptam bírálatot azért, mert amíg korábban ellenzéki képviselőként a családi pótlék 50 százalékos emelésére tettem javaslatot, ez most elmaradt. Ugyanakkor aki ezt megfogalmazta, elfelejtette hozzátenni, hogy amikor én az 50 százalékos családipótlék-emelésre vonatkozó módosító indítványomat beadtam az Országgyűlésnek több képviselőtársammal együtt, akkor ő azok közé tartozott, akik ezt a módosító indítványt elvetették, ezért is volt furcsa számomra, hogy ezt ma kéri számon. Már csak azért is, mert azóta eltelt egy-két hónap, sőt egy-két év is, márpedig egy-két év csak úgy változatlanul nem szokott eltelni, hogy stílszerű legyek, azóta sok pénz folyt ki a költségvetésből, és akármennyire is szeretnénk időnként, kétszer ugyanazt a pénzt elkölteni nem lehet.

Több megértést vártam volna azok után, hogy négy év után először emeltük a családi pótlékot és rögtön markánsan, 20 százalékkal. Ehelyett a régi vitát elevenítették fel azok, akik akkor a módosító indítvány ellen voksoltak és érveltek.

Ugyanígy beszélhetnénk az önkormányzati fejezetről is. Korábban nem volt példa arra a költségvetésben, hogy amikor béremelésre sor került, azt valamilyen módon ne az önkormányzatokkal nyelették volna le. Most ugyanazok, akik korábban ezt a gyakorlatot támogatták, kérték számon, hogy miért nem biztosítja a költségvetés teljes mértékben a béremelés jövő évre áthúzódó hatásait. Akik korábban asszisztáltak ahhoz, hogy a kétéves költségvetés legfontosabb paramétereinek - az infláció és ezen keresztül a többletbevételek - tervezése meglehetősen pontatlanra sikeredett az elmúlt években - hogy finoman fogalmazzak -, most azok egy része bírálta, hogy egyáltalán mennyiben megalapozottak a költségvetés bevételei, és mennyiben reálisak azok a számok, amelyeket egyébként elég gondos tervezőmunka után a Ház elé terjesztettünk.

A privatizációt kísérték a legellentmondásosabb érvek, hiszen ellenzéki oldalról még Bábolna privatizációja is megkérdőjeleződött azok után, hogy az előző ciklusban a kormány kísérletet tett Bábolna egy sajátos privatizációjára oly módon, hogy először a menedzsmentbe beültette a saját embereit, majd olyan jogszabályokat alkotott, amelyek elsősorban ennek a menedzsmentnek tették volna lehetővé, hogy saját hasznára privatizálja a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat. A privatizációs törvényt, illetve magát a privatizációt kísérő vitának - őszintén megvallva - méltatlan felhangjai is voltak, amire most különösebben nem akarok kitérni, hiszen örülök, hogy a méltatlan felhangokon túl vagyunk.

Ugyanakkor ez a vita két elvi kérdést is felvetett mindnyájunk számára. Az egyik az, hogy van-e elvi különbség egy magyar, illetve egy külföldi tőkés között akkor, amikor az érdekeit érvényesíteni próbálja. Erre a mai vita nem adott választ. A másik, van-e valós indoka annak, hogy a külföldi tőkések között különbséget tegyünk, úgymint általában külföldi tőkés és orosz tőkés között. Úgy érzem, ezzel a válasszal is adós maradt a mai vita, noha részletesen foglalkozott a privatizáció esetleges kilátásaival.

Végezetül engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak azoknak a képviselőknek, akik valóban valós feszültségekre hívták fel a figyelmet, akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról. Magunk is úgy látjuk az első két nap vitája után, hogy az adott mozgástéren belül valamilyen megoldást találni kell, legalább két területre, egyrészt a közbiztonság, ezen belül a rendőrség helyzetére, másrészt az önkormányzati finanszírozás legalább egy megoldatlan problémájára. Ez a megoldatlan probléma pedig a bérek áthúzódó hatása.

Való igaz, ha az országos adatokból indulunk ki, akkor azt láthatjuk, hogy az önkormányzatok saját bevételei és a most biztosítani kívánt költségvetési források országos szinten megteremtik azokat a forrásokat, amelyek a bérek áthúzódó hatásainak a kifizetéséhez kellenek. Igen ám, de az önkormányzatok száma meghaladja a 3 ezret, és igen nagy szórás van a tekintetben, hogy ez a nagy szám, ez az országos átlag mit is takar az egyes településekre nézve. Több modellszámítás is azt mutatta, hogy lehet olyan település, nem is kevés, amelyekre darabszámra ez a kedvezőnek tűnő országos adat nem érvényes. Ezt a problémát magunk is látjuk, és keressük azt a megoldást, amely az adott mozgástéren belül - amire az előbb utaltam - lehetővé teszi, hogy ezt a problémát megoldjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Holnap még hátra van az általános vita utolsó napja, nyilván újabb tapasztalatokkal leszünk gazdagabbak. A mai ülésnap végén még egyszer szeretném megköszönni a vitában részt vevő képviselő urak és hölgyek hozzászólásait.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 6 2002.11.20. 2:02  1-263

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Anélkül, hogy részletesen vitába szállnék az előttem szólóval, erre a kétperces felszólalási időkeret nem ad lehetőséget, csak arra szorítkoznék, hogy néhány tárgyi tévedésre hívjam fel a figyelmet.

A gazdaság állapota néhány adat tekintetében valóban nem rózsás, ebben egyetértünk, de hogy soha nem látott mértéket öltene néhány mutatószám romlása, ezt a tények nem támasztják alá. Hadd hivatkozzam e helyütt a folyó fizetési mérlegre, amely 1998-ban és '99-ben is hasonló mértékű volt, mint ami az idén várható. Hadd hivatkozzam e helyütt az államháztartás hiányára, amely 1998-ban is hasonló mértékű volt, mint idén várható lesz. Ehhez azért szeretnék egy módszertani megjegyzést tenni. A most kiszámított költségvetési hiány az Európai Unióban használt könyvelési metodika szerint készül. E szerint számolva például az államháztartás hiánya 1998-ban már akkor elérte volna a GDP 8 százalékát, ezért mondom, hogy idén is hasonló mértékű lesz, tehát szó nincs kirívó mértékről, bár egyetértek azzal, hogy ez a szám magas.

Még két megjegyzést szeretnék tenni a Széchenyi-tervre és a gazdaságfejlesztésre. A Széchenyi-terv szinte minden előirányzata létezett korábban a költségvetési törvényjavaslatokban, a Széchenyi-terv mértékét tekintve például a kisvállalkozóknak nem juttatott különösebben sokat, a korábbi előirányzatok átkereszteléséről volt elsősorban szó.

A turisztika területén pedig annyi kiigazításom lenne, hogy nem érdemes egy kétéves költségvetés összevont számát összehasonlítani a következő év egyetlen számával. Ha a képviselő úr megnézné a turisztikai előirányzatot, és hozzáadja a kötelezettségvállalásokat, akkor azt tapasztalja, hogy ez meghaladja a kétéves költségvetési törvényben biztosított időarányos részt, tehát szó nincs arról, hogy a turisztikai támogatás csökkenne.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 16 2002.11.20. 0:46  1-263

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálom, hogy Lasztovicza úr szomorú, szeretném egy kicsit felvidítani. Először is, az előző számokat az előirányzatok alapján mondtam. Tekintettel arra, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat is egy előirányzat, ha a ténylegesen elköltött pénzt emlegeti, akkor legyen kedves majd a következő év utáni zárszámadás számait összehasonlítani, mondjuk, a tavalyi év tényleges számaival, ez így korrekt. Egyébként pedig előirányzatokat szoktunk összehasonlítani előirányzattal. Ennyit a számolni tudásról.

Azt pedig örömmel hallottam, hogy beismerte, mekkora elkötelezettséget hagytak erre a kormányra. Hogy ettől szomorúnak kell lenni, vagy büszkének kell lenni rá, ezt döntse el ön.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 28 2002.11.20. 1:31  1-263

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Kellemes helyzetben vagyok, nem kell mást tennem, mint felhívni Lasztovicza úr figyelmét arra, hogy csak adja össze a saját maga által is idézett számokat. Én pontosan mondtam, hogy az előirányzathoz hozzá kell adni azt a kötelezettségvállalást, amelyet örököltünk önöktől, amelynek pontos összegét ön az előbb bemondta. Ha ezt hozzáadja a 19 milliárdhoz, akkor látja, hogy nem csökkennek a turisztikai előirányzatok. (Derültség a Fidesz soraiban.) Ez az egyik.

A másik: az államháztartás hiányára az önök helyében nem hivatkoznék. (Moraj a Fidesz soraiból.) Az önök helyében nem hivatkoznék, tisztelt képviselőtársaim, tudniillik az előbb beszéltem az államháztartás módszertanáról. Az új módszertan, amely egyébként Európában honos, kimutat minden konkrét költekezést, amelyet az állam valamilyen formában eszközöl, akár tartalmazza ezt a számot a költségvetési törvény, akár annak megkerülésével egyéb módon próbálják ezt kifizetni. Ez történt most is.

Az a több mint 500 milliárdos hiány, amellyel idén növekszik az államháztartás egyébként sem kicsi hiánya, az önök költekezésének a következménye. Ennek a több mint 500 milliárdnak a kisebbik részét teszik ki azok a rendezések, amelyek például a vasúthoz kapcsolódnak, és a mi kormányunk döntésén alapulnak, közel 500 milliárd forintot önök költöttek el, csak nem mutatták ki, az autópálya-építkezésekben és a kötelezettségvállalásokban. Miről beszél, kedves képviselőtársam? (Taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 349 2002.11.26. 9:48  204-323,327-624

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb nagyon hosszú vita bontakozott ki az önkormányzatok finanszírozásáról és az ezzel kapcsolatos képviselői módosító indítványokról. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés bonyolultabb annál, mintsem hogy egy kétperces reagálásban néhány adatot tényszerűen felsorolnék, ezért úgy döntöttem, az első adandó alkalommal egy rendes hozzászólásban megpróbálom a hozzászólásokban citált adatokat pontosítani.

Nagyon sok ellentmondás volt a hozzászólásokban abból a szempontból, hogy az önkormányzatoknál jelentkező bérnövekményeket milyen forrásból finanszírozza a központi költségvetés. Van, aki a normatívákat vette csak figyelembe, és azt mondta, hogy egyedül a normatíváknak biztosítania kellene ezt a növekményt, megint mások hozzászámoltak különböző adónemeket.

 

 

(17.20)

 

Tehát a legteljesebb változatosság volt tetten érhető a képviselői hozzászólásokban a tekintetben, hogy milyen források kellenének a bérnövekményekre, illetve milyen források állnak erre egyáltalán rendelkezésre, és ebből következően a képviselő hölgyek és urak szerint mekkora hiány van jelenleg az önkormányzati rendszerben, ha a költségvetési törvényt ebben a formájában hagyjuk jóvá.

Nos, akkor hadd idézzem azokat a számokat, amelyek egyébként megtalálhatók az önök asztalán lévő költségvetési törvényjavaslatban! Ha megnézzük az önkormányzatok kötelezettségének növekedéseit, akkor ez a kötelezettségnövekedés a 2002. évi előirányzatokhoz képest a jövő esztendőben 282,5 milliárd forintos kötelezettségnövekedést jelent az önkormányzatoknál. Ebben benne van a közalkalmazottak béremelése, a bérszorzók és pótlékok hatása, és benne van a köztisztviselők, valamint a tűzoltók béremelése is. Benne vannak a szociális juttatások nyugdíjemeléssel arányos növelései, a rendszeres gyermekvédelmi támogatások növekménye, a szociális törvényből adódó új feladatok és több különböző tétel is, mindegyiket nem mondom végig. Ezek együttes kötelezettségnövekménye az önkormányzatoknál a törvényjavaslat számadatai szerint 282,5 milliárd forint.

Ha megnézzük ezzel szemben, hogy az állami támogatások és hozzájárulások, a lakhelyen maradó személyi jövedelemadó, a normatívan elosztott személyi jövedelemadó, az illetéknövekmény, a gépjárműadó növekménye mekkora lesz a 2003. évben, akkor ez a szám durván 284 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy ha nem számolunk az iparűzési adó növekményével is, akkor az Országgyűlés döntéseként az önkormányzatoknál maradó többletforrások, normatívával, szja-val, illetéknövekedéssel - még egyszer nem sorolom végig - együtt fedezik azokat a kötelezettségeket, amelyek a bérnövekedésből és az egyéb, önkormányzatoknál jelentkező feladatok esetében jelentkeznek a 2003. évben, a 2002. évi előirányzatokhoz képest. Az iparűzési adó növekménye pedig várhatóan valamivel több mint 70 milliárd forint lesz. Ez az az országos számadatokban szabadnak tekinthető forrás, ami növekményként az önkormányzatok összességénél ott marad, anélkül, hogy bérkötelezettség terhelné.

Vita van a tekintetben, hogy az iparűzési adó miért van 20 százalékkal számolva a növekmény tekintetében. Ezzel kapcsolatban fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az iparűzésiadó-bevételek legutoljára 2001-ben lettek meghatározva, tehát a növekményeket ehhez a 2001. évhez kell hogy viszonyítsuk. Itt két év inflációját - körülbelül 10 százalékos inflációját - figyelembe véve egyáltalán nem túlzott, ha számolunk az iparűzésiadó-bevételek 20 százalékos növekedésével.

Természetesen a vitában felmerült - és joggal merült fel -, hogy ez semmit nem mond a településszerkezetekre, kis-, közepes, nagytelepülések, kisvárosok, nagyvárosok összességére, hiszen ahány önkormányzat, annyiféle aránya lehet a normatíváknak, a személyi jövedelemadónak, az illetékeknek, amely jellemzően a megyei önkormányzatok forrását bővíti. Tehát nagyon sokféle helyi arány van ezekben a bevételekben, és joggal merült fel az, hogy elsősorban a kistelepüléseknél, kisebb városokban, ahol nincs nagy helyi iparűzésiadó-bevétel, vagy nem jellemző, ahol az emberek nem keresnek olyan sokat, hogy az szja-növekmény számottevő hatással rendelkezne, hiány keletkezhet.

Ezekkel a véleményekkel egyetértek. Valóban, ott, ahol az iparűzésiadó-bevétel elhanyagolható, ahol az szja-bevétel helyben maradó hányada a kiadásokhoz képest elhanyagolható, ahol nem számolhatunk illetékkel, hiszen az döntően megyei forrást jelent, valóban előfordulhat olyan eset, hogy a kötelezettségek növekedésére nem áll rendelkezésre elegendő olyan pluszforrás, ami a parlament döntésének köszönhető. Erre találták ki képviselőtársaim azt a megoldást, ami egy olyan modellt hozna be a rendszerbe, hogy azoknál az önkormányzatoknál, ahol nincs akkora forrásnövekmény, amekkora kötelezettségnövekmény van, ott a különbséget egy kiegyenlítő mechanizmus keretében a központi költségvetés fogja állni. Ez ebben a körben a problémát megoldja.

