Készült: 2024.03.28.09:46:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

223. ülésnap (2009.09.22.), 138. felszólalás
Felszólaló Török Zsolt (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:52


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Jó napot kívánok! A jelnyelvi törvény tárgyalására kerül sor most a parlamentben. Mikor beléptünk a mai ülésnapra, akkor kaptunk egy kiáltványt, egy felhívást, amely Kósa Ádám elnök úr aláírásával került hozzánk, és ebben a felhívásban az alábbiak szerepelnek. "A fogyatékosságügy nem jobb- vagy baloldaliság kérdése, Magyarország többpárti konszenzussal bebizonyította, amikor az Országgyűlés egységes politikai döntése révén a világon első államként ratifikálta mind a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, mind az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvet. Hasonló politikai egység eredménye volt a '98-ban elfogadott és azóta többször módosított, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény. Most a magyar jelnyelvi törvény elfogadása hazánk méltó válasza régi adósságára: nyelvként elismerni a jelnyelvet és nyelvi kisebbségként a hallássérült embereket."

A felhívás még folytatódik, és valóban van adósságunk, de számos eredményt is elértünk már. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2002-ben kezdte el kiépíteni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatát, amely azóta megyei szintű szolgáltatássá fejlődött. 2007 óta pedig már a siketvak személyek ellátása is biztosított. A jelnyelvi tolmácsok szakképzése 2003 óta része az államilag elismert szakképzéseknek. A jelnyelv oktatásához, illetve a bilingvális, kétnyelvű oktatáshoz szükséges szakmai feltételek megteremtése a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál kezdődött meg a kétnyelvű oktatás indokoltságának és a jelnyelvnek a kutatásával, a jelnyelvi alap-, közép- és felsőfokú tanfolyamok és a nyelvtudást mérő vizsgák, valamint a jelnyelvi tanárok és a bilingvális módszert alkalmazó pedagógusok képzési programjának kidolgozásával.

Hazánkban ugyan 2002 óta működik a jelnyelvi tolmácsszolgálatok országos hálózata, eddig azonban csak évről évre kiírt, gyakran változó feltételrendszerű pályázatok útján, bizonytalan pénzügyi és adminisztratív háttérrel, ami többször veszélyeztette a szolgáltatás stabilitását.

A jelnyelvi tolmács igénybevételére vonatkozóan is meglehetősen széttagolt részszabályozásokra került csak sor. Ezek feloldása a szolgáltatás egységes, jogi szabályozásával lehetségessé válik. Az ENSZ 2007-ben fogadta el azt az egyezményt, amely alapján készült el az előttünk lévő javaslat. A jogszabály támogatja a hallássérült közösségnyelv identitását. A kormány vállalta, hogy segíti a jelnyelv elsajátítását és a hallássérültek megfelelő oktatását. A kabinet a törvénytervezetben vállalta, hogy megfelelő számú szakképzett jeltolmácsot biztosít a hivatali ügyintézésben is.

(14.10)

A magyar jelnyelv törvényi elismerése és a magyar jelnyelv használatához fűződő jogok deklarálása évtizedes törekvése a hallássérült emberek érdekvédelmének, amit az utóbbi időben jelentős médiafigyelem is kísér. A tervezet a hallássérült és siketvak személyek szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének stabilabb, hatékonyabb biztosítását célozza. A magyar jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszerek használatának törvényi szabályozását tartalmazza új, önálló törvény megalkotásával és több vonatkozó jogszabály módosításával.

Az új törvény egyik legfőbb tartalmi eleme a magyar jelnyelv önálló nyelvként történő elismerése, illetve a magyar jelnyelvet használó hallássérült emberek közösségének nyelvi kisebbségként történő definiálása, mindezt a siketek és nagyothallók érdekvédelme által régóta hangoztatott törekvéssel összhangban. A törvény célja a hallássérültek életminőségének javítása, az esélyegyenlőség biztosítása és felsőoktatási hallgatók képzése.

