Készült: 2021.05.11.08:25:52 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 54 2002.06.19. 4:21  13-189

KOVÁCS TIBOR, a számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság a Számvevőszék tárgyalótermében megtartott kihelyezett ülésén értékelte ezt a törvényjavaslatot. A vitáról alapvetően az mondható el, hogy az két szakaszban bonyolódott. Egyrészt értékeltük a Számvevőszék tevékenységét befolyásoló módosító javaslatokat, másrészt viszont jelentős vita alakult ki, ugyanúgy, mint más bizottságokban is, a Nemzeti Bankról szóló törvénnyel kapcsolatos módosításokról.

Bevezetésként el kell mondanom, hogy a Számvevőszék elnöke beszámolt arról, hogy bár a kormányzatnak a Számvevőszékkel kapcsolatban ilyen kötelezettsége nincs, a pénzügyminiszter úr részletesen tájékoztatta a Számvevőszék elnökét a tervezett változtatásokról, amelyekkel a Számvevőszék alapvetően egyetértett. A bizottság e tekintetben is egységes véleményt alakított ki azzal kapcsolatban, hogy a változtatási javaslatok teljes mértékben összhangban vannak a jelenlegi törvényi szabályozásokkal, valamint a Számvevőszék elnökének nyilatkozata alapján a javaslatok szakmailag is elfogadhatóak, illetve a változtatások nem jelentenek olyan jellegű problémát a Számvevőszék működésében, amelyet a jelenlegi keretek között ne tudnának megoldani.

A jegybanktörvénnyel kapcsolatban e bizottságban is - mint ahogy azt már említettem - jelentős vita alakult ki. Itt szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat arról, hogy a Számvevőszék elnöke beszámolt arról, hogy véleménye szerint egy jelentős félreértés alakult ki a korábbi jegybanktörvény módosítását követően a tekintetben, hogy a megszüntetett felügyelőbizottság szerepét a Számvevőszék vette volna át. Az elnök úr tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a Számvevőszék tevékenységét a vonatkozó, illetve kapcsolódó jogszabályok szabályozzák, és ezek megfelelő utasításokat adnak arra vonatkozóan, hogy a Számvevőszéknek milyen hatásköre van a jegybank ellenőrzésében.

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a törvénymódosítás kapcsán vannak olyan területek a jegybank működésében, amelyeket jelenleg senki semmilyen formában nem ellenőriz. Így érthető a jegybank elnökének nyilatkozata a tekintetben, hogy nem ért egyet ezzel a változtatással, hiszen létrejön egy olyan testület, amely - meg kell jegyezni, hogy a korábbi időszakban már működött, és körülbelül másfél évvel ezelőtt történt a megszüntetése - ezeket a területeket is ellenőrizné, és nem kapna a jegybank elnöke szabad kezet ezeken a területeken.

Nem igaz az az állítás sem, hogy itt valamiféle ellentmondás lenne az EU vonatkozó jogszabályaival, hiszen nincsen egységes gyakorlat az Európai Unióban sem; egyes országokban van felügyelőbizottság a nemzeti banknál, más országokban viszont nincs.

Az is egyértelművé vált, hogy a jelenlegi szabályozás pontosítja a Számvevőszéknek a jegybank ellenőrzésével kapcsolatos feladatköreit. Tehát e tekintetben is egyértelműbbé és világosabbá válik a szabályozás.

Mindezekre tekintettel a bizottság többsége 6:4 arányú szavazással a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 242 2002.06.25. 1:26  227-271

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Babák képviselő úr által elmondottakra szeretnék nagyon röviden reagálni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha nem önök mondanák, akkor talán lehetne gondolkodni a dolgon. Csak szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy amikor Varga Mihály pénzügyminiszter úr a 2000. évi költségvetés benyújtása során javaslatot tett az adóemelésre, akkor a kőolaj ára a csillagos egekben, 30 dollár fölött volt, és itt a Házban százszor elmondtuk, hogy ilyen kőolajárak mellett teljesen indokolatlan benyújtani az adó emelésére javaslatot, mert a költségvetésnek az áfán keresztül úgyis jelentősen több bevétele származik ebből a tételből.

Akkor hosszú heteken keresztül tartó vita után a parlamenti képviselők felvetésére, illetve a fuvarozók észrevételei alapján volt hajlandó elállni a kormány az adóemeléstől, de csak azokkal a feltételekkel, amelyek bekerültek abba a törvényjavaslatba, aminek most a megváltoztatásáról van szó. Még egyszer mondom, képviselő úr, ha nem önök mondanák, akkor lehetne a dologról vitatkozni, de úgy gondolom, önöknek semmilyen alapjuk nincs ezeket az észrevételeket itt elmondani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 264 2002.06.25. 1:40  227-271

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tállai képviselő úr demagóg politizálással vádol minket. Nem szeretném megismételni azokat a körülményeket, amelyek akkor voltak, amikor ezt a törvényjavaslatot 2000-ben a parlament tárgyalta, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a Fidesz-kormány, amely most adócsökkentésre tesz javaslatot, akkor is adóemelést javasolt, amikor a kőolaj világpiaci ára jelentősen 30 dollár fölött volt, és jelentősen nagyobbak voltak az adóbevételek, mint a jelenlegi körülmények között. Tehát semmilyen tekintetben nem állja meg a helyét az, amit a képviselő úr mond.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmüket. Miközben az Orbán-Torgyán-kormány a választások második fordulóját követően 100 milliárd forintokat költött el a legkülönbözőbb célokra, érdekes módon akkor nem jutott eszükbe, hogy kellene csinálni egy olyan törvényjavaslatot, amit már ugyan az akkori parlament nem tud megtárgyalni, de talán egy jól előkészített módon ez a kormány benyújt egy olyan törvényjavaslatot, amely a jövedéki adók csökkentésére vonatkozott volna.

Érdekes módon, ez a javaslat néhány nappal ezelőtt jutott csak eszükbe, amikor még lehetőségük lett volna ennek a javaslatnak a megtételére és megvalósítására, akkor nem jutott ez az ötlet az eszükbe, és még önök vádolnak minket demagóg politizálással.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 428 2002.07.02. 1:56  237-537

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Tállai Képviselő Úr! Nem kellene ismételten ezt a dolgot úgy beállítani, mintha ez a javaslat az MSZP javaslata lenne, hiszen önök ezt körülbelül egy évvel ezelőtt egyszer már bevezették, és körülbelül fél éven keresztül működött ez a javaslat. A szakértők, akik egyébként a bizottság előtt megjelentek, még az érdekképviselők is azt mondták, hogy ezen időszak alatt jelentősen megnőtt a legálisan forgalmazott borok mennyisége.

Tehát igenis pozitív hatása volt az intézkedésnek, és azt mindenki látta és most is látja, hogy valóban ez az intézkedés jelentős terhet, adminisztrációs terhet ró a kisvállalkozásokra, és valóban célszerű megfontolni. Erre vonatkozik az a kapcsolódó módosító indítvány, amiről Szabó képviselő úr az előzőekben beszélt, ezt célozza, hogy az adminisztrációs terheket csökkentsék, ugyanakkor tudott dolog, hogy erre az intézkedésre feltétlenül szükség van, ezért született az a 10-12 képviselő által aláírt javaslat, amely az adminisztrációs terhek csökkentését jelentené ezen javaslat bevezetése érdekében.

Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni: az már bebizonyosodott, hogy a minőség oldaláról a borhamisítást rendkívül nehéz feltárni és rendkívül nehéz bebizonyítani. Meg kell próbálni a fogyasztás oldaláról, a végfelhasználó oldaláról ezt a dolgot megfogni, és úgy gondolom, hogy ez az intézkedés, ha valóban így kerül bevezetésre, akkor jelentősen visszaszorítja majd a borhamisítást is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 508 2002.07.02. 1:52  237-537

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! (Az elnök csenget.) Számomra döbbenetes volt pontosan a volt pénzügyminiszter szájából hallgatni azokat a vádakat, amelyeket itt az előző percekben hallhattunk. Annak a pénzügyminiszternek a szájából, aki tulajdonképpen hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Fejlesztési Bankhoz kerüljenek át az ÁPV Rt.-től vagyonkezelésbe cégek (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), abból a megfontolásból, hogy aztán a banktitokra hivatkozva a parlamentnek, a közvéleménynek már semmiféle rálátása ne legyen ezekre a cégekre.

Megtapasztaltuk az elmúlt négy évben, hogy hány és hány ilyen cég került át a Fejlesztési Bankhoz az ÁPV Rt.-től, tisztelt volt pénzügyminiszter úr, az ön jóváhagyásával, és ön teszi föl ezeket a vádakat itt most a parlament plenáris ülésén, teljesen megalapozatlanul, amikor csupán arról van szó, hogy egyes gazdasági társaságok esetében, amelyekben a magyar államnak egy darab szavazatelsőbbségi részvénye van, a tulajdonosi jogokat gyakorló hely átkerül az egyik helyről a másikba.

A Magyar Köztársaságnak felelős kormánya van. Ez a kormány nem olyan kormány, tisztelt volt pénzügyminiszter úr, mint az Orbán-kormány volt (Dr. Répássy Róbert: Ennek ügynök minisztere van!), ahol bizonyos területeket szétosztottak, és például Torgyán József hitbizományként kezelte a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék ügyét, és azt tehetett, amit akart! Itt egy egységesen működő felelős magyar kormány van, amelyben a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter is hasonló feladatokat lát el, és pontosan az ön szájából volt teljes mértékben hiteltelen az, amit az elmúlt percekben elmondott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 32 2002.09.25. 4:24  25-47

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt számvevőszéki Elnök Úr! A gazdasági bizottság szeptember 18-ai ülésén tárgyalta a Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló jelentést. Mint ahogy elnök úr is utalt rá a beszámolójában, illetve a jelentés is tartalmazza, ez a jelentés nemcsak a 2001. évről szól, hanem bizonyos tekintetben értékeli az Állami Számvevőszék elmúlt közel négyéves tevékenységét is.

Néhány adattal kiegészítve azt, amire már elnök úr is utalt: az elmúlt időszakban a Számvevőszék 250-nél több jelentést készített el, 2600-3000 intézményt, önkormányzatot kerestek föl, és 12-15 ezer helyen jártak fizikailag a Számvevőszék ellenőrei. Ez talán mutatja azt, hogy milyen nagy mennyiségű volt az a munka, amit elvégeztek.

A bizottságban valamennyi politikai párt képviselője elismeréssel szólt a Számvevőszék munkájáról. Többen is hangsúlyozták - és ez különösen igaz volt az ellenzéki képviselőkre az előző ciklusban -, hogy jelentősen hozzájárultak ezek a jelentések a képviselők munkájához. Itt kell elmondani azt, hogy mindkét oldalról megfogalmazódott az az igény, hogy azzal az alapossággal és azzal a kritikai szellemmel, amivel eddig dolgozott a Számvevőszék, valamennyi képviselő azt kérte, hogy ezt a munkát továbbra is így folytassák.

Kiderül a jelentésből az, hogy azok az ajánlások, amelyeket a Számvevőszék megfogalmazott és technikailag megvalósíthatóak voltak, nagyrészt meg is valósultak. Ilyen volt a kincstári finanszírozás, a számítástechnikai fejlesztések, de egyéb más dolgot is föl lehetne itt sorolni. Ugyanakkor rendkívül sajnálatos az, hogy nagy számban vannak évről évre visszatérő, megoldatlan problémák, melyek évről évre csúsznak. Ilyen a központi költségvetésben a bázisszemléletről a feladatfinanszírozásra történő áttérés, de több ilyen problémát lehetne még sorolni, amire többek között a miniszter úr is utalt.

Erre hivatkozva az is elmondható és megfogalmazható - és e tekintetben a parlamentnek is vannak a jövőben feladatai -, hogy ezen ajánlások teljesülésének a nyomon követésére nincs technikai rendszer a Házban kidolgozva, tehát egészen nehezen követhető a parlamenti képviselők számára, hogy melyek azok az ajánlások, amelyek végül is megvalósulnak.

Elhangzott a bizottsági ülésen - és ezzel a képviselők egyetértettek -, hogy vannak bizonyos esetek, amelyekben felkérésre végez ellenőrzést a Számvevőszék, e munkák finanszírozása azonban nincs benne a Számvevőszék költségvetésében. Ez adott esetben problémát okoz a működésben.

 

 

(10.30)

 

Többen javasolták a képviselők közül, hogy talán - és ennek takarékossági okai is lehetnek - rövidebb, tömörebb jelentéseket kapjanak kézhez a képviselők, a részletes jelentés pedig hozzáférhető legyen a számítógépes hálózatokon keresztül, mellyel a Számvevőszék jelen lévő vezetői egyetértettek.

El kell még mondani azt, hogy a határozati javaslatban megfogalmazottakkal a bizottság tagjai egyetértettek, így összességében mind a jelentést, mind a határozati javaslatot a bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta az Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 52 2002.11.20. 1:39  1-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A minimálbér-emelés néhány aspektusáról már esett szó. Senki nem vitatta, tisztelt képviselőtársaim, hogy a minimálbér emelésére szükség volt. (Zaj a Fidesz padsoraiból. - Közbeszólás: Nem? - Ivanics István: Dehogynem!) De jó néhány tényt... (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ez nem igaz! - Babák Mihály: Tiltakoztak a szakszervezetek is! - Az elnök csenget.) ...jó néhány tényt rögzíteni kell. A minimálbér-emelés tényét az előző kormányzat, az Orbán-kormány hajtotta végre, de annak a terheit nem a kormányzat, hanem a versenyszféra viselte. (Dr. Kis Zoltán: Igaza van!) A versenyszférának került nagyon sokba a minimálbér emelése, és a legfőbb haszonélvezője ennek a magyar költségvetés volt az adóbefizetéseken keresztül; az a költségvetés, amelynek az átláthatósága semmilyen tekintetben nem volt elfogadható; az a költségvetés, amelybe többek között ezeken keresztül áramlottak a pénzek, és nem lehetett tudni, hogy egyébként például a Széchenyi-terv kapcsán milyen elosztási elvek alapján, ki és hogyan juttatta azokat a forrásokat azokhoz a vállalkozói rétegekhez, amelyekről önök itt az elmúlt percekben beszéltek.

Egyébként pedig a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájának sikerességét mi sem mutatja legjobban, mint az, hogy a '98-ban elért 5 százalék körüli értékről a gazdasági növekedést sikerült "feltornászni" 3 százalékra.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 106 2002.11.20. 2:08  1-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a miniszter úr által elmondottak fényében szeretnék néhány gondolattal reagálni arra, amit Bánki Erik képviselő úr az elmúlt néhány percben elmondott.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön a hátrányos helyzetű térségekről beszélt, hogy ott mit jelentett a minimálbér emelése. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: A vidékről beszéltünk!). Mennyivel elegánsabb lett volna, tisztelt képviselő úr, ha az akkori terhekhez a kormányzat is hozzájárult volna, például a járulékok és a terhek csökkentésével úgy, ahogy ezt a mostani kormányzat tette. Amikor eltöröltük a minimálbér adóját, akkor azzal azt értük el, hogy a vállalkozások terhei nem növekedtek, de a munkavállalók zsebében jelentős, hatezer forintot is meghaladó mértékű jövedelem maradt. De ugyanaz, amit a miniszter úr már kifejtett, hogy a közalkalmazotti, köztisztviselői szférában elért vagy végrehajtott béremelés milyen jelentős hatással van a hátrányos helyzetű térségekben élő és dolgozó pedagógustársadalomra, akikről tudjuk azt, hogy milyen hihetetlen nehéz körülmények között dolgoznak és látják el a feladatukat, úgy gondolom, erre a lépésre feltétlenül szükség volt.

De sorolhatnám azokat a lépéseket, amelyek szintén ezen elmaradott térségekben élő emberek életét tették könnyűvé vagy könnyebbé. Ilyen a családtámogatási rendszer növelése, az arra fordított források növelése, a nyugdíjas-társadalomnál a nyugdíjak emelése, illetve a 13. havi nyugdíj bevezetésének első lépése, amelyet ez a kormányzat már megtett. De beszélhetünk arról a számítástechnikai fejlesztési programról, amelyről itt a miniszter úr beszélt, ami szintén a hátrányos helyzetű térségekben jelent jelentős előrelépést. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 134 2002.11.20. 1:52  1-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egészen érthetetlen, hogy a képviselőtársaimnak az ellenzéki oldalon miért ilyen mértékben szelektív a hallásuk.

Itt az elmúlt három napban, az államtitkár úr az előbb, a miniszter úr reggel, tegnap, tegnapelőtt, számtalanszor elmondták, hogy tudomásuk van a kormánypártoknak is arról, hogy az önkormányzati finanszírozásnak vannak olyan értelmű problémái, amelyeket kezelni kell. Ez abból adódik, hogy ez a rendszer nem egyformán érint valamennyi típusú önkormányzatot, kisebbet, nagyobbat, megyeit és a legkülönbözőbb helyzetben lévő önkormányzatokat. Elhangzott, hogy szándék van a kormányzat részéről ennek a problémának a kezelésére, és erre javaslatot fogunk benyújtani a parlamenthez. Nem tudom, hogy ezt miért nem tudják meghallani, és ha ehhez vannak önöknek észrevételeik, jobbító szándékú javaslataik, hogy ez hogyan történjen technikailag, akkor, úgy gondolom, a kormánypárti oldal ezekre a kérdésekre fogadókész.

Még egy-két dolgot szeretnék említeni azzal kapcsolatban, amit az előbb nem volt időm elmondani, és amire az államtitkár úr is részben utalt. Azok a programok, amelyek elindulnak, akár az iskolafelújítás, akár a számítástechnikai fejlesztések területén, igenis az önkormányzatok helyzetén jelentősen segítenek; olyan problémákat segítenek megoldani, amelyeket nem az elmúlt évtizedben, hanem az elmúlt harminc-negyven évben nem sikerült megoldani. Ezek a programok mind ezt szolgálnák, és úgy gondolom, hogy pozitív fogadtatása lesz az önkormányzatok részéről.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 202 2002.11.20. 1:47  1-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elég nehéz így költségvetésről tárgyalni, hogy a nap folyamán egy-egy ellenzéki képviselőtől többször hallhatjuk ugyanazokat az észrevételeket, amelyeket Kósa képviselő úrtól itt most hallhattunk. A kormány képviselői itt ülnek, illetve a kormánypárti képviselők az észrevételekre megadják a választ, Kósa képviselő úr pedig bejön délután, és hatodszor is elmondja ugyanazt, amit már egyébként ötször hallhattunk (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szerényebben!), és ötször választ adtak rá a kormány képviselői. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Másrészt pedig igaz volt!)

Másrészt eléggé furcsa olyan képviselő szájából hallani ezeket a kritikai észrevételeket, amely képviselő olyan parlamenti frakcióban ült az elmúlt négy évben, ahol az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések száma az elmúlt négy évben nemhogy csökkent volna, hanem jelentősen nőtt, tehát az önkormányzati finanszírozás e tekintetben nem növekedett az elmúlt négy évben, szemben azzal, amit az ellenzéki képviselők állítanak.

Harmadrészt pedig: mindaz, amit Kósa képviselő úr elmondott, akkor lenne igaz, ha az egész önkormányzati rendszer az elmúlt tíz évben változatlanul ugyanabban az állapotban lett volna, nem egy folyamatos átalakuláson, egy folyamatos racionalizálási folyamaton ment volna át az egész önkormányzati rendszer. Tehát az, ami három-négy évvel ezelőtt igaz volt ezen a rendszeren belül, az már most természetesen nem mondható el, és ez a racionalizálási folyamat nyilván a következő időszakban is folytatódni fog.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 275 2002.11.26. 0:39  204-323,327-624

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök úr, szeretném jelezni, függetlenül attól, hogy a vita egy szakaszban zajlik, a Házszabály azon szabályát be kellene tartani, hogy a beadott módosító indítványhoz lehet indoklást hozzáfűzni, illetve ahhoz lehet hozzászólni. Az előző hozzászólás kapcsán semmilyen módosító indítványról nem volt szó (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), hanem az általános politikai vitához tartozó észrevételeket hallhattunk. Úgyhogy kérem elnök urat, hogy a Házszabály ezen rendelkezéseit a továbbiakban tartsuk be.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 29 2002.11.27. 4:56  26-46

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság november 13-án tartott ülésén tárgyalta meg az államtitkár úr által már részletesen bemutatott törvényjavaslatot. El kell mondjam, hogy a bizottsági ülésen nem alakult ki fergeteges vita erről a törvényjavaslatról, amiből az is feltételezhető, hogy valószínűleg a törvényjavaslat előkészítése olyan alapos volt, amit a képviselők nem vitattak, annak ellenére, hogy ez a téma a korábbi időszakban itt a parlamentben is, de a bizottságokban is rendkívül nagy vitát váltott ki a képviselők körében.

Ugyanakkor az is tudott, hogy az érintett önkormányzatok hosszú idő óta várják ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását, illetve elfogadását, mert hiszen, mint ahogy államtitkár úr is említette, ez egy 10 milliárd forintot is meghaladó forráskiegészítést jelenthet a számukra, tehát teljesen természetes ez a várakozás az ő részükről.

Államtitkár úr is említette, hogy a törvényjavaslat benyújtására azt követően került sor, hogy a 2001-ben elfogadott törvény vitája során mind ellenzéki, mind kormánypárti képviselők részéről kezdeményezés történt, hogy ne csak azok az önkormányzatok részesüljenek ebből a pénzeszközátadásból, akik 1993. augusztus 3-áig fejezték be, hanem azt követően a gázszolgáltató társaságok privatizációjának időpontjáig fejezték be a beruházásaikat.

Ugyanakkor úgy, ahogy államtitkár úr is megfogalmazta, ennek a járandóságnak az átadására e törvény megalkotásával lesz lehetőség, ez a jogszabály teremti meg a lehetőségét. A jogalkotó ezzel a javaslattal méltányolja az önkormányzatok erőfeszítéseit, amit a gázközművagyon, illetve a vezetékek létrehozására annak idején tettek.

A járandóság meghatározásánál természetszerű, hogy nem volt alkalmazható teljes mértékben az a módszer, amit a korábbi járandóságoknál alkalmaztak, mert hiszen akkor részvényjuttatás formájában történt, most államkötvények formájában történik a juttatás, ugyanakkor természetesen az akkor alkalmazott módszerek néhány elemét most is átvette a szakcég.

Ugyanakkor az is elmondható, hogy a járandóság meghatározásánál egyes önkormányzati szövetségek a számítás módszerét vitatták. Ismerjük és tudjuk, hogy ez az ügy rendkívül bonyolult és összetett, és rendkívül nehéz olyan módszert találni, amelyben ne találhatnának egyes önkormányzatok kivetnivalót. Ennek ellenére elmondható az, hogy az önkormányzati szövetségek bizonyos javaslatai a törvényjavaslatba beépítésre kerültek.

Államtitkár úr is említette, hogy néhány önkormányzat esetén 1997-ben jogcím nélküli juttatás történt, és ennek levonására most tesz javaslatot ez a törvényjavaslat; ugyanakkor tudott dolog, hogy egyes önkormányzatok vitatják e juttatás ellenérték-számításának a módszerét, amelyet úgy gondolom, hogy a későbbiekben még érdemes ismételten áttekinteni.

Az előző törvényjavaslat elfogadásakor bizonyos összeghatárig készpénzben történt a juttatás, azért, hogy az adott esetben rendkívül alacsony összegek kifizetése ne állampapír formájában történjen; esetleg most is célszerű lenne megfontolni, hogy bizonyos összeghatárig ez a juttatás készpénzben történjen.

Összefoglalóan elmondható, hogy a bizottság mindezen problémák mellett is egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 24 2003.02.12. 5:15  17-45

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság február 5-ei ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot, és én a bizottsági ülésen arra kaptam felhatalmazást, hogy a többségi vélemény mellett a kisebbségben maradt képviselők véleményét is kifejtsem a plenáris ülésen.

Itt a plenáris ülésen is szeretnék köszönetet mondani az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak, akik a törvényjavaslat kapcsán egy rendkívül érdekes és színvonalas előadásban mutatták be a korrupció magyarországi helyzetét, legalábbis a rendelkezésre álló adatok alapján, illetve beágyazták ezt egy európai környezetbe, és a törvényjavaslat kapcsán és annak hatásait elemezve egy rendkívül tanulságos előadás volt, amelyet szeretnék ajánlani a képviselőtársaim figyelmébe is.

El kell még mondanom azt, hogy a törvényjavaslat szükségességét és indokoltságát senki nem vitatta a bizottsági ülésen sem, hiszen utalás történt már arra, hogy az előző kormányzati ciklusban is volt erre vonatkozó szándék, hogy ilyen jellegű törvényjavaslatra szükség van. Egyes ellenzéki képviselőtársaim a gazdasági bizottságban is utaltak arra, hogy ez ismételten egy salátatörvény, ugyanakkor ha valaki figyelmesen áttanulmányozta ezt a jogszabályt, tapasztalhatta azt, hogy itt logikusan és értelemszerűen egymásra épülő szabályozásról van szó, és technikailag sem lett volna megoldható az, hogy külön-külön benyújtott jogszabályokban fogadta volna el az Országgyűlés ezeket a törvényjavaslatokat, mert az időbeni eltérés miatt ebből óhatatlanul koherenciazavar jött volna létre. Tehát még egyszer szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy itt egy egységes, egymásra épülő törvényjavaslatsorról van szó.

Ahogyan az államtitkár úr már ezt részletesen kifejtette, három legfontosabb területe van a törvényjavaslatnak: az egyik az államháztartási törvény jelentősebb módosítása, a másik a Ptk., a harmadik az ÁSZ szerepének jelentősebb módosulása. Itt, én úgy gondolom, el kell fogadnunk az ÁSZ képviselőinek azon megjegyzését, hogy ez olyan többletfeladatot jelent az ÁSZ számára, amelyhez finanszírozási oldalról is a feltételeket mindenképpen biztosítani kell.

A bizottság ülésén részt vett az adatvédelmi biztos úr, és a törvényjavaslat kapcsán kifejtette azon véleményét, hogy a parlamenti, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának jelenlegi szabályozása nem biztos - legalábbis az ő véleménye szerint -, hogy minden tekintetben kielégíti az adatvédelemmel szembeni összes követelményt; azt ajánlotta a parlamenti képviselők figyelmébe, hogy esetleg a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító indítvánnyal ezeket a problémákat lehetne kezelni. Mint ahogy arra az államtitkár úr is már az expozéjában utalt, egy széles körű egyeztetés előzte meg a törvényjavaslat benyújtását, ez mind szakmai oldalról, mind politikai oldalról megtörtént, bár a kisebbségben maradt képviselők hiányolták, hogy véleményük szerint nem állt kellő idő rendelkezésre. De a minisztérium képviselője a bizottsági ülésen kifejtette azt, hogy a törvényjavaslat tartalma már az ellenzéki képviselők előtt is elég hosszú ideje részleteiben ismert, emiatt érthetetlennek tartotta ezt a megállapítását az ellenzéki képviselőknek.

 

 

(10.20)

 

Az is elhangzott - és éppen ellenzéki képviselők oldaláról -, hogy miután a törvényjavaslatnak kétharmados részei is vannak, ezért szerencsés lenne, ha a törvényjavaslatot a parlament szakmai oldalról kezelné, és nem a napi politika területére kerülne, ami végül is oda vezethetne, hogy a törvényjavaslat elfogadása elé akadályok gördülnének. Ennek ellenére arról tudok beszámolni, hogy jelentős többséggel, de nem egyhangúlag támogatta a bizottság az általános vitára való alkalmasságot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 26 2003.03.18. 4:59  19-41

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1994-ben fogadta el a jelenleg hatályos gáztörvényt - nevezzük így egyszerűen -, amely a közüzemi gázszolgáltatás tekintetében mindenképpen egy máig érvényes szabályozás volt, és ennek fő elemei gyakorlatilag megmaradnak az új szabályrendszerben. Időközben az Európai Parlament, illetve Tanács elfogadott egy új gázdirektívát, amely meghatározza a tagállamok részére a piacnyitás mértékét és ütemét. Eszerint a tagállamok szabályozásában biztosítani kell a földgázszállítás, -tárolás, -elosztás rendszereinek diszkriminációmentes hozzáférését, az áttekinthetőség érdekében az integrált földgázpiaci vállalkozások tevékenységének számviteli szétválasztását, és természetesen a piacnyitásban nem érdekelt fogyasztók számára a közüzemi szolgáltatási rendszer fenntartását és megmaradását.

Az európai csatlakozás érdekében szükséges módosításokat a bizottsági vitában egyik parlamenti párt képviselői sem vitatták. Szeretném megemlíteni és képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy a törvényjavaslat előkészítése még az előző kormány időszakában megkezdődött, annak legfontosabb elemeivel 90-95 százalékban a jelenlegi szabályozási tervezet is megegyezik, így különösen érthetetlen az ellenzéki képviselők olyan értelmű hozzászólása, mint ami itt is elhangzott. A gazdasági bizottság ülésén még szakmai vita volt, de a költségvetési bizottságban ez gellert kapott, és minden szakmaiságot nélkülöző módon politikai vitává vált, ami sajnálatosnak tekinthető.

A szabályozás részleteiről miniszter úr részletesen beszélt expozéjában. Néhány dolgot én is szeretnék kiemelni, amelyek talán a törvényjavaslat legfontosabb elemei. Megszűnik az egyedüli gáznagykereskedő MOL Rt. monopóliuma, lehetővé válik a verseny kialakításához a feljogosított fogyasztók megjelenése, akik a szabadpiacon szerethetik be földgázigényüket, illetve lehetővé válik célvezeték építése egyes fogyasztók, erőművek számára, ami szintén a verseny növekedését eredményezheti. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy életbe lépnek tulajdonosi korlátozások, hogy újabb monopóliumok ne alakulhassanak ki, ami lehetetlen helyzetet teremtene.

A bizottsági vitában a legnagyobb figyelmet természetesen a fogyasztóvédelem és az ár kérdése jelentette. A kormánypárti képviselők oldaláról is megfogalmazódott az az igény, hogy a fogyasztóvédelem kérdéseit a jelenlegi szabályozásnál talán részletesebben és pontosabban kellene a törvényjavaslatban megjeleníteni. Erre vonatkozó szándékot mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők megfogalmaztak, és a kormány jelen lévő képviselője jelezte, a kormány fogadókész, ha olyan értelmű javaslatok érkeznek, amelyek a törvényjavaslat jobbítását szolgálják.

Természetesen az árszabályozás áll leginkább az érdeklődés középpontjában. Miniszter úr teljesen világosan és egyértelműen kifejtette azt az elképzelést, amit a kormány a törvényjavaslat elfogadását követően az árszabályozás kérdésében lépni akart. Erre vonatkozóan a bizottsági ülésen ígéret hangzott el, és ennek az ígéretnek most miniszter úr teljes részletességgel eleget tett.

Úgy gondolom, hogy ez szabályozás az említett módosításokkal szolgálja a piac jelentős fejlődését, kielégíti azokat az igényeket, amelyekről miniszter úr részletesen beszélt. Ennek figyelembevételével a bizottság 15 igen szavazattal és 6 ellenszavazattal - tehát jelentős többséggel - támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 143 2003.03.25. 2:06  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lezsák képviselő úr annyi valótlanságot mondott el, ne haragudjon, a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy erre feltétlenül reagálni kell.

Nincs szó, százszor elmondtuk, nagy arányú gázáremelésről. A választások óta egy év telt el, ez alatt az egy év alatt nem emelkedett a gáz ára. A következő időszakban a kormányzat bejelentette, hogy július 1-jétől 12 százalékos gázáremelés következik, október 1-jétől pedig olyan árszabályozás lép életbe, amely a fogyasztók 92 százalékánál az inflációt alig meghaladó mértékű gázáremelést eredményez. Tehát egyszerűen semmilyen alapja nincs annak, amivel képviselő úr riogatni kívánja az ország állampolgárait.

A másik dolog, hogy a törvényjavaslathoz nem nyújtottak be olyan árszabályozási elképzelést, ami megnyugtatóan rendezné ezt a kérdést. A bizottsági vitákban elhangzott, a kormányzat ígéretet tett arra, hogy mire az általános vitára a parlamentben sor kerül, minden képviselő megismerheti azt a javaslatot, amely az árszabályozás módjáról intézkedik. A korábbi időszakban példa nem volt arra, tisztelt képviselő úr, hogy a kormány ilyen súlyú és ilyen jelentőségű törvényjavaslatok esetén kormányrendelet-tervezetekről bármit is mondott volna.

Csak szeretném emlékeztetni, hogy a villamos energiáról szóló törvénynél még ma is vannak sajnálatos módon olyan végrehajtási rendelkezések, amelyek nem jelentek meg.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 159 2003.03.25. 2:07  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Latorcai Képviselő Úr! A miniszter úr expozéjában eléggé pontosan bemutatta az új árszabályozás rendszerét. A törvényjavaslatnak ebben a szakaszában pontosabb kormányrendelet már azért sem készíthető, mert tudott dolog, hogy a törvény a parlamenti vita során alakul, ezért nem előlegezhető meg olyan részletességgel, hogy az írásos formában akár kiadható legyen.

 

 

(17.50)

 

 

Úgy gondolom, tisztelt képviselő urak, hogy a törvényjavaslat semmiképpen nem vérzik több sebből, már csak azért sem, mert a törvényjavaslat szakmai része 90 százalékban megegyezik azzal a javaslattal, amit korábban az előző kormányzat már elkészített és meg is tárgyalt.

Balla képviselő úr többször hivatkozik a fogyasztói kosárra, és különböző számadatokat emleget. Én most szeretnék néhány ország konkrét adatáról beszámolni, hogy a gázfogyasztás egyébként a fogyasztói kosárból valójában hány százalékot képvisel.

Magyarországon ez a szám 2,6 százalék, ami valóban magasnak tekinthető. De most nézzünk számos más országot, ahol teljesen más árrendszerek működnek. Szlovákia: 2,4 százalék. Hollandiában, ahol saját kitermelésű földgáz van, és annak az ára olcsóbb, mint amit Magyarország felhasznál, a földgáz aránya a fogyasztói kosárban 2,58 százalék, tehát annyi, mint Magyarországon. Néhány mediterrán ország: Spanyolország: 1,2 százalék; Olaszország: 1,72 százalék. Még egyet szeretnék mondani: Belgiumban, amely északi-tengeri ország, 1,86 százalék. Ezek a konkrét adatok.

Kérem képviselő urakat, hogy e tekintetben a továbbiakban ne világoljanak különböző megalapozatlan számokkal.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 167 2003.03.25. 1:48  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Talán nem voltam elég precíz és pontos, amikor a számsort fölsoroltam: itt arról van szó, hogy egy lakos a jövedelmének hány százalékát költi energiára. És itt, függetlenül attól, hogy milyenek a jövedelmi viszonyok, arányokat tettünk egymás mellé; magyarországit, illetve külföldit.

Ez azt mutatta, hogy arányaiban a magyar fogyasztó körülbelül ugyanannyit költ energiahordozóra, mint amennyit más EU-s tagállamokban költenek.

