Készült: 2020.09.19.15:44:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

50. ülésnap (2018.12.12.), 17. felszólalás
Felszólaló Bencsik János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:15


Felszólalások:  Előző  17  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a változás mibenlétével kell egy kicsit foglalkozzunk. Hála istennek, ma már kevesen vitatják azt, hogy alapvetően egy természetes folyamatról van szó, egy természetesen visszatérő folyamatról, amely  esztendőben mérve  mintegy 10 ezer esztendős nagyságrendben szokott bekövetkezni. Éppen ezért érdemes mindannyiunknak  a földtörténetet egy kicsit szemünk elé véve  végiggondolni azt, hogy 10 ezer esztendővel ezelőtt vagy éppen 3 millió esztendővel ezelőtt milyen földtörténeti állapotok voltak, milyen természeti környezetben kellett akkor azoknak az élőlényeknek egzisztálniuk, amelyek éppen akkor itt a Földön megtalálhatók voltak. Ugyanis a tudósaink által előre jelzett, klímaváltozással kapcsolatos trendek ennek az évszázadnak a közepére olyan klimatikus viszonyokat vetítenek elő, amelyek utoljára a Föld történetében 3 millió esztendővel ezelőtt voltak éppen megtalálhatók. Éppen ezért elsősorban az alkalmazkodás az, ami számunkra fontos. Az alkalmazkodást mindenképpen azzal kell kezdenünk, hogy azokat az erőforrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak a természetben, tartalmasan és fenntartható módon próbáljuk meg saját javunkra felhasználni. Mert ha nem ezt tesszük, akkor ezt a természetes, ciklusos folyamatú éghajlatmódosulás-változást megtetézzük azokkal az emberi hatásokkal, amelyek az elmúlt 200-250 esztendőben  az ipari forradalom és a fosszilis tüzelőanyagok megjelenését követően  jelentős mértékben hozzájárultak a Föld felszínének és légrétegének átalakításához.Éppen ezért azt is ki kell mondani, hogy leginkább az emberi magatartásforma az, amely befolyásolja mindannyiunk jövőjét. Értékválasztás kérdése a fenntarthatóság és az éghajlat-módosulás lassítása, egy olyan értékválasztás, amely takarékosságra, hatékony energiafelhasználásra és anyagfelhasználásra serkent bennünket. Mondhatnám azt, hogy rossz példa volt néhány órával ezelőtt az ellenzéki képviselőknek a magatartása; ők ezt az értéket választották, éppen a magukat zöldnek nevező politikai frakciókhoz tartozók, hogy a nyakunkba legalább tíztalicskányi papírfecnit, szemetet szórtak. Nincsenek itt az ülésteremben, bár ők kezdeményezték ennek a vitának a lefolytatását.

Mi a változás természete? Szijjártó miniszter úr említette a migrációt, azt a migrációt, amely alapvetően a gazdasági megélhetés érdekében történik. Ennek a mozgatórugója az, hogy megváltoznak a lét- és termelési körülmények. A lét- és termelési körülmények megváltozása az, amely kimozdítja a nagyobb néptömegeket, és azon kontinensek irányába vezérli őket, ahol még ezek a létfeltételek barátságosabbak, és kevesebb emberi erőfeszítéssel lehet ugyanazt az életszínvonalat, azt a megélhetést biztosítani.

De nemcsak a gazdasági bevándorlókkal kapcsolatos problémák kezelésére kell felkészülnünk itt Európában és azon belül Magyarországon, a Kárpát-medencében, hanem három olyan kérdéssel is kell foglalkoznunk, amit a kormány képviselői itt már felvázoltak röviden: a vízbiztonság, a víz mennyiségi és minőségi rendelkezésre állása, az élelmezésbiztonság, amely részben kapcsolatban van a víz rendelkezésre állásával is, hiszen a mezőgazdasági kultúrák ok- és célszerű fenntartásához, az élelmezésünk alapjának az előállításához szükséges a jó minőségű öntözési célú víz rendelkezésre állása. És ugyanilyen fontos a lakhatási biztonság, amely azoknak az épületeknek a szélállóságát, hőállóságát, UV-állóságát foglalja magában, amelyekben éljük az életünket, akár az otthonainkról, akár pedig a közintézményeinkről van szó. Tehát ez a három legfontosabb kérdéskör, amivel foglalkoznia kell a kormányzatnak a következő néhány évtizedben, hogy a század közepére mind a vízbiztonság, élelmezésbiztonság, lakhatási biztonság, a vonalas infrastruktúrák, tehát a kritikus infrastruktúrák, amelyek a közlekedéshez, az energiaellátáshoz szükségeltetnek, azok megfelelő minőségben és biztonságban álljanak rendelkezésre.

Szemlélet és életgyakorlat megváltoztatására tettem említést, takarékosságra és hatékonyságra van szükség. A takarékosság értékválasztást jelent. Éppen ezért fontos, amit Rétvári államtitkár úr is felvázolt az oktatás területén, hogy már a Nemzeti alaptantervbe és a pedagógusoktatásba is be kell illeszteni a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadását.

Nagyon fontos a hatékonyság, hogy azokat az erőforrásokat, legyenek azok nyersanyagok, legyenek azok energiaforrások, azokat hatékonyan használjuk fel. És itt kapcsolódik az innováció. Nem véletlen az, hogy éppen az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkozik az éhajlatváltozás kérdésével is, nemcsak azért, mert kitűzték ezt a nagyon szép pályát önmaguknak, hogy bajnok pályát kell elérni, és nemcsak önmaguk szeretnének bajnokok lenni, hanem a teljes kormányzati tevékenységet és Magyarországot is az éghajlatváltozás kérdéskörében bajnoknak szeretnék látni, de valóban, ez így van, a hatékonyabb nyersanyag-felhasználás és energiafelhasználás innovációt igényel, gondolkodást, fejlesztést igényel, és ebben mi, magyarok mindig jók voltunk. Ha olyan technológiákat tudunk előállítani, amelyeket értékesíteni tudunk a világpiacon, ráadásul a nemzetközi klímaegyezmények keretén belül, akkor ezt ki kell használni, erre építeni kell; ahogy ez elhangzott, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés vagy akár az agrárium, a mezőgazdaság területén ezek kiváló lehetőséget biztosítanak a magyar gazdaság számára.

(15.00)

Lassítás, én inkább ezt mondanám. Ez a kibocsátáscsökkentés egy nagyon szép fogalom, de ezzel nem fogjuk megváltoztatni a trendet, lassítani tudjuk az éghajlatváltozás mértékét. Én a magam részéről már ezzel is megelégednék, a kormány legyen ambiciózusabb, hiszen ezt várjuk el tőle, de amit valójában megtehetünk, az ennek az éghajlat-módosulási folyamatnak a lassítása, azt meg is kell tennünk.

A másik nagyon fontos kérdés az alkalmazkodás. A lassítás területén az épület-korszerűsítés egy kiváló lehetőség. Az államnak és az önkormányzatoknak elsődleges feladata és kötelezettsége, hogy a közszolgáltatásoknak helyet adó épületeket, létesítményeket éghajlat-módosulás szempontjából is időtállóvá tegyék, tehát azokat a szélsőséges időjárási viszonyokat a legfontosabb közintézményeink sérülésmentesen tudják átvészelni, elviselni. Ezek közé tartoznak a kórházak, ezek közé tartoznak az idősotthonok, a rendvédelmi, honvédelmi létesítmények, de ezek közé tartoznak az oktatási intézményeink is más-más fontossági sorrendben, hiszen egy havária esetében, egy rendkívüli helyzetben mindig elsősorban az idős emberek, a kiszolgáltatott helyzetben lévők, a betegek ellátása a legfontosabb, mellette a gyermekeké.

Tehát az épületek korszerűsítésében, az energiahatékonysági beruházásokban, a megújuló energiaforrások használatában valóban nagy lehetőségek vannak, gazdaságélénkítési lehetőségek is vannak, a költségvetésnek megtakarítási lehetőségei vannak, és ezen szolgáltatások használóinak pedig az ellátás színvonalában érzékelhető növekmény a saját jussuk. Egy példát mondanék csak: amikor a saját választókerületemben a megyei kórház korszerűsítését elvégeztük, és végre a hőszigetelés megtörtént, az ablakokat kicseréltük, amelyeken keresztül a huzat majd’ kivitte a betegeket, akkor azt tapasztalták az oda bekerülő és ellátásban részesülő betegek, hogy komfortosabb körülmények között tudják igénybe venni a szolgáltatást.

Vagy a szemléletformálás szempontjából milyen fontos, hogy egy iskolában, amikor fotovoltaikus rendszert, napelemeket szerelnek fel villamos energia előállítása céljából, egy kicsi kijelző panel ott van a közösségi térben, az iskola aulájában, és a tanszünetben, az óraközi szünetben a gyerekek szórakozás gyanánt is tudják nézegetni azt, hogy éppen abban a napszakban mennyi villamos energiát termel az a napelemrendszer, amely az iskola tetejére fel lett szerelve. És akkor az órán a szaktanár vagy az osztályfőnök tud beszélni az energiatakarékosságról, a megújuló energiák tiszta voltáról, ezeknek a fontosságáról, a fenntarthatóságról, a meglévő erőforrások tartalmas használatáról.

Ugyanilyen programokat indított el lakossági körben a minisztérium a háztartási gépek cseréjére, a megújuló energiák alkalmazására, a csapadékvíz-elvezetés biztosítására. A kistelepülések esetében a területi operatív program keretében az egyik legfontosabb pályázati cél a villámárvízek megakadályozását, kivédését szolgáló helyi, települési csapadékvíz-elvezető rendszerek rekonstrukciója vagy kiépítése. Tehát gyakorlati példák sokaságait tudjuk felsorolni a vízelvezetés, vízvisszatartás terén is.

A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságról is essen szó, ugyanis gyakran halljuk az ellenzék részéről, hogy az elmúlt években az a trend megtört, miszerint folyamatosan csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az elmúlt két esztendőben 1, illetve összességében 2 százalékkal növekedett; még így is mi éllovasok vagyunk Európában.

De hát, a kutyafáját, vegyük már tudomásul azt, hogy valamiből meg is kell élni! Tehát az embereknek élni kell, dolgozniuk kell, valahol munkahely kell, értéket kell előállítsanak, abból el kell tartsák saját magukat és a családjukat, ahhoz pedig iparra van szükség és mezőgazdaságra van szükség. Olyan iparra van szükség, amely anyag- és energiatakarékos ipar, és ezzel együtt is sok embernek ad munkalehetőséget, benne van az innováció lehetősége is, tehát nem egyszerűen csak összeszerelő tevékenységről, hanem nagyobb hozzáadott értéket képviselő iparról van szó, de az elmúlt években ilyen fejlesztések valósultak meg országszerte.

Éppen ennek következtében valamelyest növekedett a kibocsátás, de a kibocsátás túlnyomó többsége nem is az iparból és nem is a mezőgazdaságból származik, hanem a közlekedésből, méghozzá abból a közlekedésből, abból a tranzitközlekedésből, ami átszáguld Magyarországon, ami miatt háromsávosítani kell az M1-es autópályát, mert egyszerűen mi idehaza nem tudunk már közlekedni rajta, mert akkora az átáramló tranzitforgalom Magyarországon keresztül. Na, annak olyan kibocsátása van, ami akár 1-2 százalékban is érvényesíteni tudja a hatását az összkibocsátáson belül.

A mezőgazdaság területén az alkalmazkodásról: azt a folyamatot kellene végigvinni az agrártárcának, amit elkezdtek, hogy azokat a növényeket kellene tovább nemesíteni és kiválasztani, amelyek szárazságtűrőek, mert nem fogjuk bírni hosszú távon elegendő öntözővíz-mennyiséggel az agrárium szinten tartását és az élelmezésünk stabilitásának biztosítását, akár még az exportképességünk fenntartását sem. Nem beszélve arról, hogy földjeink egy jelentős része, ahogy azt volt mezőgazdasági miniszter urunk, Fazekas Sándor is korábban többször is elmondta a kabineten belül is számunkra, az öntözés által olyan állapotba kerülhet, amely jelentős mértékben rontja annak a területnek a művelhetőségét, illetve a termőképességét, tehát rövid távon tudunk hasznot előállítani, de középtávon, hosszú távon inkább kárunkra válik az ilyen mesterséges beavatkozás. Éppen ezért fontos, hogy az öntözés területén  nem a locsolás, hanem az öntözés területén  olyan technológiák kerüljenek kiválasztásra, meghonosításra, pályázati forrásokból támogatásra, amelyek a lehető legkevesebb vizet használják a legjobban odairányítva, ami a növény számára is a legnagyobb hozzáadott értéket tudja biztosítani.

Tehát az innováció és a tudástranszfer fontos lehetőség, az önkormányzatokkal való együttműködés, a rájuk való támaszkodás fontos, kiváltképpen a nagyvárosokban. Tehát ez az Under 2, amit említett itt a miniszter úr is, a 100 milliárd forint energiahatékonyságra elköltendő nagyvárosi pénzmag fontos löket, hogy a stratégiai keretrendszert, a cselekvési terveket a stratégia elfogadását követően, a térségi, települési klímastratégiákat, a fejlesztési programozást vagy a rendelkezésre álló hazai és európai uniós forrásokat ok- és célszerűen tudjuk felhasználni.

Így áll össze tulajdonképpen az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiai keretrendszer (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) mind a folyamat lassítása, mind pedig az alkalmazkodás területén. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  17  Következő    Ülésnap adatai