A jelnyelvi törvény két évtized küzdelmének eredménye lesz. A rászorulók kérése ellenére hosszú évekig halogatta a kormány, minden kormány, hogy megalkossa azt a törvényt, amely biztosítja a siketeknek a jelnyelv használatának jogát. A törvény elfogadásával gyermekek ezreinek könnyíti meg a tanulást, és siketek tízezrei előtt nyitja meg a lehetőséget a közszolgáltatásokhoz, a munkavégzéshez és a tájékozódáshoz. A legfontosabb változás az, hogy jogszabályba foglalják a jelnyelv használatának jogát, és azt, hogy a magyar jelnyelv és az ezen alapuló siketkultúra is védendő érték.

A törvény megszületésével az élet minden területén jogosultak lesznek a siket és nagyothalló emberek anyanyelvükként a magyar jelnyelvet használni. Fontos előrelépés a siket gyerekek oktatása, a kétnyelvű iskolai modell bevezetése, amely már a magyar jelnyelvet használja az oktatásban - erre eddig nem volt lehetőség. Másik fontos előrelépés a jelnyelv oktathatósága mindenkinek, különösen a siket gyerekek szüleinek, maguknak a hallássérülteknek, és minden érdeklődőnek. A médiatörvényt is módosítani kívánja a tervezet: a nagy televízióknak kötelezővé tenné napi négyórányi műsor feliratozását.

A hallássérült és siketvak emberek tanuláshoz való jogának kiemelt kezelése érdekében az alapfokú oktatás terén a javaslat bevezeti az úgynevezett bilingvális, kétnyelvű oktatás lehetőségét. A nemzetközi trendekhez igazodva a hallássérült vagy siketvak gyermek szülője szabadon választhat a bevezetni kívánt bilingvális és a hagyományos, auditív-verbális oktatás módszer közül - a siketek magyarországi oktatásának bevett gyakorlata szerint kétszáz éve csak az utóbbira volt lehetőség.

Lényeges elem továbbá a 2002 óta jogi szabályozás nélkül működő jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételéhez való jog törvényi szintre emelése, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozási rendszerét illető alapvető szabályok lefektetése. Eszerint például a jelnyelvi tolmácsolás az arra jogosult ügyfél számára ingyenes minden, a törvény által meghatározott közszolgálati tevékenység, például bíróság, ügyészség, rendőrségi eljárások, egészségügyi szolgáltatás esetén. A jelnyelvi tolmácsolás ingyenes, költségét ezekben az esetekben a közszolgáltatást nyújtó szerv, szervezet vagy intézmény viseli. A törvényjavaslat létrehozza a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzékét, amellyel biztosíthatóvá válik, hogy jelnyelvi tolmácsolást valóban csak a megfelelő, a törvény által előírt képesítéssel rendelkező személy láthassa el.

A közszolgálati, illetve a földfelszíni műsorszórással működő országos televíziós műsorszolgáltatók számára törvényi kötelezettséggé válik a televíziós műsorszámok bizonyos körének feliratozása vagy jelnyelvi tolmácsolása. A műsorszolgáltatók korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázata útján, állami forrásból szerezték be a feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket.

A jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz való jog biztosítása különösen fontos a hatósági eljárás során. A tervezet ennek megfelelően a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető-, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében azonos szabályok szerint, egységes terminológia használatával teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését.

A törvény által egy olyan lehetőség nyílik a siketek számára, amely nemcsak esélyegyenlőségüket, hanem több évtizedes törekvéseiket valósítja meg nemcsak a siketek, hanem a környezetük számára is lehetőséget biztosít. S mi magunk a parlamentben is, az Országgyűlésben is tehetünk azért, hogy a siketek és nagyothallók jogai minél szélesebb körben érvényesüljenek. Pontosan a Sinosz aktivistái, vezetői világosítottak fel arról, hogy ma már elavult az a módszer, ahogy az országgyűlési közvetítéseknél a képernyőben csak egy kis tojás alakban jelelik le az itt elhangzottakat, sokkal inkább követendő az a nyugat-európai, európai, tengerentúli példa, ahol a képernyő egyharmadáig a jelelés foglalja el a helyet, és egyébként ily módon könnyebben érthetővé válik mindenki számára a parlamentben, az Országgyűlés ülésén zajló vita, az itt elhangzó beszédek. Ugyanígy számunkra fontos, hogy a médiatörvény egyelőre csak egyfajta kötelezettséget fog majd előírni a műsorszolgáltatók, a televíziók számára, amely azt szolgálja, hogy a műsoridőnek egy bizonyos részében, napi négy órában vagy jeleléssel, vagy feliratozással érthetővé tegyék a televíziós műsorokat a siketek és nagyothallók számára, de ezt valószínűleg, sőt biztos bővíteni kell.