Az igaz, amit Latorcai képviselő úr elmondott, hogy egyik évről a másikra 12-12 százalékkal emelkedett a gáz ára. Ha ezt négy évre vetítjük, akkor ez valóban 6 százaléknak felel meg. Egy dolgot ígérhetek, képviselő úr: a jelenlegi árszabályozás szerint az átlag magyar fogyasztó ebben a négyéves ciklusban sem fog magasabb áremelést elszenvedni, mint a Fidesz-kormány időszakában. Ezt, úgy gondolom, hogy lerögzíthetjük, tehát ilyen tekintetben nincsen közöttünk vita.

Még egy problémát azért szeretnék fölvetni, tisztelt képviselő úr. Ön tisztában van azzal maximális mértékben, hogy az a közüzemi nagykereskedő, aki a gázszolgáltatást végezte az elmúlt időszakban, hány száz milliárd forintos veszteséget szenvedett el. Én itt szeretném öntől mint gazdasági szakembertől megkérdezni, hogy ezt a veszteséget egyébként ki fizette ki. Én úgy gondolom és úgy vélem, hogy ezt a veszteséget is a magyar adófizetők, illetve azok a részvényesek fizették, akik a MOL Rt. részvényeit tulajdonolják.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 201 2003.03.25. 2:14  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én a Göndör képviselő úr által elmondottakhoz szeretnék csatlakozni.

Az eddig elmondottak során talán olyan érzése lehetett a hallgatónak, amikor arról beszéltünk, Magyarországon a gázfogyasztás aránya túlzottan magas más országokhoz viszonyítva, mintha mi elleneznénk azt, hogy egyébként a kisfogyasztók, a háztartási fogyasztók jól hasznosítható, környezetbarát fűtőanyaghoz jussanak. Úgy gondolom, nem erről van szó.

Természetes igénye az állampolgároknak mindenhol az országban, hogy ehhez az energiafajtához hozzájussanak, és nyilvánvalóan hozzá is kell segíteni őket ebben, hogy ehhez hozzáférjenek. Ugyanakkor nem tehetjük meg azt, hogy félrevezessük ezeket a fogyasztókat, hogy az egyik legkényelmesebb, leggazdaságosabb, környezetvédelmi szempontból a legmegfelelőbb energiaforrást kapják a legolcsóbban. Úgy gondolom, ha megfelelő árviszonyok alakulnak ki, akkor a fogyasztók ilyen félrevezetése nem következhet be.

A másik szempont, amit a célvezetékkel kapcsolatban elmondott Göndör képviselő úr, ez egy nyilvánvaló szakmai kérdés. Nem kérdőjelezhető meg a beruházónak az a szándéka, hogy ilyen vezetéket építsen. Bennem az a kérdés merült fel ezzel kapcsolatban, vajon meddig tiltható meg ezen vezeték megépítése után, hogy a célellátáson kívül egyéb más gázszolgáltatási tevékenységet ne végezhessenek. Meg kell fontolni ezt a kérdéskört, ez egy szakmai probléma, át kell tekinteni. A csatlakozási díjjal kapcsolatban felmerült szakmai körökben ez az észrevétel, hogy ketté kellene választani a kérdést, egy meglévő vezetékre rácsatlakozás, illetve egy hálózatfejlesztési hozzájárulás kérdését. E tekintetben valószínűleg lesz módosító indítvány, amit szeretnénk benyújtani.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 215 2003.03.25. 1:44  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Arra szeretnék reagálni, amit Latorcai képviselő úr mondott a gázszolgáltatók árrésével kapcsolatban. Közismert az a szabályozás, ahol a mindenkori éves árszabályozás szakmai részét az Energia Hivatal készíti elő, és azt követően pedig a miniszter hirdeti ki.

Tehát az, hogy az elmúlt időszakban a gázszolgáltatóknak a nyeresége akkora volt, amekkora, ez bizony az akkori Energia Hivatal meg az akkori miniszter felelőssége vagy nem felelőssége, hanem ha a jogszabály betartásából ez következett, akkor ez automatikusan, úgy gondolom, a gázszolgáltatóknak nem róható fel. Sokkal inkább felróható lenne az a különbség, amit a képviselő úr is említett, hogy a gáz nagykereskedelmi ára jelenleg 24 forint körül alakul, ugyanakkor a gáznagykereskedő ezért 40 forintot fizet határparitáson számolva, tehát gyakorlatilag ezt a 13 forint körüli különbséget valakinek le kell nyelnie. Ezt az elmúlt időszakban a gáznagykereskedő, a MOL nyelte le valamilyen formában, ami bizony százmilliárdos nagyságrendű veszteséget eredményezett számára. Tehát gyakorlatilag erről kell beszélni, és ezt is tényszerűen el kell mondani, amikor erre hivatkozunk.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 219 2003.03.25. 1:59  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A nagycsaládosok nagyobbik része általában sajnálatos módon nem nagy lakásokban lakik, hanem sokkal inkább kisebb lakásokban. Ettől függetlenül államtitkár úr is kifejtette igen-igen részletesen, hogy a gázárszabályozás nem tud megoldást nyújtani a szociális problémák kezelésére, nem lehet ez a feladata; sokkal inkább lehet más kormányzati és önkormányzati programok feladata, hogy e családok terhei jelentősen csökkenjenek. Itt szeretnék utalni azokra a programokra, tisztelt képviselő úr, amit az önök kormányzása idején a kormány helyesen elindított például a lakótelepi lakások szigetelésének korszerűsítésében vagy más, hasonló energiatakarékossági programokban, amelyet ez a kormány folytatni kíván, folytatni is fog. Ilyen fejlesztések a korábbi időszakban már számos lakótelepen megvalósultak.

Már többször elhangzott - most szeretném még egyszer elmondani, mert úgy látszik, mégiscsak vannak olyan képviselők, akik ezt nem tudják -, hogy a lakótelepi lakások fűtése általában távfűtéssel valósul meg. Pontosan azért, mert tudjuk, hogy a lakótelepeken nem a társadalom leggazdagabb rétege lakik, az árszabályozás az erre szolgáló gáz árát is a legalacsonyabb emelési kategóriába kívánja sorolni, pontosan azért, hogy a távfűtéses lakók terheit ne növeljük olyan mértékben, amit nem tudnának finanszírozni. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 239 2003.03.25. 2:05  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Urak! Kénytelen vagyok felolvasni az akkori sajtótájékoztatóból az áremelésekre vonatkozóan. 2001. július 25-e, szerda. “A Fidesz gazdasági kabinetje szerint az MSZP kormányra kerülése esetén az energiaszektor vállalatai igényei szerinti legkevesebb 40-50 százalékos gázáremelést tervez. A Fidesz gazdasági kabinetje szerint a gazdasági növekedés mesterséges visszafogására és a 40-50 százalékos gázáremelésre vonatkozó elképzelések egy új Bokros-csomagot körvonalaznak az MSZP gazdaságpolitikájában.ö (Dr. Fónagy János: Efelé tartunk!) Ezzel szemben László Csaba pénzügyminiszter-jelölt szerint: az MSZP olyan gázárkonstrukciót szeretne hosszabb távon kialakítani, amely nem növeli a lakosság terheit elviselhetetlen módon.

Úgy gondolom, képviselő urak, itt az ideje, hogy hagyják abba ezt a visszafelé mutogatást, mert elővehetjük tételesen, napról napra az összes ilyen jellegű nyilatkozatot, a kampányban alkalmazott Fidesz-eszközöket, és akkor nincs értelme a vitát folytatni, mert erről fogunk a következőkben beszélni.

Még egy dologra szeretnék reagálni, amit Lengyel Zoltán képviselő úr mondott el. Ha 40 forint/köbméteres gázárat veszünk figyelembe, a két tömb között - mert a képviselő úr azt mondta, hogy az 1500 köbméteres határnál lényegesen többet fogyasztanak a fogyasztók, tételezzük fel, hogy ezt 1000 köbméter/évvel túllépik - a 2 százalékos növekedés 80 fillér/köbméter árnövekedést eredményez, tehát ha valaki összesen 2500 köbmétert fogyaszt évente, akkor évi 800 forinttal, havonta 66 forinttal fizet többet annál, mintha a teljes fogyasztása a legalacsonyabb áremelési kategóriába tartozna.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 251 2003.03.25. 2:08  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Röviden szeretnék reagálni arra, amit képviselőtársam az előbb elmondott. Ön is tudja, '93-tól a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem kell átadni a létrehozott gázrendszert a szolgáltatónak, tehát semmiféle ilyen kötelezettség azt követően nincs.

Az új szabályozás milyen változásokat hoz a jelenlegi rendszerhez képest? A szállítás, tárolás, elosztás területén diszkriminációmentesen mindenki számára biztosítani kell a vezetékrendszerek hozzáférését, díj ellenében. Az integrált társaságok számviteli szétválasztását… - és itt van némi vita, mert nekünk az a véleményünk, hogy nem kell jogi szétválasztás, elégséges egy számviteli szétválasztás, de erről még a következő részletes és általános vitában is eshet majd szó, illetve párhuzamosan működik a versenypiaci és a közüzemi szolgáltatás rendszere. Teljesen nyilvánvaló és természetes, hogy a versenypiacra akkor fog kilépni a fogyasztó, ha az üzletileg számára megéri. Ugyanakkor a javasolt jogszabály a visszatérés lehetőségét sem zárja ki, tehát hogy valaki a versenypiacról visszatérjen a közüzemi piacra. Nyilvánvalóan ennek van egy bizonyos korlátja, mert a rendszer stabilitását, stabil működését biztosítani kell, és ehhez bizonyos átmeneti időre nyilvánvalóan szükség van. Olyan kezdeményezés, ami a felhasználók részéről megjelent, hogy ez az idő rövidebb legyen, úgy gondolom, hogy szakmailag nem nagyon támogatható.

Tehát akkor lesz nyilvánvalóan verseny, és akkor fog a fogyasztó kilépni a szabadpiacra, ha az gazdaságilag számára megéri. Tehát ez nyilvánvalóan nyújt garanciát arra, hogy a két rendszer egymás mellett hatékonyan és jól tud működni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 273 2003.03.25. 2:07  134-286

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném a figyelmét felhívni, hogy stabil és piaci viszonyú árrendszerre azért is szükség van, mert Magyarországon tíz társaságnak van koncessziós jogosítványa különböző kutatásokra. Ezek a társaságok az elmúlt években azért állították le ez irányú tevékenységüket, mert teljesen bizonytalan viszonyok voltak a gázpiacon. Tehát ha ez megváltozik a következő időszakban, és egy kiszámítható árrendszer alakul ki, akkor garanciát kapunk arra, hogy ezek a koncessziós társaságok beindítsák a tevékenységüket. És egyáltalán nem bizonyos az, hogy Magyarországon minden tekintetben megkutatott gázmezők vannak, és nem növelhető az a kitermelés, ami a jelenlegi szinten körülbelül az a mennyiség, amit a képviselő úr is említett.

Hogy ennek mennyire van alapja, azt mi sem mutatja jobban, hogy van egy olyan társaság, amelyik jelentős eredményt ért el ezen a területen, és viszonylag jelentősnek mondható gázmezőt lelt és talált, és ezáltal ennek a mennyiségét ki kívánja termelni. Tehát igenis azt gondoljuk, hogy a stabil és kiszámítható árrendszer ösztönözni fogja azokat a koncessziós társaságokat, amelyek az elmúlt időszakban - mint ahogy említettem - a tevékenységüket felfüggesztették, azokban megvan az a szándék, hogy ezt elindítsák, illetve intenzíven folytassák.

 

(20.20)

 

Ma már olyan korszerű eljárások vannak, hogy a korábban megkutatott mezők felülvizsgálata esetén is előfordulhat, hogy azokon a mezőkön, ahol kinyilvánították, hogy nincs gázlelőhely, esetleg még növekedhet is ez a hazai földgázmennyiség, amit kitermelünk.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 140 2003.04.15. 2:08  99-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném kérni önöket, hogy ilyen szakmai jellegű, természetesen rendkívül fontos jogszabály esetén próbáljuk magunkat tartani a szakmaiság minimális követelményrendszeréhez. Tehát ne próbáljunk olyan dolgokról beszélni, amelyek valóban egy teljesen más kort és egy más közgazdasági gondolkodást idéznek, utalva arra, hogy hosszan elszakíthatók piacgazdasági viszonyok között egyes termékek árai a piaci áraktól. Erre az elmúlt évtizedekben történt kísérlet, meg történt kísérlet az elmúlt négy évben is. Láthatjuk, hogy gyakorlatilag ennek mi volt a következménye.

Ne beszéljünk támogatásról, tisztelt képviselőtársaim, mert a benyújtott törvényjavaslat árszabályozásról szól, és nem valamiféle támogatásról, amit önök beszélnek.

A szakmai vitákban, azt megelőzően, itt a parlamentben is kifejtettük azt a kormányzati álláspontot, illetve a kormánytöbbség álláspontját, hogy a jelenlegi árviszonyok Magyarországon olyan mértékben szakadtak el a piaci viszonyoktól, hogy annak következményeit nem lehet egyik pillanatról a másikra a magyar fogyasztók nyakába zúdítani. Ezért szükség van egy átmeneti árszabályozásra, amely a termék árát fokozatosan közelíti a világpiaci, illetve a piaci viszonyokhoz, és támogatást ad azon fogyasztóknak, akik ezt az árat nem tudják elviselni. Tehát egy olyan árszabályozás valósul meg ezáltal, amely minden fogyasztói réteg számára elviselhetővé teszi a termék árát.

Kérem, hogy ne támogatásról beszéljenek, mert ilyen nincs ebben a törvényjavaslatban. Árszabályozás van.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 154 2003.04.15. 2:15  99-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ivanics képviselő úr úgy beszél a fogyasztóvédelem kérdésköréről, mintha az a törvényjavaslatban semmilyen értelemben nem jelenne meg. A képviselő úrtól konkrétan semmilyen olyan felvetést nem hallottam, ami új eleme lenne ennek a kérdéskörnek, ami a jelenlegi szabályozásban akár kormányrendeleti formában, akár magában a törvényjavaslatban, illetve a mostani törvényjavaslatban is valamilyen formában ne szerepeljen. Azok a módosító indítványok, amelyekről képviselőtársaim már korábban beszéltek, a mérőórák hitelesítése, a minőség-ellenőrzés kérdései, olyan fontos kérdések, amelyek indokoltak, hogy hangsúlyozottabban szerepeljenek ebben a javaslatban, de ezt mi módosító indítvánnyal kezdeményeztük is.

A hálózatfejlesztési hozzájárulás kérdése kapcsán pedig, képviselőtársaim, át kellene gondolniuk azt, amit mondanak, amit javasolnak. Önök tulajdonképpen azt javasolják, hogy Magyarországnak azok a vidékei, ahol jelenleg nincs vezetékes gázellátás, és a település jellegéből adódóan nagy valószínűséggel önmagában gazdaságosan a rendszer nem is valósítható meg; ha az önök javaslatát elfogadná a kormány, akkor gyakorlatilag az történne, hogy ezeken a területeken a jövőben soha nem is jöhetnének létre gázrendszerek, mert a gázszolgáltató azzal az indoklással, hogy a rendszer létrehozása nem gazdaságos, joggal utasíthatná el az ilyen kezdeményezést. Tehát nem lenne lehetősége a lakosságnak, hogy saját erejének hozzájárulásával vagy esetleg önkormányzati támogatással létrejöhessen a gázrendszer ott is, ahol annak létrehozása a szolgáltató számára nem gazdaságos.

Tehát jól fontolják meg a hálózatfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos véleményüket, mert amit önök javasolnak, azzal gyakorlatilag ezt az eredményt valósítanánk meg, hogy lennének olyan területek, ahol soha többet Magyarországon gázrendszert nem lehetne létrehozni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 184 2003.04.15. 2:08  99-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Azért nem kapott még senki vissza egyetlen fillért sem, mert még nem futott ki az a tízéves periódus, amit egyébként a jogszabály szabályoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném még egyszer ezzel kapcsolatban elmondani azt önöknek, hogy amit önök javasolnak, tehát hogy a hálózatfejlesztési hozzájárulás úgy, ahogy van, szűnjön meg, azzal azt kezdeményezik, hogy Magyarországon jelentős területek a továbbiakban ne legyenek bekötve a gázhálózatba. Ugyanis a gázszolgáltató abban a pillanatban, amint a település jellege olyan, hogy nincs megfelelő számú fogyasztó, és ezáltal számára a rendszer létrehozása nem gazdaságos, nem fog gázhálózatot kiépíteni. Önök ezt javasolják ezzel a javaslatukkal.

A mi módosító javaslatunk, ami az első, 2010-re vonatkozik, és talán még felül kellene vizsgálni ezt a javaslatot is, lehetővé kellene tenni, hogy a jelenleg meglévő és befizetett hozzájárulások elszámolása megtörténhessen, tehát a jelenlegi rendszer kifuthasson. és a végelszámolás megtörténhessen. Ennek a rendszerét kell szabályozni, erre vonatkozóan adtunk mi be javaslatot, hogy legyen az Energia Hivatalnak felülvizsgálati lehetősége, ellenőrizni tudja azt, hogy az elszámolás úgy történt, ahogy azt a jogszabály rögzíti, hogy a visszafizetés valójában megtörténik-e vagy nem. Ezt valóban szabályozni kell, ilyen kapcsolódó módosító indítványt mi nyújtottunk be.

De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a rendszernek ez a lényege. Ha nem erről van szó, akkor kérem, hogy indokolják meg, hogy önök szerint a rendszer hogyan fog működni azokon a területeken, ahol egyértelműen nem hozható létre hozzájárulás nélkül gazdaságosan működtethető és fenntartható rendszer.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 192 2003.04.15. 1:25  99-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Én csak nagyon röviden szeretnék reagálni arra, amit Latorcai képviselő úr elmondott. Képviselő úr tudja nagyon jól, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket itt most feltett nekünk, ezeket a kérdéseket az Energia Hivatalnak kellett volna feltennie. Mindenkinek, minden olyan képviselőnek, akinek az a véleménye, hogy a gázszolgáltatók egyébként extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban, azoknak a képviselőknek, amikor az elmúlt években itt a parlamentben vitattuk az Energia Hivatal beszámolóját, akkor kellett volna feltenniük azokat a kérdéseket, amelyekre itt most nincs, aki válaszoljon.

 

 

(16.30)

 

Úgy gondolom, ezek az állítások nem állják meg a helyüket, mert ha megállnák a helyüket, akkor az Energia Hivatal beszámolóiban az erre vonatkozó dolgok másképpen jelentek volna meg, mint ahogy azt az elmúlt években olvashattuk. Itt, a parlamentben erre vonatkozóan az önök oldaláról az elmúlt négy évben egyetlenegyszer sem hallottam semmiféle megjegyzést vagy kritikát, hogy az Energia Hivatal az ármegállapítási jogkörében rosszul vagy nem megfelelőképpen járt volna el.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 220 2003.04.15. 1:10  99-263

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék csatlakozni ahhoz, amit Balla képviselő úr elmondott. Mi is úgy érzékeltük, hogy célszerű lenne azt az időt lerövidíteni, amíg a feljogosított fogyasztó a szabadpiacra vagy a másik piacra átmehessen. Ugyanakkor gondolnunk kell arra, hogy nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy ezzel a helyzettel valakik visszaélhessenek, és mindig a legoptimálisabb helyzetet használhassák ki.

Erre vonatkozóan mi nyújtottunk be kapcsolódó módosító indítványt, ami gyakorlatilag az átállás idejét egy évre rövidíti, de megakadályozza azt, hogy ezzel a helyzettel a feljogosított fogyasztók esetleg visszaélhessenek. Úgy gondolom, ha képviselőtársaink a kapcsolódó módosító indítványainkat megismerik, akkor valószínűleg támogatni fogják, ezt szeretném is kérni tőlük.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 202 2003.05.12. 3:36  199-213

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság május 7-én tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és a javaslat megvitatását követően azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Nem is kívánom a törvényjavaslatot részletesen ismertetni, hiszen államtitkár úrtól részletes expozét hallhattunk, néhány fontosabb elemére azonban szeretném felhívni a figyelmet.

A törvényjavaslat legjelentősebb része a társasági törvény vonatkozásában a 2. számú, úgynevezett tőkevédelmi irányelvhez való teljes mértékű harmonizáció, kizárólag a részvénytársaságok tekintetében. Meg kell jegyezni, hogy a következő időszakban át kell tekinteni a többi gazdasági társasági forma esetében is a szükséges szabályozási elemek átemelését.

A törvényjavaslat megteremti az úgynevezett visszaváltható részvény jogintézményét, ami a magyar jogrendnek eddig nem volt része. Ez persze csak lehetőség, és abban az esetben él majd a részvénytársaság ezzel, ha a részvényesek így döntenek.

Változnak az apportszabályok is, lehetővé válik, hogy a tulajdonosok az eddigieknél több kérdésben delegáljanak jogkört az igazgatóság számára.

A cégtörvény vonatkozásában kisebb léptékű módosításokra kerül sor. A jövőben a cégnyilvántartás nem a cégjegyzési jogot és a cégjegyzésre jogosultakat tartja nyilván, hanem - összhangban a társasági törvénnyel - a képviseletre jogosultak körét.

A fantomcégekkel kapcsolatban államtitkár úr már részletesen beszélt. Az új rendelkezések azt tartalmazzák, ha egy úgynevezett fantomcég törlésre kerül, akkor a szabályok garantálják azt, hogy minden ilyen cég lehetőleg meghatározott időn belül a közhiteles nyilvántartásból is kikerüljön.

Fontos része még a javaslatnak a kézbesítési megbízotti jogintézmény újraszabályozása, ugyanis a társaság tagjai vagy azok többsége nagyon gyakran külföldi természetes vagy jogi személy.

Végül az európai gazdasági egyesülés esetében nem egy jogharmonizációról van szó, hanem a Tanács egy rendeletének átvételéről. Ennek megfelelően az európai gazdasági egyesülésnek - mely hasonlít a magyar jog szerinti egyesüléshez - alapvetően az a célja és feladata, hogy összehangolja, előmozdítsa az egyesülés tagjainak eredményességét. Amellett, hogy az európai gazdasági egyesülés tagjainak különböző tagállamokban van székhelyük, az egyesülésnek mint önálló gazdálkodó szervezetnek saját székhellyel is kell rendelkeznie. Ha a székhely Magyarországon van, akkor a törvényjavaslat szerint erre értelemszerűen a magyar cégtörvény rendelkezései vonatkoznak.

Összegezve, a gazdasági bizottság szerint egy jól előkészített törvényjavaslatról van szó, így az általános vitára való alkalmassága meg sem kérdőjeleződött.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 18 2003.05.27. 4:27  13-85

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! A költségvetési bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot, és túlnyomó többséggel, ha nem is egyhangúlag, de támogatta a javaslat általános vitára való alkalmasságát. A javaslat szükségszerűségét az ellenzéki képviselők sem vitatták a bizottság ülésén.

Miniszter asszony expozéjában, illetve az előttem szóló képviselőtársam már nagyon sok érvet felsorakoztatott a törvényjavaslat mellett, én csak néhány részletére szeretnék kitérni és utalni.

Az expozéban is elhangzott, hogy már a kormányprogramban is megfogalmazódott annak szükségessége, hogy a civil szervezetek támogatását növelni kell, mert hiszen ez rendkívüli segítséget tud nyújtani a kormányzatnak egy hosszú előkészítő folyamat után, amelyben a legkülönbözőbb eszközök, személyes találkozások, internet és egyéb más eszközök is rendelkezésre álltak, hogy a civil szervezetek kifejthessék a véleményüket a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Természetszerűen a költségvetési bizottság ülésén leginkább az anyagi kérdések kerültek szóba; elhangzott az, hogy annak ellenére, hogy a civil szféra forrásainak több mint 30 százaléka tulajdonképpen állami vagy önkormányzati forrásból származik, ez mégis jelentősen kevesebb, mint az Európai Unió átlaga, tehát célszerű ezen összegeket növelni. Ezek tulajdonképpen rendelkezésre is állnának; mint ahogy az elhangzott, ha a személyi jövedelemadó 1 százalékát az állampolgárok nagyobb hányada bocsátaná a civil szervezetek rendelkezésére, akkor mintegy 11 milliárd forint lehetőség lenne a jelenlegi 5,2 milliárd forinttal szemben. Tulajdonképpen a javaslat is azt célozza, hogy az állampolgárok minél nagyobb hányada rendelkezzen a személyi jövedelemadójának 1 százalékáról, mert hiszen a kormányzat a javaslat szerint legalább annyit tesz hozzá a költségvetési forrásokból, mint amit az önkéntes felajánlásokból az állampolgárok is felajánlanak.

 

 

(10.00)

 

 

Ennek ellenére, hogy itt rendkívül jelentős forrásokat említett mindenki, meg kell azt jegyezni, hogy a civil szervezetek legnagyobb többsége rendkívül szerény összegből, éves szinten 500 ezer forintot alig meghaladó összegből gazdálkodik; különösen igaz ez a hátrányos helyzetű térségekben, a különböző oktatási intézmények fejlesztése céljából létrehozott közalapítványok esetén, és ezek működéséhez teljes mértékben indokolt a többlet költségvetési hozzájárulás.

A javaslat egyik legfontosabb elemének tartjuk azt, hogy a kormányzat nem kívánta kisajátítani saját céljaira ezt a nemzeti alapprogramot, és a javaslat szerint pontosan azokhoz delegálná a döntés jogosítványát, akik ezeket a szervezeteket működtetik, tehát egy-egy kuratóriumba a kormány egy képviselőt kíván csak juttatni. Ez nagyfokú önkorlátozásról tesz tanúbizonyságot, és a bizalom első lépésének kell tekinteni minden tekintetben.

Úgy gondolom, hogy egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely a jövőben nagy lehetőségeket teremthet a civil szervezeteknek, és a bizottságban a többség azt a reményét fejtette ki, hogy a parlamentben az ellenzéki pártok is, még ha vannak is kritikai megjegyzéseik, végül is a törvényjavaslatot szavazataikkal támogatni fogják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 84 2003.09.17. 1:12  1-115

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben Turi-Kovács képviselő úr rám célzott, amikor az elmúlt ciklusban a termékdíjtörvénnyel kapcsolatos szabályozásról esett szó. Úgy látszik, hiábavaló kísérlet volt a részemről a késő éjszakai órán, hogy elmagyarázzam az akkori miniszter úrnak, hogy milyen hibák voltak abban a törvényjavaslatban. Nem magával a termékdíjjal kapcsolatban fogalmaztam meg az aggályaimat, hanem azzal kapcsolatban, hogy milyen pontatlanságok és hibák voltak abban a törvényjavaslatban. De úgy látszik, hogy ez hiábavaló kísérlet volt a részemről.

 

(13.20)

 

Egy dolgot azonban megígérhetek, bár a képviselő úr egy olyan dologról beszélt, ami nincs itt a parlament előtt, tehát nem tudjuk, hogy tulajdonképpen mire utalt a képviselő úr, de hogyha lenne ilyen ökoadó, ha az olyan trehány módon lenne előkészítve, mint ahogy az az előző ciklusban a termékdíjtörvénnyel kapcsolatban történt, akkor megígérem, hogy ezt a javaslatot is ugyanúgy fogom kritizálni, mint annak idején azt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Turi-Kovács Béla tapsol: Én is köszönöm!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 87 2003.09.30. 25:07  17-98

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A délelőtti hozzászólásokban a bizottsági előadók elmondták, de az államtitkár úr expozéjából is kiderült, hogy nem egy egyszerű és nem egy egyszerűen áttekinthető jogszabályról van szó - de sosem volt ez ilyen, az előző ciklusban sem. Bár itt ellenzéki képviselők fölvetették azt, hogy egy salátatörvényről van szó, de én úgy gondolom, hogy Csákabonyi képviselő úr megfelelő indoklását adta annak, hogy egy ilyen törvénycsomag, amely elsősorban arról szól, hogy a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseihez hogyan teremthetőek meg a források, másképpen nem tárgyalható itt a parlamentben.

Az adópolitikát a kormány alapvető gazdaságpolitikai célkitűzései határozzák meg. Ezekkel a célkitűzésekkel, amelyekről az államtitkár úr az expozéban már részletesen beszélt, úgy gondolom, mindannyian egyetérthetünk, legalábbis az ellenzéki képviselők részéről sem hangzott el ezen fő célkitűzésekkel kapcsolatban egyetlenegy kritikai észrevétel sem. Úgy gondolom, hogy jó, hogyha ezeket felidézzük. Melyek is ezek?

Elsőként fogalmazódott meg az, hogy az elmúlt másfél évben elért jóléti fordulat eredményeinek megerősítése, az igazságosabb közteherviselés megvalósítása az egyik fontos cél. A második: a gazdaság versenyképességének növelése talán az egyik legfontosabb cél. A harmadik: a jogharmonizációhoz szükséges törvénymódosítások, amelyek még a csatlakozás időpontjáig szükségeltetnek, és egy jelentősebb előrehaladás az egyszerűbb és átláthatóbb, korszerűbb adózási környezet kialakítása érdekében.

Az előzőekben beszéltem kötelezettségvállalásról is, és itt nemcsak elsősorban a Medgyessy-kormány kötelezettségvállalásairól van szó, hanem az előző kormány kötelezettségvállalásairól is, amit a mostani kormány természetszerűleg teljesíteni kíván, és aminek a fedezete nem minden tekintetben állt rendelkezésre, ezeket nem minden esetben biztosította az előző kormányzat. Természetes dolog, úgy gondolom, hogy adót fizetni senki sem szeret. Az évszázadok során a legkülönbözőbb technikák alakultak ki, és ezek nem minden esetben csak törvénytelen technikák voltak az adó elkerüléséhez. De nem lehet elégszer hangsúlyozni, legalábbis úgy gondolom: pénze csak az adófizetőknek van, akik ezt megtermelik, és befizetik a költségvetésbe. Az államnak nincs pénze; az állam azt a forrást tudja csak újra elosztani, amelyet az adófizetők befizettek.

Véleményem szerint komoly felelősség terheli a társadalommal szemben azokat, akik az állam mindenhatóságát próbálják bemutatni, és úgy próbálnak erről beszélni, mintha csak az állam szándékán múlna az, hogy az egyes forrásokat mire fordítja, és abból mire mennyit költ. Tapasztalhattuk sajnálatos módon az elmúlt hetekben, napokban, hogy a takarékosság követelése mellett az ellenzéki képviselőink megfogalmaztak olyan költségvetési kiadási igényeket is 1000-1500 milliárd forintos nagyságrendben, amelyek forrásai nem állnak rendelkezésre. Ezért természetes az az igény, úgy gondolom, az adófizetők részéről, hogy teljesen pontosan ismerjék az ország gazdasági helyzetét, azt, hogy a költségvetés mire kíván költeni az ő adóforintjaikból, melyek azok a területek, amelyeket támogatni kíván.

Ezért meggyőződésünk, hogy nekünk, kormánypárti képviselőknek őszintén kell beszélni nemcsak a sikerekről és az eredményekről, hanem a gondokról is; ha nem úgy mennek a dolgok, mint esetleg reméltük vagy terveztük, arról is, hogyha ezek rajtunk múlottak, ha esetleg hibás döntések következményei, de arról is, ha ezek külső okokra vezethetők vissza. Úgy gondolom, hogy az expozé e tekintetben is teljesen korrekt volt, felhívta a figyelmet az eredményekre, de a gondokra, problémákra is.

Mielőtt a törvényjavaslat lényegi elemeire rátérnék, még egy dologról szeretnék részletesebben beszélni. Kritizáltak minket, kormánypárti képviselőket az elmúlt hetekben azért, merthogy vitáztunk a frakción belül is, a kormányzattal is, ellenzéki képviselőkkel is azokról az elképzelésekről, amelyeket a kormányzat megfogalmazott. Úgy gondolom, hogy ennek itt van helye a parlamentben, sehol máshol alkalmasabb hely nincs arra, mint hogy ezeket a vitákat lefolytassuk. Örvendetes dolog, hogy ezekben a vitákban a kormányzat partner volt, fogadókész volt azokra a javaslatokra. Lehetséges, hogy ellenzéki képviselőtársaink ehhez nem szoktak hozzá az előző ciklusban, nem szokhattak hozzá azért, mert akkor háromhetenként ülésezett csak a parlament. Az egyik ellenzéki képviselő úr, talán Salamon képviselő úr volt az, azt sérelmezte, hogy csak rövid idő áll rendelkezésre az adótörvények vitájára.

Szerettem volna megkérdezni a képviselő urat, ha itt lenne, hogy egyébként 2001-ben volt-e módunk egyáltalán vitatkozni az adótörvényekről, ugyanis az előző kormányzat akkor be sem nyújtott adótörvényeket, függetlenül attól, hogy jelentősen változtak a gazdasági viszonyok és körülmények.

Ez a kormányzat nem hiszi magát tévedhetetlennek, nem gondolja azt, hogy azok a döntések, amelyek esetleg kormányülésen megszületnek, minden tekintetben üdvözítőek. A miniszterelnök úr is többször kifejtette azon szándékát, hogy számít a frakció véleményére, és ezzel mi a következő időszakban élni is kívánunk. Ugyanakkor sajnálatos módon a mai napon is, de az elmúlt napokban is - idézőjelben - „ kitűnő partnerreö találtunk a rémhírterjesztésben, az ellenzéki képviselők oldaláról. Olyan dolgokról hallhattunk, amelyek sem szakmai alapon, sem egyéb más tekintetben nem állják meg a helyüket; néhányra majd tételesen is szeretnék visszatérni.

A célok között beszéltem a jóléti fordulat eredményeinek megőrzéséről. Mi ezt elsődleges prioritásnak tekintjük. Az előttünk fekvő törvényjavaslat-csomag meggyőződésünk szerint erre garanciát nyújt.

 

(14.10)

 

Mint ahogy már utaltam rá, képviselőtársaink megpróbálták ezeket az eredményeket lesajnálni, lekicsinyelni, és többször feltették a kérdést, hogy: na és, kit érdekel ez ma már, talán a jövővel kellene foglalkozni, és nem a múlttal. Nekünk pedig az a véleményünk, hogy mindazok számára, akik ma már jobban élhetnek, mert több jövedelemre tesznek szert, igenis fontos, hogy ezeket a vívmányokat meg tudjuk őrizni, még akkor is, ha a gazdasági körülmények időközben esetleg megváltoztak. Ők biztosan zokon vennék, ha valaki ezeket a kedvezményeket, a gazdasági nehézségekre hivatkozva, megpróbálná tőlük megvonni. Tehát én úgy gondolom, igenis rendkívül fontos az, hogy ezek az eredmények megőrizhetőek legyenek.

Célként fogalmaztuk meg az igazságosabb közteherviselést - mit kívánunk tenni ennek érdekében? Tovább kívánjuk csökkenteni a munkavállalók terheit. A társadalom igazságérzetét bántó adókedvezmények körét szűkíteni kívánjuk. A külön adózó jövedelmekkel ne lehessen előnyökre szert tenni. Fontos dolognak tartjuk a vállalkozók versenyképességének a javítását - ehhez csökkenteni kívánjuk a társaságiadó-kulcsot -, a beruházási adókedvezmények növelését, a különböző, foglalkoztatást segítő kedvezmények bővítését és bevezetését. Szeretnénk szélesíteni az evakört igénybe vevők lehetőségeit.

Természetesen szükség van néhány jogszabály módosítására az európai uniós csatlakozás miatt, ilyen például az áfaszabályozás új rendszerének bevezetése, egyes jövedéki termékek adójának a megváltoztatása, illetve a jövedékiadó-rendszer átalakítása. A gépjármű-regisztrációs díj bevezetése is ugyanebbe a kategóriába tartozik.

