Készült: 2019.12.08.16:54:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap, 70. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 3:13

Felszólalások:  <<  70  >>    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik az a radikális szervezet, amely a problémát nevén nevezve hónapok óta beszél arról a problémáról, ami előttünk áll, miszerint több százezer honfitársunk juthat a kilakoltatás sorsára. A múlt héten határozati javaslatot nyújtottunk be, amely megcélozta a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, legalább 2012 közepéig.

Nagyon örülünk annak, és üdvözöljük azt, hogy bár saját mezükbe bújtatva, mégis benyújtotta a kormányzat is ezt az előterjesztést. Elmondhatjuk azt, hogy legalább részben megvalósulnak azon követeléseink, amelyek valóban több százezer magyar honfitársunk sorsáról szólnak, és amit eddig nem igazán vettek komolyan.

Problémát jelez ugyanakkor az, hogy a víziók a távlatokban sem lelhetőek fel, mivel az az előterjesztés, ami elénk került, külön törvénybe fogja utalni a konkrét szabályozást, ami nyilván még nem készült el. Tehát önök egy biankó csekket kérnek tőlünk arra nézve, hogy higgyük el, rendelkeznek kimunkált koncepcióval ezen a területen, szavazzuk ezt meg, nyugodtan menjen át a Házon, és majd önök megoldják. Csak a problémánk ezzel kapcsolatban az, hogy nagyon sok esetben nagyon sok magyar családon ez már nem segít. Példának okáért az önök ötlete, tervezete csak és kizárólag a devizahitelekről szól, pedig nagyon sokan a közüzemi szolgáltatások vagy az azokban való elmaradás miatt veszítik el otthonukat.

Láthatóan itt egy olyan folyamatról van szó, ahol a magyar nemzet tagjait rákényszerítették az utóbbi 20 év politikusai arra, hogy sakkozzanak a lakás-törlesztőrészlet kifizetése, a közüzemi számlák fedezése, kifizetése és a napi megélhetés, az élelmiszer és a gyógyszer megvásárlása között. Tehát egyáltalán nem azért tartunk itt, mert a magyar nemzet tagjai luxusjachtokat vásároltak volna maguknak, vagy tőzsdére, netán kaszinóba vitték volna azt a pénzt, amit felvettek. És arra sem írt alá senki szerződést, hogy éves szinten egy átlagos devizahitelben mért törlesztőrészlet mintegy 31-33 százalékkal növekedjen.

Tehát elmondható az, hogy a devizahitelesek kérdésében továbbra sem látható a kormányzatnak azon szándéka, hogy igenis találja meg a felelősöket, számoltassa el a kereskedelmi bankokat korábbi felelőtlen hitelezési politikájukért, azért, mert egyes esetekben mintegy 30 százalékos késedelmi kamattal kell szembesülnie az adósnak, azért, mert még továbbra sem alakult ki az öncsőd intézménye. Hiszen miközben multinacionális cégeket több ezer milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásban részesítettek, a magyar vállalkozások, de a magyar polgárok is devizaalapú, adott esetben szabad felhasználású hitelekbe kényszerültek, pontosan azért, hogy a napi megélhetést, egyáltalán az életterük karbantartását, szinten tartását vállalni tudják.

Ezért a kérdésünk arra irányulna, hogy rendelkeznek-e egyáltalán olyan hosszú távú vízióval, ami rendezi ezt a kérdéskört. Mit kívánnak tenni a végrehajtási maffia azon túlkapásaival szemben, amelyek adott esetben az ingatlan értékének 10 százalékát viszik el, árveréseken tüntetik el az ingatlant, aztán további milliókat követelnek attól az adóstól, akitől nem biztos, hogy ezt illene és kellene? És egyáltalán, várható-e az, hogy ez a probléma rendezve lesz?

Érdeklődnék elnök úrtól, hogy van-e további egy percem, mint az előbb az MSZP képviselőinek.

Felszólalások:  <<  70  >>    Ülésnap adatai