Más problémaként jelentkezett ezzel szinte ellentétes módon, hiszen most gazdagabb, relatíve gazdagabb városokról fogok beszélni, az a probléma, hogy ott, ahol az adóerőképesség-számítás miatt a normatívákban az elvonás nő a kiegyenlítő mechanizmus következtében, előfordulhat olyan eset - ad absurdum, és 15 város érintett ebben a problémában -, hogy teljesen elfogynak a normatív támogatások, magyarán: ott valóban csökkenhet az a forrás, ami a kötelezettség növekedésére rendelkezésre állna. Ez akkor is probléma, valós probléma, ha hozzáteszem, a relatíve legjobb helyzetben, nagy helyi iparűzésiadó-bevételekkel rendelkező városokról beszélek ezúttal. Az ő esetükben született egy olyan módosító indítvány - és a kormány ezt támogatja -, amelyik azt mondja, hogy egyrészt nem fordulhat elő, hogy a teljes normatívát elvonják az adóerő-képesség számítási szabályai miatt, a normatívák legalább 20 százalékának ott kell maradnia. Így most egy ilyen plafon lesz beiktatva az adóerő-képességgel kapcsolatos elvonásokba, és ez legfeljebb a normatívák 80 százalékát viheti el, tehát legalább 20 százaléknak ott kell maradnia. Ez az egyik.

A másik, hogy ezek az önkormányzatok - az ő esetükben egyébként ez a bizonyos adóerőképesség-számítás 24 milliárdos tételt jelent - ennek a 24 milliárd forintnak az egynegyedét, tehát 6 milliárd forintot 2004-ben visszakapnak abban az esetben, ha 2003-ban továbbra is ilyen értékben fejlesztenek a városokban különböző dolgokat. Ezeknél a gazdag önkormányzatoknál - relatíve gazdag önkormányzatoknál, ismétlem meg még egyszer - ez a módosító indítvány enyhítheti azt a feszültséget, amely az ő esetükben a kötelezettségnövekedésekben jelentkezik.

Szeretném azt is hozzátenni, hogy a kistelepülések esetében még további módosító indítványok is vannak, amelyeket a kormány támogat, így egy módosító indítvány több mint 2 milliárd forint értékben fogja a kifejezetten kis településen dolgozó önkormányzatok gondját enyhíteni. Itt a szabályokat még érdemes finomítani. Ez a több mint 2 milliárd forint normatívaemelésben jelentkezik. Hogy a normatívák tekintetében mit érdemes figyelembe venni, két normatíva jöhet szóba elsősorban. Az egyik az, ami az intézményi társulásokat finanszírozza, a másik, amelyik a bejárással kapcsolatos költségekhez járul hozzá.

Összességében tehát nem felel meg a valóságnak egyetlen olyan állítás sem, amely azt mondja, hogy országos szinten, ha összeadjuk az önkormányzatok összes kötelezettségnövekményét és összes forrásnövekményét, akkor iparűzési adó nélkül a forrásnövekmények nem fedezik a kötelezettségnövekményeket. Fedezik, az iparűzésadó-bevételek pluszban maradnak ott a települési önkormányzatoknál, de a kormány tudatában van annak, hogy az egyes településekre nézve az országos számok még nem mondanak semmit, és ezért támogatjuk azokat a módosító indítványokat, amelyek ezeket a problémákat kezelni tudják.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 355 2002.11.26. 1:18  204-323,327-624

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Babák képviselőtársam, azt nem várom el öntől, hogy igazat mondjon, de legalább a számokat ne vitassa! Én nagyon konkrétan beszéltem, önnek is módjában állna tehát konkrétan beszélni. Ha valamelyik számmal nem ért egyet, akkor mondja meg, hogy melyik számmal, amelyre én hivatkoztam, nem ért egyet, és az egy szakmai vita. Az, hogy én hazudok, mert egy szám sem igaz, amit mondok, ön pedig állítja a sajátját, ez nem egy korrekt vita. Legyen kedves megmondani! Én az előbb tíz percben soroltam fel azokat a forrásnövekményeket, amelyek - ha az Országgyűlés a javaslatunkat elfogadja - többletjuttatásokat, többletforrásokat adnak az önkormányzatoknak. Összeadtam ezeket a számokat, és világosan kiderült, hogy ez elég a bérnövekményre, ezen kívül pluszban van még a helyi iparűzésiadó-bevétel. Ha ezeket a számokat ön nem tudja cáfolni, akkor legyen kedves, ne használjon ilyen erős kifejezéseket az én hozzászólásommal kapcsolatban. Térjünk vissza a tényekhez!

Azt egyébként nem vitattam, ha figyelte a hozzászólásomat, hogy ezek az arányok településenként mások és mások lehetnek. Ezeket a hatásokat hivatottak kiegyenlíteni azok a módosító indítványok, amelyeket megint csak meglehetős részletességgel idéztem hozzászólásomban; sajnálom, ha ez elkerülte a figyelmét.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 8 2002.11.27. 3:35  5-8

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Csapody Képviselő Úr! Egyetértek felszólalásának azon részeivel, amelyekben méltatta a formálódó konszenzust a határon túli magyarság fontos ügyében. Konkrét javaslatával itt és most, meg kell vallanom őszintén, ugyanakkor nem tudok egyetérteni. Itt és most ezt azért tartom megoldhatatlannak, mert igaz, hogy egy újabb egy százaléknyi rendelkezés a személyi jövedelemadó-bevételekről az adózóra kötelezettséget nem ró, lehetőséget teremt neki arra, hogy plusz egy százalék erejéig a határon túli magyarságot is támogathassa. Ugyanakkor minden egy százaléknyi személyi jövedelemadó-lehetőség most, a költségvetési törvény tárgyalása során, amikor már formálódnak a keretösszegek, bevételkiesést jelent.

Képviselő úr mondhatná, hogy néhány milliárdról van szó, hiszen az egy százalék, ha ki is használják, legfeljebb 10 milliárd körüli összeg, és ez a költségvetés sok ezer milliárdos főösszegéhez képest látszólag elhanyagolható.

Ugyanakkor éppen a tegnapi részletes vita - ennyiben hadd utaljak vissza rá - mutatott rá arra az igyekezetre, hogy bizony képviselőtársaink, kormánypártiak és ellenzékiek, amikor hasznos célokra keresnek forrást, nagyon sokszor módosító indítványaikban ezekhez a célokhoz milliárdonként próbálják összekaparni a szükséges pénzt. Így például volt egy olyan tétel a költségvetési törvényjavaslatban, amely mindössze 1,4 milliárdos kiadást irányzott elő állami ünnepségekre, és ezt az egy tételt több mint kilencven ellenzéki módosító indítvány próbálta más célra átcsoportosítani. Így természetesen az a képtelen helyzet teremtődhetne, ha valamennyi indítványt támogatná az Országgyűlés, hogy az eredeti előirányzat többszörösét, több mint 30 milliárdot fordítanának más célra, ami nyilvánvaló képtelenség.

Ezzel csak azt kívántam jelezni, hogy sokszor, kiélezett helyzetekben, amikor egyszerre kívánunk a jövő évben életszínvonal-emelkedést és takarékos állami költségvetést, bizony minden milliárdnak jelentősége lehet. Hosszú távon természetesen, egy következő költségvetési törvény tervezésekor erre a kérdésre vissza lehet térni; nyilván képviselő úrnak lesz törvénymódosítási javaslata, ha a napirend előtti felszólalást ebben a formában is tett követi.

Ugyanakkor nem teljesen kizárt, hogy azt az elvet, ha nem is olyan mértékben, mint képviselőtársam napirend előtti hozzászólásában javasolja, de akár rövid távon is érvényesítsük, hiszen a hatályos törvények lehetővé teszik, hogy a már rendelkezésre álló 1+1 százalékból az adózó a költségvetési törvényben meghatározott társadalmi célokra is utalhat át pénzt, ha azokkal egyetért. Ezeket a célokat a költségvetési törvényjavaslat 29. §-a tartalmazza. Képviselőtársam tehát, ha úgy gondolja, hogy a 29. § céljait a határon túli magyarság támogatásával ki kívánja egészíteni, akkor az egy érdemi vita lehet.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 13 2002.11.27. 20:43  12-26

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Őszintén remélem, hogy ellenzéki képviselőtársaink az elmúlt hetekben az adótörvény, az eva és főleg a költségvetési törvény kapcsán bőven kiélhették már harci kedvüket. Így a most napirendre kerülő pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, a javaslatok indokoltságát kellő szakszerűséggel és higgadtsággal fogadják, tehetném hozzá: fogadják el. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy bár a pénz- és tőkepiac szabályozásának törvényi keretei az elmúlt évtizedben kialakultak, a jelenlegi piacgazdaság pénzügyi szektorainak fejlődése igényli a keretszabályozás fejlesztését is, olyan szabályozás kialakítását, amely figyelembe veszi az elmúlt évtized hazai tapasztalatait, a magyar és a nemzetközi pénz- és tőkepiac folyamatos és gyors változásait, és nem utolsósorban megfelel az Európai Unióban kidolgozott szabályoknak.

A most benyújtott javaslatokkal a kormány a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, a tőkepiacról szóló, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló alapvető törvények, valamint az ezekre épülő szakosított hitelintézetek egyes fajtáit szabályozó törvények módosítását kezdeményezi. Ilyen szakosított hitelintézet például a lakás-takarékpénztár vagy a jelzálog-hitelintézet.

A széles közvélemény ezek közül bizonyára a lakás-takarékpénztári törvény módosítási javaslatait fogadja majd nagy érdeklődéssel. Érthető, hiszen a lakásfinanszírozás rendszerének változása, a támogatás feltételeinek javítása a lakosság nagy részének lakásvásárlási vagy -felújítási problémáira jelenthet kedvező megoldást. A lakástakarékossági rendszeren belül komoly segítséget jelenthet a felhasználási kör kiszélesítése, az igényelt összeg folyósítási idejének lerövidítése. A többi módosítási javaslattal a kormány elsődleges célja a tőkepiac európai uniós csatlakozás előtti korszerűsítése.

Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtott módosításokat a következő szempontok indokolják.

1. A kilencvenes évek első felében megfogalmazott, többször módosított törvényeknek figyelembe kellett venniük, hogy az átalakulóban lévő gazdaság pénzügyi szektorának kockázatai rendkívül magasak voltak, ugyanakkor az intézményekben hiányzott a kockázatok kezeléséhez szükséges szakismeret és tapasztalat. A felügyelet rendszere nem volt megfelelően kimunkált. Mára a korábban indokolt törvényi korlátozások nagy része szükségtelenné vált, sőt akadályozza a piac további fejlődését. Az Európai Unió egységes piacán a lényegesen élesebb verseny feltételei között hátránnyal indulnának a magyar intézmények, ha a szabályozásuk indokolatlanul szigorúbb lenne más tagországok szabályainál.

2. Az egy évvel ezelőtt az előző kormány által áterőltetett és a jelenlegi kormánypártok által bírált tőkepiaci törvény alkalmazása során bebizonyosodott, hogy számos hibája mellett egyes rendelkezések megfogalmazása sem volt egyértelmű, pontosan értelmezhető. Végül, de nem utolsósorban az európai uniós jogharmonizáció keretében szükségessé vált a szabályok további finomítása, pontosítása.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényt és törvénymódosítást kezdeményezőnek mindig azzal a dilemmával kell szembenéznie, mi fontosabb, a szabályozás stabilitása vagy a piaci folyamatok követéséből adódó változtatás. A világszerte felgyorsult folyamatokat figyelve jelen esetben jóval erősebbek a változtatás szükségessége mellett szóló érvek. Csak néhány példa arra, hogy a szabályozás nemzetközi szinten is folyamatos, nagymértékű átalakuláson megy keresztül. Tudjuk, hogy a baseli bankfelügyeleti bizottság várhatóan egy-két éven belül befejezi az új tőkemegfelelési szabályok kidolgozását, és ezzel lényegesen megváltoztatja az átláthatóságra és a felügyeletre vonatkozó szabályokat is.

Figyelemmel kísérjük továbbá, hogy az Európai Unió Bizottságában is felgyorsult a pénz- és tőkepiacok szabályozásának átalakítására, a piacok egységes működését akadályozó elemek kiiktatására irányuló munka. Az elmúlt évben fogadta el a Bizottság a Lámfalussy-bizottság által kidolgozott javaslatot a jogszabályok kidolgozásának eljárására vonatkozóan, ezzel lehetővé válik az irányelvek gyorsabb, rugalmasabb elfogadása, módosítása. Az új szabályok végleges elfogadását követően a tagállamoknak és a csatlakozásra váró államoknak is viszonylag rövid időn belül át kell venniük az új szabályokat. Tehát ezeken a területeken is lényeges módosulás várható az európai szabályozásban, amit követnünk kell.

Tisztelt Ház! Jelen előterjesztésünkben javaslatot teszünk a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, a tőkepiacról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló törvények módosítására és ezen területekkel összefüggésben a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítására is. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényre vonatkozó módosítások közül a következő javaslatokat szeretném kiemelni.

1. A törvény 12. §-a jelenleg előírja, hogy hitelintézetben egy tulajdonosnak - meghatározott szűk kör kivételével - legfeljebb 15 százalékos tulajdona lehet. Ez a korábban indokolt kötöttség, ami a nemzetközi gyakorlatban ugyanakkor általános előírásként nem fordul elő, a felügyelet erősödésével, a felügyeletre vonatkozó módszerek kidolgozásával és alkalmazásával feleslegessé vált. Ezért hatályon kívül helyezését javasoljuk.

2. Az Országos Betétbiztosítási Alap jelenleg 1 millió forint összegig nyújt biztosítást. Jóllehet e törvény 2000-ben elfogadott módosítása ezt az összeget az EU-követelményeknek megfelelően 6 millió forintra emeli, és az 1 millió forintot meghaladó összegre előírja a 10 százalékos önrészesedést, ez a szabályozás azonban majd csak a csatlakozáskor lép életbe. Javasoljuk ezért, hogy 2003. január 1-jétől a biztosított összeg az önrészesedésre vonatkozó szabály egyidejű bevezetésével emelkedjék 3 millió forintra.

3. A szövetkezeti hitelintézetek esetében az EU-szabályoknak megfelelően a minimális tőkekövetelményt fel kell emelni a jelenlegi, 2003. december 31-éig elérendő 100 millió forintról az 1 millió euró összegnek megfelelő legalább 250 millió forintra.

(9.40)

 

A már működő szövetkezeti hitelintézetek esetében a megemelt tőkekövetelmény elérésére 2007. december 31-éig adható átmeneti idő, azzal, hogy 2006 végére legalább 200 millió forintos saját tőkét kell elérniük.