Ugyanakkor arról is őszintén kell beszélni, mint ahogy előzetesen már szóltam róla, hogy a célok megvalósításához, a kiadási tervek teljesítéséhez egyes adóbevételeket növelni is kell. Ebbe a körbe tartozik az egyes áfakulcsok változtatása, a játékadó, valamint a dohánygyártmányok és a jövedékiadó-körbe tartozó italok jövedéki adójának a növekedése, az egyéni egészségbiztosítási járulék emelése és az off-shore cégek adójának emelése. Természetesen egy ilyen vezérszónoklat keretében az időkorlát miatt sincs mód minden egyes adójavaslatról részletesen szólni, ezért szeretnék kiemelni néhányat ezek közül, és ezekről egy kicsit részletesebben beszélni.

Az embereket leginkább érdekli és leginkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy jövőre mennyi adót kell majd fizetni a személyi jövedelemadó-körben. Én úgy gondolom, hogy az az adószabályozás, amit már az elmúlt évben elfogadott a parlament, jelentős jövedelmet hagy az állampolgároknál - utaltam rá, ennek a nagysága 140-150 milliárd forint. Szélesednek a személyi jövedelemadó-tábla sávhatárai, csökken az adókulcs.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez már a második alkalom, amikor a Medgyessy-kormány adócsökkentést hajt végre ebben a körben, szemben az előző kormány ígéreteivel, amire szeretnék emlékeztetni. Ez úgy hangzott, hogy: “egyszeri, nagy arányú adócsökkentést hajtunk végre.ö Ez a kormány nemcsak ígérte, hanem végre is hajtja ezt az adócsökkentést.

És itt beszélni kell néhány gondolat erejéig arról is, hogy az elmúlt hetekben vita alakult ki a tekintetben, hogy a (Varga Mihály közbeszól.) személyi jövedelemadó-tábla elfogadott rendszere tartható-e a megváltozott közgazdasági körülmények között. (Varga Mihály felé fordulva:) Tisztelt Képviselő Úr! Úgy tudom, a következő vezérszónoklatot ön mondja majd el - lehetősége lesz elmondani a vezérszónoklata keretében a véleményét arról is, amiről itt a pulpituson beszélünk. (Varga Mihály: Igazat kell mondani! - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Csak az igazat!)

Az MSZP-frakció többségének egyébként az a véleménye, hogy az igazságosabb közteherviselés érdekében célszerű lenne egy rendkívül magas vagy egy magasnak mondott jövedelemkategória fölött megtartani a 40 százalékos adósávot - ez véleményünk szerint az igazságosabb közteherviselés irányába történő elmozdulást tenné lehetővé.

A 2004. évre meghirdetett adójóváíráshoz képest növekszik az adójóváírás összege: 18 százalék, havi 9 ezer forint lesz. Megszűnik a nyugdíjjárulék- és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj adókedvezménye, de ennek ellenére, az adómértékek csökkentése és a sávszélesítés hatására, a munkavállalók minden kereseti kategóriájában - és itt szeretném hangsúlyozni: minden kereseti kategóriájában - csökken az elvonás mértéke.

A kedvező változtatások mellett persze be kell számolni arról is, hogy a munkavállalók adóterhei mellett 1 százalékponttal - 3-ról 4 százalékra - emelkedik az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke; az idei 3,9 millió forintról 4,4 millió forintra emelkedik a nyugdíjjárulék-fizetés felső határa. Az átlagos keresetű dolgozó által 100 forint bérből fizetett adó- és járulék összege csökken, így jelentősen alacsonyabb marad, mint a 2002. évben, az adócsökkentési folyamat megindulása előtt volt.

Nem változnak azonban fontos adókedvezmények, adómentes juttatások, így változatlan marad a családi adókedvezmény, a jelenleg is adómentes természetbeni juttatások kedvezménye, az étkezési és az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás és egyéb, az öngondoskodás körébe tartozó kedvezmények. Új kedvezmények is életbe lépnek, elsősorban az egészség célú megtakarítások ösztönzése, az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések adókedvezménye nő.

Átalakul a lakáshitel adókedvezményének a rendszere is. A lakáspolitikai elképzelések megvalósulásának továbbra is fontos eszköze marad a lakáshitel adókedvezménye, amely a társadalmi igazságosság érdekében átalakul. Megtapasztalhattuk a rendszer működése során annak pozitív hatásait, de tapasztalhattuk azt is, hogy bizony visszaélnek egyes szabályozásokkal, és olyan célokra is használják ezeket a kedvezményeket, amelyeket a jogalkotó szándéka eredetileg nem tartalmazott. E tekintetben a háttérbeszélgetések során ellenzéki képviselőtársaink is bevallották azt, hogy bizony nekik is szándékukban állt korábban a korábbi rendszer megváltoztatása... (Varga Mihály: Ez nem igaz! Megint hazudik. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Kedvenc hobbija!) Én szívesen meghallgatom majd a képviselő urat, ha itt lesz a pódiumon. Az adókedvezményeknek azonban a jelenlegi feltételek melletti igazságtalan, pazarló, továbbá elkerülésre is lehetőséget adó változatait meg fogjuk szüntetni. Itt kell elmondanunk, hogy a kormánnyal történt, a frakció illetékes munkacsoportja által kezdeményezett egyeztetés alapján az eredeti 10 millió forintos kedvezményes határ 15 millió forintra emelkedik.

Az elmúlt időszakban sokan fogalmazták meg azt a véleményüket, hogy a magyar gazdaság egyik nagy problémája a versenyképesség romlása. Ez vitathatatlan, de kialakulásának egyik legnagyobb oka az az MNB által alkalmazott, elhibázott árfolyam-politika, amelynek következményeit a magyar vállalkozások ma is nyögik. Ezért fontosak, és szeretnék külön szólni azokról a törvényjavaslatokról, amelyek a vállalkozások versenyképességét javító intézkedéseket tartalmaznak. Ezek a módosítások több adónemet - a társasági adót, az egyszerűsített vállalkozói adót, a helyi iparűzési adót - érintenek. Fontos lépés, hogy a társasági adókulcs 18 százalékról 16 százalékra csökken, ez 100 milliárdos nagyságrendű fejlesztési forrást eredményez a vállalkozásoknál.

 

 

(14.20)

 

Ezzel nem elégszünk meg, és vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy az iparűzési adó bizonyos százaléka az adóból levonható legyen. Javasolni fogjuk a nemzetközi társaságoknál bevált úgynevezett egyablakos ügyintézés kiterjesztését kis- és középvállalkozásokra is. A beruházások, fejlesztések meghatározó jelentőségűek a gazdasági növekedés gyorsítása szempontjából. Ezért szeretnénk ezt minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíteni. Különösen igaz ez a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségekben. Az ösztönzés érdekében módosulnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai. Ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. A fejlesztési adókedvezmény értékhatára 10 milliárdról 3 milliárdra csökken, hátrányos térségekben 3 milliárdról 1 milliárdra, tehát az egyharmad részére. Az adókedvezményt az eddigi öt év helyett tíz évig lehet igénybe venni. 2004-től a középvállalkozások is igénybe vehetik az új beruházásokhoz - korábban csak mikro- és kisvállalkozásoknak biztosított -, legfeljebb 30 millió forint beruházás megvalósításához kapcsolódó adóalap-kedvezményt. 2004-től a keletkező veszteség a korábbi ötéves általános időkorlát helyett korlátlan ideig elhatárolható. A helyi iparűzési adónál a befektetési pénzügyi eszközök és kamatbevételek 50 százaléka levonható az adóalapból.

Számos térségben országunkban még mindig legnagyobb probléma a munkanélküliség, tehát minden olyan intézkedés, amely új munkahelyek létesítését segíti elő, úgy gondolom, üdvözlendő. Ebbe a körbe tartozik az a kedvezmény, ahol a beruházás értékétől függetlenül engedélyezhető és igénybe vehető a fejlesztési adókedvezmény a társasági adóból, ha a beruházás legalább 300, hátrányos térségben 150 új munkahelyet teremt. 50 százalékban csökkent munkaképességűek foglalkoztatása esetén az adózás előtti eredménycsökkentési lehetőség a duplájára emelkedik. De ezen túl az MSZP-frakció kezdeményezni fogja újabb kedvezmények bevezetését. Ilyen, hogy az ipari társaságok megsegítése érdekében e körben a könnyűiparban az egészségügyi hozzájárulás mértéke 3 ezer forintra csökkenthető legyen.

A legtöbb vitát kiváltó változtatás leginkább az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó módosítások körül alakult ki. Szeretnék utalni arra a megjegyzésre, amit a délelőtti vitában Tállai András képviselő úr vetett föl. Tisztelt képviselő úr, ön olyan dolgokat állított, amelyeknek nincs valós alapjuk. Az önkormányzatok eddig sem igényelhették vissza az áfát, azok a gazdasági társaságok, amelyek állami támogatáshoz jutottak, meg sem kapták az áfát, az európai uniós szabályozás szerint pedig az áfa nem igényelhető vissza. Tehát amit ön bizottsági véleményként itt megfogalmazott, azok közül egyiknek sincs semmilyen alapja.

Az áfakörben jelentős módosulások történnek, megszűnik a nullaszázalékos adókulcs, ez az európai jogharmonizációs követelmények miatt következik be. Itt jelentős vita alakult ki, hogy egyes termékek és szolgáltatások melyik áfakörbe sorolódjanak. Sikerült azt elérnünk, hogy egyes energiahordozók és a távfűtés ne a legmagasabb, hanem a kedvezményes adókulcsba kerüljenek. További kezdeményezéseink vannak a tekintetben is, és bízzunk benne, hogy a kormányzat erre fogadókész lesz, hogy a további szilárd energiahordozók is a kedvezményes áfakategóriába sorolódjanak.

Összességében - szemben azokkal az állításokkal, amelyek itt elhangzottak - az áfaváltozások mintegy 4,5 százalékos emelkedést idéznek elő a fogyasztói árakban, tehát szó sincs azokról a drasztikus árváltozásokról, amelyekről itt ellenzéki képviselőtársaink beszéltek. Évek óta nem volt példa arra, hogy az üzemanyagok jövedéki adója ne emelkedett volna, az eredeti elképzelések szerint a gázolaj jövedéki adóját még csökkenteni is kívánta a kormányzat. Mi ezt egy jó ötletnek és javaslatnak tartottuk, igyekszünk elérni, hogy a gázolaj jövedéki adójának csökkentésére sor kerülhessen. A különböző szeszes italok jövedéki adójának emelése pedig, úgy gondolom, olyan többletterhet jelent csak a fogyasztók számára, amely elviselhető, mert hiszen ez 0,5 százaléktól 3 százalékig terjedő áremelkedést eredményez mindössze, amely, úgy gondolom, nem olyan súlyú tétel, ami elviselhetetlen lenne.

Befejezésül, természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a következő hetekben még jelentős vita lesz itt a Házban és a közvéleményben is a különböző adótörvényekről. Mi szeretnénk és kérjük azt, hogy amennyiben az ellenzéki képviselőtársaink is egyetértenek azokkal a prioritásokkal, amelyek itt elhangzottak már többször, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy e tekintetben egyetlenegy kritikai megjegyzést sem hallottunk, szóval, azt szeretnénk kérni, ha ezekkel egyetértenek, és vannak olyan konstruktív indítványok, amelyek ezen célok elérését szolgálják, akkor természetesen a kormánypárti oldal fogadókész ezekre a javaslatokra.

Mi magunk is szándékozunk még a különböző adótörvényekhez ilyen módosító indítványokat benyújtani, és azt kérem az ellenzéki képviselőtársaimtól - úgy, ahogy itt Varga Mihály képviselő úr is ezt számon kérte rajtam -, maradjunk tényszerűek, és a javaslatok is tényszerűek legyenek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 56 2003.10.07. 10:27  33-227

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom őszintén, nincs könnyű helyzetben a kormánypárti szónok, amikor egy új adónem bevezetését kell indokolnia. (Tállai András: Ez a beszéd!) Egyrészt ez nem egy népszerű feladat (Tállai András: Így van!), és nem nagy terjedelmű javaslatról van szó. Tállai képviselő úrnak lesz lehetősége itt elmondani az észrevételeit, úgyhogy kérem, hallgassa meg a mondandómat.

Tehát azt szeretném elmondani, hogy nem egy nagy terjedelmű módosításról van szó. Már a vita megkezdésekor a bizottsági véleményekben gyakorlatilag nagyon sok érv elhangzott a javaslat mellett is, ellene is. Úgy gondolom, kormánypárti képviselők és a többségi véleményt megfogalmazók is - és szeretném az ellenzéki képviselő urak figyelmét felhívni erre, mert az előző ciklusban nem nagyon volt példa rá, hogy kormánypárti képviselők a kormány által benyújtott javaslatra kritikai megjegyzéseket tettek volna, de most hallhattak erre példát - elmondták azokat a fenntartásaikat, amelyek a törvényjavaslattal kapcsolatban valóban megfogalmazhatóak. Néhány dologra én is szeretnék majd kitérni a hozzászólásomban.

Azokra az érvekre, amelyek a benyújtás mellett szóltak, gyakorlatilag nem hangzottak el ellenérvek. Ugyanis nem nagyon van mit kezdenünk azzal, tisztelt képviselőtársaink, ha az Európai Unióban készülőben van egy ilyen direktíva, és mi jövő év május 1-jétől tagjai szeretnénk lenni az Európai Uniónak, akkor az ottani jogszabályokat át kell vennünk. Itt hangzott el arra nézve is kritika, hogy éltanulóknak kell-e lennünk a szabályozások átvételében. Erre pedig azt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy elképzelhető-e olyan állapot Magyarországon, hogy minden egyes európai szabályozást, minden egyes direktívát a csatlakozásunk időpontjában veszünk át, és azok a szabályozások, amelyek esetleg nem érintik pozitívan a magyar gazdaság szereplőit, sokkhatásszerűen érnék a magyar gazdaságot. Tehát úgy gondolom, hogy a fokozatosság elvét itt is be kell tartanunk.

Az is elhangzott, hogy az Európai Unióban jelentős vita zajlott, illetve zajlik ma is erről a szabályozásról. Az irányelvek gyakorlatilag ismertek, és a benyújtott javaslat minden tekintetben figyelembe veszi a tervezett szabályozást, amely nagy valószínűséggel alapvetően már nem változik. Ugyanakkor azok a környezetvédelmi szempontok, amelyeket az államtitkár úr is megfogalmazott, nem vonhatók kétségbe. Úgy gondolom, vannak más elfogadott nemzetközi jogszabályok is, amelyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozott. Emlékeztetni szeretnék a kiotói egyezmény előírásaira, amelyek bizonyos elvárásokat fogalmaznak meg az egyes csatlakozott tagországokkal szemben. Úgy gondolom, összességében ezek az érvek mindenképpen amellett szólnak, hogy ezt a jogszabályt meg kell hoznia a magyar parlamentnek.

Miről is szól ez a jogszabály alapvetően? Arról, hogy azok az energiafogyasztók, akik földgázt és villamos energiát fogyasztanak, a fogyasztásuk arányában energiaadót kötelesek fizetni. Arra vonatkozóan, hogy miért ilyen formában, előzetesen, a bizottsági véleményekben már elhangzottak érvek. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném - és néhány ellentmondásra is szeretnék rámutatni, ami a vita eddigi szakaszában már elhangzott -, hogy ez a törvényjavaslat közvetlenül a lakosságot, az állampolgárokat nem érinti. Közvetetten valószínűleg érinti valamilyen mértékben, de erre vonatkozóan - és itt el kell fogadni azokat a kritikákat, amelyeket ellenzéki képviselők megfogalmaztak - megfelelő minőségű és mélységű hatástanulmány nem készült. Itt szeretném megvédeni az előterjesztő politikai államtitkár urat, ugyanis a bizottsági vitában elhangzott, hogy itt nem a Pénzügyminisztérium előterjesztéséről van szó, hanem a Pénzügyminisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium közös előterjesztéséről, és a javaslattal a Környezetvédelmi Minisztérium teljes mértékben egyetértett. Tehát azok a kritikák, amelyek ezzel szemben megfogalmazódtak, úgy gondolom, nem állják meg a helyüket. A lakosságot tehát nem érinti, de az elhangzott számok, úgy gondolom, miután ezek a hatástanulmányok nem készültek el, megalapozatlanok. Nem tudjuk ezeket, és nem kellene riogatni a lakosságot a tekintetben, hogy valójában milyen mértékben érinti majd őket.

Nem beszélve arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy az energiaszektor jelentős mértékben liberalizált, és nem úgy működnek a dolgok, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hogy valamennyi ilyen állami intézkedést azonnal át lehet hárítani a fogyasztókra, mert hiszen ezen a területen is verseny kezd kialakulni és a versenyben nem automatikusan háríthatják át az egyes energiatermelők a költségeiket a fogyasztóra, hiszen a versenypozícióik sérülnének jelentős mértékben.

 

 

(11.50)

 

 

Képviselőtársaim, akik ezzel a javaslattal nem értenek egyet, vegyék elő a vonatkozó jogszabályokat, tanulmányozzák át, és rájönnek, hogy ennek a kijelentésemnek van alapja. Tehát a villamos energia megawattórájában, illetve a földgáz gigajoule-jában mért mennyiség alapján kell majd ezt az adót megfizetni a közüzemi fogyasztónak, a feljogosított fogyasztónak, illetve annak, aki előállítója az egyes energiafajtáknak.

Beszélni kell arról, hogy utólagos levonási lehetőséget teremt, és visszaigénylési konstrukciót vezet be a villamos energia saját felhasználására előállított földgázból történő villamos energia, valamint a kapcsolt hő- és villamos energia előállításához, továbbá a kémiai redukcióban elektrolitikus és kohászati folyamatban, és vegyipari termékek alapanyagaként felhasznált energia után, és a lakosságnak szolgáltatott hő előállítására. Itt kritika hangzott el a tekintetben is, hogy ez egy újabb adminisztrációs terhet ró majd a gazdálkodó szervezetekre. Kérdezem képviselőtársamat, hogy egyébként milyen más módszer létezne, egy olyan módszer, amely mindenféle lehetőséget megteremtene az ellenőrzésre. Ha vannak ilyen egyéb más módszerek, akkor kérem képviselőtársaimat, hogy azt a vitában is mondják el, ne csak valamiféle megvalósíthatatlan érvként használják.

Fontos és kiemelendő szempont az, hogy a kormány úgy fogadta el a javaslatot, hogy derogációs igényt kell megfogalmazni az Európai Unióval szemben a távfűtés, illetve a szén tekintetében. Korábban ilyen derogációs igény nem fogalmazódott meg, holott tudott volt, hogy ilyen jellegű adó bevezetését tervezi az Európai Unió. De ezt követően is természetesen születnek majd az Európai Unióban jogszabályok, az egyes tagországok fognak derogációs igényt bejelenteni más jogszabályokkal kapcsolatban, és a kormány feladata, hogy itt a megfelelő eredményt elérje.

A gazdasági hatásokat tekintve természetesen el kell mondani, hogy kezdetben az energiaadó nagyjából fele-fele arányban érinti majd a termelőszektort, illetve a kommunális szektort, és nyilvánvalóan ez kezdetben többletterhet jelent majd a gazdasági társaságoknak. Ezt mi is hangsúlyoztuk a bizottsági vitákban, hogy bizony a hatástanulmányoknak a következő napokban el kell készülniük, és át kell tekintenünk, hogy ezek az adómértékek, amelyek a jogszabályban megfogalmazódtak, valóban elviselhető terhet jelentenek-e az egyes gazdasági társaságoknak, nem jelentenek-e számukra olyan versenyhátrányt, amely másképpen nem érhető el. Ezen túl is néhány technikai pontosításra és módosításra van szükség.

Tehát összességében az mondható el, hogy mindezek figyelembevételével, ezen módosítások elfogadását követően tartjuk csak elfogadhatónak, illetve támogathatónak a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban. - Tállai András: Éljen!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 64 2003.10.07. 2:03  33-227

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaimat, Tóth és Arnóth képviselő urakat szeretném arra kérni, hogy olvassák el egyébként a szabályozást, figyelmesen tanulmányozzák át, hogy tulajdonképpen miről szól, és ha szakmai segítséget kérnek, akkor képviselőtársuk ott a hátuk mögött biztosan rendelkezésükre áll, aki ennek a területnek nagy szakértője és nagy ismerője, és talán még szakkönyvekkel is ellátja önöket ennek a területnek a dolgairól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni, hogy nekünk nem az a dolgunk itt, kormánypárti képviselőknek, hogy körömszakadtunkig védjük a kormány előterjesztését (Balla György: Nehéz is lenne!), mert elhangzottak, és részünkről is elhangzottak kritikai észrevételek a szabályozással kapcsolatban, és elmondtuk, hogy szükség van módosításokra ahhoz, hogy ez mindenki számára elfogadható és kezelhető legyen. De azért az mégiscsak elmondható, hogy ez a szabályozás is megpróbál ösztönözni az energiatakarékosságra, és ha az energia ára közelít ahhoz az árhoz, ami a valós költségeket jelenti, akkor mindenkit arra ösztönöz, hogy megpróbáljon ezzel az energiával megfelelőképpen hatékonyan gazdálkodni.

A kiotói egyezmény is többek között azt a célt szolgálja, hogy egyrészt a környezetünk védelme érdekében a fosszilis energiaforrások fölhasználása, illetve a légkörbe jutó szennyező anyagok mennyisége csökkenjen. Tehát ilyen értelemben igenis idetartozik az a nemzetközi egyezmény is, és ehhez kapcsolódik ez a most benyújtott szabályozás is.

Köszönöm szépen. (Veres János tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 122 2003.10.07. 2:01  33-227

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A korábbi hozzászólásaimban reagáltam az ellenzék azon igényére vagy kérdésére, hogy miért pont most kell ezt az adónemet bevezetni, és elmondtam azt, hogy miután Magyarország ’94-ben aláírta a társulási megállapodást, gyakorlatilag egy folyamat része; egy jogalkotási folyamat, amely közelít az Európai Unió jogrendszeréhez. Elméletileg feltételezhető egy olyan helyzet, hogy Magyarország mindaddig alkalmazza a saját jogrendjét, amíg teljes jogú tagjai nem leszünk az Európai Uniónak, és aztán rajtaütésszerűen 2004. május 1-jétől pedig átvesszük automatikusan azokat az jogszabályokat, amelyek az európai jogrendben ma elfogadottak.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az út nem járható. Egyszerűen képtelen lenne egyrészt a magyar társadalom, másrészt a magyar gazdaság egyik pillanatról a másikra átvenni ezt a szabályrendszert. Egy folyamatos alkalmazkodási folyamatnak vagyunk részei. Egyébként is jó néhány jogszabályt fogadtunk el az elmúlt hetekben, hónapokban vagy években is, amelyek zárórendelkezései között az szerepel, hogy hatályba lép a jogszabály a csatlakozási szerződés aláírását követően vagy a csatlakozás bekövetkezésekor. Ettől függetlenül is vannak ilyen jogszabályok.

Tehát arra a kérdésre, hogy miért pont most, és nem lehetne-e ezt elhalasztani egy későbbi időpontra, úgy gondolom, hogy figyelembe kell venni a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeket, és annak függvényében dönthető az el, hogy van-e erre lehetőség vagy nincs.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 136 2003.10.07. 2:05  33-227

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bár már nagyon-nagyon sokszor elmondtuk, azért most még egyszer kísérletet teszek arra, hogy elmondjam az ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy lassan-lassan ott tartanak, hogy a saját propagandájuknak mániákus rabjává válnak, gázárügyben… (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Hogyan kezdődött: talán a tipikus történetet kellene elmesélni, hogy úgy kezdődött az egész, hogy a másik visszaütött.

Tehát még egyszer szeretnék emlékeztetni: a választási kampányban fő témává tette a Fidesz a gázár kérdéskörét, és különböző szórólapokon, milliószámra riogatták az állampolgárokat azzal, hogy ha az MSZP kormányra kerül, akkor azonnal 50-100 százalék gázáremelésre kerül sor. Ezt cáfolandó volt kénytelen a miniszterelnöktől elkezdve a választási kampányban többször hangsúlyozni, hogy a választásokat követően nem kerül sor gázáremelésre, mint ahogyan ez valójában be is következett, egy éven keresztül nem volt gázáremelés, szemben azzal az időszakkal (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz!), a Fidesz időszakával, amikor kétszer egymás után 12-12 százalékos, az inflációt meghaladó mértékű gázáremelést hajtott végre a Fidesz-kormányzat.

Tehát kérem szépen a képviselőtársaimat, hogy másfél évvel a választások után legalább azt vegyék figyelembe, vagy próbálják meg azt elfogadni, hogy ne váljanak a saját kampányuk, a saját propagandájuk áldozatává (Babák Mihály közbeszól.), és ma már nem is tudnak mást szajkózni, mint ezt, amit, úgy tűnik, már el is hittek, amit a választási kampányban kívántak sugallni a választópolgároknak.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 220 2003.10.07. 1:30  33-227

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Csak nagyon röviden szeretnék néhány gondolatot elmondani, tisztelt elnök úr.

Nekem az a véleményem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha az egész vitában, aminek részesei voltunk itt a mai napon, valójában a törvényjavaslatról lett volna szó, és nem keveredtek volna mindenféle ügyek, a gázártól a választási kampányon keresztül mindenféle ügyek és vádaskodások itt napirendre, akkor már réges-rég túl lennénk ezen a vitán. (Tállai András: Miért akarsz túl lenni rajta? Ne kapkodjál már!)

Szeretném az ellenzéki képviselőtársaimat emlékeztetni arra, hogy onnan fentről, a pódiumról magam is elmondtam, hogy a jogszabálynak vannak problémái és vannak hiányosságai. Utaltam arra, hogy a díjtétel nagysága megfontolást igényel, mert olyan terhet jelent a magyar vállalkozók számára, ami jelentős versenyhátrányt okozhat; kinyilvánítottuk azt a szándékunkat, hogy módosító indítványokat kívánunk a jogszabályhoz benyújtani ahhoz, hogy ez elfogadható legyen. Én úgy gondolom, hogy jó lenne az, ha nem feledkeznének meg ezekről a dolgokról, ezekről a gondolatokról, amiket mi itt a mai vitában elmondtunk. Valóban hasznosak azok az észrevételek, amelyek a törvényjavaslat kritikájáról szóltak, de úgy gondolom, hogy nem valók voltak ide a vitába azok a megjegyzések, amelyek korábbi időszakokról szóltak.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 245 2003.10.07. 10:33  227-294

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tállai képviselő úrnak ismét nem… (Tállai András: Itt vagyok!) - nincs türelme meghallgatni a hozzászólásunkat és közbekiabál. (Tállai András: Mert tudom, hogy mit akarsz mondani!)

 

 

(16.30)

 

Úgy gondolom - és az előzetes hozzászólásomat is azzal kezdtem -, hogy nincs könnyű helyzetben a kormánypárti szónok, amikor ilyen törvényjavaslatról kell beszélni, ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, annyi ellentmondást véltem felfedezni eddig is a különböző bizottsági véleményekben, hogy lehet, hogy nem is lesz elég a tíz perc, hogy mindegyikre reagáljak.

Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, amit a kormány benyújtott, és amely annak a célnak az elérését célozta meg, hogy a környezetbe kijutó szennyező anyagok mennyisége csökkenjen, ez ennek minden tekintetben megfelel. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy tételesen sorba kell venni ezeket, hogy valóban megfelelnek-e ezek ennek a követelménynek, és azt követően pedig a kormánypárti szónoknak is sorra kell vennie azokat a kritikai megjegyzéseket, amelyeket a bizottsági ülésen elmondtunk, és amelynek eredményeként többek között, tisztelt fideszes képviselő urak, az előző időszakban ilyen nem fordult elő, hogy bizottság általános vitára ezen problémák miatt alkalmatlannak talált volna egy törvényjavaslatot. Ilyet önök az elmúlt négy évből nem tudnak nekem mutatni. Ez nem dicsőség, hanem azt mutatja, hogy egyébként mi komolyan gondoljuk a demokráciát, komolyan gondoljuk a parlament működését, és komolyan gondoljuk azt, hogy fontos dolog az, amit itt a képviselők elmondanak a parlamentben, és ezeket a kormányzat figyelembe veszi, és reményeink szerint beépíti ezekbe a törvényjavaslatokba.

Elhangzott már, és nem szeretnék tételesen visszatérni azokra a kritikai megjegyzésekre, hogy három szennyezőanyag-kibocsátás esetén kerül sor díjfizetésre: a levegő, a talaj és a víz terhelése esetén.

Ez a törvényjavaslat vajon ösztönzi-e a kibocsátókat arra, hogy csökkentsék a szennyezőanyag-kibocsátást? Úgy gondolom, tételesen vegyük ezt sorra mindegyik esetében, és aztán beszéljünk azokról a gondokról és problémákról, amelyeket meg kell oldani még az általános vitában, és beszéljünk néhány gondolatot arról, hogy egyáltalán a törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e vagy javítható-e módosító indítványokkal olyan mértékig, hogy az végül is az Országgyűlés számára elfogadható legyen. Nekem egyébként meggyőződésem, hogy módosító indítványokkal javítható, ha számba vesszük azokat a gondokat és problémákat, amelyeket meg kell oldanunk.

A levegőszennyezés tekintetében fölsorolja a törvényjavaslat azokat a komponenseket, amelyeknek teljes kibocsátott mennyisége után környezetterhelési díjat kell fizetni. Miben érdekeltek, miben lesznek érdekeltek a kibocsátók ezt követően? Abban, hogy olyan tisztítórendszereket hozzanak létre, amelyek megakadályozzák, hogy ez a szennyezőanyag-kibocsátás a levegőbe kerüljön. Tehát igenis abban lesznek érdekeltek, hogy egyre korszerűbb és jobb minőségű tisztítóberendezéseket helyezzenek üzembe.

A talajterhelés esetében tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt években, évtizedekben a kormányzat hány milliárd vagy százmilliárd forintot fordított arra az adófizetők pénzéből, hogy különböző szennyvízvezeték-rendszerek és -tisztítórendszerek jöjjenek létre az országban. Sajnálatos módon ezen tisztítórendszerek kihasználtsága meglehetősen alacsony mértékű, és mindent meg kell tennie a kormányzatnak annak érdekében, hogy ezek kihasználtsága javuljon, mert hiszen azért öltünk bele százmilliárdokat, hogy a környezetünket megóvjuk. Az egy más kérdés, hogy a rákötés milyen okok miatt nem következik be. Erről is szeretnék a későbbiekben szólni.

A vízszennyezés kérdéskörében is arról van szó, hogy azt a különbséget kell kifizetnie a szennyezőnek, ami a befogadott, illetve a kibocsátott vízben lévő szennyező anyagok között van. Tehát ennek a csökkentése is elemi érdeke lesz a szennyvíz kibocsátójának, hogy olyan szennyező anyagok ne kerüljenek vissza a természetbe, amelyek ott jelentős szennyezést okoznak.

Mindezek alapján az tehát mindenképpen elmondható, hogy a jogszabály abba az irányba mutat, hogy minél kevésbé vegyük igénybe a természeti erőforrásokat, minél kevésbé szennyezzük a környezetünket, minél tisztábban tudjuk azt átadni az utókornak. Az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim - és itt jön az az elemzőmunka, amit a következő napokban el kell végeznünk -, hogy adottak-e a technikai és pénzügyi feltételei annak, hogy ezeket a szabályozásokat a benyújtásnak megfelelően bevezessük, elfogadjuk és a jogszabály életbe lépjen. Itt is szeretnék arra utalni, hogy rendkívül fontos eleme ennek a jogszabálynak az, hogy a fokozatosság elve mindenképpen érvényesül benne. A talajterhelési díj csak jövő év január 1-jétől lép életbe, a másik kettő mértéke pedig évről évre fokozatosan növekszik.

Térjünk vissza tehát arra a kérdésre, hogy megvannak-e a technikai feltételei, és a jelenlegi szabályozás koherens-e minden tekintetben. Úgy gondolom, a légszennyezés kérdésében ez nem állja meg a helyét, ugyanis az elmúlt időszakban - különösen a nagy kibocsátóknál - rendkívül jelentős beruházásokat és pénzeszközöket fordítottak a gazdasági társaságok arra, hogy a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége jelentősen csökkenjen. A további csökkentésnek, úgy gondolom, nincsenek meg a feltételei, de még mindig vannak olyan gazdasági társaságok, amelyek szennyezőanyag-kibocsátása jelentősen meghaladja azt a limitet, amit a jelenleg érvényben lévő jogszabályok lehetővé tesznek. Úgy gondolom, az lenne a logikus, ha első lépésként ezeket a szennyezőket ösztönöznénk ezzel a szabályozással arra, hogy minél hamarabb olyan technikai berendezéseket hozzanak létre, hogy a jelenleg hatályos, jelenleg érvényben lévő limiteket minél hamarabb elérjék. Ezt követően lehet gondolkodni azon, hogy milyen lépcsőzetes bevezetéssel adunk időt ezeknek a társaságoknak, hogy felkészüljenek további technikai átalakításokra.

Még egy dolgot meg kell vizsgálnunk e tekintetben, mégpedig azt, hogy jelenleg környezetvédelmi bírságot fizetnek azok, akik túllépik ezeket a határokat. Ha ez a szabályozás most életbe lépne, a jövő évtől kezdődően ők ugyanazért a szennyezésért duplán fizetnének: bírságot is és környezetterhelési díjat is. Úgy gondolom, hogy ez nincs rendjén, de ezen még lehet változtatni, át lehet gondolni, és módosító indítványt lehet benyújtani ezzel kapcsolatban.

A talajterhelés kérdése a következő. A jelenlegi szabályozás szerint büntetjük azt is, ahol van csatornarendszer, meg ahol nincs csatornarendszer. Úgy gondolom, ez nem logikus, tehát arra kellene ösztönöznünk azokat az állampolgárokat, akik jelenleg nem kötöttek rá a szennyvíztisztító rendszerre, hogy mielőbb rákössenek, ugyanakkor ez egy szociálpolitikai kérdés is, mert hiszen eddig azért nem kötöttek rá, mert esetleg a családon belül nem voltak meg az anyagi feltételei annak, hogy ezt megtegyék. Ezt ebből a szempontból is át kellene gondolnunk, és azt követően, miután eljutottunk oda, hogy a lakosság túlnyomó többsége igénybe veszi a szennyvíztisztító rendszereket, utána törekedni arra, hogy a szennyvíztisztító rendszerekből kibocsátott tisztított víz is minél tisztább legyen.

A víztisztító rendszereknél arra kellene törekedni - mivel az időm lassan lejár, így részletesen nem tudok erről szólni -, hogy ne terheljük duplán azokat az önkormányzatokat és gazdasági társaságokat, ahol még sok száz milliárdot kell arra költeni, hogy különböző szennyvíztisztítók egyáltalán létesüljenek és megépüljenek, hanem arra kellene ezeket a forrásokat fordítani, hogy ezek mielőbb megvalósulhassanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Összességében tehát azt gondolom, hogy a törvényjavaslat jelenlegi állapotában javítható, oly mértékben, hogy az elfogadható legyen a parlament számára.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

(16.40)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 255 2003.10.07. 2:17  227-294

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Pap János képviselő úr, ön a bizottsági kisebbségi vélemény előadójaként olyan ellentmondásokba, önellentmondásokba keveredett, amiből mostanáig sem tudott kikeveredni. Elmondta azt, hogy miért csak három olyan komponens van, ami után környezetterhelési díjat kell fizetni, azon kívül van még 15. Ugyanakkor számon kéri, hogy miért kívánja ez a kormányzat újabb adókkal terhelni a lakosságot.

