Készült: 2024.03.29.11:03:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

32. ülésnap (2010.10.05.), 120. felszólalás
Felszólaló Dr. Kolber István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:05


Felszólalások:  Előző  120  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Volner János képviselő úr számon kérte rajtam, rajtunk a tudománypolitikában és az innovációban a prioritások kijelölését. Itt is szeretném elmondani, hogy több olyan kormányzati-parlamenti dokumentum született az elmúlt időszakban is, amely kijelölt prioritásokat, súlypontokat. Ilyen a TTI-stratégia vagy éppen az Új Magyarország fejlesztési terv. De azt gondolom, ezt képviselő úr is nagyon jól tudja, hiszen imponáló tájékozottságról tett tanúbizonyságot a hozzászólások kapcsán. A prioritások kijelölése nyilvánvalóan nem pusztán azt jelenti, hogy rábökünk valamilyen területre, hanem ezeket nagyon megfontoltan, különböző vizsgálatokat követően szabad, lehet és érdemes kijelölni. Az új Széchenyi-tervvel kapcsolatosan is többen megfogalmazzák, hogy olyan prioritásokat jelöl ki, amelyek mögött nincsenek vagy nem ismertek a megalapozó tanulmányok. No de ez csupán egy kis bevezető gondolat.

Az imént ott fejeztem be, ott hagytam abba, hogy a vállalatoknak milyen fontos és jelentős szerepük van a kutatás-fejlesztésben, hiszen az általuk erre fordított források nagyon fontosak és jelentősek. Az elmúlt időszakban éppen ezért ösztönöztük, hogy a reálszféra, a gazdaság is egyre többet költsön ilyen pénzekre, és abban a bizonyos 0,15 százalékban jelentős mértékben a vállalati források növekedése van bent, ami nagyon fontos és jelentős változást jelent ebből a szempontból. Tudjuk azt, hogy Magyarországon a gazdaság duális, ahol jelentős részben multinacionális vállalatok vannak jelen, amelyek fejlett technológiával, vállalati termelési kultúrával dolgoznak, valamint jelentős kutatás-fejlesztési kapacitással. Nyilvánvaló, hogy az ő területükön jelentős a kutatás-fejlesztési munka, és olyan örvendetes eredmények születtek éppen a beszámolási időszakban, hogy az Európai Unión belül újonnan keletkezett kutatás-fejlesztési kapacitások 15 százaléka 2008-ban Magyarországon telepedett meg. Ez azért fontos, mert ha egy ilyen magyar cég Magyarországra hozza a kutatás-fejlesztési részlegét, akkor az köti az országhoz, nem vándorol el egyik pillanatról a másikra különböző pénzügyi feltételek változása miatt.

Fontos cél lehet a hazai kis- és közepes vállalkozások területén is az innováció elősegítése, de ez nehezebb kérdés, részben a vállalatok nagy száma, másrészt az erre való alkalmatlansága miatt. A kis- és közepes vállalkozások egy bizonyos szintjének a bevonására lehet komolyan gondolni az elkövetkezendő időszakban, hiszen ez nagyon sok pénzt feltételez, valamint komoly szakmai ismereteket és tudást, de ebből a szempontból még az sem elvetendő, ha a magyar kkv-k a külföldi tudományos kutatás-fejlesztési eredményeket alkalmazzák a saját termelőmunkájukban.

Egy szó mint száz, az azért nyilvánvaló, hogy a versenyképességhez és a gazdasághoz kötődnek ezek a kérdések, és itt találhatjuk meg a fontosságát és lényegét ennek a kérdésnek az ország modernizálása, a gazdasági növekedés és a jólét szempontjából. Természetesen nagyon sokféle dolgot lehet tenni e tekintetben, az egyik lehetőség az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok együttműködése, együttműködésüknek az erősítése. Nem véletlenül fogalmaztunk meg sok olyan technológiafejlesztéssel kapcsolatos pályázatot, amelyek esetében előírás volt az, hogy a kutatóintézet működjön együtt valamilyen vállalkozással, és a végeredmény valamilyen kézzelfogható és mérhető produktum legyen.

(16.20)

És itt érünk el egy egyébként nyilvánvalóan jogos kritikához, hogy az a rengeteg pénz, hiszen a másik oldalon az a nagyon sok pénz, amit kutatás-fejlesztésre, tudományra fordítottunk, hogyan hasznosul. Itt a monitoring és a mérés fontossága és jelentősége óriási. Ezen a területen elkezdődött már több minden, de még messze nem értünk el oda, hogy elégedettek lehessünk ezen a területen. Mindenképpen fontos az eredményeket mérni; mint ahogy az is fontos egyébként, hogy a szellemi tulajdont, a szellemi alkotásokat védjük, de erről tényleg Volner János képviselő úr részletesen és hitelesen szólt. Én csak annyit tennék ehhez, hogy a magyar szabadalmi jogi szabályozás kitűnő, és kitűnő szakembereink vannak, akik nemzetközileg is elismertek, de mégsem lehetünk elégedettek azzal az eredménnyel, amit ezen a területen elértünk. Nyilvánvaló, hogy itt a kis- és közepes vállalkozások vagy a gazdasági szféra irányában az együttműködés, a tájékoztatás, az ő munkahelyük segítése egy nagyon fontos dolog.