4. A fogyasztóvédelmi hatáskör jelenleg megoszlik a felügyelet és a fogyasztóvédelmi hatóság között, és ez értelmezési problémákat eredményez. Ezen a területen nemcsak jogszabály-módosítás szükséges, hanem a meglévő szabályok hatékonyabb alkalmazása is.

A fogyasztóvédelmi törvény által létrehozott békéltető testületek a bírósági útnál hatékonyabb ügyintézést tesznek lehetővé, igénybe vehetők a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos panaszok rendezésére is. A békéltető testületek ismertségének, presztízsének növelése nem jogszabályi módosítást, hanem a két hatóság közötti együttműködést igényli. Jogszabályi módosításra a fogyasztóvédelmi törvény kapcsán a felügyelet keresetindítási jogának megteremtése érdekében van szükség.

5. Módosítani javasoljuk a kiszervezésre vonatkozó szabályokat. A kiszervezés fogalmát olyan tevékenységre javasoljuk értelmezni, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, vagy amely végzését jogszabály írja elő. Ezek tekintetében is csak a rendszeres vagy folyamatos tevékenységre vonatkozó szerződés alapján végzett tevékenységet tekintjük kiszervezésnek. A kiszervezést a felügyeletnek be kell jelenteni, és biztosítani kell a kiszervezett tevékenység esetében is az ellenőrzést.

Kedves Képviselőtársaim! A tőkepiaci törvényben a következő főbb változásokat javasoljuk.

1. A hatályos törvény szerint tőzsdében egyetlen tulajdonosnak sem lehet 10 százalékot meghaladó tulajdona. A javaslat ezért ezt a korlátozást hatályon kívül helyezi. A nyilvános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokkal összhangban a zárt körű társaságként működő tőzsde esetében is lehetővé tesszük, hogy az alapszabály rendelkezzék az egy tulajdonos által megszerezhető tulajdoni részesedés maximális mértékéről.

2. A befektetési vállalkozások ügyfeleik pénzét ügyfélszámlán tartják, nem rendelkeznek sajátjukként a számlán lévő pénzzel, az csak az ügyfél rendelkezése alapján használható fel. Csőd esetén az ügyfélszámlán lévő pénz nem képezi a befektetési vállalat csődvagyonát.

A jelenlegi szabályozás szerint az ügyfélszámlán lévő pénzt az ügyfél készpénzben veheti fel, vagy azt saját bankszámlájára utaltathatja. Ez a korlátozás jelentős versenyhátrányt okoz a befektetési vállalkozásoknak a bankokkal szemben. Javasoljuk ezért az ügyfélszámlán lévő, befektetési szolgáltatásból származó pénzösszeg felhasználására vonatkozó korlátozás megszüntetését.

3. A hatályos szabályozás szerint értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához a felügyelet engedélye kell. A már forgalomba hozott értékpapírok tőzsdei jegyzéséről a tőzsde saját szabályzata alapján dönt. Ez a gyakorlat nem felel meg az EU-szabályozásnak. A csatlakozást követően a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír nemcsak egy, hanem bármely EU-tagállamban működő tőzsdére bevezethető lesz, ezért az EU-szabályozással összhangban javasoljuk, hogy a jegyzési engedélyt a felügyelet adja meg.

4. Korábban az ingatlanokba befektető befektetési alapok nem vehettek fel hitelt, ezt a jövőben korlátozott mértékben és a befektetők tájékoztatásával lehetővé tesszük. Ezzel az ingatlanalapok üzleti lehetőségei jelentős mértékben bővülnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A biztosítási törvényben javasolt módosítások a következők miatt indokoltak: a biztosítási törvény átfogó módosítása folyamatban van, várhatóan a jövő év első félévében kerül a tisztelt Ház elé. Annak érdekében, hogy a hitelintézeti, a tőkepiaci és a biztosítási törvény között összhang jöjjön létre, illetve hogy a legsürgősebb problémákat megoldjuk, két kérdéskörben, a biztosítási szektorban a kiszervezés és a felügyelet egységes eljárása tekintetében már most módosítást tartunk indokoltnak.

A lakás-takarékpénztári törvényben a következőket javasoljuk: a lakás-takarékpénztárak a fellendült banki jelzálog-hitelezés mellett továbbra is fontos szerepet tölthetnek be a lakásfinanszírozásban, a jelzálog-hitelintézetek és a kereskedelmi bankok ugyanis a lakás árának csak 40-50 százalékára nyújtanak kölcsönt. A lakás-takarékpénztárak hozzájárulnak a saját erő összegyűjtéséhez, ezáltal a hitelképes ügyfelek körének bővítéséhez. A lakás vásárlásához és építéséhez szükséges önerő biztosítása mellett segítséget jelenthetnek a kamattámogatási rendszerből kimaradt kisebb felújítási munkák finanszírozásában és a kommunális beruházások megvalósításában.

Annak érdekében, hogy a lakás-takarékpénztárak betölthessék szerepüket a lakásfinanszírozási rendszerben, az előtakarékossági konstrukció és a hozzá kapcsolódó támogatás feltételeit javítani kell.

1. A lakásárak és a -felújítási költségek emelkedése miatt szükségessé vált az öt év óta változatlan támogatás maximális összegének emelése. Javasoljuk, hogy a támogatás maximális összege az adott megtakarítási évben befizetett betét 30 százaléka, legfeljebb azonban 72 ezer forint legyen. Az éves támogatás maximális összege tehát a jelenlegi 36 ezer forintról duplájára emelkedik. Az optimális havi megtakarítás ezáltal havi 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekedne, míg az optimális szerződéses összeg négyéves megtakarítási idő esetén elérheti a 2,6 millió forintot is.

2. A társasházak és a lakásszövetkezetek közös tulajdonú részeinek felújítására és korszerűsítésére kötött szerződéseknél a támogatás maximuma jelenleg épületenként 36 ezer forint. Javasoljuk, hogy a szerződéseknél a támogatás maximális összege emelkedjék attól függően, hogy hány lakásos épületről van szó, így ez az összeg 108 ezer forinttól 216 ezer forintig terjedhet.

A módosítás elfogadása estén az optimális szerződéses összeg a lakásszámtól függően épületenként 3,3-7,2 millió forintra emelkedik négyéves előtakarékosság esetén.

A lakás-takarékpénztári konstrukció a társasházak közös részeinek felújításánál is kiegészítő forrásként szolgálhat más támogatási formák mellett.

3. A lakás-előtakarékossági rendszeren belül javasoljuk a felhasználási kör kiterjesztését az alábbi célokra: szilárd burkolatú út, a csapadékvíz elvezetését biztosító csatorna, árok, informatikai hálózati kapcsolat - például kábeltelevízió vagy internetelérés - kialakítása; nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló lakáshasználati jog vásárlása; bármilyen pénzügyi intézménytől, illetve biztosítóintézettől felvett lakáscélú hitel, továbbá munkáltatói és önkormányzati hitel kiváltása. Javasoljuk továbbá, hogy lakások mellett tanyai lakóingatlanokra is fel lehessen használni a támogatott összeget.

Javasoljuk, hogy a kibővített felhasználási lehetőségek a már megkötött szerződésekre is vonatkozzanak.

4. A hatályos rendelkezés szerint a lakás-takarékpénztárnak a kiutalás napjától számított egy hónapon belül kell folyósítania a lakáskölcsönt, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó teljesítette a kötelezettségét. Javasoljuk, hogy ez az idő lerövidüljön, azaz a lakás-takarékpénztár a kiutalástól, illetve a szükséges igazolások benyújtásától számított 15 napon belül folyósítsa az igényelt összeget.

Fő szabályként a törvény rendelkezései 2003. január 1-jén lépnek hatályba.

 

(9.50)

 

A támogatás maximális összegének módosítása miatt azonban új szerződéses módozatokat kell kidolgozniuk a lakás-takarékpénztáraknak, ezért javasoljuk a módosítások egy részének, például a támogatás maximális összege emelésének 2003. április 1-jével történő hatályba léptetését.

Javasoljuk a polgári perrendtartásról szóló törvény kis terjedelmű, de nagy fontosságú módosítását is. A hitelintézeti törvénynek az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett 197. §-a nem tette lehetővé, hogy a bírósági tárgyaláson az ellenérdekelt felek a banktitkot tartalmazó iratokba betekinthessenek, azaz azonos információk birtokában legyenek - ez sérti az úgynevezett fegyveregyenlőség elvét. Javasoljuk ezért a polgári perrendtartásról szóló törvény 119. §-ának kiegészítését. A beiktatni javasolt bekezdés rendelkezése szerint a titkot, üzleti titkot vagy bármely külön törvényben meghatározott más titkot tartalmazó iratok esetében az eljáró bíró határozza meg az iratmegismerési és másolatkészítési jog gyakorlásának rendjét, a betekintő fél vagy képviselője titoktartási nyilatkozatának kitöltése mellett.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a javasolt módosítások nem jelentenek alapvető változtatásokat a pénz- és tőkepiacok szabályozásában, de számos olyan lépés megtételére tartalmaznak javaslatot, amely a piaci szereplők mozgásterét növeli. Lehetővé teszik a piac fejlődéséhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így hozzájárulnak a piac fejlődéséhez, ugyanakkor a már elért biztonsági szintet nem csökkentik.

Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 26 2002.12.03. 4:16  23-26

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Áder frakcióvezető úr hozzászólásában, amikor a gazdasági folyamatokat elemezte, megfeledkezett arról az apró tényről, hogy a gazdasági folyamatok ritkán szoktak megváltozni egyetlen hónap alatt.

A gazdaságpolitika és ennek eszközrendszere nem egy nap, nem egy hét, hanem több hónap után tud csak érvényesülni. Ezért, amikor az idei folyamatokat elemzi, akkor szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az idei folyamatok alapvetően még az Orbán-kormány gazdaságpolitikája alapján alakultak. Mi elhatároztunk egy gazdaságpolitikai szemléletváltást, erre maradéktalanul, minden hatását tekintve viszont csak a következő esztendőben lehet számítani.

Ha már a hiányt említette, frakcióvezető úr, akkor szeretném elmondani, hogy az idei hiány növekedésének a legfontosabb összetevői azok a költekezések, amelyek még az Orbán-kormányhoz kötődnek, akár az autópályára, akár más dolgokra gondolunk. Mi ezekben az esetekben nem tettünk mást, mint az európai normákhoz igazodva a költségvetésben kimutattuk az államháztartás tényleges költekezését. Ez a tendencia a következő esztendőben természetesen nem folytatható, ezért is javasoljuk a költségvetési törvényjavaslatban, hogy az államháztartás hiánya a jövő évben ne haladja meg a bruttó hazai össztermék 4,5 százalékát. Önök ezt vitatták. Ezzel kapcsolatban csak szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ha a hiányt növelnénk - gondoljanak csak Járai jegybankelnök úr véleményére -, akkor éppen ez lenne az inflációs nyomás egyik legfontosabb összetevője. Tehát kérem, hogy ha ránk nem hallgatnak, legalább a jegybankelnök úr véleményét vegyék figyelembe akkor, amikor a jövő évi 5 százalékos hiány mellett kardoskodnak. Zárójelben jegyzem meg, hogy az önök által készített hosszú távú gazdaságpolitika szerint önök még a következő esztendőre 2,8 százalékos államháztartási hiányt javasoltak, ettől most az álláspontjuk jelentősen különbözik.

Ami egyébként az önkormányzati támogatást illeti, a frakcióvezető úr szavai örömmel töltöttek el, mert ez reményt ad nekünk arra, hogy ma, a költségvetési törvényjavaslat módosító indítványainak szavazásakor, a Fidesz-frakció is támogatni fogja az önkormányzatok finanszírozását könnyebbé tevő módosító indítványokat, melyeket a kormány is támogat. De először azért nézzük meg, hogy mit mutatnak a számok.

A számok azt mutatják, hogy az Országgyűlés által a települési önkormányzatoknak döntésekkel juttatott többletbevétel fedezi azokat a bérnövekményeket, amelyeket szintén az Országgyűlés döntése kötelezettségként az önkormányzatokra hárít. Szabad forrásként ezen felül még a helyi iparűzési adó növekménye vehető figyelembe. Igen ám, de ami igaz országos átlagban, az nem igaz feltétlenül az egyes településekre nézve, hiszen ahány önkormányzat, annyi aránya van a különböző bevételeknek. Éppen ezért született meg a módosító indítványok között az a legfontosabb módosító indítvány ebből a szempontból, amely modellszerűen biztosítja, hogy ha egy települési önkormányzatnak a forrásnövekményei nem fedezik a bérkötelezettségek növekményét, akkor a különbséget a költségvetés állni fogja. Ugyancsak szerepel a módosító indítványok között több mint kétmilliárd forint értékben az a normatívaemelés, ami éppen a kistérségek, a kistelepülések gondjait hivatott megoldani olyan módon, hogy támogatják a társult intézmények fenntartását. Végül, de nem utolsósorban a főváros és öt vidéki nagyváros esetében a költségvetés nagyon komoly mértékben vállalja át ezeknek a vállalatoknak, a tömegközlekedési vállalatoknak az adósságát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 103 2002.12.03. 1:24  100-103

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ezzel az ominózus kormányhatározattal az az alapvető pénzügyi probléma, hogy a kormányhatározat végrehajtásához jelenleg nem elegendő a pénz, ami a költségvetés tartalékában, a költségvetésben rendelkezésre áll. Ennek döntően az az oka, hogy még az önök kormánya a kormányváltásig számtalan különböző költekezést hajtott végre, illetve elkötelezettségeket vállalt. Ez önmagában, bár nem etikus, de nem lenne olyan nagy probléma. A fő probléma az, hogy miközben olyan kötelezettségeket vállalt, amire korábban nem volt kormányhatározat, ugyanakkor a saját maga által meghozott határozatokra, ezekre a kötelezettségvállalásokra a fedezetet nem biztosította.

Természetesen a 2003. évi költségvetésben - pontosabban a törvényjavaslatban, amelynek módosító indítványairól ma szavazunk - mi ezt a problémát, annak a megoldását figyelembe vesszük. Az előirányzat szerint a balatoni regionális vízközműhálózat fejlesztésére több mint 1,8 milliárd forint az előirányzat, ami az ez évi előirányzatot 50 százalékkal meghaladja.

Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 212 2002.12.03. 0:48  211-213

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A megállapodás tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, és az általunk eddig megkötött más kétoldalú szerződésekben foglaltaknak. A szerződés megkötésére hazánk és az adott partnerország belső szabályozásának figyelembevételével kerül sor.

A szerződés tartalmazza mindazokat a normákat, amelyek alkalmazása megerősíti a partnerországokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkat, és megfelelő alapul szolgál újabb kölcsönösen előnyös befektetések megvalósításához.