 

 

(16.50)

 

Elhangzott már itt, a bizottsági vitában, hogy ezt a törvényjavaslatot még első változatában a Horn-kormány idején készítették el. A Fidesz-kormány idején tudomásunk szerint három alkalommal nyújtották be a kormánynak megtárgyalásra, majd valamilyen okból az előző kormányzat ennek az előterjesztését nem vállalta föl. És most került ide, a parlament elé.

Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a vezérszónoklatomban onnan fentről, a pulpitusról hány kritikai észrevételt tettem a törvényjavaslat egyes tételeivel kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor valaki azt kritizálja, hogy a bevételek miért a központi költségvetésbe folynak, akkor szeretném megkérdezni, hogy egyébként amikor környezetvédelmi beruházásokra a költségvetés címzett és céltámogatások formájában több száz milliárd forintot kifizet, azt miből fizeti. A központi költségvetés bevételeiből, azokból a bevételekből, amelyek erre a célra folynak be, többek között a központi költségvetésbe.

A csúsztatásokról végképp le kellene már szokni. Lenártek képviselő úr úgy állította be a dolgot, mintha minden kémény után kellene levegőszennyezési díjat fizetni. Ugye, itt megint csak messze nem erről van szó. Itt a nagy kibocsátók jönnek csak szóba, a lakossági kibocsátók nem. Úgyhogy azt kérem képviselőtársaimtól, hogy maradjunk meg a törvényjavaslat keretein belül, és arról beszéljünk, ami benne van a törvényjavaslatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 263 2003.10.07. 2:20  227-294

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném még egyszer hangsúlyozni: a törvényjavaslat a jelenlegi állapotában számunkra is elfogadhatatlan. (Derültség, zaj és taps az ellenzék padsoraiban.) Köszönöm a tapsot. Szeretném folytatni. Ezért szavaztunk egyébként nemmel a gazdasági bizottságban, mert a jelenlegi állapotában nem tartottuk elfogadhatónak.

Miután ígéretet kaptunk arra, hogy azokat a szakmai felvetéseket, amelyeket a gazdasági bizottságban és más bizottságokban is felvetettek, a kormányzat meg fogja vizsgálni, a megfelelő módosító indítványok elfogadásával elfogadhatónak tartjuk a törvényjavaslatot. Ezt szeretném most is kihangsúlyozni és leszögezni.

Melyek azok a tételek, amelyekről külön szeretnék beszélni? Elfogadhatatlanok a levegőterhelési díj megállapításának azok a tételei, amelyek jelentősen sújtanák azokat a gazdasági társaságokat, például a szenes erőműveket, amelyek működését ez a szabályozás gyakorlatilag ellehetetlenítené. Úgy gondoljuk, ezen mindenképpen változtatni kell. Változtatni kell a vízterhelési díj azon paraméterein, amelyek más ágazatokban jelenthetnek problémát. A harmadik a talajterhelési díj olyan módosítása, amely a használókat nem lehetetleníti el, és nem viszi el egy még inkább elfogadhatatlan irányba.

Úgy gondolom, ezekről a kérdésekről kellene beszélni, tisztelt képviselőtársaim, és azért nem megfeledkezni arról, hogy ugyan önök bírálják, kritizálják ezt a javaslatot, de az elmúlt négy évben nem igazán tettek le ettől jobb és hatékonyabb javaslatot a probléma kezelésére, amelynek létezéséről egyébként önök itt már az előzőekben beszéltek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 168 2003.10.15. 1:55  1-201

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Hadházy és Búsi képviselő urak azt vonták az előzőekben kétségbe, hogy a vidék, a települések képesek lesznek-e fogadni az európai uniós forrásokat, és itt szeretnék kapcsolódni előttem szóló képviselőtársaimhoz. Tisztelt Képviselő Urak! Ha önökön múlott volna, akkor valószínűleg valóban nem lettek volna képesek, ugyanis önök az előző időszakban elfelejtették kiépíteni azt az intézményrendszert, ami feltétele annak, hogy az európai uniós forrásokat fogadni tudjuk. Elfelejtették elfogadni a nemzeti fejlesztési tervet. Mindezeket ennek a kormányzatnak az elmúlt időszakban rohammunkában kellett elfogadnia, elkészítenie és fölkészítenie a magyar vidéket, a magyar területfejlesztés egész rendszerét, hogy az európai forrásokat fogadjuk.

Ennek eredményeként többek között, tisztelt képviselőtársaim, a jövő évben 40 milliárd forint európai uniós forrást tudunk fölhasználni különböző vidékfejlesztési programokra, ebből épülhetnek majd utak, ebből tehetik az egyes önkormányzatok rendbe a közintézményeket, ebből fejleszthetik tovább a közigazgatás egész rendszerét.

De nemcsak európai uniós forrásokból, hanem hazai forrásokból is 51 milliárd forint áll rendelkezésre a vidékfejlesztés céljaira. Többek között közel 8 milliárd forintot kíván ez a kormányzat fordítani a hét hátrányos helyzetű megye további felzárkóztatási programjainak a finanszírozására, 11 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre a kistérségek támogatására, tehát lehetne sorolni, hogy mit tett és kíván tenni még a jövőben is ez a kormányzat a vidék felzárkóztatása érdekében. Úgy gondolom, hogy ez a kormány ez alatt a másfél év alatt többet tett ezen a területen, mint önök az elmúlt négy év alatt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 74 2003.10.28. 1:19  21-155

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A költségvetési pénzek eldugásának gyakorlatát nem a Medgyessy-kormány, hanem az előző kormányzat vezette be azáltal (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.), hogy különböző költségvetési forrásokat a Fejlesztési Bankhoz helyezett ki, és ezáltal vált áttekinthetetlenné a költségvetési források elköltése. Az, hogy ezek a források benne vannak a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében, lehetőséget teremt a képviselő úr számára, hogy minden esetben figyelemmel kísérje ezen források felhasználását.

Egyébként még egy megjegyzést szeretnék ehhez a dologhoz tenni. Ha az előző kormányzat egyetlenegy lépést is tett volna a tekintetben, és erre Kuncze Gábor frakcióvezető úr már a hozzászólásában utalt, ha azt az intézményrendszert, ami egyébként az európai uniós források fogadását kell hogy biztosítsa, önök létrehozták volna vagy legalább a kezdeti lépéseket megtették volna, akkor ennek a kormányzatnak nem kellett volna rohammunkában a nemzeti fejlesztési tervet elkészítenie (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szegény kormány!), nem kellene rohammunkában az intézményrendszert létrehoznia, ha ezeket önök a kormányzati idejük alatt elkészítették volna, és nem most, ezen a kormányon kérnék ezt számon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 86-88 2003.10.28. 8:02  21-155

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megmondom őszintén, hogy az elmúlt napokban - különösen a bizottsági üléseken, de a mai napon is - csodálattal hallgattam néhány képviselőt, aki szemrebbenés nélkül vette a bátorságot ahhoz, hogy olyan dolgokat kérjen számon ezen a kormányzaton, amit az előző kormányzat egyszerűen nem csinált. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Tipikus példája ennek Áder képviselő úr, frakcióvezető úr felszólalása, aki sorozatosan olyan dolgokat kért számon a mostani kormányzaton, amit még véletlenül sem csinált az előző kormányzat idején. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: 2004-ről beszélünk! - Mit ígértetek?) Képviselő urak, van még elég idejük, fölállhatnak, elmondhatják a véleményüket, miután én befejeztem a hozzászólásomat.

A bizottsági vitákban, illetve a mai napon én nem hallottam egyetlenegy olyan megjegyzést sem, vagy csak nagyon keveset, amely arra utalt volna, hogy önök, ellenzéki képviselők nem értenek egyet azokkal a legfontosabb célokkal és célkitűzésekkel, amelyeket a kormányzat megfogalmazott, amelyekkel együtt ezt a költségvetést benyújtotta a Háznak.

(15.30)

Ezt követően eléggé érdekes az, hogy képviselőtársaim olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek egyrészt az adóterhek csökkentésére, másrészt a kiadási tételek növekedésére, növelésére vonatkoztak. Ha ezt józan paraszti ésszel egyszerűen átgondoljuk, nem kell hozzá különleges közgazdasági ismeret, ez a feltétel eléggé nehezen biztosítható, ellenben nem hallottam olyan javaslatot, hogy hogyan lehetne növelni azokat a bevételeket, amelyekkel azokat a többletigényeket, amelyeket az ellenzéki képviselő urak megfogalmaztak, biztosítani lehetne. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem átlátható a költségvetés, azért!)

A képviselő urak továbbra sem tudják megállni - csak a televízió nézőinek mondom -, hogy közbekiabáljanak, és megvárják amíg sorra kerülnek, és válaszolni tudjanak az általam elmondottakra. (Vincze László: Ne hisztizz, beszélj! Mit hisztizel?)

Úgy gondolom, hogy egy felelősen gondolkodó kormány a lehetőségek figyelembevételével dönthet a terhekről… Az MSZP-frakció az elmúlt hetekben azon dolgozott, és a következő hetekben azon fog dolgozni, hogy ezek a terhek, az adóterhek minél kevésbé növekedjenek, elviselhető mértékűek legyenek, ne jelentsenek a versenyképesség szempontjából a gazdasági társaságoknak olyan hátrányokat, amelyek megakadályoznák a későbbiekben az európai uniós csatlakozást követően a versenypozíciók megerősítését. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Úgy gondolom, hogy egy felelősen gondolkodó kormány nem követheti azt a gyakorlatot, amit követett az előző kormányzat – és itt nem visszamutogatásról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hanem egyszerűen arról a tényről, hogy ez a kormány törvénytisztelő kormány (Felzúdulás a Fidesz soraiban: Ugyan már! - Dr. Kontrát Károly: Dehogynem! Azt csinálod!), ez a kormány az előző kormány által meghozott intézkedéseket végre kívánja hajtani, azokat meg kívánja valósítani, és például azokat a döntéseket, amelyeket a Széchenyi-terv kapcsán, különböző útépítések és egyebek kapcsán az előző kormányzat az utolsó heteiben, amikor már ügyvezető kormányként működött, meghozott, ennek ellenére ez a kormányzat végre fogja hajtani, és meg fognak épülni.

Azok az ellenzéki képviselő urak, akik esetleg most polgármesterként dolgoznak - például Tállai képviselő úr -, egyetlenegyszer sem jelentették be itt, a Parlament épületében, hogy annak az elkerülő útnak, ami például Mezőkövesdet kerülné el, a megépítésére nincs szükség, ezeknek a forrásait is ennek a kormányzatnak kell megteremtenie. A vidék Magyarországa számára azok a programok, amelyek megfogalmazódnak ebben a költségvetésben, úgy gondolom, elsődleges fontosságúak. Egyetlenegy ellenzéki képviselő sem kérdőjelezte meg azt, hogy nincs szükség autópálya-építésre (Babák Mihály: M5!), nincs szükség azoknak a közutaknak a korszerűsítésére (Babák Mihály: 44-es!), amelyek 10-12 év óta eléggé elhasznált állapotban vannak.

Ma már vidéken a legtöbb ember véleménye az, hogy a vidéki fejlődés és előrelépés egyik legfőbb akadálya az, hogy ezek az utak és az úthálózatok olyan állapotban vannak, ami a továbbiakban már tűrhetetlen és felújításra szorulnak. Ehhez szükségesek az európai uniós források, amelyek fogadásához szükséges intézményrendszer létrehozásáról az előzőekben már egy kétperces hozzászólásban beszéltem. Ennek a kormányzatnak kellett az elmúlt hetekben, hónapokban rohamszerűen (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Másfél év!) ezeket az intézményrendszereket létrehozni ahhoz, hogy működőképesek legyenek. (Egy hang a Fidesz soraiból: Az elmúlt 40 év!)

Egy másik témakörről is szeretnék beszélni, amely a vidéki Magyarországot ugyanolyan súllyal érinti… (Közbeszólásra): Úgy látom, a képviselő urak nem tudnak megnyugodni. Vegyenek be talán nyugtatót, és akkor kevésbé lesznek idegesek. (Az elnök csenget. - Egy hang a Fidesz soraiból: Valamit halljunk!))

ELNÖK: Képviselő úr, nézzen rám, én figyelek. (Derültség a Fidesz soraiban.)

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Néhány gondolatot szeretnék még elmondani arról a szociális programról, támogatási programról, amely a gyerekek támogatásáról, a családok támogatásáról, a lakásépítés további támogatásáról szól. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek közt: Gyurcsány!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hangzott el egyetlenegy olyan vélemény sem azzal kapcsolatban, hogy az az elképzelés, amit mi a lakástámogatási rendszer átalakításával kapcsolatban megfogalmaztunk, elfogadhatatlan. Az én választókörzetemben példa nincs arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy valaki 30 millió forintos bankhitelt vett volna fel a lakásépítéséhez. (Dr. Répássy Róbert: Magyar Bálint!) Ezzel szemben sokkal többen vannak olyanok (Dr. Répássy Róbert: Ezzel szemben Magyar Bálint!), akik a szociálpolitikai támogatás növelésében érdekeltek ahhoz, hogy a lakásépítésüket meg tudják kezdeni, sokkal többen voltak azok, akik 5-6 millió forintot vettek igénybe a lakás felépítéséhez. Őket ennek a rendszernek a megváltoztatása semmilyen tekintetben nem érinti, ezáltal sokkal igazságosabb rendszer jön létre ezen a területen is (Dr. Répássy Róbert: Mondd el Magyar Bálintnak! Sokkal igazságosabb!), sokkal több forrás áll rendelkezésre azok számára, akik új lakást szeretnének maguknak építeni. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Gyurcsány, új lakás? – Babák Mihály: Egyharmaddal csökken a forrás!)

Lehetne sorolni még azokat a költségvetési tételeket, amelyek a vidék Magyarországát pozitívan érintik. Sajnálom, hogy önök nem találtak ilyen tételeket, és nem tudtak egyetlenegyet sem az eddigi vitákban elmondani.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban. – Babák Mihály: Konkrét dolgokat mondjál!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 44 2003.11.11. 2:09  19-427

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szerencsére a helybeliek tisztában vannak azzal, hogy amit Steinerné képviselő asszony elmondott, annak az igazságtartalma nulla. Ugyanis arról van szó, hogy az említett elkerülő út tervei az autópálya-építéssel kapcsolatban annak idején elkészültek. A megépítéséről, a megépítés leállításáról az előző kormányzat döntött egy kihelyezett lakossági fórumon, ahol Fónagy miniszter úr - többek között Steinerné képviselő asszonnyal is - részt vett. Ott ketten, igen hosszú időn keresztül győzködték a helyieket arról, hogy miért nincs szükség ennek az elkerülő útnak a megépítésére, és miért halasztják el a végtelenségig ennek a megépítését. Ezen a fórumon én is ott voltam: nem aratott nagy sikert sem a képviselő asszony, sem a miniszter úr által elmondott dolog.

Azóta, tisztelt képviselő asszony, az történt, hogy megkezdődött az út építésével kapcsolatban ezen területek kisajátítása, a kiviteli tervek elkészültek. A helyi önkormányzat, illetve a helyi gazdasági társaságok saját erőből is hozzájárultak ennek az útnak a megépítéséhez, és a jövő évben el fog kezdődni, és remélhetőleg már az év végéig be fog fejeződni ennek az útnak az építése.

Az, hogy Mezőkövesden milyen beruházásokat hajtott végre az előző kormány utolsó heteiben vagy napjaiban, milyen forrásokat különített el - ismerve az okokat - Tállai államtitkár úr, a Pénzügyminisztérium e tekintetben rendelkezésre álló utolsó filléreit is ide csoportosította át (Tállai András: Jóra fogja!), a Mezőkövesdet immár minden oldalról elkerülő út megépítése érdekében, ennek ellenére legutóbb, amikor Mezőkövesden volt egy kihelyezett fórum, elmondtam, hogy ez a kormány, annak ellenére, hogy az előző kormány vállalt rá garanciát, teljesíteni fogja a vállalt kötelezettségét, és meg fogja építeni azt az elkerülő utat is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 88 2003.11.11. 1:07  19-427

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Tállai képviselő úr által elmondottakra szeretnék csak röviden reagálni.

Képviselő Úr! Arra kérem önt, hogy olvassa el a Miniszterelnöki Hivatal honlapján azt az értékelést, amit a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az önök által sokat emlegetett Széchenyi-terv ellenőrzése kapcsán leírt, és akkor nem fogják ennyit emlegetni azt a Széchenyi-tervet, aminek a hatása gyakorlatilag elhanyagolható volt. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük dr. Juhos Katalin: Azt nyolcvanszor olvastam, de nem jutok hozzá a jelentéshez, megtagadták!)

És a választópolgárok mindig azt kérik tőlünk, hogy szemléletesen próbáljuk bemutatni az egyes javaslatokat, amelyeket képviselőtársaink megfogalmaztak. Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz módosító indítványai arról szóltak, hogy ezer forintból költsünk el ötezer forintot! Ha önök ezt meg tudják tenni, akkor nagyon ügyesek; egyébként pedig ez jellemzi az összes, önök által benyújtott módosító javaslatot. (Dr. Pósán László: Figyelmesen kell elolvasni!) Ezer forintból ötezret költsünk el. Gratulálok!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 168 2003.11.11. 2:04  19-427

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem vitattuk annak a szükségességét, hogy az önkormányzatok tudnának több forrást is elkölteni, és szükség is lenne több forrásra egyes területeken. Ma is folyik ilyen munka az MSZP frakciójában, mint ahogy az adótörvények kapcsán is folyt ilyen munka közösen a kormánnyal, hogy találjunk forrásokat, a legfontosabb problémák orvoslásához a forrásokat megkeressük.

(13.50)

Akkor önök ezt nemigen hitték el nekünk, örülök, hogy mégis ezt sikerült valójában megvalósítani. Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, az önök javaslataival az a legnagyobb probléma, itt a Házban is többször elhangzott, hogy olyan módosító csomagokat nyújtottak be, amiről maguk is elismerték, hogy nincs forrása. 370 milliárd forintos csomagra nyújtottak be javaslatot, amiről az önök vezérszónoka, Varga Mihály itt, meg a televízió nyilvánossága előtt elismerte, hogy nincs forrása. Akkor hogyan képzelik el mégis? Mi az előzetes vitában arra mutattunk rá, hogy mennyire megalapozatlanok azok a javaslatok, amelyeket önök megfogalmaztak. (Dr. Kovács Zoltán: 137 milliárdról beszéltem!)

És még egy gondolat, amire szeretném felhívni a figyelmet. Elindult a ciklus elején az önkormányzati reform irányába egy gondolkodás. Itt, amikor a vitában beszélünk, akkor ellenzéki, illetve kormánypárti oldalról is felvetődik, hogy milyen szükség lenne egy intézményi reformra. Amikor konkrét javaslatok az asztalra kerültek az elmúlt hetekben, hónapokban, akkor hatalmas ellenállás nyilvánult meg az önök részéről, hogy na, ezt aztán már végképp nem akarjuk. Tehát elméletileg, amikor beszélni kell róla, akkor mindenki támogatja, amikor a gyakorlati lépéseket kellene megtenni, akkor önök mindig kifarolnak a javaslatok mögül.

Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán: Látnánk már a javaslatokat!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 186 2003.11.11. 1:13  19-427

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ódor és Balla képviselő uraknak szeretném a figyelmét fölhívni arra, hogy ha nemcsak a saját indítványaikra figyeltek volna eddig, hanem például a bizottsági üléseken figyeltek volna arra is, hogy a kormánypárti képviselők milyen módosító indítványokat nyújtottak be például a decentralizációs források növelése tekintetében vagy a területfejlesztés forrásainak növelése tekintetében, akkor nem mondanák el itt a plenáris ülésen azt, amit hallhattunk az előző percekben. Jelentős, az elmúlt évihez képest kétszer, háromszor akkora források állnak majd rendelkezésre decentralizált módon a területfejlesztésre, illetve felülről nyitott alapok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az európai uniós forrásokhoz az önkormányzatok hozzájussanak, függetlenül attól, hogy az önerő rendelkezésre áll, vagy sem.

Tehát jó lenne, ha a bizottsági viták során az ott elhangzott érvekre, illetve az arra adott, a kormány által megfogalmazott támogató nyilatkozatokra is figyelnének az ellenzéki képviselő urak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 32 2003.11.18. 5:08  29-457

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A gazdasági bizottság az elmúlt heti ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot, és 16 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett támogatta annak általános vitára való alkalmasságát.

Ezt azért szerettem volna rögtön a legelején bejelenteni, hogy ezzel is bemutassam azt, hogy a gazdasági bizottságban a bizottság tagjainak többsége szükségesnek, fontosnak és támogatandónak tartotta a törvényjavaslatot. Itt szeretném külön megemlíteni azt is, hogy Fónagy János miniszter úr, az ön elődje is kifejtette azt, hogy bizony az ő időszakukban is már foglalkoztak egy ilyen jogszabály megalkotásának gondolatával, sajnálatos módon erre akkor nem került sor. Örült annak, és kifejtette ezt az álláspontját a bizottsági ülésen, hogy erre most sor került.

A miniszter úr is kifejtette azt, hogy a magyar közúthálózat olyan állapotban van, ami szükségessé teszi minden tekintetben, különösen a gyorsforgalmi úthálózat, hogy egy gyorsított ütemű fejlesztés valósulhasson meg, az ehhez szükséges forrásokat a költségvetésen belül el kell különíteni. Ehhez természetszerű az, hogy a jelenleg is meglévő és érvényben lévő jogszabályokon belül bizonyos módosítások történjenek, amelyek a gyorsítást lehetővé teszik.

Melyek ezek? Természetszerűen a pénzügyi források meghatározása. Itt három évre előre a jogszabályban rögzítésre kerül, hogy a kormányzat mennyit kíván erre a célra fordítani. A különböző államigazgatási, környezetvédelmi engedélyezési eljárások tekintetében is szükség van módosításra és különleges eljárásra, és a polgári perrendtartás szabályait is némileg módosítani szükséges. Úgy gondolom, már említésre került, hogy Magyarországon is van előzménye ennek a törvényjavaslatnak, de nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban is. Külön emlegetni szokták a német példát, amikor a keleti tartományok közúthálózatának fejlesztésére egy önálló jogszabályt alkotott az akkori német parlament, és ennek működése alapján is mondhatjuk, hogy valószínűsíthető, hogy ez a jogszabály is hasznos lesz az útépítés szempontjából.

Szeretnék néhány olyan problémára utalni, amelyet képviselőtársaim a bizottsági ülésen fölvetettek. Hangsúlyozták, milyen fontos dolog, hogy közérdekű tevékenységgé minősítik a gyorsforgalmi úthálózat építését. Ez a kisajátítási eljárások gyorsítása szempontjából nagy jelentőségű dolog. Fontos dolog, hogy már az előkészítés stádiumában az érintett lakosság megismerheti az elképzeléseket, elmondhatja az azzal kapcsolatos véleményét, és ennek megfelelően módosíthatóak a javaslatok. Egyes képviselők megfogalmazták azt a véleményüket, hogy talán szerencsésebb lett volna egy hosszú távú programot is megfogalmazni a javaslatban, 2012-ig például, meghatározva ebben azt, hogy ez alatt az idő alatt milyen hosszúságú gyorsforgalmi úthálózatot kíván megvalósítani a kormányzat.

Felvetődött az is, és ezt talán módosító indítványokkal célszerűbb lenne pontosítani, hogy a mellékletben szereplő táblázatban a határidők egységesen 2007-et tartalmaznak. Ez félreértésre és félremagyarázásra ad lehetőséget, olyan látszatot kelt, amiről nyilvánvalóan nincsen szó, de a lehetőségét megteremti, hogy azok az útszakaszok, amelyek átadására az idén vagy a jövő évben sor kerül, mintha valamiféle halasztást szenvednének.

 

(9.10)

 

Tehát a szocialista, illetve a szabad demokrata képviselők is megfogalmazták azt, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha ez a táblázat pontosabb adatokat tartalmaz.

Még egy dologra szeretnék kitérni, ami a bizottsági ülésen is felvetődött: az országban hatalmas mennyiségű hulladék anyag halmozódott fel az elmúlt évtizedekben. Itt erőművi pernyékről, meddőhányókról és egyebekről van szó. Ezek hasznosítása Nyugat-Európában már az elmúlt évtizedekben megtörtént, és talán más mód nincs is e hatalmas tömegű hulladék anyagok hasznosítására, mint az útépítésben történő felhasználás. Tehát javaslatot teszünk majd képviselőtársaimmal arra, hogy a törvényjavaslat kötelező érvénnyel rögzítse azt is, hogy ezen hulladék anyagokat az autópálya-építésben hasznosítani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szükséges.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 70 2003.11.18. 2:02  29-457

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Soltész Miklós képviselő úr néhány állítására szeretnék reagálni. Elsőként nem értettem, képviselő úr, hogy melyik kormány erényeként beszél arról, hogy a Medgyessy-kormány figyelembe veszi az előző kormány által megtett előkészületeket. Remélem, arra gondolt, hogy a Medgyessy-kormány az, amely ilyen módon jár el, és nem pedig úgy, mint ahogy azt az előző kormány tette, például az M3-as autópálya építése kapcsán korábban elfogadott nyomvonalakat seperte le egy mozdulattal, és valamiféle politikai érdek mentén próbált meg valamiféle más nyomvonalat kialakítani az M3-as kapcsán.

Említette a képviselő úr, hogy nem folynak autópálya-építkezések Magyarországon. Jelenleg is három helyen folyik építkezés közbeszerzési eljárással, tisztelt képviselő úr, nem olyan módon, mint ahogy azt az előző kormányzat tette.

A finanszírozás kérdéseit feszegetik a képviselő urak leginkább itt a felszólalásaikban, és kérik számon ettől a kormányzattól, azok a képviselők, akik az előző kormányzat idején meg sem említették ezt a parlamentben, nem is tudhattak róla, hiszen ezt a kormány, az egész finanszírozási problémakört kivonta a parlament, illetve a költségvetés ellenőrzési jogosítványai alól, betette a Fejlesztési Bank hatáskörébe, és a parlamenti képviselőknek fogalmuk sem volt arról, hogy egyébként a kormányzat milyen forrásokból, mennyit költ az egyes autópályák építésére, nyilvánvalóan nem közbeszerzési eljárás alapján. Tehát azért érdekes ez, tisztelt képviselő urak, mert az előző ciklusban sokkal inkább jogosak voltak azok a felvetések, amelyeket itt most ezen törvényjavaslat kapcsán mondanak el.

A környezetvédelmi problémákról meg, úgy gondolom, a későbbiekben még lesz lehetőségünk beszélni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 108 2003.11.18. 2:09  29-457

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előző percekben környezetvédelmi problémákról esett szó; Illés Zoltán is ilyeneket emlegetett fel. Képviselő úr, nincsen olyan paragrafus a törvényjavaslatban, amely arról szólna, hogy ne kellene környezeti tanulmányokat készíteni (Balsay István: De van!), hanem pontosan arról szól a javaslat, hogy ennek bizonyos időkorlátot kell szabni, mert az előző időszakban erre hivatkozva olyan hosszú idők teltek el a hatástanulmányok elkészítésével, ami indokolatlanul hátráltatta az autópályák építését.

Amit Illés Zoltán említett, és gyakran hivatkozik európai országok környezetvédőinek véleményére: ezt olyan országok környezetvédői mondják, ahol olyan autópálya-sűrűség alakult ki, ami nálunk ötven év múlva sem lesz. Lehetséges, hogy az ottani környezetvédők azt az álláspontot fogalmazzák meg, csak nem tudom, hogy mit gondolnak arról, hogy ha ezekben az országokban nem lenne olyan autópálya-sűrűség, mint amilyen jelenleg van, akkor ezekben az országokban hogyan lehetne egyáltalán közlekedni, vagy mi történne akkor, tisztelt képviselő úr, ha Magyarországon nem épülnének meg ezek az autópályák. Szerencsésebb lenne-e az a megoldás, ha ezek a kamionok, amelyek így is, úgy is áthaladnak az országon, lakott területen haladnának át?

A Balsay képviselő úr által felvetettekre csak annyit szeretnék reagálni, hogy ezen anyagok használata nem újdonság: már harminc évvel ezelőtt is épültek kísérleti útszakaszok erőművi pernyéből, tehát ezek gyakorlatilag már rendelkezésre állnak. Nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is épültek jelentős útszakaszok, például autópályák is, ilyen anyagok felhasználásával, és érték azt el gyakorlatilag, hogy nem termőföldeket áldoztak fel annak érdekében, hogy anyaglelőhelyeket találjanak, és onnan bányásszák ki az autópálya-építéshez szükséges anyagokat, hanem e hulladék anyagokat hasznosították ily módon.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 506 2003.11.18. 4:08  503-549

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta ezt a meggyőződésünk szerint szakmai szempontból is rendkívül jelentős törvényjavaslatot, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. Ezen a bizottsági ülésen, de már ezt megelőzően is politikai felhangoktól sem mentes vita alakult ki a törvényjavaslattal kapcsolatban. A bizottsági ülésen részt vett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, aki részletesen és hosszan kifejtette álláspontját a törvényjavaslattal kapcsolatban. Megjegyzem, korábban, a jelenlegi szervezet létrejöttét megelőző törvénymódosítás kapcsán a jogelőd szervezetek vezetői ugyanezt nem tették meg.

Tényszerű az, hogy az elmúlt időszakban több olyan esemény történt, amire államtitkár úr is utalt, amely felborzolta a befektetők kedélyeit, illetve amelyek a betétesek és az ügyfelek érdekeit jelentősen sértették. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani - és a törvényjavaslat jelentős része erről szól -, hogy a pénzügyi szervezetek működésében meghatározó jelentőségűvé és fontosságúvá vált az informatika, amely az elmúlt időszakban robbanásszerű fejlődésen ment át. Ezt nem követte a jogi szabályozás, tehát mindenképpen szükséges olyan jogi garanciák megfogalmazása, amelyek az ügyfelek, betétesek biztonságát garantálják. Mindezek miatt volt tehát szükség a törvényjavaslat benyújtására, mint ahogy arra államtitkár úr is utalt, és itt több, tételesen a hitelintézeti, tőkepiaci, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, a szövetkezeti, a pénzmosás elleni, illetve a közjegyzőkről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat van előttünk.

A jelenlegi szabályok, mint ahogy már utaltam rá, nem nyújtanak megfelelő garanciát és követelményeket ennek az informatikai rendszernek a felügyeletére, működésének szabályozására, ezek pontosítása mindenféle szempontból halaszthatatlan és indokolt volt. A befektetési szövetkezetek körül kialakult botrányok is indokolttá tették e társaságok működésének szabályozását, pontosabb megfogalmazását, azért, hogy a befektetők ebből a szempontból is védettek legyenek. Én magam is találkoztam azzal a problémával, hogy amikor lakáshitel felvétele során az ügyfél a teljes hiteldíjmutató számítását kérte a bankoktól, bizony több bank elzárkózott ennek szerződésbe foglalásától - most ezt is rögzíti a jogszabály.

Mint ahogy államtitkár úr is utalt rá, a felügyeleti szervezet átalakításának célja a felügyeleti munka hatékonyabbá tétele, a pénzügyi szervezetek ellenőrzésének szigorítása. A felügyelet működését szabályozó jogszabályok pontosítását a magunk részéről is fontosnak tartjuk, és a későbbiekben további pontosító indítványokat kívánunk benyújtani.

Mindent egybevetve, a bizottság többségi szavazással a törvényjavaslatot általános vitára ajánlja és elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 226 2003.11.24. 3:47  223-245

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság a legutóbbi bizottsági ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A szabályozás szükségességével és időszerűségével a bizottság tagjainak túlnyomó többsége egyetértett. Vita néhány részletszabály kialakításán alakult ki a bizottságon belül; a bizottság kisebbségi véleményének előadója ezt követően nyilvánvalóan be fog számolni erről a plenáris ülésen.

Elmondható, hogy egyet lehet érteni a kormánynak azzal a szándékával és véleményével, hogy egy új jogszabályt nyújtott be, tekintettel arra, hogy az elmúlt években számos alkalommal módosultak ezek a jogszabályok, illetve a jogszabály maga tartalmazza azokat a módosításokat, amelyek EU-jogharmonizáció miatt váltak szükségessé.

(18.20)

Megszűnnek az Európai Unión belüli vámhatárok, az Unió belső piacán nemcsak egyéb más áruk, hanem a jövedéki termékek is szabadon szállíthatóak, ezért speciális szabályok megalkotására van szükség, mert hiszen a költségvetésben azokból, mint ahogy az államtitkár úr is az expozéjában említette, jelentős adóbevételről van szó, ahhoz, hogy azok beszedhetőek legyenek, különleges szabályokra van szükség. Ehhez módosítani kell az adózást, az adóraktári rendet, bevezetésre kerül a kereskedelmi adóraktári rendszer s az úgynevezett bejegyzett kereskedők vagy adóképviselők jogintézménye.

Magyarországon 1998 óta van jövedéki adóztatás, ami a fogyasztási adóztatást váltotta fel, tehát ez idő alatt, az elmúlt közel hat évben az adóalanyok megismerhették a szabályozás részleteit, alkalmazkodhattak azokhoz, és ezek a szabályok már eddig is jelentős részben harmonizáltak az EU joganyagával. Így tulajdonképpen a magyar adóalanyokra az vár, hogy megismerjék azokat a speciális szabályokat, amelyeket az európai uniós csatlakozást követően szükséges alkalmazni, tehát jogharmonizációs kötelezettségeink miatt válnak ezek szükségessé.

Néhány területen történik változás. A jövőben, mint ahogy az államtitkár úr is említette, a gyümölcstermelők foglalkozhatnak a későbbiekben háztartásonként maximum 50 liter mennyiségben pálinkafőzéssel. Ez jogharmonizációs kötelezettség miatt került be a szabályozásba. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag a magyar jogalanyok jól begyakorolhatták az elmúlt időszakban, és a hátralévő fél év elegendő időnek bizonyul arra, hogy fölkészüljenek, hogy május 1-jétől ezen új jogszabályok alkalmazását minden további nélkül gyakorolhassák.

Mindezek figyelembevételével a bizottság 15 igen, 8 nem szavazattal és 4 tartózkodással támogatta a törvényjavaslat általános vitáját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 232 2003.11.24. 0:26  223-245

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság ülésén nem alakult ki jelentős vita a törvényjavaslatról.

(18.30)

A kormánypárti és az ellenzéki képviselők is indokoltnak és időszerűnek tartották a törvényjavaslat benyújtását, így a bizottság egyhangú szavazással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 238 2003.11.24. 10:34  223-245

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevezetésként arról szeretnék beszélni, amit itt több képviselőtársam is felvetett, hogy mennyire időszerű ez a törvénymódosítás, és az a módszer, amit a kormány választott, hogy egy új törvényjavaslatot nyújtott be, mennyire elfogadható vagy mennyire nem fogadható el.

Nekem az a meggyőződésem, hogy ez a kormánynak egy jó döntése volt, amelyben új törvényjavaslat kidolgozását döntötte el, ugyanis az elmúlt hat-nyolc évben, amióta a jövedéki szabályozás működik, annyi módosításon ment át ez a törvényjavaslat, amely mindenképpen indokolta azt, hogy egy egységes szerkezetű jogszabály kiadására kerüljön sor, különösen úgy, hogy az európai csatlakozás miatti új szabályokat egy új fejezet keretében illesztette be az előterjesztő ebbe a javaslatba.

Mielőtt a törvényjavaslat részleteibe kezdenék, szeretnék elmondani egy rövid történetet. Én valamikor a kilencvenes évek elején a tiszai finomítóban dolgoztam, amikor az akkori kormányzat döntése alapján mindenki, aki kért, kapott mindenféle jogosítványt mindenféle kereskedelemre.

(18.40)

És amikor számunkra teljesen szokatlan módon az első olyan vásárló egy hatalmas táska pénzzel beállított a finomítóba, hogy ő akarna venni ezer tonna gázolajat, eléggé furcsán néztünk rá… Hát innen indult a jövedéki szabályozás, és tudjuk, hogy milyen ellentmondások sorozatán, gázolaj-hamisításon és mindenféle ügyeken keresztül jutottunk el a mai szabályozási szintig, több módosításon keresztül, hiszen ez a szabályozás 1998 óta egységes jövedéki szabályként működik.

Nem állíthatjuk természetesen azt, hogy ma e tekintetben minden rendben van, és a mai jogszabályok nem teszik lehetővé a visszaéléseket, mégis azt kell mondani, hogy európai uniós viszonyokhoz képest is rendezett viszonyok vannak ezen a területen, sokkal inkább rendezettek, mint az elmúlt években voltak.

Azt, hogy milyen fontos kérdésről van szó, mi sem mutatja jobban, mint államtitkár úr is utalt rá, hogy a harmadik legnagyobb adótétel, a jövedéki adó 650 milliárd forintos nagyságrendben szerepel a következő évi büdzsében, a költségvetés egyik legnagyobb bevételi tétele, tehát mindenképpen szükség van egy olyan szabályozásra, amely lehetővé teszi ezen adók biztonságos beszedését.

A jövedéki adó bevezetésével Magyarország létrehozta az adóraktár intézményét, bevezette az adófelfüggesztési eljárást, az új közösségi eljárások figyelembevételével alakította ki az adózatlan termékek szállításának, bizonylatolásának rendjét is. A jövedéki termékek gyártói, forgalmazói az elmúlt fél évtized alatt kellőképpen megismerhették ezt a szabályozást. Sokszor elhangzott már itt a parlamentben is, hogy ez egy túlzottan bonyolult szabályozás, amit nagyon nehezen lehet áttekinteni és megérteni. Nekem ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy ez egy olyan jogszabály, amely nagyon kevés, viszonylag néhány száz vagy esetleg ezer embert érint az országban, azon embereket, akik ezen a szakterületen dolgoznak, ebből élnek tulajdonképpen, hogy ilyen termékekkel kereskednek és ezeket forgalmazzák. Ezek a gazdasági társaságok olyan jogászokat foglalkoztatnak, akik ezen a területen teljes mértékben tájékozottak, tehát semmilyen tekintetben nem fenyeget az a veszély, hogy ennek a jogszabálynak a bonyolultsága annak alkalmazását megnehezítené. Tehát a magyar jövedéki alanyok számára a felkészülés lényegileg az EU-n belüli szállításokra vonatkozó szabályok megismerésére, a szükséges feltételek megteremtésére korlátozódik. Természetesen ez sem kicsi feladat, e tekintetben is vita volt a bizottságokban, hogy megfelelő időben nyújtotta-e be a kormányzat. Itt bizonyos értelemben bizonytalanság volt, ugyanis az első szándék az volt, hogy az adótörvényekkel együtt nyújtja be egy törvénymódosítás kapcsán, a kormányzat végül is ezt a változatot választotta.

Az európai uniós csatlakozásunkkal megszűnnek a vámhatárok, az Unión belül ugyanúgy, mint minden egyéb más termék szállítása teljesen szabadon történik, tehát meg kell teremteni azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik ilyen körülmények között is, hogy azon árukra, amelyek átlépik az országhatárokat, az adott országban szükséges adóelőírások szerinti befizetések beszedhetőek legyenek.

A magyar adóraktári rendszer jelenleg jellemzően még csak a gyártókat fedi le, így a termelői adóraktárak mellett az adózatlan jövedéki termékek kereskedelmi célú tárolására szolgáló adóraktárak, az úgynevezett kereskedelmi adóraktárak létesítését is lehetővé kell tenni. Be kell továbbá iktatni a magyar rendszerbe a bejegyzett kereskedő, a nem bejegyzett kereskedő és az adó-képviselői státust is.

Tisztelt Országgyűlés! A második legnagyobb változás a jogszabály keretein belül a szénhidrogénekre vonatkozó szabályozás módosulása. Ismert és tudott dolog, hogy különösen az elmúlt években vagy inkább évtizedben a hamisítások következményeként gyakorlatilag Magyarországon minden szénhidrogéntermék a jövedéki körbe tartozik. Ez nem így van az Európai Unió területén, tehát olyan szabályozást kell meghoznunk nekünk is, amely egyrészt harmonizál az EU-s előírásokkal, másrészt megakadályozza a visszaéléseket. Ez nyilvánvalóan azon termékekre vonatkozik, amelyek, bár eredeti rendeltetésük nem az, de a korábbi tapasztalatoknak megfelelően üzemanyagként való felhasználásukra is volt példa, és ezért ezek továbbra is a nyilvántartotti körben szerepelnek. Ezt az előírást a törvényjavaslat az úgynevezett felhasználói engedélyes rendszer bevezetésével valósítja meg; továbbá az uniós szabályozás szerinti ellenőrzött körbe tartozott ásványi olajokon kívül olyan ásványi olajokat is a hatálya alatt javasol tartani, amelyek jelenleg adókötelesek, de az uniós szabályok szerint nem tartoznak az ellenőrzött körbe.

Ennyit talán a szénhidrogénekről, és néhány gondolatot még arról a témakörről, ami a legtöbb vitát váltotta ki a bizottsági vitákban, ez a bérfőzési szabályok módosulása.

Nekünk az a véleményünk ezzel kapcsolatban, hogy azok a szabályok, amelyek most ebben a törvényjavaslatban megjelennek, mindenképpen indokoltak ahhoz képest, amely állapotról indult a csatlakozási tárgyalás, hiszen, mint ahogy az expozéban is elhangzott, a csatlakozási tárgyalások első fázisában az Európai Unió alapjaiban zárkózott el a jelenlegi rendszer gyakorlatának megtartásától, ami Magyarországon van. Ehhez képest, végül is hivatkozva arra is, hogy más csatlakozó országok, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, illetve a majdan csatlakozó Románia területén is jellemző a bérpálinkafőzés, fogadta el olyan feltételekkel ezeket a szabályokat, amelyek valóban szigorúbbak a korábbi szabályozáshoz képest, de mindenképpen lehetővé teszi a következő években, hogy ez a tradicionális magyar termék továbbra is megmaradhasson; ugyanakkor indokolt az, hogy ezek a korlátok biztosítsák azt, hogy az ezzel kapcsolatos visszaélésekre ne legyen a későbbiekben lehetőség.

Néhány apróbb változtatásra kerül még sor az európai uniós csatlakozásunkat követően; a csatlakozást követően olyan termékek minimális jövedékiadó-emelésére kerül sor, amelyek jelenleg nulla adókulccsal adóztak - ilyen a fűtőolaj, illetve a cseppfolyós gázok.

Tehát összességében, összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az új, egységes szerkezetbe foglalt új törvénnyel egy olyan jogszabály születik, amely minden tekintetben harmonizál az EU előírásaival. Nagyrészt a jogalkalmazók számára ismert szabályozásról van szó, és a hátralévő idő elegendő lesz ahhoz, hogy a felhasználók megfelelőképpen felkészülhessenek, és május 1-je után zavartalanul kereskedhessenek ezen termékkörrel is az Európai Unió országaiból.

Mindezek figyelembevételével az MSZP-frakció a törvényjavaslatot elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 252 2003.12.01. 2:10  243-271

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársam fölvetésére szeretnék én is reagálni. Ha jól értettem, azt sérelmezte, hogy az önálló képviselői indítványát, amely az ágyas pálinkára vonatkozott, nem vette tárgysorozatba a költségvetési bizottság szavazata alapján a parlament. Ha a képviselő úr azóta elolvasta a bizottság ülésének a jegyzőkönyvét, akkor olvashatta, hogy milyen vélemények fogalmazódtak meg a javaslattal kapcsolatban, és ellenzéki képviselőtársa is, ha talán nem is szó szerint, de lényegében a következőt mondta a javaslatról: a javaslat rendkívül jó szándékú, ugyanakkor rendkívül naiv javaslatnak is tekintendő. Ugyanis ő is utalt arra, hogy az a javaslat, amit képviselő úr benyújtott a Háznak, gyakorlatilag olyan szélesre tárná a hamisítás lehetőségét, azt a kaput olyan szélesre nyitná, ami gyakorlatilag kezelhetetlen helyzetet eredményezne. Ha jól emlékszem, Font képviselő úr azokat a szavakat említette, hogy elszabadulna a pokol ezen a területen. Tehát az a javaslat, amit megfogalmazott képviselő úr, ezért nem támogatható. Ha olyan formában nyújtanák be, amely kezelhető, és a jövedéki szabályozás körében is foghatóvá teszi a javaslatot, akkor nyilván a parlament mindkét oldaláról támogatásban részesülhetne ez a javaslat.

Szeretnék még egy mondat erejéig kapcsolódni ahhoz, amit Karakas képviselő úr elmondott. Tényleg nagyon jó lenne, ha ezekben az évek óta napirenden lévő témákban - például a cukor ügyében vagy más, hasonló ügyekben - sikerülne politikai konszenzust teremteni itt, a Házban; akkor itt a kitűnő alkalom, hogy most ezt a Ház konszenzussal elfogadja, és a problémák jelentős részét kezelni tudjuk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 264 2003.12.01. 1:31  243-271

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden szeretnék reflektálni arra, amit Font képviselő úr elmondott. Képviselő úr, létezik-e Magyarországon olyan gyümölcs vagy olyan növényi mag, amiből már ne főztek volna vagy nem próbáltak meg főzni pálinkát? Úgy gondolom, hogy miután ez így van, és tudjuk, hogy ez így van, nem képzelhető el olyan törvényi szabályozás, amely minden élethelyzetet és minden szituációt pontosan előrelátóan szabályozna. Tehát úgy gondolom, mindenképpen indokolt az a szabályozás a törvényjavaslatban, hogy azokból a gyümölcsökből, amit valaki otthon megtermel, abból főzhessen pálinkát. Úgy gondolom, hogy nem lehet olyan nagy mennyiségű, mert hiszen tudom, hogy a vadon termő gyümölcsök nem teremnek olyan mennyiségben, hogy abból számszerűsíthető mennyiségű pálinkát vagy legalábbis érzékelhető mennyiségű pálinkát lehetne főzni.

Tehát úgy gondolom, még egyszer utalva arra, hogy hányféle pálinkát főztek már Magyarországon, és lehetetlen a teljes területet ily módon szabályozni, úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott elképzelés az esetek túlnyomó többségét lefedi, ezáltal ez a szabályozás mindenképpen elfogadhatónak tekinthető.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 82 2003.12.02. 2:06  27-425

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Két percben azokra a mérhetetlen ellentmondásokra szeretném felhívni az önök figyelmét, amelyeket Varga Mihály képviselő úr, de Font Sándor képviselő úr is az előzőekben elmondott.

 

(10.30)

Varga Mihály képviselő úr is arról beszélt, hogy a társaságoknak milyen mértékben nő az adóterhelése, milyen újfajta adókat vezet be ez a kormányzat. Megjegyzem, ezek között jelentős tételben azok az új adótételek vannak, amelyeket az európai jogharmonizáció miatt törvényi kötelezettségünk bevezetni; még az előző kormány is, amikor a tárgyalási fejezeteket lezárta, bevállalta ezeket. Ezen túl pedig az az állítás, hogy jelentősen nő a társaságok adóterhelése, egyszerűen nem igaz, hiszen a befektetési adókedvezmények, a társasági nyereségadó jelentős csökkentése oda vezet, hogy legalábbis nem nő, de egyes esetekben csökken a társaságok adóterhelése.

Font képviselő úr és Varga Mihály képviselő úr is a felszólalása elején arra emlékeztetett, hogy nőtt a költségvetési hiány a módosítók elfogadása után, ami tényszerűen sem igaz, mert az új európai elszámolási rendszer szerint ez a hiány nem nőtt. Ugyanakkor a felszólalásuk második részében mindannyian százmilliárdos nagyságrendű többletkiadásokat kértek számon a kormányzaton, hogy miért nem fordít a különböző ágazatokra ilyen mértékű többletkiadást. Egyszerűen össze sem hasonlítható, tisztelt képviselő úr, ami a felszólalásaik elején, illetve a felszólalásaik második részében hangzott el. Ezek nem összetartozó tételek, lehetetlent várnak el a kormányzattól, egyik oldalon a hiány jelentős csökkentését, a másik oldalon pedig a kiadások jelentős növelését, amelyet egyszerűen képtelenség teljesíteni. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 114 2003.12.02. 2:00  27-425

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Varga Mihály képviselő úr azt kérte tőlünk, hogy szakmai vita folyjon ma a parlamentben. Mi szeretnénk szakmai vitát folytatni, tisztelt képviselőtársaim, de nem tehetjük meg azt, hogy ne reagáljunk azokra a valótlan állításokra és csúsztatásokra, amelyeket önök folyamatosan, minden egyes felszólalásukban elmondanak.

És hogy a szakmaiságot is számon kérjük önökön: tisztelt képviselő úr, ha önök valóban komolyan aggódnak a magyar gazdaság állapotáért, a magyar társadalom jövő évi helyzetéért, akkor legyenek szívesek és vonják vissza azt a több száz vagy ezres nagyságrendű teljesen komolytalan és megalapozatlan módosító indítványt, amit a költségvetéshez nyújtottak be. Mostani tudásunk szerint további ezer módosító indítvány benyújtásán gondolkodnak, amelyek teljes mértékben megalapozatlanok, mert hiszen önök is elismerték, hogy több száz milliárdos olyan módosító indítványt nyújtottak be, aminek nincs meg a másik lába, nincs meg a forrása, amiből azt teljesíteni lehetne.

Ha az a sok aggódás, ami a társadalom tagjaival szemben megfogalmazódott az önök részéről, valóban komoly, akkor legyenek szívesek visszavonni ezeket a módosító indítványokat. Vonja vissza Pap János képviselő úr azt a több száz módosító indítványát, amelyek Mosonmagyaróvár valamennyi útjának, mellékútjának és mezejének a rekonstrukciójára vonatkoznak, ami semmi más célt nem szolgál, csak azt, hogy minél inkább megnehezítse a parlament munkáját, minél inkább komolytalanná tegye az egész költségvetési vitát. Semmilyen komoly szakmai alapja nincs az ő indítványai egyikének sem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 152 2003.12.02. 2:06  27-425

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor azt mondtam, hogy az önök módosító indítványai megalapozatlanok, akkor arra utaltam, amit már egyszer az általános vitában elmondtam: azért megalapozatlan, mert önök ezer forintból ötezer forintot akarnak elkölteni. Tisztelt Becsó képviselő úr, nem azért megalapozatlan, mert szükségtelen, mert nem lenne rá szükség, hanem azért, mert nincsenek meg hozzá a források. Önök százmilliárdos nagyságrendű ilyen módosító javaslatot nyújtottak be akkor, amikor azt várják el a kormánytól, hogy a költségvetési hiány ne növekedjen; akkor több százmilliárd forintos kiadási többletet akarnak beszavaztatni a költségvetésbe.

Ugyanezt mondhatnám el Pap János képviselő úrnak. Ugye, képviselő úr, elhiszi, hogy mind a 176 egyéni körzetben megválasztott képviselő képes lenne fél óra alatt akár 200 olyan megoldandó problémát itt fölsorolni, amit a választókörzetében meg kellene oldani? De egyszerűen azért elfogadhatatlan az önök javaslata, mert forrásoldalról nincs megalapozva.

Lasztovicza képviselő úrnak pedig azt szeretném elmondani, hogy rendkívül nagyra értékeljük az előző kormánynak azt az igyekezetét, amivel számtalan alapkövet raktak le, a választásokat megelőzően minden egyes egyéni választókerületben igyekeztek egy-egy alapkövet lerakni, bizonyítva azt a szándékukat, hogy milyen fontosnak tartják a beruházásokat. Csak az a probléma, tisztelt képviselő úr, hogy ezeket a beruházásokat nem végezték el, vagy amit elvégeztek, annak ráadásul még a kifizetéséről megfeledkeztek. Ezek kifizetése erre a kormányzatra maradt.

Ezzel szemben ez a kormányzat 400 kilométernyi autópályát fog megépíteni ez alatt a négy év alatt (Közbekiáltások a Fidesz soraiból.), és további 400 kilométer megépítését kezdi el. A többi az európai uniós forrásból is fedezett főutak rekonstrukciója, ami már jó néhány területen elindult.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 338 2003.12.02. 2:01  27-425

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az ajánlás 56. pontjában a Szabó György és Jauernik képviselőtársam által beadott indítványok mellett szeretnék szólni, kapcsolódva ahhoz, amit Sisák Imre képviselő úr is említett és elmondott. A területfejlesztés átalakítására, a területfejlesztési rendszer átalakítására ez a kormányzat már kísérletet tett. Politikai egyeztetések sorozatát próbáltuk lebonyolítani azért, hogy konszenzus alakuljon ki a parlamentben a tekintetben, hogy olyan területfejlesztési rendszer jöhessen létre, amely már harmonizál az európai uniós rendszerrel, és fogadni képes az európai uniós támogatásokat. Sajnos, ebben ez a kormány nem kapott támogatást az ellenzéki oldalról, és így kevés esélye van annak, hogy ez a rendszer... - amely valóban átalakításra szorul, hiszen olyan elaprózódott és kevésbé hatékonyan működő rendszerről van szó, amely egyrészt drága, másrészt nem teszi lehetővé a hatékony működést; ennek átalakítására szükség lenne. Sajnos, úgy tűnik, az önök hozzájárulása nem kapható meg ehhez a programhoz.

Ugyanakkor szeretnék szólni amellett, hogy a decentralizálásnak, amire képviselőtársaim módosító indítványokat nyújtottak be, milyen jelentősége van. Képviselőtársaim említették, hogy a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanács a jövő évben körülbelül kétszer annyi forrással rendelkezik majd, mint amennyivel ebben az évben rendelkezett. Ez mindenképpen lehetővé teszi, hogy olyan projekteket és olyan fejlesztéseket támogassanak ezek a tanácsok, amelyek ott helyben eldöntve a leglényegesebb gondokra és problémákra jelentenek megoldást. Úgyhogy kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a módosító indítványokat támogassák.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 356-358 2003.12.02. 1:31  27-425

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Néhány gondolat erejéig arra szeretnék reagálni, amit Mátrai Márta képviselő asszony elmondott. Tisztelt Képviselő Asszony! Én az elmúlt négy évben is (Domokos László közbeszól.) itt ültem, minden egyes költségvetés vitájában. Önt egyetlenegyszer sem hallottam, hogy ilyen harciasan verte volna az asztalt, hogy különböző módosító indítványok kapcsán a kormány, az előző kormányzat támogassa az ön indítványait. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.)

(15.10)

Csodálom, hogy ilyen bátor lett most ebben az időszakban; egyébként már többször elmondtam a mai nap során, hogy ha a Fidesz módosító indítványait támogatná (Domokos László: Melyik módosítóhoz szóltál, Tibor?) a kormánypárti többség, akkor körülbelül az történne, hogy január végén kezdhetnénk újra egy újabb költségvetést tárgyalni (Domokos László: Miről beszélsz?), mert a hiány mértéke olyan hatalmasra duzzadna, ami már kezelhetetlen helyzetet eredményezne.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az önök módosító indítványa minden alapot nélkülöz, egyetlenegy fillér sincs a másik oldalon (Birkás Tivadar: Ti ígértétek meg őket!), amiből ezt finanszírozni lehet, önök… (Birkás Tivadar: Miért ígérgettetek? - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Folytassa, képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Nem mi nyújtottuk be a módosító indítványokat, mi csak azt mondtuk el a mai nap folyamán is (Domokos László: Ti egyet sem nyújtottatok be! Egyet nem nyújtottál be, Tibor!), hogy ha önök valóban szakmai alapon próbálják ezeket kezelni, és valóban felelős képviselőként viselkednek itt a parlamentben, akkor egy dolgot tehetnek: ezen indítványaiknak a túlnyomó többségét ideje lenne visszavonniuk. (Dr. Mátrai Márta: Szó se lehet róla! - Domokos László: Ne reménykedj!)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 382 2003.12.02. 2:00  27-425

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Az ajánlás 457. pontjával kapcsolatban, illetve ahhoz kapcsolódva, amelyet képviselőtársaim itt az előzőekben már említettek a különböző útfejlesztési programokkal kapcsolatban, szeretném azt elmondani, hogy megalapozatlan ellenzéki képviselőtársaink azon félelme, hogy erre nem jut elég forrás. Csak néhány példát szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani.

Arról a mai vitában már többször szó esett, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére a következő évben mennyit akar költeni ez a kormányzat. Szeretnék két példát említeni arra nézvést is, hogy nemcsak a gyorsforgalmi úthálózatra, hanem a főúthálózat rekonstrukciójára is a kormányzat egyrészt költségvetési forrásokat különített el, másrészt pedig forrásokat az európai uniós forrásokból bevonva. Ilyen például a 3-as és 35-ös út 11,5 tonnás terhelésre történő fölfejlesztése. Ez maga 11 milliárd forintos projekt, amely közbeszerzési eljárás keretében valósul meg a következő évben.

Szeretném még említeni a Tiszaújvárost az M3-as autópályával összekötő utat, amelyről itt a parlamentben is már többször esett szó. Ennek a beruházásnak is elkezdődött a megvalósítása, a kisajátítás már megindult, és a jövő évben megvalósul maga a beruházás két település elkerülésével, amely jelentős forgalmat visz el a két településről, és közelebb hozza a dél-borsodi régiót is az ország gazdasági vérkeringéséhez. Úgy gondolom, ez a két beruházás is példázza azt, hogy egyéb más területeken a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl is jelentős forrásokat fordít a kormányzat az egyéb úthálózati fejlesztésekre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 231-233 2003.12.08. 0:34  228-234

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Szeretném bejelenteni, hogy képviselőtársaimmal együtt az ajánlás 11., 15., 16., 17., 19. és 21. pontjait visszavonjuk.

Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kérem, ismételje meg még egyszer. (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Az egész törvényt!)

KOVÁCS TIBOR (MSZP): 11., 15., 16., 17., 19. és 21. pontok. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 259-261 2003.12.15. 0:25  256-265

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány módosító indítványt szeretnék visszavonni. (Moraj a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Tegye meg!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tehát az ajánlásban szereplő 62., 70., 74., 99. és 102. módosító indítványokat visszavonom.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 126 2004.02.19. 5:02  1-145

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lassan a vitanap végére érünk. Nekem természetesen nem tisztem összefoglalni ezt a mai napot, de azért engedjék meg, hogy bevezetésként elmondjam, hogy ha a mai vitanapon valaki csak az ellenzéki képviselők felszólalásait hallhatta, akkor biztos arra a következtetésre jutott, hogy most már nincs más dolgunk, mint fejünkre húzni a lepedőt és elmenni valamilyen más irányba.

Úgy gondolom, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége nem így gondolkodik, és a magyar társadalom túlnyomó többsége támogatja azt a gondolatot, amelyet Medgyessy Péter hétfői parlamenti beszédében megfogalmazott, hogy erős Magyarországot és erős gazdasággal rendelkező Magyarországot akarunk.

Ha megengednek még egy megjegyzést, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim: önök megfogalmaztak egy bizonyos fajta diagnózist, de a terápiára vonatkozóan sem önök, sem az önök vezére, Orbán Viktor, az úgynevezett évértékelő beszédében egyetlenegy gondolatot, egyetlenegy mondatot nem mondott, hogy hogyan lehetne azon az önök által fölvázolt tragikus helyzeten segíteni, amivel én természetesen nem értek egyet. (Dr. Fónagy János: Közös listával!)

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy egy erős Magyarországot, egy erős gazdasággal és társadalommal rendelkező Magyarországot valósítsunk meg, ahhoz azt a programot kell végrehajtanunk, amelyet Medgyessy Péter Európa-tervként fogalmazott meg. Sajnálom, hogy erről az Európa-tervről, az ebben megfogalmazott gondolatokról nem fejtették ki ellenzéki képviselőtársaink a véleményüket, hogy melyik részével nem értenek egyet.

Szeretném azt elmondani, hogy ez a program hazai és európai uniós forrásokra épít; jelentős európai uniós forrásokra, amelyek feltétele az, hogy kiépüljön és létrejöjjön az az intézményrendszer, amely képes fogadni ezeket a forrásokat, amelynek a kiépítésében sajnálatos módon önök alig-alig tettek valamit, és rohamléptekkel kellett létrehoznia ennek a kormányzatnak ezt az intézményrendszert.

Csak néhány gondolat - mert kevés idő áll rendelkezésre - az Európa-tervről. 2004 és 2006 között ez a kormányzat hazai és európai uniós forrásokból 1350 milliárd forintot kíván a különböző célokra fordítani. Egyik kiemelkedő fontosságú terület az infrastruktúra-fejlesztés. Itt is szeretnék utalni arra, hogy erős gazdasággal rendelkező és fejlett Magyarország nem képzelhető el a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása nélkül. Ebből a szempontból az infrastruktúra-fejlesztésnek, autópálya-építésnek, az útépítéseknek hihetetlen jelentősége van, mert ez teremti meg a feltételét, hogy ezekben a régiókban egyáltalán fejlesztések valósulhassanak meg. Soha ilyen összegű forrást egyetlen megelőző kormányzat sem költött ilyen jellegű fejlesztésekre.

Kritika érte a mezőgazdaság gondjait. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy ugyanilyen nagyságrendű forrás soha korábban nem állt a mezőgazdasági fejlesztések rendelkezésére ezen programok keretében. A hátrányos helyzetű régiókban rendkívül nagy gondot jelent a strukturális foglalkoztatási probléma.

(13.40)

Itt van jelentősége annak a programnak, amiről a munkaügyi miniszter úr már beszámolt, a felnőttoktatás kérdésköre. 24 milliárd forintnál is többet kíván ez a kormányzat erre fordítani, hogy képessé tegyük azokat az embereket, akik az elmúlt időszakban elveszítették a munkájukat, arra, hogy megtalálják és beilleszkedhessenek újra a munka világába. Vagy az “Egészséges környezetértö program keretében több mint 500 milliárd forint áll rendelkezésre; tudjuk, hogy ezen a területen micsoda lemaradások vannak az országban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekről a gondolatokról kellett volna sokkal inkább szót ejteni önöknek is. Vártuk az önök véleményét, hogy mi az a terület, amit önök másképpen csinálnának. Erről hallottunk a legkevesebbet. Én bízom abban, a következő hetekben, hónapokban önöktől több ötletet és javaslatot várunk közösen az ország problémáinak megoldása érdekében. Úgy gondolom, hogy ha ezt a programot sikerül az Európa-terv keretében végrehajtani, akkor valóban sikeres Magyarországgal lépünk be az Európai Unióba.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 178 2004.03.17. 1:54  19-191

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a vita e szakaszában megfogalmazható az a kérdés, hogy van-e az ellenzéki pártok számára olyan tartalmú törvényjavaslat, amely egyáltalán elfogadható.

Itt az előző órákban jó néhány kérdésben egyetértett a parlament két oldala. Egyetértettünk például abban, hogy a 14 évvel ezelőtt létrejött önkormányzati rendszer ma már túlnőtte magát, a működésében vannak olyan zavarok, amelyeken nyilván segíteni kell, változtatásokat kell végrehajtani. A sajnálatos a számomra az, hogy az ellenzéki oldalról nem fogalmazódtak meg azok a javaslatok, hogy milyen változtatást tartanának ők elfogadhatónak, például hogy a kistérségi szerveződések tekintetében milyen módosításokat javasolnának ebben a törvényjavaslatban, amely elfogadása után már számukra is támogatható lenne a javaslat. Ezért szörnyű úgy folytatni egy vitát, egy beszélgetést, hogy állandóan csak a kritikai észrevételeket halljuk a javaslattal szemben, ugyanakkor nem fogalmazódnak meg ellenoldalról olyan javaslatok, amelyeket megvalósíthatónak és elfogadhatónak tartanak a képviselőtársaim.

A mai napon még nem zárul le ez a vita. Úgy gondolom, hogy lehet erről még gondolkodni, az ellenzéki oldalon is lehet erről tanácskozni, és a következő héten, amikor folytatódik ez a vita, úgy gondolom, értelmesebb lenne, ha ezek a javaslatok fogalmazódnának meg az ellenzéki oldalról, és talán mégis lehetne találni egy olyan megoldást, amely végül is kétharmados többséggel elfogadható lenne a Házban.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 213 2004.03.17. 3:59  206-224

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság is a ma délelőtti ülésén tárgyalta, de nem vitatta ezt a beszámolót. Én úgy jellemezném, hogy ez a beszámoló jól szemlélteti azt a lehetetlen helyzetet, amely az úgynevezett csonka kuratórium működését jellemezte.

Ez a beszámoló is inkább tekinthető határozatok tárának, mint egy hiteles beszámolónak. Ennek megfelelően mi méltatlannak és elfogadhatatlannak tartjuk azt a helyzetet, hogy a magyar parlamentnek nincs hiteles információja a Magyar Televízió ezen időszakbeli működéséről, és egyedüli hiteles információ az az elnök úr által is emlegetett számvevőszéki jelentés, amely összességében lesújtónak minősíthető, áttekinthetetlennek értékelte a Magyar Televízió gazdálkodását a Számvevőszék ebben a jelentésében; ezt a jelentést természetesen a bizottság már korábban tárgyalta és értékelte, most nem kívánok erre visszatérni.

Természetesen a költségvetési bizottságban is többször megfogalmazódott az a vélemény, amely itt Pető Iván elnök úr szájából is elhangzott, hogy a Televízió finanszírozásának jelenlegi rendszere nem tartható fenn, ugyanakkor igazából nem fogalmazódott meg még egy olyan javaslat, amely ezt a finanszírozást mindenki számára elfogadhatóvá tenné. Az is megfogalmazódott már, nemcsak a mai, hanem a korábbi bizottsági vitákban is, hogy az a korábban alkalmazott gyakorlat a Magyar Televíziónál, amely a rendelkezésre álló forrásokat minden évben jelentősen túllépve gazdálkodott, természetszerűleg hosszú távon nem tartható fenn. Ugyanakkor rendkívül nehéz, és e tekintetben nincs könnyű helyzetben a bizottság, amikor meg kellene határoznia azt a minimumösszeget, amiből a köztelevízió működése fenntartható. Természetesen itt is az a helyzet áll elő, hogy az, aki a forrásokat juttatja, szeretné minél takarékosabban meghatározni ezt a számot, akik pedig a felhasználói ezeknek a forrásoknak, azok szeretnének erre a papírra mindig nagyobb és nagyobb számot írni.

Mindezek figyelembevételével és az elnök úr beszámolója alapján is elmondható, hogy méltányolható az az erőfeszítés, amelyet az új kuratórium tett az elmúlt időszakban a Magyar Televízió gazdálkodásának konszolidálása érdekében, azokkal az intézkedésekkel a korábbi bizottsági döntéseknek megfelelően a költségvetési bizottság is egyetértett, és arra biztatjuk a Magyar Televízió kuratóriumát, hogy ezeket a lépéseket folytassák azért, hogy a gazdálkodás áttekinthető és racionális legyen.

Összességében, a mi bizottságunk is ugyanúgy foglalt állást, mint a kulturális bizottság, amiben a beszámolót általános vitára alkalmatlannak tartottuk egyhangú szavazással, a határozati javaslatot pedig többségi szavazással a bizottság elfogadásra ajánlotta.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 22 2004.03.23. 5:05  19-80

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság elmúlt héten megtartott ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A törvényjavaslat indoklásában a bizottsági ülésen a kormány képviseletében jelen levő főosztályvezető úr, illetve az államtitkár úr iménti indoklása szerint is a szabályozás alapvetően két célt követ; egyrészt az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkból eredő jogharmonizációs igények teljesítése, másrészt pedig az egyes jogszabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségessé váló módosítások kerültek ebbe a törvényjavaslatba.

A bizottsági vitában alapvetően két vélemény fogalmazódott meg. Az egyik vélemény szerint a törvényjavaslat jelentős részét az ellenzéki képviselők is szükségesnek és alkalmasnak tartották, egy másik témakörben viszont jelentős vita alakult ki a bizottsági ülésen. Egyetértés volt a bizottságban arról, hogy szükséges az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, ennek keretében különösen a tagállamok közötti kamatfizetésre vonatkozó szabályozás beépítése, illetve pontosítani kell a behajtási jogsegély szabályozását. Ugyancsak egyetértés volt a társadalombiztosítási és pénztári törvények javasolt módosításában. Ezen javaslatokban egyértelműen rendezi a pályakezdő fogalmát, ehhez kapcsolódóan a magánnyugdíjpénztárba való belépési kötelezettséget.

Az ártörvény módosítása - mint ahogy erre az államtitkár úr is utalt - arra irányul, hogy keretek között tartható legyen a költségvetési támogatással forgalmazott gyógyszerek ára. Ugyancsak fontos tétel a gazdasági élet egyes területeinek, a hitelbiztosítékról szóló irányelv módosítása.

Jelentős vita alakult ki azonban két témakörben. Az egyik témakör maga a törvényjavaslat saláta jellege. A kormánypárti képviselők sem vitatták azt, hogy nem szerencsés forma a salátatörvény benyújtása, mert hiszen a jogalkalmazás során ez jelentős gondot és problémát okoz a jogalkalmazóknak, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy nagyszámú és kis terjedelmű módosítása történik az egyes törvényeknek; és arra vonatkozóan nem hangzott el javaslat, hogy hogyan lehetne ezt a problémakört másképpen megoldani. Ettől függetlenül a jövőben erről a dologról gondolkodni szükséges, mert hiszen az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően a különböző, változó jogszabályok módosítása bizonyos határidőn belül meg kell hogy történjen a hazai parlamentben is.

A másik kérdéskör, amire már az államtitkár úr is utalt, a személyi jövedelemadó egyes tételeinek módosítása. Egyrészt itt az ellenzéki képviselők vitatták azt, hogy miért év közben történik ez a módosítás. A kormánypárti képviselők azt a véleményüket fogalmazták meg egyébként, hogy akkor kell módosítani egy jogszabályt, amikor annak a szükségessége bebizonyosodik és indokolttá válik, és a nem változtatás komolyabb károkat okozna. Ezen belül nem váltott ki különösebb vitát a Sulinet-programmal kapcsolatos jogszabály-módosítás, egyrészt azért, mert maga a jogszabály-alkalmazás kiterjesztését teszi lehetővé, másrészt pedig bizonyos korlátokat fogalmaz meg e területen.

A kormánypárti képviselők sem értettek mindenben egyet az úgynevezett céges telefonok adóztatásának kérdéskörében. Úgy gondolom, hogy abban mindenki egyetért, hogy a céges telefonok használata esetén előnyt élveznek azok, akik ezt költségként elszámolhatják, szemben azokkal, akik ezt nem tehetik meg.

(10.10)

Ugyanakkor a javasolt módosítást mi magunk sem tartottuk a legalkalmasabbnak, ezért módosító indítványok beadására készül az MSZP képviselőcsoportja.

Mindezeket figyelembe véve a bizottság többségi szavazással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, és elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 231 2004.03.23. 2:09  202-252

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én nem akarok válaszolni azokra az ön által elmondott dolgokra, amelyeknek semmi köze nincs ehhez a törvényjavaslathoz, ami itt be van nyújtva, az esetek 98 százalékában nem arról beszélt, ami a tárgyhoz tartozik. Szeretnék azért önnek egy kérdést föltenni. Ebben a törvényjavaslatban... - és ma már nagyon sokszor elhangzott az a vélemény, hogy salátatörvényről van szó, és hány törvénynek a módosítása van itt most napirenden.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön az Igazságügyi Minisztériumnak a politikai államtitkára volt az előző ciklusban, a csatlakozási szerződés előkészítése gyakorlatilag az önök feladata volt. Egy csomó olyan jogszabályt fogadtak el, amelyeket már akkor, az előző ciklusban - ha nem háromhetenként ülésezett volna a parlament, hanem például heti ülésezéssel üléseztünk volna, ha önök ezen módosításokat beterjesztették volna a parlamentnek -, már réges-rég megszavazhattunk volna, és túl lennénk ezeken a kötelező penzumokon, amelyeket a jogharmonizációs követelmények miatt most ilyen tömegben ennek a kormánynak kellett benyújtani. Ha sokkal inkább ön erről beszélt volna, hogy miért mulasztották el ezeket a javaslatokat benyújtani a parlamentnek, akkor talán érthetőbb lenne az egész, amit itt elmondott.

Tehát egészen furcsának tartom, hogy az előző kormányzat minden ilyen elmulasztott dolgot, amit önök elfelejtettek, vagy egyszerűen nem hajtottak végre, a mostani kormányzatnak a nyakába varrni, az, aki egy kényszerhelyzetben van, hiszen a csatlakozással vállaltunk kötelezettséget, jogharmonizációs kötelezettséget is, amelyet ennek a kormányzatnak teljesítenie kell. Tehát jobb lenne, ha saját magukba néznének; más szemében a szálkát észreveszik (Az elnök jelzi az idő leteltét.), a sajátjukban a gerendát pedig nem veszik észre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 257 2004.03.23. 5:16  252-274

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság ülésén nem alakult ki éles vita a törvényjavaslattal kapcsolatban. Senki sem vitatta azokat az okokat és indokokat, amelyeket államtitkár úr is felsorolt, hogy melyek azok, amelyek szükségessé teszik ennek a szabályozásnak a módosítását.

A római szerződés 56. és 60. cikkelyei megtiltanak a tagállamok egymás közötti, illetve harmadik ország közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozást. Ez így van, ugyanakkor a bonyolultságát jellemzi, hogy erre vonatkozóan nincs európai direktíva. Tehát nincs egységes szabályozás a tekintetben, hogy ezt az alapelvet az Európai Unión belül hogyan kell alkalmazni. Államtitkár úr is utalt rá, hogy bírósági esetjogi döntések vannak. Én is tanulmányoztam ezeket, és a bizottsági ülésen is szó esett arról, nem mondható ki egyértelműen, hogy mindegyik bírósági esetből ugyanarra a következtetésre lehet jutni, mert azért minden egyes országban a szabályozás némileg eltér a másik országban alkalmazottól, részleteiben és esetenként.

A bírósági esetjog is olyan követelményeket támaszt az intézkedésekkel szemben, ami azt fogalmazza meg, hogy nem alkalmazhatnak megkülönböztetést. Akkor alkalmazhatnak, ha a közérdeket szolgáló feltétlen követelmények indokolják, alkalmasak az elérni kívánt cél megvalósítására, és nem lépik túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket. Úgy gondolom, ezek a követelmények nem teljesen precízek, ezen belül van bizonyos mozgástér.

A magyar jog szerint a magyar állam kétféle módon avatkozhat az egyes társaságok tulajdonosi döntéseibe, egyrészt a közjogi szabályokon, másrészt az állam magánjogi jellegű különleges előjogain keresztül. Természetesen most nincs idő arról beszélni, hogy ezek az előjogok az elmúlt években vagy az elmúlt tíz évben hogyan alakultak ki Magyarországon, és melyek voltak azok az indokok, amelyek létrehozták ezeket a szabályokat. És természetesen célszerű vizsgálni egy ilyen törvényjavaslat kapcsán, hogy ezek a körülmények milyen módon változtak meg az elmúlt években, és azokból az okokból, amelyek a létrehozásukkor fennálltak, mennyi érvényes még ma is.

Ugyanakkor az is természetes, hogy a szolgáltató állammal szemben a társadalom tagjainak vannak olyan igényei, amit a szolgáltató államnak biztosítania kell akkor is, ha a piac szereplői esetleg ennek a követelménynek nem tudnak megfelelni. Tehát az államnak kell legyen a kezében olyan eszköz, amellyel ezeknek az elvárásoknak meg tud felelni.

A bizottsági vitában ellenvélemény alakult ki a tekintetben, hogy az egyes társaságok közgyűlésein annak a személynek, aki nem rendelkezik szavazati joggal, de az államot képviseli, milyen hatásköre van, milyen titoktartási kötelezettségeknek kell megfelelnie, és egyáltalán ki lehet az, aki ilyen posztra kinevezhető. Úgy gondolom, e tekintetben a pontosítás érdekében módosító indítványokat kell benyújtani. Még egyszer utalnék arra a problémakörre, hogy meg kell vizsgálni, a gazdaság oldaláról a gazdaság szereplőinek előre nem látható cselekedetei jelentenek-e valamiféle veszélyt azokra a gazdasági társaságokra, amelyek érintettek ennek a szabályozásnak a körében. Úgy gondolom, annak ellenére, hogy ez a törvényjavaslat elég hosszú előkészítő szakasz után került a parlament elé, a következő napokban még lesz idő arra, hogy megfelelőképpen átgondoljuk az egyes részleteket.

Összességében a bizottság többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 263 2004.03.23. 8:06  252-274

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg nem fogom kihasználni azt a nyolc percet, ami rendelkezésemre áll, mert hiszen itt már nagyon sok dolog elhangzott a vita előző szakaszában.

Egy dologról mégis szeretnék egy kicsit részletesebben beszélni, mégpedig arról, hogy tisztázódott, az Európai Unióban milyen követelményeket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, ha van ilyen elsőbbségi jog az egyes részvényekhez kapcsolódóan, akkor milyen követelményeknek kell megfelelni.

Az előzőekben beszéltem róla, de még egyszer felsorolnám. Tehát az állami beavatkozás nem lehet diszkriminatív, azaz nem alkalmazhat megkülönböztetést. A beavatkozásnak valamilyen legitim célt kell szolgálnia, ez elsősorban egy közösségi cél lehet; de többféle ilyen megfogalmazható.

 

(20.30)

A beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie a megfogalmazott cél elérésére. A harmadik: a beavatkozásnak arányosnak kell lennie, azaz nem lépheti túl a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket. Biztosítani kell természetesen a bírói jogorvoslati lehetőséget. Ezek olyan elvek, amivel egyet lehet érteni.

Ugyanakkor, ami aggály megfogalmazódott ezzel kapcsolatban, az egyszerű logikával átgondolva odáig vezethető vissza, hogy amikor ez a szabályozás megszületett itt, a magyar parlamentben, akkor valamilyen okok - és ezeket az okokat most nem akarom számba venni, de valamilyen okok - vezettek oda, hogy megszületett az aranyrészvény, és az aranyrészvényhez kapcsolódó szabályozások és korlátozási lehetőségek születtek a gazdasági társaságokról szóló törvényben és más egyéb jogszabályokban. Azt szeretném vizsgálni, hogy amikor ezzel a törvényjavaslattal ezt a korábbi szabályozást meg kívánjuk változtatni, akkor mi az a helyzet, ami a korábbi állapotokhoz képest megváltozott, mennyiben más ez a helyzet, melyek azok a jogosítványok, amelyek megszűnnek, és ezek a jogosítványok egyébként jelentenek-e valamiféle “veszélytö arra a gazdasági társaságra nézve, amelyet, akár kimondunk, akár nem, ezek a szabályok eddig védtek valamilyen dologgal szemben.

Gondoljunk például arra, hogy ez az aranyrészvény-szabályozás teszi például lehetővé, hogy a gazdasági társasági törvényben kapott felhatalmazás alapján a társaságok olyan alapszabályt fogadjanak el, amely korlátozza például az egyes tulajdoni hányadhoz maximálisan kapcsolható szavazati jogokat. Meg kellene vizsgálni, és e tekintetben ez a törvényjavaslat, illetve az indoklása nem tartalmaz semmiféle magyarázatot, hogy mi történik akkor, ha ezek a korlátozások megszűnnek, és gyakorlatilag azonnali úgymond fölvásárlási célpontnak tesszük ki az egyes gazdasági társaságokat. Ez a felvásárlási célpont lehet akár ellenségesnek nevezett. Ha visszaemlékezünk arra az időszakra, amikor például ez a jogszabály megszületett, akkor emlékezetem szerint az egyik ok az volt, hogy ezeket a gazdasági társaságokat, amelyek még nem voltak megfelelőképpen megerősödve és felkészülve a piaci viszonyokra, ne tegyük ki az ilyen, esetleges ellenséges felvásárlási lehetőségnek.

Azt kérdezem, hogy e tekintetben például megváltozott-e alapvetően a helyzet. Nem fenyeget-e ilyen értelemben veszély? Ezért gondolom, hogy ezeket az okokat meg kellene vizsgálni, és meg kellene vizsgálni azokat a jogosítványokat is egyébként, amelyek az egyes szakhatóságoknál, mondjuk, az Energia Hivatalnál vannak jelenleg. Nyilvánvalóan ezek is módosulnak ebben a jogszabályban, bizonyos hatáskörök átkerülnek a miniszter hatáskörébe. Megfontolandó, hogy például ezek a hatáskörök nem duplázódnak-e, az Energia Hivatalnál is megmarad, illetve a miniszternek is lesz ilyen hatásköre. Tehát úgy gondolom, hogy ebből a szempontból is fölül kell alaposan vizsgálni ezeket a szabályokat.

Itt van az a kérdéskör, amiről már a bizottsági vélemények kapcsán is megfogalmaztam a véleményt, hogy az a képviselő, aki az aranyrészvényes képviseletében részt vesz nem szavazati joggal a társaság vezető testületében, akkor a jelenlegi szabályozás, a benyújtott törvényjavaslat szerint semmiféle korlátja nincs annak, hogy ki lehet ez a személy, akit ide kineveznek. Abszurd értelemben az is elképzelhető, hogy ide kinevezhető egy konkurens társaság egy alkalmazottja. Gondolom, azért a valóságban ilyen veszély nem fenyeget, de azért mégis ez a lehetőség benne van ebben a jogszabályban, tehát pontosítani kell ezt a szabályozást. Tudom, hogy erre van szándék, hogy ki lehet ez a kinevezett aranyrészvényes képviselő, és milyen jogosítványokkal, milyen kötelezettségekkel, titoktartási kötelezettséggel vagy egyebekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelőképpen tudja képviselni az aranyrészvényest ezekben az ügyekben.

Természetesen azt is meg kell fontolni, át kell gondolni, hogy például ezek a gazdasági társaságok a mérlegbeszámolóikat a határidő lejárta előtt néhány nappal vagy egy-két héttel fogadják el. Például ilyen esetben vétóval él az állami tulajdonos. Vannak határnapok, amikor erről egyrészt három napon belül, aztán a bíróságnak egy bizonyos határidőn belül döntenie kell, de mégis előfordulhat olyan helyzet, hogy kicsúszik a határidőből ez a társaság, és nem tudja határidőre a mérlegbeszámolóját elkészíteni. Tehát e tekintetben is át kellene gondolni, hogy a határnapok megfelelőképpen vannak-e ebben a törvényjavaslatban szabályozva.

Úgy gondolom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy én sem vitatom azt, hogy a jogszabályra szükség van. Én sem gondolom azt, hogy ez sokkal tovább húzható, mert hiszen tudott dolog, hogy az eredeti vállalásában a Magyar Köztársaság kormánya 2002. január 1-jéig vállalta, hogy ezt a szabályozást megteszi. Hogy ez miért nem történt meg az előző kormány időszakában, ezt természetesen most nem tudom, nem tudom, hogy erre mi a helyes válasz. Ugyanakkor tudom, hogy van vállalt kötelezettségünk, de mindezekre szerettem volna azért a figyelmet ráirányítani, és kérem, hogy a hátralévő időben ezeket a problémákat még beszéljük meg. És miután megnyugtató válaszokat kapunk ezekre a kérdésekre, nyugodt szívvel tudjuk elfogadni itt a parlamentben ezt a szabályozást.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 250 2004.04.05. 0:35  247-271

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság mai ülésén tárgyalta a törvényjavaslathoz beadott négy módosító indítványt. A bizottság többségének véleménye szerint ezek a módosító indítványok minden tekintetben kiküszöbölik azokat a hiányosságokat, amelyeket az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott, így a bizottság 15 igen szavazattal, 13 nem ellenében az Országgyűlésnek mind a módosító indítványokat, mind pedig a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 102 2004.04.06. 2:13  33-173

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ezt a vitát be kellene fejezni, hogy most elégségesek-e a források, vagy nem. Nyilvánvalóan az előző években, mióta ez az állami támogatási rendszer működik, gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy mindig sokkal jelentősebbek voltak az igények, mint amit a költségvetés vállalni tudott. Nyilván ebben az évben sincs ez alól kivétel.

Amit én szeretnék elmondani: örvendetes, hogy a hátrányos helyzetű térségekben, így Borsod megyében is jelentős beruházások valósulhatnak meg és folytatódhatnak két területen is. Az egyik a kultúra és a sport területe. Itt különösen két beruházást emelnék ki, a Miskolcon megvalósuló kulturális központ, illetve a sportcsarnok rekonstrukciója, amelyre bizony már igen ráfér egy felújítás, olyan állapotba került.

A másik terület a vízrendezés kérdésköre. Olyan nagy volumenű és nagy jelentőségű szennyvízberuházás kezdődhet el, mint Tállya és a Tállya környéki települések szennyvízberuházása, illetve két más területen, a vízrendezés kérdéskörében. Gondolom, képviselőtársaim is tisztában vannak azzal, hogy különösen a Tisza környezetében és a Tisza környékén, árvízveszélyes területeken van nagy jelentősége annak, hogy ilyen vízrendező beruházások megvalósulhatnak. Így különösen örülök annak, hogy Tiszakesziben elindulhat egy belterületi vízrendezési projekt, amelyet a település már évek óta kezdeményez, és a tervek gyakorlatilag elkészültek. Ez azt jelenti, hogy a településen rendezett felszíni vízelvezető rendszer épülhet ki. Ezzel gyakorlatilag a település teljes infrastrukturális ellátottsága megvalósul. Természetesen más területeken, így Cigánd környékén is elindulhat egy olyan beruházás, aminek a helyiek örülnek. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 225 2004.05.03. 3:14  222-240

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság az elmúlt héten megtartott ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot, és bár vita alakult ki annak szükségességéről, a bizottság többségi szavazattal, 15 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Nem szeretném megismételni mindazt, amit az államtitkár úr a törvényjavaslat szükségességéről korábban elmondott, illetve annak részleteiről, hiszen ezt az általános vitában még a későbbiekben megtehetjük, szeretnék néhány dolgot kiemelni, amely a bizottsági ülésen is felmerült.

A hitelintézeti törvényhez kapcsolódó módosítási javaslatok - mint ahogy azt az államtitkár úr is említette - döntően a betétbiztosításhoz, a fióktelepekhez, a könyvvizsgálói tevékenységhez, valamint a magyar nyelvű tájékoztatási kötelezettséghez kötődnek. Ez az utóbbi jelentősen kiemelésre került a bizottsági ülésen is, mint egy rendkívül fontos szempont a fogyasztók tájékoztatása érdekében.

Az Európai Unió egységes belső piacához történő csatlakozással összefüggésben kiemelt fontossággal bíró pénzügyi intézmények kötelesek magyar nyelven rendelkezésre bocsátani az általános szerződési feltételeket, a kamatokról, a díjtételekről szóló tájékoztatót és az üzletszabályzatot. A tőkepiaci törvényben sok esetben párhuzamos változások jelentkeznek, amelyek a hitelintézeti törvényben is módosításra kerülnek. A módosítások egyik fő elemét jelentik a Hpt., a Befektetővédelmi Alaphoz kapcsolódó szabályok kiegészítése, a magyar nyelvű tájékoztatásra vonatkozó pontosítások, kiegészítések.

A biztosítási törvény módosításának elsődleges indoka az, hogy az alkalmazásra való felkészüléskor több ellentmondás jelentkezett, amelyek korrigálásra, illetve pontosításra szorulnak.

 

(17.30)

Több rendelkezés érinti a fogalmak meghatározását, a biztosításkötők tevékenységének rögzítését, a rájuk vonatkozó nyilvántartás kialakítását és képzésük feltételeinek szabályozását.

Az egyéb módosuló törvények közül kiemelendő az MFB-ről szóló törvény, amelynek célja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vagyon megvásárlásakor szükséges hitelek refinanszírozásában is részt vehessen.

Egyetértettünk abban, hogy a törvényjavaslat több részletében is esetleg szükség lehet módosító indítványokra, ezek benyújtására sort kerítünk a későbbiekben, és - mint ahogy azt már a bevezetőmben is említettem - a bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot, és azt elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 48 2004.05.04. 3:34  41-77

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság elmúlt heti ülésén nem alakult ki késhegyre menő vita a beszámolóval kapcsolatban. Ellenzéki képviselőtársaim fogalmaztak meg kérdéseket és a kérdések kapcsán észrevételeket is a beszámolóval kapcsolatban. Úgy gondoltuk, hogy az elnök úr válaszai, illetve maga a beszámoló részletes választ adtak ezekre a felmerült problémákra. Ennek ellenére a bizottság kisebbsége nem tartotta általános vitára alkalmasnak a benyújtott beszámolót. Ezért úgy gondolom, hogy érdemes néhány szót mondanunk a többség álláspontjáról, amikor az általános vitára való alkalmasságról döntöttünk és azt támogattuk.

Az egyik legvitatottabb terület kétségtelenül a panaszbizottság működése. Ezzel kapcsolatban a korábbi időszak tapasztalata az volt, hogy itt nem volt egy kialakult egységes és következetes gyakorlat. Ebben az irányban jelentős elmozdulás történt, és ezt mi folytatandónak javasoljuk. A panaszbizottság működésében, úgy gondolom, akkor érhető el egy mindenki számára elfogadott működési gyakorlat, ha ez egy következetes és megalapozott döntési gyakorlat lesz. A finanszírozás kérdése örökös probléma, és más nem mondható el, úgy gondolom, ezzel kapcsolatban, a lehetőségekből lehet csak kiindulni, tehát ahhoz kell igazítani a gyakorlatot és a működést, amennyi forrás rendelkezésre áll. E tekintetben az ORTT sem térhet ki az elől a gyakorlat elől, amely a gazdaság más területén már az elmúlt évtizedekben működőképessé vált, tehát a hatékonyság növelése ezen a területen sem kerülhető el.

A kuratóriumi sorsolással kapcsolatban is megfogalmazódott kritika. Úgy gondoljuk, hogy ennek nincs alapja; ha a korábbi években is egy ilyen következetes és a törvény alapján álló gyakorlatot követett volna az ORTT, akkor sokkal kevesebb vita lett volna az elmúlt években is. Ajánljuk, hogy a későbbiekben is ezt a gyakorlatot folytassák. Úgy, ahogy a kulturális bizottság elnöke is már erre kitért, a problémák jelentős része a mi véleményünk szerint is a médiatörvény módosításával lenne elérhető, ehhez természetesen kell az ellenzék szavazata is, hiszen kétharmados szabályozásról van szó, így, ha az ellenzéki képviselőtársaim is ezen a véleményen vannak, akkor kérjük, hogy járuljanak hozzá ők is ahhoz, hogy egy új és szerkezetében megújult médiatörvény születhessen a közeljövőben.

Mindezek figyelembevételével is a bizottság többsége a beszámolót általános vitára ajánlja, illetve a határozati javaslatot elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 286 2004.05.17. 5:14  279-309

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném megismételni azokat az indokokat, amelyeket az államtitkár úr a törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatban elmondott, de mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban jelentősen megnőtt a kőolajtermékek, a kőolaj világpiaci ára. Természetesen lehetne elemzést készíteni ennek okairól, de erre most nincs idő és nincs szükség. Úgy gondolom, a kormánynak az a szándéka és az az intézkedése, amelyet itt kezdeményezett, mindenképpen abba az irányba hat, hogy ez az ár ne növekedjen korlátlanul.

Mindenesetre, tisztelt Tállai képviselő úr, ez a kormány nem hiszi magáról azt, hogy képes befolyásolni a kőolajtermékek árát, mert hiszen ez a világpiacon alakuló piaci ár. Ez a kormány nem hiszi magáról azt, mint az előző Orbán-kormány, amely azt gondolta, azt próbálta meg elhitetni a társadalommal, hogy a kőolajtermékek és a földgáz ára attól függ, hogy ő mennyit engedélyez e tekintetben.

Tudott dolog, a magyar kőolajtermékek ára a mediterrán térségben kialkudott ár, illetve a dollár árfolyamától függ. Tehát az, hogy jelenleg ezen a szinten van a kőolajár, és nem haladja meg a korábbi években tapasztalt szintet, többek között annak is köszönhető, hogy a dollár árfolyama 210 forint körüli szinten van. A mostani növekedést, a 250 forintos ár körüli szintet a kormány lélektani határnak tekinti, amelyet abból a szempontból is korlátnak tekint, hogy a gazdasági növekedés korlátja lehet.

Úgy gondolom, szükségszerű megvizsgálni, volt-e már hasonló helyzet az elmúlt időszakban, például az előző kormányzat idején. Szeretném emlékeztetni képviselőtársamat arra, bár akkor még nem volt pénzügyminisztériumi államtitkár, hogy 2000-ben 250 forint volt a benzin átlagára, és az előző kormány, az Orbán-kormány ekkor nyújtotta be azt, hogy 10 forint 50 fillérrel kívánták növelni a jövedéki adó mértékét. (Derültség, zaj az MSZP padsoraiban.) Ekkor kezdődtek a tárgyalások a forgalmazókkal, és abban állapodtak meg, hogy mindaddig, amíg az ár nem növekszik 250 forint fölé, vagy ha 250 forint fölé emelkedik, akkor nem emelkedik a jövedéki adó mértéke.

Tehát nem arról van szó, tisztelt képviselő úr, hogy az Orbán-kormány csökkentette volna a jövedéki adó mértékét, hanem nagy kegyesen (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Most figyelj!) rendkívül magas szinten nem emelte tovább. Ha a jelenlegi árszintre számoljuk át az akkori kőolajárakat, akkor 310 forint körüli árról kellene beszélni. (Font Sándor: Sosem következett be!) Tehát ha a Medgyessy-kormány ugyanúgy viselkedett volna, mint az Orbán-kormány, akkor 310 forintos szintig hozzá se kellett volna nyúlnia az üzemanyagok árához.

Ezzel szemben, úgy gondolom, a kormánynak ez a kezdeményezése mindenképpen abba az irányba mutat, hogy szeretné kordában tartani az üzemanyagok árát, még akkor is, amikor erre nincsenek korlátlan eszközei. Úgy gondolom, a kormányzatnak korlátlan eszköze van az adómértékek tekintetében, de itt is vannak bizonyos korlátok. Képviselőtársam elfeledkezik arról, hogy éppen az Orbán-kormány tárgyalt az európai csatlakozást követően arról, hogy hazánkban a minimum jövedékiadó-szint mekkora mértékű legyen. Ezt elfogadta, és e tekintetben az Orbán-kormány nem kért derogációt, tehát korlátja van annak, hogy milyen mértékig lehet a jövedéki adót csökkenteni.

A másik korlát a költségvetés bevételi oldala. Az ellenzéki képviselőknek, akik ezzel kapcsolatban ellentétes javaslatokat fogalmaztak meg, talán azt is meg kellett volna fogalmazniuk, hogy a költségvetés mely tételét kellene elhagyni. Például hasonló nagyságrendű forrásról van szó akkor, amikor a 13. havi nyugdíj bevezetéséről beszélünk. (Taps, derültség az MSZP padsoraiban.) Úgy gondolom, egy felelősen gondolkodó kormány nem dönthet ezen körülmények mérlegelése nélkül, ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, a javaslat elfogadása már néhány nap múlva is lehetővé tenné az üzemanyagárak csökkentését.

Arra kérem önöket az MSZP képviselőcsoportja nevében, hogy támogassák az előterjesztést, és fogadják el azt a két pontosító módosító javaslatot, amelyeket képviselőtársam benyújtott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 290 2004.05.17. 2:07  279-309

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, és ezt kihangsúlyoztam a hozzászólásomban, hogy ez a kormány felelősen gondolkozik; nem néz ostobának senkit, hanem megpróbál a saját lehetőségei és korlátai között egy olyan helyzetet teremteni, amely nem jelent külön terhet az autósok számára.

Önök az elmúlt időszakban, az elmúlt órában, de a bizottsági üléseken is fölvetettek olyan észrevételeket, javaslatokat, ami egyszerűen képtelenség. A bizottsági ülésen például elhangzott az, hogy föl kellene használni az ár csökkentésére a stratégiai készleteket. Ezt éppen Tállai képviselő úr vetette fel, aki az előző kormány pénzügyminisztériumi politikai államtitkára volt. Neki legalább azt tudnia kellene, hogy a stratégiai készleteket csak energetikai válsághelyzetben lehet felhasználni, ilyen esetben nem használhatók. Tehát úgy gondolom, hogy reálisan kellene ezeket a dolgokat megfontolni.

Igenis vissza kell utalni arra az időszakra, tisztelt képviselő úr, amikor 2000-ben hasonló szinten volt az üzemanyagok ára forintban, mint itt most, amiről beszélünk, és megfogalmazódtak itt a parlamentben a javaslatok a csökkentésre, arról volt hajlandó megállapodni az Orbán-kormány, hogy nem emeli 10 forinttal az üzemanyagok jövedéki adóját. Nem csökkentésről! Most ez a javaslat csökkentésről szól, tisztelt képviselő úr, egy sokkal alacsonyabb árszinten. Mert ha az akkori árakat az inflációval fölszorozzuk a jelenlegi viszonyokra, akkor ennek a kormánynak 300 forintos benzinárnál kellett volna a beavatkozást megtennie; azt, amiről önök beszélnek.

Ez a kormány felelősen gondolkodva már 250 forintnál csökkentést határozott el, és nem pedig szinten tartást.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van! - Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 164 2004.05.18. 2:18  163-173

KOVÁCS TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselőtársammal egy rövid terjedelmű, de meggyőződésem szerint jó néhány gazdasági társaság számára nagy jelentőségű törvényjavaslatot nyújtottunk be.

Mint az önök előtt is ismert, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 43. §-a szerint biztosítékot kell nyújtani a vámtartozások fedezésére az említett jogszabályban meghatározott módokon a vám és nem közösségi adók és díjak összegének erejéig. Ugyanekkor a korábban elfogadott, majd ebben az évben módosított, regisztrációs adóról szóló törvény regisztrációs adó megfizetését írja elő azok számára, akik gépkocsit, illetve lakókocsit hoznak be és helyeznek forgalomba Magyarország területén.

A vámkódex említett, jelenleg is érvényben lévő szabályozása szerint a regisztrációs adó megfizetését is fedező vámbiztosítékot kell nyújtani ezen gazdasági társaságoknak. Ez a szabályozás véleményünk szerint a vámraktározási tevékenységet végző gazdálkodók likviditását jelentősen terheli, és gazdaságilag indokolatlan mértékű terhet jelent számukra. Véleményünk szerint a regisztrációs adó megfizetését a törvényben szabályozott adóigazolási rendszer megfelelően biztosítja. Erre tekintettel indokoltnak látjuk mentesíteni az érintett gazdálkodói kört a vámbiztosíték regisztrációs adót fedező hányadának összege alól.

Ennek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítás elfogadását támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 172 2004.05.18. 1:23  163-173

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én mindenesetre szeretném megköszönni az ellenzéki képviselőtársaim által elmondott támogató szavakat.

Azzal egyébként vitatkoznék, hogy minden esetben arról van-e szó, hogy a törvénygyártás folyamatában óhatatlanul hibák keletkeznek. Én úgy gondolom, hogy az a folyamat, amelyen az elmúlt években vagy hónapokban Magyarország, illetve a magyar parlament átment - ezen a csatlakozási folyamaton, illetve a jogharmonizáció összes problémakörén, illetve a jogalkalmazás problémáin -, mindig fölvet majd újabb és újabb gondokat és problémákat, amelyeket az Országgyűlésben orvosolni kell. A jogalkotásra az a jellemző, hogy mindig egy jövőbeni állapotot modellez, azt próbál leképezni, és óhatatlanul előfordul, hogy olyan területek szabályozatlanok maradnak, amelyek esetleg előre nem voltak láthatóak.

Mindezek figyelembevételével is köszönöm a támogatásukat, és remélem, hogy az Országgyűlés rövidesen elfogadja a törvénymódosító kezdeményezésünket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 60 2004.05.19. 6:27  1-111

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! El tudom képzelni, hogy egy kívülálló vagy a televízió képernyője előtt ülő nézők hogyan követik ezt a mai vitát. Úgy gondolom, hogy elment a kedvük az egésztől. Mint ahogy ilyen értelemben az ilyenfajta vitának semmi értelme nincs, amikor az előző kormány pénzügyminisztériumi politikai államtitkára (Domokos László: Nem ti írtátok alá azt a kezdeményezést?) a tárgyilagosság minimumát sem teszi meg azzal, hogy a hozzászólásában az általa felvetett problémák mellett felsorolja azokat az eredményeket, amelyeket ez a kormány a célkitűzéseiben megfogalmazott és az elmúlt két évben valójában megvalósított.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha tárgyszerű vitát folytatnánk itt a parlamentben, akkor ezekről a kérdésekről vitatkoznánk tárgyszerűen, elmondanánk egyikről vagy másikról a véleményünket, nem pedig teljesen egyoldalúan, káromolva azokat az intézkedéseket, amiket megtett, mert tudjuk, hogy egy adórendszer nemcsak azokból az elemekből áll, amit a képviselő úr az előzőekben felsorolt, hanem kiegészül számos más intézkedéssel. Én ezekről szeretnék a következőkben néhány gondolatot elmondani.

Mit fogalmazott meg a Medgyessy-kormány, hogy milyen adórendszer elérését tűzi ki a ciklus végére? Egy olyan adórendszert szeretnénk, amely igazságosabb, egyszerűbb, tehát mindenki számára jobban áttekinthető, és összességében pedig kevesebb adó fizetésével jár. Úgy gondolom, hogy nem minden területen, de számos területen sikerült jelentős eredményeket elérni ezen a téren.

Melyek azok a kérdések, amelyek a gazdálkodás, a befektetések számára a legfontosabb intézkedések? Azt szokták mondani gazdálkodók, hogy számukra mindenféle adókedvezménytől többet jelent egy stabil és biztos árfolyam-politika. Sajnos, e tekintetben nem tudunk sok jót mondani az elmúlt időszakról. Erről nem a kormányzat tehet leginkább, hiszen az árfolyam alakításában nem a kormányzatnak van elsősorban szerepe. Tehát jó lenne, ha ezen a területen másfajta gondolkodást és gyakorlatot alakítana ki a Nemzeti Bank.

De mindezek mellett rendkívül fontosak azok a támogatások, amelyek a befektetéseket ösztönzik, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. E tekintetben jelentős előrelépések történtek, hiszen ha a befektetési adókedvezményeket számba vesszük, akkor különösen a hátrányos helyzetű térségekben már egymilliárd forintos befektetés után is befektetési adókedvezmény jár (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), függetlenül a befektetett összeg nagyságától. (Domokos László: Rendkívül tipikus befektetés! - Göndör István: 300 főtől meg már nincsen korlát!) Ha 300 főt foglalkoztat, szintén jár a kedvezmény. Amennyiben még azt is hozzátesszük, hogy a kedvezmények öt év helyett tíz évig vehetők igénybe, úgy gondolom, hogy ezek jelentős eredmények, és már középvállalkozások számára is elérhető kedvezményekről van szó.

Beszéltünk az iparűzési adóról mint egy olyan tételről, ami jelentős terhet jelent a gazdasági társaságoknak, ugyanakkor tudjuk, hogy az önkormányzatok működése szempontjából meghatározó jelentősége van. Az, amit választott ez a kormány, hogy könnyebbséget adjon a gazdasági társaságoknak, hogy az iparűzési adó 25 százaléka leírható a társasági nyereségadóból, és jövőre száz százalékkal kívánjuk emelni, hogy levegőhöz jussanak a vállalkozások, gondolom, ez is olyan lépés, ami fontos a számukra.

Új kedvezményeket vezettünk be a foglalkoztatás tekintetében is, különösen az 50 év feletti alkalmazottak esetében vagy a gyesről visszatérők esetében. Ha ilyen munkavállalókat alkalmaznak a vállalkozások, akkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ha már itt tartunk, az egészségügyi hozzájárulás kérdésénél: többször elhangzott a mai napon is, hogy két év alatt nullára kívánjuk csökkenteni ennek a mértékét.

Jelentős források állnak rendelkezésnek európai uniós alapokból is, de költségvetési előirányzatokból is befektetésösztönzésre, beruházásösztönzésre. Technológiai felzárkóztatási programra 150 milliárd forint áll rendelkezésre. De joggal kérhetik számon a képviselők azt is, hogy magyar gazdasági társaságok külföldi befektetéseit hogyan próbálja elősegíteni ez a kormányzat. Ezért történt meg a Corvinus Rt. alaptőke-emelése és források biztosítása.

Nincs idő itt most minden egyes tételét felsorolni azoknak az intézkedéseknek, amit ez a kormányzat tett. (Domokos László: Ötven perc!) Egy dolog azért szeretnék elmondani, tisztelt képviselőtársaim: ha mindaz, amit az ellenzéki képviselők ma megfogalmaztak, igaz volna, akkor ma a magyar gazdaság a csőd állapotában lenne. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Ezzel szemben jelentős gazdasági növekedés kezdődött el, az export és a fejlesztések mind-mind növekedtek. Ezek nem azt az állapotot tükrözik, mint amit önök itt a felszólalásaikban megpróbáltak bemutatni.

Úgy gondolom, hogy sokkal inkább szükség lenne egy tárgyilagos és tényszerű vitára, hogy azokat a problémákat, amelyeket ez a kormányzat meg kíván oldani, az önök közreműködésével is mindannyiunk, a magyar társadalom boldogulására megoldhatók legyenek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 253 2004.05.24. 4:27  252-293

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a 2004. évi költségvetés elfogadásával, illetve azon belül a 62. § (2) bekezdésében elfogadott a közszolgálati média-részvénytársaságok struktúraátalakítására egy célelőirányzatot 10 milliárd forintos nagyságrendben.

Ennek az összegnek, ennek a céltámogatásnak a biztosításáról, a felhasználás és a folyósítás feltételeiről a költségvetési bizottság előterjesztésére az Országgyűlés hivatott dönteni.

A bizottság az előterjesztés előkészítésére, illetve a költségvetési bizottság médiakuratóriumok gazdálkodását ellenőrző albizottságával együtt előkészítette a javaslatot, megvitatta és azt általános vitára alkalmasnak tartotta. Ezen ülések keretében a bizottság, illetve az albizottságok meghallgatták a kuratóriumi elnökség jelen lévő képviselőit, akik beszámoltak a korábbi országgyűlési határozatok végrehajtásáról, illetve kifejtették véleményüket a javaslattal kapcsolatban.

Sok kritika érte a korábbiakban és a napokban is a közmédia-kuratóriumok gazdálkodását. A korábbi országgyűlési döntések, illetve ez az országgyűlési határozat is azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodás mindenki számára, a parlament számára is áttekinthető legyen. Szeretném elmondani, hogy a bizottság a 10 milliárd forintos keret egy részének felosztására, 6,8 milliárd forint felosztására tesz most javaslatot. Ennek az oka az, hogy a bizottság továbbra is figyelemmel kívánja kísérni a korábbi országgyűlési határozatok végrehajtását, illetve ennek a határozati javaslatnak a végrehajtását is.

Szeretnék kitérni néhány olyan gondolatra, amely a bizottsági ülések során az egyes képviselőcsoportok részéről megfogalmazódott.

Ellenzéki képviselőtársaink azt a véleményt fogalmazták meg, hogy az előterjesztés nem felel meg a médiatörvény előírásainak. Úgy gondoljuk, a médiatörvény azon előírása, amely az alapok felhasználására vonatkozik, az nem vonatkozik ezen célelőirányzat felosztására, ezért a törvényjavaslatot minden tekintetben törvényesnek tekintjük.

Megfogalmazódott az az észrevétel is, hogy ez a forrás nem biztosítja a média-részvénytársaságok megnyugtató működését az év hátralévő részében. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy az országgyűlési határozati javaslatban szereplő összegek bizonyos célok felhasználására vehetők igénybe, tehát az Országgyűlésnek, illetve a költségvetési bizottságnak, de a kulturális és sajtóbizottságnak is a későbbiekben az lesz a feladata, hogy ezen feladatok végrehajtását ellenőrizze.

Ugyanakkor megfogalmazódott az a kritikai észrevétel is, hogy ezen összegekből ezen közmédiumok működtetése nem biztosítható. Szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy sem a médiatörvény, sem más jogszabály nem ad felvilágosítást arra, hogy mennyi az a minimumösszeg, amelyből azokat a közfeladatokat a közmédiumoknak el kell látni, és azok így biztosíthatóak. Minden egyéb más javaslat, amelyet képviselőtársaim megfogalmaztak, olyan mértékben megalapozottak, mint amilyen megalapozott a bizottság javaslata; mi ezt egyébként annak tartjuk.

Mindezek figyelembevételével ajánlom az Országgyűlésnek, hogy az országgyűlési határozati javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 293 2004.05.24. 2:06  252-293

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket egy percben tájékoztatni arról, hogy az elmúlt bizottsági üléseken ez az öt ellenzéki képviselő, akit önök itt most hallhattak, ez az öt képviselő több mint tíz órán keresztül sorolta azokat a semmitmondó érveket, amelyeket itt a plenáris ülésen is megfogalmaztak. Számon kérték, tőlünk kérték számon a törvényességet.

Ez az előterjesztés a parlament többségi döntésén alapul, teljesen törvényes, és megfelel mind a költségvetési törvény, mind a médiatörvény előírásainak. Tehát semmiféle fenntartásunk nem lehet azzal kapcsolatban, hogy ez a javaslat ne felelne meg a törvényi kötelezettségnek, szemben azzal a gyakorlattal, amit önök folytattak az elmúlt négy évben, tisztelt képviselő úr, amikor a médiatörvényt is megkerülve egyes minisztériumok költségvetésein keresztül teljesen ellenőrizetlen módon finanszírozták a médiát.

Az, hogy az elosztás igazságos-e vagy nem, úgy gondolom, képviselő úr, mindenki az egyik megoldás és a másik megoldás mellett is érvek sokaságát tudja felsorolni. Én azzal az érvvel értek egyet, amit itt képviselőtársaink is megfogalmaztak, hogy sajnos nem sikerült azt a médiatörvényt az elmúlt években megfelelőképpen módosítani, amelyre önök az elmúlt négy évben kísérletet sem tettek. Ez a kormány már megpróbálta ezt is, és a törvényes működés talajára helyezni a közmédiumokat.

Azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy támogassák ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mert ez minden törvényes követelménynek megfelel. Bízom abban, hogy sikerül a médiatörvényt oly módon módosítani, hogy a későbbiekben ilyen vádak ne fogalmazódhassanak meg itt a parlament üléstermében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 122 2004.05.26. 2:07  113-174

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Figyelembe veszem az ön ajánlását, ugyanakkor egy mondatot arról, amit Halász képviselő úr mondott, mondanom kell, mert azok, akik figyelemmel kísérik a vitát, nem tudhatják, hogy a költségvetési bizottságban, annak média albizottságában, a kulturális bizottságban Halász képviselő úr, illetve néhány más képviselőtársa több mint tíz órán keresztül mondhatta a magáét, és érdemi észrevétel ezeken a bizottsági üléseken azokkal a módosító indítványokkal kapcsolatban sem hangzott el, amit egyébként a képviselő úr, illetve képviselőtársai benyújtottak.

Tehát amikor a képviselő úr számon kéri azokat a vizsgálati módszereket, illetve vizsgálatokat, amelyek azt támasztják alá, hogy ezt a forrást mire kell a közmédiumok részvénytársaságainak fordítani, akkor elfeledkezik arról, ami az előterjesztésben pontosan benne van, hogy milyen célokra használhatják fel a közmédia részvénytársaságok ezeket a forrásokat. Ez nem költségvetési finanszírozás, ez nem az alapból történő juttatás, amelyet a médiatörvény előírásai szerint kell felosztani, hanem ez céltámogatás, amire vonatkozóan a médiatörvény nem tartalmaz előírásokat, hogy hogyan és milyen módon kell felhasználni.

A bizottság abból a megfontolásból, meghallgatva a közmédiumok kuratóriumainak jelen lévő képviselőit, arra a megállapításra jutott, hogy ezekből a forrásokból azok a célok, amelyek a határozati javaslatban megfogalmazódnak, megvalósíthatóak, és többre, ezekre a célokra egyelőre nincs szükség, mert a bizottság a továbbiakban is figyelemmel kívánja kísérni az átalakítás folyamatát, amiről önök az előző négy évben elfeledkeztek, és elfeledkeznek arról, hogyan működtek ezek a közmédiumok az elmúlt négy évben.

Köszönöm szépen.

(14.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 170 2004.05.26. 4:58  113-174

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretném összefoglalni a vitát, azt a vitát, ami több mint 16 órán keresztül tartott itt a parlamentben, egyrészt a bizottságokban, másrészt a plenáris ülés keretében, és szeretném a hallgatóinkat tájékoztatni arról, hogy ebben a 16 órában túlnyomórészt ugyanaz a két ellenzéki képviselőtársunk beszélt és mondta el nyolcszor, tízszer, tizenötször ugyanazokat az érveket, amelyeket itt önök ebben a vitában is hallhattak.

 

(15.10)

Sajnálatos módon nem arról beszéltek ezek a képviselő urak, amiről a határozati javaslat szól, a közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakítása szükségességéről. (Halász János: Oktassál ki, Tibor, nyugodtan!) Különösen sajnálatosnak tartom ezt abból a szempontból is, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt kormányzat időszaka alatt, amikor a képviselő urak kormánypárti képviselőkként elérhették volna, hogy most, a mai napon ne kelljen már a struktúraátalakításról ezen média részvénytársaságok esetén beszélni, akkor talán kevesebb időt fordíthattunk volna ezen problémák megvitatására.

A költségvetési bizottság célja az volt, hogy azon feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat, amelyeket a határozati javaslatban megfogalmazott, biztosítsa a közmédiumok számára. Én úgy gondolom, és ezt alátámasztották a kuratóriumi elnökségi tagok, akik a bizottsági ülésen részt vettek, és kifejtették a véleményüket... Elmondták azt, hogy első lépésként annak az átalakítási folyamatnak, amely az elmúlt időszakban igenis elkezdődött mindhárom részvénytársaságnál - és ennek a szükségességét önök sem kérdőjelezték meg sem a mai vitában, sem a bizottsági vitákban -, a végrehajtására szükség van, és ehhez forrásokra van szükség.

Soha egyetlenegy kormánypárti képviselő szájából nem hangzott az el, hogy nincs szükség arra, hogy ezek a részvénytársaságok mind technikailag, mind szervezetileg, mind egyéb más szempontból korszerűsödjenek, a mai kor követelményeinek megfelelően működhessenek, és a versenytársai legyenek azoknak a médiumoknak, amelyek piaci alapon működnek. Nyilvánvalóan egy ilyen versenypiacon kell ezen részvénytársaságoknak is megfelelniük. Ehhez a feltételeket a tulajdonosnak, úgy gondolom, biztosítania kell.

Miért nem támogatott a benyújtó bizottság többsége egyetlenegy módosító indítványt sem? Azért, tisztelt képviselő úr, mert a 4., illetve a 6. módosító indítvány kapcsán, amelyekben önök az MTI finanszírozására is javaslatot tesznek, elhangzott az elnök úr szájából, hogy a jelenlegi szabályok szerint a költségvetés ezen forrásából ez nem teljesíthető. Tehát ezek a módosító indítványok nem házszabályszerűek, ezért nem támogathatóak a kormánypárti többség részéről.

Többször is elhangzott a vitákban, hogy a normatív finanszírozás szükségessége nemcsak most, hanem már évekkel ezelőtt is megfogalmazódott. Ugyanakkor egyetlenegy javaslat sem hangzott el ebben a 15 órás vitában arra nézve, hogyan lehetne ezt a normatív finanszírozást megvalósítani, melyek a normativitás azon alapvető jegyei, amelyeket alkalmazni lehetne mindhárom társaságra, és a későbbiekben elkerülhetőek lennének azok a viták, amelyek most is lezajlottak.

Ugyanakkor nem hallottunk ígéretet az ellenzéki képviselő urak szájából arra nézve sem, hogy partnerek lennének egy új médiatörvény megfogalmazásában és elfogadásában, amellyel ezen társaságok működését (Halász János: Én mondtam az általános vitában, ötször.) rendbe lehetne tenni.

Összességében, úgy gondolom, hogy a bizottság javaslata támogatható. Az év második felében a parlament illetékes bizottságai erre a témára - mind a kulturális bizottság, mind a költségvetési bizottság és annak média albizottsága - vissza fognak térni. És arra a keretösszegre, amire jelenleg még nem tett javaslatot a bizottság, az év második felében, az elvégzett feladatok függvényében, nyilvánvalóan javaslatot fog tenni.

Kérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy a javaslatot a szavazás során támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 206 2004.08.27. 2:36  199-219

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként szeretném a képviselő urat kijavítani, ugyanis ő az előzőekben a bizottság többségi véleményét fogalmazta meg, és a bizottság többsége, szűk többséggel ugyan, de támogatta a javaslatot.

Én viszont szeretném megfogalmazni azokat az aggályokat, amelyeket a törvényjavaslattal kapcsolatban a bizottságban megfogalmaztunk. Egyrészt a törvényjavaslat házszabályszerűsége merült föl, ugyanis gondolják meg, képviselőtársaim, hogy ugyanezen képviselők néhány hónappal ezelőtt egy ugyanilyen tárgyú törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek. Ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája lezárult itt, a parlamentben, tehát két azonos tárgyú törvényjavaslatot kellene most egy időben tárgyalni az Országgyűlésnek, és a Házszabály úgy fogalmaz ilyen esetben, hogy az előbb benyújtott javaslatnak van elsőbbsége.

Másrészt, amit Lasztovicza képviselő úr elmondott, hogy milyen problémákat vet föl a törvényjavaslat, ezt nem vitatta senki sem, ugyanakkor az eredeti törvényjavaslat benyújtására nem került volna sor, ha a kereskedelemben, a vendéglátásban nem kerülne folyamatosan forgalomba hamisított vagy adózatlan termék. Pontosan ezen anomália megszüntetésére született az a jogszabály, amivel kapcsolatban most ezek az aggályok merültek fel.

Miért jelent problémát az ilyen termékek forgalomba kerülése? Egyrészt természetesen versenyhátrányba kerülnek azok a gazdasági társaságok, amelyek tisztességesen dolgoznak, tisztességesen fizetnek adót, azokkal szemben, akik ezt nem teszik. Másodsorban olyan ellenőrizetlen termékek kerülnek forgalomba, amelyek az egészségre ártalmasak lehetnek, és veszélyeztetik a fogyasztók egészségét. Harmadrészt pedig természetes dolog, a közteherviselés szempontjából sem elfogadható, hogy vannak olyanok, akik az adóelkerülés útját választják, és a költségvetésnek ezáltal jelentős bevételkiesést okoznak.

(15.10)

A korábbi javaslatokban a képviselő urak által megfogalmazódott az, hogy ez a megoldás, amit a törvényjavaslatban benyújtottak, nem ad megoldást erre a problémahalmazra, ezért a korábbi javaslatban javaslatot tettek arra, hogy ez év végéig a kormány dolgozzon ki egy olyan javaslatot, amely valamiféle megoldást jelent a felsorolt problémákra.

Mivel ez a javaslat ilyet nem tartalmaz, ezért a bizottság kisebbsége nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 238 2004.09.13. 2:18  237-245

KOVÁCS TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék beszélni erről a törvényjavaslatról.

Az elmúlt évben a parlament elfogadta a jövedéki adóról szóló jogszabályt. Ennek alkalmazása során - különösen május 1-jét, a csatlakozásunkat követően - kiderült, hogy néhány apró ponton módosítani szükséges a jogszabályt, azért, hogy az alkalmazóknak ez ne jelentsen külön nehézséget.

Tudott dolog, hogy az Európai Unió tagállamaiba adófelfüggesztéssel lehet a különböző alkoholtermékeket szállítani, és ennek visszaigénylése csak akkor történhet meg, ha az átvétel visszaigazolása megtörtént. Ennek következtében az alkoholos termékeket exportáló gazdasági társaságoknak milliárdos jövedékiadó-biztosítékot kell letenniük. Ez rendkívül megnehezíti a társaságok gazdálkodását. Miután más tagállamokban lehetőség van ennek a csökkentésére, illetve a dohánytermékek esetében is maximálva van a jövedéki biztosíték mértéke, ezért javaslatot tettünk arra, hogy ez az alkoholos termékek esetében is 600 millió forint legyen.

A révhajózás, illetve a repülési üzemanyag-vásárlás esetében problémát okozhat az, hogy a jövedéki adó visszaigénylése csak akkor lehetséges, ha az importálótól vagy adóraktárból történt a beszerzés. Nehezen tudják a felhasználók az üzemanyagot beszerezni, tehát célszerű ezen is változtatni.

A csatlakozást követően a magáncélú repüléshez felhasznált üzemanyagra is lehet adó-visszaigénylést érvényesíteni. Ezek alól kivétel az akkreditált felsőfokú képzésben lefolytatott repülőgép-vezetői képzésre fordított üzemanyag jövedéki adója, tehát célszerű ezen is változtatni, mert a szakemberhiány ezt mindenképpen indokolttá teszi.

Tehát ezek voltak azok az indokok, amelyek alapján képviselőtársammal benyújtottuk a javaslatot, és kérem az Országgyûlést, támogassa a törvényjavaslat elfogadását., Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 26 2004.09.21. 12:34  17-149

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs könnyű helyzetben a képviselő, ha egy szakmapolitikai kérdésről közérthetően kell beszélnie, hogy öt percen belül ne álljon fel mindenki a hallgatóság közül, otthagyva a vitát.

Néhány kérdésben szeretnék előzetesen állást foglalni. Az egyik ilyen kérdés az, amire elnök úr is utalt a beszámolójában, hogy támadások érték a Magyar Nemzeti Bankot az elmúlt években. Tisztelt Elnök Úr! Nekem az a véleményem, hogy parlamenti képviselőknek, gazdasági szakembereknek joguk van véleményt mondani a jegybank politikájáról, s ez még nem jelenti azt, hogy támadást intéztek volna a jegybank függetlensége ellen.

A másik ilyen kérdés az, hogy szeretnék néhány ügyben párhuzamot vonni az amerikai gazdasági folyamatok, a dollár árfolyama és a magyar gazdaság kérdései között, bár e tekintetben is rendreutasítást kaptam a gazdasági bizottság ülésén, mondván, hogy merek ilyen párhuzamokat vonni, amikor két különböző ügyről van szó.

Az elmúlt napokban - mint ahogy képviselőtársaim is utaltak már rá - a gazdasági bizottságban és a költségvetési bizottságban is hosszú vita folyt ezekről a kérdésekről. Négy dolog körül alakult ki alapvetően véleménykülönbség a jegybank vezetőjének álláspontja, illetve a képviselők között. Ezek: az államháztartási és költségvetési hiány, az árfolyam-politika, a kamatpolitika, valamint a Nemzeti Bank vezetőinek lépései és azok hatásai az elmúlt időszakban. Járai jegybankelnök úr többször is és hangsúlyosan hangsúlyozta, hogy minden bajok forrása az államháztartási hiány jelentős növekedése. Ezt mi a magunk részéről nem kívánjuk cáfolni, mert ez jelentős probléma, és minden tekintetben meg kell tenni minden lépést annak érdekében, hogy a hiány csökkenthető legyen. Ugyanakkor véleményünk szerint vizsgálni kell a hiány kialakulásának okait, valamint meg kell vizsgálni azt is, hogy mindenki megtette-e a magáét a tekintetben, hogy a hiány ne úgy alakuljon, ahogyan alakult.

(10.30)

Úgy gondolom, egyetértés van abban, bár az ellenzéki képviselők részéről valószínűleg ezt vitatni fogják, de az előző kormány gazdaságpolitikai hibáinak korrekciója nem hajtható végre egyik pillanatról a másikra, a hiány növekedése, illetve a gazdasági növekedés lassulása az előző kormány intézkedései kapcsán indult be. A jegybankelnök úr sem vitatta, hogy az elmúlt egy-másfél évben egy stabil és lassú növekedési pályára állt a magyar gazdaság, immár 4 százalék körüli a növekedés, az export jelentős mértékben nőtt. Tehát elindult egy jelentős változási folyamat.

Kétségtelen dolog az, hogy az új kormány sem mérte fel a ciklus elején a lehetőségeit, és nagyobb gazdasági növekedést jósolt, ehhez tartozóan a kiadásokat is ennek megfelelően alakította. Ugyanakkor el kell mondani azt, hogy azokat a kiadásokat, amelyek a hiány növekedéséhez vezettek, senki sem kérdőjelezte meg. Mert hiszen sem a 13-14. havi nyugdíj bevezetését, sem a közalkalmazotti béremeléseket, sem az autópálya-építéseket nem kérdőjelezte meg senki. Ugyanakkor megkérdőjelezhető az, hogy mindenki megtett-e mindent annak érdekében, hogy az egyéb gazdasági problémák miatt bekövetkezett hiánynövekedés negatív következményeit hogyan lehetne kompenzálni.

Nem beszélt elnök úr arról, hogy a világgazdaságban vannak egyéb más folyamatok is, amelyek jelentősen hatnak a magyar gazdaságra. Ilyennek tekinthető az olaj árának soha nem tapasztalt növekedése az elmúlt években, ami szintén hatással van a hiány növekedésére. És mi ennek tekintjük a Nemzeti Bank kamatpolitikáját, ami jelentős kamatkiadásokhoz vezetett. És itt áttérek a kamatpolitika kérdéskörére. Úgy gondolom, hogy azt az állítást, amit elnök úr itt a mai napon is kifejtett, hogy a hiány csak ilyen magas kamatok mellett finanszírozható, a világon semmi nem támasztja alá. A környező országok államháztartási hiánya, az ott tapasztalt inflációs mértékek, illetve a jegybanki alapkamatok semmilyen tekintetben nem támasztják alá azt az érvelést, hogy ez a hiány csak ilyen kamatszintek mellett finanszírozható.

Ugyanezt támasztja alá, hogy óriási különbség van a devizában felvett hitelek, illetve a forintban felvett hitelek kamatai között. Ez arra ösztönzi a magyar gazdaság szereplőit, de a magánszemélyeket is, hogy egyre nagyobb kockázatot, árfolyamkockázatot vállalva tömegesen devizában vegyék fel a hiteleket. Itt a parlament nyilvánossága előtt, úgy gondolom, el kell mondanunk azt, hogy ezért a felelősséget kinek kell vállalnia; mert erre ösztönzi az a kamatpolitika a magyar befektetőket, a magyar vállalkozókat, a magyar magánembereket, hogy a nagy kockázatú devizában vegyék fel hiteleiket. Mit is jelent még ez a nagy kamat? Azt jelenti, hogy a magyar adófizetők pénzéből az indokolatlannál többet tesznek zsebre a külföldi befektetők. Akkor föl kell tenni a kérdést, hogy ki is támogatja a bankárokat.

Elnök úr bizottsági ülésen fölvetette azt is, hogy mára már a vállalati szektor is megtakarítóvá vált. Igen, természetesen ez történik, ilyen kamatok mellett ugyanis a vállalatok nem tudják kitermelni azt a jövedelemszintet, amelyet az egyszerű bankbetétek biztosítanak, így nyilvánvaló és természetes az a magatartásuk, amit e tekintetben gyakorolnak. Egyébként a bizottsági ülésen a kamatpolitika kérdéskörében, úgy gondolom, elnök úr számos kérdésben saját magával is ellentmondásba került, itt most nem akarom tételesen a példákat felsorolni.

Az árfolyam-politikáról: nem vitatható az a megállapítása a jegybanknak, hogy az erős forint érték a gazdaságban. De vitatható az, hogy egy túlértékelt forint valóban érték-e a gazdaságban, vagy pedig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb gátjává válik. Itt szeretnék egy példát elmondani, amit a gazdasági bizottság ülésén is elmondtam, hogy a választókörzetemben könnyűipari társaságok működnek, amelyek az elmúlt időszakban bizony rendkívüli módon megszenvedték az erős forint negatív hatásait. Nem mondom azt, hogy az egyedüli oka az volt, hogy ezek a társaságok megszüntették a tevékenységüket, itt cipőipari tevékenységről, ruházati tevékenységről beszélek, de ez is hozzájárult mindenképpen: egyrészt az olcsó import, illetve a túlértékelt forint mindenképpen hozzájárult a versenyképességük csökkentéséhez.

Itt szeretnék kitérni egy amerikai példára. Elnök úr többször kifejtette azt, hogy az erős forint bizony rendkívüli érték és a gazdasági növekedés egyik feltétele. Egy amerikai közgazdász, ismerve a dollár árfolyamának alakulását az elmúlt néhány évben, még azt a véleményt is megfogalmazta, hogy további 20 százalék gyengülés szükséges ahhoz a dollár árfolyamában, hogy az Egyesült Államokban az államháztartási hiány növekedése megállítható legyen. Talán valamiféle párhuzam a forint árfolyama, illetve a dollár árfolyama között mégis csak van.

Befejezésül, mert hiszen még nagyon sok mindenről lehetne beszélni, egy érdekes és szemléletes példát szeretnék elmondani. Teljesen véletlen az egybeesés, de ugyanazon a napon, amikor a jegybankelnök urat a költségvetési bizottságban meghallgattuk, az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő bank elnökének kongresszusi meghallgatása is megtörtént. Itt, ugyanúgy, mint a korábbi években, a jegybankelnök úr rendkívül visszafogottan nyilatkozott a gazdaságról. Óva intette a kongresszus tagjait attól, hogy a hiány növekedése érdekében ne tegyenek meg mindent, pontosabban arra ösztönözte őket, hogy a következő öt évben, óvatos lépésekkel ugyan, de érjék el azt, hogy a költségvetési hiány, ami hatalmas méretűre nőtt az elmúlt időszakban, csökkenjen.

Tehát rendkívül óvatosan és visszafogottan nyilatkozott, szemben Járai úrral, aki feltűnést keltve hangzatos nyilatkozatokat tett egy olyan helyzetben, amikor pontosan az ellenkezőjére lett volna szükség. Meg is lett az eredménye. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag visszhang nélkül haladt ez a meghallgatás, Magyarországon viszont ismét fölkorbácsolódtak az indulatok, és ismét olyan változások következtek be, amelyek nem szolgálták a magyar gazdaság érdekeit.

Még egy dologról szeretnék ezzel kapcsolatban beszélni. Az elmúlt időszakban és az elmúlt két évben az MNB vezetésének lépéseiről, ha visszafogottan értékelünk is, akkor is azt mondhatjuk el, hogy ezek a lépések aszimmetrikusak és inkonzisztensek voltak. Ha egy picit durvábban fogalmaznánk, akkor olyan látszat keletkezett, mintha az MNB vezetése időnként valamiféle politikai megrendeléseket teljesített volna. Mondanék erre néhány példát. Az egyik ilyen példa a két választási forduló közötti indokolatlan kamatemelés, amit akkor semmivel sem lehetett volna indokolni. Vagy az ez év augusztusában bekövetkezett félszázalékos kamatvágás; erre a szakértők azt mondták, hogy nem lehetett tudni, hogy ezt a lépést pontosan miért ebben az időpontban hajtotta végre a jegybank, merthogy meg lehetett volna tenni talán májusban is. Igaz, hogy májusban voltak parlamenti választások Magyarországon, és talán nem lett volna szerencsés, ha túlzottan bizalmat keltünk a jelenlegi kormányzatban. De még néhány ilyen példát azért lehetne sorolni.

Természetesen nem gondoljuk azt, hogy a Nemzeti Bank vezetésének kötelezettsége, hogy kedvezzen a hamarosan megalakuló kormányzatnak - nem ez a feladata. Az viszont feladata, hogy minden lépésével és minden döntésével szolgálja a magyar gazdaság, a magyar társadalom érdekeit, és fenntartásaink vannak a tekintetben, hogy az MNB lépései az elmúlt időszakban nem ezt a szolgálták.

(Dr. Járai Zsigmondhoz:)

Ha nem haragszik, a végére szeretnék egy megjegyzést tenni: talán mégsem kellett volna megfogadni Orbán Viktor miniszterelnök úrnak azon tanácsát, hogy sutba lehet vágni a közgazdasági tankönyveket, mert azok Magyarországra nem érvényesek, mert az elmúlt időszak eseményei mégiscsak igazolták azt, hogy a világpolitika, a világgazdaság eseményei érvényesek Magyarországon is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 42 2004.09.21. 2:12  17-149

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Veres János államtitkár úr részben elmondta, amit én is mondani szerettem volna, egyrészt azt, hogy véleményem szerint a parlamenti képviselőknek itt, a parlament nyilvánossága előtt joguk és kötelezettségük elmondani a véleményüket, azt is, ha egyetértenek, azt is, ha más véleményük van a jegybank monetáris politikájával kapcsolatban. Vagy megkérdőjelezhető-e azon szakértők véleménye, akik kifejtették álláspontjukat az elmúlt hetekben, napokban ugyanezekről a kérdésekről? Ezen szakértők, akik megnyilvánultak, túlnyomó többségükben nem értettek egyet az MNB vezetőinek álláspontjával ezekben a kérdésekben, jelentős kritikákat fogalmaztak meg. Ha valaki éles szemmel figyelte a gazdasági sajtó híranyagait, bizony ezek a kritikák részben egybecsengtek azokkal a kritikákkal, amelyeket itt a parlamenti képviselők is elmondtak.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, amit a hozzászólásomban már nem mondtam el. A Magyar Nemzeti Bank elnöke többször kifejtette azt az álláspontját, hogy bármiféle kapcsolat lenne az árfolyam alakulása és a büdzsé hiánya, illetve az államháztartás hiánya között. Márpedig minden szakértő véleménye szerint létezik ilyen kapcsolat, és általában a világban ez így van. Úgy látszik, Magyarország ez alól kivétel, mert erős forinttal, elképesztően magas kamattal és olyan kommunikációs technikákkal, amiket a jegybankelnök úr alkalmazott, próbálunk meg küzdeni az államháztartási hiány leküzdéséért. Nem fog sikerülni, én mondom!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 118 2004.09.21. 2:01  17-149

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék utalni arra, amit Varga Mihály képviselő úr már többször kifejtett, visszatérve arra a gondolatra, amit a vezérszónoki hozzászólásomban már elmondtam, hogy mit üzen a bankelnök a megnyilatkozásaival, a közszerepléseivel a piacnak. Többször kifejtettük azt az álláspontunkat és véleményünket, hogy a legutóbbi időkben a Nemzeti Bank elnökének a közszereplései nem szolgálták a piac, a befektetők megnyugtatását, nem szolgálták azt, hogy azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormányzat tett az államháztartási hiány visszaszorítása érdekében, értékeli a jegybank elnöke.

Tisztelt Képviselő Úr! Mit tenne ön, ha befektető lenne, akkor, ha a jegybank elnöke is azt üzeni a piacnak, hogy csak ilyen kamatok mellett finanszírozható az államháztartási hiány? Akkor ön mint befektető, hajlandó lenne-e alacsonyabb kamatszint mellett hiteleket nyújtani az államnak? Úgy gondolom, hogy nem. Ez olyan dolog, mint amikor az ember el akar adni egy autót, és azt mondja, hogy 1 millió forintot akar kapni az autójáért, akkor talál-e olyan bolondot, aki 1 millió 100 ezer forintot hajlandó adni érte.

Tehát mindaddig, amíg a jegybank elnöke azt sugallja a piacoknak, hogy csak ilyen kamatok mellett finanszírozható az államháztartási hiány, addig természetszerűen arra fognak hivatkozni, hogy ilyen kamatokat kérnek a nyújtott hitelekért. Abban a pillanatban, amint a jegybank elnöke megváltoztatja ezt az álláspontját, a hitelezők alacsonyabb kamatszinten is hajlandók lesznek finanszírozni ezeket a hiteleket. Úgy gondolom, a dolog ilyen egyszerű.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 128 2004.09.21. 1:27  17-149

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azért jó lenne, ha ön is elismerné azt, hogy az elmúlt időszak nem az államháztartási hiány növekedésének, hanem annak jelentős ütemű csökkenésének az időszaka. Hiszen indultunk a 2002-es 9,2 százalékról, és most legrosszabb esetben is 5 százaléknál tartunk.

Azzal is egyetértünk, tisztelt képviselő úr, hogy mindenki seperjen a saját háza táján. Mi itt a mai napon több órán keresztül, államtitkár úr is több esetben, soroltuk azokat a konkrét lépéseket, amelyeket ez a kormányzat megtett annak érdekében, hogy az az államháztartási hiány, amely kialakult, csökkenjen. És megint csak szeretnék utalni a vezérszónoklatomra, hogy ennek kialakulása mikor indult el, mikor következett be, képviselőtársam utalt arra, a jegybank elnök úr is elismerte, hogy az ikerdeficit 2002-ben alakult ki, 2001-2002 fordulóján - tehát egyetértünk azzal, hogy seperjen mindenki a saját háza táján.

 

(13.40)

De ha valaki nem seper, akkor azért jogunk van felhívni a figyelmét arra, hogy jó lenne, ha a kormány mellett ő is seperne a saját háza táján, olyan mértékben, amilyen mértékben erre szükség van.

Köszönjük szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 74 2004.10.12. 23:59  19-317

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adócsökkentések harmadik éve kezdődik 2005-ben. (Derültség az ellenzék padsoraiban.) Ez egy olyan fontos dolog, hogy láthatóan az ellenzéki képviselőtársaimnak is nagyon tetszik. Immár ez a harmadik olyan év... (Dr. Szabó Zoltán: Örülnek neki.) - örülnek neki. Ez már a harmadik olyan év, amikor az SZDSZ-MSZP-koalíció kormánya az ígéreteinek megfelelően csökkenti a közterheket, csökkenti az adókat, könnyebbé teszi az állampolgárok és a vállalkozók terheit. (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Meg a gázárakat is! - Babák Mihály: Eléggé érezzük!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Emellett természetesen ne feledjük, hogy az államnak az egyéb feladatai mellett gondoskodnia kell azokról is, akik a saját hibájukból vagy a saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek, és ehhez források szükségeltetnek.

(12.20)

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy a kormánynak nincs pénze. A kormány csak azokat a forrásokat tudja elosztani, amelyeket különböző adók formájában beszed az adófizetőktől.

Még egy dolgot szeretnék bevezetőül elmondani, és ez igaz a mai napra is, igaz a bizottsági vitákra és az elmúlt évek költségvetési vitáira is: nincs olyan kedvező, nincs olyan pozitív lépés, amit ez a kormány kezdeményez, amit az ellenzéki képviselők, különösen a Fidesz képviselői ne fitymálnának le és ne értékelnének le. Nincs olyan racionalizálási, takarékossági lépés, amit ugyancsak ők ne nemzeti tragédiaként, gazdasági összeomlásként értékelnének. Erre példa volt a mai nap is, amikor a kisebbségi véleményeket hallhattuk önöktől. Teszik ezt azok az ellenzéki képviselők, akik az előző kormányzat idején, az Orbán-kormány idején egyszeri, nagyarányú adócsökkentést ígértek, és ehelyett többszöri adóemelésre és járulékemelésre került sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány héttel ezelőtt folyt itt a vita a parlamentben a Nemzeti Bank beszámolójáról. Akkor önök számtalanszor fölhívták a figyelmet arra, milyen fontos az, hogy a kormány olyan intézkedéseket tegyen, amelyekkel az államháztartási hiány csökkenthető, és takarékossági intézkedéseket sürgettek a kormánytól. Ez rendjén van. Ez egy természetes dolog. Ügyelni kell arra, hogy az államháztartási hiány ne növekedjen olyan mértékben, ami a későbbiekben aztán nem finanszírozható.

Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Ne feledkezzenek meg erről a dologról! Ne tegyenek ma olyan javaslatokat itt a parlamentben, még ha azok nagyon-nagyon népszerű javaslatok is lennének, amelyeknek nincsen meg a költségvetési fedezete! Az önök hitelessége, az önök szavahihetősége kérdőjeleződik meg akkor, ha három hét után önök ilyen javaslatokkal állnak elő akár a bizottságban, akár sajtótájékoztatókon (Babák Mihály: A törvényről beszélj!), akár most itt, a parlamenti vitában.

Az adótörvények vitáját kezdte meg most a parlament. Az adótörvények határozzák meg a költségvetés bevételi oldalát, határozzák meg azt, hogy a következő évben mire mennyit tud költeni a költségvetés. Az, hogy az adópolitikát alapvetően a kormány gazdaságpolitikája határozza meg, úgy gondolom, mindannyiunk számára nyilvánvaló. De az is látszik, hogy nem lehet elégszer hangsúlyozni, melyek azok a prioritások, amelyeket a kormány e tekintetben az új kormányprogram benyújtásakor is megfogalmazott.

Elsődleges fontosságúnak tartjuk a gazdaság teljesítőképességének növelését, hogy több jövedelem termelődjön, amiből lehet gazdálkodni, és amiből több maradhat az adófizetők zsebében. Ugyanilyen fontosságúként fogalmazta meg a kormányprogram a foglalkoztatás növelését, különösen azokban a térségekben, ahol a foglalkoztatási gondok és a magas munkanélküliség még ma is szorító problémát jelentenek. Ugyanilyen fontos dolog a megtakarítások és befektetések ösztönzése, hogy legyen miből fejleszteni és beruházni, és ugyanilyen prioritás az államháztartási hiány csökkentése, hogy az ország tőkevonzó és tőkemegtartó képessége erősödjön. Ezek azok a gazdaságpolitikai prioritások, amelyek meghatározzák a költségvetés főbb céljait.

Melyek ezek a főbb célok? Pénzügyminiszter úr az expozéjában már többször utalt erre, ennek részeit már elemezte, én csak ismételten szeretném az önök figyelmét erre felhívni. Az egyik ilyen cél az adórendszer igazságosságának erősítése, az adózásban fennálló túlzott különbségek mérséklése. A másik ilyen a versenyképesség növelése, az élőmunka-terhelés csökkentése. A harmadik ilyen a munkahelyteremtés, elsősorban a kis- és középvállalkozások tekintetében, ugyancsak a befektetések és beruházások ösztönzése új munkahelyteremtéssel. Ugyanilyen fontosságú a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatása. Ezekről szeretnék a továbbiakban néhány gondolatot elmondani, nem megismételve természetesen azt, amit képviselőtársaim itt már a vitában az eddigiekben elmondtak, csak néhány dologra szeretném ismételten fölhívni a figyelmet.

Természetesen az emberek számára az egyik legfontosabb kérdéskör a személyi jövedelemadó és az adótábla kérdésköre. Pénzügyminiszter úr szemléletes számokkal bebizonyította, hogy mit jelent ez az új adótábla, mit jelent az átlagjövedelem környékén kereső emberek számára. Összességében azt jelenti - ezt szeretném még egyszer hangsúlyozni -, hogy 100 milliárd forinttal több marad a jövő évben az adófizetők zsebében. (Közbeszólás az ellenzéki képviselők padsoraiból: És mit vesz ki?) Ez egy hihetetlenül nagy pénz! De ha hétköznapibb nyelven szeretnénk erről beszélni, akkor mondhatjuk azt, hogy jövőre egy félhavi fizetéssel mindenki többet vihet haza azért, mert ha ezt az adótáblát elfogadja a parlament, ennyivel több jövedelem lesz még akkor is, ha egyébként a bére nem növekszik. Úgy gondolom, ezek olyan tételek, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül.

Ellenzéki képviselők számon kérték rajtunk, hogy mi van azon állampolgárainkkal, akik 800 ezer forintnál kevesebbet keresnek, tehát a minimálbér környékén keresnek, ők nem tudják igénybe venni azokat a családi adókedvezményeket, amelyeket mások igen. Nem szabad elfelejteni, hogy a minimálbér növelése, amit szándékozik a kormány meglépni, nyilvánvalóan a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyeztetve, továbbra is adómentes jövedelmet jelent a minimálbéren élők számára. Tehát ha csak ezt az elemet tekintjük, akkor már ennyivel növekszik a minimálbér környékén élők jövedelme.

Ugyanakkor el kell mondjam önöknek: az MSZP-frakció foglalkozik egy olyan gondolattal, hogyan lehetne azt a problémát kezelni, hogy a minimálbér környékén élők nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt. Szeretnénk fokozatosan bevezetni egy olyan adó-visszatérítési formát, amely számukra is lehetővé tenné egy fokozatos bevezetés mellett a családi adókedvezmények igénybevételét. Úgy gondolom, ez is az igazságosság irányába mutat.

Beszélni kell a továbbiakban arról, milyen egyéb juttatásokat, adómentes juttatásokat kaphatnak a munkavállalók, azok is, akik egyébként minimálbéren vagy a minimálbér környékén szerzik a jövedelmüket. Adómentesen adható a meleg- és hidegkonyhai étkeztetés, amely a jövő évben 7500 forintra, illetve 4 ezer forintra emelkedik. 15 ezerről 17 ezer forintra emelkedik az adómentesen adható iskolakezdési támogatás. A lakossági eladósodás mérséklését szabályozó kormányrendelet intézkedései szintén adómentesek, tehát ez után sem kell a továbbiakban adót fizetni. A súlyosan fogyatékos magánszemélyek által havonta érvényesíthető adókedvezmény nem fix összegű lesz, hanem igazodik a mindenkori minimálbérhez. Annak 5 százaléka lesz, tehát jelentős emelkedést jelent az idei évhez képest. A kamatkedvezményből származó jövedelem nem átmenetileg lesz csak adómentes, hanem annak korlátja föloldódik.

A törvényjavaslat szerint alacsonyabb adókulccsal, 10 százalékos adókulccsal adóznának azok, akik hosszú távra az önkormányzatok részére adnák bérbe a bérlakásukat. Egyébként ezzel kapcsolatban is van a szocialista frakciónak módosító indítványa, mert úgy gondoljuk, ez olyan fontos kérdéskör, hogy akár adómentessé is tehető ez a lakásbérbeadás. Ez szintén egy olyan kérdéskör, ami rendkívül fontos.

Foglalkoznunk kell a foglalkoztatottak számának növelésére irányuló kezdeményezéssel. Számos ilyen kezdeményezés van ebben a törvényjavaslatban. Különösen fontos ez olyan térségekben, ahol hátrányos helyzet és magas munkanélküliség van még a mai nap is.

(12.30)

Tehát minden olyan eszköz, ami azt a célt szolgálja, hogy a foglalkoztatottak száma növekedjen, nem lekicsinylendő, még akkor sem, ha esetleg néhány száz vagy néhány ezer ember számára jelent foglalkoztatási lehetőséget. Ilyen például a társadalombiztosítási járulékteher célzott csökkentése azok számára, akik fiatalok, gyesről, gyetről visszatérők vagy 50 éven felüliek foglalkoztatását segítenék elő azzal, hogy a járulék 9 hónap időtartamra a Munkaerő-piaci Alapból visszaigényelhető lesz.

A versenyképesség javítását szolgálja a tételes egészségügyi hozzájárulás 1200 forinttal történő csökkentése. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy e tekintetben nem ez az első lépés, ebben az évben már nem kell járulékot fizetni egyes népességi kategóriákban, akiket foglalkoztatnak. Kiterjed a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan is az egészségügyi hozzájárulás arányosítása.

További adókedvezmények sorát tudjuk fölsorolni, amelyek a kis- és középvállalkozások terheit csökkentik. Fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe sokkal kedvezőbb feltételek között a kis- és középvállalkozások, akik vállalják azt, hogy 30 fővel vagy hátrányos helyzetű régióban 15 fővel növelik a foglalkoztatottak létszámát. A középvállalkozások esetén a korábbi 300 főről 150 főre, illetve 150 főről 75 főre csökken ez a létszám. A legfeljebb 5 főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára jelent kedvezményt az, hogy minden egyes foglalkoztatott után, akit többletként foglalkoztatnak, a minimálbér éves jövedelmét levonhatják a társasági adóalapból. Az iparűzési adó alapjából is levonhatnak minden egyes foglalkoztatott után egymillió forintot, akik többletlétszámot foglalkoztatnak, és ez független attól, hogy kis-, közép- vagy nagyvállalatról van szó.

Az átalányadózás határa tulajdonképpen megduplázódik.

Beszéltek már képviselőtársaim arról, hogy milyen tehercsökkenést eredményez az, hogy a megfizetett iparűzési adó 50 százaléka lesz a továbbiakban - tehát 100 százalékkal növekszik az idei évhez képest - az, ami levonható a társasági nyereségalapból.

Az evakörben jelentősen bővül az adóalapot csökkentő tételek száma. Úgy gondolom, hogy ez az evás vállalkozások további növekedését eredményezi majd.

Fontos és jelentős lépés, amit a kutatás-fejlesztési kedvezmények területén nyújt fejlesztési kedvezmények formájában ez az adótörvény; 1 milliárd forintról 100 millió forintra csökken az az értékhatár, amely esetén már igénybe vehetők ezek a kedvezmények.

Teljesen indokolt és jogos az, hogy a jelenlegi adórendszer igen bonyolult, nehezen áttekinthető, és törekedni kell arra, hogy ez egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen minden adózó állampolgár számára. Lépések történtek e tekintetben. Belátjuk, hogy ezek nem elégségesek, a következő években erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az adminisztrációs terhek tovább csökkenjenek, de az, hogy jövőre már minden vállalkozás elektronikus úton nyújthatja be az adóbevallását, jelentős előrelépés a jelenlegi helyzethez képest.

Jelentősen egyszerűsödik néhány adófajta bevallási módja. Egyszerűbbé válik például a regisztrációs adó bevallása, ami szintén az egyszerűsítés irányába mutat.

A többi adónemekről, amelyek változnak - a jövedéki adó, az energiaadó, a vámtörvény -, képviselőtársaim a későbbiekben beszélnek majd. Én szeretnék a hátralévő időben néhány olyan területről beszélni, ahol az MSZP frakciója, átvizsgálva a benyújtott törvényjavaslatot, változtatási igényt fogalmazott meg, és ilyen szándékot szeretne most bejelenteni.

Ilyen az, amit már korábban említettem, hogy a családi adókedvezményt azok is igénybe vehessék, akik egyébként nem fizetnek adót. Ennek a technikáját a következő napokban szeretnénk kidolgozni és benyújtani.

Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az, amit már említettünk, hogy a lakások hosszú távú, önkormányzatnak történő bérbeadása esetén a javasolt 10 százalékos adó helyett mi adómentességet javaslunk.

Javasoljuk az őstermelői adómentes értékhatár növelését, a fölvásárlási adókedvezmény feltételekhez kötött általánossá tételét.

Javasoljuk az illetékek területén az első személyi igazolvány ingyenessé tételét mindenki számára. Tudott dolog, hogy ma azon gyerekek számára, akik rendelkeznek útlevéllel, már nem ingyenes az új személyi igazolvány. Mi javasoljuk, hogy a köztársaság minden állampolgára az első személyi igazolványát ingyenesen kaphassa meg.

Csak a tervezett inflációhoz igazodó regisztrációs adóemeléssel értünk egyet, és javasoljuk, hogy ez a segédmotoros kerékpároknál ne kerüljön bevezetésre, illetve a motorkerékpárok esetén egy bizonyos értékhatár fölött kerüljön bevezetésre.

Vitatottnak és szükségtelennek tartjuk a helyiadó-határok emelését, ilyen módosító indítványt fogunk benyújtani. Itt képviselőtársaink ezt kritizálták, és úgy próbálták beállítani, mint ha a kormánynak lenne ilyen szándéka, annak ellenére, hogy jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő is tisztában van azzal - akik itt ülnek a teremben -, hogy ez egyébként önkormányzati hatáskör, nem kötelezően végrehajtandó adóemelésről van szó; ha az önkormányzat úgy dönt, akkor tehetné ezt meg. (Babák Mihály: Be van terjesztve!)

Továbbá nem javasoljuk a gépjárműadó növelését a 2007. és a 2008. évekre sem. Ezt nem támogatjuk, és ilyen módosító indítványt kívánunk benyújtani.

Tagadhatatlan, hogy vannak a törvényjavaslatnak olyan elemei is, amelyek kedvezőtlenebbek egyesek számára, de vitatjuk és alapvetően megkérdőjelezzük, hogy azok az adatok, amelyeket itt ellenzéki képviselőtársaink akár a bizottsági vitákon, akár a különböző sajtótájékoztatókon vagy itt a kisebbségi vélemény kifejtésekor elmondtak, megalapozottak lennének.

Az igazságosság követelményéhez mindenképpen hozzátartozik, hogy az, aki egy bizonyos értékhatár fölötti jövedelemmel rendelkezik, például 12 millió forintos jövedelemmel, nem szorul rá arra, hogy az állam támogassa különböző adókedvezményekkel. Tehát nem fogadjuk el azokat a kritikákat, amelyeket itt ellenzéki képviselők megfogalmaztak, különösen nem azt, hogy ez hány embert érinthet. A pénzügyminiszter úr elmondta, tételes statisztikai adatok alapján, hogy valójában ezek a korlátozások hány magyar adófizetőt érintenek.

A külön adózó jövedelmek 20-ról 25 százalékra történő emeléséről is kifejtették az ellenzéki képviselők az álláspontjukat. Nekünk az a véleményünk, hogy a munkából származó jövedelmek és az egyéb más pénzügyi tevékenységből származó jövedelmek adótételeit közelíteni kell egymáshoz. Egyébként is az a véleményünk, hogy nem azok az állampolgárok jutnak tőkejövedelmekhez, akik az átlagjövedelem környékén vagy még az alatti jövedelemmel rendelkeznek.

A tőzsdei ügyletek adóztatását, vagyis az árfolyamnyereség-adót itt többen kritizálták. Ennek egyébként az ellenzéki pártok az elmúlt két évben szabályszerűen követelték a visszaállítását a kormánypártoktól.

 

(12.40)

Ez most megtörténik. Nem egy különleges adófajtáról van szó, tisztelt képviselőtársaim, a 25 európai uniós tagállam (Babák Mihály közbeszól.) többégében létezik ilyen adó, különböző megoldásokkal ugyan, de alkalmazzák. Egyébként pedig nem a kisbefektetőket érinti a leginkább, mert hiszen tudott dolog, hogy a tőzsdei forgalom túlnyomó többségét nem a kisbefektetők bonyolítják, és a kisbefektetők sem abba a körbe tartoznak, akiknek szükségük lenne erre a többletjövedelemre. Tehát nem a minimálbér környékén vagy az átlagbér környékén rendelkeznek (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hogy eltöröltétek, ezt miért nem mondtad?) tőzsdepapírokkal az állampolgárok.

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások külön adója. Tisztelt Képviselőtársaim! Kétévi bankárkormányozás után és a bankárok lejáratását követően most megéljük azt az időpillanatot (Babák Mihály: Holnap!), amikor az ellenzéki pártok ejtenek krokodilkönnyeket az adó bevezetése miatt. (Domokos László: Nincs napirenden!) Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy azok az érvek, amelyeket a pénzügyminiszter úr e tekintetben felsorolt, indokoltak, és ennek a bevezetését feltétlenül támogatandónak és szükségesnek tartom.

A magyar adórendszer valóban nem egyszerű. Jó lenne, ha ez egyszerűbbé tehető lenne. Úgy gondolom, hogy a megtett lépések nem teszik egyszerűbbé, de sokkal egyszerűbbé és áttekinthetőbbé teszik az adótörvényeinket, és (Derültség a Fidesz padsoraiból.) azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk: az igazságosságot, a munkahelyteremtést, a befektetésösztönzést, a versenyképesség növelését mind szolgálja. Tehát mi ezt elfogadhatónak tartjuk. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Orvost!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Még csak most kezdődött az adótörvények vitája. A Fidesz sajtónyilatkozataiból eddig is kiderült, hogy úgy tűnik, ismét süketek párbeszédére kerül sor itt a parlamentben. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Neked kellene meghallgatni!) Én bízom abban, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem így lesz, és értelmes szakmai vitát folytathatunk itt a parlamentben. Kívánom magunknak, hogy konstruktív vitát folytassunk, és meggyőződésem, hogy egy ilyen konstruktív vita nem a parlamenti képviselőket, hanem a Magyar Köztársaság állampolgárait szolgálná elsősorban. Ezért kívánom ezt önöknek!

Köszönöm szépen hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 99 2004.10.12. 2:08  19-317

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Valószínűleg én fogalmaztam pontatlanul - vagy rosszul értették. 300 ezer forintos havi jövedelemig a jelenlegi adótábla szerint minden magyar állampolgár 4667 forinttal többet visz haza havonta. Ez azt jelenti, és ezt is mondtam a hozzászólásomban, hogy az átlagbér környékén keresők esetén ez félhavi többletbért jelent, még akkor is, ha egy fillér béremelést sem kap az illető.

A másik megjegyzés, amit szeretnék mondani: Tállai András képviselő úr a bizottsági ülésen is, illetve a plenáris ülésen is (Domokos László: Még meg sem szólalt szegény, hagyjuk már, hadd beszéljen ő.), vagy tudatosan, vagy tudatlanul, állandóan összekeveri a bért és a jövedelmeket. Mi következetesen bérről beszéltünk, Tállai András képviselő úr pedig hol bérről, hol jövedelemről. A jövedelem egyes kategóriái nem ugyanolyan tétellel adóznak, mint ahogyan a személyi jövedelemadóban van.

Megértem képviselő urakat, hogy az Érdekegyeztető Tanács működését nem nagyon értik, mert nem nagyon gyakorolták az előző ciklusban, tehát nyilvánvalóan eléggé különleges számukra. Úgy gondolom, hogy ha az Érdekegyeztető Tanácsban a minimálbérről megállapodás történik, és én erről beszéltem a hozzászólásomban, azzal emelkedik a minimálbér, az tiszta, adómentes jövedelemtöbbletet jelent a minimálbér környékén dolgozóknak, mert hiszen ez után nem kell adót fizetniük. Tehát ez többlet jövedelememelkedést jelent a számukra.

Amiről még beszéltem, a családi adókedvezmény, azt majd egy következő hozzászólásban tudom kifejteni.

Köszönöm szépen.

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 129 2004.10.12. 1:33  19-317

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Dancsó képviselő úrnak mondom, hogy vagy figyeljen oda a felszólalásra, vagy olvassa el azt, ami a törvényjavaslatban benne van. (Domokos László: Ne személyeskedjünk, képviselő úr, hanem térjünk a lényegre!) Egyébként én azt mondtam, hogy bonyolult az adórendszer, nem lesz egyszerű, de egyszerűbb lesz, mint amilyen korábban volt - ez az egyik.

Azt, hogy nőnek a vállalkozások terhei, az ellenzéki képviselők már százötvenszer elmondták. Szeretnék egy példát elmondani tételesen. A telefonadót is emlegették, azt, hogy a telefonadó hogyan alakul a következő időszakban. Ez egyébként természetbeni juttatás, és ennek az adózásáról van szó, tehát nem valamiféle telefonadóról. A mai érvényes rendszer szerint ha egy dolgozó a munkáltatójától kap egy 10 ezer forintos kártyát, akkor annak 4350 forint közterhe van, aminek egy részét a dolgozó, másik részét a munkáltató fizeti. Ennek alapján a dolgozó 4850 forintot telefonálhat le nettóban a telefonkártyájából.

A most javasolt módszer szerint, ha 10 ezer forintos kártyát kap a dolgozó, akkor annak a közterhe összesen 3800 forint, és mind a 10 ezer forintot letelefonálhatja, és a dolgozót nem érinti semmilyen adófizetési kötelezettség. Ez az, amiről önök beszélnek, ez az a hiteles tájékoztatás, amivel azt mondják, hogy a vállalkozások terhei nőnek!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 233 2004.10.12. 1:50  19-317

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megszoktuk már, hogy Babák képviselő úr időnként maga sem hiszi azt, amit mond. Az iparűzési adó emelésére vonatkozóan nincs javaslat a törvényjavaslatban, ezt szeretnénk tisztázni.

A helyi adók tekintetében is maximálisan egyetértek a Bőhm képviselő úr által elmondottakkal. Végre fel kellene már nőjön a magyar demokrácia oda, hogy ha van egy olyan javaslat, hogy az önkormányzat hatáskörébe akarja utalni a parlament, hogy egyes adónemeknél akar-e és lehetségesnek tart-e magasabb adótételt megállapítani, akkor legyen ehhez jogosítványa az önkormányzatnak. De ezt nem lehet megtenni, mert önök olyan mérhetetlen demagógiát csinálnak ebből az egész dologból, mintha a parlament akarná ezt a dolgot meglépni!

Egyszerűen hihetetlen, Kósa polgármester úr azt ostorozza, hogy egymillió forint adókedvezménnyel egy munkahelyet hoznának létre, ami az önkormányzatnak ilyen alapon 20 ezer forintjába kerülne. 20 ezer forintjába kerülne az önkormányzatnak, hogy ha eggyel több munkahely születne az ön városában, például Debrecenben. Mondjon egyetlenegy példát is, hogy hol lehet 20 ezer forintból munkahelyet teremteni és működtetni és tartósan fenntartani? Nem lehet! Ehhez, az ilyen javaslatoknak a félremagyarázásához csak mérhetetlen demagógia kell!

Ugyanúgy, ahogy Babák képviselő úr csinálja, egyszerűen érthetetlen, hogy ön, aki iksz éve polgármestere Debrecennek, ne lásson át egy ilyen javaslatot, ostorozza, és olyanokat mondjon róla, aminek semmilyen alapja nincs.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 245 2004.10.12. 1:59  19-317

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Belátom, hogy Babák képviselő úrnak, illetve a Fidesz képviselőinek szokatlan dolog az, hogy az MSZP parlamenti frakciójának van önálló véleménye egyébként a benyújtott törvényjavaslatról. Megértem, hogy önök ehhez négy év alatt nem szoktak hozzá, hogy lehet önálló véleményük bizonyos kérdésekben. Nálunk ez szokás. A kormány benyújtott egy javaslatot, a frakció megvitatja, és hogy bizonyos ügyekben a frakció más álláspontot képvisel, akkor másképpen szavaz, ezt megtapasztalhatták az elmúlt két-három évben is. (Babák Mihály közbeszól.) Egyébként a parlamentarizmusnak, tisztelt Babák képviselő úr, ez a lényege.

A másik, amit szeretnék mondani Kósa képviselő úrnak, egyetértünk azzal, hogy nem szabad bizonytalanságot kelteni, de ha az ellenzéki képviselők valótlanságok sorozatát állítják itt a parlamentben, azzal keltik a bizonytalanságot. Ha olyan állításokat tesznek, amelyeknek egyébként nincsen semmiféle alapja, nincsenek benne a törvényjavaslatban, ezzel valóban bizonytalanságot keltenek az állampolgárokban. Ha egyébként szakmai és megalapozott vita folyna, akkor azzal nem keltenénk bizonytalanságot az állampolgárokban. Azóta úgy látom, hogy Kósa polgármester úr is belátta, hogy itt arról van szó - az egymillió forintos adóalap-kedvezményről. Ez azt jelenti, hogy levonhatja az árbevételéből, és miután 2 százalék a plafon az iparűzési adónál, ez pontosan 20 ezer forintot jelent.

Tehát, ha egy állást létesített a munkahelyén, és ezt levonhatja egymillió forint formájában az ő adóalapjából, ez önnek mint önkormányzatnak 20 ezer forint kiesést jelentett, és nem kell gondoskodnia egy munkanélküliről, ami egyébként az önkormányzatnak sokkal-sokkal többe kerül.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 310 2004.10.12. 2:20  19-317

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Így a vita vége felé sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy mégiscsak megvalósult az, amit a vita elején szerettünk volna elkerülni. Nagyon úgy tűnik, hogy ismét a süketek párbeszéde zajlott a parlamentben. A kormánypárti képviselők azon törekvése, hogy megpróbáljunk (Babák Mihály közbeszól.) a törvényjavaslatokról tényszerűen beszélni, be kell valljuk, ez nem talált fogadtatásra az ellenzéki oldalról.

Tisztelt Babák Képviselő Úr! Ön említette a retorikai fordulatokat. Bizony, a mai nap során többször volt az az érzésem, hogy nem is volt olyan régen önöknek még az a hatvanas-hetvenes évek, mert időnként azt a retorikát használták, amit a hatvanas-hetvenes években használtak egy állampárti időszak alatt.

A hitelesség kérdéséről csak annyit, tisztelt képviselőtársaim, hogy az tud hitelesen javaslatokat megfogalmazni és ajánlásokat adni a kormánypártnak, aki saját példáján be tudja mutatni, hogy mi annak idején hogyan jártunk el, és azt a példát lehet követni. Sajnos, önöktől ilyen példákat nemigen láthattunk, éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk.

Például csak a legutolsó, Kósa Lajos-féle hozzászólás kapcsán mondhatjuk el, hogy a makroadatokat kérik számon ezen a kormányzaton. Azok kérik számon, akik véletlenül sem találták el egyszer sem az infláció mértékét, sőt 3-4 százalékos mértéket tévedtek, ami aztán a nyugdíjasok és egyéb más társadalmi rétegek számára jelentett súlyos problémát.

Kósa képviselő úrnak ajánlottam volna még, ha itt marad egyébként, hogy menjen haza, és a gazdasági vezetőjét faggassa ki azokról a dolgokról, amiről itt beszélt, mert nagyon az a látszat keletkezett, mintha nem is értené az önkormányzati finanszírozásnak ezeket a fejezeteit. Amiket elmondott, abból legalábbis ez derült ki. Ajánlottam volna neki ezt, hogy kérdezze meg a gazdasági vezetőjét, talán tájékozottabban tudott volna idejönni a parlament ülésére.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 316 2004.10.12. 2:38  19-317

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vita során elég hosszan beszéltünk, valóban, az embereket leginkább érintő személyi jövedelemadó-szabályozás változásairól. Úgy gondolom, elmondhatjuk, hogy ezek a változtatások egyértelműen a társadalom túlnyomó többségének az érdekeit szolgálják.

Képviselőtársaim kevesebbet beszéltek a foglalkoztatás növeléséről, a versenyképesség elősegítését javító vagy módosító szabályozásokról, pedig ezek legalább annyira fontosak, különösen azokban a régiókban, ahol Babák képviselő úr is él, ahol a foglalkoztatási problémák jelentősebbek, a kelet-magyarországi régióban, ott minden ilyen lépés, amit a kormányzat megtesz annak érdekében, hogy több foglalkoztatott legyen, többen tudják munkával megkeresni a kenyerüket, ezek rendkívül fontos lépések. Szívesen vártunk volna önöktől olyan ötleteket, amelyek ezt a helyzetet javították volna. Természetesen nem olyan ötleteket, amelyek további költségvetési kiadással járnak, az államháztartási hiány növelésének irányába mutatnak, hanem azokat az ötleteket, amelyek a költségvetés egyensúlya mellett is megteremthetőek.

Melyek voltak azok a módosítások, amelyeket önök a leginkább kritizáltak? Kritizálták például azt az árfolyamnyereség-adót, amit önök kezdeményeztek két éven keresztül, hogy vissza kellene állítani (Babák Mihály: Ti meg elfogadtátok!), ezt kritizálták a képviselő urak. Kritizálták az úgynevezett bankadót, annak ellenére, hogy belátták önök is, hogy azok az érvek és indokok megalapozottak és tényszerűek, amelyek a bevezetését szükségessé tették.

Összességében én azt tudom elmondani itt a vita végén - mert valóban, minden frakciónak az ideje lejárt -, hogy a hátralévő időben és a részletes vitában még ezekről a kérdésekről tudunk szót váltani. Említettem azt, hogy az MSZP képviselőcsoportja jó néhány területen módosító indítványokat kíván benyújtani, aminek az előkészítése éppen ezekben a percekben van folyamatban. Remélem, hogy az ellenzéki képviselők is ezen jobbító szándékú módosító indítványainkat támogatni tudják majd.

Köszönöm szépen. (Keller László tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 86 2004.10.13. 3:00  77-151

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság ezen bizottsági vélemények ismeretében kezdte meg ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását; természetesen nem mint ezzel a területtel foglalkozó szakbizottság, hanem mint olyan bizottság, amelynek a költségvetési bevételek fölött őrködve ezt a törvényjavaslatot is értékelnie kellett.

Ezen elhangzott vélemények ismeretében a mi bizottságunkban is többféle álláspont fogalmazódott meg. Nem vitatta senki azt az alapelvet, amit itt miniszter úr az expozéjában is már hangsúlyozott, hogy a szabályozásnak az kell legyen a célja egyrészt, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, másrészt az, hogy minél többet összegyűjtsenek, és aztán újrahasznosítsanak. Az volt a kérdés, és a vitában is az kapott hangsúlyt, hogy mi a jobb megoldás; az-e a jobb megoldás, ha a bizottság sem tartja általános vitára alkalmasnak, és nem kezdődik meg a parlamentben ennek a törvényjavaslatnak a vitája, vagy pedig az a jobb megoldás, ha megkezdődik a vitája, elhangzik valamennyi kritikai észrevétel és vélemény itt a plenáris ülés keretében, és módosító indítványokkal, amelyre mindkét oldal, az ellenzéki oldal is lehetőséget látott, lehet javítani a törvényjavaslaton. Ugyanis ennek vannak olyan elemei, amelyek ha nem lépnének életbe ebben az évben, az súlyos károkat okozhatna. Ilyen például az a természetes igény, hogy a mobiltelefonokból, illetve a számítástechnikai eszközökből keletkező hulladékok hasznosítása, visszagyűjtése a jelenlegi szabályokban nem szerepel. Tehát gyakorlatilag erről a kérdéskörről is ebben a jogszabályban kell rendelkezni.

A vitában is hangsúlyozódott, hogy sokkal fontosabb az az érdek, hogy megkezdődjön ennek a javaslatnak a vitája. Bízom abban, hogy a következő napokban még egyeztetések lesznek. Mert az is elhangzott, hogy itt az össztársadalmi érdek mellett erőteljes gazdasági érdekek is megjelennek, mindenféle irányból. Azt is támogathatónak tartom, hogy ezeket meg kell próbálni egyeztetni, és mindenki számára elfogadható megoldást találni, mert úgy gondolom, hogy akkor működik megfelelőképpen a jogszabály, ha minden partner, akinek ebben részt kell vennie, megtalálja úgymond a maga érdekeltségét.

Mindezek figyelembevételével a költségvetési bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 160 2004.10.13. 4:06  151-183

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság megtárgyalta a képviselőtársaim által benyújtott indítványt, és azt egyetértéssel és támogatással fogadta, már csak azért is, mert egy olyan problémáról van szó, amely évek óta súlyos és nehéz gondot okoz az ország számos térségében. Különösen azért jelent ez problémát, mert egyes területeken egyedüli ágazat volt, amely foglalkoztatást nyújtott, és ezen ágazatok hirtelen megszűnése olyan foglalkoztatási gondokat okozott egyes térségekben - többek között abban a térségben is, ahol én országgyűlési képviselő vagyok -, ami a mai napig megoldhatatlan problémát okozott.

Ami a képviselők indítványát leginkább indukálta az indoklás szerint is, az az, hogy talán nem történt meg minden annak érdekében, hogy ez a folyamat valamilyen értelemben lassítható legyen, és valamiféle megoldást és átmenetet jelentsen azon foglalkoztatottak számára, akik hirtelen veszítették el a munkájukat. Véleményünk szerint tehát lényegesen kevesebb történt, mint amennyi valójában történhetett volna. Nem lehet azonosulni azzal a véleménnyel, hogy itt a gazdasági fejlődésnek egy olyan stádiumába érkezett az ország, amelynek eredményeként ezen ágazatok teljes leépülését tudomásul lehetne venni, mert hiszen nálunk lényegesen fejlettebb és nagyobb bérszinttel rendelkező európai uniós tagállamokban is él és létezik ez az iparág a mai napig is, tehát elsősorban nem ez az a probléma, amely ennek az ágazatnak az úgymond nehéz helyzetét eredményezte.

A vizsgálatok és kutatások sorozatára utalt már az államtitkár úr is, de az expozéban is a képviselő úr. Sajnálatos módon ezt követően nem történtek olyan lépések, amelyek érzékelhető változást eredményeztek volna. Csak egy példát, mert sokkal több idő nincsen. A versenyképesség kérdésköréről beszélt az államtitkár úr. Sokakban megfogalmazódik az a vélemény, hogy nem lehet versenyt teremteni egy olyan ágazatban, ahol hatalmas mennyiségű áru áramlik be az országba, ami nem lenne persze probléma, ha ez után az áru után valamennyi közterhet, amit meg kell fizetni, valóban meg is fizetnének. Legendák vannak arról, hogy ebben az ágazatban mik nem történnek, és bizony akár a törvényalkotás oldaláról, akár a törvényalkalmazás oldaláról ezt a folyamatot mindenképpen lassítani lehetett volna.

Mi, a többség, de nemcsak a többség, hanem a bizottság egyhangúlag támogatta az indítvány általános vitáját. Úgy gondolom, hogy azok a kezdeményezések, amelyeket képviselőtársainkkal ezen indítványban megfogalmaztunk, mindenképpen teljesíthetőek. Még nem vagyunk a 24. óra után, ez a bizottság tagjainak a meggyőződése. Van még mit tenni, és ha ezek a lépések gyorsan és határozottan történnek, akkor ebben az iparágban is lehet még eredményeket fölmutatni.

Szeretnék még egyszer emlékeztetni arra, hogy a bizottság egyhangúlag ajánlotta általános vitára az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 302 2004.10.25. 2:15  201-477

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az előző kormányzatnak olyan zseniális programjai lettek volna, mint amiről Babák képviselő úr is beszélt az előzőekben, akkor nyilvánvalóan a választásokon a választók nem úgy szavaztak volna, ahogyan szavaztak. (Dr. Vitányi István: Átvertétek ígéretekkel a szavazókat. - Dr. Szabó Zoltán: Pedig hogy szerettétek volna ti átverni őket! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Zoli, itt vagy? - Zaj, közbeszólások mindkét oldalról.) Beszélnek önök Széchenyi-tervről. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha bármelyikük tud egy olyan dokumentumot mutatni, akár törvényt, akár kormányrendeletet, akár egyéb más kormányzati dokumentumot, amiben szerepel az, hogy Széchenyi-terv és meghatározás, akkor meghajtom a fejem önök előtt, de önök ilyet nem tudnak mutatni, mert ilyen dokumentumot az előző kormány, de az előző parlament sem fogadott el. (Font Sándor: Kérdezd meg a vállalkozókat! Azok tudják, mit jelent. - Gőgös Zoltán: Az a néhány száz! - Zaj.) Önök egy olyan virtuális dologról beszélnek, ami valójában nem is létezett, mert jogszabályok erről semmilyen értelemben nem rendelkeztek.

Úgy gondolom, hogy bár nem tudom, hogy a félórája folyó vita melyik vitaszakaszhoz kapcsolódik (Zaj, közbekiáltások a Fidesz soraiból. - Az elsőhöz! - A bérlakás-kedvezményhez.), de én a Kosztolányi képviselő úr által elmondottakra szeretnék reagálni.

Elfogadom azt, amit a képviselő úr mondott, hogy milyen fontos ez a dolog, és milyen fontos megpróbálni olyan adókedvezményeket nyújtani a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra önkormányzatoknak bérbe adni a lakásukat. Mi ezt annyira fontosnak tartjuk, hogy javaslatot nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy ez az adó ne 10 százalék legyen, hanem nulla százalék, tehát adómentes legyen az ilyen hosszú távra kiadott bérlakás után befolyó jövedelem.

Tehát egyet lehet szakmailag érteni ilyen javaslatokkal, és ha tételesen az ajánlás szerint haladunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor találkozni lehet ezekkel a módosító indítványokkal, amit kormánypárti képviselők is benyújtottak.

Köszönöm szépen.