Nemcsak az ország, nemcsak a gazdaság fejlődése szempontjából fontos az innováció és a kutatás-fejlesztés, a tudomány, hanem a kohéziós politika szempontjából is. Fontos volt eddig is. Itt, Magyarországon ennek jegyében indult el az a fejlesztéspolitika, amely a Pólus-programhoz kapcsolódik, vagy a különböző tudásközpontok kialakítása és kiépítése, amely területen nyilván még számtalan teendőnk van, hogy ezek megerősödjenek, és valóban egy-egy régió felzárkóztatását vagy versenyképessé tételét elő tudják segíteni. Azt gondolom, mindenképpen jó ez az út, és tényleg örülök annak, hogy itt ilyen szavak is elhangoztak, mint például az akadémiai hálózat vidéki részlegei, amelyek, azt gondolom, jelentős eredményeket értek el. Csak egy ilyet hadd említsek - de hál' istennek, többet lehetne mondani -, mint például a Pécsi Akadémiai Bizottságot, amely a regionális tudományok területén tett le jelentőset az asztalra.

És itt hadd tegyek egy másik megjegyzést is a beszámolóval kapcsolatosan, hogy nagyon örvendetes, hogy a társadalomtudományokat is fontosnak jelzi az anyag, jelentősnek jelzi. Hadd mondjam el egy nagyon kedves kis emlékemet a bizottsági vitával kapcsolatosan, amikor Pálinkás elnök úr azt mondta, hogy az egyik fontos teendőjének tartja mint akadémiai elnök a magyar nyelv nagyszótárának a befejezését - hiszen már jelentek meg kötetek -, hogy ezt a munkát tovább vigyék, hogy ezek a kötetek rendelkezésre álljanak. Én azt gondolom, hogy nemcsak a műszaki, nemcsak a természettudományok, hanem a társadalomtudományok fontossága és jelentősége is óriási ebből a szempontból.

Nos, visszatérve egy gondolatra még a regionális politikához, ez azért jelentős, mert ha megnézik, a 2013 utáni kohéziós politika egyik prioritása az innováció, ez pedig a kutatás-fejlesztéshez, a tudományhoz nagymértékben csatlakozik. Azt gondolom, nekünk elemi érdekünk ehhez ugyancsak csatlakozni, és a magyar regionális politikában erősíteni ezt a vonalat.

Egy nagyon lényeges kérdés a tudomány és a társadalom kapcsolata és a viszonya. Karácsony képviselőtársam már említette ezt a kérdéskört a Mindentudás Egyeteme révén vagy kérdése kapcsán, meg hogy ne zárkózzon be a tudomány. Ezek valóban fontos és lényeges kérdések. Én magam is például a Megasztár mellett szívesen látnék olyan műsorokat például a tévében, ahol tehetségkutató versenyek vannak - noha természetesen a Megasztár is egyfajta tehetséget segít elő -, nos, a társadalom és a tudomány kérdésében egy nagyon fontos dolog a társadalmi szemlélet alakítása. Ebben rengeteget tehet a tudomány, hogy legyen meg bennünk a megújulásra való készség, képesség, az innováció iránti nyitottság, az ismeretek tisztelete elsajátításának a szemlélete és az igénye.

Nemzetközi területen az elmúlt időszakban, azt gondolom, értünk el sikereket, gondolok az EIT, az Európai Technológiai Intézet Budapestre történő telepítésére, noha elhangzott, hogy ennek az eredményei még nem nagyon láthatók, és valóban, direkt módon nyilván nem fog hatni a magyar helyzetre, ennek a jelentősége azonban mégis nagy. Évek fognak eltelni, amire ez az intézet feláll. De mégis olyan lehetőséghez jut, jutott az ország és juthat a továbbiakban is, amelyet ügyesen ki lehet aknázni és ki lehet használni. Annak is nagyon örülök, hogy egy szuperlézer magyarországi vagy részben magyarországi megvalósítására is lehetőség nyílik. Ez nyilván elismerését jelenti a magyar tudományos életnek, elismerését jelenti a magyar műszaki tudományoknak és az iparnak is.

Itt tulajdonképpen a mai napon egy beszámolót vitatunk meg, de úgy érzem, messze elkalandoztunk, hiszen az Akadémia munkája kapcsán számtalan olyan területet érint maga a beszámoló és érintünk mi is, amely sokkal szélesebb, mint a szűken vett tudomány. Úgy is érzem, mintha egy diskurzus kezdene itt kialakulni a jövőről, fontos kérdésekről, hiszen tényleg az a kérdés, hogy hogyan tudja szolgálni Magyarországot a tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció.

Még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy ebben - pártpolitikától lehetőleg minél távolabb - egy szélesebb körű összefogásra van szükség, mert ez Magyarország fejlődésének, modernizálásának a záloga lehet az elkövetkezendő időszakban is. Én magam is szeretnék itt mindenkinek, aki a tudomány, a kutatás-fejlesztés, az innováció területén dolgozik, köszönetet mondani, és gratulálni az eddigi eredményekhez, és természetesen ezt a beszámolót nagyon jónak tartom, és én magam is támogatni fogom, és ezt ajánlom mindenkinek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  120  Következő    Ülésnap adatai