Kérem az elmondottak alapján, hogy a tisztelt Ház a megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztést fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 48 2002.12.04. 8:12  47-139

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az új APEH-törvényjavaslat benyújtását nemcsak az teszi indokolttá, hogy az APEH országos hatáskörű, alkalmazottainak létszámát tekintve pedig a legjelentősebb államigazgatási szerv. Jogállását, feladatait és szervezeti felépítését ez idáig mindössze kormányrendelet szabályozta, és csupán a nyomozati hatásköréről rendelkezett törvény. A kormányprogram is kiemelten fontos célnak tartotta az új APEH-törvény megalkotását, mert az államháztartás szempontjából jelentős feladatot végző államigazgatási szervként megilleti egy önálló törvény, és mert az elmúlt négy év tapasztalatai alapján a kormány megengedhetetlennek tartja, hogy az APEH szervezete, vezetése és működése politikailag befolyásolható legyen.

Az elmúlt négy évben sajnálatos módon közbeszéd tárgyává válhattak esetek, amikor a politikai hatalom gyakorlói megpróbálták befolyásolni vagy ténylegesen befolyásolták is az APEH működését. Lehetséges, hogy a közvéleményben keringő esetek nagy része nélkülözött minden alapot, ám pusztán a feltételezés ténye is aláássa az APEH szakmai és etikai tekintélyét. Ez sérti az alkotmányos elvek maradéktalan érvényesülését, és a közvélemény joggal érzi úgy, hogy az APEH működése szakmailag sem megfelelő keretek között zajlik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Demokráciánkban az alapintézmények szabályozott keretek között működnek, de legalább ennyire fontos, hogy az alapintézményekbe vetett bizalom ne rendülhessen meg. Gondolják el, hogy akár csak az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy például a bíróságok, a rendőrség, a honvédség, a titkosszolgálatok vagy éppen az APEH tevékenységével kapcsolatban felmerül a politikai motiváció lehetősége, ez a jogállamiságba vetett hitet alapjaiban áshatja alá. Ezt nem engedhetjük meg magunknak.

Az új törvény célja tehát az APEH politikától független, szigorú szakmai működését feltétlenül és átlátható módon garantáló törvény megalkotása. A törvényjavaslat ezért nemcsak egységbe foglalja az eddigi szabályozásokat, hanem a fenti cél elérése érdekében néhány új szabályozási elemet is tartalmaz.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az állami adóhatóság szervezetének, irányításának, működésének alapvető szabályait tartalmazza. Meghatározza az APEH feladatait, melyek közül leglényegesebb az államháztartás bevételeit garantáló adóztatási tevékenység. Adóztatási tevékenységével összefüggésben az APEH szükségszerűen rendkívül nagy adatállománnyal rendelkezik, mely az államapparátus egyéb szervei számára is hasznosítható. Ezért külön nevesített feladatként szerepelteti a javaslat az adó- és pénzforgalmi adatok összegzéséből és feldolgozásából származó információk szolgáltatását a gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek és a törvényhozás részére. Emellett adatszolgáltatást köteles teljesíteni az önkormányzatok részére a költségvetésüket érintő bevételi adatokról, elősegítve ezzel gazdálkodásuk hatékony működtetését.

A csődtörvény alapján az APEH a felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló adózókkal szemben fennálló adó-, illetőleg járulékköveteléseit engedményezheti, azaz átadhatja behajtásra.

A törvényjavaslat az elmúlt négy év tapasztalatai alapján módosítani kívánja az APEH engedményezési jogkörét. A felszámolási eljárásokba befagyott adóköveteléseknek az adóbevételek szempontjából minél kedvezőbb engedményezésének biztosítása érdekében a javaslat megszünteti a Magyar Követeléskezelő Rt. kizárólagos engedményesi státusát. Az APEH engedményezési jogát a jövőben kizárólag pályáztatás útján gyakorolhatja.

Az APEH szervezeti felépítését a jelenlegi rendnek megfelelően szabályozza a javaslat. Az első fokú adóhatósági feladatokat a megyei igazgatóságok látják el a központi hivatal irányítása és felügyelete mellett. Az adóztatáshoz szükséges adatok összegyűjtését, tárolását, illetőleg egyes adatfeldolgozásokat az APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézete végzi. Külön szervezeti egység, az oktatási igazgatóság feladata lesz a jövőben is a mintegy 13 ezer fős apparátus képzése, továbbképzése.

A javaslat rögzíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a területi szervek, azaz a megyei igazgatóságok jogállását is. A jövőben a területi szervek is önálló jogi személyiséggel rendelkeznek majd. A jogi személyiség elnyerésével az igazgatóságok a polgári jog alanyaivá válnak, a polgári perben félként vehetnek részt, vagyis perelhetnek, illetve az APEH-től függetlenül perelhetők, a képviseletre jogosító meghatalmazás kiadása nélkül is.

A megyei igazgatóságok önálló jogi személlyé válása megteremti az adóhatóság költségvetési-gazdálkodási rendje átláthatóbbá tételének lehetőségét is. A megyei APEH-igazgatóságok részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervvé válnak.

Tisztelt Ház! Az elmúlt kormányzati ciklusnak az APEH vezetésével és működésével kapcsolatos történései rávilágítottak az adóhatóság és az adóztatás politikafüggővé tételének veszélyeire, és ezzel az APEH-vezetői kinevezések feltételrendszerének egyébként már régóta időszerű törvényi szabályozása szükségességére. A javaslat szerint ezért az APEH elnökét hat évi időtartamra a pénzügyminiszter nevezi ki. Elnökké kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, ötéves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező személy nevezhető ki. A kinevezést az Állami Számvevőszék elnöke előzetesen véleményezi, és a jelöltet a pénzügyminiszter kezdeményezésére az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága meghallgatja.

Az elnök mellett a törvényjavaslat az elnökhelyettesek és az adóhatóság gazdasági vezetőjének kinevezési feltételeit is rendezi. A javaslatban megfogalmazott követelmények biztosítják az adóhatóság vezetésének szakmai folyamatosságát, a működés stabilitását és a politikai váltógazdálkodástól való függetlenítését.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem, hogy a vitában támogassák, jobbító szándékú észrevételeikkel, indítványaikkal segítsék a kormányzat által megfogalmazott szabályozási célkitűzések megvalósítását, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 235 2002.12.04. 0:44  232-262

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szokatlan szereposztás ez a mostani napirendi pont, hiszen egy országgyűlési bizottság az előterjesztő egy fontos testület költségvetésére vonatkozóan.

A médiatörvény betűje és szelleme szerint az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését a kormány nem befolyásolhatja, és az eddigi gyakorlat szerint nem is véleményezte, így rövid hozzászólásomban én is csak azt kívánom deklarálni, hogy ebbe a kormány a továbbiakban sem kíván beleszólni; az Országgyűlés dolga, hogy ezzel kapcsolatban a szükséges döntést meghozza.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 16 2002.12.10. 3:43  13-16

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, ellentétben az előbb elhangzott felszólalással: a kormány és a Nemzeti Bank együttműködése nem borult fel. Széles Gábor nem a kormány tagja, ezért az ő nyilatkozatán számon kérni a kormány magatartását hibás politikai következtetésre vall.

Ha egyáltalán Széles Gábor nyilatkozatában nem gazdasági érdekeket, hanem politikai felhangokat vélnek felfedezni az ellenzéki képviselőtársaim, akkor, kérem, gondoljanak arra, hogy Széles Gábor nem tartozik azok közé a vállalkozók közé, akiket előszeretettel sorolnak MSZP közeli vállalkozókhoz. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ha Széles Gábor politikai hovatartozását egyáltalán firtatni érdemes, akkor azt sokkal inkább érdemes a mostani ellenzék között keresni. Ennél viszont fontosabb kérdés az a gazdaságpolitikai dilemma, hogy mi legyen a gazdasági növekedés, a bérpolitika, a pénzügyi egyensúly, a kormányzati költekezés, a költségvetési hiány és az infláció összhangja. Ez ugyanis egy létező gazdaságpolitikai dilemma.

Amit egyébként ön elmondott a jegybank függetlenségéről, ez változatlanul fennáll, és ezt Európában senki sem vonja kétségbe. Az ön által említett törvénymódosítás csak visszaállította azt a korábbi helyzetet, amikor a jegybanki függetlenség felügyelőbizottság mellett érvényesült; pontosan ugyanez a helyzet jelenleg is. Ez a törvénymódosítás tehát a jegybank vezetésének igaz, hogy nem tetszett, de függetlenségét nem csorbította.

Szeretném felhívni arra is a figyelmét, hogy ha megnézzük az európai uniós országokat, akkor azokban az országokban, ahol jelenleg markáns gazdasági növekedés figyelhető meg, például Írországban, de több országot is sorolhatnék, ott az infláció 4 százalék körül van, magasabb az európai uniós átlagnál, nem tér el lényegesen a Magyar Köztársaságban tapasztalható inflációtól.

Arra is szeretném felhívni a képviselőtársam figyelmét, hogy nem lehet egyszerre alacsony inflációt követelni az országban, és ezzel párhuzamosan olyan módosító indítványokat benyújtani a költségvetéshez és olyan gazdaságpolitikát sürgetni, amely növelné jövőre az államháztartás hiányát. Ez ugyanis minden más gazdaságpolitikai eszközhöz képest sokkal nagyobb inflációs nyomást jelent, mint bármi más.

Ugyancsak szeretném emlékeztetni a képviselőtársamat, hogy az a bérkiáramlás, amely meghaladta a teljesítmény növekedését, még az önök kormányzása idején kezdődött el, de akkor, úgy tűnik, ez a bérkiáramlás a jegybank akkori vezetésének nem okozott problémát.

Végül, de elsősorban szeretném leszögezni: szakmai konzultációk kellenek; a kormány és a jegybank között az inflációs célkitűzés, a költségvetés hiánya és a bérpolitika kérdésében folytak és folynak a szakmai konzultációk, ezt a jövőben is a jegybank függetlenségének tiszteletben tartásával kívánjuk végezni, és kérném az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ezt a gazdaságpolitikai természetű vitát mentesítsék a politikai felhangoktól.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 103 2002.12.10. 3:54  100-106

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Attól tartok, hogy ön ezt az interpellációt rossz helyen mondta el. Szeretném emlékeztetni arra, hogy a fővárosi tömegközlekedés áráról a Fővárosi Közgyűlés határoz, és nem a Magyar Köztársaság kormánya, különösen pedig nem a Magyar Országgyűlés. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Sajnálom, ha ön mint fővárosi képviselő - hiszen ön egyúttal fővárosi képviselő is - ezt nem tudja.

A kormány nem tett mást, mint hogy lehetőséget teremtett a Fővárosi Közgyűlésnek arra, hogy a fővárosi tömegközlekedés tényleges költségeit, ha akarja, az áremelésnél vegye figyelembe. A Fővárosi Közgyűlés nyilván felelősen és megalapozottan fog ebben a kérdésben dönteni, gondolom, az ön részvételével. Az engem meglep, hogy ezt a szándékunkat - nevezetesen hogy bízunk a Fővárosi Közgyűlés méltányos és megalapozott döntésében - ön mint fővárosi képviselő nem érzékeli.

Azt is szeretném elmondani - ha már ott tartunk, hogy ki kívánja a fővárosi lakosok terheit növelni -, hogy ön nemrég több módosító indítványt is jegyzett a költségvetéssel kapcsolatban, s ezek egyike 10 milliárd forinttal növelné az illetékbevételeket. Gondolom, képviselőtársaim is tudják, hogy az illetékbevételek döntő hányada Budapesten keletkezik, ennek következtében ha az ön módosító indítványát az Országgyűlés elfogadta volna, akkor a fővárosi polgárok több milliárd forinttal több illetéket kellene fizessenek a jövő esztendőben. Ezt a módosító indítványt nem tudtuk támogatni, így az Országgyűlés nem is fogadta el.

Abban is hibás képviselőtársam érvelése, amikor olyan büszke az előző, a polgári kormány árstratégiájára. Egyrészt ennek az árstratégiának voltak hátrányos következményei, másrészt nem volt elég eredményes. A hátrányos következmények közé lehet sorolni azt, hogy ha egy kormány bármely területen a maga hatósági jogköreivel visszaélve nem engedi meg a tényleges költségeknek megfelelő áremelést, ezt néhány évig el lehet ugyan játszani, de ennek vagy az a következménye, hogy ezeknek a cégeknek - legyen akár állami vállalatról szó, mint a Mol, akár tömegközlekedési vállalatról, mint a BKV - a veszteségeit növeli, és később, amikor ezeket a veszteségeket csökkenteni kell, így vagy úgy pénzébe kerül a polgároknak, az adófizetőknek és az államnak.

A másik: ez az árstratégia nem volt elég eredményes. Ön az interpellációjában általában közműköltségekről beszélt. Nos, ha az elektromos energia, a vezetékes gáz, a tankönyv, a távolsági közlekedés mellett figyelembe vesszük a távfűtés, a helyi közlekedés, a személyszállítás, a vízdíj, valamint azon termékek áremelkedését, amelyeket az állam jelentősen befolyásol adókon vagy támogatásokon keresztül - például a szesz, a dohány, az üzemanyag és a gyógyszer áremelkedését -, akkor azt látjuk, hogy az előző három és fél évben az átlagos inflációval szemben, amely 36 százalékos volt, ezeknek a termékeknek az ára ezen felül jelentős mértékben, mintegy 45 százalékkal emelkedett.

Összességében tehát az ön interpellációja a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Mi a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét - önökkel ellentétben - növeltük azáltal, hogy engedélyünk alapján mérlegelési jogkörükben a BKV árainak emelkedését saját hatáskörben meghatározhatják. Az önök árpolitikájáról pedig az elmúlt három és fél év tapasztalatai alapján mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy eredményes lett volna.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 109 2002.12.10. 3:27  106-112

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Elöljáróban engedjen meg két megjegyzést. Az első megjegyzésem az, hogy a privatizáció nem feltétlenül jelent végkiárusítást, hiszen azt jó áron is meg lehet valósítani. A második megjegyzésem pedig az, hogy nem feltétlenül kötődik össze a minőség az állami tulajdonnal, hiszen amikor Kölcsey Ferenc a Himnuszunkat írta, és abban leírta, hogy "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél", akkor a szőlők és a bortermelés jelentős része nem állami tulajdonban volt, hanem magántulajdonban.

Ezzel együtt interpellációja számos fontos kérdést feszeget, amelyre, ha megengedi, részletesebben is kitérnék és válaszolni szeretnék. Tény, hogy a rendszerváltás óta megoldatlan a tokaj-hegyaljai zárt borvidék szőlőtermelésének mennyiségi és minőségi szabályozása. A Tokaj Kereskedőház Rt. borászata méltatlan állapotban van a tokaji aszú hungarikum jellegéhez képest - ez így igaz.

Ahogy képviselő úr is pontosan emlékezett rá, az MDF kormányzásának idején, a Tokaj-hegyaljai Borkombinát átalakítása során, a történelmi pincék és a szőlőültetvények szabad kiárusítása történt meg. Így külföldiek vehettek a magyar történelemhez kapcsolódó pincéket és földterületeket, továbbá értéken alul juthattak aszúkészletekhez. Az ebben az időszakban megvalósult privatizáció valóban olyan, amire képviselő úr interpellációjának néhány mondata ráillik.

Ugyanakkor azonban egyetlen gazdálkodó szervezetre, a Tokaj Kereskedőház Rt.-re nem lehet az ön által említett tízezer szőlő- és bortermelő tőkehiányát és piaci gondjait telepíteni. Figyelmünket és erőnket ennek megfelelően elsősorban a tokaji szőlő- és bortermelők helyzetének javítására, termelési biztonságának megteremtésére fordítjuk, annak érdekében, hogy a Tokaj-Hegyalján élő dolgozó, szőlőtermelő emberek saját vállalkozásuk fejlesztésére felkészültebbek legyenek.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem végkiárusítás kezdődik tehát a Tokaj Kereskedőház Rt.-nél, hanem a társaság felkészítése arra, hogy versenyképes legyen a márkanévhez igazodó borkészítésben és értékesítésben. 2002 októberében a társaságnál kinevezett új vezetés megkezdte a minőségi szőlőtermelés integrációjának kialakítását. A Tokaj Kereskedőház Rt. szőlőtermelőket összefogó integrációs munkája a metszéstől a szüretig terjed ki a tokaj-hegyaljai zárt borvidéken. A megváltozott piaci és gazdasági helyzetnek megfelelően a társaságnál új üzleti stratégia készül. A jövőben nem fog előfordulni, hogy az agrárpiaci rendtartás keretébe tartozó intézkedések helyett állami társaságot kényszerítsünk üzletpolitikájával ellentétes feladatvégzésre.

Konkrét kérdéseivel kapcsolatban pedig arról tájékoztatom, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. tulajdonában lévő Szarvas-dűlő és a muzeális borkészlet hungarikumként való megtartása biztosítható a tokaj-hegyaljai termelők közösségének gondozásában.

Végezetül privát kérdésére egy privát megjegyzés: igen, szeretem a tokaji bort is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 348 2002.12.10. 2:15  211-533

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Miután Font Sándor képviselőtársam nem először használja ezt az érvet, szeretném elmondani, hogy hibás a kiinduló felvetése, hiszen az, hogy a keresetek a legfelső sávban vannak, nem a jövő zenéje, sajnos már ebben az évben a kormányváltás előtti állapot, ez már akkor bekövetkezett, tehát ezt sokat számolni nem kellett. Amivel lehetett pontosítani a személyi jövedelemadó várható bevételeit, az nem az adótörvényekből következik, ez pontosan prognosztizálható volt, hanem azoknak a tárgyalásoknak az eredménye, amelyek az Érdekegyeztető Tanácsban folytak. Képviselőtársaim is, akik részesei voltak itt a parlamentben annak a vitának, hogy mekkora legyen jövő évben a bruttó bérkiáramlás a versenyszférában, nemegyszer kárhoztattak bennünket azért, mert az adócsökkentés miatt mi egy alacsony bruttó bérnövekedés mellett is komoly reálbér-növekedésre láttunk lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a költségvetés tárgyalásának egy elég előrehaladott stádiumában az Érdekegyeztető Tanácsban annál valamennyivel nagyobb bérkiáramlás alakult ki ajánlás szinten az egyeztetés során, mint amit a kormány eredetileg ajánlott és amivel számoltunk, ebből fakadt az egyébként nem túlságosan magas szja-növekmény, amelyet figyelembe tudtunk venni.

Megjegyzem, még így is sokkal szerényebbek voltunk, mint ellenzéki képviselőtársaink. Most nem is akarom ezt összességében szemlélni, mert ha úgy szemlélném a párhuzamosan beadott módosító indítványokat, akkor több mint 400 milliárddal javasolták önök megemelni az szja-bevételeket a következő esztendőben, ami nyilván egy irreális célkitűzés. De ha az egyéni képviselői indítványok közül azokat veszem, amelyek önmagukban egy képviselő által is 50 vagy 100 milliárd forinttal javasolták irreálisan növelni ezeket az szja-bevételeket, akkor, azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a mi számításunk, a kormány számítása volt a helyes, és ez az, ami egy minimális mozgásteret ad (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a következő esztendőben, ha nem is olyan nagy mértékűt, mint amire önök számoltak. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 163 2002.12.17. 1:39  160-167

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A kérdés megválaszolása szempontjából valóban két dolognak van perdöntő jelentősége. Az egyik fontos tényező az, hogy Eörsi képviselőtársunk igazat állított-e akkor, abban az állításában, amely állítást később a cég menedzsmentje perre vitt. A másik perdöntő kérdés a válasz szempontjából pedig az, hogy a mindenkori menedzsment hajlandó-e belátni, hogy nem volt igaza ebben a kérdésben. Az ön által említett adatok pontosak. Az én legjobb tudomásom szerint a bíróságon nem magát a köztartozást, hanem annak időtartamát vitatták, erre alapozva született meg a korábbi döntés.

A kérdésére válaszolva tehát: én a magam részéről értem, hogy ebben az ügyben mi történt. Ebben az ügyben az történt, hogy Eörsi képviselőtársunk lényegében igazat mondott, a cég jelenlegi menedzsmentje pedig ezt belátta. Hogy van képviselőtársunk, aki ezt nem érti, annak valószínűleg az lehet az oka, hogy mind a két magatartás - nevezetesen, hogy egy korábban ellenzéki képviselőtársunk állítása megfelel a valóságnak, egy korábban kormányközeli menedzsment magatartása pedig arra irányul, hogy ezt mindenképpen cáfolja - szokatlan bármely képviselőtársunknak. Ez egy dolog, de én az ebben a kérdésben született álláspontokat a magam részéről tökéletesen értem. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 167 2002.12.17. 1:04  160-167

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Egyetértek a képviselő úrral, valóban nagyon sok furcsa jelenséget tapasztalhattunk az elmúlt négy évben a közpénzek felhasználása, odaítélése terén. Ezek közül a két legfurcsább az, hogy ha magáncégek kerültek kapcsolatba az állammal, akkor a közpénzek sorsa ezeknél a magáncégeknél vagy bankintézményeknél - még ha állami tulajdonban is voltak - üzleti titokra hivatkozva homályba vész. A másik pedig az a furcsa jelenség, hogy azoknak a cégeknek is lehetett köztartozása, amelyek jelentős állami megrendelésekhez jutottak mindeközben. Sőt, a legutóbbi napok fejleményei pedig azt mutatták, hogy még ezeknek a cégeknek az esetében is előfordulhat a fantomizálás.

Azt hiszem - most már elvonatkoztatva a konkrét kérdéstől, amelyben igazat adok önnek -, a hosszú távú megoldást mindenképpen az jelentheti, ha olyan gyakorlatot alkalmazunk a Magyar Köztársaságban, amely maradéktalanul átláthatóvá teszi a közpénzek felhasználását azokban az esetekben is, amikor egyébként egy magáncéghez vándorol.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 271 2002.12.17. 1:59  270-273

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat parlamenti vitája igazolta, hogy annak beterjesztésére szükség volt, hiszen ezzel meg tudunk szüntetni egy korábbi állapotot, nevezetesen azt, hogy a közpénzek behajtásának, beszedésének ezt a fontos intézményét mindössze rendeletben szabályozzuk. A törvényjavaslat elfogadása lehetővé teszi, hogy helyzetét, feladatköreit, tennivalóit magasabb szintű jogszabályban, törvényben rendezzük. Ebben a parlamenti vita során nem voltak különbségek a nézetek között.

Érdemi vita egyetlen kérdésben alakult ki, ez pedig az APEH elnökének kinevezéséről és ezzel összefüggésben a végkielégítéséről szólt. A kormány nevében előterjesztőként változatlanul azt mondom, hogy az APEH elnökének hat évre szóló kinevezése elősegíti az intézmény stabilitását, valamint elősegíti azt, hogy az APEH működése még a gyanú árnyékától is mentes legyen a tekintetben, hogy bármiféle politikai szándékkal befolyásolható. Természetesen más érveknek is lehet létjogosultságuk. Az ellenérvként megfogalmazottak azt hangsúlyozták, hogy ne tegyünk különbséget a végrehajtó hatalom egyes kinevezettjei és más kinevezettjei között, ezért képviselőtársaink módosító indítványban javasolták, hogy változatlanul határozatlan időre szóljon a kinevezés, és ezzel összefüggésben a köztisztviselőkkel megegyező módon történjen meg az esetleges felmentés után a végkielégítés is. Mind a két érvrendszernek megvan a maga létjogosultsága.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az érveket mérlegelve szavazzanak a módosító indítványokról és a törvényt támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 275 2002.12.17. 2:27  274-278

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a szavazás előtt a zárszóban mindössze a legnagyobb vitát kiváltó módosító indítványokra térjek ki, ezek pedig a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó rendelkezések voltak.

A benyújtott törvényjavaslat szövetkezeti hitelintézetekkel foglalkozó része gyakorlatilag egy célt szolgált, nevezetesen a szövetkezeti jellegből, cégformából adódó eltéréseket, ha úgy tetszik, könnyítéseket megpróbálja összhangba hozni a hitelintézetekre vonatkozó, elsődlegesen a betétesek érdekeit szem előtt tartó, úgynevezett prudenciális szabályozással.

Mert mitől is szövetkezet egy szövetkezet? Mindenekelőtt a kölcsönös segítségnyújtástól, az "egy tag, egy szavazat"-ban megjelenő önigazgatástól, valamint a nyitott tagságtól, illetve az alaptőke rugalmas változásától. A változó tőke elvének ugyanakkor ellentmond, hogy egy hitelintézet prudenciális szabályozása elsődlegesen a saját tőkére épül, így adott esetben egy nagyobb részjegyállománnyal rendelkező tag kilépési szándéka veszélyes helyzetet teremthet. Ezen veszély pedig hatványozottan jelentkezhet, mikor az ügyvezetés kezdeményezésére jelentősen, adott esetben százezres nagyságra is felemelik a részjegyek minimális összegét, illetve eltörlik az egy tag által birtokolható részjegyek számának korlátozását. Ezzel ugyanis azt érik el, hogy a korábban jellemzően tízezres tagsággal rendelkező szövetkezet és annak 34 év alatt felhalmozott vagyona minimális befektetéssel néhány tucat osztalékérdekelt tag tulajdonába kerül, amely tagok a hitelezés oldaláról a takarékszövetkezetnek adott esetben ügyfelei is.

Sajnálatos módon a '90-es években néhány, azóta tönkrement kis banknál már megtapasztalhattuk, hogy mennyire veszélyes, ha egy hitelintézet forrásait elsődlegesen a tulajdonosok üzleti vállalkozásainak finanszírozására fordítja. Még a lehetőségét is szeretnénk elkerülni, hogy ez néhány szövetkezetnél megismétlődjön.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekre tekintettel kérem, hogy szavazzanak az indítványokról és támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 286 2002.12.17. 11:44  285-292

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Bár a körülmények szokatlanok, és nagyon sajnálom, hogy annyi vita után a módosító indítványok második, döntő szakaszához érve ellenzéki képviselőtársaim számára nem lesznek hallhatóak ezek az érvek, amelyeket most elmondok, mégis úgy gondolom, hogy a módosító indítványok szavazása előtt nem tehetjük meg, hogy nem összegezzük a vita tanulságait, és nem részletezzük, hogy a kormány miért és milyen indítványokat támogat.

A 2003. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása a főösszegeket nem érintő módosító indítványok szavazásának szakaszába ért, mint tudjuk. A költségvetési törvényjavaslathoz közel 1500 módosító javaslat érkezett, amelyekből az újra megnyitott részletes vita során megközelítően 1000-ről kell a következőkben dönteni. A kormány megküldte a támogatott javaslatok listáját az országgyűlési frakcióknak. A lista kialakításának rendező elve az volt, hogy a kormány csak olyan indítványokat támogat, amelyek a törvényjavaslat eredeti szándékainak megfelelnek, valamint a benyújtás óta eltelt időszakban bekövetkezett változások hatásait vezetik át a költségvetési törvényjavaslaton.

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az útépítésre és -fenntartásra, valamint a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére a szükséges pénzügyi források összevontan a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében szerepelnek, így a 6-os és a 44-es út fokozatos fejlesztéséhez szükséges források is.

Támogat továbbá a kormány minden olyan kapcsolódó módosító indítványt, melyek a törvényjavaslat összefüggéseinek tisztázását, a feladatokhoz rendelt egyes előirányzatok pontosítását és egyéb hiányosságok megszüntetését célozzák. A kormány által támogatott, lényegesebb módosító javaslatok a következők.

1. Támogatjuk azt a módosító indítványt, mely a Miniszterelnöki Hivatal fejezetben található határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése előirányzatot megnöveli, továbbá az Illyés Közalapítvány támogatáscsökkentését megakadályozza. Ezen átcsoportosítások megfelelő fedezete az Új Kézfogás Közalapítvány előirányzatának csökkentésével teremthető meg.

2. Elfogadásra ajánljuk azt a javaslatot, mely az Országgyűlés, illetve a Miniszterelnöki Hivatal fejezeten belül a civil szervezetek támogatásának két pénzügyi forrását egy helyen, a Miniszterelnöki Hivatal fejezeten belül tervezi újra. A törvényjavaslat szakít az eddig kialakult és profilidegen finanszírozási gyakorlattal. Az indítvány nem változtatja meg a fejezeti összesített adatokat, pusztán egy költségvetési helyre egyesíti a két korábbi pénzügyi forrást.

3. A kormány támogatja azt a módosító javaslatot, mely a nemzeti filmgyártás fejlesztésére, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar támogatásához kapcsolódik. A nemzeti filmgyártás fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a támogatási források növelése, így az elsőfilmesek támogatásának biztosítása. A Budapesti Fesztiválzenekar esetében pedig a hazai és a nemzetközi művészeti életben betöltött kimagasló szerepe indokolja a működési támogatás elkülönített biztosítását.

4. Megfontolásra ajánljuk azt a javaslatot, amely a kedvezményezett alapítványok, társadalmi szervezetek és országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott, humán szolgáltatásokat ellátó intézményeknek - a közalkalmazottakra vonatkozó előírásokhoz igazodó illetménykifizetések elősegítéséhez - a normatív állami támogatás szerződéses kiegészítését szolgálja.

5. A Belügyminisztérium fejezeten belüli átcsoportosításokra vonatkozóan nagyon sok támogatandó kapcsolódó indítvány érkezett. Ezek közül egyrészt kiemelném azt az indítványt, mely a köztestületi önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatának működéséhez normatív támogatást biztosít. A köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű alaptámogatásra jogosult. A normatíva szétosztása után fennmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság számának arányában kerül felosztásra. Ez a támogatás évek óta szinten tartott, és a tűzoltóságok számának növekedésével egyre kevesebb forrásból jut el egy-egy tűzoltósághoz.

Továbbá kiemelném azt az indítványt, mely a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ működéséhez szükséges beruházási kiadások megnövelését tartalmazza. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létrehozásáról szóló törvény módosítása alapján bővült az együttműködő szervezetek adatszolgáltatási kötelezettsége, mely növeli a feldolgozandó anyagok mennyiségét. A feladat ellátásához új irodák kialakítására van szükség, melyeket korszerű gépekkel kell felszerelni. A módosító javaslat ennek biztosítására csoportosít át forrásokat fejezeten belül.

 

 

(Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

 

6. Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban a következő jelentősebb módosításokat támogatja a kormány. A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében, az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatot kiegészítő támogatás illeti meg. A javaslat biztosítja, hogy a támogatás fedezete az egyéb átcsoportosítási lehetőségek esetleges kimerülése esetén is zavartalanul biztosítva legyen. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok között a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatási előirányzat nem fedi le a szolgáltatások támogatásával kapcsolatos igények jelentős részét, ezért az előirányzat növelése indokolt. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokon belül a módosítás indokoltnak látja egy új támogatási forma kialakítását pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása néven a címzett és céltámogatások terhére.

 

 

(18.30)

 

Hölgyeim és Uraim! A továbbiakban engedjék meg, hogy ismertessek néhány olyan támogatott képviselői módosító indítványt, mely a 2002. évi költségvetési törvény módosításához kapcsolódik.

1. Támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyek a BKV Részvénytársaság adósságának átvállalására, továbbá egyes vidéki nagyvárosok közlekedési vállalatainak gazdasági helyzetének rendezésére vonatkoznak.

2. Elfogadásra ajánljuk a Magyar Televízió konszolidálására vonatkozó mintegy 5 milliárd forintot tartalmazó indítványt.

3. Elfogadásra javasoljuk végezetül az Egészségbiztosítási Alap gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatási előirányzatainak megemelésére vonatkozó indítványt, amely folyamatos ellátás biztosítása érdekében szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Két ügyről szeretnék még szólni. Az egyik: a kormányülés után természetesen tovább folytatódtak az egyeztetések, és bár a támogatott sor kiadásán már nem állt módunkban változtatni, jelzem, hogy a kormány tudomásul veszi, ha az országgyűlési képviselők ezen kívül is megszavaznak módosító indítványokat. Ilyen módosító indítvány az, hogy a hét leghátrányosabb helyzetben lévő megyében a támogatás nőjön. Ilyen módosító indítvány, amely a Tisza-Víz Kft.-t, továbbá a Herendi Porcelán Részvénytársaságot változatlanul meghagyja az állami tulajdon körében, kiveszi a privatizációs szempontból eladható vagyontárgyak köréből. Tudomásul vesszük, ha az országgyűlési képviselők a Közép-Tisza-vidék vízkár-elhárítási előirányzatára külön összeget szavaznak meg; és szintén tudomásul vesszük, amennyiben az országgyűlési képviselők további támogatásokat, kereteket határoznak meg kiemelten fontos gyógyszerkiadásokra. Szintén tudomásul vesszük az Országgyűlés esetleges döntését, amely a Szerencsejáték Részvénytársaságot szintén kiveszi a most privatizálandó részvénytársaságok, állami vállalatok sorából; és szintén tudomásul vesszük, ha az országgyűlési képviselők - egyébként egy ellenzéki indítvány nyomán - a Mosoni-Duna fejlesztésére további pénzeszközöket szavaznak meg.

A másik, amiről szeretnék szólni, a médiatörvény. A kormány határozott szándéka volt, hogy az európai uniós gyakorlatnak megfelelően és a finanszírozási problémák megoldása érdekében a parlamentben alakuljon ki konszenzus a médiatörvény módosítására vonatkozóan. Sajnálattal kell megállapítanunk, sok vitát követően is és számtalan kompromisszumos indítvány szavazását követően, hogy az Országgyűlésben az ellenzéki pártok támogatásának hiányában a konszenzus nem jött létre.

Tekintettel arra, hogy a zárószavazásnál a Házszabály szerint - mint azt képviselőtársaim tudják, és mint ahogy erről a mai ülésen is volt már szó - egy gombnyomással szavazunk egy törvényjavaslat valamennyi, feles többséget igénylő részéről, és szintén egy gombnyomással szavazunk valamennyi, kétharmados támogatást érintő részéről, és tekintettel arra, hogy egy másik ügyben az Országgyűlésben, a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat módosítása tekintetében kialakult a konszenzus, ezt a kialakult konszenzust nem kívánjuk veszélyeztetni azzal, hogy összekapcsoljuk egy másik törvény reménytelen módosításával. Ezért a kormány javasolja, hogy a médiatörvényre vonatkozó rendelkezéseket vegyük ki a törvényjavaslatból, reménytelennek látjuk az elfogadását, és kérjük továbbá a jelen lévő képviselőtársainkat, hogy az előbb említettek miatt a médiatörvénnyel kapcsolatos egyéb módosító indítványokat, melyeket a kormány nem támogat, szintén ne támogassanak.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy ismételten megköszönjem az Állami Számvevőszéknek a költségvetési törvényjavaslathoz fűződő javaslatait, valamint a költségvetési vita során az önök részéről tapasztalt aktivitást, és külön köszönöm a segítséget is. Végezetül kérem, hogy a kormány által elfogadásra ajánlott módosításokat szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 18 2002.12.18. 4:45  17-79

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Vannak törvénymódosítások, amelyek nem terjedelmükkel vívják ki a figyelmet, és nem súlyuk vagy oldalszámuk vagy a benne módosított paragrafusok nagy száma teszi őket fontossá. És természetesen vannak expozék, amelyek ezekhez a törvényjavaslatokhoz tartoznak, amelyek nem feltétlenül azért fontosak, mert 25 perc az időbeli korlátuk. Így az én expozém sem veszi igénybe ezt a 25 percet, igen rövid leszek. A törvényjavaslat sem nagy terjedelmű törvényjavaslat, viszont igen fontos Magyarország pénzügyi életének jövendő sorsa szempontjából.

A 2001-es esztendőben hazánk felkerült - mint tudjuk - az OECD mellett működő pénzmosásellenes akciócsoport pénzmosási szempontból nem együttműködő országokat tartalmazó listájára. Ez a tény, valamint az, hogy az EU-bizottság 2001. évi országjelentése is a sürgősen megoldandó feladatok között említette a megfelelő szabályozás és gyakorlat mielőbbi kialakítását, szükségessé tette a pénzmosás elleni szabályozás megújítását.

Magyarország érdeke, hogy pénzmosás elleni politikánk, annak szabályozása és intézményrendszere új, a nemzetközi normákkal összhangban álló, korszerű alapokon álljon. A tavaly elfogadott törvény az első lépés volt ebben az irányban, ezt a folyamatot a kormány a jogi szakmák EU-konform pénzmosásellenes szabályozását meghatározó, most beterjesztett törvényjavaslattal kívánja lezárni.

A tavaly elindított folyamatot az idei EU-országjelentés nagyon pozitívan értékelte. A törvényjavaslat több ponton pontosítja és egyértelműbbé teszi a tavaly elfogadott törvény egyes előírásait, anélkül, hogy bármelyik elemét gyengítené. A pénzmosás elleni kötelezettségek kiterjesztése az ügyvédekre és a közjegyzőkre az ügyvédi titoktartás szabálya miatt érzékeny terület. Ugyanakkor a kiterjesztés - az általuk ellátott tevékenység jellegére tekintettel - megfelelő eltérésekkel indokoltnak mutatkozik. Az ezen tevékenységekre vonatkozó eltérő szabályozás az uniós irányelvvel is összhangban áll.

A törvényjavaslat tárgyi hatálya csak azokat az ügyvédi és közjegyzői tevékenységi köröket öleli fel, amelyeknél felmerül a kockázata annak, hogy az e jogi hivatást gyakorlók szolgáltatásainak igénybevételével pénzmosásra irányuló vagy azzal összefüggő visszaélés történik vagy történhet. A mostani törvény azonban változatlanul nem érinti a minden demokratikus jogállamban alkotmányos alapelvnek tekintett védelemhez való jogot. Tehát amikor az ügyvéd ügyfelét büntetőeljárás során képviseli, akkor az ügyvédi titoktartás kötelme nem változik. Így a javaslatban meghatározott kötelezettségek alóli mentesítés megilleti az ügyvédet a büntetőeljárás egésze, illetve egyéb ügyekben a bírósági eljárás során megismert adatok, tények és körülmények tekintetében. A mentesség kiterjed az eljárás előkészítése során, illetve az eljárással összefüggésben megismert adatokra, tényekre és körülményekre is.

A kormány célja, hogy a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságát tovább erősítse, hogy az ezzel kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak és EU-jogi követelményeknek minden tekintetben megfeleljen, az ezen a téren szükséges nemzetközi együttműködést pedig tovább erősítse. A kormány meggyőződése, hogy a törvény eléri a célját, és így nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyar pénzügyi rendszer, illetve az egyes intézmények stabilitását megvédje a pénzmosási kísérletekkel szemben.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló előterjesztés támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 36 2002.12.18. 4:36  17-79

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Vegyes érzelmekkel kértem szót. Azért vegyes érzelmekkel, mert bár a vita végétől még igen messze vagyunk - ismerve az Országgyűlés várható menetrendjét, nyilván hetek múlva kerül majd erre sor -, mégis fontosnak tartottam, hogy már most reagáljak egy jelenségre és néhány észrevételre.

Azt mondtam, vegyes érzelmekkel kértem szót, hiszen az érzelmeim egyik fele a szakmai öröm, hiszen az Országgyűlés frakcióinak döntő többsége, s nemcsak a kormánypárti frakciók, bár számos szakmai észrevételt, sőt aggályt fogalmaztak meg a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, alapvetően mégis helyeselték a szabályozást. Egy kivétel volt ez alól: a Magyar Demokrata Fórum. Azért volt szokatlan számomra a frakcióvezető úr hozzászólása, hiszen a Magyar Demokrata Fórum eddigi parlamenti szereplései során igyekezett egy valóban konstruktív ellenzéki magatartást felvenni.

Mindnyájan tudjuk, hogy a pénzmosás elleni harc nagyon fontos dolog, ráadásul nem új keletű. Több kormányon átível ez a harc és ez a tevékenység, és több kormány is megpróbálta a pénzmosás ellen különböző törvényjavaslatokkal, országgyűlési eszközökkel, törvényalkotással felvenni a küzdelmet. Így volt ez az előző ciklusban is. A mostani törvényjavaslat lényegében ennek a folyamatnak a folytatása, egy újabb fejezet. Hiszen korábban a legfontosabb problémákat megpróbálván orvosolni, megalkottuk azokat a szabályokat, amelyek a legfontosabbak abból a szempontból, hogy egyáltalán ez a tevékenység elkezdődhessen, és elkerüljük azokat a súlyos nemzetközi minősítéseket, amelyek - valljuk be őszintén - nem voltak megalapozatlanok az elmúlt években.

Most, amikor ebben a törvényjavaslatban megpróbáljuk ezt a folyamatot folytatni, teljesen szokatlan volt számomra, hogy a Magyar Demokrata Fórum teljesen elutasító álláspontra helyezkedett, szemben a többi frakcióval, amelyek jelezték a vezérszónoki körben, illetve egyéb hozzászólásokban azokat a finomításokat, esetleg aggályokat, amelyeket a törvényjavaslatban majd módosító indítványokkal mindenképp kezelni kell, de üdvözölték magát a törvényjavaslatot, és - ha többé-kevésbé módosított formában is - elfogadásra ajánlották az Országgyűlésnek.

Azért is szokatlan ez a magatartás számomra, mert éppen egy nappal vagyunk túl a költségvetési törvényjavaslat második nagy módosítóindítvány-dömpingjén, és az Országgyűlés kormánypárti többsége teljesen szokatlan módon - bár sajnálom, hogy ez a mód szokatlan -, a konstruktivitást figyelembe véve egy ellenzéki módosító indítvány tekintetében, amely több tízmillió forint átcsoportosítására tett javaslatot, úgy ítélte meg, hogy ez a módosítás szükséges, és támogatta ezt az ellenzéki javaslatot. Erre emlékezetem szerint korábban egyetlen költségvetési törvény tárgyalásánál sem volt példa. Igaz, hogy ez fideszes képviselő volt, és nem magyar demokrata fórumos képviselő.

Összefoglalva tehát: a szokatlanságot még az is indokolja, hogy a Magyar Demokrata Fórum az előző ciklusban kormánypárti frakcióként aktív részese volt e törvény elődje megalkotásának, és most ahelyett, hogy a kifogásait módosító indítvány formájában megfogalmazná, jelezné, ahelyett, hogy azt helyezné kilátásba, hogy a változtatások elfogadása esetén ezt a folyamatot folytatni tartja szükségesnek, a teljes elutasítás álláspontjára helyezkedett.

 

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Kedves MDF-es Képviselőtársaim! Azt kérem önöktől, hogy tekintettel arra, hogy az előzmények aktív részesei voltak, ne akasszák meg e folyamat folytatását. Várjuk jobbító szándékú észrevételeiket, de kérem, csatlakozzanak azon frakciók táborához, amelyek a pénzmosás elleni küzdelmet fontosnak tartják, ezt a benyújtott törvényjavaslatot e harc egyik lépcsőjének tekintik, és aggályaikat módosító indítvány formájában fogják a későbbiekben jelezni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 150-154 2003.02.04. 3:36  147-154

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést kérek, pontosan melyik kérdésre?

 

ELNÖK: "Hogyan tovább, lakásszövetkezetek?" volt a kérdés címe.

 

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön előtt is ismeretes, hogy az Országgyűlés módosította az adótörvényeket. Engedje meg, hogy tájékoztassam arról, ezzel kapcsolatban több félreértés is kikerült az érintettek közé, és az ön kérdésfelvetése ezek közül a félreértések közül néhányat tartalmaz. Hadd oszlassam el ezeket a félreértéseket itt a tisztelt Ház falai között!

Először is szeretném elmondani, hogy még 2002 októberében tárgyaltunk a Társasházak Országos Szövetségével, és tájékoztattuk őket a készülő törvénytervezetről. A Társasházak Országos Szövetsége az egyeztetések során elhangzott szakmai érveket tudomásul vette.

Nézzük a problémákat! Az első probléma az, hogy az áfarendelkezések keretében - akárhogy is tetszik vagy nem tetszik - kénytelenek vagyunk a törvényjavaslatok során az eddig meglévő különböző kedvezményeket megszüntetni és az áfatörvény hatályát gyakorlatilag mindenkire kiterjeszteni. Ilyen rendelkezés az is, hogy a lakáskezeléssel foglalkozó vállalkozások most már ugyanúgy áfakötelesek, mint a többi vállalkozás, akár egy borbélyüzlet vagy bármilyen más kisvállalkozás az országban. Nem indokolta ugyanis semmi, hogy ezt a vállalkozási formát - mert a társasházak és szövetkezetek lakásügyeinek kezelése is vállalkozási forma, egyfajta szolgáltatás nyújtása - olyan kedvezmény illesse meg, amely más vállalkozásokat nem illet meg.

Ugyanakkor abban az ügyben, hogy ennek a kedvezménynek a megszüntetése okoz-e a társasházaknak, illetve a lakásszövetkezeteknek új költségeket, félreértések keletkeztek. A lakásszövetkezetek és társasházak által megállapított közös költségek zömét eddig is és ezután is olyan tételek teszik ki, amelyeket eddig is terhelt áfa vagy járulék, és ezután is fogja. Ebben tehát nincs változás. A közös költségekben eddig is megjelent a közműdíjak áfája. A közös költség terhére végzett karbantartási, javítási, takarítási munkákat csak számla ellenében vagy megbízási szerződés alapján bérként fizethették ki, tehát ezeket az összegeket eddig is vagy áfa, vagy bér utáni járulékok terhelték. A beszedett pénz felújítási alapba jutó részét eddig sem terhelte áfa, és ezután sem fogja áfa terhelni.

Az új szabályozás nem jelenti a lakásszövetkezetek hátrányos megkülönböztetését sem a társasházakkal szemben. A lakóingatlan-kezelés - lényegében csak a közös képviseletről beszélünk - adómértékének 25 százalékos emelése ugyanis a társasházakat is érinti.

 

ELNÖK: Államtitkár úr, két perc állt rendelkezésére.

 

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen az eddigi lehetőséget, elnök úr. Ha még lesz további lehetőség, akkor a további részletekről is tájékoztatom a képviselő urat és a parlamentet. Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 178 2003.02.04. 1:13  175-182

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Részben rosszul tájékozódott. Tájékoztatom ezúttal is, hogy Cserjés Ákosnak hívják a helyettes államtitkár urat. (Szijjártó Péter: Akkor vissza az egész!)

Egyébként félig pontosak az értesülései, de a lényeget nem említette. Szingapúrban, Malajziában és Hongkongban a miniszter úr és szűk kísérete több mint 25 tárgyalást folytat ezekben a napokban. Azért mondom, hogy folytat, mert a tárgyalássorozatnak még nincs vége. Csütörtökön érkezik vissza a miniszter úr. Ezek a tárgyalások gazdasági befektetőkkel, jegybankelnökökkel, pénzügyminiszterekkel és politikusokkal zajlottak. Nem hinném, hogy a Magyar Köztársaságnak, ha befektetési lehetőségekről van szó, ki kell zárnia érdeklődési köréből a távol-keleti, egyébként gyorsan fejlődő régiót. Utazásának konkrét eredményeiről egyébként nyilván személyesen is örömmel beszámol a parlamentben, ha hazaérkezik.

Az utazás célja befektetői körökkel való tárgyalássorozat volt. Nem hinném, hogy az adófizetők pénzének kidobásáról lenne szó, ha 25-26 tárgyalás van ez alatt a néhány nap alatt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 182 2003.02.04. 0:54  175-182

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem hiszem, hogy László Csaba pénzügyminiszter úr nagyon rászorulna azokra a tapasztalatokra, amelyeket ön javasolt neki. Elég az ő szakmai munkásságát tanulmányozni ahhoz, hogy bebizonyosodjon, a miniszter úr nagyon jól ismeri az európai rendszereket. Egyébként a csatlakozási tárgyalásokból is kivette részét; sajnálom, hogyha azon utak nem kaptak kellő figyelmet az Országgyűlésben, szívesen álltunk volna az ön rendelkezésére.

Még egyszer szeretném megismételni, hogy nagyon beszűkítenénk gondolkodásunkat és lehetőségeinket, ha befektetőket - ha magyar munkahelyteremtésről van szó - mindössze Európában keresnénk. Úgy gondolom, a Magyar Köztársaság minden politikusának és miniszterének dolga, hogy a magyar munkahelyek teremtése érdekében befektetőkkel ott tárgyaljon, ahol éppen vannak. Vannak ebben a régióban is befektetők szép számmal. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 171 2003.02.11. 2:07  168-175

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Jogos a kérdés, hiszen nagy fontosságú ügyről van szó, amit az Országgyűlésben is érdemes szóba hozni.

Először is, az új rendelkezések egyik lényege az, hogy biztosítjuk a szabad bankválasztást. Ennek keretében 2003 februárjától a diákok bármely hazai hitelintézetnél vezetett folyószámlára kérhetik a hallgatói hitel átutalását. A Diákhitel Központ Részvénytársaság hat bankkal és több mint százhúsz takarékszövetkezettel kötött együttműködési megállapodást, és ezáltal megvalósulhat az egypontos ügyintézés is. Természetesen a hallgatók e hitelintézetek mellett más bankhoz is kérhetik az átutalást, ebben az esetben az igénylőlapokat továbbra is a Magyar Postánál szerezhetik be.

Másodszor: változtak a törlesztés szabályai is. Ennek lényege, hogy a törlesztőrészlet megállapításánál az adós két évvel korábbi jövedelmét veszik számításba, a törlesztés első két évében pedig a minimálbér alapján kell megállapítani a törlesztendő összeget. A változtatások egyszerűbbé, átláthatóbbá és pontosabbá teszik a diákhitelek törlesztését.

Harmadszor: bővül az igénybevételi lehetőség is. Január 1-jétől azok a felsőfokú szakképzésben részt vevők is igényelhetik a diákhitelt, akik tanulmányaikat felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában végzik. Ez bővítés.

Végül negyedszer: a kamattámogatás kiterjed a terhességi gyermekágyi segély időtartamára is. A rendeletmódosítás szerint a terhességi gyermekágyi segélyben részesülő hitelfelvevők is kérhetik a hallgatói hitel törlesztésének szüneteltetését és ezzel egyidejűleg a célzott kamattámogatást. Az új szabályok szerint azok is kaphatnak kamattámogatást, akik a hallgatói jogviszonyuk alatt vállalnak gyermeket.

Kérem a tájékoztatás elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 175 2003.02.11. 0:55  168-175

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, képviselő úr. Szeretném hangsúlyozni, a Medgyessy-kormány határozott célja, hogy minden olyat, ami korábban jó volt, átvesz és folytatja. Ezek közé tartozik a diákhitel intézménye is. Az is határozott szándékunk ugyanakkor, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket tapasztalunk, korrigáljuk. Ez történt a diákhitel esetében, hiszen maga az ötlet jó, de a lehetőségek szűkek voltak, egyes bankok monopolizált helyzetbe kerültek volna, és ez jogi aggályokat is felvetett. Ezért ezeket a korrekciókat elvégeztük annak érdekében, hogy a diákok továbbtanulását ezekkel a hitelekkel szélesebb körben, kedvezőbb feltételekkel tudjuk segíteni. Sajnálom, ha erről éppen exminiszterelnök úr nem értesült, a képviselő úr óhajának eleget téve megpróbáljuk őt erről tájékoztatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 198 2003.02.11. 1:24  197-199

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A napirenden szereplő, a beruházások védelméről szóló megállapodásokat a szakértői tárgyalások lezárását követően a kormányok felhatalmazása alapján a szerződő államok kormányainak képviselői aláírták. Mint ismeretes, hatálybalépésükhöz az Országgyűlés általi megerősítés szükséges.

Mindkét megállapodás olyan nemzetközi normába foglalt garanciákat tartalmaz a külföldi beruházások létesítésére és működésére vonatkozóan, amelyek kizárják az egyoldalú változtatás lehetőségét. Biztosítják többek között a tőke repatriálásának jogát, kártalanítás nyújtását olyan esetekben, amikor a beruházást a fogadó állam államosítja vagy kisajátítja. A megállapodások tartalmukat tekintve megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak és az általunk eddig megkötött más kétoldalú szerződésekben foglaltaknak. Ebből következően a szerződések összhangban vannak hazánk és az adott partnerországok belső szabályozásával is.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem a beruházások védelméről szóló megállapodások megerősítéséről szóló előterjesztések elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 61 2003.02.17. 3:52  58-64

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm interpellációját, mert ez alkalmat ad számunkra, hogy felhívjuk a figyelmet az interpellációban rejlő néhány tárgyi tévedésre.

Kezdjük rögtön a számolási hibákkal! Ha elfogadnám, hogy általában a közös költségek 25 százalékkal növekednek az áfakörbe való beemeléssel, akkor sem tudnám matematikailag értelmezni azt a formulát az ön interpellációjában, hogy ez 30 százalékkal emeli meg a közös költségeket. De tárgyszerűen az sem igaz, hogy a közös költségek áfája általában változott. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Infláció!)

A valóság az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a közös költségek között a túlnyomó többség áfája változatlan maradt; változatlan maradt a karbantartási díj; változatlanul hagytuk az áfatörvény vonatkozásában a felújítási alapot; a szemétszállítás díja, a víz- és csatornadíjak, a költségek, például az áramköltségek áfája változatlanul maradt. Tehát tételesen nem igaz, hogy a közös költségek tekintetében ezek ezentúl áfakötelezettek lesznek a korábbihoz képest. Még egyszer hangsúlyoznám: ahol volt áfa, az maradt meg változatlanul, egyetlen új áfanövekedést sem vezettünk be ezen a területen.

Van olyan területe a közös költségnek, ez kétségtelen tény, amelyben a tárgyi áfamentesség változott, és az általános kulcs szerint kell a jövőben adózni, ez pedig a közös képviselet díja, ez viszont az összes költségeknek mindössze 10 százaléka lehet. Tehát ha arányaiban nézzük, hogy mennyivel növekedett az áfatörvény változásainak következtében a közös költség díja, akkor ez legfeljebb 2,5-3 százalékos lehet, nem pedig 30 százalék, ahogy a képviselő úr interpellációjában jelezte.

Mindezek alapján a valóság az, hogy az új szabályozás leginkább számlázástechnikai változást jelent, hiszen ezt az áfát ki kell mutatni, illetve a szövetkezetek esetében az áfát vissza is lehet igényelni. A számlázásra történő átállás nem hathat újdonságként a lakásszövetkezetek számára, tekintve, hogy érdekképviseleti szervük, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége, azaz a LOSZ, az adóhivataltól már 2001. július 9-én tájékoztatást kapott a számlázási kötelezettségekről, és ezt az álláspontot saját, belső terjesztésű lapjában, az Otthonunkban 2001 októberében közzé is tette. A Pénzügyminisztérium 2002. márciusi levele ezt erősítette meg.

Nem állja meg a helyét az sem, hogy nem voltak érdemi tárgyalások. A lakásszövetkezetek megkeresésére 2002. október 16-án részletes szakmai egyeztetés zajlott le a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályai, az adóhivatal és a LOSZ képviselői részvételével; a PM a szövetség valamennyi felvetésére megadta a szakmai választ. Az érdekvédelmi szervezet az egyeztetés eredményéről, a teendőkről tagszervezeteit körlevélben 2002. december 5-én, majd az Otthonunk 2003. januári számában tájékoztatta; a körlevél egy példányát a Pénzügyminisztérium is megkapta a lakásszövetkezetek országos képviseletétől. Erre a választ haladéktalanul, 2003. január 31-én megküldtük, az Adó és Ellenőrzési Értesítőben pedig 2003. február 20-án jelenik meg az ezzel kapcsolatos APEH-iránymutatás. A hivatkozott összefoglalóban erre fel is hívtuk a Lakásszövetkezetek Országos Tanácsának figyelmét. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 236 2003.02.17. 3:46  235-237

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mindössze néhány rövid megjegyzést fűznék a határozathozatalok előtt a benyújtott törvényjavaslathoz és a módosító indítványokhoz.

A kormány 2002. november 29-én terjesztette az Országgyűlés elé a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot. A benyújtott módosító javaslatok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvény szövege egyértelműbb és áttekinthetőbb legyen, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazást. Külön öröm számunkra, hogy számos módosító javaslat tekintetében négypárti konszenzus alakult ki, valamennyi frakció támogatta benyújtásukat a bizottsági üléseken is.

Módosultak a törvényjavaslat közjegyzőkre vonatkozó rendelkezései. Tekintettel arra, hogy a közjegyző tevékenysége során jogi tanácsadást is végez, az ügyvédekre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan indokoltnak látszott a mentesítés lehetőségét a közjegyzőre is kiterjeszteni.

Módosításra került továbbá a törvény biztosítókra vonatkozó része, amelynek célja, hogy csak azon biztosítási ágazatok esetében írjon elő előzetes azonosítási kötelezettséget, amelyek adott esetben természetüknél fogva alkalmasak lehetnek illegális forrásból származó jövedelmek tisztára mosására.

A bizottsági módosító indítvány a jogtanácsosi irodák megszűnése esetén megfelelő átmeneti szabályokat ír elő a jogtanácsosok számára tevékenységük megszüntetésére és az ügyvédi kamarába történő belépésre.

A kormány meggyőződése, hogy jelen törvény elfogadásával a pénzmosás elleni fellépés hatékonysága tovább erősödik, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyar pénzügyi rendszer, illetve az egyes intézmények stabilitását megvédje a pénzmosási kísérletekkel szemben.

Tisztelt Ház! Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy már a vezérszónoki körben, az azt követő általános vitában és a bizottsági vitákban is egyértelmű volt, hogy bár a képviselők szándéka nem esik teljesen egybe a javaslat módosítását, javítását illetően, de egyértelmű igény fogalmazódott meg valamennyi országgyűlési frakció részéről arra vonatkozóan, hogy ezt a törvényt meg kell alkotni, viták legfeljebb abban lehetnek, hogy a módosításokat hogyan finomítsuk.

Külön öröm számomra, és ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az egyeztetések során számos esetben sikerült konszenzusra jutni, és négypárti módosító indítványok kerültek a bizottsági üléseken támogatásra, és a mai szavazások során is a kormány támogatja ezeket a módosító indítványokat.

Az egyeztetésekben, amelyek a frakciók között, illetve az országgyűlési képviselők és a különböző szakmákhoz tartozó szakmai és érdekvédelmi szervezetek között zajlottak, engedjék meg, hogy külön is kiemeljem Szabó Lajos képviselő úr és Veres János képviselő úr tevékenységét, akiknek külön köszönjük az egyeztetések során nyújtott magatartásukat és ebben kifejtett munkájukat. (Dr. Répássy Róbert tapsol. - Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy támogassák a módosító indítványokat, melyeket a kormány is támogat, és szavazzák meg a törvényt a későbbiekben.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 39 2003.02.24. 2:10  36-42

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Úgy látom, kevés új van a nap alatt, hiszen az ön felszólalásából számomra kitűnt, hogy a Fidesz képviselői változatlanul emlékezetkihagyásban szenvednek. Ezen emlékezetkihagyás két momentumára hadd hívjam fel a figyelmét.

Az első, hogy nem az államigazgatási eljárásról szóló törvény, hanem az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 37. § (1) bekezdése szabályozza ezt a kérdést.

Másodszor, ön elfelejtette, hogy ezt a rendelkezést 1998 őszén az akkori kormány javaslata alapján beterjesztett, majd elfogadott módosítás tartalmazza. Ez kifejezetten lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy meghatározott adózói körről szerezhessen be adatokat nyilatkoztatás formájában. Ebben az esetben is ez történt.

Azt kérem a képviselőtársunktól, hogy kérdezze már meg az akkori pénzügyminisztert is, hogy miért tartotta fontosnak, hogy ezt a módosítást a törvénybe az Országgyűlés betegye, illetve saját magától is, hogy országgyűlési képviselőként ezt a módosítást akkor a szavazatával miért támogatta. Természetesen az ügy szempontjából azt nem tartjuk szerencsésnek, hogy az adatkérés során, bár végül is erre nem került sor, ez talán ön előtt is ismert, nem adózó személy adatai is az APEH-hez kerültek volna, ez a momentum valóban nem szerencsés.

 

 

(15.00)

 

Egyébként minden más tekintetben az eljárás, amelyre is végül nem került sor, megfelel a hatályos törvényeknek.

Ami pedig képviselőtársam negyedik kérdését illeti: tisztelettel azt kérem öntől, ahelyett, hogy tőlünk kérdezi, milyen további lépéseket tervezünk a lakosság érdekében, kérem, ön is álljon el attól a gyakorlattól, hogy folyamatosan lépéseket tesz a lakosság riogatására.

Kérem válaszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 45 2003.02.24. 3:52  42-47

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Először is szeretném leszögezni, hogy az EU jogszabályai sem a bérekre, sem a nyugdíjakra számszerű vagy rendszerbeli előírásokat nem tartalmaznak.

A különböző EU-dokumentumok tartalmazzák az úgynevezett méltányos bérhez való jogot, konkrét mérték meghatározása nélkül, így az egyes országok bérszínvonalai között jelentős különbségek vannak. Hogy egy példát említsek: a feldolgozóipari munkások átlagkeresete Portugáliában 2000-ben a dániai színvonal 36 százalékát érte el.

Természetesen lesz hatása a belépésnek a bérekre és a jövedelmekre. Egy fejlettebb régióhoz való csatlakozás, a támogatások ésszerű felhasználása fel fogja gyorsítani a gazdasági fejlődésünket, ami nagyobb jólétet eredményez az ország lakossága számára. A reálkeresetek majd a termelékenységgel együtt növekedhetnek. (Folyamatos zaj.)

Tekintve, hogy az elmúlt két évben az ország gazdasági növekedése jelentősen visszaesett, a Medgyessy-kormánynak kell ezt a tendenciát megfordítania, annak érdekében, hogy gazdasági fejlődésünk dinamikusabb legyen. Ennek következtében a bérek fokozatosan közeledhetnek az EU átlagához. Ennek megfelelően, mivel Magyarországon a nyugdíjak emelése felerészben a bérekhez van kötve, a magasabb bérek hatását a nyugdíjasok is érzékelni fogják.

A fenti megállapítások az ország egészére vonatkoznak. Az egyéni jövedelmekben ennél érzékelhetőbb javulás is bekövetkezhet. A szabadabb munkavállalási, tanulási lehetőségeket nyilván sokan ki fogják használni, s ezáltal magasabb keresetekhez, ösztöndíjakhoz juthatnak.

Minden előzetes híresztelés ellenére nincs olyan EU-előírás sem, hogy a tagállamokban a kiskereskedelmi árakat, szolgáltatási díjakat egységes szintre kellene hozni, vagy akár csak közelíteni kellene. Aki több EU-országban hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott, tapasztalhatta, hogy az országok között, sőt az országon belül az egyes régiókban is jelentős árkülönbségek vannak. A magyar lakosság sem 2004-ben, sem az azt követő években nem tapasztal majd több, nagyobb árváltozást, mint előtte bármikor.

Az integráción belül a versenyfeltételek, pontosabban az ennek kereteit jelentő állami szabályozások és előírások azonos elveket, normákat közvetítenek. Magyarországon a fogyasztási javak döntő hányadát érintően ezek az előírások már a hatályos jogrendszer részévé váltak, így ebből számottevő árváltozás nem származhat.

Számolni kell viszont azzal, hogy a bizonytalan eredetű és minőségű olcsó tömegáruk, bóvlik piacra kerülése megnehezül, viszont a legális hazai vállalkozások és a foglalkoztatás esélyei javulnak, jövedelemtöbblet fog keletkezni.

S végezetül akkor nézzünk néhány konkrét területet! Az iparcikkek esetén ma már nincs lényeges különbség az EU tagállamaiban alkalmazott árak és az itthoniak között, ugyanis évek óta teljesen szabad a külkereskedelem. A szolgáltatási szektorban jelentős az árkülönbség, de így van ez az egyes tagországok között is, elsősorban a jövedelmek különbsége miatt; az árakat mindenütt a helyi kereslet határozza meg. Az élelmiszerárakban sem várható általános árnövekedés.

Összességében tehát: igen, a csatlakozás konkrét előnyökkel jár, ez elsősorban fejlődési lehetőségeinket érinti, s ezek a fejlődési lehetőségek fogják megteremteni a jólét alapjait.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 125 2003.02.24. 1:59  120-129

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Az ön által igényelt cáfolat elhangzott a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján vasárnap. Ez a cáfolat annál is inkább könnyű volt, mert az önök számolása alapvetően hibás.

Ha az MTI-hírt az önök sajtótájékoztatójáról figyelmesen olvastam, akkor önök azt állították, hogy ez a havonta 40 ezer forintot kereső alkalmazott, akiről önök beszélnek, az adójóváírás növelése miatt rosszabbul járt.

 

(16.30)

 

Nos, ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak: az igazság az, hogy az ő esetében több mint 16 ezer forint a nyereség, ennyivel növekszik a fizetése azáltal, hogy a Medgyessy-kormány javaslatára az Országgyűlés a minimálbért szeptember 1-jei hatállyal adómentessé tette. Ezzel az intézkedéssel egyébként majdnem 3 millió bérből és fizetésből élő járt jobban, mintha a korábban hatályos törvény szövegét eredeti formájában, változatlanul hagytuk volna.

Valóban van viszont néhány olyan eset, matematikai modellel ez előállítható, amikor az adózót hátrány érhette volna: például hátrány érhette volna azt az adózót, aki havonta 50 ezer forintot keresett augusztusig, majd a következő hónapokban mindössze 1-2 ezer forintos havi jövedelme van. Ez nem életszerű, de előfordulhatott volna ilyen eset. Ezt észlelte a kormány; a gyakorlatban ez ugyan néhány száz embert jelenthet, ellentétben az önök által több százezres nagyságrendűre becsült tömeggel, de nekünk ez a néhány száz ember is fontos, ezért döntött úgy a kormány, hogy egy törvényjavaslattal ezt a problémát kiküszöböli, így a változtatással összefüggésben egyetlen adózó sem járhat rosszabbul.

S végezetül, de nem utolsósorban: az APEH útmutatója a törvényi előírásoknak maradéktalanul megfelel. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nem igaz! Ellentétes!)

Kérem válaszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 129 2003.02.24. 0:56  120-129

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Én azért azt javaslom, mielőtt erre a vitára kiállnak, tanulmányozzák a beterjesztett törvénytervezetet, és tanulmányozzák a hatályos törvényt is. Ennek alapján teljesen világos minden adószakértő számára - és az önök számára is világosnak kellene lennie -, hogy az általam elmondottak tökéletesen megfelelnek a valóságnak. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nem így van!) Sajnálom, ha önök ezzel ellentétben nem az igazságot terjesztik, és riogatják az adófizetőket - most már úgy látom, hogy ez tudatos magatartás, és arra utaznak, hogy valamilyen módon pánikot keltsenek az adófizetők körében, de erre a pánikra semmi ok.

Azt nagyon sajnálom, ha önöknek ez a néhány száz eset kijavítása nem annyira fontos, hogy a törvényjavaslatunkat, amelyet benyújtottunk, támogassák. Ebben az esetben, ha az Országgyűlés az önök álláspontját fogadná el, megfosztanánk ezt a néhány száz embert is attól, hogy kedvezőbben járjanak; minden más esetben pedig az az igaz, amit én az előbb mondtam.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Font Sándor: Mi van a nyilvános vitával?)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 195 2003.02.24. 2:01  192-196

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Az áfatörvénynek több mint tíz éve ismert vonása, hogy a személygépkocsik árában megfizetett adó, illetve a személygépkocsikhoz felhasznált üzemanyag árában megfizetett adó nem vonható le.

Szintén bő tízéves múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy a termékek besorolásában az áfatörvény valamely statisztikai nómenklatúrára támaszkodik. 1999 előtt ez az ipari termékek jegyzéke volt, azt követően pedig a kereskedelmi vámtarifa vette át ezt a helyet. Az Alkotmánybíróság, amelyre ön hivatkozott, 15/1990. (VII. 11.) számú határozatának megfelelően az adótörvények rögzítik, hogy a statisztikai nómenklatúrák mely időpontban hatályos változatát tekintik követendőnek. A besorolások időközi változása miatt, illetve az egységes adó- és vámjogi értelmezés érdekében vált szükségessé az adótörvényben a kereskedelmi vámtarifa állapotrögzítésének frissítése és a 2002. július 31-ei állapot alkalmazásának előírása.

A besorolás következtében 2003-tól bővült az áfatörvény által személygépkocsinak tekintett járművek köre. Az adótörvények módosításai hatálybalépésükhöz képest több mint 45 nappal korábban, még 2002. november 15-én megjelentek a Magyar Közlönyben, vagyis az előírt minimális felkészülési idő biztosított volt, így alkotmányossági aggályokat a magunk részéről nem látunk.

Összefoglalva, mind a személygépkocsikra vonatkozó levonási korlátozás, mind a termékbesorolás gyakorlatilag több mint tíz éve része az áfatörvénynek. A besorolás frissítése következtében csak a korábban ismert levonási korlátozások alkalmazási köre bővül, az is kizárólag olyan ügyletek esetében, amelyek a törvénymódosítást követően valósulnak meg.

Kérem a válaszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 14 2003.02.25. 5:03  11-14

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én már azzal is beérném, ha Demeter képviselő úr mai napirend előtti hozzászólásában igazakat állított volna. Ellentétben ugyanis az ő állításaival, nem vonták ki az APEH informatikai rendszeréből az adatokat; ellentétben az ő állításaival, nem képeznek államtitkokat azok az adatok, amelyekhez egy külső auditor cég egy külön célvizsgálat keretében hozzájuthatott.

Annak örülök, hogy bizonyos fejlődés van már az ellenzéki képviselők gondolkodásában, legalább most már nem állítják azt, amit kezdetben állítottak, nevezetesen azt, hogy egy külső cég az APEH teljes információs bázisához hozzájuthatott volna.

Akkor most beszéljünk az igazságról és a tényekről, tisztelt képviselőtársaim! Az igazság az, hogy pénzügyminiszter úr - egy kormánydöntésnek megfelelően - a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények vezetőit felszólította, hogy a május 27-ei kormányváltásnak megfelelő adatbázist mentsék le. Ezt az átadás-átvétel procedúrája indokolta. Különösen indokolt egyébként egy ilyen adatmentés és archiválás annál az adóhatóságnál, ahol korábban Simicska Lajos elnök volt; az a Simicska Lajos, aki korábban a Fidesz legfontosabb gazdasági, időnként kétes gazdasági ügyeit intézte, és akinek a tevékenysége alatt az APEH számos olyan hírbe keveredett, hogy az APEH adatállománya egyrészt nincs biztonságban, egyrészt nem sértetlen, másrészt az APEH tevékenysége időnként mintha különböző politikai célokat szolgált volna. Ilyen híresztelések és vádak voltak, és ezek egy jó része a sajtóban megjelent, anélkül, hogy az előző kormány ezeket érdemben cáfolni tudta volna. Különösen indokolt, hogy az APEH-nél készüljön el egy olyan archívum, amely a kormányváltást követően pontosan rögzíti, mi az a kiindulópont, amely akár magyarázatot is adhat korábbi vélelmekre, de mindenképpen elejét tudja venni jövőbeni kételyeknek.

Nos, az APEH esetében ettől azért kellett eltérni, mert a 27-ei állapot a levél kiadása időpontjában már nem volt helyreállítható. Tény ugyanis, hogy az APEH valóban naponta menti az adatokat, valamennyi APEH-igazgatóságon folyik ez a tevékenység. Ezeket az adatokat viszont egy bizonyos idő eltelte után törlik, folyamatosan frissítik, felülírják. Ezért az úgynevezett rutinszerű menettől ennek a körlevélnek a szellemében csak annyiban tértünk most el, hogy egy bizonyos időpontra vonatkozó - és éppen azért, mert valamennyi APEH-irodára kiterjedt, egy-két hétig tartott ez a bizonyos mentés és archiválás - adatállomány rögzítésre került. Ezt senki nem vonta ki az APEH szigorú rendszere alól.

Jelenleg is az összegyűjtött adatállomány az APEH székházában található. Erről egyébként az Országgyűlés költségvetési bizottsága személyesen is meggyőződhetett. Sőt, az APEH-székházon belül szigorúbb szabályok vonatkoznak ennek az adatállománynak az őrzésére, mint bármely más elektronikus adatállományra, amely a különböző igazgatóságokon található. Megjegyzem, hogy egy olyan helyiségről van szó, amely helyiség annyira védett, hogy ott az adatok akár szabad polcon is tárolhatóak lennének. Ennek a rendszernek a paramétereibe, ha megengedi, képviselő úr, most nem mennék bele; elégedjünk meg annyival, hogy a költségvetési bizottság tagjai ennek a rendszernek a lényegével megismerkedhettek.

Ettől teljesen külön ügy az, hogy az úgynevezett hosszú bájtok éjszakája ügyében belső célvizsgálat indult az APEH-nél annak kiderítésére, valóban igaz-e az az állítás, hogy Simicska Lajos idején bizonyos adatállományt töröltek bizonyos APEH-intézményekben. Annak érdekében, hogy ennek a vizsgálatnak a végeredménye minden kétséget kizáró legyen, a vizsgálat hitelesítésével bíztak meg egy külső céget. Ez a külső cég viszont nem férhetett hozzá az APEH teljes informatikai rendszeréhez. Képviselő úr egyébként téved: az APEH informatikai rendszere nem képez államtitkot.

 

(9.40)

 

Az APEH informatikai rendszere és az adatállomány szolgálati titkot képez. Ilyenhez, egyes adózók adataihoz, ez a cég nem juthatott hozzá, de ilyen adatokkal megismerkedhetett. Nem másolhatta ki azokat, ebből következően nem is vihette magával az épületen kívülre. Ennek a cégnek - amelynek egyébként szigorú jogosítványai vannak - egyetlenegy dolga volt, amit el is végzett, az APEH belső célvizsgálatát, annak végeredményét hitelesítette.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)