Ezek olyanok, amelyek az államnak, az adófizető polgároknak nem kerülnek pénzébe, mégis több százezer, több ezer polgártársunknak nyújtanak lehetőséget arra, hogy ő is hozzáférhessen bizonyos információkhoz, ő is ugyanolyan egyenrangú polgárként, ugyanolyan magyar állampolgárként használhassa vagy élvezhesse ezen szolgáltatások nyújtotta előnyöket, mint bárki más. Az esélyegyenlőséget szolgálja tehát ez a törvénytervezet, az esélyegyenlőséget, az esélyteremtést azok számára is, akik esélyhátrányból indulnak.

Engedjenek meg még egy személyes példát is felhozni itt az Országgyűlés épületében! Az előző ciklus idején nyelvtanfolyamot szerveztünk szakmunkás fiataloknak angol és német nyelven, és az egyik hallgató, az egyik tanuló, aki az MSZP helyi munkástagozatában aktív volt, mondta, hogy miért nem szervezünk jelnyelvi tanfolyamot is, hiszen nagyon sokan, akik rászorultak, akik kénytelenek a jeleléssel kommunikálni, azok értik ezt, de a társadalom többsége, fogalmazhatok úgy is: a többségi társadalom nem érti a jelelést. És a helyi nőtagozat elnöke - itt is hadd mondjam el a nevét: Kovács Jánosné Ági -, Ági azt mondta, hogy a nőtagozat megszervezi ezt a nyelvtanfolyamot. Gondoltuk, lesz rá egypár jelentkező, egy kisvárosban, Egerben 60 ezer lakos mellett ugyan hányan jönnének? Hölgyeim és uraim, három csoportban kellett 20-20 főkkel elindítani a jelnyelvi tanfolyamot. Biztos vonzó volt az is, hogy ingyenes vagy szinte ingyenes volt a jelnyelvi tanfolyam, de igazából óriási volt az érdeklődés. Tanárképző főiskolára járó fiatalok, főiskolai hallgatók azt mondták, hogy ilyen típusú oktatásra szükség volna, speciális kollégiumként, speckollként fel lehetne venni, mondjuk, a fősulin. Mások azt mondták, hogy őnekik a környezetükben van olyan siket, nagyothalló személy, akinek a kommunikáció ily módon nehézséget okoz vele, és éppen ezért fogja megtanulni a jelelést, a jelnyelvet. Ezek azok az emberi ügyek, ezek azok az emberi lehetőségek, amelyek biztosítják azt, hogy egymással szót értsünk.

Megtanulunk angolul, németül, de megtanulunk-e jelelni, megtanuljuk-e a magyar jelnyelvet? Merthogy kaptunk egy másik szórólapot is a Sinosz aktivistáitól itt a bejáratnál, ha megengedik, ezt is hadd olvassam fel:

"Hallod, Magyarország? Elsősorban ember vagyok, és nem fogyatékos... Nem vagyok süket és tudok írni-olvasni. Én megtanultam - magyarul - beszélni, te tudsz jelelni? Azt nézd, amire képes vagyok, ne azt, amire nem. A világ leglátványosabb nyelvét beszélem, és rajtam kívül még több ezren tudják, mire gondolok, amikor azt mondom jelnyelv. A családnevem nekem is megelőzi keresztnevemet, és nem örülök, ha a társadalom összekeveri, hogy süket vagy siket. Itt élek én is, Magyarországon, a sportban ugyanúgy helytállunk, és tényleg, nálunk élnek a világ legszebb női. Hallod, Magyarország!?" (Derültség.)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai