Készült: 2020.07.12.22:02:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

239. ülésnap (2017.09.19.), 125. felszólalás
Felszólaló Dr. Kiss László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:00


Felszólalások:  Előző  125  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor azon gondolkodtam, hogy ebben az ügyben szót kérek, akkor nem gondoltam végig teljesen az ügy terjedelmét, éppen ezért azt kell hogy mondjam, a témának csak egy kis részét fogom tudni most megragadni, és a későbbiek során még újabb és újabb felszólalások lesznek, amikor érintem ezt a témát.

Azért is nagyon fontos ez az ügy, mert alapvetően a Római-part árvízvédelmének a kérdése egy olyan kérdés, amiben alapvetően mindenki egyetért, és mindenki azt mondja, hogy bizony meg kell védeni a III. kerület lakosságát egy esetleges árvíztől. Én magam is részt vettem a legutóbbi árvízi védelemben, pakoltam a homokzsákokat, és éppen ezért tudom azt, hogy ez milyen munka, és tudom, hogy közvetlenül hogy fenyegeti az ár a választókörzetem lakóit. Hát, senkinek nem kívánom, hogy átélje ezeket az élményeket, mármint nem a homokzsák pakolását, hanem azt a félelmet, amit az emberek éreznek, amikor a vagyonuk, a sorsuk veszélybe kerül.

Emiatt a kerület politikai élete nagyon sokáig konszenzust is tudott teremteni, mert nagyon sokan hittünk egymásnak, és hittük azt, hogy ezt a kérdést meg lehet oldani. Amikor tíz vagy több mint tíz évvel ezelőtt ez a kérdés előkerült, akkor persze még nem ilyen nyomvonal mellett és nem ilyen környezeti károkról volt szó, és nem ekkora összegről volt szó. Egy átlátható beruházásról volt szó. Arról volt szó, hogy akik ott élnek, és hasznát élvezik ennek a beruházásnak, azok részt fognak venni ennek a projektnek a finanszírozásában. Arról volt szó, hogy akár éveken át tartó kommunikációval, a lakosság véleményének a megkérdezésével és az ő tájékoztatásával történik a projekt megvalósítása. Arról volt szó, hogy egy tág körű egyeztetés indul meg a szakmai közéletben, és egy olyan javaslat érkezik az emberek elé, ami egy szakmai konszenzuson alapul, és amelyet egyébként az élet gyakorlatilag kimunkált. Ebből sajnos semmi nem lett.

Akkor kezdjük el azt a kronológiát, amelyben a Római-parti gát megragadható, és amivel szerintem nem fogok ma végezni.

2011 áprilisában a Fővárosi Közgyűlés dönt arról, hogy sürgősen gátat kell építeni a területen, azzal a céllal, hogy megerősítsék a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét. Nem döntenek a nyomvonalról, de az ötletet valamennyi párt támogatja. A Fővárosi Közgyűlés akkori ülésén Bihary Gábor fővárosi képvi­selő, aki a kerületnek volt sokáig szocialista önkormányzati képviselője, és így óbudaiként talán érintett közvetlenül is, elmondja, hogy az ellenzék semmiképpen sem akarja gátolni azt, hogy az árvízvédelem ügye előrehaladjon, azonban elvárja a korrekt tájékoztatást, és elvárja, hogy a lehető legjobb javaslat érkezzen az emberek elé. Ez 2011 áprilisában történt, tehát több mint hat évvel ezelőtt történik ez a történet.

Két évig úgy tűnik, hogy semmi nem történik. Tervezés folyik, időnként rákérdezünk arra, hogy milyenek ezek a tervek. Kezdenek információk potyogni először arról, hogy itt lényegesen több környezeti terhelés lesz, mint amiről előzetesen szó volt; aztán arról, hogy más a nyomvonal, mint amiről előzetesen szó volt; aztán arról, hogy mások lesznek az összegek, mint amiről előzetesen szó volt, de konkrétumot senki nem mond. Nyilvánvalóan, míg konkrét terveket senki nem lát, addig az ember élhet a jóhiszeműségével, és nincs oka az ellenkezőjét gondolni. Ugyanakkor azonban civil szervezetek már ekkor is kezdik észlelni, hogy probléma van.

2013 áprilisában a főváros bejelenti, hogy a parton képzeli el a védekezést, ahol 435 fát kell kivágni, tehát 435 fát kell kivágni. A mobilgát alapzatát kisebb mélységűre tervezik, mert az eredeti tervek szerint a mélyen kiépített résfal elzárná a természetes vizek útját, és mocsarasítaná a területet. Tarlós arról beszél, hogy helyi népszavazásra van szükség. Ezután megint sokáig nem történik semmi, majd egyes tervek elkezdenek 1000-1500 fáról is beszélni, illetve módosítani kell az irányadó árvízvonalat, hiszen logikus, hogy nagyobb árvizet kell kibírni a mobilgátnak. Azonban azzal a problémával találkoznak a tervezők, hogy ha olyan magasnak kell lennie az eredetihez képest a gátnak, akkor az alapzatnak meg mélyebbnek kell lennie, és ezzel megtörténik az, amit el akarnak kerülni, vagyis hogy túl mélyre nyúlik az alapzat, és emiatt mocsarassá válik a terület. Ezt a problémát 2015 januárjáig nem sikerül megoldani, ezért a terveket visszavonják, és új terveket csinálnak - ahonnan majd fogom folytatni a hétfői alkalommal a hosszú történetet. Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  125  Következő    Ülésnap adatai